EMNP-tervek: tehénfejés helyett haladást
Folytatta a december 9-i parlamenti választásokra állított itteni jelöltjeinek bemutatását az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Bihar megyei szervezete.
Fejőstehénként kezelnek több ágazatot is Romániában ahelyett, hogy tervszerűen, logikusan használnák a forrásokat – ezen is változtatna az EMNP, ha bejut a parlamentbe. Többek között ezt mondták kedden azok a honatyajelöltek, akik a bemutatkozó sajtótájékoztatók záró eseményén voltak jelen.
Török Sándor szenátorjelölt a Várad déli részét, valamint Szalonta, Tárkány, Várasfenes térségét is magában foglaló szavazókörzetben indul. Az 56 éves politikus energetikus mérnök alapképzettségű, az EMNT megyei elnöke, a Lorántffy központ vezetője. Kiemelte: szenátorként célja lenne bevinni a köztudatba Románia új területi felosztásának szükségességét. „A világ államainak 60 százaléka föderáció. Ennek jó oka van, így ugyanis minden jobban működik, még anyagilag is. Minden olcsóbb, a megtermelt pénz helyben marad, a korrupció is csökken. Ha ezt Románia is meglépte volna 23 éve, már jelentősen előrébb tartanánk. Sokszor az az érzésünk, Erdélyt nem is akarják fejleszteni, csak fejőstehénnek jó, s ezt meg kell változtatni” – mondta. Hangsúlyozta még: fontosnak tartja az idősek méltó ellátásának kiépítését.
Egyéb tervek
A 46 éves Tóth Zoltán jogász és külker-végzettségű, Szalontán, valamint a környékbeli 12 községben és 31 faluban kijelölt 6-os körzet képviselőjelöltje. Ő is a föderalizáció fontosságát hangsúlyozta, kiemelve, hogy Erdély gazdagabb, mint Románia többi része, mégis innen viszik el a pénzt oda. Hozzátette még: „A legnagyobb magyar pártot nem is érdekli valójában az autonómia, sőt engedtek a magyar ügyekből mindig, hogy kormányzati pozíciókat kapjanak”.
Dr. Balogh Árpád orvos, a 7-es számú körzet képviselőjelöltje az egészségügy szétziláltságát szeretné megszüntetni honatyaként. Az 56 éves jelölt célja törvényjavaslatokkal javítani a rendszeren, kiiktatni belőle a politikát, lebontani a bürokráciát, és helyi szintekre levinni sok döntést. Kifogásolta, hogy az Egészségbiztosítási Pénztár önállóságát soha nem tartják tiszteletben, folyamatosan dézsmálják az ott összegyűlő, 5-6 milliárdnyi befizetéseket. Hangsúlyozta: fontos lenne az egészségügyi alapcsomagot is precízen meghatározni, s a tájékoztatást mindenkinek kiküldeni, évente.
Moldován Lajos 47 éves, teológus végzettségű, az Ady Endre Líceum tanára. Élesd, Belényes, Vaskohsziklás zónájában indul szenátorjelöltként. Ő azt emelte ki, az orvosi ellátást minden faluba be kellene vinni, uniós források bevonásával kiépíteni a víz- és csatornarendszert vidéken, felújítani az úthálózatot. Ideje lenne megoldani az évtizedek óta húzódó, és korrupciótól terhes földügyeket is. Emellett szorgalmazza, hogy a vidék számára hozzanak létre magyar líceumot Belényesben – lehetőleg államit, de ha nem megy, akkor egyházit.
Szeghalmi Örs

erdon.ro

Kárpát-medencei médiaműhelyek találkozója
Kétnapos konferenciát tartanak szerdától Esztergomban a Kárpát-medencei médiaműhelyek munkatársai, a Médiszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alappal (MTVA) rendszeresen kapcsolatban álló külhoni tudósítók és televíziós műsorkészítők.
A november 7-én kezdődő, a Szent Adalbert Konferenciaközpontban tartandó rendezvény célja kötetlen találkozás keretében megteremteni a szakmai tapasztalatcsere és az MTVA műhelyvezetőivel való találkozás lehetőségét.
Böröcz István, az MTVA vezérigazgatója nyitja meg a rendezvényt, majd Barlay Tamás, a Kós Károly Kollégium elnöke köszönti a megjelenteket. A közmédia külhoni stratégiájáról és a pályázati lehetőségekről Szabó László Zsolt, az MTVA vezérigazgató-helyettese, a stratégiai és projektiroda igazgatója és Néder Sarolta vezérigazgató-helyettes tart tájékoztatót.
Délután Böjte Csaba ferences szerzetessel találkoznak a résztvevők, majd Czakó Gábor író, publicista tart előadást a magyar nyelv rendszeréről, ezután a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója, Kántor Zoltán ismerteti a Kárpát-medence magyarságának aktuális állapotáról szóló felmérés eredményét.
Csütörtökön ülést tart a Kós Károly Kollégium, utána a résztvevők kötetlen formában találkoznak az MTVA főszerkesztőivel, a külhoni műsorok felelős szerkesztőivel, majd a Parlamentbe látogatnak, ahol fogadja őket Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes.
A Kós Károly Kollégium a közmédia külhoni magyarsággal foglalkozó tanácsadó testülete. Feladata a külhoni magyarsággal foglalkozó műsorok és hírügynökségi tartalmak elemzése. A testület figyelemmel kíséri a határon túl élők sokszínű megjelenítését, valamint a külhoniak tájékoztatásának szempontjait.
A testület javaslatokat tehet és véleményezheti a közmédia műsorpolitikájának egészét, de az egyes műsorokat is. Tagjainak célja a külhoni és az anyaországi magyarság kapcsolatának erősítése, ehhez javaslatokkal látják el a közmédiát. A Kós Károly Kollégium ugyancsak feladatának tekinti a külhoni médiaműhelyek és a közmédia kapcsolatának erősítését.
A tizenegy tagú testület elnöke Barlay Tamás, az MTVA vallási, kisebbségi és határon túli főszerkesztője, titkára pedig Havasi János, az MTVA kabinetvezető-helyettese, határon túli különmegbízottja. A testületben hét tag a külhoni magyarságot képviseli, három az MTVA-t, egy pedig a Duna Televíziót.
rtve.hu

OGY - nemzeti összetartozás bizottság - Hoffmann: kiemelt terület a külhoni oktatásának támogatása- Az oktatási államtitkár kiemelt kormányzati célnak nevezte a külhoni magyarság oktatásának támogatását az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága keddi ülésén.
Hoffmann Rózsa kiemelte az elmúlt időszak intézkedései közül a nyelvvizsga-rendelet elfogadását, amit beszámolója szerint igen pozitívan fogadtak a külhoni magyarok. Ezzel megszűnt az a diszkriminatív állapot, amely szerint a magyar felsőoktatás preferálta azokat, akik horvát, román, szerb vagy ukrán középiskolában érettségiztek.
Az oktatási államtitkár elmondta: húszezer külföldi diák tanul a felsőoktatási intézményekben, és közel 5 ezer a külhoni magyar.
A kereszténydemokrata politikus hangsúlyozta: a kormány nemzetstratégiájának megfelelően a külhoni magyarság támogatására fordítható forrásokat kismértékben sikerült növelni idén.
A közoktatás pályázati úton történő támogatására 221 millió forint jutott, 36 millióval több mint előző évben. Hasonló a növekedés az itthoni felsőoktatási intézményekben tanulók ösztöndíj-támogatásában, ez 267 millió forint, ami 50 millió forinttal magasabb mint előző esztendőben. A szülőföldi intézményekben tanulók számára 43 millió forinttal növelték az ilyen jellegű kifizetéseket - jelezte.
A diplomák kölcsönös elismerése területén is elég jól állunk - folytatta Hoffmann Rózsa, hozzátéve: megkönnyíti és gyorsítja a folyamatot, hogy a szomszédos államok közül négy már tagja az uniónak.
Kitért arra, hogy tavaly ősszel járt Ukrajnában, és a tárgyalások eredményeként felgyorsult az ekvivalencia folyamata, de van még tennivaló. Szerbiával összefüggésben elmondta: remélik, hogy a szerb elnök novemberi látogatása szintén meggyorsítja majd a folyamatot.
Potápi Árpád (Fidesz), a testület elnöke az oktatási-nevelési támogatási rendszerrel kapcsolatban kiemelte: bevezetése óta tizenegy év telt el, és egyre több jel utal arra, hogy meg kellene fontolni átalakítását.
Szili Katalin (független), a bizottság alelnöke arról beszélt, hogy a magyar nyelvű szakképzés felkarolása rendkívül fontos lenne. Ennek hiánya segítheti az asszimilációt - állapította meg.
Kalmár Ference (KDNP) azt mondta: az elmúlt időszakban több levél érkezett a komáromi Selye János egyetem esetleges átminősítéséről. Az ügy nincs nyugvóponton, mi jelenleg a helyzet? - kérdezte. Frakciótársa, Stágel Bence a PhD fokozatok honosítását vetette fel, és kitért arra, hogy a folyamat rendszerint nagyon hosszú ideig tart, a költségeket pedig az egyes intézmények eltérően állapítják meg.
Szávay István (Jobbik) azt rótta fel, hiába van a szakmai apparátus részéről erős elhatározás a külhoni magyar oktatás kérdéseiben, ha a magyar külügy ezeket a kérdéseket nem tartja fontosnak. Példaként a Selye akkreditációját említette. A hallgatói szerződések kapcsán jó lenne tudni, a külhoni magyar hallgatók esetében mit szándékoznak tenni. Szintén felvetette az oktatási-nevelési támogatás átalakítását.
Hoffmann Rózsa válaszában kiemelte: az anyagi természetű problémákat ismerik, a megoldás kulcsa azonban nem csak az államtitkárság kezében van. Hozzátette: a honosítási eljárások elég sok munkaórát vesznek igénybe, és ezért vannak ezek a magas összeget.
A Selye János egyetem akkreditációjáról azt mondta, hogy a vegyes bizottság legutóbbi ülésén egyik kiemelt téma volt, és annyit tudtak elérni, a jegyzőkönyvben szerepel, mindkét fél dolgozik azon, hogy az egyetemi akkreditáció megvalósulhasson.
Egyetértett azzal a felvetéssel, hogy a szakképzésre nagyobb erőket kell koncentrálni, és mint mondta, ismeri az oktatási-nevelési támogatások problémáját. Hoffmann Rózsa ugyanakkor egy egyszer megállapított kedvezmény átalakítását csak a külhoni magyar szervezetekkel együtt látta lehetségesnek. A hallgatói szerződésekről azt mondta: a külhoni magyarok esetében az otthon töltött munka érvényes. Az a szándék, hogy a szülőföldjükön dolgozzanak - jelezte.
(MTI)

A sajtó is segíthet a magyar közösségek szellemi gyarapodásában
A sajtó is segíthet a magyar közösségek szellemi gyarapodásában erről is szó volt a Kárpát-medencei médiaműhelyek Esztergomban szerdán megkezdődött kétnapos találkozóján, amelyen a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alappal (MTVA) rendszeresen kapcsolatban álló külhoni tudósítók és televíziós műsorkészítők vesznek részt.
Böjte Csaba ferences szerzetes, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány vezetője erdélyi magyar példák alapján arról beszélt, a médiának is biztatnia kell a nézőket, hallgatókat és olvasókat, hogy nehéz körülmények között is meg tudják őrizni az emberi méltóságukat, bízzanak magukban és merjenek jó cselekedetekre vállalkozni.
„Miért lennénk kicsinyhitűek, miért ne bátorítanánk egymást, miért ne sikerülne nekünk egymásban hitet támasztani? Jó szóval bárkit jobbá lehet tenni" – mondta Böjte Csaba.
Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója a Kárpát-medence magyarságának aktuális állapotáról szóló előadásában ismertette az általában létszámcsökkenést mutató népesedési adatokat. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy alapos felkészítéssel, jó oktatási és közösségszervező programok indításával, valamint összefogással meg kell próbálni változtatni a negatív folyamatokat. Mindezekre a sajtó is fel tudja hívni a külhoni magyar közönség figyelmét tette hozzá.
Fontosnak nevezte, hogy minél több külhoni magyar gyermeket próbáljanak bevonni a magyar nyelvű oktatás-nevelésbe, elsősorban az oktatás színvonalának növelésével érdekeltté téve a szülőket, gyerekeket.
MTI
Erdély.ma

