Három nyelven a Várhegy alatt
Kissé nagyobbat ugrottunk szomszédolásunkkal. Sorrendben ugyan érdekes települések következtek volna: Árva Bethlen Kata faluja, Olthévíz, avagy a Persányi-hegyek mögé elrejtett Datk. Ugrani kellett, mert szeretettel hívott ünnepére a kőhalmi vallásos kisközösség, hadd húznánk meg jelképesen a harangokat, mutatnánk be az azokról szóló könyvet az államalapítás emlékünnepén. Szent Istvánra emlékeztek a kőhalmi keresztények, a szórványban élő magyarok.
Jókai és László Gyula nyomában a Homoród mentén
Az emlékezetes vasárnapon négy templom harangjai szóltak: a szász lutheránus központi nagy templomban, a városszéli kisebb görögkeleti tornyában, továbbá Szegedi László református tiszteletes főtéri templomában és a kőhalmi Várhegy alatt emelkedő magyar katolikus és unitárius templomban. Utóbbiban melegszívű kisközösség várt, ahol mindvégig úgy éreztük, nem Kőhalomban, hanem a Homoród mentén vagyunk, Homoródjánosfalván vagy Peteken, Homoródoklándon vagy éppen székelyzsomboriak, alsórákosiak között. Minden települést képviselnek – tudtuk meg tiszteletes Márkos Ervin kőhalmi unitárius lelkésztől. Hogyne tudná ő, milyen az etnikai összetétele ennek a kisvárosnak, milyen annak magyar lakóközössége, hiszen itt járt iskolába, itt szövődtek fiatalkori élményei-emlékei, falusfeleinek, régi barátainak és lehet, éppen iskolatársainak lett papja két évvel ezelőtt, amikor egyhangúlag meghívták az 5000 lelket számláló városkába. Ebből közel ezer ember vallotta magát magyarnak, azt is feltételezhetjük, hogy a 350 cigány között akadnak magyar ajkúak is.
Legyen elég abból a tizennyolc évből, tiszteletes úr – mondták bizonyára a kőhalmiak –, amit a fogarasföldi, majdnem haldokló unitárius szórványban töltött, itt többen vagyunk. A zsenge korban eltöltött kőhalmi és segesvári éveknek köszönheti a lelkész, hogy németül és románul is olyan szépen és folyékonyan prédikál bármilyen ünnepi alkalommal, hogy a más felekezetűek is magukénak tartották. A zömében románság lakta Fogarasban valaki úgy nevezte e sorok írójának, hogy „părintele cu gură de aur” (aranyszájú pap). Márkos Ervin tanár is, mert jelenleg a kőhalmi líceum minden nemzetiségű tanulóinak német nyelvet tanít. Ismerősként járta be néprajzi kutatóútjai alkalmával a Szentágota környéki szászság falvait, hiszen ő a lutheránus szász templomokban is megállta a helyét a szószéken. Így hát aztán bátran mondhatjuk: három nyelven él és tud prédikálni a kőhalmi Várhegy alatt is.
A parókia udvaráról, ahol már beérik a szőlő, rálátni a Hortobágyi-dombság Oltra behajló peremére. Miközben terül a fehér asztal, Torró Zoltánné Ida gondnokné asszony, aki a lelkét is belefőzte a savanyú levesbe, egy helybeli, főleg bútorokat restauráló kft. társtulajdonosa, a Kőhalom városi RMDSZ-választmány elnökeként és a városi tanács egyetlen magyar képviselőjeként arról beszélt, hogy másképpen kell tekinteni a szórványban élő magyarok sorsának alakulására. „Mi nem engedhetjük meg magunknak – mondta –, hogy több pártra szakadjunk, ajánlatos megmaradni egy tömbben az itt már működő RMDSZ mellett!” Beszélgetésünk idején közbeszúrta: „egyébként Kőhalomban született az önök tevékeny sepsiszentgyörgyi polgármestere is, Antal Árpád András, aki ugyancsak alsórákosi származású. Mi erre büszkék vagyunk.” Itt született a jeles farmakológus Issekutz Béla (1886–1979) is, fűzzük hozzá mi, az árapataki származású jeles magyar orvos, Jancsó Miklós életrajzírója is.
Kedves hely a parókia udvara. Birtalan Barangó, aki gépkocsi-vezetői gyakorlatát még az egykori téeszkamionokon szerezte, nyugdíjas ráérősként segít be a parókián, nekünk éppen a paplak kertjében termett szőlőből készült bort hoz fel a pincéből. A tiszteletes műkincseit mutogatja, kerámiagyűjteménye akkora, hogy kiállításra kívánkozik. Szomszédja, Faragó István a Kőhalomban és környékén élő magyar katolikus lelkek papjaként ugrott be villámlátogatásra, s mert a két lelkész két temploma nagyon közel egymáshoz, állja helyét a jó szomszédság. Mindkettőjüknek több szórványa van. Fiatal és háromszéki, csak egy kézfogásra futott be, mert hallotta, hogy földijei érkeztek: Faragó plébános bölcsőjét ugyanis Kovásznán ringatták. Van olyan fiatal is Kőhalomban, aki tanár úrnak szólítja Márkos tiszteletest, ugyanis vallást és német nyelvet is oktat a helybeli líceumban, ahol magyar anyanyelvű osztályok is működnek. Jó kapcsolatokat ápol a közismert tiszteletes Szegedi László református esperes-lelkésszel, aki nemcsak az anyanyelvű oktatásnak, hanem a kőhalmi magyar művelődésnek is mecénása. Az utóbbi népszámlálás alkalmával csak Kőhalomban közel ezren vallották magukat magyarnak. Ez az ezer lélek majdnem egyenlő arányban oszlik meg a három magyar felekezet között. A három lelkész által pásztorolt lelkekhez még hozzá kell adni a szórványban-filiákban élő magyarságot, no meg az illető településeken élő magyar anyanyelvű cigányokat. Mondanunk sem kell, három jeles és jó szónok-lelkész kezében a környéken élő magyarság identitástudatának ápolása. Az egykori szász településen, Kőhalomban az őslakó szászok száma megcsappant, helyüket túlnyomó többségben a románság és szerényebb kisebbségben a székelyek foglalták el. Ennek eredményeként jött létre a kőhalmi unitárius gyülekezet is 1978-ban, amelynek Vass Mózes nyugalomba vonult lelkész teremtett templomot, s később, a rendszerváltás után harangtornyot emelt.
Egy címer mesélni kezd
A parókia beépített udvarán emlékképek, művészi alkotások, László Gyula-emléktábla és a professzor rajzai láthatóak. A lelkész néprajzi gyűjtésének darabjai mellett szerettük volna látni az unitárius egyházközség ama címerét is, amely Pécsi L. Dániel magyarországi jelképtervező munkája. Márkos tiszteletes elmondta, a címer csak az egyházközség zászlóján látható, de távlati tervük plakettként is elkészíttetni. Leírását maga a szerző közölte a Budapesten megjelenő Unitárius Élet című folyóiratban. Felső felében az ismert unitárius címer látható, alsó mezőjében vörös színű háttérben aranyszínű szkíta szarvasbikafej. A szarvas fejéből agancskorona terebélyesedik, melynek középső mezejében egy félhold, fölötte pedig napkorong látható. „Ezzel az összetett jelképpel a Kőhalomban született és gyermekeskedő László Gyula unitárius régészprofesszornak állítottunk emléket – írja –, aki nemcsak a honfoglalás korát feltáró ásatásaival vált híressé, hanem a honfoglaló magyarság mindennapjait megálmodó gyönyörű rajzaival is. A címer és a zászló László János nemes adománya, amivel néhai nagybátyjának, László Gyula régészprofesszornak állított tiszteletre méltó emléket.”
A Széchenyi-díjas dr. László Gyula ősrégészt, a kettős honfoglalás megfogalmazóját több szál kötötte Háromszékhez. Édesapja, az unitárius vallású id. László Gyula kőhalmi igazgató-tanító Abásfalváról származott, édesanyja, Tordai Vilma bibarcfalvi, aki korán árvaságra jutott, és a székelyszáldobosi Jánó Sándor református kántortanító nevelte. Így kötődött emlékeiben, lélekben a gyerek László Gyula ehhez az erdővidéki székely-magyar településhez, ahová meglett emberként is gyakran visszajárt. Nosztalgiával emlékezett egyik könyvében azokra a kosaras bálokra, amelyeken a Hegyfarki feredő épületében vett részt. Szoros barátság fűzte a tragikus hirtelenséggel elhunyt Kovács József (1928–2008) száldobosi bányafelmérő-helytörténészhez. Kovács Irén helybeli tanár tájékoztatott, hogy édesapja hagyatékában őrzik kettőjük levelezését is. Székelyszáldobos nem feledkezett meg a jeles tudósról, aki még az 1941-ben itt felszentelt magyar országzászló avatóünnepségére is eljött édesapjával, és előadást tartott. Kolumbán Sándor száldobosi lakos, Bardoc község alpolgármesterének kezdeményezésére 2009-ben egyházi és világi vezetők jelenlétében ünnepi keretek között emlékművet állítottak László Gyula professzornak a száldobosi református templom előtti emlékkertben, „hogy hirdesse az idők végezetéig, kölcsönös (volt) a tudós és a faluközösség ragaszkodása.” László Gyula, halálának története is hozzánk kapcsolódik. 1988-ban tartották Kézdimárkosfalván a nemzet festője, Barabás Miklós (1810–1898) halálának centenáriumát. „Erre az ünnepségre én hívtam meg László Gyulát – nyilatkozta Jánó Mihály sepsiszentgyörgyi művészettörténész –, de Nagyváradon útját állta a halál. Fáradt szíve ekkor dobbant utolsót.”
Válságban is épül a vár
A várost első ízben 1324-ben említi oklevél castrum Kuholm néven. Léstyán Ferenc is feltételezi, hogy még a szász telepítés előtt, a XI. században a Várhegyen, ahol most magasodik-szépül a vár, királyi vár állt. Ezt legjobban, ellentétben a sajtóban megjelent és nem okadatolt nézetekkel, a szászok betelepítése előtti magyar neve mutatja, ami nem más, mint Kőhalom. Nem töltött be nagy stratégiai szerepet a történelem folyamán, inkább az alatta lakók élelmiszerraktáraként és rejtekhelyeként szolgált. 1451-ben törökök rombolják le, de utána megerősítik, 1791-ben pedig vihar letépi a fedélzetét. A geológus szeme itt ennél többet is lát, hiszen a hely valóságos földtani kuriózum, mert a vár egy 608 m magas bazalt-batolit tetején áll. Látogatásunk idején a várfalat javították, a bástyák tetején már piroslott az új cserépfedélzet. Mint megtudtuk, felújítása nyolcmillió eurós pályázatból történik, amelyből majdnem hatmillió vissza nem térítendő összeg. Bizonyára elcsodálkozna Jókai, aki megmászta a Várhegyet, hogy a mai ember felújítja az ősi várat. Minden poklokon keresztül című történelmi kalandregényének (1884) ez a vár a helyszíne. Cselekménye itt kezdődik, de nagyobbik részét a szentföldi keresztes hadjárat történelmi eseményrétegébe beágyazott, II. Endre királyunk idejében történő kalandsorozat tölti ki, a hűséges nő és a vérétől űzött, csapodár férfi ellentéte. Kőhalomra már rá sem ismerne a regény egykori írója. Talán a heti piaca hasonlítana a régi sokadalmakra. Mindenben utánozza Európát.
Kisgyörgy Zoltán
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Haszontalan könyv, haszontalan sorozat? (Kőrösi Csoma Sándor szellemiségét sem a Communitas Alapítvány, sem Kovászna megye nem támogatja)
Előttem egy könyv, világoskék csík szeli át fedőlapját, benne a cím: Kőrösi Csoma Sándor – Kultúrák keresztútján. S felette Gy. Szabó Béla ismert grafikája, a nagy magyar, a nagy utazó arca, profilképe ott fent, valahol a Himalája bércei közé beékelve. Jellegzetes cím, tipikus címlapkép.
Kultúrák keresztútján élünk, Kelet és Nyugat kultúrája keresztútján. Itt, ahol e sorokat írom, néhány tíz méterre tőlem kezdenek felszökni a hegyek, láncolatokban, egymás fölé gyűrűzőn, mind fennebb és fennebb, fel, majdnem az égig. Itt a nyugati kereszténység, a nyugati kultúra határa, s kezdődik – ha ortodoxiában gondolkozunk – Kelet. És ott, ama Himalája magas völgyeiben, ahol Kőrösi Csoma Sándor – a nagy előd – alkotott, ott is keresztút volt, kultúrák keresztútja. Ő volt az első, aki a szanszkrit eredetiben elveszett buddhista szentiratokat nyugati emberként olvasta, olvashatta, s az emberi kultúrának, hitéletnek, erkölcsfilozófiának azokat a rendkívül értékes darabjait a világ számára közkinccsé tette. És közkinccsé Tibet nyelvét, addig ismeretlen kultúráját, filozófiáját, tradicionális ismereteinek halmazát. Ott fent, a világ tetején, ott fent, az idő kapujában. A könyv, melyet magam előtt tartok, egy sorozat 18. kötete. Úristen, mi minden van ama 18 kötet mögött. És mi minden bennük!
Elsősorban ennek a 18 kötetnek köszönhető, hogy máig él a nagy előd, a legnagyobb székely, a nagy nyelvész, és a világon nincs nyelvész – ez nem túlzás, hiszen nem olyan látványos szakterület ez –, aki élőbb lenne őnála. Pár éve, ennek a sorozatnak talán a 15. kötetében cikket közöltünk Marczell Pétertől, minden idők egyik leglelkiismeretesebb, legalázatosabb Csoma-kutatójától – sok más, a Csoma-kutatás szempontjából mérföldkőnek tekinthető írása mellett, melyben hírt ad arról, hogy Londonban az egyik világlapban terjedelmes cikk jelent meg szülöttünkről, amelybe „úgymond” egy sor hiba csúszott, ez, ez és ez…. S helyreigazításuk után felteszi Marczell a kérdést, hogy akkor miért is érdemes róla szólni? Azért, mert nagy elődünkről úgy ír a kortárs angol szerző, mint egy szentről, mint egy csodáról, fent látja valahol a tudomány és az emberi nagyság zenitjén, fent, fent a magasban most, a 2000-es években.
Fent látja hát a világ ma is a mi Sándorunkat, nem feledkezett meg róla. S hogy mi is a magasban  láthatjuk, az említett sorozat sokat tett érte. Huszonhárom éve tartjuk évi rendszerességgel a konferenciákat, melyekre összegyűl a tudományos világ e témakör kutatásában érintett tudós társadalma, előadások százai hangzanak, hangzottak el nemcsak Csomáról, de a tudományos műhelyeinkről, a magyar nyelvről, a Kelet-kutatásról, Kelet rejtelmeiről, az Útról, melyen Stein Aurelek és Barátosi Balogh Benedekek, Szentkatolnai Bálint Gáborok jártak, kutattak és „építettek” a magyar identitástudat és népek identitástudata állapotáról, arról, hogy mint lát bennünket a világ. A már idézett Marczell Péter mondta egy alkalommal, amikor genfi otthonában a Csoma-kutatás jelenlegi helyzetéről beszélgettünk: ha ti nem jelentetnétek meg évi rendszerességgel ezeket a köteteket, melyek biztos hátteret jelentettek, s értelmet adtak a munkámnak, én sem szenteltem volna életem húsz esztendejét arra, hogy őt kutassam, hogy megpróbáljam felfedni élete, tevékenysége fehér foltjait.
És nemcsak Csomát állítják elénk ezek a kötetek. Hadd idézzük csak ama legújabbat, a Kertesztutat. A 420 oldalas vaskos könyv négy tömbbe sorolja az írásokat. Csak a tömbcímek: Kőrösi Csoma Sándor nyomában (hét írás, köztük a Csoma egykori zanglai munkahelyének konzerválásán dolgozók ismertetői), Megszólaló múlt (öt írás, köztük Szergej Botalovnak, a cseljabinszki régészprofesszornak, az Orosz Tudományos Akadémia tagjának, osztályvezető professzorának írása az Urálban kiásott, illetve ásatások tárgyát képező magyar temetőről és annak csodálatos leletkincseiről), Találkozások (tizenkét írás, köztük Bárdi Lászlóé Ujguriáról, Csoma végcéljáról, Aradi Éva, Nagy Mari meg Vidák István az indiai, Kacs-félszigeti hunokról), és a negyedik tömb: A magunk keresése hét írással, melyekben többek között „visszaszállhatunk” a múltba, László Gyula nagy régészünk kutatásai felidézéséhez, a csángók mindmáig legnagyobb költőjéhez, Lakatos Demeterhez. Összesen 32 tudós szerző, régészek, sztyeppekutatók, turkológusok, sinológusok, rovásírás-kutatók, mongolisták, tibetológusok, ősvalláskutatók, néprajzosok írásai… Harminckét, magunkat és találkozásainkat kereső tanulmány a kultúrák keresztútjáról. A sorozatban gondolkozva: jó ötszáz – vagy még annál is több – munka, mely élteti, ébren tartja Kőrösi Csoma Sándor emlékét, s melynek szerzői, ha cserélődnek is, de évi rendszerességgel ide zarándokolnak Kovásznára. Ebben a tizennyolcadik kötetben tibeti zarándok is megszólal Csoegyal Tenzin személyében, az első, aki „viszonozta”, amit nagy elődünk az ő népéért tett. És jöttek az évtizedek során Montrealtól Ulánbátorig, Párizstól Budapestig és Kolozsvárig és Cseljabinszkig mindenfelől. Jöttek többnyire saját költségükön, hogy megoszthassák velünk, a magyar kultúrával tudásukat, kutatásaik eredményét. Ennek a sorozatnak még egyetlen kötetét sem támogatta a Communitas Alapítvány, mely a romániai magyar kultúra legfőbb támogatója, úgymond: éltetője. Feltehetőleg azért, mert haszontalan könyvnek, haszontalan sorozatnak tartja. Nincs szükség rá! És erre, a nagy tudósunk halála 170. évfordulóján megjelenő kötetre a megyei támogatásrendszerből sem jutott pénz. Így ama Keresztút 32 írása úgy jelent meg, hogy a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület mindmáig nem tudta kiegyenlíteni a nyomdával szembeni adósságát, s úgy tűnik, egyetlen módja lesz ennek, ha a konferenciasorozat és a könyvsorozat fenntartó munkásai az adósságot saját összespórolt pénzükből egyenlítik ki. Ha dolgoztak érte, vele, fizessenek is!
És így kell lennie, mert a Kőrösi Csoma-erkölcs kötelez. Még ma is!
Gazda József
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

