Mihai-Razvan Ungureanu román külügyminiszter levélben tájékoztatta Göncz Kinga magyar külügyminisztert arról, hogy idén július 1-jén lép hatályba a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) szenátusának az a határozata, amely alapján magyar nyelvű táblákat lehet elhelyezni az intézetben. A múlt év végén Göncz Kinga szóvá tette a Babes–Bolyai Tudományegyetemen a magyar feliratok ügyében kialakult helyzetet, a két magyar oktatóval szembeni eljárást, és román kollegája segítségét kérte az ügy megnyugtató rendezésében. A kolozsvári BBTE oktatói testületéből november végén zárták ki a magyar feliratok kifüggesztéséért küzdő Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) két vezetőjét, Hantz Pétert és Kovács Lehelt. A román külügyminiszter Göncz Kingának írt válaszlevelében közölte, hogy „a többnyelvű feliratok mellett magyar és német személyiségek mellszobrát is elhelyezik az egyetemen, továbbá az előadótermek egy részét a magyar és a német kultúra jeles képviselőiről tervezik elnevezni”. Polgár Viktor magyar külügyi szóvivő elmondta, hogy a román külügyminiszter levelében „hangsúlyozta, hogy az elbocsátott két magyar oktató ügyében az egyetem autonóm módon járt el. Magát a táblaügyet »sajnálatos félreértésnek«, nem elvi, hanem eljárási problémának minősítette”. A magyar álláspontot tolmácsolva Polgár Viktor kifejtette: Hantz Péter és Kovács Lehel elbocsátása az egyetem túlzó és indokolatlan intézkedése volt. A külügyi szóvivő szerint e méltánytalan eljárás nincs összhangban a Románia által vállalt európai normákkal, a multikulturalizmus szellemével. /Babes–Bolyai. Külügyminiszteri tájékoztatás a magyar feliratokról. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 24./

Egy romániai román és egy romániai magyar ha találkozik, akkor a kettejük közötti társalgásban a hivatalos nyelv a román. Ez nem alkotmány, nem kormányhatározat, ez maga a balkáni logika. Pusztina moldvai település sem kivétel ez alól, a pusztinai katolikus templom biztosan nem. Idehozták a betlehemi lángocskát, a pap azt hitte, hogy Magyarországról jöttek, így elvette a lángocskát. Amikor pedig lefordították neki a kérdést, hogy a templomban karácsonyi énekeket gyakorló gyerekek magyar eredettel rendelkezhetnek, majd kiderült, hogy az érkezők közönséges romániai magyarok, akkor azonnal kidobta őket a templomból. /Csibi Barna,Csíkszereda: A magyar vírus. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 24./

Az utolsó simításoknál tartanak Segesváron a tavaly leomlott várfalon. Gáll Ernő városi tanácsos elmondta, Petőfi Sándor szobrát még nem helyezték vissza, de a műalkotás biztonságban van. A szobrot akkor távolították el eredeti helyéről – a várfal közelében lévő terecskéről –, amikor a fal közel húsz méteren leomlott és félő volt, hogy egy következő omlás a szobrot is magával sodorja. „Sokan aggódnak a szobor miatt, holott erre nincs okuk, hiszen azt vagy az eredeti helyére állítjuk vissza a várban, vagy a római katolikus templom előtti térre helyezzük” – magyarázta Gáll Ernő. Megbeszélésre hívják Segesvár magyar lakosságát, hogy mondják el elképzeléseiket a Petőfi-szoborral kapcsolatban. Ha úgy döntenek, hogy ezentúl a katolikus templom előtt álljon a költő életnagyságú szobra, akkor a parkot Petőfiről fogják elnevezni. /Antal Erika: Újjászültetett várfal. = Krónika (Kolozsvár), jan. 24./