A magyar ál-baloldal természetrajza
A magát baloldalnak nevező politikai amőba annak köszönheti többek között választói bázisának viszonylagos stabilitását, hogy a választók nagy része a baloldallal a szociális érzékenységet társítja. Miközben a baloldal egy ennél szélesebb politikai-politológiai fogalom, melynek a politikai elit szintjén sokkal inkább meghatározó az eszmei-ideológiai dimenziója.
A baloldal ideológiai síkon gyökereiben internacionalista, azaz nemzetellenes, hagyományellenes, azon belül vallás- és egyházellenes, voluntarista, hisz az állami erőszakban, többre tartja a „társadalommérnökséget” a kipróbált hagyományos intézmények működésénél, a szerves fejlődés helyett a múltat „végképp eltörölni” igyekszik. Mindez éppen úgy áll a liberalizmusra, mely áldott emlékű püspökünk, Márton Áron szerint is megágyazott eszmeileg a bolsevizmusnak, mint szociál-demokráciára, a szociál-liberalizmusra, szocializmusra és kommunizmusra. Az eszmei gyökerek közösek.
Mégis az emberek nagy többsége a „baloldal” kifejezés hallatán a szociális háló sűrű szövésére gondol, az elesettek felemelésére, az esélyegyenlőséget célul kitűzőkre. Miközben ezeket a programpontokat a keresztény szocializmus és a nemzeti szocializmus is zászlajára tűzte. A nemzeti szocializmus szókapcsolat közép-, de lehet, hogy hosszú távon diszkreditálódott azzal, hogy a Harmadik Birodalomban összekapcsolták a rasszizmussal és egy embertelen diktatúrával. Ami nem jelenti azt, hogy ez a politikai program-kapcsolódás szükségképpeni lenne, mint ahogy a katolicizmus sem jelent szükségképpen inkvizíciót s a liberalizmus sem jelent feltétlenül anarchiát. Mi több, a következetes nemzeti alapállás, a gazdasági síkon értelmezett baloldaliságból, a szociális érzékenységből szükségképpen kell valamennyit integrálnia.
A nemzet-centrikus gondolkodásmód ugyanakkor nem szükségképpen irányul bárki más ellen: az erdélyi magyarság megszokhatta, hogy ha egy román politikai erő a nemzet fontosságát hangsúlyozza, akkor az létében támadja közösségünket. Ennek a sajátos román történelemfejlődés az oka, azon belül elsősorban Erdély sikeres elorzása a Magyar Királyságtól. Emellett a nemzeti gondolat szalon-képtelenítésére a baloldal tudatosan törekszik, s előszeretettel, tudatosan mossa össze a nemzeti öncélúságot a sovinizmussal, idegen-ellenességgel, rasszizmussal, antiszemitizimussal, nácizmussal és fasizmussal. Többnyire alaptalanul.
A posztkommunista baloldal a rendszerváltás után lényegében ideológia nélkül maradt. Tellér Gyula, az egyik leglényeglátóbb magyar közgazdász megfogalmazásában „ideológiájuk egyik fele a kapitalista magántulajdonra áthangszerelt szocialista internacionalista hatékonyságideológia. A társadalom többi részére nézve pedig a nyitott társadalom és a másság tisztelete ideológiai zászlaja alatt tovább folytatták az elődcsoportjaik által már a szocializmusban megkezdett támadást a nemzeti öntudat és önbecsülés, az önálló magyar történelemkép, a keresztény alapú közmorál ellen, illetve ezek reprodukciós intézményei és folyamatai ellen.” Mindemellett a magát baloldalnak nevező politikai konglomerátum a világot globalizáló s térségünket gyarmatosító Új Birodalom helyi adminisztrációjaként működik, azaz segédkezik az ország kifosztásában, a pénzszivattyúk működtetésében, hogy Bogár László professzor szóképével éljek, főszerepet vitt a nemzeti vagyon kiárusításában, és mindent képvisel, csak az elesetteket, a bérből és fizetésből élőket nem.
Mindaz, amit eddig leírtam, nem mond semmit az alternatíváról és semmiképpen sem értelmezendő a Fidesz burkolt reklámjának. Ha a Fideszből kivonjuk az Új Birodalom intézményei és politikusai által legtöbbet támadott Orbán Viktort, és helyettesítjük mondjuk valakivel az alvezérek közül, a különbség a globalizáció szempontjából a baloldalhoz képest elenyésző lesz. S a Fidesz Orbán Viktorral az élen is követ el hibákat, amint azt Ángyán professzor feltáró munkája vagy a kulturális finanszírozás keretében a nemzetellenes orgánumok pénzelése is igazolja, hogy most ne beszéljek arról, hogy az Alföldi Róbert vezette Nemzeti Színházban nemzetgyalázó darabokat lehetett bemutatni a 2010-es kétharmados győzelem után.
Visszatérve a „baloldalra”, e társaság most készül egy olcsó trükkel harmadszor is beetetni a magyar választópolgárokat. 2002-ben az esetlen, kommunikáció-képtelen Medgyessyből emberközeli, szerethető figurát csináltak médiaerejükkel és választást nyertek vele. Miután kiderült, hogy ezt nem tudják megismételni, előhúzták a tarsolyból a kiemelkedő színészi és retorikai képességekkel bíró Gyurcsányt, akivel az élen megnyerték a 2006-os választásokat. A nyolcéves szocialista-szabaddemokrata szabadrablás annyira lepusztította az országot, hogy a 2010-es vereség kódolt volt. Ebbe hagyták belefutni a mindenféle karizmának híján való Mesterházyt. Most pedig azt remélik, hogy a beszállítóit a Hajdú Bét vezetőjeként ki nem fizető és ezzel több embert öngyilkosságba kergető korábbi MSZP-s miniszter, majd miniszterelnök Bajnai Gordont külső és belső globalista erőösszefogással sikerül felépíteni 2014-re.
Meglátjuk, hogy a magyar választók hagyják-e magukat ugyanazon politikai bűnszövetkezet által ugyanazzal az olcsó trükkel harmadszor is megtéveszteni.
Borbély Zsolt Attila
Nyugati Jelen (Arad)

Bemutatták Markó Béla újabb román és magyar nyelvű szonettkötetét
Markó Béla román és magyar nyelvű újabb szonettkötetét mutatták be kedd este Bukarestben. Az egyhangúság dicsérete/Lauda monotoniei című kötet 57 szonettet tartalmaz, amelyeket egy év alatt írt a szerző – mondta el a bukaresti nemzeti könyvtárban tartott bemutatón maga a költő.
Hozzátette: a szonetteket több mint száz hasonló vers közül válogatták és a kötet egyfajta “érzelmi napló”, hiszen a versek megírásának időpontjaként feltüntetett dátumok valódiak. Kifejtette: nagyon kedveli a szonett kötött formáját, amely ugyan egyhangú, de csodálatos, akárcsak az ismétlődő irodalom, amely mindig a minket körülvevő “kötött” világ értelmére keresi a választ.
Daniel Cristea-Enache, a fiatal román irodalomkritikusok egyik legtehetségesebb képviselője kiemelte, hogy miközben a mai írók és költők többsége megpróbálja átlépni és kitolni a különböző műfajok közötti határokat, Markó Béla szigorúan ragaszkodik a szonettformájához.
Alex Stefanescu irodalomkritikus szerint a kortárs költők és írók zöme megpróbálja széttörni “a formák ünnepélyességét”, de Markó Béla ezt megőrzi azáltal, hogy tiszteletben tartja a szonett sajátos formai szabályait és ritmusát.
A kritikus a szerzőt idézte, aki úgy véli, hogy aki szonetteket ír, óhatatlanul versenyre kel a műfaj nagy mesetereivel, így William Shakespeare-rel is. Stefanescu szerint a romániai magyar költő nem került ki vesztesként ebből a versenyből.
Iren Arsene, a Curtea Veche kiadó egyik tulajdonosa emlékeztetett, hogy két évvel ezelőtt kiadták már Markó Béla A kert erotikája/Erotica gradinii című, első román és magyar nyelvű szonettkötetét. Kiemelte Paul Drumaru fordítói munkájának minőségét.
A Curtea Veche kiadó kiemelt figyelmet szentel a kortárs magyar irodalomnak, Esterházy Péter és Márai Sándor több könyvét is kiadták már.
erdon.ro

Kárpát-medencei médiaműhelyek – A sajtó is segíthet a magyar közösségek szellemi gyarapodásában – A sajtó is segíthet a magyar közösségek szellemi gyarapodásában – erről is szó volt a Kárpát-medencei médiaműhelyek Esztergomban szerdán megkezdődött kétnapos találkozóján, amelyen a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alappal (MTVA) rendszeresen kapcsolatban álló külhoni tudósítók és televíziós műsorkészítők vesznek részt.
Böjte Csaba ferences szerzetes, a dévai Szent Ferenc Alapítvány vezetője erdélyi magyar példák alapján arról beszélt, a médiának is biztatnia kell a nézőket, hallgatókat és olvasókat, hogy nehéz körülmények között is meg tudják őrizni az emberi méltóságukat, bízzanak magukban és merjenek jó cselekedetekre vállalkozni.
"Miért lennénk kicsinyhitűek, miért ne bátorítanánk egymást, miért ne sikerülne nekünk egymásban hitet támasztani? Jó szóval bárkit jobbá lehet tenni" – mondta Böjte Csaba.
Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója a Kárpát-medence magyarságának aktuális állapotáról szóló előadásában ismertette az általában létszámcsökkenést mutató népesedési adatokat. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy alapos felkészítéssel, jó oktatási és közösségszervező programok indításával, valamint összefogással meg kell próbálni változtatni a negatív folyamatokat. Mindezekre a sajtó is fel tudja hívni a külhoni magyar közönség figyelmét – tette hozzá.
Fontosnak nevezte, hogy minél több külhoni magyar gyermeket próbáljanak bevonni a magyar nyelvű oktatás-nevelésbe, elsősorban az oktatás színvonalának növelésével érdekeltté téve a szülőket, gyerekeket.
(MTI)

A székely zászlóért tüntettek Sepsiszentgyörgyön
A prefektúra, vagyis a kormány képviselőjének otthont adó hivatal előtti akciót Tamás Sándor, a Kovászna megyei tanács elnöke és Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere hirdette meg.
A szervezők szerint 3-4 ezer résztvevője volt a tüntetésnek, a Mediafax román hírügynökség 2 ezer emberről ír, a prefektúra szerint viszont 800-an voltak ott a megmozduláson. A résztvevők az ellen kívántak tiltakozni, hogy Codrin Munteanu prefektus május óta módszeresen támadja a magyar szimbólumokat, egyebek között a székely zászlót.
A rendezvényen a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ) képviselő Tamás Sándor szólalt fel, aki egyebek között üdvözölte, hogy a többi magyar párt is csatlakozott a tüntetéshez. A megyei önkormányzati vezető petíciót adott át a prefektusi hivatalnak, amelyben felszólította Codrin Munteanut, kérjen bocsánatot a székelyektől, ellenkező esetben újabb tüntetések lesznek.
Az RMDSZ, de a Székely Nemzeti Tanács is sérelmezte korábban, hogy a prefektus feljelentette a közigazgatási bíróságon Ráduly Istvánt, Uzon község polgármesterét, amiért a községházára kitűzte a székely zászlót.
A keresetben a prefektus amellett érvelt, hogy Székelyföld nem alkotmányos entitás, így zászlajának kitűzése illegális.
A rendezvény egyetlen felszólalója Tamás Sándor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Háromszéki elnöke volt:
„Aki szelet vet, vihart arat – tartja a népi bölcsesség. A prefektus hergeli a székelyeket, hiszen az elmúlt hetekben, hónapokban úgy szórta a törvényszéki feljelentéseket, mint aki szándékosan vihart akar aratni. El akarja törülni a Kónya Ádám Művelődési Ház nevét. Mindannyian ismertük és tiszteltük a tanár urat. Meg tudja mondani valaki, mi az, ami nem tetszik a prefektusnak? Megtámadta az Incze László Céhtörténeti Múzeum nevét. Mindannyian ismertük és tiszteltük a múzeum-alapítót. Meg tudja mondani valaki, mi az, ami nem tetszik a prefektusnak?
Nézzék meg, ma tettük fel Kovászna Megye Tanácsának épületére – a hivatalos feliratok mellé -, hogy: Megyeháza. Várom, mikor érkezik a törvényszéki idézés...
A prefektus centivel méri, hogy a bodoki sportcsarnokon a magyar vagy a román felírat a nagyobb. Képzeljék el: még az erdei utakat jelző táblákra is kiterjedt árgus figyelme. Újabban azt is vadássza, hogy az Isten hozta köszöntés eltűnjön településeink bejáratairól. Mondják meg nekem, mégis mit kellene felírni egy száz százalék magyar lakosú település bejáratánál?
Megtámadta Háromszék vármegye címeres zászlóját. A címerünkben látható elemek több mint 600 éve a székelyeket jelképezik. Addig, amíg polgármestereink dolgoznak, minket hátulról támad a prefektus. Nézzék meg Sepsiszentgyörgy, vagy Kovászna városa mekkorát fejlődött. Antal Árpád polgármester úrnak és Lőrincz Zsigmond polgármester úrnak köszönhető mindez. Velük szemben itt van a prefektus, aki még egy gyufásdobozt sem hozott ezekbe a városokba, ebbe a megyébe.
Amikor felvonnak egy zászlót, az számunkra két dolgot jelenthet. Vagy azt jelenti, hogy sikerrel ért véget egy küzdelem, vagy azt, hogy éppen most kezdődik el. Ahogy körülnézünk, láthatjuk, hogy mindenki, aki itt van, tudja, de legalábbis a lelke mélyén érzi, azért hoztunk ma ennyi zászlót, mert most egy új küzdelem kezdődik. Az a célunk, hogy megváltozzon ebben az országban a szemlélet.
Az a célunk, hogy a Parlamentben olyan törvényeket hozzanak, amelyek lehetővé teszik, hogy a magyar legyen hivatalos nyelv a Székelyföldön.”
A jelenlévők közt 500 székely zászlót is kiosztottak – ezzel a gesztussal is jelezve, hogy Székelyföld igenis reális. Bár a prefektus nem mutatkozott a rendezvényen, a petíciót, amelyen a következő szöveg áll: „Felkérjük Codrin Munteanu prefektus urat, hogy kérjen bocsánatot a székely néptől” a kormányhivatalnál iktatták.
Tamás Sándor a szimpátiatüntetés végén közölte: „Amennyiben a bocsánatkérés nem történik meg, újabb tiltakozást szervezünk, amelyre elvárunk minden jó szándékú székely-magyar embert. A következő alkalommal mindenki hozzon magával még két embert, és mi a mai 500 zászló mellé, újabb 500-at biztosítunk.”
Erdély.ma

Magyar kulturális sziget Biharpüspökiben
Nagyvárad- Csütörtöki sajtótájékoztatóján Pásztor Sándor RMDSZ-es váradi helyi tanácsos elmondta: arra törekszik, hogy magyar kulturális szigetté váljon a biharpüspöki Bocskai István Közösségi Ház.
Eddig is számos rendezvénynek biztosított már helyszínt a biharpüspöki Bocskai István Közösségi Ház, ezek alapján, illetve bővítésével pedig Pásztor Sándor váradi RMDSZ-es önkormányzati képviselő egy olyan koncepciót szeretne „felépíteni”, melynek megvalósításával magyar kulturális szigetté válna a kultúrotthon. Az infrastrukturális körülmények tehát adottak, s az elképzelés sikerét talán megelőlegezi az a tény, hogy a legutóbbi szüreti bálon is akkora volt az érdeklődés, hogy pótszékeket kellett kihelyezni még a folyosóra is. De fellépett már itt a református és a katolikus egyházközség egyesített kórusa, a Hitbástya is, sőt, egy alkalommal színházi előadásnak tapsolhatott a közönség.
A tervezett, illetve már zajló különféle programokat csütörtök délelőtt egy sajtótájékoztatón ismertették az érintettek. Karácsony Lilla táncoktató kifejtette: körülbelül három hónappal ezelőtt kezdett el tanítani társasági táncokat, a különböző korosztályú résztvevők minden kedd és csütörtök délután 6 órától gyakorolnak. Azt szeretné, hogy minél többen bekapcsolódjanak, mert tapasztalatai alapján főleg a tizenévesek inkább diszkóba járnak, vagy a hip-hop zenét kedvelik, s egy-egy mulatságon vagy lakodalmon nem nagyon táncolnak, mert nem tudtak. Később magyar néptáncokat is oktatna esetleg, Pásztor Sándor ezzel kapcsolatban elmondta, hogy együttműködve a kalotaszentkirályiakkal, pár napos néptánctalálkozókat is rendeznének, azon felbuzdulva, hogy tavaly milyen nagy sikere volt a Biharpüspöki Napokon fellépett Felszeg gyöngye néptáncegyüttesnek.
Barátságos hely
Molnár Júlia színművésznő megjegyezte: ahogy telik-múlik az idő, egyre inkább belakják a művelődési házat. Eleinte családias jellege volt az összejöveteleknek, de most már egyre több a vendég, mert kedves és barátságos a hely. Meleg Vilmos színművész örömének adott hangot, hogy az öccsével, Meleg Attila előadóművésszel közösen alapított MM Pódium számára lehetőség adódott arra, hogy a Bocskaiban is rendszeresen fellépjenek, sőt, egyfajta székhelyként használhatják az otthont. Erre nagy szükségük volt, mert a várból szinte teljesen kiszorultak, viszont a közönség minőségi, színvonalas produkciókat igényel, és ők is nyomot szeretnének hagyni maguk után. „Bízok benne, hogy magyar központtá válik a Bocskai István Közösségi Ház, mert annak ellenére, hogy Várad kulturális arculatát a mi őseink körvonalazták, sajnos egyre inkább a mezsgyén vagyunk kénytelenek mozogni”, magyarázta.
Szőcs Lőrincz prímás azt emelte ki: szeretettel vár mindenkit a Kovász Nótazenekar estjeire, nótázással akarják megünnepelni például a jelentősebb névnapokat. Timár Enikő óvónő arra hívta fel a figyelmet: sporttevékenységek is zajlanak a művelődési házban, a helyi óvodások, iskolások pedig már megszokták, hogy itt tartják az ünnepségeiket, az őket érintő foglalkozásokat. Biztonságos, külső hatásoktól mentes a környezet, valószínűleg ennek tudható be, hogy többször Várad más negyedeiben lakó szülői jelezték: szeretnék, ha gyermekeik itt szerepelnének.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro

„Tőkés László ma is Orbán erdélyi helytartója”
Fél éve jelent meg a Tőkés László magánéletéről szóló, Ne vígy minket a kísértésbe című könyv, amelyből azóta több mint hétezer fogyott el. Bár az EP-képviselő májusban még perrel fenyegetőzött, mindeddig ezt nem tette meg. A szerzőt, Andrassew Ivánt a könyv utóéletéről kérdeztük.
- Fél éve jelent meg a Tőkés Lászlóról írt könyve, a Ne vígy minket a kísértésbe. Mennyi fogyott belőle eddig?
- Nem tudom pontosan, de talán több mint hétezer példány.
- Van-e adat arról, hogy Erdélyben hány példány kelt el?
- Csak azt tudom, hogy Erdélyben 41 napig volt az eladási lista élén. Magyarországon csak két hétig. A könyvet eredetileg azért írtam, mert attól tartottam, hogy Orbán Viktor Tőkés Lászlót nevezi ki köztársasági elnöknek. Mint azóta kiderült, olyan túl sok újdonságot nem tudtam mondani az erdélyi olvasóknak. Szinte egységesen arról számolnak be, hogy ismerték ezeket, sőt - főleg az újságírók - az összegyűjtött dokumentumok többségét is olvasták már. A szememre is vetették, hogy miért én írtam meg. Mert ugye egy erdélyi kollégának kellett volna. Ezzel egyet is értek.
Beváltak a kiadó és a saját számításai a könyv piaci sikere tekintetében?
Nem számoltam én semmivel. Nekem az a dolgom, hogy ha olyan adatok vagy dokumentumok jutnak a birtokomban, amelyek jelentős mértékben befolyásolják egy igen magas rangú választott vezető megítélését, akkor azokat a következmények mérlegelése nélkül nyilvánosságra hozzam. Azt nem tudom, hogy a kiadó mivel számolt.
- Megfogalmazná-e (újra), hogy mi volt a célja a Ne vígy minket a megírásával? Fél év után elmondhatja-e, hogy elérte a célját?
- Mint mondtam, nem akartam, hogy Tőkés László köztársasági elnök legyen. De ha tudtam volna, hogy a könyvem milyen hatással lesz az ő erdélyi megítélésére, akkor is ugyanígy cselekedtem volna. Ha Tőkés úr tönkretétele lett volna a célom, akkor azt nem értem el. Hiszen ma is Orbán erdélyi helytartója, és pontosan úgy viselkedik, mint azelőtt.
- Mitől több ez a könyv, mint dokumentum-gyűjtemény? Mi a „hozzáadott érték”, ami Andrassew Iván nevéhez fűződik?
- A hozzáadott érték talán annyi, hogy hónapokon át kutattam, és megszerkesztettem a könyvet. Ez egy ilyen műfaj.
A Ne vígy minket a kísértésbe megjelenése után kapott hideget is, meleget is a recenziókban. Az egyik bírálat szerint politikai célokat követett a könyv kiadásával, megjelenését a romániai helyhatósági választások tájékára időzítette a kiadó.
Persze, és Kövér László fizetett nekem, hogy megírjam. Vagy az RMDSZ. Az föl se merül, hogy valaki csak úgy ír, összeállít valamit mélységes fölháborodásában. A kiadó a kézirat befejezéséhez időzített. Egyébként az én szempontomból elkéstem, mert mire megjelent, lett új elnökünk. Megjegyzem, ahogy Orbánt ismerem, Áder János akadályoztatása esetén Tőkés úr ismét államfőjelölt lenne.
- Bírálat érte amiatt is, hogy magát az érintettet, Tőkés Lászlót nem szólaltatta meg a könyvben. Erre mi a válasza?
- Eleinte az volt a tervem, hogy megszólaltatom, de aztán, olvasván, amiket például a feleségéről a gyerekeinek írt, elment a kedvem. Teljesen reménytelen lett volna vele olyan interjút készíteni, amelyben halvány remény lehet arra, hogy értelmes, emberi párbeszéd alakulhat ki. Netán valami kis hibát beismer. Másrészt, ha vele beszélgettem volna, akkor köteles lettem volna a feleségével is. Teljesen fölösleges lett volna, hiszen minden benne van a dokumentumokban. Amikor aztán olvastam, hogy a könyvem Tőkés úr pártjának központi bizottsága szerint az erdélyi magyarok elleni támadás volt, megnyugodtam, hogy helyesen döntöttem.
- Tőkésék a könyv megjelenése után perrel fenyegetőztek. Kapott-e már idézést a bíróságra?
- Nem kaptam. Remélem, azért, mert megértette: az interneten föllelhető, vagyis nyilvános, már mások által is ismert és ismertetett dokumentumok kötetbe gyűjtéséért, engem aligha ítélnek el. Viszont a pert már a jobboldali, kormánypárti sajtó sem tudná elhallgatni. {loadpositon szeben}
Maszol.ro

Együttműködési megállapodást kötött a MIÉRT és a KDNP ifjúsági szervezete
Együttműködési megállapodásban formalizálták kapcsolatukat a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) és az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) vezetői.
Az IKSZ a magyarországi kormányzó Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) és a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség (MKDSZ) ifjúsági társszervezete.
Az ifjúsági vezetők a megállapodást csütörtökön, Nagyváradon írták alá, majd sajtótájékoztató keretében ismertették az együttműködési keretet és a jövőbeni terveiket a jelenlevőkkel - derül ki a MIÉRT közleményéből.
„Ez a megállapodás egy írásos formáját jelképezi annak a több éve zajló együttműködésnek, amely szervezeteink között létezik. Ennek a dokumentumnak az aláírása révén, a kapcsolat formális alapokra helyezése által arra törekszünk, hogy folytassuk az együttműködést, a megállapodásba foglalt célokat tartalommal töltsük fel és együttes erővel minél több magyar fiatalhoz érjünk el, minél eredményesebben tudjuk megszólítani az ifjúságot” – ismertette Stágel Bence, IKSZ elnök, KDNP-s Országgyűlési képviselő, tolmácsolva Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes üzenetét is, aki üdvözölte az új nemzedék együttgondolkodását.
Stágel kifejtette: „Minden politikai pártnak érdeke, hogy megszólítsa a fiatal nemzedéket, az ifjúság szempontjából pedig fontos, hogy minél több fiatal szóljon bele a közéleti kérdésekbe és találja meg azt a pártot, amely az ő meglátásait, érdekeit képviseli. Az ifjúsági szervezetek feladata, hogy becsatornázzák ezeket az igényeket és megteremtsék azokat a fórumokat, amelyek keretén belül az ifjúságnak lehetősége nyílik hallatni a hangját a döntéshozatalban. Az IKSZ a kezdetektől támogatta ezt, melynek jegyében ma, közösen a MIÉRT-el kezdeményezzük, hogy mind a MÁÉRT (Magyar Állandó Értekezlet), mind a KMKF (Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma) gyűlésein a magyar politikai pártok ifjúsági szervezetei képviselőinek lehetősége legyen megbeszéléseket folytatni”. Bodor László, MIÉRT elnöke elmondta, több magyarországi és nemzetközi ifjúsági szervezettel tartják a kapcsolatot, a csütörtöki megállapodás a nyitottság, a szakmaiság és partnerség jegyében született meg. Reményei szerint a jövőben közösen is képviselhetik a magyar fiatalok érdekeit a Kárpát-medencei és az európai színtereken.
A választásokra kitérve Bodor elmondta: „Az önkormányzati választások eredményei alapján kijelenhetjük, hogy a MIÉRT a második legnagyobb magyar érdekképviseleti erő Erdélyben, mely erőt az Erdély összes megyéjéből a parlamenti választásokra nevesített 122 jelöltünk is tovább hangsúlyozza. Számunkra az a prioritás, hogy a fiatalok a szülőföldjükön boldoguljanak, melynek a megvalósításán, a szükséges lehetőségek megteremtése érdekében dolgozunk. Célkitűzéseink között szerepel az ifjúság körében fellelhető munkanélküliség csökkentése, az oktatási rendszer és a munkaerőpiac hatékonyabb összehangolása, valamint egy vállalkozóbarát gazdasági környezet megteremtése a fiatalok számára. A célok megvalósulása érdekében létfontosságú, hogy a fiataloknak minden olyan hazai és nemzetközi fórumra bejárásuk legyen, ahol az ő sorsukat befolyásoló döntések születnek, hisz a mi generációnk az, amely továbbviszi a képviseletet, és ennek jegyében felkérjük a KMKF és a MÁÉRT képviselőit, hogy vegyék figyelembe a MIÉRT és az IKSZ ma megfogalmazott kezdeményezését, közös álláspontját”.
A sajtótájékoztató záró mozzanataként Gaal Gergely, IKSZ elnökhelyettes az együttműködési megállapodás pontjait mutatta be, míg Grüman Róbert, MIÉRT ügyvezető elnök a két szervezet együttműködésének kezdő mozzanatait ismertette a sajtó képviselőivel. (hírszerk.)
Transindex.ro

Mi állt a Basescu elleni puccskísérlet mögött?
A Ponta-kormány azon kísérletét, hogy megszabaduljon Traian Basescu államfőtől, a román igazságügyi szervek elfoglalásáért zajló küzdelem fényében kell szemlélni. Utóbbiak pedig egyre öntudatosabban lépnek föl, megszorongatva a korábban „érinthetetlennek" vélt politikusok kasztját – írta elemzésében a Neue Zürcher Zeitung.
A nyáron Romániában lezajlott belpolitikai válság láttán megfigyelők tanácstalanul tették föl a kérdést: ugyan miért akar alkotmányos vádemelési eljárást indítani a szociáldemokrata kormányfő és nemzeti-liberális partnere Basescu ellen, amikor jó esélyük van arra, hogy a decemberi parlamenti választások után jóval erősebb demokratikus legitimációval léphetnének föl az államfővel szemben?
A svájci újság tudósítója által megkérdezett politológus, Laura Stefan, a bukaresti Expert Forum munkatársa a Basescu ellen megkísérelt puccsot Adrian Nastase korábbi miniszterelnök tavaszi korrupciós perére és elítélésére vezeti vissza. „Nastase bíróság elé állítása fordulópont volt. A román történelemben először vonták felelősségre a legfelső politikai vezetés egy tagját", ami pánikot váltott ki azokban a körökben, amelyeknek tagjai mindeddig érinthetetlennek vélték magukat. Úgy érezték, ha Nastasét elítélheti a bíróság, akkor bárkit közülük elérhet ez a sors – mondta Stefan a NZZ tudósítójának.
Stefan és más megfigyelők úgy vélik, hogy az elnöki hivatal elleni támadást egyfajta pánikreakció szülte. A kezdeményező pedig nem elsősorban Victor Ponta kormányfő volt, hanem a háttérben működő jelentékeny erők. Ezek azt követelték a májusban hatalomra került szociál-liberális koalíciótól, hogy minél előbb vonja ellenőrzése alá az igazságszolgáltatást. Ennek szervei ugyanis az utóbbi időben egyre inkább független és rettenthetetlen magatartást tanúsítottak.
Az igazságügy reformját célzó első lépéseket 2004-2007 között Monica Macovei miniszter tette meg, a cél az volt, hogy felkészítse Romániát az EU-tagságra. Macovei nevéhez fűződik többek között a politikai korrupció ellen küzdő különleges ügyészség (DNA) létrehozása. Ennek ügyésze, Daniel Morar (megbízatása a napokban járt le) független személyiségnek számított, aki nem volt tekintettel politikai érdekekre. Hasonlóan jó renoméja volt Laura Kövesi főügyésznek, akinek mandátuma ugyancsak októberben járt le.
A két tisztség új betöltőinek személye roppant nagy jelentőségű Románia fejlődése szempontjából. Ettől függ ugyanis az, hogy az igazságszolgáltatás továbbra is független maradhat-e a politikától, erősítve ezáltal a jogállamiságot.
Az új tisztségviselők kinevezése kissé bonyolult: a személyekre az igazságügyi miniszter tesz javaslatot, amelyet a különleges igazságügyi tanácsnak kell ajánlással megtoldva az államfő elé terjesztenie. Utóbbi azután vagy jóváhagyja, vagy elutasítja a jelöltek személyét. Kizártnak tekinthető, hogy a liberális-demokrata párthoz kötődő és a szociál-liberális koalícióval ellenséges viszonyban lévő Basescu jóváhagyjon pártpolitikai hátterű jelölteket.
Ahhoz tehát, hogy az igazságszolgáltatást ellenőrzésük alá vonják, a koalíciós pártoknak előbb meg kellett kísérelniük Basescu „eltakarítását". Számításuk azonban nem vált be – nem utolsósorban azért, mert a jogállamiság védelmében az Európai Unió is sorompóba lépett. A „puccsisták" csak azt érték el, hogy Romániát a nyár óta nagyítóval figyeli a külföld. Az EU nyomásának engedve Ponta kormányfő kénytelen volt visszavonni több olyan kétes intézkedést, amelyek az ő hatalmának kiszélesítését szolgálták volna.
Bár a kormánypártok nem csekély mértékben lejáratták magukat az államfő elleni fellépésük vehemenciájával és a jogállami játékszabályok semmibe vételével, arról szó sincs, hogy a hónapok óta zajló konfliktus a jó és a rossz közötti küzdelem volna. Basescu nem véletlenül számít erősen vitatott személynek a közvélemény szemében. Ő sem riad vissza machiavellisztikus eszközöktől, intrikáktól, miközben a mögötte álló liberális-demokrata tömbön belüli személyi összefonódások semmivel sem kevésbé kíméletlenek és hataloméhesek, mint a másik táborban.
Nem sokan siratták volna Basescut, ha sikerült volna a leváltása. Alighanem a szociál-liberális koalíció arcátlan eljárása elleni tiltakozás hatására, nem pedig az államfő iránt érzett rokonszenv miatt maradtak olyan sokan távol a júliusi népszavazástól, hogy a részvételi arány nem érte el az érvényességhez szükséges szintet. A kommentátorok többsége úgy véli, hogy Romániában ma csak a rossz és a még rosszabb között lehet választani. A felnövekvő fiatal politikusok többsége Laura Stefan szerint még rosszabb, mint elődeik. Az idősebbek – minden morális hibájukkal együtt – legalább értenek a politikához. A fiatalok „szakértelme" viszont többnyire abban merül ki, hogy a régi gárda őket szemelte ki utódjául.
Hogy Basescu mindezek dacára némileg hitelesnek tűnik politológusok szemében, azt az igazságügy erősítését célzó intézkedéseinek köszönheti. Stefan számára sem világosak az államfő indítékai; „talán így akart emlékművet állítani saját személyének" – vélte a politológus. Macovei, aki időközben az Európai Parlament képviselője lett, nem csak negatívumokat lát a nyári politikai vihar „hozadékában". Mint a svájci újságnak nyilatkozta, a politikai korrupció elleni harc intézményei meglepően ellenállóképesnek bizonyultak.
MTI
Erdély.ma