A cél a magyar nyelvű oktatás kiterjesztése - A külhoni magyarság számára fontos a magyar nyelvű oktatás kiterjesztése és minőségének megerősítése - erről a nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár beszélt szombaton Budapesten, amikor köszöntötte a Collegium Talentum elsőéveseit.
Répás Zsuzsanna a külhoni magyar egyetemisták számára meghirdetett Collegium Talentum program céljai közül kiemelte a normák elsajátítását, az identitás továbbörökítését és a versenyképes tudás megszerzését.
A helyettes államtitkár azt mondta: a nemzetpolitika az oktatás területén két célt tűzött ki: a magyar nyelvű oktatás kiterjesztését és minőségének megerősítését. A versenyképes tudás megszerzéséhez azonban az intézmény léte önmagában nem elégséges, fontos, hogy a tartalom is megfelelő legyen - közölte, hozzátéve: a Collegium Talentum ezt sajátosan valósítja meg, nem a keretre, hanem a tartalomra koncentrál.
Szólt arról, hogy a nemzetpolitikai stratégia külön figyelmet fordít a tehetséggondozás kérdésére. A tehetséges fiatalok tudásának kiteljesedése hozzájárul a magyarság kulturális és gazdasági potenciáljának megerősödéséhez - jegyezte meg.
A helyettes államtitkár hangsúlyozta: a magyarság gyarapodása csak együttes munkával lehetséges. Azt mondta, az új alaptörvény a kölcsönös felelősség viselése mellett a világ magyarságának közös hitvallását is tükrözi, definiálva, hogy szerződés van múlt, jelen és jövő magyarjai között.
Az ifjúságnak szüksége van perspektívára, egy biztos képre, ugyanakkor elengedhetetlen, hogy a jövőről való közös gondolkodáshoz legyenek találkozási pontok, olyan közegek, ahol a fiatalok megélhetik identitásukat, részt vehetnek a magyar közösségi életben - fogalmazott Répás Zsuzsanna.
A Collegium Talentum - a szervezet honlapján olvasható információk szerint - egy láthatatlan kollégium típusú intézmény, célja, hogy a határon túli 30 ezer magyar egyetemista legtehetségesebbjei közül évente felkaroljanak 30-at, és három éven át támogassák magas színvonalú képzésüket.
A Collegium Talentum a Modern Üzleti Tudományok Főiskolája részeként működő önálló elitképző szervezet, megalapításáról a főiskola szenátusa döntött 2010 júniusában. Tevékenysége a szlovákiai Selye János Kollégium fizikai, szellemi infrastruktúrájára épül, vezetését nyolc határon túli magyar akadémikus alkotta igazgatótanács látja el.
Répás Zsuzsanna
(MTI)

Julianus-program a diaszpóra magyar emlékeinek összegyűjtéséért - A diaszpórában lévő magyar emlékek egységes szempontrendszer alapján történő felmérése, ezek széles hozzáférhetőségének megteremtése a célja a nemzetpolitikai államtitkárság Julianus-programjának, amelynek dokumentált anyaga a 2013-as diaszpóratanács ülésére készülhet el.
Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár az MTI-nek elmondta: a kataszter a világszerte fellelhető magyar házakra, központokra, magyar alapítású iskolákra, templomok, szerzetesi közösségek épületeire terjedne ki. Magában foglalná továbbá az idősotthonok, magyar tulajdonban lévő temetők, múzeumok, gyűjtemények, könyvtárak szobrok, emlékművek, emléktáblák, utca- és térnevek, emlékparkok összegyűjtését is.
A munkába a tulajdonosok, illetve használók mellett cserkészeket és önkénteseket is bevonnának.
Nemcsak a kifejezetten magyar tulajdonokat keresik, hanem szeretnék, ha minden diaszpóraközösség felmérné, hogy milyen magyar emlékhelyek vannak náluk - mutatott rá, kiemelve: ez nagyon nagy igény a diaszpóra magyarsága részéről is, mert szeretnék ezeket az értékeket megőrizni, és átadni a következő nemzedéknek.
A helyettes államtitkár elmondta: a kataszter információforrásul szolgálhatna az adott országba utazóknak, turistáknak, és országimázs-építő anyagként a nagykövetségeken és a konzulátusokon ingyenes tájékoztató anyagként is elérhető lenne.
Répás Zsuzsanna tájékoztatása szerint a programot a Magyarság Háza koordinálja
(MTI)

Asztalos Csaba a maszol.ro-nak: féltem a családomat
Ismeretlen tettesek ellen tett feljelentést a rendőrségen szombaton Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) elnöke, miután szerdán négy férfi az utcán megállította, inzultálta és megfenyegette."A piacról mentem hazafele, amikor négyen váratlanul körbevettek, elkezdtek hőzöngeni, sértegetni, fenyegettek engem és a családomat. Azt üvöltözték: ki a hazátlanokkal (bozgori) ebből az országból! Fizikai bántalmazás nem történt" - számolt be a maszol.ro-nak az incidensről Asztalos.
Tájékoztatása szerint eleinte nem akart feljelentést tenni a rendőrségen, ám végül barátai, ismerősei unszolására megtette. "Annál is inkább, mert ugyanaznap egy fenyegető levél is érkezett a CNCD címére, amit szintén megmutattam a rendőröknek. Családos ember vagyok, féltem a gyerekeimet" – fogalmazott lapunknak.
Asztalos elmondta: egyelőre nem kért védelmet a kormányőrségtől, bár államtitkári rangú köztisztségviselőként ezt megtehetné.
Kérdésünkre, miszerint a szerdai incidens összefüggésbe hozható-e azzal, hogy korábban szót emelt a Steaua labdarúgó csapat mérkőzésein tapasztalható rasszizmus és idegengyűlölet ellen, Asztalos kijelentette: nem tudja, hogy a Steaua drukkerei inzultálták-e szerdán, de az incidens "mindenképpen a labdarúgáshoz kapcsolható".
Ponta elítéli a megfélemlítési kísérletet
Victor Ponta miniszterelnök vasárnap sajtóközleményben ítélte el azokat az erőszakos megnyilvánulásokat, amelyek Asztalos Csabát, az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) elnökét érték. A közlemény nem utal arra, hogy az államtitkári rangú tisztségviselőt ért bántalmazásnak bármi köze lenne a labdarúgáshoz, hanem általánosságban ítél el bárminemű erőszakos és megfélemlítő cselekményt, amely Asztalos Csaba, a CNCD elnöke vagy más állami tisztségviselő ellen irányul.
A közlemény leszögezi: Románia nem tűri el az olyan megnyilvánulásokat, amelyek polgárai méltóságát sértik.
A CNCD elnökét ért támadásra hét civil szervezet hívta fel Victor Ponta figyelmét egy szombaton közzétett nyílt levélben, amelyben elítélik a futballvezetők és a szurkolók idegengyűlöletét.
UEFA: intézkedések a diszkrimináció miatt
Asztalos Csaba korábban rámutatott: az elmúlt két évben a bukaresti csapat vezetői részéről számos diszkriminációgyanús kijelentés hangzott el, ezeket a CNCD összegyűjtötte és továbbította az Európai Labdarúgó Szövetségnek (UEFA). Michel Platini, az UEFA elnöke egy hete "súlyos intézkedéseket" helyezett kilátásba a román klubokkal szemben, ha folytatódnak a cigányellenes megnyilvánulások a futballstadionokban. A CNCD maga is eljárt számos esetben: legutóbb a Steaua és a Rapid közötti meccsen skandált romaellenes rigmusok és feliratok miatt rótt ki 1000 lejes bírságot a klub igazgatójára.
A CNCD elnöke korábban a Steaua szurkolóinak rendszeres romaellenes megnyilvánulásait és a klub ügyvezető igazgatójának egy - általa idegengyűlölőnek minősített - gesztusát sérelmezte. Mihai Stoica a - Becali által rendszeresen "magyar" csapatként emlegetett - kolozsvári CFR 1907 elleni október 7-i rangadó után tüntetően egy nemzeti zászlót szúrt le a legyőzött vendégcsapat kapujába. A CNCD elnökének bírálata nyomán a labdarúgó profi liga (LPF) elnöke, Dumitru Dragomir Asztalos Csabát nevezte bajkeverőnek és sürgős leváltását követelte, mondván, hogy ő kelt feszültséget a magyarok és cigányok között, akikkel egyébként a románok "testvéri szeretetben" élnek. Becali úgy nyilatkozott, egy cigányt kell a CNCD élére tenni, mert a "cigányok nincsenek a románok ellen, nem úgy, mint Asztalos és az ő magyar csapata".
Maszol.ro

Kisebbség és politika Kolozsváron
A politikai váltógazdaság áldozatai is lehetnek a kisebbségvédelmi rendszerek – többek közt ezeknek az esetlegességére világított rá a hétvégén Kolozsváron Kisebbségi képviselet és kisebbségi nyelvi jogok címmel megszervezett konferencia.
Arra is fény derült, hogy még mindig nem tekintik a különböző többségi elitek a demokratikus minimumnak egy jól működő kisebbségvédelmi rendszer megalkotását – értékelt kérdésünkre Horváth István, az eseményt társszervező Nemzeti Kisebbségkutató Intézet igazgatója.
Hozzáfűzte: a létező kisebbségvédelmi rendszerek nagyon esetlegesek, konjunktúrafüggőek, ritkán fordul elő, hogy a politikai elitek konszenzussal döntenének. Kifejtette: a konferencia egyik legfontosabb hozadéka az volt, hogy kiderült, hányféleképpen alkalmazzák Európa-szerte azokat a nyelvi jogokat, amelyek a közös uniós szabályozás miatt formálisan nagyon egységesnek tűnnek. „Megismertük az utóbbi években történt változásokat: számos olyan országban, amely eddig kisebbségbarát politikát folytatott, az uniós csatlakozás után változtatott, más országokban újabb jogintézményeket próbálnak bevezetni a kisebbségek jobb képviseletére. A kisebbségpolitika nem állt meg az európai integrációval, hanem folyamatosan alakul, nem mindig a legjobb irányba, ezekről a változásokról elég részletes, megalapozott képet kaphattunk” – részletezte Horváth István.
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemnek otthont adó Bocskai-ház Óváry Termében a konferencia szombati napján az európai nemzeti kisebbségek parlamenti képviselete került terítékre. Carlos Flores Jubeiras, a Valenciai Egyetem tanára Választási rendszerek és nemzeti kisebbségek Közép- és Kelet Európában című előadásában elhangzott: a térség országainak magatartása a kommunista rezsimek bukása után teljesen eltérő volt.
Az olyan országokban, mint például Albánia, Bulgária, egyszerűen nem engedték, hogy etnikai alapon szerveződő pártokat be lehessen jegyezni, míg Lettország szigorú állampolgársági törvényével zárta ki a döntéshozatalból az orosz kisebbséget. Más országokban a választási küszöböt emelték akkorára, hogy ne tudjanak bejutni a törvényhozásba a kisebbségi szervezetek. A spanyol professzor a pozitív példák közt a 2012-es magyar választási törvényt említette, amely szavazatszámtól függetlenül lehetővé teszi a kisebbségek Országgyűlési képviseletét.
Lupşa Marius Matichescu, a temesvári egyetem tanára arról tartott előadást, hogyan próbáltak meg a román pártok úgy magyar szavazatokra szert tenni, hogy magyar jelölteket indítottak a masszívan magyarlakta területeken, meglehetősen kevés sikerrel. Elsősorban a PNL próbálkozott ilyesmivel. Matichescu rámutatott: ez elsősorban annak köszönhető, hogy a liberálisok szavazóbázisa a legtoleránsabb a magyarokkal szemben, őket a demokrata párt (PDL) követi, míg a szocialista (PSD) és Nagy-Románia Párt szavazói a legkevésbé bíznak a magyarokban a felmérések szerint.
Kiss Előd-Gergely
Krónika (Kolozsvár)

Magyar napok Resicabányán
„A szórványban élő magyar közösségek kultúrájának egyediségét jelképezik azok a közösségi események, amelyek a magyar napok keretében kapnak helyet” – hangsúlyozta Hegedüs Csilla, az RMDSZ kultúráért felelős főtitkárhelyettese az idén hatodik alkalommal megszervezett Resicabányai Magyar Napokon.
Az ünnepélyes megnyitón a főtitkárhelyettes a magyar napok megszervezésének fontosságára hívta fel a jelenlévők figyelmét. „Kulturális örökségünk részét képező értékek, hagyományaink és szokásaink jelentik azokat a jegyeket, amelyekhez magyarként igazodnunk kell. A magyar napok megszervezése egy kiindulópont kell legyen az itt élő magyar közösség számára” – hangsúlyozta Hegedüs Csilla. Az esemény megnyitóján Tóth János és Székelyhídi Sándor fényképeinek tárlatát szemlélhették a jelenlévők. A pénteken elkezdődött rendezvénysorozatot október 20-án ér véget.
Krónika (Kolozsvár)