A Bartók Béla Elméleti Líceum /Temesvár/ a zentai Bolyai Tehetséggondozó Gimnáziummal és Kollégiummal, a temesvári Doszitej Obradovics Elméleti Líceummal, valamint a temesvári Bartók Béla Alapítvánnyal közösen elkezdi internetes távoktató tehetséggondozó programját a 11–15 éves diákok részére, a reál szakterületekhez szükséges képességek fejlesztése érdekében – áll a temesvári magyar tannyelvű iskola sajtóközleményében. A tanintézet célja közös stratégia kidolgozása a vidéki diákok továbbtanulási esélyeinek javítása érdekében, és egy virtuális iskolahálózat létrehozása Temes megyében és a Bánság Szerbiához tartozó területén. Ennek megvalósítását az Európai Unió támogatja a PHARE–CBC-programjának Közös Kisprojekt Alapjából. /Testvériskolai kapcsolatok. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 24./

A Communitas alapítvány támogatásával megjelent a romániai felsőoktatásban fellelhető szakok leírását tartalmazó Szakleírások 2007 – jelentette be Kolozsváron Lakatos András, az RMDSZ oktatásért felelős ügyvezető alelnöke. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 24./

Marosvásárhelyen az elmúlt évben a református egyházközségben 93 temetés mellett 43 keresztelés volt, Százötvennél több volt a kiköltözés, mint a bejelentkezés, így az egyházközség lélekszáma jelenleg 3. 795 fő, számolt be Ötvös József lelkész az egyházközség Új Kezdet című kiadványának idei első számában. /b. d. : Új Kezdet. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 24./

Petres Csaba könyvében /Tücsök koma, gyere ki! (Gyermekdalok és játékok óvodásoknak és kisiskolásoknak) – Ábel Kiadó, Kolozsvár, 2006./ 288 dal és csaknem ugyanannyi játék segíti a tanítót és a tanulót egyaránt. /Bajna György: „Jó szóval oktasd…!” = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 24./

Január 23-án tartották Aradon, a Jelen Ház kávézójában Weiner Sennyei Tibor fiatal szegedi költő Versek a kisházból /Irodalmi Jelen Könyvek, Arad/ című kötetének bemutatóját. /Weiner Sennyei Tibor könyvének aradi bemutatója. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 24./

Január 23-án Aradon, az evangélikus-lutheránus egyház imatermében tartotta ünnepi közgyűlését az aradi Kölcsey Egyesület. Január 23-a az egyesület 1990-es újraalakulásának dátuma – hangsúlyozta bevezetőjében Pávai Gyula tanár, az egyesület elnöke. Az ünnepi összejövetelen Nagy Anikó tavaly végzett magyartanár Kölcsey Ferenc hazafias lírájáról tartott előadást, majd a kör elnöke adta át a tavalyi esztendő Kölcsey-díjait. Az immár harmadszorra kiosztott díjat, Dinyés László szobrászművész plakettjét Cziszter Kálmán szponzorálásának köszönhetően ezúttal két hölgy, dr. Egyed Emese, a kolozsvári Babes–Bolyai Egyetem magyar tanszékének professzora és az aradi dr. Brauch Magda vehette át. /Hölgyek az idei Kölcsey-díjasok. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 24./

Január 19-21. között 50 romániai magyar középiskolás diáklapszerkesztő jött el Nagyváradra, az Országos Középiskolás Diákújságíró-találkozóra. A találkozón 16 középiskolás diáklap szerkesztői vettek részt az ország különböző részeiről. A találkozó egyik részét a szakmai előadások képezték, ahol neves szakemberek mutatták be az újságírás és az internetes sajtó rejtelmeit. Ezután a csoportmunkák során a tapasztalatcsere, illetve a gyakorlati foglalkozások következtek. A rendezvény szervezésében közreműködött a Nagyváradi Magyar Diákszövetség. /Sikeres volt a nagyváradi Országos Középiskolás Diákújságíró-találkozó. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 24./

Marosvásárhelyen tartották a Csipike mesemondóverseny körzeti szakaszát. A megmérettetésen a marosvásárhelyiek mellett mezőpaniti és udvarfalvi másodikos kisdiákok vettek részt. /Menyhárt Borbála: Hol volt, hol nem volt. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 24./