Egy kis visszatekintés
Örömmel olvastam az egyik úriember véleményét lapjukban arról, hogy mennyire passzív az ifjúság érdeklődése a magyar történelem és úgy általában a magyarság sorsa iránt, egészen addig, ameddig a fejtegetés feléig nem értem. Itt egy 180 fokos fordulattal találtam szembe magam. Valahogy úgy éreztem magam, mint régen, amikor jött a fekete autó és a pribékek egészen megnyugtattak, hogy elvtárs, mi érted jöttünk, nem ellened. Az történt ugyanis a szerzővel, hogy a fiatalok kezdeti történelmi hiányosságai miatt már-már kitör és a magyarok legádázabb ellenségeitől vett idézettel kezdi szapulni a magyarságot. Úgy éreztem, mintha a megboldogult SZDSZ, vagy annak hosszú nyelvű csatlósai szólaltak volna meg - jönnek a szarból a mélymagyarok, vagy zsidó kultúra nélkül a magyaroknak csak a fütyülős barackjuk lenne stb. - és céljuk az egész nemzet lejáratása itthon és külföldön egyaránt. Ilyen véleményt akár a románoktól is vehetett volna, ők sem írtak valami hízelgően rólunk (a lovaglástól teljesen karikalábú, makogó, törpe, vad kinézetű hordák stb.). Véleményem szerint azért nem ideális pont egy Habsburgot idézni, mert tudjuk, kik voltak az említett urak. Ezt még fokozza az a tény is, hogy az említett II. Habsburg József (1741-1790), akit Kalapos Királynak is hívtak – ugyanis nem volt megkoronázva - és 1781 után cseh és magyar király – nem az intelligenciájáról volt híres. Autodidakta módszerrel képezte magát, aztán Álmodozások (franciául Réveries) címmel veti papírra elképzeléseit, a reformok alapjául a korlátlan teljhatalmat jelölve meg. A nemzetiségi mozgalmakat Bécs hallgatólagosan támogatta, külön épületrész volt számukra biztosítva, és ide az ún. Controlor folyosón lehetett bejutni. Itt fogadta a Horia, Cloșca és Crișan triót is, és biztatta az 1784-es kegyetlenségekre. Az említett trió mindent támadott, ami nem volt ortodox, és ezen belül is főleg a magyar nemességet. A király a rendfenntartó szerveket nem engedte közbelépni, csak miután már több ezer áldozatot követelt a véres randalírozásuk. A felkelés leverése után csak a 3 főkolompos ellen indult eljárás a király parancsára. Ez röviden a kalapos király, akire hivatkozik a szerző - és ő hihetetlenül igazat ad neki (érdekes kifejezés) - vádol és verbőczyzik. Azt is tudni kell, hogy Werbőczy István (1458-1541) kora egyik legműveltebb egyénisége volt . A magyar és német nyelv mellett tökéletesen elsajátította a latin és görög nyelvet is. Az állami apparátusban különböző magas funkciókat foglalt el és az ő nevéhez fűződik a Hármas Könyv - Tripartitum - című törvénygyűjtemény kiadása 1517-ben, amely a nemesség és a parasztság közti viszonyt igyekszik tisztázni. A bécsi udvarral nem volt különösebben rossz viszonyban, ezért a szultán 1541-ben megmérgeztette. Most, ha kicsit is beletekintünk a magyarok történetébe, akkor egyből látjuk, hogy már több mint ezer éve (most nem veszem figyelembe László Gyula kettős honfoglalás-elméletét) népünk talán a világ egyik legnagyobb ütköző zónájában telepedett meg. Itt találkozik ugyanis két ellentétes civilizáció, az ortodoxia és a kereszténység, és itt kellett helytállni több mint ezer éven keresztül mindenféle idegen segítség nélkül. Persze, ígéretek mindig voltak, de hány Habsburg vagy román király esett el az ellenséggel vívott csatában úgy mint II. Lajos magyar király (1506-1526)? Persze, azt elismerem (erdő száraz fa nélkül), hogy a nemesség körében voltak széthúzások és kisebb-nagyobb kilengések, de nem ez volt a történelem során az általános jellemvonása a magyarságnak, de mivel állandó hadakozásban volt, férfinépségből mindig hiány volt. Bezzeg a betelepedő népeknek nem volt kötelező hadviselés, ami az addigi életkörülményekhez képest Kánaán volt. Így is pl. Lórántffy Zsuzsanna, Rákóczi György (ma terrorista lenne) fejedelem felesége a fogarasi oláhoknak iskolát építtetett „Isten dicsőségére és az oláh nemzetnek épületekre”. Ma melyik moldvai településen nyitnak magyar iskolát megtollasodott román testvéreink? Máskülönben Bécsnek a „legnagyobb magyar” Széchenyi Istvánról sem volt valami jó véleménye, hiszen ő a döblingi börtönben végezte 1860-ban, talán azért, mert azt merte mondani, hogy „vár állott, most kőhalom”. Pedig volt idő, mikor „nyögte Mátyás bús hadát Bécsnek büszke vára”. Tehát az a nemzet, mely 22 fő szentet, 22 fő boldogot, 18 fő tiszteletreméltót avatott, ugyanakkor 1222-ben kiadta az Aranybullát, lényegében az ország alkotmányát - a világon talán csak az angolok előzik meg ebben - az én olvasatomban nem lehet egy söpredék nemzet, sőt büszkeség tölt el, hogy ide tartozom. A szerző gondolatmenetét folytatva, Kálmán Imre Csárdáskirálynőjének az ősbemutatója 1915-ben volt , és zeneileg legtermékenyebb periódusa 1920 után kezdődött, tehát az ő zenéjére már nem nagyon mulathatták el az országot. Sajnos, a legkritikusabb időben Magyarországnak nem volt egy Kemal Atatürkje, de volt egy Károlyi Mihálya, aki a liberálisok teljes befolyása alatt állt, majd Kún (alias Kohn) Béláék politikai prostituáltja lett, ami a hatalmas országvesztés egyik okozója. Abban az időben talán Liszt Ferenc zenéje volt a topon, de az nem feltétlen volt alkalmas nagy mulatozásokra. Kölcsey Ferenc a Himnuszban nem mástól vár segítséget, ő Istenhez esedezik áldásért, ami nem meglepő, hiszen Szent István királyunk Máriának ajánlotta országát. Tehát nem kell ellenségeink alá lovat adni, mert tudok egy nemzetet, amely 2500 éve már hordozza a civilizációt és kultúrát e tájon, minden csatában győzedelmeskedett, az első világháborúban is csak győzelemre emlékeznek (pe aici nu se trece), de arra már nem, hogy August von Machensen a magyar hadsereggel egyetemben úgy megriasztotta, hogy ijedtségükben még a fővárost is Iași-ba költöztették. Erre mondják: Falsa tempore ac spatio vanescunt. Da pace Domine! (A hamisságok idővel semmivé foszlanak. Adj nekik békét, Uram!) Azt is tudjuk, hogy a történelemben, bármennyire is akarják egyesek, nincsen status quo. Románia mai határvonalait az 1947. 02.10-én kötött párizsi békeszerződés szentesíti. Az MNSZ (Magyar Népi Szövetség) élén tevékenykedő Kurkó Gyárfás hathatós hozzájárulásával akkor Észak-Erdélyt Romániához csatolták. Akkor még Kolozsvár (ezért Vadim elvágja a torkomat), Nagyvárad stb. még magyar többségű városok voltak. Azóta egy magyar nemes sem telepített be senkit, de az etnikai összetételt ma meg lehet nézni. Ez a tendencia sajnos, ma is gőzerővel folytatódik, csak Csíkszeredában is nyitott szemmel kell járni. Végül a szerző mondanivalójának befejező részével újra tökéletesen egyetértek, ha egyáltalán ennek van valami jelentősége. Tisztelettel,
Bilibók Károly
Székelyhon.ro

Választómagyar
A hazai politikai közhangulat lassan egy éve fortyog, és nagy a román nyüzsgés, de a magyar mozgolódás is tavasz óta tart.
Egy hónap múlva túl leszünk a romániai parlamenti választáson.
Az induló pártok nevesítették a jelöltjeiket, és egyesek már kampányindítóikat is megtartották.
Arad megyében az RMDSZ elnökét két helyszínen is bevetették: Pécskán, és Aradon, a megyei kampányindítón.
Magyar szempontból a tét a szokottnál is nagyobb.
Ha hinni lehet a pártoknak, akkor a következő négy évben át fogják írni vagy akár ki is cserélik Románia alkotmányát. Az egyik tét a nemzetállamtól való megszabadulás.
Évek óta minden párt át szeretné rajzolni Románia közigazgatási felosztását. Nagyobb megyéket, új régiókat emlegetnek. Kérdés, hogy Székelyföld önálló régió lesz-e, egy nagyobb régióban marad, vagy több régióba szabják.
Az oktatási törvény nem oldotta, mert nem is oldhatta meg a romániai oktatás és társadalom válságát. Tőle nem változott, nem is változhatott a tudás elismert értékké való emelése. De a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszeréti Egyetem magyar karai beindításának lehetetlensége is rávilágít felemás voltára.
Szerintem az sem mellékes, 2012-ben még mindig megvannak a királyság által 1926. után kiosztott oktatási intézmények számai, és azok nem jeles elődök neveit viselik. Említhetem a Háromszéken éppen dúló intézményelnevezési és székelyzászló cirkuszt, vagy a marosvásárhelyi Bernády iskola, és a sepsiszentgyörgyi Petőfi utca esetét. De az Arad megyei RMDSZ-es szenátorjelölt polgármester falujának, Kisiratosnak a Nagyiratos felőli bejáratánál is csak azt írja a táblán, hogy Dorobanţi.
Az RMDSZ 22 éves politizálásának magyar gyümölcse 2004-ben kezdett el érni. Akkorra gömbölyödött ki az első, fenyőfa alakúra szabott MPP-termés. Az MPP fája törzsének csenevészsége cserére ítéltetett és a kiegyenesdni képtelen új éppen az RMDSZ felé hajlong.
Látva a szavazók elbizonytalanodását 2009-ben az RMDSZ kezet nyújtott az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsnak, és létrehoztak egy választási szövetséget, amely azonban rövid életű lett, mert miután Tőkés László mögött Sógor Csaba és Winkler Gyula is bejutott az Európai Parlamentbe az egyezség részét képező Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumot annak RMDSZ-es társelnöke, Kelemen Hunor nem táplálta tovább, így pólyájába halt.
Nos az RMDSZ megy a maga útján. Minél inkább fogynak a megülhető székek, annál konokabbak a székvadászaik.
Tudták, hogy a parlamenti választásokon a legveszélyeztetettebb mandátumaik éppen a szórványvidékiek: Arad, Brassó, Máramaros, mégis elzárkóztak mindenféle megegyezéstől, amely szavazatmaximalizáló és mandátumszámnövelő hatású lehetett volna.
Így az RMDSZ önállóan indul, és a hegyen túli megyék románjaitól reméli azt a több tízezer tulipánra nyomott pecsétet, amelyet a Kárpátokon inneni megyékben nem kap meg a magyaroktól, mert ők a szervezet politizálása miatt létrejött Erdélyi Magyar Néppártot hitelesebbnek tartják.
Az Erdélyi Magyar Néppárt a párttörvény szigora miatt kénytelen indulni a választáson, mert az előírja, hogy ha országos megmérettetésen nem kap legalább 50 000 szavazatot, akkor a bíróság föloszlathatja. Ezért indított a párt Erdélyben, a Részeken és Bánságban szinte minden választási körzetben szenátorjelölteket, hogy összegyűjtse az elvárt szavazatszámot.
Ha már indul az EMNP, akkor természetesen megcélozza az RMDSZ által önmaga számára törvénybe iktatott 3+6-os küszöb elérését is, vagyis megpróbál megnyerni hat képviselői és három szenátori körzetet, és ha az sikerül, akkor bejuttat a bukaresti parlamentbe 1-2 szenátort és 3-4 képvislőt.
Megítélésem szerint az RMDSZ-nek csak akkor lesz Arad megyei parlamenti képviselője, ha az Erdélyi Magyar Néppárt bejut a bukaresti parlamentbe!
Érveim.
Az EMNP-re adott szavazatok miatt az RMDSZ-re adott szavazatok száma csökkenni fog.
December 13-án látni fogjuk, hogy olyan megyékben, ahol az EMNP nem indított képviselőjelölteket, de vannak szenátorjelöltjei, ott az RMDSZ-es és EMNP-s szenátorjelöltekre adott szavazatok száma közel azonos lesz az RMDSZ képviselőjelöltjeire adottakkal.
Ha az EMNP nem jut be, akkor az RMDSZ-nek a mostani 22 helyett jutó tizenvalahány mandátum a „magyarosabb” választási körzetekben lesz kiosztva, és így Arad, Temes, Máramaros, Brassó elesik a képviselőtől.
Amennyiben az EMNP bejut, akkor a mandátumait a tömbmegyékben fogja megkapni, aminek következtében az RMDSZ kevesebb tömbös mandátumot kap majd, és több szórványvidékit, így akár aradit, brassóit, máramarosit, temesit is.
Kelemen Hunor meg van győződve arról, hogy az EMNP nem jut be a parlamentbe. Ne legyen igaza, de ez valószínűsíthető.
Márpedig, ha Kelemen Hunornak lesz igaza, akkor a fentebb felsorolt megyékben, így Aradon is, az RMDSZ parlamenti képviselők nélkül marad.
Adott tehát a lecke. Ha már nem volt képes a jelöltállítási időszakban megállapodni az RMDSZ, akkor úgy kell(ene) kampányoljon, hogy azzal az EMNP-t is a parlamentbe segítse, mert azzal, és csak azzal lehet nyertese december 9-nek!
Összegezve azt írhatom, hogy december 9-én minden magyar menjen el szavazni, szavazzon magyarul, magyarokra. Ki-ki meggyőződése szerint választhat RMDSZ-est és EMNP-st, mert csak akkor fog mandátumot érni minden magyarnak adott szavazat, ha mindkét szervezet bejut a parlamentbe.
Ha az Erdélyi Magyar Néppárt nem jutna be, akkor annak az RMDSZ-szervezet lesz a legnagyobb vesztese.
Nagy István, Pécska
Nyugati Jelen (Arad)