Megújult a csíkszeredai alma mater
Zsúfolásig megtelt tegnap délután a csíkszeredai Márton Áron és Segítő Mária Gimnáziumnak otthont adó épület díszterme.
A meghívottak és volt diákok az ingatlan felújításának záróeseményére érkeztek. Mint arról korábban beszámoltunk, az épület rehabilitációja 2010 júniusában kezdődött el, és három nagy szakaszban zajlott, a déli, központi és északi szárnyat szakaszosan újították fel, miközben az oktatás is zajlott a 3600 négyzetméter hasznos összfelületű épületben.
A 25 496 953 lej összértékű pályázat során a kivitelezésre helyi vállalkozásokból megalakult cégcsoportosulás munkásai bontottak, falaztak, festettek, kicserélték a villanyhálózatot és a lámpatesteket, felújították és új berendezésekkel szerelték fel a mellékhelyiségeket, kicserélték a belső ivóvíz-, csatorna- és fűtéshálózatot, szigeteltek, megerősítették a tartószerkezetet, megjavították a tetőszerkezetet, bádogosmunkát végeztek, cserepet cseréltek, restaurálták és pótolták a nyílászárókat, felújították a padlót.
A külső és belső felújítás mellett a projekt részeként felújították a kerítést is, rendezték az épület előtti udvart, és új taneszközöket is beszereztek. Mintegy kétszáz számítógép, továbbá képernyők, kivetítők, interaktív táblák kerültek az épületben lévő két iskolába. A projektet összegző kiadvány szerint a beruházás nyomán többek között 5,6 százalékkal csökkent az épületben a vízfogyasztás, tíz százalékkal kevesebb gázt fogyaszt az új fűtési rendszer, 64 felújított és felszerelt tanteremet használnak a diákok, 6 idegen nyelv-, 5 számítógépes és 7 egyéb rendeltetésű szakterem működik.
Az épülettulajdonos római katolikus egyház nevében felszólaló Darvas-Kozma József, a csíkszeredai Szent kereszt plébánia esperes-plébánosa hálát adott Istennek többek között a bölcsességért, hogy felismerték az összefogás fontosságát, és szintén köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik hozzájárultak ahhoz, hogy „ez a ragyogó épület megújult”. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a sikeres pályázat a válság évei alatt számos helyi szakembernek adott munkát. Az esperes azt kívánta a megújult épületben székelő tanintézeteknek, hogy jól neveljenek, olyan emberekké formálják tanulóikat, hogy ők is tudjanak majd élni a lehetőségekkel és dolgozni Székelyföld megmaradásáért.
Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere szerint talán életük legküzdelmesebb időszakát jelenti a felújítás időszaka. „Ez nem egy diadalmenet volt, hanem a legkeményebb harc önmagunkkal és az ellenségekkel is, mert azok is voltak” – mondta a polgármester, aki ennek ellenére úgy véli, az elmúlt időszak tanulsága, hogy ha van hit, törekvés és küzdelem, akkor semmi sem lehetetlen.
A polgármester szerint a munkában résztvevők nemcsak egyszerű feladatnak tekintették a rehabilitációt, hanem sokan személyes adósságot is leróttak ezzel volt iskolájuk irányába, nemcsak a saját, hanem minden olyan diák nevében, akik az elmúlt száz évben itt tanultak. Ráduly Róbert Kálmán még kiemelte, a felújítás minden műemlékvédelmi előírásnak megfelel.
R. Kiss Edit
Krónika (Kolozsvár)

Márton Áronra emlékeztek Rómában
2012. október 11-én délután 6 órára zsúfolásig megtelt a római Accademia di Romania díszterme. A Szentszék dikasztériumainak magas rangú képviselői, Szentszékhez akkreditált nagykövetek, nemzetközi szervezetek munkatársai, római kultúrintézmények képviselői, boldoggá avatási ügyek posztulátorai, Rómában szolgálatot teljesítő és élő papok, szeminaristák, nővérek és érdeklődők Márton Áron előtt tisztelegtek az olasz nyelvű emlékest keretében, melyet közösen szervezett Románia Szentszéki Nagykövetsége és a Kultúra Pápai Tanácsa.
Az egybegyűlteket Mihai Bărbulescu, a Román Akadémia igazgatója köszöntötte, majd mons. Kovács Gergely, Márton Áron boldoggá avatási ügyének posztulátora, az est moderátora vette át a szót: „Ma délelőtt a Szentatya ünnepi szentmise keretében nyitotta meg a hit évét, és ideálisan kapcsolódik hozza a ma esti megemlékezés, hiszen utolsó körlevelében Márton Áron így fogalmaz: »Szeretett Híveim, mint főpásztorotok elsősorban a hitet akartam megerősíteni lelketekben, és a hithez való ragaszkodást hagyom rátok örökségül« (1980. május 15.)”.
Románia szentszéki nagykövete, Bogdan Tătaru-Cazaban Márton Áron kimagasló személyiségét méltatta. Elmondta: erdélyi magyar katolikus püspökként mindenki számára példa volt, vallásra vagy nemzetiségre való tekintet nélkül. Idézte Márton Áront: „A hívő embernek Isten gyermekét és saját testvérét kell meglátnia minden embertársában, akkor is, ha másképpen gondolkozik, mint ő, más nyelvet beszél és talán másak a vágyai és célkitűzései”. A szenvedés hosszú útján Márton Áron nem szűnt meg remélni és mindvégig szilárdan állt. A nagykövet arra buzdított, hogy merítsünk abból a lelki gazdagságból, amelyet azoktól tanulhatunk, akik a gonoszt szemtől szembe megtapasztalták.
Gianfranco Ravasi bíboros, a Kultúra Pápai Tanácsának elnöke elmondta, hogy 1971. október 13-án a püspöki szinóduson hallhatta felszólalni az idős püspököt, ahol ő maga szinódusi munkatársként vett részt. Egy olyan világban, ahol folyamatosan nemcsak találkoznak, hanem ütköznek is a kultúrák, eligazítóak Márton Áron szavai: „Vallom és hirdetem, hogy vannak olyan igazságok, amelyeknek alapján igaz embereknek találkozniok kell. Ahogy Erdély földjén a hegyek völgyekkel, a mezők erdőkkel, hófedte bércek a síksággal váltakoznak, éppen úgy váltakoznak a népek Erdély földjén, ahol három nyelven beszélnek és hat-hétféle szertartás szerint imádják Istent, de van a krisztusi evangéliumnak ereje, amely hozzásegít ahhoz, hogy különféle ellentétek összhangba olvadjanak fel és a testvéri együttműködés útját egyengessék”.
Győriványi Gábor, Magyarország szentszéki nagykövete Márton Áron erkölcsi nagyságát kiemelve rámutatott, hogy a nagy püspök minden körülmény között s minden erővel az igazságot kereste és védelmezte. A Márton Áron által 1946-ban megfogalmazott s napjainkra is érvényes szavainak idézésével zárta gondolatait: „A jövő század arculatát az az irányzat fogja alakítani, amely magas erkölcsi igényekkel jön, a hamissággal az igazságot állítja szembe, a gyűlöletet szeretettel igyekszik legyőzni, és a bosszúálló szándékra nagylelkűséggel válaszol”.
Ezután a Cristian Amza által rendezett és olasz felirattal ellátott Márton Áron: püspök a keresztúton című, 30 perces dokumentumfilmet vetítették le. A film nem egyházi felkérésre készült, hanem a román közszolgálati televízió mutatta be ez év júniusában abban a sorozatban, amelyet olyanoknak szenteltek, akik a kommunista diktatúra elnyomásának ellenálltak.
A megemlékezés záró mozzanata, egyben azt szintézisbe foglaló kiemelkedő momentuma Jakubinyi György gyulafehérvári érsek beszéde volt. A közönség nagy érdeklődéssel követte a személyes emlékek felidézésében gazdag tanúságtételt. Márton Áron élő vértanú, aki – bár szabadon bocsátották hatévi börtön után – élete végéig a kereszt hősies, csendes és alázatos hordozója maradt. Soha nem volt hajlandó semmiféle kompromisszumra. „Isten törvényeiben s az egyház ügyeiben alkudozást nem ismerek”, ismételte mindig határozottan. II. János Pál pápa így jellemezte Márton Áront: „Integerrimus Domini famulus nullis parcens laboribus nullisque doloribus” (Az Úr feddhetetlen szolgája, aki nem futamodott meg sem a munkától, sem a szenvedéstől).
Az est végén Kovács Gergely megköszönte mindazok fáradozását, akik lehetővé tették a Márton Áronról való méltó római megemlékezést. Kérésére a jelenlévők közösen imádkoztak a nagy erdélyi magyar püspök boldoggá avatásáért.
Márton Áronról magyar nyelvű szentmisében is megemlékeznek. 2012. október 16-án reggel 8 órától a vatikáni Szent Péter-bazilika altemplomában található Magyarok Nagyasszonya-kápolnában bemutatandó eukarisztikus áldozat főcelebránsa Jakubinyi György gyulafehérvári érsek lesz.
Szabadság (Kolozsvár)