Január 20-án mesemondásra gyűltek össze Szászcsávásra, a Belle József Általános Iskolába a Kis-Küküllő menti településekről tizenkét falu és város II. osztályos tanulói. /Tóth Katalin tanítónő, Magyarsáros: Mesemondás Szászcsáváson. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 24./

A Szabadság befejezte Asztalos Lajos Kolozsvár Helynév és településtörténeti adattár /Kolozsvár Társaság, Polis Könyvkiadó, 2005/ című értékes munkájának folytatásokban közlését. Asztalos Lajos egyedülálló munkájában minden kolozsvári utca történetét, összes elnevezését közölte, továbbá az összes feliratokat, műemlékeket. Könyvének elején végigkíséri Kolozsvár, Kolozsmonostor, Szamosfalva és Kardosfalva fejlődésének menetét a római kortól napjainkig. Ezt követi a névtani fejezet, benne a hegy- és víznevek, az utcák, terek neve, a határ- és a dűlőnevek, az emberi létesítmények – épületek, lakóházak, hidak, emlékművek, oktatási intézmények stb. – neve. A napilap a közlést 2003. nov. 8-i számában kezdte meg, majd hetente, kéthetente közölt újabb részletet. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./

Nagyenyeden, a Bethlen Gábor Kollégiumban bemutatták a kollégium hajdani diákjáról, Barabás Miklós festőművészről (1810–1898) szóló könyvet, a Magyarországon élő idős író, Solymár József Akinek a történelem ült modellt /Tinivár Kiadó, Kolozsvár/ című munkáját. /Bakó Botond: Akinek a történelem ült modellt. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./

Döntés született a kormányülésen: Romániában 2007. május 13-án tartják az europarlamenti választásokat. A jelöltek a pártok által állított zárt listán, illetve függetlenként indulhatnak. Mandátumuk öt évre szól. A Nagy-Románia Párt Maros megyei elnöke, Constantin Amza Margarit szerint pártja megfellebbezheti az RMDSZ europarlamenti jelöltlistáját. – Az RMDSZ nem politikai párt, ennek ellenére a politikai pártokhoz hasonlóan költségvetési támogatásban részesül. Az EU 27 tagországában csak Romániában lehetséges az, hogy egy nem politikai pártként bejegyzett szervezet európai parlamenti jelölteket állítson – közölte, majd hozzátette: kifogást emelnek Tőkés László jelölése ellen is, amennyiben a püspök az EMNT, illetve a SZNT támogatásával függetlenként indulna. /Május 13-án lesznek az EP-választások. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 25./

A romániai magyarság autonómiatörekvései elleni kirohanásokkal, 19. századi román politikusok díszbeszédeinek felelevenítésével emlékeztek január 24-én országszerte Havasalföld és Moldva 1859-es egyesülésére. Az ünnepségek központi helyszíne Iasi volt. Gheorghe Nichita, Iasi város szociáldemokrata polgármestere az erdélyi magyarság autonómiatörekvései ellen intézett heves támadást. Saját bevallása szerint beszéde után Bogdan Olteanu a képviselőház liberális elnöke gratulált neki. Nichita a december elsejei ünnepségen is támadta a Székely Nemzeti Tanácsot, szélsőségességgel vádolva a szervezetet. /Farcádi Botond: Ünnepi beszéd az autonómia ellen. = Krónika (Kolozsvár), jan. 25./

Havasalföld és Moldva fejedelemség 1859-es egyesítésére emlékeztek január 24-én országszerte állami szervek. Temesváron a polgármesteren és a prefektuson kívül a megyei tanács képviselője, a rendőrség, a csendőrség és a hadsereg tisztjei helyeztek el koszorúkat Alexandru Ioan Cuza, az egykori fejedelemségeket összecsatoló volt uralkodó emléktáblájánál. Az egykori Trombitás Szálló arról nevezetes, hogy Cuza 1866-os száműzetése során itt éjszakázott utoljára “román földön” – így szerepel a feliraton. /!/ /P. L. Zs. : A román fejedelemségek egyesítésére emlékeztek. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 25./