Felértékelődő Székelyföld
Tegnap a sepsiszentgyörgyi városházán mutatták be azt a nemzetközi projektet, mely a demográfiai folyamatok, a migráció vizsgálata révén próbál szakmai hátteret nyújtani a hosszú távú közpolitikák megalkotására – közérthetőbben: eme folyamatok elemzésével olyan előrevetítéseket alkotnak, melyekből kiderül, hogy például harminc év múlva hány bölcsődei helyre lesz szüksége Sepsiszentgyörgynek. És ami talán ennél is nagyobb haszon az erdélyi magyarság számára: olyan stratégiák kidolgozásához szolgáltat támpontokat, melyek révén megállítható a népességfogyatkozás.
A programban 11 ország 28 intézménye vesz részt, irányítását a Magyar Központi Statisztikai Hivatal végzi, romániai partner a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet (NKI), Hargita Megye Tanácsa és Sepsiszentgyörgy önkormányzata, összköltségvetése három és egynegyed millió euró, kivitelezésére pedig harminc hónap áll rendelkezésre – ismertette a számadatokat Buja Gergely szociológus, a sepsiszentgyörgyi önkormányzat projektvezetője. Horváth István, az NKI elnöke a hivatalos nevén A migráció és a migrációs hatások kezelése Délkelet-Európában (rövidítése SEEMIG) projekt megszületésének körülményeit ismertette, Markó Attila államtitkár az NKI egykori létrehozatalának szükségességéről beszélt. Antal Árpád polgármester – távolabbról közelítve a témához – kiemelte, a gazdasági válság nemcsak gondot, de lehetőséget is jelenthet, ebben a versenyben, aki jobban megalapozza tevékenységét, jobban tud előzni, mert amikor dübörög a gazdaság, a nagyvárosok elhúznak: a demográfiai folyamatokat figyelembe véve, ha okos közpolitikát építünk e kisvárosra, akár Brassót is meg tudjuk előzni válság idején – mondta. A politikum, a gazdasági vezetők, választott tisztségviselők állandóan pillanatképeket készítenek a társadalomról, de a folyamatok ismerete nélkül ezek mit sem érnek, ugyanakkor különféle programokkal befolyásolni is lehet e folyamatokat – tette hozzá. A SEEMIG-projekt konkrét hozadékaként egy székelyföldi statisztikai intézet létrehozását nevesítette, mely évente követné Székelyföld demográfiai helyzetét, megvilágítaná azokat a folyamatokat, melyek a gazdasági tervezéshez fontosak. Kiss Tamás demográfus, az NKI kutatója a demográfiai és migrációs folyamatok erdélyi és romániai összehasonlítása révén kimutatta Székelyföld felértékelődő szerepét a magyarság számára. Példaként említette, míg 1992-ben a romániai magyarság 33 százaléka élt Székelyföldön, a 2012-es népszámlálás adatai szerint ez az arány 38 százalékos. A tömbmagyarság ugyanakkor lehetővé teszi regionális szinten a magyar közpolitika kialakítását, olyan programok kidolgozását, melyek a magyar közösség reprodukciójának szolgálatába állíthatóak, és ismertette a különböző politikai szereplők (önkormányzat, kormány) mozgásterét a népesedés- és migrációpolitikában. A projekt hasznát – az említett székelyföldi statisztikai adatszolgáltatás mellett – a népesség-előreszámítás kérdésének kezelésében, illetve a közpolitikák alakításában látja. A júniusban indított projekt az előtanulmányok elkészítésével folytatódik, konkrét cselekvési terveket jövő őszre dolgoznak ki.
Váry O. Péter
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

„Türelemre, megértésre és alázatra van szükség”
Békében és egységben kívánja kormányozni a Kolozsvári Református Egyházmegyét Bibza Gábor esperes
„A Kolozsvári Református Egyházmegye gyülekezetei – Kolozsvár és a vidék – továbbra is egymásra szorulnak. Az elerőtlenedő vidéki gyülekezeteket fel kell karolnunk; senkiről nem mondhatunk le sem Kolozsváron, sem vidéken, sem gazdasági megfontolásból, sem pedig ideológiai vagy teológiai szempontok miatt, mert minden lélek számít” – olvasható Bibza Gábor esperes programjában, amelyet a Kolozsvári Református Egyházmegyében tartott esperesválasztás előtt fogalmazott meg. Bibza Gábor a teológia elvégzése után előbb Széken és Magyarpalatkán szolgált, majd a Kolozsvár-Törökvágási Református Egyházközség segédlelkészeként tevékenykedett. 2001 nyarán történelemtanári oklevelet szerzett a Babeş–Bolyai Tudományegyetemen, ezután Németországban folytatta tanulmányait, 2009. október 14-én doktorált Münsterben. 2004 őszétől második lelkésze a törökvágási közösségnek, édesapja, Bibza István nyugdíjba vonulása után pedig idéntől az egyházközség vezető lelkipásztora. Erdély legfiatalabb espereseként a vidéki egyházközségek támogatását és az ott szolgáló lelkipásztorok fizetésének biztosítását tartja egyik legfontosabb céljának, emellett az egyházmegye lelki egyesítését és az adminisztráció digitalizálását is meg szeretné oldani.
FERENCZ ZSOLT
Szabadság (Kolozsvár)

Tutori Program a Sapientiánál
Immár második alkalommal indította el tehetséggondozó programját a Sapientia-EMTE kolozsvári fiókjának Természettudományi és Művészeti kara.
A Tutori Program célja a társadalomtudományi szakos hallgatók szakmai előmenetelének segítése, kreativitásuk fejlesztése. A program keretében az oktatók a tanulmányi programon kívül is foglalkoznak a hallgatókkal, akik megismerkedhetnek az egyéni és a csoportos kutatás folyamatával és módszertanával, majd azok eredményeit felhasználhatják egy tudományos dolgozat elkészítéséhez és szakmai konferenciákon való bemutatásához.
Idén 15 diák nyert felvételt a programba. Az egyetem tájékoztatása szerint a Tutori Program végén a legszorgalmasabbnak bizonyuló Nemzetközi kapcsolatok és európai tanulmányok szakos diák elnyerheti az 500 dollár értékű Ferber-ösztöndíjat, a joghallgatók számára pedig a Prof. Dr. Lupán Ernő Alapítvány által felajánlott három, egyenként 1000 lejes ösztöndíj lehet a motivációs tényező.
Szabadság (Kolozsvár)

Művészeti kiadványok a könyvvásáron
Rengeteg kiadói újdonság, könyvbemutató, szerzői est, járulékos esemény várja a közönséget a november 15–17. között zajló 18. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron. Ma mindenekelőtt két képzőművészeti albumra hívjuk fel a figyelmet. Mindkettő a csíkszeredai Pallas-Akadémia Könyvkiadó kötete, szerzőjük azonos, Nagy Miklós Kund művészeti író.
Az Élet-Jelek sorozat 5. összeállítása Bálint Károly, marosvásárhelyi szobrászművész életművét, több mint fél évszázados alkotói pályáját, szobrászata legszebb alkotásait ajánlja a művészetkedvelők figyelmébe.
A szépség, a tökélyre való törekvés jegyében született számos köztéri műve, megannyi kecses, harmonikus nőalakja lelhető fel az igényes kivitelezésű, elegáns albumban, és Bálint művésszé válásának körülményeire, fontos állomásaira, művészi hitvallására is rátalál a könyvben az olvasó.
Fiatalabb pályatársa, Kuti Dénes szovátai festőművész a kiadó gyakorlatához igazodva a Műterem-sorozat alanyaként lép az olvasóközönség elé. A korábbiaknál tetszetősebb külsőben, kemény kötésben megjelentetett kiadvány a csíki könyvműhely e jelentős vállalkozásának immár 37. darabja. Kuti különleges ragyogású, titkokat sejtető reprezentatív festményei, hiperrealistán aprólékos, álomszerűen valóságfölötti zöld kompozíciói sorjáznak a műmellékletben, amelyhez szervesen illeszkedik a vallomásos szövegtest.
A köteteket a könyvvásár második napján, november 16-án, pénteken ismerhetik meg közelebbről az érdeklődők. 18 órakor a Bernády Házban zajló Pallas-esten a kiadó többi újdonságát is ajánlják a könyvbarátoknak, majd ezt követően tárlatnyitóval egybekapcsolva kerül a közönség elé a két album. Bálint Károly kisplasztikáiról és Kuti Dénes festményeiről Sebestyén Mihály író és a szövegek szerzője, Nagy Miklós Kund beszél.
A Pallas-Akadémia ezúttal Albert Ildikót (Örökzöld tabuk), Ambrus Tündét (Székely falutízesek), Bodgán Lászlót (Münchhausen báró kalandjai a mélabús tornyok városában), Borsodi L. Lászlót (Feljegyzések a földről), Ferencz Imrét (Madárkirakat), Kozma Máriát (Régiségek Gyergyóból), Kristó Tibort (Kárász Karcsi, a csalhal), Mészáros Sándort (A pekingi követség) és Tamás Tímeát (A karácsonyi hangyalka) szólaltatja meg találkozóján.
A Nemzeti Színházban a Pallas-Akadémia standjánál a szerzők november 15-én 15 órától (Albert Ildikó, Bogdán László, Kozma Mária, Mészáros Sándor), 16-án 13 órától (Ambrus Tünde, Kákonyi Csilla Banner Zoltán róla írt kötetével, Kozma Mária, Mészáros Sándor), 14 órától (Albert Ildikó, Bálint Károly, Kákonyi Csilla, Kuti Dénes, Nagy Miklós Kund), majd 15 órától (Borsodi L. László, Ferencz Imre, Kristó Tibor, Tamás Tímea) dedikálnak.
November 16-án délután 4 órakor a Nemzeti Színházban Balázs Lajos új kötetét is megismerhetik. A Rituális szimbólumok a székely-magyar jelképkultúra világából című könyvet a kiadó főszerkesztő-helyettese, Sarány István mutatja be. Másnap, szombaton délután 2 órakor ugyanott Mészáros Sándor A pekingi követség című könyvéről Kozma Mária főszerkesztő beszél.
Népújság (Marosvásárhely)