Új pártelnök, régi irány (Bíró Zsolt az MPP élén)
A Szász Jenő emberének tartott Bíró Zsolt vette át az elnöki stafétát, a politikussá vedlett marosvásárhelyi rádiós újságíró lesz az MPP vezetője a következő esztendőkben. A Székelyudvarhelyen megtartott IV. Országos Tanács nem volt feszültségmentes, de azt egyhangúan megfogalmazták a küldöttek, hogy a párt önállóságát nem adják fel, szükségesnek tartják az indulást a parlamenti választásokon, a „nemzeti válogatott” lenne az ideális, ám ez már időszűkében nem jöhet létre, így hajlandóak saját listájukra engedni a „kisebb testvért”, az EMNP-t.
Az MPP első kongresszusa még a gyergyószentmiklósi sportcsarnokban zajlott több mint négyszáz jelenlevővel, most Székelyudvarhelyen elegendő volt a Tamási Áron-iskola díszterme is. Vendégként Kövér László s a csíkszeredai konzul, illetve Izsák Balázs SZNT- és Sebestyén Csaba RMGE-elnök volt jelen.
Mintha az időjárás is Szász Jenőt, az MPP volt elnökét siratta volna, nekikeseredve csordogált az eső, s a kongresszusra összesereglett küldöttek is sokkal inkább hasonlítottak vert hadra, mint győztes választási csatába induló seregre. A hangulaton próbált emelni a párt eddigi történetét bemutató kisfilm, ám unos-untalan ismétlése miatt – az ülés előtt négyszer is láthattuk – inkább nevetségessé vált. Negyvenperces késéssel vonult be Szász Jenő és Kövér László. A jelenlevőket Orbán Árpád ügyvezető elnök üdvözölte, a 119 küldöttből 111 jelent meg a rendkívüli kongresszuson.
Az igaz emberek
Salamon Zoltán, a Hargita megyei szervezet elnöke az összefogás fontosságát emelte ki köszöntőbeszédében, keresni kell a közös utat, de kell a pluralizmus is, minőségi képviseletre van szüksége az erdélyi magyarságnak, olyanra, amelyben megférnek a különböző gondolatok, ezt egy nemzeti minimumra, például az önrendelkezés, az autonómia eszméjére támaszkodva lehetne létrehozni – mondotta. Izsák Balázs arról szólt: bízik benne, hogy nem változik az MPP által eddig követett útvonal, megmaradnak azok a célok, amelyek a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) hű szövetségesévé tették, és felsorolta közös eredményeiket, a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlések megszervezését, a székely zászló, címer, himnusz használatának meghonosodását. Izsák Balázs szerint nem egységre, hanem közös célokra, közös értékekre van szükség „Adott a zászló, ha mindenki beáll mögé, az egység megvalósul” – hangsúlyozta az SZNT elnöke. Az MPP nagy érdemének nevezte, hogy beállt e mögé a zászló mögé, de helyet hagyott másoknak is, Szász Jenő érdemének, hogy megőrizte a párt függetlenségét. Sebestyén Csaba elsősorban arról szólt, hogy ha a két szervezet egymásra alapozza az építkezését, akkor jelentősebb eredményt érhettek volna el.
Kövér László, az MPP tiszteletbeli elnöke, a Magyar Országgyűlés első embere Luther Márton szavaiból indult ki: igaz ember a hitből él, és e gondolatra építve beszédét bírálta az RMDSZ-t, illetve Tőkés pártját. Az MPP-sek igaz emberek voltak, amikor az egyetlen magyar ügyet képviselték, miközben véleménye szerint az RMDSZ elárulta azt Bukarestben és Budapesten egyaránt. Felidézte, hogy Tőkés László 2007-ben a polgáriak segítségével lett EP-képviselő, „aztán 2009-ben feladta függetlenségét, nektek pedig megüzente, hogy bukott párt vagytok”. Kövér az MPP nagy érdemének nevezte, hogy 2008-ban volt bátorságuk megteremteni a választás szabadságát, és bebizonyítani: a demokrácia nem gyengíti, hanem erősíti az erdélyi magyarságot. A Magyar Országgyűlés elnöke hangsúlyozta, továbbra is vállalja a tiszteletbeli elnöki tisztségét, ha a párt megőrzi politikai alapelveit és szervezeti önállóságát.
Politika és erkölcs
Szász Jenő elnöki leköszönő beszédét eddigi tevékenységük összefoglalójának és vitaindítónak is szánta, de meghatározta a követendő célokat is. A politika és erkölcs szétválaszthatatlan – az MPP-nek a hit mellett az erkölcs megtestesítése is a küldetése – fogalmazott. Tizenöt-húsz évre tekintett vissza, és beszámolójából kikerekedett: önmagát tekinti a romániai magyar ellenzékiség zászlóvivőjének, a polgári gondolkodás meghonosítójának, az igazi, következetes politizálás képviselőjének. Ennek tükrében beszélt az MPP létrehozataláról, arról, hogyan váltak 2008-ban a semmiből 40 százalékos támogatottságot élvező politikai közösségé Székelyföldön. S bár 2012-ben is ugyanazt kínálták, törés állt be, értékrendjük támogatása nem gyarapodott, s ezért kinek-kinek önmagába kell néznie: mit tett, s az elegendő volt-e. Emiatt, és nem az Orbán Viktortól érkezett ajánlat (a Nemzetstratégiai Intézet vezetése – szerk. megj.) döntött a visszavonulás mellett. Focihasonlattal élt: vesztes mérkőzés után az edzőnek, a technikai stábnak kell visszavonulnia. Szász Jenő szerint „a néppárt keze is benne van, hogy ma a jobboldal gyengébb”, de úgy vélte, nekik nem az EMNP-vel kell foglalkozniuk, hanem a polgári pártnak kell jövőt építeniük. Nagy erényüknek nevezte, hogy szervezetük olyan emberekből áll, „akik nem hatalomvágyból, nem pozícióhajhászás miatt, hanem közösségünk szolgálatának ügye miatt” csatlakoztak hozzájuk. Vázolta a jövőépítés lehetőségeit is – szervezeti önállóságát mindenképpen meg kell őriznie a pártnak –, és szólt a decemberi választásokon való indulás különböző lehetőségeiről. „Nem lehet nem figyelmen kívül hagyni a választók akaratát” – mondotta, és ismét szót emelt a Magyarok Szövetsége – a nemzeti válogatott – létrehozataláért. Ha ez nem lehetséges, akkor lehet szó a jobboldali szervezetek együttműködéséről, „programjaink azonosak, lemásolták az MPP-ét” – mondotta, majd felkínálta a néppártnak, hogy „gyengébbként induljanak az MPP színiben”, a polgáriak készek a gesztusokra: testvériesen elosztanák a mandátumokat. Ha ez sem jöhet létre, meg kell találniuk a saját indulás lehetőségét, akár függetlenek támogatásának formájában – mondotta. Szász Jenő vitaindítója után a hozzászólók többsége az MPP önállósága és függetlensége mellett állt ki, de sokan hangsúlyozták azt is: ha már megteremtették a választás szabadságát, ezt tiszteletben kell tartani a párton belül is, illetve ennek tükrében nem engedhetik meg maguknak, hogy ne induljanak a decemberi választásokon. Felmerült az is, hogy nem szabad megismételniük a függetlenek támogatásának hibáját. Volt, aki azért emelt szót, hogy számolják fel az ellentéteket a néppárttal, mert ha folytatják a háborúskodást, mindkét szervezet elvérezhet.
Sajátos belső demokrácia
A vitát követően az országos tanács határozatot fogadott el az MPP önállóságának megőrzéséről, a választásokon való részvétel Szász Jenő által is említett alternatíváiról, majd sor került a tisztújításra a polgári párt sajátos alapszabályzata jegyében. A statútum szerint az eddigi elnök, Szász Jenő javasolta a párt öt alelnökét, ezt erősíti meg a kongresszus, majd az új öttagú elnökség nevezi meg az új elnököt, azt az egyetlen jelöltet, akit szintén az országos tanácsnak kell voksával elfogadnia. Még a teremben ülők sem értették egyértelműen, miért nem szavazhatnak két elnökjelöltre, amikor két név merült fel, és sokan felvetették, hogy nem találják az alapszabályzatban (furcsa mód ez csak románul érhető el) az erre vonatkozó passzust. Így lettek hát alelnökök a volt elnök emberei: Mezei János, Gyergyószentmiklós polgármestere, Márton Zoltán, a Maros megyei Makfalva polgármestere, Mosdóczy Vilmos, a Szatmár megyei Kaplony polgármestere, Simon Csaba, a Kolozs megyei szervezet elnöke, valamint Fülöp Csaba kovásznai orvos. Elnöknek javasolták Bíró Zsoltot és Farkas Csabát, de az öt alelnök úgy döntött, csak Bíró Zsoltról szavazhat a kongresszus, így őt választották meg 69 szavazattal 41 nem ellenében. A sors, no meg a helyzet fintora, hogy Bírót nem támogatta saját szervezete, a Maros megyeiek. Az MPP új elnöke székfoglaló beszédében egy „új magyar erkölcsi többség” kialakítását nevezte fő feladatának. Leszögezte: az MPP csakis a szervezeti önállóság megőrzése mellett tud elképzelni bármiféle választási együttműködést. „Fontosak az utak, de fontosabb, hogy hova vezetnek, és még fontosabb azt tudnunk, hogy hova akarunk eljutni. Ha ezt nem tartjuk szem előtt, csak sodródunk vagy bolyongunk” – magyarázta. A párt legfontosabb céljaként Székelyföld területi autonómiájának elérését említette.
A furcsa vezetőségválasztás rányomta hangulatát az országos tanács befejezésére. Bíró Zsolt után Szász Jenő lépett mikrofonhoz, s elmondta, a védnöki testület létrehozataláról szóló határozatot visszavonja – a folyosói pletykákból kiderült, sokan jelezték, nem szavazzák meg –, de véleményüket a jövőben is elmondják, „figyelő szemét a régi elnökség, a négy alapító atya továbbra is rajtuk tartja”. Az eredeti elképzelés szerint a kongresszus egy védnöki testületről szavazott volna, amelynek tagjai az MPP négy alapítója – Szász Jenő, Vajna Imre, Orbán Árpád és Péter Péter –, valamint a párt tiszteletbeli elnöke, Kövér László. A testület a későbbiekben megvétózhatta volna a párt elnökségének az „alapítók szándékával ellenkező határozatait”. Sokat elárul az MPP-n belüli helyzetről, hogy az új elnököt „elfelejtették” értesíteni a helyzetről, így kisebb zavar keletkezett, amikor napirendre akarta tűzni eme utolsó határozat megszavazását. Az MPP negyedik kongresszusa ezzel a zavarral, majd a székely himnusz eléneklésével ért véget. Jelképesnek is tekinthető, hogy a résztvevők a Gondűző vendéglőben zárták ebéddel a sokak által mérföldkőnek nevezett országos tanácsot.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Megtörte hallgatását Basescu
A kommunizmus bűneit leleplező legújabb könyv bemutatóján vett részt kedden Bukarestben az elnöki hivatalba visszatért Traian Basescu államfő, aki hosszabb hallgatás után mondott beszédet a nyilvánosság előtt, ez volt a második nyilvános szereplése a visszatérés óta.
Basescu kijelentette, hogy a 2004 óta tartó államfői mandátumainak egyik legfontosabb eredménye a romániai kommunizmus elítélése. „Nem túlzok, a kommunizmus elítélését az állam megreformálása érdekében elfogadott jogszabályok, így az új igazságszolgáltatási törvénykönyvek, az oktatási és a nyugdíjtörvény, valamint a munka törvénykönyve fölé helyezem, hiszen a kommunizmus leleplezése alapján érthetjük meg, hogy mi történik ma Romániában" – mondta Basescu. Basescu 2006-ban ítélte el a román kommunizmust. Akkor egy általa felállított tudományos bizottság jelentése alapján „bűnös és törvénytelen" rendszernek nevezte a kommunista diktatúrát a bukaresti parlamentben.
Az államfő szerint azért fontosak a kommunizmus bűneire rámutató könyvek, mert lehetőséget nyújtanak megismerni, miként születtek azok a döntések, amelyek akkoriban valamennyi ember életét befolyásolták. Hozzátette: a kommunizmus ideológiájának semmi köze nem volt a szabadsághoz. Basescu szeptember elején lépett először a nyilvánosság elé visszatérése óta, akkor a román diplomaták éves találkozóján vett részt, ahol kijelentette, hogy a legfőbb román intézményeknek sikerült megvédeniük a jogállamot, miután a kormányzó Szociál-Liberális Szövetség (USL) megkísérelte lebontani azáltal, hogy vezetői az összes fontos állami tisztséget megpróbálták megszerezni. Bukaresti elemzők szerint Basescu hivatalába való visszatérése óta meglehetősen visszafogott, ami mögött szándékos politikai stratégiát vélnek felfedezni. Basescu új magatartása szöges ellentétben áll eddigi politikai pályafutásával, hisz ő volt az, aki 2004-ben meghirdette a „játékos", vagyis az aktív államfő szerepét. Emiatt politikai ellenfelei rendszerint bírálták, de többször támogatói is elmarasztalták azzal érvelve, hogy folyamatos állásfoglalásaival fölösleges konfliktusokat gerjeszt a társadalomban. Elemzők szerint Basescu „új szerepével" megpróbálja visszanyerni a lakosság körében elvesztett népszerűségét, hiszen mandátumából még több mint két év van hátra. A júliusi népszavazáson mintegy 7 millió román állampolgár szavazott a leváltása mellett, de a referendum nem volt érvényes. MTI
Erdély.ma

Kelemen Hunor: fontos, hogy az MPP megőrizte önállóságát
Az RMDSZ a Magyar Polgári Párt (MPP) Országos Tanácsa szombati döntései közül azt tartja a legfontosabbnak, hogy az MPP megőrizte szervezeti önállóságát – jelentette ki hétfői sajtótájékoztatóján Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
Kelemen Hunor üdvözölte Biró Zsolt megválasztását az MPP élére. Megemlítette: nemzeti válogatottat ma csakis az RMDSZ égisze, logója alatt lehet létrehozni, hiszen választási szövetségek bejegyzését már nem teszi lehetővé a törvény. Hozzátette: „aki most gondolkozik azon, hogy nemzeti válogatottat hozzon létre, az nyilván nem erre a mérkőzésre, hanem a 2016-osra készül”.
Kelemen Hunor azt is elmondta, az elmúlt hét elején hosszú megbeszélést folytatott Szász Jenővel, az MPP leköszönő elnökével, és ez alapján úgy látja, hogy a választások után lehetőség nyílik a két párt közötti párbeszédre, és több kérdésben együttműködhetnek.
Az RMDSZ elnöke nyomatékosította, nem látja annak az esélyét, hogy más magyar pártok is bejussanak a parlamentbe. Választási indulásuk következtében viszont az RMDSZ 2-3 parlamenti helyet is elveszíthet. „Akik most ellenünk készülnek, csak azt akarják, hogy ellopjanak tőlünk pár mandátumot, de nem a maguk számára, hanem más pártok számára. De hát ilyen az élet” – fogalmazott az RMDSZ elnöke.
Krónika (Kolozsvár)

Precedensek
Bizonyára emlékszünk még Traian Băsescu 2009 februárjában Budapesten elhangzott kijelentésére, miszerint soha nem lesz területi autonómia a Székelyföldön, mivelhogy Románia egységes nemzetállam.
Az államelnökéhez hasonló jóslatot sokszor lehetett hallani a témában román politikus szájából az elmúlt két évtizedben, amelynek során az önrendelkezési törekvés kérdése nagyjából abban ki is merült, hogy a magyar közösség különböző kezdeményezések – törvénytervezetek, népszavazások – útján kérte, Bukarest pedig elutasította azt.
(Kirívó eset volt az autonómiastatútum minapi felsőházi szavazásra bocsátása, amikor az RMDSZ szenátorainak egy része arra sem vette a fáradságot, hogy megnyomja a szavazógombot. De majd erről a választópolgárok előtt kell számot adniuk decemberben.)
Időnként az RMDSZ részéről kapunk „magyarázatot” arra, hogy éppen miért nem aktuális a Székelyföld területi autonómiájának feszegetése, ez a stratégia azonban jobbára abba az apró lépések politikájába illik, amelynek lényege: nem szabad ilyesmivel hergelni a román kormánypartnereket, elég csak kampányban előhozakodni a témával. Holott a többségében magyarok lakta régió önrendelkezési törekvéseire a közelmúltban, sőt napjainkban is számos precedens létezik szerte Európában.
Még ha az egykori szerb tartomány státusa nem is mindenben analóg a Székelyföld számára megálmodottal, elég, ha visszagondolunk Koszovó függetlenségének 2008-ban történt kikiáltására. Lám, Skócia is határozott lépéseket tett az önállósodás útján, miután a skót és a brit kormányfő tegnap aláírta azt a megállapodást, amely az angol–walesi unió jövőjéről (értsd: Edinburgh függetlenné válásáról) 2014-re kiírt népszavazás szabályait rögzíti.
És ne felejtsük ki a sorból Baszkföldet vagy Katalóniát sem, amelynek lakói szerint önálló, független állam polgáraiként jobban menne a soruk, sőt a barcelonai kormány hamarosan referendumot készül kiírni az elszakadásról. Ezeket a törekvéseket az adott államok vezetői persze csírájában igyekeztek elfojtani, igyekezetük azonban rendre kudarcot vallott. Egyáltalán nem lehetetlen tehát, hogy a koszovói, skót, katalán és baszk példák tájainkon is precedensértékűvé váljanak.
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)

Egy Népszava-cikk ellen tiltakoznak Tőkés László gyermekei
Közös nyilatkozatban tiltakoznak a családjukat ért támadások ellen Tőkés László és Joó Edith gyermekei.
A Népszava 2012. október 13-i számában Várkonyi Tibor „Az ördög püspöke” címmel közöl recenziót Andrassew Iván "Ne vígy minket a kísértésbe" című könyvéről. Ebben a volt püspök családjával kapcsolatosan Várkonyi megállapítja: Tőkés a feleségét igazán és őszintén soha nem szerette, alárendelt asszonynak tekintette, minden tekintetben gyötörte, megalázta. Zsarnok családfőnek nevezi, akinek az a szándéka, hogy kiirtsa magzataiból az egyéniséget, kordában tartsa őket zsebpénz megvonással, fenyítéssel, ugyanakkor magához édesgesse, olcsó előnyökkel, csakhogy eltaszítsák maguktól szülőanyjuk szeretetét.
Tőkés Máté, Tőkés Ilona és Tőkés Márton közös nyilatkozatukban úgy vélik: „mivel Romániában megint felfokozott kampányhangulat uralkodik az őszi parlamenti választások miatt, valószínűsítjük, hogy politikai megrendelésre egyesek ismételten a családunk jó hírnevét próbálják besározni, illetve drága édesapánkat a családján keresztül próbálják kikezdeni." 
„Ezúton kikérjük magunknak ezt a minősíthetetlenül aljas próbálkozást, egyben teljes mértékben elhatárolódunk az Andrassew Iván-féle rosszindulatú bulváríróktól és követőiktől. Felszólítjuk őket, hogy se édesanyánkat, se minket ne használjanak fel édesapánk ellen, és kérjük, hogy ne zavarják többet a belső családi életünket.” – áll a dokumentumban.
Krónika (Kolozsvár)

Magyar befektetések Romániában
igyelmet, hogy a romániai magyar befektetések a válság idején is emelkedtek, a tendencia 2000-től folyamatosan növekvő. A magyar befektetések elsősorban a magyarlakta területekre irányulnak, a Székelyföldre és a határmenti övezetbe. Magyarország a 12. helyen áll a Romániában befektető országok rangsorában.
„Romániában továbbra is érdemes lesz befektetni – mondta Bogár Ferenc – jövőre akár 3–4%-os gazdasági növekedés is jöhet és ha sikerül az elkövetkező 4–5 évben az infrastruktúra területén is számottevő javulást elérni, akkor még több befektető jön az országba.”
Üzleti körökben szállóigévé vált Diósi Lászlónak, az OTP Románia vezérigazgatójának a vicces megjegyzése: „aki Romániában befektet, az vagy hathengeres autóval, vagy nadrág nélkül távozik innen”. De mások szerint „össszejön a hathengeres autó, ha másként nem, legalább két Tico formájában”.
Szabadság (Kolozsvár)