A szenátus jogi bizottsága úgy döntött, hogy a Szekuritáté Irattárát Átvilágító Bizottság (CNSAS) tagjai a tanári álláson kívül más köztisztséget nem tölthetnek be, párttagok sem lehetnek, politikai tevékenységet, ilyen jellegű televíziós szereplést sem folytathatnak. A CNSAS a jövőben nem tárgyalhatja a döntéseivel szembeni óvásokat, amelyek ellen az érintettek kizárólag a közigazgatási bíróságon fellebbezhetnek. /G. G. : Módosítják az átvilágítási törvényt. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 25./

Március 2-án és 3-án Aradon tartják a Romániai Magyar Demokrata Szövetség VIII. Kongresszusát. Az eseménynek az aradi Kultúrpalota ad otthont. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 25./

Nagy Zsolt távközlési miniszter, EP-képviselő-jelölt kifejtette, ha megválasztanák, az ipari-fejlesztési bizottságban dolgozna szívesen. Az ellene folyó vizsgálat szerinte nem befolyásolja negatívan az RMDSZ EP-választási kampányát, mondvacsinált, koholmányokra alapozott a kémbotrány néven elhíresült ügy. /Borbély Tamás: Mondvacsinált, koholmányokra alapozott a kémbotrány. Interjú Nagy Zsolt EP-képviselőjelölttel. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 25./

Az RMDSZ-en kívüli magyar civil szervezetek elégedetlenek az európai parlamenti képviselőjelölt-listával, és független jelölt indításán gondolkodnak. Kelemen Hunor, az RMDSZ EP-választási kampányfőnöke szerint erre semmi szükség, mert egy függetlennek nincs esélye bejutni az EP-be. „Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) az elmúlt hónapokban komoly erőfeszítéseket tett azért, hogy sikerüljön egy olyan RMDSZ EP-listát összeállítani, amelyen megtalálhatók azok a személyek, akikben bíznak a Szövetségen kívüli szervezetek is” – nyilatkozta Toró T. Tibor képviselő, az EMNT alelnöke. Hozzátette, elsősorban az autonómia-program képviseletére gondol, amelynek megvalósítását az RMDSZ és a civil szervezetek különbözően látják. /Gujdár Gabriella: Független EP-jelöltállítást fontolgatnak. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 25./

Kovács Lászlónak, az Európai Bizottság adópolitikai és vámügyi felelősének információi szerint nem felelnek meg a valóságnak azok a hírek, amelyek szerint a román–magyar, immár uniós belső határon a Magyarországra lépő román állampolgárokat a magyar vámosok indokolatlan vizsgálatnak tennék ki. Mindössze annyi történik, hogy ellenőrzik a jövedékiadó-köteles cigaretta behozatalát. A behozható mennyiség fölött meg kell fizetni a jövedékiadó-különbözetet. /Kovács László cáfolja a román állampolgárok indokolatlan vámvizsgálatát. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 25./

A magyar és román tudományos akadémia elnöke aláírta a két intézmény közötti együttműködés részleteit 2009 végéig rögzítő jegyzőkönyvet. A városfejlődés, a politikai nemzeti tudat alakulása és a modern kori kisebbségi kérdés szerepel egyebek között a magyar–román történész vegyes bizottság együttműködési témái között – mondta Szász Zoltán, a bizottság magyar tagozatának elnöke. A magyar–román történész vegyes bizottság 1971 óta működő testület, bár 1983 és 1992 között szüneteltette munkáját. A vegyes bizottság kétévente ülésezik, felváltva, hol Magyarországon, hol Romániában. Legutóbbi ülésükön, amelyet 2006 novemberében tartottak Budapesten, a természet és az ember kapcsolatát vizsgálták a történelem folyamatában. „Olyan kérdésekkel foglalkoztunk, mint a Kárpát-medencei térség vízügye, vízrajza, vízgazdálkodása, a gátak, települések és a természeti környezet. De olyan kérdéseket is vizsgáltunk, hogy hogyan látták az embert és a természetet már a XVII. századtól különböző szakemberek, vagy a szépirodalomban hogyan jelenik meg a természeti ember képe” – tette hozzá a magyar tagozat elnöke. A következő – 2008-ban Romániában megrendezendő – ülés témája a vallások és a társadalom kapcsolata. /Magyar–román történész vegyes bizottság. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 25./