Föderális Románia, autonóm Székelyföld (Bemutatták az EMNP programját)
Jövőt Erdélyben! – ez a címe az Erdélyi Magyar Néppárt 2012-es választási programjának, melyben egy föderális berendezkedésű Romániát, ezen belül önálló Erdélyt képzelnek el autonóm közigazgatási régióként működő Székelyfölddel – mondta el Toró T. Tibor, az EMNP elnöke, erdővidéki-sepsiszéki szenátorjelöltje.
Az Erdélyi Magyar Néppárt hiszi, hogy élve az alternatív küszöb nyújtotta lehetőséggel bejut a parlamentbe, készen állnak arra, hogy a programjukba foglaltakat elvigyék Bukarestbe, és ott következetesen, határozottan képviseljék – fogalmazott Totó T. Tibor a sepsiszentgyörgyi parkban, a ’48-as emlékműnél tartott kampánynyitó sajtótájékoztatón. Programjuk ismertetőjében elmondta: eurotranszilván szellemben gondolkodnak, hisznek Erdélyben, és abban, hogy Erdély helye Európában, hogy az erdélyi szellemiség modell lehet az újraszerveződő Európában is. Szerepel benne elképzelésük arról, milyen államberendezkedést szeretnének. „Nem titok, az Erdélyi Magyar Néppártnak nem a magyar pártok, egyáltalán nem az RMDSZ, még csak nem is román pártok az ellenfelei, hanem a központosított, homogenizáló román nemzetállami szemlélet. Ezért akarunk Bukarestbe menni, hogy ezt a szemléletet lebontsuk, tudjuk, ezt egyedül nem lehet megtenni, ebben első számú szövetségesünk az RMDSZ, vele közösen tehetünk legtöbbet ez ügyben” – fejtette ki Toró. A föderalizmus elvei, módszertana mentén lehet lebontani az egységes, homogenizáló román nemzetállamot, leszögezte: ez nem magyar ügy és nem is kimondottan magyar törekvés, hanem mindazok célja, „akik megelégelték, hogy központosított, korrupciótól átszőtt, rosszul működő államban éljenek”. Ezt nem puccsszerű döntéssel képzelik el, nem is kamarillapolitikával akarják érvényesíteni, egy folyamat része, amelynek ez a kampány a kiindulópontja, s remélik, a következő években sikerül támogatókat szerezniük elképzelésükhöz. Toró szerint ez lenne Románia nagy esélye, és a XIX. századi első nagy reformfolyamat után (amikor éppen az akkortájt modernnek számító centralizált nemzetállamot építették ki) megvalósítsák a második nagy modernizációs reformot. Románia történelmi nagyrégióinak szövetségét kívánják létrehozni, ennek egyike lenne Erdély, amely így a magyarok hazájává is válhatna. Ezen belül sajátos jogállást, területi autonómiát akarnak a magyar többségű régióknak, Székelyföldnek is, a két törekvés – föderalizmus és autonómia – harmonikusan összeegyeztethető – hangsúlyozta. Toró T. Tibor szerint elképzelésük nem egyedi, Európa pontosan a föderális gondolat mentén készül újraszerveződni, ez a hullám nem állhat meg Románia határainál. Székelyföld döntéshozóinak hatáskörébe kell utalni mindama kérdéseket, amelyek miatt ma ez az egyik legszegényebb régiója Romániának – zárta rövid programismertetőjét az elnök.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Regisztrációval védik a külhoni magyarokat
Megfelelő garanciális elemeket kíván beépíteni a magyar kormány a választási regisztráció folyamatába a külhoni magyar szavazók adatainak védelme érdekében – nyilatkozta Semjén Zsolt. A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes kiemelte: a kezdet kezdetétől nyilvánvalóvá tették, hogy Magyarország senkinek nem ad ki állampolgársági információt, ez vonatkozik a választási regisztrációra is. Hozzátette: a választási regisztráció folyamata során figyelmet fordítanak arra, hogy azon országok állampolgárai, akiket emiatt esetleg retorzió érhet, úgy tudjanak regisztrálni, hogy az ne jusson adott állam tudomására.
Megjegyezte: abból jogilag még semmi nem következik, hogy valakiről tudják, magyar állampolgár. Vele szemben csak akkor lehetne fellépni, ha azt tudják bizonyítani, hogy az illető maga kérelmezte a magyar állampolgárságot. Robert Fico korábban egy újságírói kérdésre, miszerint aggasztja-e Szlovákiát annak lehetősége, hogy a szlovákiai magyarok szavazhatnának a magyarországi választásokon, azt válaszolta: jelenleg sehonnan sem derül ki, mely szlovákiai állampolgárok folyamodtak magyar állampolgárságért. Hozzáfűzte: a magyarországi választások kapcsán felvetődött a választók előzetes regisztrációja, amelyet Robert Fico szerint nyilvánosságra kell majd hozni, s így arra is fény derülhetne, hogy mely szlovák állampolgárok azok, akik magyar állampolgárságot szereztek, s így elveszítik a szlovák állampolgárságukat. „Ezt csak úgy kerülhetnék el, ha nem regisztrálják magukat, s nem mennek el szavazni” – szögezte le Robert Fico.
A Fidesz–KDNP szeptember 17-én benyújtott javaslata értelmében a feliratkozás menetrendje szerint a választási iroda levélben tájékoztatja az embereket a regisztrációról. A négyévenkénti feliratkozás szeptember 1-jétől – ha a következő év első felében választás van – a szavazás előtti 15. napig tart. A választópolgárok ekkor kérhetik felvételüket a névjegyzékbe a következő ciklusban esedékes összes általános és időközi választásra; aki azonban a két regisztrációs időszak között válik nagykorúvá, 17 éves kora betöltése után bármikor kérheti felvételét a névjegyzékbe. A Magyarországon élők ezt személyesen, a jegyzőnél vagy az interneten, az ügyfélkapun keresztül tehetik meg, illetve szeptember 1-jétől két héten át a jegyzőnek címzett levélben is regisztrálhatnak. A magyarországi lakóhellyel nem rendelkező állampolgárok levélben iratkozhatnak fel a regisztrációs időszak alatt bármikor.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Naptárbemutató
A Szent Mihály Római Katolikus Plébánia rendezésében a Szent Mihály Római Katolikus Nőszövetség dísztermében ünnepélyes keretek között Hantz Lám Irén bemutatta Páll Lajos képeiből szerkesztett naptárt.
Az eseményt felvezető beszédében elmondta: Azt vette észre az emberek szívesebben, nézik a művészi munkát, ha naptár formájában látják. A könyvet, vagy az albumot ritkábban veszik elő. A naptár, funkciójánál fogva, az emberhez közvetlenebb közelségben van.
Ennek következtében történt Páll Lajos képeinek bemutatása naptár formájában, melynek szerkesztője Hantz Lám Irén.
A bemutatón jelen volt: dr. Dankó Szilvia Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusának konzulja, Katona Mihály Korond polgármestere, Tőkés Erika a kiadó részéről.
Páll Lajos Korondon, 1938. április. 3.-án született. Elemi iskoláját szülőfalujában végezte, középiskolái tanulmányait Marosvásárhelyen, a Képzőművészeti Líceumban, 1955-ban érettségizett. ’56-ban felvételizett a Kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolára, ahol Kádár Tibor és Mohi Sándor, a kor két legjobb oktatója voltak a mesterei.
1956. október 27-én diákülést szerveztek a főiskolán, melyen többek között Páll Lajos is részt vett. De amint az események folytatásaként kiderült, nem éppen véletlenségből, jelen voltak, jól átgondolt meghatározásból, mindazok a beépített emberek, akik a belbiztonság kötelékeihez tartoztak.
A jelenlevő nemesen gondolkodó, a diákság érdekeit szem előtt tartó felszólalók felsorolták azokat az elvárásaikat, melyek szerintük a diákok jogos elvárásai voltak a központi vezetőséggel szembe. Ugyanakkor szolidaritásukat is nyilvánosságra hozták a Magyarországon folyó eseményekkel kapcsolatban. Csak egy példát említve: Szovjet csapatokat vonják ki azokból az országokból, amelyeket megszállva tartanak. De kérésük között az is szerepelt, hogy legyen diáklap.
Majdnem két és fél hónappal később, 1957 januárjában, kezdődött a retorzió. Mindazok, akikben bizonyos fokú vezéregyéniséget tudtak felfedezni a lefolytatott diák-gyűlések alkalmával, a belügyminisztérium célkeresztjébe, kerültek. A főcél egy bizonyos, később megvalósítandó tevékenység előkészítése. „Lefejezvén” az egyetemi diákság valamit is érő egyéniségeit. Megkezdődtek a letartóztatások. Rengeteg jóhiszemű és jó adottságokkal rendelkező egyén került börtönbe.
Ebbe a hullámba került bele Páll Lajos is. Aki megjárván a hazai börtönök nehéz utjait, 1962-ben szabadult.
Nem iratkozhatott vissza az egyetemre. Hazatér Korondra. Hazatérve bizonyosodik be, székely optimizmusa nem szenvedett csorbát, nem tört meg.
Mint festőművész és költő hazai földön teljesedik ki. Színei tökéletesen tükrözik azt a belső hangulatot, ami őt, mint alkotó egyént körbevesz.
Nagy szerencséje volt, meg tudott maradni korondinak az élet bármely helyzetében. Egészséges, alkotó ember magabiztonságával, székelység tudatával mindig élni tudott. Ez a magatartás Korond világához kötötte. Képeinek nagy része azt a tájat ábrázolja, melyben élete eltelt.
A sorsa, köszönhetően azoknak, akik tudták, hogy is kell kezelni bizonyos dolgokat, Páll Lajos aránylag fiatalon, megkapta azt a segítséget, mellyel a nyilvánossághoz tudott szólni.
A 1989-es események neki is nagyvilág kapuit megnyitották. Stuttgartban, Genfben, Magyarországon a Vármegye Galériában kiállíthatott. Később Stockholmban. Sokoldalú művész. Festő, faragó, korongozó és költő egy személyben.
Verseiben hűen, szabatosan tükröződik az a világ, melyben él. Korond hangulatát adják vissza. Írásai kötetben, valamint különböző hazai folyóiratokban is megjelentek.
Kolozsváron nem volt gyűjteményes kiállítása. Úgy tervezte 2013.-ban kiállít Kolozsváron is.
Az est alkalmával Molnos Lajos költő, aki szintén korondi születésű, de több évtizede kolozsvárivá vált, felelevenítette emlékeit, Páll Lajossal kapcsolatban.
Amint bevallotta, sajátmaga gondolkodásában soha nem tagadta meg szülőfaluját. Barátsága Páll Lajossal töretlen. Ennek is volt köszönhető, hogy a gyakorlott közéleti szerepléshez hozzászokott Molnos Lajos, esszéhez hasonló előadásában, ismertette a szépszámú közönséggel, Páll Lajos emberi és művészi értékeit. Azt is elmondta, Páll Lajos hozzá közelálló ember, akivel még akkor is tud szót érteni, ha egymás mellett ülve, órákon keresztül nem is szólnak egy szót sem. Jelezvén a székelység olyan tulajdonságát, mely rájuk jellemző. Alkotásaiban a tájat, az emberek hangulatát tudja visszaadni. Ennek is köszönheti sikerének egyik titkát. Mondhatni ugyanazt festi, de mindig más hangulatot, értelmet fedez fel.
Páll Lajos munkásságából is kitűnik, mondja Molnos, mindenik művész saját világában az úr. Azt alkot, amit akar és úgy, ahogy Ő akarja. Szabad, öntörvényű és egyszerű a Páll Lajos világa, mely versekből, festményekből épül fel. A könyveit saját festményeivel illusztrálta. Saját képei alá verseket írt. Azért ment haza Korondra, mert ott találta meg azokat a lehetőségeket, melyek művészi identitása megteremtését tették lehetővé. Páll Lajos festményei, akvarelljei, tusrajzai az alkotó egyéniség sajátos arculatát fejezik ki, melyeket nem lehet összetéveszteni más alkotókkal.
A Szent Mihály Római Katolikus Nőszövetség dísztermét, ami talán a város egyik legszebb terme, megtöltötte a közönség. Az a közösség, amely szereti, és közelállónak érzi magához a szépet. Sokan nem sejtve, két nap teltével, 48 órával később, bejárja a világot, köszönhetően a világhálónak a hír arról, hogy Páll Lajos, a Székelyudvarhelyi kórházban, visszaadta lelkét teremtőjének.
Gyászol a család, Korond, Erdély, a romániai magyarság, Magyarország, Európának és a világnak az a része, ahol olyan magyar értelmiség él, akinek tudomása van, mit is alkotott, teremtett, és hagyott maga után Páll Lajos.
Hagyatéka túléli Őt. Gyarapítva azon szellemi értéket, mely a teremtő emberre jellemző.
Csomafáy Ferenc
erdon.ro

Ha valaki nem tudná…
„Rombolni tudnak, és valószínűleg ezt is akarnak” címmel a Népszabadság (alákérdezős) interjút készített Markó Bélával a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) volt elnökével, ma visszatérő szenátorjelölttel.
Az interjú eszmei mondanivalója, ahogy ezt régen mondani szokták, hogy Markó, „nem tartja jó ötletnek a külhoni magyarok szavazását”.
Fejlesztve e tézist a visszatérő szenátorjelölt tovább dohog: „a Fidesz megvalósította az RMDSZ-szel szembeni egypártrendszert Erdélyben. Olyanok, mint a Bourbonok vagy a Habsburgok, semmit nem felejtenek, és semmit nem tanulnak”.
A NOL és az erdélyi magyar politikus szerint „hiába rokonszenveznek a magyar kormánypárttal nagyon sokan Erdélyben, mégis az RMDSZ-re szavaznak”. Markó indokolja is az állítását. Szerinte az ok egyszerű: „a választó ugyanis pragmatikusan dönt, hogy kire van szüksége ahhoz, hogy a problémáit megoldja”.
Választási kampányról lévén szó, talán nem is kifogásolható, hogy Markó az ellenzéki szoclib sajtó zászlóshajójának nyilatkozva még egyszer (most már világosan) felfedi legerősebb kártyáját: úgy gondolja, hogy az RMDSZ, az erdélyi magyar „egypárt”, két évtized alatt konkurencia nélkül, a helyi magyar média felhasználásával megvalósított társadalmi beágyazottsága az idei parlamenti választásokon is meghozza a szokásos sikert.
Hogy miért volt szüksége a magyarországi kormánypárt, a Fidesz nyílt és durva lerohanására? Ezt csak találgatni lehet, de az eddigi politikai folyamatokra figyelemmel, nemigen lehet kétséges, hogy ennek a ráadásnak mégiscsak szükségét látja.
A tét ugyanis nagy.
Mert nem az a legfontosabb, hogy az Erdélyi Magyar Néppárttal (EMNP) folytatott, sok szempontból, elsősorban az anyagiakat tekintve egyenlőtlen küzdelemben az RMDSZ milyen eredményt ér el. Sokkal fontosabb a veszély, hogy a választási kampányban az objektív információk hiányával sújtott erdélyi magyarok egyre nagyobb számban jutnak el a felismerésig, hogy a számukra a biztos jövőt jelentő autonómiaformák ügyében az RMDSZ sem eddig, sem ezután nem számít tenni semmit. Míg az EMNP az autonómiát, akár politikai jövőjét is kockáztatva, küzdelmének homlokterébe állítja.
Tudni való, hogy a legitimitást – kisebbségi közösségről lévén szó – nem a megszerzett képviselői és szenátori mandátumok száma, hanem a választásokon való részvétel, s a vele járó szavazatok biztosíthatják. A lényeg: a friss, a nemzetstratégia szempontjából fontos eszmék a választási kampány során, lassan, de biztosan eljutnak a szavazók tudatáig, akik ezekre alapozva, immár saját véleményt alakíthatnak ki.
Markó tézise, miszerint a szavazók majd pragmatikus döntést hoznak, az (egyelőre lehetséges) óhaj.
Egy biztos. Az erdélyi magyarság az EMNP fellépésével politikai nagykorúsága szakaszába ért. S ezt a folyamatot nem lehet visszafordítani. Erre Markó Béla sem képes.
Van még egy olvasata a Népszabadságban közölt interjúnak. Hacsak nem arról van szó, hogy az RMDSZ előre készíteni a terepet a magyarországi balos ellenzékkel való együttes fellépésre, két év múlva, a magyarországi parlamenti választásokon. Amikor a többszázezer új magyar állampolgár többsége először jelezheti szavazataival is, hogy örül a kettős állampolgárságnak, és pontosan tudja, ki tagadta meg tőle s végül kitől kapta meg mégis.
De ne szaladjunk annyira előre.
Látnunk kell ugyanis, hogy a Kárpát-medencében most az erdélyi magyar-magyar választási kampány során válik világossá, hogy a kisebbségi egypártrendszer a múlté. S a legerősebb „egypárt” korábbi, részérdekek képviseletére szorítkozó szerepvállalása egyre kockázatosabbá válik.
Az RMDSZ egységpropagandája nem a nemzet egészének ügyét szolgálja. Amióta a Markó Béla nevével fémjelzett vezetés regnál, az RMDSZ – a kormányzati felelősségvállalás fejében – elfogadja a helyi többség által diktált bizalmi minimumot. Azt, hogy aki a helyi hatalommal kíván együttműködni, autonómiaügyben annak pártként nem szabad megnyilvánulnia. Különösen a nemzetközi színtéren nem.
Az évek óta zajló korszakváltás legnehezebb szakasza ma Erdélyben zajlik. A kérdés az, hogy a magyarság legerősebb pártja, lemond az autonómiáról, és asztalról lehulló morzsák begyűjtésének reményében többé-kevésbé nyílt kiszolgálójává válik a helyi többségi elitnek, vagy a sarkára áll.
A kétpólusúvá vált erdélyi magyar politikai elit helyi hatalomhoz húzó szárnyán az RMDSZ, azzal, hogy elutasította a magyar pártok autonómia jegyében történő közös fellépését, lényegében a magyar érdekekért folytatott küzdelem kerékkötője lett. Ezt az alapvető tényt nem lehet semmiféle politikai trükkökkel elfedni.
Ebben a helyzetben nem kell csodálkozni azon, ha Magyarország miközben a rendszerváltást követően, a legsúlyosabb függetlenségi harcát vívja, számításba veszi az elszakított magyar nemzetrészeket is. Nem véletlen, hogy a kétharmados Fidesz-KDNP pártszövetség a kettős állampolgárság megadásával kezdte, de itt nem állt meg.
Alkotmányozással, törvényhozással, a szavazati joggal is, megteremtette az alapját a magyar nemzet határmódosítás nélküli politikai integrációjának. A magyar kormány a szabadságharcot még nem fejezte be, de ma már nemcsak kezdeti sikereket mondhat magáénak.
Markó Béla, az RMDSZ első embere a Népszabadságban megjelent mai interjúban nem a Nemzeti Együttműködés Rendszerének (NER) szellemében szólalt meg. Ha valaki nem tudná, mondjuk ki: ő és pártja – némely jó szándékú tagok ténykedése ellenére – végül a másik oldalon kötöttek ki. S ez nem csoda, hiszen a status quo fenntartása a vezetők csoport- és egyben személyes érdeke is. Innen a vehemencia, ami átsüt a Népszabadságban megjelent interjúnak már a címében is.
VMDP Hírlevél