Belföldi hírek
Marad a szakmai érettségi
Egyetlen ellenszavazattal a szakmai érettséginek a tanügyi törvényben való megmaradása mellett döntött a parlament tanügyi bizottsága tegnap, visszautasítva ezáltal Traian Băsescu államfőnek az erre vonatkozó sürgősségi kormányrendelet fülelülbírálási kérését. A tanügyi bizottság ülésén az ellenzéki demokrata-liberálisok nem vettek részt, a szakmai érettségi ellen Kötő József RMDSZ-es képviselő szavazott, aki szerint az nem megoldás, csak szemfényvesztés, a törvény csak bátorítja a lustaságot és a hozzá nem értést.
Lesz pénz az állam működésére
Victor Ponta kormányfő tegnap kijelentette, 1,3 milliárd lejjel egészíti ki az állami költségvetést annak érdekében, hogy az állam működését tovább biztosítsák, és bírálta a demokrata-liberális kormányt amiatt, hogy az nem utalt ki az év végéig elégséges pénzalapokat. „Találtunk pénzalapokat, mivel vannak pótjövedelmeink, és mivel máshonnan utalunk át. A DLP november 1-jén bezárta volna Romániát” – mondta Ponta. Rámutatott, a kormány prioritása jelenleg az, hogy alapokat keressen a kórházak működtetéséhez, a nyugdíjak egy részének visszafizetéséhez, illetve a közigazgatási és belügyi tárca működéséhez, tekintve, hogy a büdzsé nem biztosít pénzt az év utolsó 45 napjára. Eközben a DLP tegnap ismét benyújtotta a képviselőházhoz a költségvetést érintő egyszerű indítványát, melyben azt kérik, a kormány november elsejéig mutassa be a 2013-as állami költségvetést.
Korlátozott termőföldvásárlás
Románia korlátozná 2014-től a külföldi magánszemélyek termőföldvásárlását, ugyanakkor megfelelő feltételeket teremtene a mezőgazdaságban beruházni akaró külföldiek számára – jelentette ki Daniel Constantin mezőgazdasági miniszter. A tárcavezető emlékeztetett, 2013-ban jár le a külföldi állampolgárok termőföld-vásárlási moratóriuma, ami ellen Románia nem tehet semmit, de jövőre egy ügynökség létrehozását tervezik, amelynél kérvényezniük kell majd a külföldi állampolgároknak a termőföldvásárlás engedélyezését. Constantin szerint 500 hektárra korlátoznák a külföldi magánszemélyek által megvásárolható földterületet, ugyanakkor kedvező feltételeket akarnak teremteni a mezőgazdaságba befektetők számára. Romániában jelenleg a termőföld 8,5 százalékát, 700 ezer hektárt használnak külföldiek, a legtöbb terület olasz, német és arab tulajdonban van.
Becalival DD ellen
George Becali a Szociál-Liberális Szövetség (SZLSZ) jelöltjeként indul a választásokon a fővárosi 6. kerület egyik körzetében, abban, ahol Dan Diaconescu is jelölteti magát – jelentette ki Victor Ponta szociáldemokrata pártelnök, hozzátéve, hogy Becali fog nyerni. Az Új Generáció Pártjának (ÚGP) elnöke, Gigi Becali európai parlamenti képviselő a hét végén jelentette be jelölését az SZLSZ színeiben, azt állítva, Crin Antonescu liberális pártelnökkel támogatási megállapodás megkötéséről egyeztetett az ÚGP és az NLP között, anélkül hogy pártja beolvadna a liberális pártba. Az NLP egyébként nemcsak George Becali pártjával kezd tárgyalásokba politikai megállapodás érdekében, hanem a parasztpárt Ciorbea-ágával is – jelentette be tegnap Crin Antonescu, hozzátéve, amennyiben a tárgyalások sikerrel járnak, az ÚGP támogatni fogja az SZLSZ jelöltjeit, és George Becalinak be kell iratkoznia valamely SZLSZ-beli pártba, azonban gyakorlatilag saját pártjának a politikai vezetője marad.
Növekvő külföldi tőkeberuházás
Ötvenöt százalékkal nőtt az idei év első nyolc hónapjában a közvetlen külföldi tőkeberuházások értéke Romániában, elérve a 941 millió eurót – derült ki a központi bank összesítéséből. A külföldi beruházások értéke tavaly 1,946 milliárd eurót tett ki, ami az elmúlt kilenc év legalacsonyabb értékének számít. A legtöbb pénz külföldről 2008-ban áramlott be a román gazdaságba: 9,496 milliárd euró. Az idei év első nyolc hónapjában a külföldi beruházások 30 százalékban fedezték a folyó fizetési mérleg hiányát, amely 3,123 milliárd euró volt. Ez utóbbi 23 százalékkal kisebb a tavalyi hasonló időszakban regisztrált deficithez képest.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Nyilatkozat: „ne használjanak fel édesapánk ellen”
Felháborodással és mély szomorúsággal olvastuk a Népszava 2012. október 13-i számában „Az ördög püspöke” című cikket. Mivel Romániában megint felfokozott kampányhangulat uralkodik az őszi parlamenti választások miatt, valószínűsítjük, hogy politikai megrendelésre egyesek ismételten a családunk jó hírnevét próbálják besározni, illetve drága édesapánkat a családján keresztül próbálják kikezdeni.
Ezúton kikérjük magunknak ezt a minősíthetetlenül aljas próbálkozást, egyben teljes mértékben elhatárolódunk az Andrassew Iván-féle rosszindulatú bulváríróktól és követőiktől. Felszólítjuk őket, hogy se édesanyánkat, se minket ne használjanak fel édesapánk ellen, és kérjük, hogy ne zavarják többet a belső családi életünket.
Nagyvárad, 2012. október 16.
Tőkés László és Joó Edith gyermekei: Tőkés Máté, Tőkés Ilona, Tőkés Márton
Erdon.ro

A XXI. Közgazdász Vándorgyűlés és Konferencia
A Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) 2012.október 12-14. közötti időszakban, a XXI. alkalommal tartotta meg évi Vándorgyűlését és Konferenciáját. Ez alkalommal Csíkszereda adott otthont ennek a rendkívül fontos és szakmai szempontból is értékes rendezvénynek.
Az RMKT 1990-ben szinte az elsők között alakult, meg mint civil szervezet. Köszönhető a közgazdász professzornak, Kerekes Jenőnek, és a köréje gyűlt, lehetőségeket felismerő szakmai csoportosulásnak, amely meg tudta már akkor fogalmazni, mi a teendő annak érdekében, hogy térségünk eredményesen lépni tudjon. Ezt a szándékot értették meg akkor és ma is azok, akiknek nem közömbös, merre halad az ország döcögő gazdasági és politikai szekere.
Az RMKT központja Kolozsvár lett
1998. novemberében megalapították az RMKT Ifjúsági Frakcióját (RIF), amely saját meghatározása szerint „a romániai magyar ifjú közgazdászok és gazdasági kérdések iránt érdeklődő fiatalok érdekvédelmi és szakmai csoportosulása. Az RMKT belső szerveződése, és annak céljaival összhangban fejti ki tevékenységét.” A RIF volt tagjai képezik az új generáció legértékesebb elemeit, sokan közülük jelentős helyet foglalnak el az RMKT mai tevékenységében.
A Csíkszeredában megtartott XXI. Vándorgyűlés témája „A Kelet-Közép-Európai térség kompetitív előnyei a globalizált piacon” címet kapta.
Az elnöki köszöntőt Szécsi Kálmán, az RMKT országos elnöke tartotta. Ő adta át a Kerekes Jenő díjat Dr. Halm Tamásnak, a Budapesti Gazdasági Főiskola dékáni tanácsadójának, aki eddigi munkásságának köszönhetően megérdemelte.
Az előadások tartalmát részletesen ismertetni nem célom. De azt a hangulatot megfelelő módon visszaadni, ami a XXI. Vándorgyűlést jelenti, nem könnyű, mert minden résztvevő, lévén szakmájában elismert tekintély, állíthatjuk a maga nemében páratlan. Talán éppen ezért, az évenként sorra kerülő vándorgyűlések szuggesztív hatása minden résztvevőre hat. Talán ennek köszönhető az a nagy figyelem is, mellyel megszervezik a RMKT éves szakmai találkozásait.
A plenáris ülésen tartott előadások témája
Dr. Halm Tamás (Budapesti Gazdasági Főiskola dékáni tanácsadója, előadó tanára): Átalakulás és konszolidáció a magyar gazdaságban. Diósi László (vezérigazgató, OTP Bank Románia): Előny? Hátrány? –Üzlet és munka Kelet- Európában. Prof Dr. Ovidiu Nicolescu (elnök, Kis- és Közepes Vállalkozások Országos Tanácsa): Impactul trecerii la economia bazată pe cunoştinţe asupra avantajelor competitive ale regiunii Europa Centrală şi de Est. Paul Wood (igazgató. Heineken Csíkszereda): Leadership in culturally diverse working environments – the key to Globalisation. Radetzky Jenő, (miniszteri biztos, Elnök, Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara): Wekerle Terv a Kárpát- medencei gazdaságfejlesztés programja. Prof. Dr. Rechnitzer János, (egyetemi tanár és rektor-helyettes, Széchenyi István Egyetem): Kelet- Közép Európa térszerkezete európai dimenzióban.
Szekcióülések helyszínei a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Gazdaság- és Humántudományok Karának csíkszeredai épületében voltak.
1.„Kitörési pontok a válságból: a mezőgazdaság, mint lehetőség!” Szekcióelnök: Kerezsi Miklós, tulajdonos és ügyvezető, East Consulting Kft.
2. IT és üzleti intelligencia. Szekcióelnök Kozma István, ügyvezető igazgató, Enetix Software kft.
3.Energetika és környezetgazdálkodás. Szekcióelnök: Daradics Kinga ügyvezető igazgató, MOL. Románia
4.KKV Szekcióelnök: Tánczos Levente József, tanársegéd a Sapientia EMTE Gazdaság- és Humántudományok Karán.
5. Pénzügyi szekció. Szekcióelnök Dr. Juhász Jácint egyetemi adjunktus, BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kar.
A színes palettából az olvasó rájöhet, nem is akármilyen programot bonyolítottak le az igen rangos, előadók.
A jövő szakmai igénye: a nyitottabb RMKT léte
A Csíkszeredában megtartott sajtótájékoztatón, elhangzott, hogy az RMKT közgyűlésen megvitattak három bizottsági kérdést. Bemutatták az újonnan magválasztott elnökség stratégiáját. Taglétszám 333. Létrehoztak egy kutató központot Kolozsváron.
Gyerkó László, a XXI. Vándorgyűlés csíkszeredai főrendezője, elmondta, mekkora megtiszteltetés a város számára az, hogy ezt a vándorgyűlést megrendezhették. Mit is jelent a környéknek, az itt élő magyarság gazdasági és politikai elitjének, ennek az eseménynek a lebonyolítása. Megköszönvén az RMKT vezetőségének azt, hogy az utolsó héten személyesen is részt vehettek az előkészítő munkálatokban.
Az előadások tematikája úgy volt kiválasztva, hogy a gazdasági élet különböző vetületeit érintve, azokra az újdonságokra hívták fel a figyelmet, melyekkel kellően élve, előbbre tudnak haladni a gazdasági élet hazai útvesztőiben. A fő célpont a fiatal közgazdászok minél hatékonyabb támogatása, ami a gyakorlat szülte gondolkodás továbbadását is jelenti. Fontosnak tekintik az új korosztály minél hatékonyabb és eredményesebb, árnyaltabb támogatását.
Halm Tamás elmondta, azok közé tartozik, akiknek a sors megadta azokat a lehetőségeket, hogy jelen lehetett akkor, amikor Erdélyből, Kolozsvárról Kerekes Jenő professzor, először keresett Magyarországon partner lehetőséget. A kezdeti partnerség keresés, hogyan ment át szakmai kapcsolattá. Mivel kezdetektől ismeri ezt a kapcsolatot, nem hallgathatja el, milyen óriási pozitív változáson ment keresztül. Mit is jelentett az anyaországiak tapasztalatainak átvétele, átadása az RMKT számára.
A két fél közötti nyitottság mindkét fél számára előnyt jelentett. Ezzel az előnnyel maximálisan élni kell. Számára öröm az előadások nyelvezetének szakmai feljavulása, mely évről évre érezteti pozitív hatását. Ami a Szlovákiai Magyar Közgazdász Társaság bevonását is jelenti.
Szőcs Endre ügyvezető igazgató elmondta, a fiatal közgazdászok Kárpát- Medencei Tanácsokozása saját belső csapat szervezésben indult. Mindezt önkéntes munkaként tették meg.
Az eljövendőkben egy olyan RMKT- t szeretnének, mely sokkal nyilvánosabb, nyitottabb legyen. Szándékukban, tevékenységükben a sajtó szerepe is megnőne.
Ebből a szempontból jelenthetem, a következő, XXII. RMKT vándorgyűlés színhelye, 2013-ban, Nagyvárad lesz.
Csomafáy Ferenc
Erdon.ro

Európai Néppárt – Megkezdődött Bukarestben a tisztújító kongresszus
A leköszönő elnökség ülésével megkezdődött szerdán Bukarestben az Európai Néppárt (EPP) 21., tisztújító kongresszusa, amelyen a jobbközép ernyőszervezet alelnökeként, Orbán Viktor miniszterelnök is részt vesz.
A kormányfő már korábban bejelentette: nem vállal újabb alelnöki megbízatást az EPP-ben. A miniszterelnök sajtófőnöke ezt korábban azzal indokolta az MTI-nek, hogy a kormányfőt szeptemberben ismét megválasztották a Kereszténydemokrata Internacionálé alelnökének, és a kormányfői munka mellett erre a megbízatására kíván az eddigieknél is jobban koncentrálni.
Nem indul újabb alelnöki mandátumért a finn és az ír EPP-alelnök sem, akiket a legutóbbi kongresszus óta szintén miniszterelnökké választottak hazájukban.
Az európai jobbközép pártok ernyőszervezetének zárt ajtók mögött zajló elnökségi ülése után helyi idő szerint 15 órakor kezdődik a plenáris tanácskozás, amelyen várhatóan újabb három évre elnökké választják az EPP-t két évtizede irányító Wilfried Martenst – lévén ő az egyedüli jelölt -, és az EPP húsz év után új politikai programot fogad el.
A kongresszusra 40 ország 73 pártjának küldöttsége érkezett Bukarestbe. A küldöttek szerda délelőtt az EPP és a párt európai parlamenti frakciója által közösen szervezett A válasz: több Európa című szemináriumon vettek részt, amelyen a foglalkoztatás és a társadalmi kohézió, valamint a regionális fejlesztés témakörében hangzottak el előadások a szakterületek európai biztosainak részvételével.
Az EPP kongresszusa idején a Romániában kormányzó Szociál-Liberális Szövetség szimpatizánsai (az utcán) és politikusai (a rendezvény helyszínéül szolgáló parlament épületében) magukra akasztott feliratokkal tiltakoztak az ellen, hogy a román nép által „valójában leváltott" Traian Basescu államfő úgymond „európai néppárti segítséggel" őrizte meg hatalmát.
MTI
Erdély.ma