Magyari Tivadart, a szociológia kar magyar tagozatának vezetőjét és dékán-helyettesét jelölte a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektor-helyettesi tisztségébe a magyar tagozatvezetők tanácsa. Magyari elmondta, a rektor jelezte, nincs kifogása a személye ellen. Jelölését követően több román kolléga gratulált neki, mint magyar. Magyari szerint a következő 11 hónapban biztosan nem alakulnak meg az önálló magyar karok, ezek létrehozási feltételeit ugyanis nem lehet egyik napról a másikra teljesíteni. Salat Levente harcolta ki, hogy a magyar tagozatnak külön tanrendje legyen, de a karok közi koordinációból rektor-helyettes nélkül kimaradnak. A magyar tagozat alapszabályának napirendre tűzését a rektor megígérte, de garanciát nem adott erre, tájékoztatott Magyari. Szerinte a Bolyai Kezdeményező Bizottság /BKB/ eléggé megosztotta a közösséget, a magyar oktatók sorában is tapasztalható BKB-ellenes hangulat. Magyari hozzátette: ha ellehetetlenül a helyzet, lemondhat. /Kelemen Tamás: „Nem leszek a székhez hegesztve. Interjú a Babes–Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettesi székébe jelölt Magyari Tivadarral. = Krónika (Kolozsvár), jan. 25./

Cáfolja a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Mihai-Razvan Ungureanu külügyminiszter állítását, miszerint idén július elsejétől elméletileg elhelyezhetők a magyar nyelvű feliratok. Cristina Nistor szóvivő kijelentette: az egyetem szenátusa mindeddig egyetlen határozatot sem hozott a többnyelvű feliratok elhelyezéséről, az elbocsátott adjunktusok által többször a nyilvánosság elé tárt dokumentum ugyanis csak határozattervezet volt. A BBTE szenátusa 2005. július 1-jei ülésének napirendjéről ugyanis azután került le a magyar tagozatvezetés által a többnyelvű feliratozásról kidolgozott határozattervezet, hogy az egyetem rektora közölte: a dokumentum tartalma arra a történészekből és oktatókból álló bizottságra tartozik, amelyet a BBTE szimbolisztikájáról és történelméről szóló tervezet kidolgozására neveztek ki. Bocsan akkor a 2007. július elsejei dátumot jelölte meg a projekt elkészítésének időpontjaként, így valószínűleg erre hivatkozik most a Külügyminisztérium is. Hantz Péter és Kovács Lehel január 24-én tartott bécsi sajtótájékoztatóján emlékeztetett: a BBTE igazgatótanácsának 2005. novemberi határozata 2006. január 10-ét jelölte meg a többnyelvű feliratok elhelyezésének határidejéül. /Rostás Szabolcs: Júliustól kétnyelvűség? = Krónika (Kolozsvár), jan. 25./

Papp Attila Zsolt, a Krónika munkatársa végzetes hibának tartja jelöltet állítani a kényszerűen megüresedett rektor-helyettesi tisztségre. Magyari Tivadar rektorhelyettes-jelölt elismeri, hogy belátható időn belül nem lehet érdemleges változásokra számítani, de szerint „kimaradni” sem lehet. Ez a hozzáállás következetlen: mindenképpen beépülni a rendszerbe, elkerülni minden lehetséges konfliktushelyzetet, hátha így elérünk némi részeredményeket: ez a kisebbségi lét torz logikája. Így értelmetlenné válik a két BKB-vezető áldozata és a két korábbi rektor-helyettes lemondása is. /Papp Attila Zsolt: Visszafordulat. = Krónika (Kolozsvár), jan. 25./