Mesterházy: Európa nem nézheti Magyarország fasisztává válását
Az Európai Unió fellépését sürgette a magyar választási regisztrációval szemben Mesterházy Attila, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) elnöke a l'Unitá című baloldali olasz napilap vasárnapi számában megjelent interjújában.
„Az Európai Unió nem csukhatja be a szemét és nem maradhat csendben a törvényesség újabb rombolásával szemben, amelyet Orbán léptetett életbe ... az előzetes regisztrációval megvalósul az intézményes diktatúra” – jelentette ki Mesterházy Attila a lapnak. Az EU állítsa meg a fasiszta sodródást című interjúban az MSZP elnöke úgy vélekedett, hogy az Orbán-kormány minden eddigi intézkedését „az önkényuralom logikája sugallta, amely nem a jövőbe tekint, hanem a sötét, gyászos múltból meríti táptalaját minden téren szabadsággyilkoló politikával: a polgárjogoktól a szociális jogokig”.
Mesterházy Attila szerint a választási regisztráció a nyolcmillió szavazásra jogosult magyarból több mint egymilliót kizár a szavazásból. Kiemelte, hogy a Nobel-békedíjjal kitüntetett Európa „nem nézheti passzívan Magyarország fasisztává válását”, ami – mint állította – „példa lehet a Kelet-Európában és a máshol is egyre inkább gyökeret eresztő populista és Európa-ellenes pártok számára.”
Az 1924-ben alapított l'Unitá egyébként a 90-es évekig az olasz kommunista párt lapjaként jelent meg. Az interjú a napilap nyomtatott számában szerepelt, az online kiadás egyelőre még nem közölte. A lap november elsején már sürgette az uniós beavatkozást az előzetes regisztráció miatt. Mesterházy Attila számára sem ismeretlen a felület, hiszen már júniusban és szeptemberben is a közeledő diktatúráról nyilatkozott az újság hasábjain.
Balos aggodalmak
Nem ez az első alkalom, hogy MSZP-s politikusok Európától várják azt, hogy fellépjenek Magyarország és kormánya ellen. Júniusban a Magyar Nemzet arról írt, hogy külhoni fórumokon Göncz Kinga MSZP-s európai parlamenti képviselő „támadásokat intézett Magyarország ellen”. Áprilisban a magyar szocialisták EP-delegációjának három tagjának szignója is szerepelt azon az írásbeli kérdésen, amelyen a politikusok azt jelezték Viviane Reding igazságügyi EP-biztosnak, hogy a hatályba lépett lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvény szerintük „figyelmen kívül hagyja a 2000/78/EK irányelvében előírt fontos, törvényes és igazolt alkalmazási feltételek kritériumát”, valamint a kivételek körét kiterjeszti a valláson és meggyőződésen kívüli területekre is, s ez szerintük ellentétes az irányelvvel.
Februárban Tabajdi Csaba és Göncz Kinga szavazatával fogadta el az Európa Parlament azt a határozatot, amely elítélte hazánkat. Az állásfoglalásban az szerepelt, hogy az EP „súlyos aggodalmát” fejezi ki „a demokrácia gyakorlásával, a jogállamisággal, az emberi és szociális jogok gyakorlásával, a fékekkel és ellensúlyokkal, az egyenlőséggel és a diszkriminációmentességgel összefüggésben”.
MTI,MNO

A kőgazdagok listája – Egymilliárdot érnek a leggazdagabb romániai magyarok
Nem okozott különösebb meglepetést, hogy Háromszék nincs rajta a vagyonosok tíz leggazdagabb megyéjének listáján, de a Domo-alapítóknak, a Hegedűs és Szarvadi családoknak köszönhetően ott vagyunk a legizmosabb 300 között a Capital idei gazdag-toplistáján. Bónuszként szép időben odaláthatunk egy gazdag megyébe: a brassói leggazdagabbaknak 705 millió eurójuk van.
A toplistán bőven akad gengszter és szekus is, már a második helyezett Ioan Neculae (1,7 milliárd euró) is valamikor az állambiztonságtól vett fel fizetést. A 8. helyezett Voiculescu-család (600 millió euró) papájának papírja is van a szolgálatokkal való együttműködésről, börtönben ül Sorin Ovidiu Vântu (100 millió euró), és a bíróság megértésén múlt, hogy ma már nem ül Nagyenyeden Ilie Carabulea (150 millió euró), akinek 18 cég ügyvezetői tisztségét kellett ellátnia. De ez nem azt jelenti, hogy csakis alvilági vagy állambiztonsági múlttal lehet valaki milliárdos.
Az első helyezett, és az első a két „igazi” milliárdos közül az ausztrál állampolgárságú Frank Timiş (1,75 milliárddal), aki a bányaiparból tartja el szép feleségét, a második a már említett Ioan Neculae, a harmadik a közismert Ion Ţiriac, 900 millió euróval. A megtört és csődökkel küszködő (?) Dinu Patriciu (850 millió) a negyedik. Az ötödik az Adamescu család (800 millió felett), s a hatodik helyen máris találunk egy magyar nevet. Ő Teszáry Zoltán, a telekomban utazó arcnélküli milliárdos (750–800 millió euró). Cégei Romániában, Magyarországon, Spanyolországban, Olaszországban, Csehországabn, Szlovákiában, Horvátországban és Szerbiában szolgáltatnak.
Verestóy Attila a 90. helyen áll 60–65 millió euróval, újabban vagongyártásban utazik, tavaly vásárolta meg az International Railway Systems 50%-át. A vásárhoz nagy terveket fűzött akkoriban, de alaposan megakasztotta egy autóbaleset, amikor frontálisan ütközött az országúton, s a karambol után egy évig távol kellett maradnia az üzleti élettől. Verestóy a Capitalnak elmondta, elsősorban a régi érdekeltségeire fog összpontosítani, köztük a székelyudvarhelyi üzemére, ahol főrészvényes. A szenátor reméli, hogy ezután fontosabb szerephez jutnak az abroncspiacon, ugyanis a Michelin után a gyár a Pirellinek is kezdett szállítani.
A 109. helyen 50–51 millió euróval Pászkány Árpád következik, aki samponok és sprayek értékesítésével kezdte, de ma ingatlanban, energiaiparban, fociban, építőiparban utazik. A listán ott van még a Mudura család (40–42 millió euróval), a Szász testvérek, (32–33 millió euróval) és Péter Pál (30–31 millió euróval).
A háromszékiek, akiknek köszönhetően ott lehetünk a 300 leggazdagabb listáján, a Domo alapítók, akik már öt éve kiszálltak az üzletláncból, Szarvadi Loránd és Hegedűs Ferenc. Ők a '90-es évek elején nyitották meg az első elektronikai és informatikai szaküzletüket, de mára csak a Szarvadi család maradt az üzletlánc vezetői körében, miközben a piacon kegyetlen harcot folytatnak az Altex, a Flanco, az eMag, a Cel.ro és az EvoMag.ro internetes áruházakkal – a megmaradásért. A tulajdonrészük eladása után mind a két család többféle beruházásba fogott, ennek példái a bálványosi Grand Hotel, vagy a kézdivásárhelyi Atrium hotel. Hegedűs Ferenc több értékes ingatlant is vásárolt, és vallja, hogy az ingatlanban meg a termőföldben és az erdőben áll a legbiztosabban a pénz.
Székely Hírmondó
Erdély.ma

Partiumi Ifjúsági Konferencia Szatmárnémetiben
Kovács Péter: „Fontos, hogy a fiatalok is harcoljanak közös ügyünkért”
Több megye fiataljai gyűltek össze péntek délután a szatmárnémeti Astoria Szálló nagytermében a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) és a Szatmár Megyei Ifjúsági Tanács (SZMIT) által szervezett Partiumi Ifjúsági Konferencia (PIK) hivatalos megnyitója alkalmából.
Ez a konferencia egy jó lehetőséget nyújt arra, hogy a térség ifjúsági szervezetei találkozzanak, közös programok és tapasztalatcsere által együtt próbáljanak megoldásokat találni a felmerülő ifjúsági problémákra. A jelenlévőket elsőként a SZMIT elnöke, Őri-Pákay Franciska köszöntötte, aki elmondta, hogy ő is önkéntesként kezdte, jelenleg pedig már a felnőttek körében tevékenykedik az RMDSZ Szatmár megyei szervezetének ügyvezető elnökeként. A megnyitón Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára, volt MIÉRT elnök is jelen volt, aki beszédében a választási kampányról, mozgósításról, más pártok félrevezető akcióiról és az ifjúság fontos szerepéről beszélt: “Sajnos az utóbbi években csúnya kép alakult ki az emberek fejében a politikáról, azonban a fiatalokban még megbíznak, hiteles az egész kampány, ha önkéntesek szájából hallják az érveket és, ha ők is harcolnak közös ügyünkért. Eddig még soha nem volt ennyi új, fiatal jelölt, mint idén. A MIÉRT ugyanis idén egész Romániában 122 jelöltet, köztük 10 szatmárit indított.”
Ezt követően Kovács Máté MIÉRT elnökségi tag vette át a szót, aki elmondta, hogy a Partiumi Ifjúsági Konferencia idén első alkalommal kerül megrendezésre Szatmárnémetiben, köszönhetően az új vezetőségnek: “Az ifjúsági szervezeteket összefogó csoport megalakulásakor egy kérdés vetődött fel, melyre maga a MIÉRT volt a válasz. Ez az az országos szervezet, mely a tagszervezetei által feltárja és megoldásokat keres az ifjúság problémáira.”
Kereskényi Gábor, az RMDSZ szatmárnémeti szervezetének elnöke, parlamenti képviselőjelölt, a MIÉRT egykori alelnöke is megosztotta tapasztalatait, élményeit és gondolatait a résztvevőkkel, hiszen ő az egyik példa arra, hogy önkéntesként, diákszervezetben tevékenykedve komoly politikai karriert lehet befutni. “Én is végigjártam a ranglétrát és tapasztaltam, hogy az RMDSZ az egyetlen olyan romániai politikai szervezet, mely őszintén támogatja a fiatalokat és lehetőségeket kínál nekik önmaguk megvalósításához.”
A megnyitót követően a több, köztük Máramaros, Szatmár, Szilágy, Bihar és Arad megyéből érkezett fiatalok a Sport Szállodában folytathatták az ismerkedést, szombaton pedig számos érdekes és tanulságos előadáson vehetnek részt. A kétnapos konferencia záró bulijára szintén szombaton, este kerül sor az Euró Bárban.
Nyugati Jelen (Arad)

Kiélezett kampányverseny: küzdelmes időszak vár az erdélyi magyarságra
A romániai magyarság szempontjából a korábbiaknál jóval küzdelmesebbnek ígérkező parlamenti választási kampány rajtolt el a hétvégén. A magyar–magyar versenyben folytatódik a kampányrajt előtt már beindult nyilatkozatháború. Sepsiszentgyörgyön kisebb szóváltás követte az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) háromszéki kampányrajtját, miután Toró T. Tibor pártelnök pénteken közleményben számolt be arról, hogy találkozott Antal Árpáddal, a megyeszékhely RMDSZ-es polgármesterével. A néppárti közlemény szerint a két politikus a magyar mandátumokért folyó verseny lehetséges forgatókönyveiről és következményeiről tárgyalt.
A néppárt elnöke leszögezte: nem osztja Antal Árpád véleményét arról, hogy a néppárt indulása veszélyeztetné a magyar képviseletet, meglátása szerint egyszerűen arról van szó, hogy erdélyi viszonylatban a magyar közösség december 9-én újraosztja az EMNP és az RMDSZ között a parlamenti helyeket.
„Abban mindketten egyetértettek, hogy az RMDSZ-nek is érdeke, hogy magyar szövetségese legyen a román törvényhozásban. A magyar pártok közötti parlamenti együttműködés kibővítené a közösség politikai mozgásterét, hatékonyabb érdekképviseletet eredményezne” – olvasható a közleményben, mint ahogy az is, hogy Antal Árpád azt mondta, Sánta Imre EMNP-s képviselőjelölt személyével és programjával egyetért, illetve indulását is támogatta volna, de csak akkor, ha nem a sepsiszentgyörgyi választókerületben állt volna csatasorba.
Válaszképpen Antal Árpád is közleményt adott ki, amelyben úgy fogalmaz: szokatlan eljárásnak tartja, hogy Toró T. Tibor a vele folytatott magánbeszélgetésről sajtóközleményt adott ki. Antal leszögezte: a megbeszélésen ugyanazt mondta, mint korábban a nyilvánosság előtt, hogy matematikailag egyetlen szervezetnek, az RMDSZ-nek van esélye, hogy bejusson a parlamentbe, és hogy, bár mindenkinek jogában áll indulni a választásokon, nem tartja szerencsésnek Sánta Imre sepsiszentgyörgyi megméretkezését.
Toró T. Tibor pártelnök továbbá Sepsiszentgyörgyön kijelentette: az EMNP programjának az alapját az eurotranszszilvanizmus modern értékrendje adja – jelentette ki, a szervezet választási programjának a bemutatóján. Mint mondotta, az EMNP ellenfele ebben az erőfeszítésben nem az RMDSZ és nem is a román pártok, hanem a centralizált, nemzeti alapon homogenizáló román államszemlélet.
„Európában a föderális gondolat hódít, a kontinens ennek mentén szerveződik most újra, és ennek a nyugati eszmének nem szabad megtörnie Románia határainál. Az ország föderalizálása, a történelmi régiók szövetsége jelenti a kiutat Románia gazdasági és szociális politikájának kudarcsorozatából, amit a központosított államszervezetet átitató korrupció okoz” – mutatott rá Toró, aki szerint  „ez nem csak magyar ügy, hanem mindenkié, aki megelégelte ezt az állapotot”.
Sánta Imre szerint a Székelyföld nagy lehetőségét, boldogulásának kulcsát az autonómia nyújtotta külön jogosítványok jelentik. „Ez egy átfogó államreformmal valósulhat meg, ami érinti a közigazgatás, az igazságszolgáltatás, a rendészet, de az oktatás és a kultúra területét is” – mondta Sánta.
Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár)