Szigorított feltételek – Szemet szúrt a kormánynak a „magyar pénz”
Idéntől az úgynevezett „magyar pénzt”, azaz a magyar kormánytól kapott taneszköz- és oktatási támogatás összegét is fel kell tüntetni a fűtéspótlékot igénylő kérésen. Tavalyhoz képest újdonság, hogy meg kell jelölni jövedelemként a földalapú támogatást is.
Tankó Vilmos, a sepsiszentgyörgyi Közösségfejlesztési Igazgatóság vezetője lapunknak kifejtette: a Szülőföldön magyarul program keretében felvett támogatás nem zárja ki, hogy fűtéspótlékot kaphasson egy család, csak abban az esetben, ha az összjövedelmek összege meghaladja a havi egy főre eső 615 lejes határértéket. Amennyiben valaki megkapta a 355 lejes magyarországi támogatást, amivel túllépi a megadott határt, öt napon belül értesíteni kell a hivatalt, és az adott hónapban elesnek a fűtéspótléktól. Ám mivel a „magyar pénzt” csak egyszer utalják egy évben, utána ismét lehet kérést benyújtani, hogy a következő hónapban újra jogosultak legyenek az állami támogatásra.
Kézdivásárhelyen viszont másként van: Mátyus Kálmán, a polgármesteri hivatal Közigazgatási és Szociális Szolgálati Irodájának főtanácsadója elmondta, ugyanúgy be kell írni az „ösztöndíj” rovathoz a Szülőföldön magyarul pályázaton nyert támogatást, azonban átlagjövedelmet számolnak, azt osztják el 12 hónapra, és ezt a végösszeget veszik figyelembe a támogatás odaítélésénél.
Hasonló a helyzet Kovásznán is. Szász Gyulától, a polgármesteri hivatal fűtéstámogatásért felelős alkalmazottjától megtudtuk, hogy mivel követhető a „magyar pénz” banki átutalása, büntetésre is számíthatnak azok, akik ezt megpróbálják eltitkolni, és nem mutatják be a számlakivonatot a fűtéstámogatás igénylésekor. Mivel az egy évre adott „magyar pénzt” 12 felé osztják, az egy hónapra eső 30 lejt a gyerekpénz mellé kell feltüntetni jövedelemként. Szakács Emese, a baróti szociális iroda munkatársa is arról tájékoztatott, hogy az „ösztöndíj” rovathoz kell beírni a támogatás egy hónapra jutó összegét (a teljes összeg osztva tizenkettővel), melyet a kérelmező az OTP Banktól kért számlakivonattal igazol.
A fűtéstámogatást szabályozó törvény 2011 óta nem módosult, de idén tavasszal a Kovászna Megyei Munkaügyi Hivatalhoz felszólító átirat érkezett a Szociális és Munkaügyi Minisztériumból, hogy a taneszköz- és oktatási támogatást is vegyék figyelembe, amikor odaítélik a fűtéspótlékot. A Kovászna Megyei Munkaügyi Hivatal pedig nem tett egyebet, mint továbbította a minisztériumi rendeletet. Hogy miért éppen idén született ez, arra senki nem tud magyarázatot adni, a törvény tulajdonképpen elég egyértelműen rendelkezik, azt mondja, hogy bármilyen jövedelemtípust figyelembe kell venni a fűtéstámogatás odaítélésénél, emellett pedig felsorol néhány kivételt, amelyek nem tartoznak ebbe a kategóriába. A kivételek között semmilyen ösztöndíj nem szerepel.
Ami nagyobb gondot okoz a szociális szolgálati irodáknak: a munkaügyi hivatal évekre visszamenőleg is szeretné begyűjteni azoknak az adatait, akik „magyar pénzt” kaptak. A kézdivásárhelyi Közigazgatási és Szociális Szolgálati Iroda arra kérte a Kovászna Megyei Munkaügyi Hivatalt, dolgozzon ki metodológiát arra, hogy évekre visszamenőleg miként lehetne ezeket a jövedelmeket igazolni és a fűtéspótlékba beleszámolni. Erre válasz egyelőre nem érkezett.
Székely Hírmondó

Erdély.ma

Áttörés a kisebbségi jogérvényesítésben (Az Európai Néppárt kongresszusa)
A leköszönő elnökség ülésével kezdődött tegnap Bukarestben az Európai Néppárt (ENP) 21. tisztújító kongresszusa, amelyen újabb három évre elnökké választották az ENP-t két évtizede irányító Wilfried Martenst, és az ENP húsz év után új politikai programot fogadott el, melybe – az RMDSZ kezdeményezésére – beiktattak egy, a nemzeti kisebbségekről szóló fejezetet is.
Ezt Kelemen Hunor szövetségi elnök áttörésként értékeli. A tegnapi nap folyamán Orbán Viktor megbeszélést folytatott az RMDSZ elnökével, melynek során a magyar miniszterelnök kifejtette, keresik „a közös együttműködés lehetőségét”. Tőkés László európai parlamenti képviselő pedig azt javasolta, az Európai Unió fordítsa kisebbségvédelmi célokra a Nobel-békedíjjal járó pénzösszeget.
Megnyílt az út A kongresszus Wilfried Martens pártelnök, Joseph Daul frakcióvezető megnyitóbeszédével, illetve Vasile Blaga és Theodor Stolojan DLP-vezető és Kelemen Hunor RMDSZ-elnök beszédével kezdődött. Az RMDSZ áttörésként értékeli, hogy az ENP kongresszusán kisebbségvédelmi célkitűzéseket iktat politikai programjába – emelte ki Kelemen Hunor, hozzátéve, a programba az RMDSZ javaslatára kerültek be az őshonos kisebbségek védelmére vonatkozó célkitűzések. A dokumentum több mint négyszáz cikkelye közül kettő foglalkozik a kisebbségvédelemmel és egy a hagyományos régiók szerepével. Az ENP programtervezete kimondja, hogy az őshonos kisebbségeket – amelyek nemzedékek óta ugyanazon a területen laknak, miközben az államhatárok megváltoztak térségükben – segíteni kell identitásuk, anyanyelvük védelmében. A tervezet ugyanakkor szorgalmazza, hogy az Európai Unió építse be a kötelező érvényű közösségi jogba a kisebbségek védelmét. „Ez áttörés, hiszen az Európai Néppárt, általában az Európai Unió intézményei és politikai családjai nem foglalkoztak a kisebbségvédelemmel. A kisebbségek hozzájárultak az európai konstrukcióhoz, államalkotó tényezőknek kell őket tekinteni, és fontos, hogy az EU szintjén előbb-utóbb megszülessen egy olyan keretszabályozás, amely az őshonos kisebbségek számára identitásuk megőrzését garantálja. Az uniónak kötelezővé kell tennie bizonyos kisebbségvédelmi normákat a tagállamok számára. Ezért tartjuk áttörésnek (az ENP célkitűzését), mert így remény van rá, hogy ez a kérdés az európai intézményekben napirendre kerül” – magyarázta.
Kisebbségvédelemre a békedíjat A kongresszusra 40 ország 73 pártjának küldöttsége érkezett Bukarestbe, őket a kormányzó Szociál-Liberális Szövetség szimpatizánsai (az utcán) és politikusai (a rendezvény helyszínéül szolgáló parlament épületében) fogadták, magukra akasztott feliratokkal tiltakozva az ellen, hogy a román nép által „valójában leváltott” Traian Basescu államfő úgymond „európai néppárti segítséggel” őrizte meg hatalmát. A küldöttek tegnap délelőtt az ENP és a párt európai parlamenti frakciója által közösen szervezett A válasz: több Európa című szemináriumon vettek részt, amelyen a foglalkoztatás és a társadalmi kohézió, valamint a regionális fejlesztés témakörében hangzottak el előadások. A szemináriumon felszólalt többek között Tőkés László európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, aki kifejtette: a hátrányos helyzetű régiók felemelésében jó eszköz az unió kohéziós politikája. Példaként Székelyföldet említette, hozzátéve, hogy a regionális politika sikeréhez a regionális kisebbségek jogainak garantálása is szükséges, hogy a gazdasági célkitűzések ne bukjanak el etnikai, társadalmi feszültségeken. Tőkés László a vita után rögtönzött sajtótájékoztatóján bejelentette, javasolni fogja, hogy az Európai Unió fordítsa kisebbségvédelmi célokra a Nobel-békedíjjal járó pénzösszeget annak elismeréséül, hogy a kontinens békéjéhez a kisebbségek felelősségteljes politizálása is hozzájárult. Kifejtette: az európai kisebbségek is hozzájárultak a Nobel-békedíjhoz, hiszen az esetek többségében békés politikai küzdelemmel próbálják jogaikat érvényesíteni. Mint mondta: ez különösképpen jellemző a romániai magyarságra, amely még a háborús időkben sem ragadtatta magát erőszakos cselekményekre. „Megbékélést szeretnénk a románokkal és a magyar politikai közszereplőkkel, sajnáljuk, hogy ez most nem sikerült. Bár a 2009-es európai parlamenti választás jó példája volt annak, hogy sikerülhet összefogni: ezáltal jutottunk be hárman az EP-be, és ennek az együttállásnak is nagymértékben köszönhető, hogy az ENP kongresszusán a programba bekerülhet néhány olyan paragrafus, amely az őshonos európai kisebbségekkel és a regionális kisebbségek ügyével foglalkozik, és ezzel elindul a kisebbségi kérdés az uniós jogi kodifikáció útján” – mondta Tőkés László.
Szorosabb együttműködést Kelemen Hunor RMDSZ-elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök megbeszélésén Orbán Viktor üdvözölte, hogy az ENP elfogadta az RMDSZ kisebbségvédelemre vonatkozó javaslatait az alapprogram módosításakor. Kelemen Hunor a parlamenti választások előkészületeiről tájékoztatta Orbán Viktort, hangsúlyozva, 2013-ban olyan rendkívüli horderejű változásokra készül a romániai törvényhozás (alkotmánymódosítás, régiók átszervezése), amelyek teljes mértékben szükségessé teszik a romániai magyar érdek-képviseleti szövetség jelenlétét a parlamentben. „Számunkra létszükséglet a parlamenti jelenlét” – fogalmazott az RMDSZ elnöke. „Erős parlamenti képviselete van az erdélyi magyarságnak Bukarestben, az RMDSZ stabil politikai hátteret biztosít” – állapította meg Orbán Viktor miniszterelnök, majd hozzátette, „az RMDSZ-szel keressük a közös együttműködés lehetőségét”. Magyarország változatlanul elkötelezett a határon túli magyar közösségek felé – jelentette ki a magyar kormányfő, aki a kétoldalú találkozó során Magyarország belpolitikai és gazdasági helyzetéről tájékoztatta az RMDSZ elnökét. Közös érdeke mind az RMDSZ-nek, mind a Fidesznek, hogy a romániai belpolitikába ne térjenek vissza a régi, rossz politikai reflexek – értettek egyet a felek. Orbán Viktor egyébként ma mond beszédet az ENP-kongresszuson, melyben – Szijjártó Péter tájékoztatása szerint – a miniszterelnök világossá akarja tenni, hogy a válság után semmi sem ugyanolyan a világban, mint volt korábban, és azt is világosan kell látnia mindenkinek, hogy azokkal az eszközökkel, amelyek magát a válságot okozták, nem lehet megoldani a válságot, tehát új eszközök kellenek a kezeléséhez.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Biró Zsolt: a koalíció híve vagyok
A Magyar Polgári Párt Szász Jenő leköszönése után is a jobboldali nemzeti alternatíva megteremtését, a keresztény értékrend képviseletét tartja legfontosabb prioritásának, a szervezet azonban a közeljövőben közelebb akar kerülni választóihoz – jelenti ki a Krónikának adott interjúban Biró Zsolt, az alakulat új elnöke. A politikus leszögezi: elkötelezett híve az összefogásnak, és reméli, hogy a három magyar politikai szervezet alkotta koalíciót életre lehet hívni a közeljövőben. „A közvélemény ezt várja el tőlünk” – szögezi le a polgári párt elnöke.
– Előnyt vagy hátrányt jelent az Ön számára, hogy szinte civilként érkezett a Magyar Polgári Pártba, ahova a helyhatósági választások előtt iratkozott be?
– Inkább előnynek érzem, hisz senki nem köthet a párton belüli esetleges csoportosulások egyikéhez sem, noha az MPP-n belül – nyugodt lelkiismerettel kijelenthetem – nincsenek komoly törésvonalak. Ugyanakkor ennek kifele is jó üzenete lehet. Másrészt azért sem hátrány, mivel az én civilségem mindig is közel állt a politikához. Újságíróként és a Székely Nemzeti Tanács egyik vezetőjeként széles rálátásom volt a közéletre és a pártpolitikára.
– Mi késztette a befutott rádiós és tévés újságírót arra, hogy politizálásra adja a fejét? Annál is inkább, mivel aligha létezik innen visszaút.
– Egyesek mégis próbálkoztak ezzel. Egyébként én sem tartom szerencsésnek azt, ha egy parlamenti képviselő vagy államtitkár egyik napról a másikra belecsöppen a bukaresti közmédiába. Döntésem meghozatalában éppen ez volt a meghatározó: egy olyan közszolgálati médiumból érkezem, ahol bizonyos vezetők igencsak megpróbálták érvényesíteni a politikai nyomást. Gyakorlatilag ez ellen lázadva, mintegy önvédelmi reflexként kezdtem el politizálni.
– Szász Jenő alapító elnök távozásával új korszak kezdődik az MPP életében. Miben fog különbözni az eddigitől?
– Fog is különbözni, meg nem is. Továbbra is követnünk kell a Magyar Polgári Szövetség idején megfogalmazott célokat, gondolok a jobboldali nemzeti alternatíva megteremtésére, a keresztény értékrend képviseletére. Ugyanakkor olyan pártépítést kell folytatnunk, hogy négy év múlva elmondhassuk: a választás szabadsága nem csupán kampányfogás, egy jelszó. Amit másként szeretnék csinálni, mint elődöm, az a párt láthatóbbá tétele.
Ki kell mondanunk, hogy az évek során sokasodó sárdobálásra az MPP vezetősége nem mindig reagált, vagy ha megtette, nem tette megfelelőképpen. Pedig ez az össztűz, amelyet olykor több irányból is ránk zúdítottak, sokat ártott a szervezet arculatának. A jövőben folyamatossá és világosan érthetővé kell tennünk a potenciális szavazótáborral való kommunikációt. Meg kell ismertetnünk a közvéleménnyel a Magyar Polgári Párt igazi arculatát, mégpedig úgy, hogy az emberek emlékezetébe az MPP név hallatán ne az évek során ránk aggatott klisék ugorjanak be.
– Abból, hogy arról beszél, hova szeretné juttatni a polgári pártot négy év múlva, azt olvasom ki, hogy az idei, december 9-i választásokat szinte elúszottnak tekinti.
– Nem mentségként hozom fel, de egy olyan időszakban veszem át a párt irányítását, amikor a jelöltlisták benyújtásáig alig két-három hét maradt. Gyors cselekvésre van szükség, hisz azt látom, hogy az MPP által szorgalmazott összefogás süket fülekre talált. Pedig a Magyar Szövetség életre hívásának ötletével mi már júliusban megkerestük az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Néppárt vezetőit. A konkrétan kidolgozott tervünk ugyan elnyerte a közvélemény tetszését, a politikai pártok viszont elutasítóan nyilatkoztak róla.
– Holott ebben lett volna a lényeg, főként, ami a nagyobbik erdélyi magyar párt álláspontját illeti. Magyarán: ez a hajó elúszni látszik.
– Valóban elúszni látszik, de még a láthatáron van. Ha eléggé ügyesek vagyunk, egy gyors csónakkal még utána tudunk evezni, fel tudnánk kapaszkodni a fedélzetre. Félreértés ne essék: nem akarom a Magyar Polgári Pártot visszairányítani az RMDSZ-be, hisz a hétvégi kongresszuson is az MPP identitásának megőrzését hangsúlyoztuk. Mi nem azért jöttünk létre, hogy valakivel fuzionáljunk. A polgári párt az alternatív 6:3-as küszöbben és a koalícióban gondolkodik. Ha például bejegyeztük volna a választási szövetséget, esetünkben az 5 százalékos küszöb lett volna érvényes.
– De hát a napnál is világosabb, hogy most már más hajó után kell úszni, kapálózni.
– Kelemen Hunor legutóbbi nyilatkozataiból valóban kitűnik, hogy a kapitány kiadta a parancsot, és a horgonyt felvonták. De azt is mondta az RMDSZ elnöke, hogy ha a parlamenti választások alkalmával magyar–magyar versenyhelyzet alakul ki, akkor pártja két-három helyet is veszíthet. Kérdem én, nem lenne bölcsebb ezt a két-három helyet a nyári helyhatósági választásokon kialakult erőviszonyok tükrében a nemzeti oldalnak adni? Még most sem késő kidolgozni egy olyan szerződést, amely garanciát nyújt arra, hogy az RMDSZ listájára felkerülő, más pártbeli jelöltek a parlamentbe jutásuk után továbbra is a nemzeti vonalat képviselő pártok tagjai maradnak.
Ha van kellő bölcsesség a legnagyobb erdélyi magyar pártban – hisz egy 80 százalékos alakulatnak a felelősége is jóval nagyobb, mint a miénk vagy a néppárté –, akkor a veszni látszó két-három helyet inkább átadják. Sőt, úgy érzem, egy ilyen összefogással az erdélyi magyar pártok nem mindössze két-három helyet nyernének, hanem sokkal többet. Óriási felhajtóereje lenne a valós partneri viszony kialakításának, hisz a közvélemény ezt várja el tőlünk.
– Mi lesz az alternatíva alternatívájával, a jobboldali összefogással?
– Mindenre gondolni kell. Úgy véljük, ha nem jön össze a nemzeti válogatott, a néppárt fele kell lépnünk, hisz ideológiában mégiscsak ez az alakulat áll közelebb hozzánk. Mindenképpen szükség van arra az erkölcsi és tartalmi korrekcióra, amit a romániai magyar politizálásban a nemzeti oldal tud eszközölni. Úgy tudom, az EMNP a 6:3-as küszöböt készül megcélozni, amit egymaga nehezen tudna megvalósítani, de együtt talán sikerülhet. Ehhez az összefogáshoz viszont a néppártnak el kellene ismernie, hogy a jobboldal júniusi háziversenyét mégiscsak mi nyertük. Ez azt feltételezné, hogy a közös jelöltek a mi listáinkon indulnának, de nem olyan alapon, hogy mi júniusban hét polgármesteri széket, ők meg csak kettőt szereztek. Ebben az esetben én a paritásos elvnek lennék a híve.
– Az anyaországi jobboldali hátszél egyértelműen a néppártnak és nem a polgári alakulatnak kedvez. Ilyen körülmények között még elvárható, hogy egy esetleges egyezség megszületése esetén Toró T. Tiborék beálljanak a fenyő árnyékába? Félretéve a hétvégén elhangzott függetlenségi nyilatkozataikat, távlatilag nem tartanak attól, hogy a néppárt bedarálja a Magyar Polgári Pártot?
– Miért ne az MPP darálná be az EMNP-t? Ez csak vicc, hisz mi nem akarunk bedarálni senkit. Ami meg az anyaországi hátszelet illeti, én ezt nem érzem épp olyan erősnek. Inkább a baloldali politikusok hangoztatták, hogy a Fidesz így beavatkozik az erdélyi közéletbe, meg úgy beleszól a kampányba. Persze nekünk sem lehet mindegy, hogy kik ülnek az Országházban és milyen kormánya van az anyaországnak.
– Ha senki nem akar bedarálni senkit, létrejöhet egy természetes fúzió is a sokat emlegetett nemzeti oldalon? Annál is inkább, mivel a legutóbbi helyhatósági választásokon is kiderült: ugyanazon tortaszelet fölött osztozkodnak.
– Ezt az ötletet sem én, sem az MPP nem támogatjuk. A polgári pártot annak idején a kényszer hozta létre. Hiányzott a jobboldal, nem volt választási lehetőség, az RMDSZ letért az eredeti, helyes útról. Mondhatnám: kár, hogy azok, akik szintén ráébredtek arra, hogy a szövetségen kívül is létezik élet, ahelyett, hogy az MPP-be jöttek volna, létrehoztak egy újabb pártot. De nem mondom, hisz mi is a választás szabadságát hirdetjük. Én továbbra is a koalíció híve vagyok, a pártszövetségben hiszek. Jó példa erre a Fidesz és Kereszténydemokrata Néppárt közötti, hosszú időre visszanyúló kapcsolat. Két önálló párt maradt, a maga vezetőségével, struktúrájával, arculatával. Nekünk ez miért ne lenne jó?
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)