Csuzi István, a Magyar Polgári Egyesület (MPE) elnöke reális esélyt lát arra, hogy az MPE és a szervezettel megállapodott Magyar Polgári Szövetség területi szervezetei összegyűjtsék a független EP-jelölt állításához szükséges százezer aláírást. Csuzi ugyanakkor közölte, még várnak arra, hogy az RMDSZ operatív tanácsának jelöltlistáját az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) listájával egyesítsék. „Ha azonban ez nem történik meg, akkor független jelöltet indítunk. Nyitott listánkon egyelőre Tőkés László, Hantz Péter, Kovács Lehel és Szilágyi Zsolt neve szerepel” – fejtette ki az MPE elnöke. Hantz és Kovács, a Bolyai Kezdeményező Bizottság tagjai már korábban közölték, nem vállalnak politikai tisztséget, Tőkés László püspök ugyanakkor lehetségesnek tartja, hogy induljon az EP-választásokon. A Bihar megyei MPE nemrég megállapodást írt alá a Magyar Polgári Szövetség Maros, Szatmár, Szilágy, Máramaros megyei, valamint a sepsiszéki, orbaiszéki, csíkszéki és kézdiszéki szervezeteivel. /Gergely Gizella: Közös aláírásgyűjtés az EP-jelöltért. = Krónika (Kolozsvár), jan. 25./

Teljes a káosz Székelyudvarhelyen a február 4-én esedékes időközi helyhatósági választások előtt, az érintett szervezetek óvások egész sorozatát nyújtották be a városi bíróságon. A helyi választási bizottság nem fogadta el a Magyar Polgári Szövetség jelöltlistáját. Az MPSZ után bizonytalan a Német Demokrata Fórum (NDF) listáján szereplők indulása is, miután ez ellen óvást nyújtott be az NDF országos vezetősége. Klaus Johannis elnök szerint ugyanis az NDF-nek nincs Hargita megyei szervezete, ezért kérte a választási lista visszavonását. /Óvások özöne (Székelyudvarhelyi választások). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 25./

Az aranyosgyéresi RMDSZ közgyűlésen új tagokkal bővült az RMDSZ választmány. A többségében fiatalokból álló aranyosgyéresi RMDSZ választmány nyilvános és havonta értékelt csapatmunkával próbálja összefogni a város magyarságát. Szász Endre helyi RMDSZ elnök elmondta, hogy kérdőívvel fordultak a magyar lakossághoz. A több mint ezer megkérdezett közül alig 60 nyilvánított véleményt különféle kérdésekről. Szilágyi Imre református lelkész elmondta, hogy a helyi volt magyar iskola – amely csak papíron került vissza az egyház tulajdonába – nem csak felekezeti érdekeket fog szolgálni a jövőben. A már hagyományos Téli Népfőiskolán – a jelenlévők javaslatára – előadást fog tartani Kövér László Fideszes politikus, a magyar-román történetírásról pedig Vekov Károly történész. /Schmidt Jenő: Aranyosgyéres. Tovább fiatalodik az RMDSZ választmánya. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 25./

Január 30-án indul a 38. Magyar Filmszemle. Beválogatták a filmszemle versenyprogramjába Kamondi Zoltán Dolina című alkotását is, mely Bodor Ádám Az érsek látogatása című regényéből született, és 2005 nyarán nagyrészt Erdélyben forgatták. A dokumentumfilmes versenyben szerepel Páskándiné Sebők Anna A vélt szabadság ára című filmje, amelyben az erdélyi magyarság sorsát tárja fel 1956-tól 1990-ig. Szintén a dokumentumfilmek között versenyez Kincses Rékának apjáról, Kincses Elődről forgatott alkotása, a Balkán Bajnok. Jakab Ervin Költözés című dokumentumfilmje pedig a moldvai csángó Csűri családról szól, akik szociális program keretében egy elnéptelenedő erdélyi faluba költözhetnek. /Sőregi Melinda, Budapest: Január 30-án rajtol a 38. Magyar Filmszemle. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 25./