Frunda György, avagy a hazug ember és a sánta kutya meséje
A Krónika napilap pénteki lapszámában idézte Frunda Györgyöt. Már a cím is megtévesztő, hiszen e szerint az a személy nyilatkozik a kormányzatban való részvétel mellett, aki az utóbbi RMDSZ-es kormányban való részvétel idején mindig a kormányzati szerepvállalás ellen agitált rendületlenül – főleg a román sajtóban.
Most – a divatnak megfelelően – támadásba lendült az Erdélyi Magyar Néppárt által óhajtott föderalizmus ellen, és ezt szembeállítja az RMDSZ által „felvállalt”, úgynevezett „helyi és területi autonómiával.” Az RMDSZ örökéletű szenátora, elfelejtette azt, hogy 79 becsületes magyar ember, képviselőjelölt, már felesküdött az autonómiára. (Történt ez a János Zsigmond unitárius kollégiumban.)
Frunda nyilatkozatában olvashatjuk: „A szövetség szenátora emlékeztet az autonómia törvénytervezetére, amit nemrég visszautasított a felsőház. Szerinte azt a 2008-as választásokat megelőzően az RMDSZ két politikusa, Garda Dezső és Sógor Csaba konkrét kampánycélokkal nyújtotta be, s a szövetségnek egy különálló törvénytervezete van az autonóm régiókról.” – nos ez egyszerűen valótlanság.
Nagyon tisztelt szenátor úr! A Székely Nemzeti Tanács autonómia törvényét – melyet a 2004– 2008-as törvényhozási ciklusban sajnos csak ketten, Sógor Csaba és én vállaltuk fel – már csak azért sem nyújthattuk be kampánycéllal, mivel azt 2005 nyarán tettük le a képviselőház állandó bizottságához, nem pedig 2008-as választásokat megelőzően. Én meggyőződésből és népem iránti elkötelezettségből vállaltam tettemet és annak következményeit. Tudom, hogy ezért és a korrupció elleni elkötelezettségemért állítottak félre a politikai életből.
Azért hogy megszabaduljanak tőlem, megszüntették az RMDSZ területi szintjén a nép általi előválasztásokat 2008-tól, Gyergyó körzetét pedig három képviselői körzetbe osztották: Gyergyóújfalut, Gyergyócsomafalvát, Gyergyókilyénfalvát, Gyergyótekerőpatakot és Marosfőt a felcsíki képviselői körzethez csatolták, Ditrót és Borszéket a maroshévízi képviselői körzethez, míg Gyergyószentmiklóst, Gyergyóalfalut, Gyergyószárhegyet és Gyergyóremetét a Sóvidékhez és Székelykeresztúr környékéhez. Mindezt csak azért, hogy megszabadulhassanak tőlem. A félreállításomra tett erőfeszítések tehát sikerrel végződtek.
Most, négy év múlva csodálkozva tapasztalom, hogy Önnek (vagy Önöknek) a fő politikai ellenfele ebben a kampányban továbbra is én vagyok, aki visszavonultam a politikából. Ha azonban személyem volna Frunda úr vagy mások kampányának az egyik fő célpontja, állok elébe. Nyilvánossá tehetem egyeseknek a gyergyószentmiklósi fafeldolgozó vállalat privatizációja alkalmával történt, sajátos lépéseit, dokumentumokat közölhetek egyes magas rangú tisztségviselőknek a befolyásukkal való visszaéléséről, de ha gondolják, a korrupciós ügyek általam feltárt a sokaságának közlésére is vállalkozhatom.
Bár nem értek egyet az RMDSZ politikájával, mégsem szeretnék részt venni a magyarság megosztásában. Kérem, hagyják meg nekem azt a lehetőséget, hogy ne kelljen támadjam a magyarság ún. „érdekszövetségét”. Ne kényszerítsenek arra, hogy kiteregessek bizonyos korrupciós ügyeket. Én azt hittem, megelégszenek a félreállításommal. Úgy tűnik, Frunda György szenátor úr nem így gondolkozik. Az azonban mégis csak sok, hogy megrágalmazásom érdekében összetéveszti a 2005-ös esztendőt 2008-cal. 
Garda Dezső
Krónika (Kolozsvár)

Civilek szállnak harcba az udvarhelyi kultúráért
Négy székelyudvarhelyi kulturális intézmény – a városi könyvtár, a Művelődési Ház, a Tomcsa Sándor Színház és az Udvarhely Táncműhely – jelenlegi vezetőinek hároméves munkáját értékelte a fenntartó udvarhelyi önkormányzat. Az elbírálás nagy felháborodást keltett, civilek online aláírásgyűjtést szerveztek, melyben egy másik, objektív elbíráló bizottság létrehozását, illetve az értékelés megismétlését szorgalmazzák.
Négy kulturális intézmény menedzserének 2009–2012 közötti tevékenységét értékelte a fenntartó, a folyamat első részeként az érintettek – Nagy Pál, a Tomcsa Sándor Színház igazgatója, Szabó Károly, a városi könyvtár igazgatója, Elekes Gyula, a Művelődési Ház igazgatója és Miklós Levente, az Udvarhely Táncműhely igazgatója – a hároméves periódusra vonatkozó tevékenységi beszámolójukat nyújtották be. Ezeket a helyi képviselő-testület által kinevezett háromtagú – két szakemberből és a fenntartó egy képviselőjéből  álló – bizottságok elemezték, és egytől tízig tartó skálán értékelték. Az így kapott értékelés után dőlt el, hogy ki vehetett részt a november elején lezajlott szóbeli vizsgán.
Az írásbeli és szóbeli értékelésen Elekes Gyula kapta a legnagyobb jegyet, 9,04-et, Szabó Károly 8,58-at, Nagy Pál pedig 8,41-et kapott, Miklós Leventét pedig be sem hívta interjúra a bizottság, hisz hároméves beszámolóját csak 4,93-asra értékelték. Mivel a könyvtár és a színház igazgatójának általánosa nem érte el a kilencest, ezért tisztségük megtartásáért versenyvizsgán kell részt venniük, Szabó Károly azonban korábban kijelentette: az adott körülmények között tovább nem vállalja a menedzseri pozíciót.
A kultúrigazgatók november 9–12. között nyújthatják be óvásaikat a fenntartóhoz, mint kiderült, ezzel a lehetőséggel mind Nagy Pál, mind Miklós Levente élni fog. A végleges eredményt ezek után, november 16-án teszik közzé.
Civilek a politikamentes kultúráért
A kulturális intézmények vezetőinek elbírálása nagy felháborodást keltett az udvarhelyiek körében: a civilek aláírásgyűjtést kezdeményeztek „Ne használják kulturális értékeinket politikai tisztogatásra!” jelszóval. Az online kitölthető petíció szövege: „Alulírottak, akik fontosnak tartják Székelyudvarhely kulturális sokszínűségét, a művelődéssel és művészettel foglalkozó intézményeink függetlenségét, politikamentességét, felkérjük a város vezetőségét, hogy álljon el ezen intézmények vezetőinek politikai alapon történő eltávolításától. Továbbá kérjük, hogy a Tomcsa Sándor Színház, az Udvarhely Táncműhely, a Városi Könyvtár és a Művelődési Ház vezetői munkájának az elbírálására hozzanak létre egy objektív, szakemberekből álló bizottságot. Szeretnénk azt hinni, hogy a város kulturális életéért folytatott munka nem válik politikai csatározások tárgyává. Köszönjük!”
A kezdeményezéssel rokonszenvezők a www.petitieonline.ro/petitie/56630147/semneaza internetes linken csatlakozhatnak a civil kezdeményezéshez.
Kovács Eszter
Székelyhon.ro

A profi színjátszás őskora
A Váradon zajló 6. Interetnikai Színházi Fesztivál keretében hétfő délelőtt Darvay Nagy Adrienne színháztörténész tartott előadást a 220 éves hivatásos erdélyi magyar színjátszásról.
A Városi Művelődési Házban zajlott rendezvény moderátora Szabó K. István rendező, a Szigligeti Színház művészeti igazgatója volt. Darvay Nagy Adrienne író, színháztörténész a 220 éves erdélyi magyar hivatásos színjátszás hőskoráról beszélt, s mivel ez nagyrészt Kolozsvárhoz köthető, főleg az ottani történésekről esett szó. Felvezetőjében megjegyezte: amennyiben a telefonhírmondó három hónappal korábban beindult volna, arról tudósíthatott volna, hogy 1892. november 11-én, pénteken este fél 7 órától ünnepi díszelőadást tartottak a Farkas utcai színházban, az erdélyi magyar hivatásos színjátszás kezdetének 100 éves évfordulójának, illetve Katona József születésének centenáriuma tiszteletére. Egyébként a november 11-i dátum vitatott, egy korabeli registrumba például december 11-ét jegyezték fel. Az viszont tény, hogy magyar területen 1790-ben lépett fel először hivatásos hazai színjátszó társulat, a budai várszínházban adtak elő egy vígjátékot. A 18. század küszöbén ugyanis a polgárság kialakulásának, a közjó-szolgálatnak, a nemzeti identitás felvállalásának, és az anyanyelvápolás kibontakozásának a korszaka volt Európában, s ez kihatással volt a különálló Magyarországra és Erdélyre is, a fejlődés viszont különböző volt. Mindkét államban segítették ugyan a színjátszás fejlődését, de míg Magyarországon különböző német darabokat írtak át erőltetett magyarítással, és érezhető volt Bécs hatása, addig Erdélyben a francia befolyás volt erősebb. Ugyanakkor a Magyar Országgyűlés nem támogatta különösebben a színjátszást, az erdélyi diéta viszont igen, magyarázta a színháztörténész.
Váradi színjátszás
Darvay Nagy Adrienne arra is felhívta a figyelmet: a kolozsvári színészek nem csupán Erdélyben, illetve a Partiumban, hanem Magyarországon is felléptek, és a kimondott játék mellett néha jótékonykodtak is. Wesselényi társaságának nevezték őket, mivel a báró pártolta és támogatta a tevékenységüket. Nekik köszönhető az első váradi professzionális előadás is: a Kótsi Patkó János színházi mindenes és mai szóhasználattal élve celeb által vezetett társulat 1798. augusztus 26-án lépett fel a Fekete Sas-fogadó báltermében. Ezt megelőzően egyébként az amatőr színjátszás is hatással volt Várad kulturális fejlődésére- hangsúlyozta a színházi szakember.
Az expozé utolsó harmadában az erdélyi aktorok váradi sikereiről esett szó röviden, valamint a Kótsi Patkó János-féle színjátszás kiteljesedéséről és a Bánk bánról.
Ciucur Losonczi Antonius
Erdon.ro

Belügyminiszteri magyarázatot kér az EMNP
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) vezetősége nyílt levélben fordult Mircea Duşa belügyminiszterhez a párt jelöltjeit és támogatóit érintő rendőrségi és ügyészségi zaklatások tárgyában. A levélben tudatják a belügyminiszterrel, hogy a rendőrség tagjai „meghurcolják” és „megfélemlítik” a párt tagjait és támogatóit, akik aláírták az alakulat létrehozását célzó támogató listákat. „Az EMNP bejegyeztetése után több mint egy évvel, Erdély több megyéjében még a rendőrség tagjai zaklatják, kihallgatják és meghurcolják pártunk tagjait, megfélemlíteni akarva őket. Szatmár, Hunyad, Beszterce-Naszód és Szeben megyében az EMNP alapítását célzó támogató lista több száz aláíróját megkeresik a munkahelyen, az otthonukban vagy az utcán, behívják őket a rendőrőrsökre, ahol kihallgatáson esnek át, arról kérdezve őket, hogy milyen viszonyuk van az EMNP-vel. A rendőrség akciójának közvetlen következménye az, hogy az EMNP támogatóit megfélemlítik és összezavarják” – áll a Toró T. Tibor EMNP-elnök által Mircea Duşa miniszternek elküldött nyílt levélben.
Az EMNP elnöke azt kérdi a tárcavezetőtől: ellenőrizni fogják-e minden romániai párt megalakulásakor született támogató aláírások listáját, vagy csupán az EMNP érdekes a rendőrség számára, illetve, ha az RMDSZ befolyásolta-e „a választási megfélemlítések” folytatását, és ha a belügyminisztérium és a Román Rendőrség tudatában vannak-e annak, hogy a tevékenységnek „politikai kihatása van”.
„Kérjük, hozzon intézkedést annak kivizsgálására, hogy a rendfenntartó erők miért keverednek bele a politikai vitákba, amely jelenség nem vet jó fényt sem az ön ellenőrzése alá tartozó intézményre, sem a jogállamra. Felkérem, hozza meg a megfelelő intézkedéseket az EMNP tagjai és támogatói ellen irányuló meghurcoltatások beszüntetésére” – írja a nyílt levélben Toró T. Tibor.
Szilágyi Zsolt, az EMNP alelnöke elmondta: szerinte a rendőrségi és ügyészségi zaklatások mögött egy előre eltervezett politikai játszma áll, és nem véletlenül folynak kampányidőszakban is a beidézések és kihallgatások.
nyugatijelen.com
Erdély.ma