Háromszéki hadifoglyok a krasznojarszki fogolytáborban
Akár megfordított népvándorláshoz is hasonlítható az első világháború kezdetétől az orosz hadifogságba szállított magyar hadifoglyok tömege. Mintegy félmillióra becsüli a szakirodalom a Kijev melletti gyűjtő- és elosztótábortól Szibéria legkeletibb városáig, Vlagyivosztokig hurcolt magyar katonák számát.
A hazaitól lényegesen különböző éghajlati viszonyok, a tábori élet okozta elszigeteltség, a kezdeti tétlenség, a hazatérés teljes bizonytalansága csak néhány azon körülmények közül, melyekkel szembe kellett nézniük a foglyoknak. A nemzetközi egyezmények alapján a tisztek és a legénység ellátottsága és megítélése különbözött egymástól: amíg az előbbiek eleinte akár havi ötven rubelt is kaptak, és nem voltak munkára kötelezhetők, sőt, 1919-ig nem is dolgozhattak, addig a legénység alig kapott pénzbeli segélyt, és gyakran osztották be némi bér ellenében a hadigazdaság igényelte különböző munkálatok (út- és vasútépítés, bányászat, mezőgazdaság) elvégzésére. A tiszti táborok világa az említett közülmények következtében mind zártabbá vált, kapcsolata a külvilággal csak a legszükségesebbekre korlátozódott, a tisztek életmódjukban a hazai szokások megőrzésére törekedtek, melyeknek lényeges eleme a művelődési igények kielégítési volt. A civil élet valóságos kicsinyített mása alakult ki a táborokban: könyvtárak, újságszerkesztők, kaszinótulajdonosok, kávézósok, színészek... el egészen a pénzhamisítókig. A tisztek rendelkezésére álló szabadidő magyarázza azoknak a saját készítésű ládikáknak, sakkfiguráknak, faragott tárgyaknak, hangszereknek a létét, melyekből még ma is gyakran látni kiállításokon, hagyatékokban. A szibériai Jenyiszej folyó melletti Krasznojarszktól északkeletre volt Oroszország legnagyobb fogolytábora, melyet Vojenni Gorodoknak (katonai városka) neveztek el. A tábort 1909-ben kezdték építeni, és tíz év alatt kellett volna befejezni. Eredetileg egy gyalog hadosztály elszállásolására létesítették, de a világháború kitörése rendeltetésének megváltoztatását hozta. 1915 elején már több mint négyezer tiszti állományú foglya volt, melynek fele magyar nemzetiségű. A foglyokat számozott, emeletes téglabarakkokban, ún. pavilonokban, szükség esetén földbarakkokban helyezték el. Gábos Dénes sepsiszentgyörgyi tanító hagyatékából került elő a táborról feltételezhetően titokban készült felvétel (1. kép), ugyanis a fényképeket elkobozták, készítőjüket büntették. A 43-as számú földbarakkot egy Penicek nevezetű fogolytársa örökítette meg hadifoglyok részére nyomtatott levelezőlapon (2. kép). Különösen a tanítók szervezete volt aktív. Lapokat szerkesztettek és sokszorosítottak, színházuk volt, és az önművelés számtalan formáját használták ki. Egyed Csaba bodosi származású mérnök jóvoltából jutottam hozzá évekkel ezelőtt nagyapjának, Egyed Géza tanítónak a krasznojarszki fogolytáborra, különösen Gyóni Géza költőre vonatkozó visszaemlékezéséhez. Egyed 1915-ben esett fogságba és került Krasznojarszkba. Leírja, hogy a barakkokban a rendszeresség betartása és az ellenőrizhetőség miatt ún. priccsszakaszokat létesítettek, később azonban engedélyezték, hogy priccsekből tizenkét helyes, deszkafalú szobákat alakítsanak ki. 1916 tavaszán az 5-ös földbarakkban alakult meg a Hadifogoly Magyar Tanítók Egyesülete, melynek harmadik elnöke Egyed Géza volt. Kidolgozták az egyesület alapszabályzatát, és saját, fába faragott pecsétet készítettek. 1917-ben az egyesület 25 rubeles pályázatot hirdetett A magyar nyelv tanítása és a hazafias nevelés címmel, melyet Egyed nyert el. Elismerésként a Balatonyi József fogolytárs által készített díszes Emléklappal ajándékozták meg (3. kép). Az egyesület otthonról postán kapott és a finn fogolytársak által ajándékozott könyvekből könyvtárat létesített, melyet Gyóni Géza, az oroszországi magyar fogolyirodalom jeles költője is gyakran látogatott, közeli barátságba kerülve így Egyed Gézával is. 1964-ben rögzített visszaemlékezéseiben olvashatunk a Gyónival való találkozásairól, annak betegségéről és haláláról. Megtudjuk, hogy temetésén csak kis számú fogolytárs részvételét engedélyezték, birodalmi német evangélikus lelkész temette, sírjához fejfát állítottak. Egyed Csaba őrzi Gyóni Géza Levelek a Kálváriáról című versciklusa Hegyeken át kezdetű versének Krasznojarszkban készített és sokszorosított, a költő által Egyed Gézának ajándékozott illusztrált példányát (4. kép). József Álmos
(folytatjuk)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Európai Néppárt – Tőkés: fordítsák kisebbségvédelemre az EU Nobel-békedíját - Tőkés László európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke az javasolta szerdán az Európai Néppárt (EPP) bukaresti tanácskozásán, hogy az Európai Unió fordítsa kisebbségvédelmi célokra a Nobel-békedíjjal járó pénzösszeget annak elismeréséül, hogy a kontinens békéjéhez a kisebbségek felelősségteljes politizálása is hozzájárult.
A néppárti EP-képviselő az EPP 21. tisztújító kongresszusával párhuzamosan szervezett, A válasz: több Európa című szemináriumon szólalt fel az EU regionális politikájáról rendezett vitában. Tőkés László kifejtette: a hátrányos helyzetű régiók felemelésében jó eszköz az unió kohéziós politikája. Példaként Székelyföldet említette, hozzátéve, hogy a regionális politika sikeréhez a regionális kisebbségek jogainak garantálása is szükséges, hogy a gazdasági célkitűzések ne bukjanak el etnikai, társadalmi feszültségeken.
Tőkés László a vita után rögtönzött sajtótájékoztatóján fogalmazta meg a Nobel-békedíjra vonatkozó javaslatát. Kifejtette: az európai kisebbségek is hozzájárultak a Nobel-békedíjhoz, hiszen az esetek többségében a békés politikai küzdelemmel próbálják jogaikat érvényesíteni. Mint mondta: ez különösképpen jellemző a romániai magyarságra, amely még a háborús időkben sem ragadtatta magát erőszakos cselekményekre.
"Úgy érzem, hogy a sokat szenvedett, a békéért megszenvedett kisebbségek megérdemlik, hogy méltassuk az ő érdemeiket a Nobel-békedíj odaítélésében, ezzel a gondolattal javasoltam a nyilvánosság előtt - majd formálisan is megteszem -, hogy a Nobel-békedíjjal járó, európai viszonylatban inkább szimbolikus összeget fordítsák a kisebbségi ügyek javára az EU-ban" - mondta az EP-képviselő.
Az EPP-kongresszus jelmondatára utalva Tőkés László hozzátette: abból az Európából van többre szükség, amelyikben helye van a politikai pluralizmusnak, a demokráciának, amelyben nem állítják szembe a pártegységet és a demokratikus pluralizmust.
"Megbékélést szeretnénk a románokkal és a magyar politikai közszereplőkkel, sajnáljuk, hogy ez most nem sikerült. Bár a 2009-es európai parlamenti választás jó példája volt annak, hogy sikerülhet összefogni: ezáltal jutottunk be hárman az EP-be és ennek az együttállásnak is nagymértékben köszönhető, hogy az EPP kongresszusán a programba bekerülhet néhány olyan paragrafus, amely az őshonos európai kisebbségekkel és a regionális kisebbségek ügyével foglalkozik, és ezzel elindul a kisebbségi kérdés az uniós jogi kodifikáció útján" - mondta Tőkés László az EPP bukaresti kongresszusa alkalmából tartott sajtótájékoztatóján
Baranyi László
(MTI)

XXI. Kongresszusát megelőzően és azzal párhuzamosan, az ENP európai parlamenti frakciója is tanulmányi napokat rendezett Bukarestben, a román parlamentben. Európai parlamenti képviselőként, illetve az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) védnökének minőségében Tőkés László mindkét rendezvényen részt vett. A kongresszusra meghívást nyertek továbbá Toró T. Tibor, az EMNP elnöke és Szilágyi Zsolt alelnök.
Az első tanulmányi napon Marian-Jean Marinescu, az EP néppárti politikai csoportjának alelnöke moderálta a Regionális fejlődés és szociális kohézió tárgyában tartott kerekasztalt, melynek előadói voltak – többek között – Johannes Hahn, a regionális politika európai biztosa és Dacian Cioloş mezőgazdasági és vidékfejlesztési biztos.
Felszólalásában Tőkés László angolul, románul és magyarul köszöntötte a vendégeket: „Welcome! Bine aţi venit! Isten hozott!” Szimbolikus jelentésűnek nevezte, hogy „az európai kohézió barátai”, valamint az európai regionalizmus támogatói a Nép Házának (Casa Poporului) nevezett, azon épületben találkozhatnak és tanácskozhatnak a demokratikus Európa jövőjéről, melyet egykori – időközben megbukott – építtetője, Nicolae Ceauşescu saját dicsőségére, a nacionál-kommunista diktatúra „bástyájaként” emelt.
A túlcentralizált, régi önkényuralmi rezsimmel szöges ellentétben erdélyi képviselőnk az európai régiók, a regionalizmus fontosságára hívta fel a figyelmet – különös tekintettel a gazdaságilag elmaradott (1), valamint az őshonos nemzeti kisebbségek által lakott (2) térségek kohéziójának és társadalmi felemelésének szükségességére. Henrik Lax finn anyanyelvű, svédországi politikust, volt EP-képviselőt idézte, aki szerint: „Európa nem lehet képes gazdaságilag hatékony lenni, amennyiben – egyebek mellett – nem oldja meg a hagyományos kisebbségek problémáit. Ennek az ügynek a helyes kezelése nélkül, a társadalmi kohézió aligha valósítható meg.” Hasonlóképpen a hátrányos helyzetű régiók bevonására – ezenképpen a társadalmilag leszakadt cigányság felkarolására – is ki kell terjednie az európai kohéziós politikának, mondotta képviselőnk, majd így folytatta: A regionalizmus egy olyan egyetemleges európai ügy, mely ugyanakkor egész Kelet- és Közép-Európának, ezen belül pedig Romániának is egy sajátlagosan fontos kérdése. Ez különösképpen élesen vetődik fel országunk küszöbön álló területi-adminisztratív átszervezése, illetve Székelyföld és más erdélyi térségek természetes területi egységének, továbbá az új európai fejlesztési régiók kialakításának viszonylatában. Európai képviselőnk a jól működő német föderalista modellt ajánlotta a néppárti fórum figyelmébe, mely Románia számára is politikai „inspirációs forrásként” szolgálhat – a szubszidiaritás, a regionális fejlődés, a helyi autonómia és az önrendelkezés Európában honos formái összefüggésében.
A délelőtti szemináriumot követően, illetve a néppárti kongresszus elkezdését megelőzően Tőkés László az EMNP elnökének és alelnökének társaságában tartott rögtönzött sajtóértekezletet a parlament előcsarnokában. Az Európai Unió Béke Nobel-Díjjal való kitüntetését méltatva, az ENP, valamint az európai nemzeti kisebbségek ebben szerzett érdemeit is kiemelte, azt javasolva, hogy a magas kitüntetéssel járó – inkább jelképesnek mondható – pénzösszeget az Unió az európai kisebbségek támogatására fordítsa.
A kongresszus megszervezése, valamint az annak napirendjén szereplő programmódosítás vonatkozásában erdélyi képviselőnk gratulált az RMDSZ-nek, elégtétellel üdvözölve, hogy európai parlamenti együttműködésüknek köszönhetően néhány kisebbségvédelmi cikkely is bekerült a módosító javaslatok közé. Idehaza, Erdélyben is a brüsszelihez hasonló magyar együttműködés volna kívánatos és szükséges – hangsúlyozta Tőkés László a közelgő parlamenti választásokra való tekintettel.
Délután Vasile Blaga, a Demokrata-Liberális Párt elnökének, Kelemen Hunor RMDSZ-elnöknek, valamint Wilfried Martens, az ENP elnökének megnyitó beszédeivel vette kezdetét kontinensünk legnagyobb politikai pártcsaládjának programalkotó és tisztújító kongresszusa.
Bukarest, 2012. október 17.
Tőkés László
EP-képviselő
Sajtóirodája
K Ö Z L E M É N Y
Az Európai Néppárt (ENP)

Az esetleges választási együttműködésről tárgyalt az EMNP és az MPP
Az esetleges választási együttműködésükről tárgyalt csütörtök este Székelyudvarhelyen az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP).
Papp Előd, az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke, a párt tárgyalódelegációjának vezetője az MTI-nek elmondta, hogy a csütörtök esti tárgyalásokat felfüggesztették. Hétfőn Marosvásárhelyen ülnek ismét tárgyalóasztalhoz azzal a reménnyel, hogy akkor már végleges eredményt közölhetnek. „Az álláspontjaink közeledtek; gondolom, hogy közel állunk a megállapodáshoz" – jegyezte meg Papp Előd. Bíró Zsolt, a Magyar Polgári Párt szombaton megválasztott elnöke is megerősítette az MTI-nek, hogy közeledtek az álláspontok. „Nem kizárt, hogy megtaláljuk az okos kompromisszumot, és nem egymást kioltva, hanem egymást erősítve veszünk részt a decemberi parlamenti választásokon" – mondta. Romániában december 9-én tartják a parlamenti választásokat, amelyen a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) mellett az EMNP és az MPP is versenybe száll a magyar szavazatokért. MTI
Erdély.ma

Kiállítás gróf Bánffy Miklós hagyatékából
Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (OSZMI) gróf Bánffy Miklós művész-politikus pályájának megismerése érdekében vándorkiállítást hozott létre. Csíkszeredában a Csíki Székely Múzeum Kossuth utcai Galériájában csütörtökön 17 órától nyitnak meg. A tárlatot Szebeni Zsuzsa kurátor, az OSZMI színháztörténésze mutat be.
Losonczi gróf Bánffy Miklós (Kolozsvár, 1873. december 30. – Budapest, 1950. június 6.) az egyik legnagyobb erdélyi földbirtokos család tagja, az egyik legsokoldalúbb közéleti erdélyi magyar személyiség volt a 19. században. Író, grafikus, díszlet- és kosztümtervező, színpadi rendező, politikus és külügyminiszter. Bármerre is sodorta a sors, mindenhol megállta a helyét. „Érdekes, hogy Maga sem szeret tervezni. Én sem tettem soha. Álmodozni, elképzelni igen, de tervezni nem. Engem is a sors dobott ide-oda, diplomáciába, képviselőségbe, intendánssá tett és külügyminiszterré, anélkül, hogy valaha ilyet tervszerűen akartam volna. A fontos csak az, hogy az ember megállja a helyét ott, ahová állítják. Eredetileg festő akartam lenni és író lett belőlem” – fogalmazta meg Bánffy Miklós, a Bánffy Katalinhoz írt levelében (Kolozsvár, 1948. április. 7.). A tárlaton látható a gróf jurátus díszkardja, valamint a sepsiszentgyörgyi múzeum számára készített Csaba királyfit ábrázoló üvegablak-terve. Megtekinthető továbbá a Stróbl Alajos által Bánffyról készített bronzszobor. A kiállítás egyik színfoltját képezik a könyvillusztrátor Bánffynak az 1921-es génuai békekonferencián készített karikatúra-reprodukciói – vázolta fel a lényegesebb látnivalókat röviden a kiállítás kurátora, Szebeni Zsuzsanna. A vándorkiállítás elsődleges célja Bánffy Miklós színházhoz kötődő munkásságának bemutatása – mondta el Szebeni Zsuzsanna. Hozzátette, első ízben lesz látható Az ember tragédiája 1935-ös színrevitelének rendezőpéldánya, a kiállítás egy másik különlegessége pedig a Varázsfuvola Éj királynője jelmezének rekonstrukciója. Az utóbbi esetében megjegyezte, hogy a gróf annyira színvonalasan megtervezte ezt a jelmezt, hogy a korabeli műhelyek nem tudták teljesen a ruhakompozíció minden egyes aspektusát megvalósítani, ezért a tervek alapján készítették a rekonstrukciót. Mivel Szebeni Zsuzsanna színháztörténész, az egykori gróf ezen a területen folytatott tevékenységéről is faggattuk. Mint mondta, Bánffy Miklós kapcsolatai a színházzal koraiak, már 17 évesen megírta Egy végrendelet következményei című darabját, amelyben ő maga is szerepet vállalt egy jótékonysági est alkalmával. Mikor 1913 és 1918 között intendánssá nevezik ki, örömmel fogadja a megbízatást, akkoriban ez a funkció a Magyar Nemzeti Színház mellett a Magyar Operaház irányítását is ő látta el – hangsúlyozta a kurátor. „Az operára szeretett volna összpontosítani, ezért a színháznál Hevesi Sándort nevezi ki főrendezőnek, aki megújította a magyar színházi világot. Ezután teljes energiabevetéssel az Operaház megújításán fáradozott. Meghívta az orosz balettet, korszerűsíttette a nézőteret, díszletraktárat, díszletfestő műhelyet létesített új rendszabályzatot vezetett be, amely alapján sokkal színvonalasabban folyhatott a szakmai munka. Mozart operáit és Verdi operáit tűzte műsorra, ezek nagyon számottevő előadások voltak, melyek az európai színvonalúvá emelték a magyar operát. Ami talán ennél is fontosabb, hogy az akkor még ismeretlen Bartók Bélát meghívta és két előadásához is díszletet készített. A korabeli kritika megírta, hogy főleg a látványvilág, a díszlettervezés szempontjából vitte világszinten élvonalba a Magyar Operaházat.” Kiemelte még, hogy a Helikonon belül Bánffy Miklós szorgalmazta hogy a színházzal többet foglalkozzanak, hogy drámapályázatot írjanak ki, stb.
Szőcs Lóránt
Krónika (Kolozsvár)

Programjába iktatta az EPP az őshonos kisebbségek védelmét
Európa legfőbb vezetőit látta vendégül a román főváros
Az Európai Néppárt (EPP) vezetőinek megnyitó beszédeivel kezdődött el tegnap a román fővárosban az európai jobbközép pártok ernyőszervezetének 21. tisztújító kongresszusa. Az EPP két házigazda tagpártja nevében Vasile Blaga és Theodor Stolojan demokrata-liberális párti vezetők, valamint Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke köszöntötték a 40 ország 73 pártjának képviselőit. A leköszönő elnökség zárt ajtók mögött zajló tanácskozása után helyi idő szerint 15 órakor kezdődött el a plenáris ülés, amelynek napirendjén szerepelt az EPP régi-új elnökének, Wilfried Martensnek az újraválasztása, aki az egyedüli jelölt volt a tisztségre. Mindemellett az EPP húsz év után új politikai programot terjesztett elő, amely kimondja, hogy az őshonos kisebbségeket segíteni kell identitásuk és anyanyelvük védelmében. Tegnap kora estére Bukarestbe érkezett Angela Merkel német kancellár és Jose Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke is.
Szabadság (Kolozsvár)

Természetes szövetségesek új helyzetben
Amikor nyilvánosságra került a hír, hogy Orbán Viktor miniszterelnök felkérte Szász Jenőt egy nemzetstratégiai intézet megalapítására és vezetésére, politikai színezettől függetlenül többen úgy értékelték e fordulatot, hogy a magyar kormány ily módon próbálja kivonni Szász Jenőt az erdélyi magyar politikából. Ezzel pedig elhárítja az akadályt a két nemzeti autonomista párt, az MPP és az EMNP kiegyezése elől. Szász Jenő ugyanis pártelnöki ténykedésével ellehetetlenítette e két párt együttműködését. Szavazati jogot biztosított a meghívottaknak a 2009-es elnökválasztó küldöttgyűlésen, kizárta pártjából a törvényességhez ragaszkodókat, az erdélyi magyar érdekképviselet kormányzati szerepvállalását pozitív lehetőségként tálalta egy nyilatkozatában, bulvársajtóhoz méltó módon vájkált Tőkés László magánéletében, december elsejei cotroceni-i látogatását nem is említve. Az MPP legutóbbi kongresszusának döntései megerősíteni látszanak e hipotézist, azzal együtt, hogy Kövér László, a párt tiszteletbeli elnöke – Szász Jenő retorikájának szellemében – igyekezett fokozni az MPP-s küldöttekben a Tőkés Lászlóval, illetve az EMNP-vel szembeni fenntartásokat. A Magyar Országgyűlés elnöke több fontos nemzetpolitikai alapigazságot is megállapított: egyetlen magyar ügy létezik; az RMDSZ segítséget nyújtott a balliberálisoknak, hogy még a jogszabályokból is kigyomlálják az egységes magyar nemzet fogalmát. A demokrácia nem gyengíti, hanem erősíti az erdélyi magyarságot; a politikában elengedhetetlen a szövetségesek közötti bizalom. Ugyanakkor Tőkés Lászlót is bírálta, azzal vádolva a kisebbségi politikust, hogy feladta a részben az MPP-nek köszönhetően elnyert függetlenségét, majd a polgári pártnak megüzente, hogy bukott politikai alakulat. A jelek szerint nem zavarta a Fidesz megmondóemberét, hogy 2009-ben csakis bukni lehetett volna függetlenként, miután az RMDSZ ország-világ előtt felajánlotta az Európai Parlament listájának első helyét Tőkés Lászlónak. Ahogy az sem, hogy az EMNT átengedte volna a reménybeli negyedik helyet az MPP-nek, amit az nem fogadott el. Kövér László azt is figyelmen kívül hagyta, hogy az MPP óriási presztízsveszteséget szenvedett, amikor „A választás szabadsága” jelszavakkal való kampányolás után nem indult a 2008-as parlamenti választásokon, az általa támogatott független jelöltek pedig szégyenletesen gyenge eredményt értek el. Sajátos, hogy az MPP oldaláról az egyetlen érdemi bírálat Tőkés László személyével és az EMNP-vel szemben a 2009-es kiegyezés, miközben 2008-ban az MPP is kész volt megállapodást kötni az RMDSZ-szel. Az egyesség már elő volt készítve, végül azért nem írtak alá, mert az RMDSZ az utolsó pillanatban további megalázó feltételeket szabott meg. Arról nem is szólva, hogy a nemrég lezajlott kongresszuson is lehetséges forgatókönyvként jelölték meg az RMDSZ-szel való megegyezést a decemberi választások vonatkozásában. Ami az MPP számára vállalható stratégia, az Tőkés László esetében politikai következetlenségnek minősül? Magától értetődőnek kellene lennie, hogy ha egy egyesség a nemzetpolitikai érdekeket szolgálja, az nem elvetendő. Ha e feltételek érvényre jutnak, bármelyik román politikai erővel meg lehet egyezni, nemhogy az erdélyi magyarok tekintélyes részének bizalmát bíró szervezettel... Még akkor is, ha pontosan tudjuk, hogy e szervezet miként viszonyult az elmúlt két évtizedben legfontosabb nemzetstratégiai célkitűzésünkhöz, a háromszintű autonómiához. Mindezeken túl a lényeg az, hogy az új elnök és az új vezetőtestület megválasztása megteremtette annak lehetőségét, hogy a két nemzeti autonomista párt között egy kölcsönösen előnyös és méltányos egyezség szülessen. Akár már a decemberi parlamenti választásokra vonatkozóan is. Ilyen egyezséget már az önkormányzati választások előtt is lehetett volna kötni, akkor azonban Szász Jenő ezt megakadályozta „dupla vagy semmi” stratégiájával, arra az álláspontra helyezkedve, hogy vagy megegyezik a két párt országos szinten, vagy elnökként letiltja a helyi egyességeket. Remélhetőleg az új vezetőtestület rugalmasabb lesz, és nem tanusít ehhez hasonló, saját esélyeit rontó, szűk látókörű magatartást. Hiszen az EMNP és az MPP voltaképpen természetes szövetségesek: értékrendjük azonos, problémafelvetéseik az erdélyi magyarság sorskérdéseinek vonatkozásában hasonlók, illetve politikai célkitűzéseik megegyeznek.
Borbély Zsolt Attila
Erdélyi Napló (Kolozsvár)

A romániai és a szlovákiai magyarok megerősítenék kapcsolataikat
A romániai és a szlovákiai magyarok érdekérvényesítésének képviselői, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és a Magyar Közösség Pártja (MKP) között meg kell erősítenünk a kétoldalú kapcsolatokat, közösen kell nemzetközösségeink problémáira válaszokat találnunk" – hangsúlyozta Kelemen Hunor szövetségi elnök szerdán délben, az RMDSZ és az MKP vezetőinek találkozója után.
A szövetségi elnök a közelgő romániai parlamenti választásokról tájékoztatta a Magyar Közösség Pártjának elnökét, kiemelve, hogy az RMDSZ az ország minden választókerületében indít jelöltet, hiszen az arányos választási rendszer értelmében minden szavazat mandátummá alakul.
Berényi József közölte: bár az MKP nem parlamenti párt, jelenleg erős annak megyei és önkormányzati képviselete, valamint két európai parlamenti képviselővel is rendelkezik, viszont a parlamenti képviselet hiánya állandó jelleggel érződik.
Az MKP elnöke a megbeszélés után a maszol.ro-nak elmondta: a két kisebbségi alakulat kölcsönös támogatásról biztosította egymás. „Az RMDSZ és az MKP közötti párhuzam tovább is fejlődhet, ugyanis a mi versenypártunk, a Most-Híd is kérelmezi felvételét az EPP-be. Úgy volt, hogy már most itt lesznek, de nem látom őket" – fogalmazott a felvidéki magyar politikus.
Vizsgálnák a magyarság megfogyatkozásának okait
Az RMDSZ és az MKP képviselői megállapodtak abban, hogy jelenleg az etnikai magyar pártok tudnak tényleges válaszokat adni a kisebbségi sorsban élő magyarok számára.
Mind a szlovákiai, mind a romániai magyarok száma csökkent a tíz évvel ezelőtti népszámlálási adatokhoz képest. Ezért a felek közös szervezésben olyan konferenciát kívánnak szervezni Erdélyben és a Felvidéken, amely hozzásegít az okok feltáráshoz, és a lehetséges megoldások felvázolásához. A tervek szerint ebbe bevonják a civil szférát is.
Mindkét politikai tömörülés nagyra értékeli az Európai Néppárt kongresszusán elfogadásra kerülő stratégiai dokumentum őshonos kisebbségek védelmére vonatkozó vállalásait. Ez a néppárt kötelékébe tartozó magyar pártok közös munkájának eredménye, amelyre a jövőben mindenki hivatkozhat.
A találkozón a szövetség részéről jelen volt Borbély László politikai alelnök, Markó Béla szenátor és Bíró Rozália, a Szövetségi Képviselők Tanácsának elnöke. A Magyar Közösség Pártjának küldöttségében jelen volt még Mészáros Alajos, európai parlamenti képviselő, Csáky Pál, az MKP országos elnökségének tagja, és Gubik László, a Via Nova, az MKP ifjúsági csoportjának elnöke.
Maszol.ro