Dr. Demény Lajos történész közönségtalálkozóján említette Csedő Csaba csíkszeredai polgármester, hogy kezdeményezni fogja a székelység történetét tárgyaló tankönyv megírását. Székelyföldön tizenegy magyar régész dolgozik a föld által rejtett lehetséges tárgyi emlékek feltárásán. Mindenkinek ajánlható Egyed Ákos napokban megjelent munkája (A székelység rövid története a megtelepedéstől 1918-ig). A VI–VII. osztályosoknak szánt tankönyv (A romániai magyar nemzeti kisebbség történelme és hagyományai) – hiányosságai ellenére – ugyancsak segítséget nyújt. /Borbély László: Történelemkönyv székelyeknek. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 25./

A Budapesten néhány napja, 80 éves korában elhunyt Beke György író, újságíró a magyar nyelv ügyét mindig hűségesen szolgálta. Kezdő újságíró kora óta figyelte az anyanyelv mindennapjait. Talán nem is volt olyan könyve, riportja, tanulmánya, amelyben ne esett volna szó a magyar nyelv helyzetéről, a megmaradásban betöltött fontos szerepéről. A nyelvművelés közügy – írta csaknem negyven évvel ezelőtt. Rendszeresen felkereste a magyar nyelv erdélyi tudományos műhelyeit. A Budapesten néhány éve megjelent Védekező anyanyelv című könyvében Beke György szemügyre vette a határon túli oktatási és nyelvtörvényeket, beszélt a moldvai magyarság nyelvi börtönéről. A Kárpát-medencei magyarság egységes nyelvhasználatának szükségéről is beszélt. Több jeles személyiség nyelvről szóló eszmefuttatását lejegyezte vagy összegyűjtötte Beke György. Az egyik így szól: A bűnök közt legnagyobb az anyanyelv elvétele. Olyan lopás ez, amelyet az Isten nem bocsát meg. /Komoróczy György: Védekező anyanyelv – Beke György emlékére. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 25./

Az elmúlt másfél évtizedben kétségtelenül javult Erdélyben a magyar nyelvhasználat színvonala, ám közben folytatódnak a kedvezőtlen folyamatok is – vélekedett Péntek János kolozsvári nyelvész, néprajzkutató, egyetemi tanár. Javultak a nyelv használatának feltételei, de jogilag egyetlen külső régióban sem vált hivatalossá a magyar (Szlovéniában regionálisan korábban is az volt). Romániában sem szűnt meg teljesen a nyelvhasználat korlátozottsága. Javult a korábban leépült szaknyelvek állapota. Azonban folytatódnak a kedvezőtlen folyamatok: a magyar nyelv regressziója földrajzi és demográfiai tekintetben; az alacsony szintű kétnyelvűség kiterjedése, amely nyelvcseréhez vezet, a magyarul beszélők jelentős részének kedvezőtlen magatartása, például a tannyelv megválasztásban. A globalizáció is a román nyelv dominanciáját erősíti. Az OTP Bank magyar ügyfeleivel is csak román levelezést folytat, a szupermarketnek Kézdivásárhelyen is csak román nyelvű feliratai vannak, s alkalmazottai jelentős részét Moldvából hozta. Péntek János szerint az elmúlt másfél évtizedben sok fiatal kallódott el, amióta az iskoláztatásnak sem a tehetség az alapvető feltétele, hanem a pénz. Ezért kezdeményeztek 2003-ban tehetségtámogató programot magyarul tanuló, többszörösen hátrányos helyzetben levő gyermekeknek. A Nyilas Misi programnak nyolcszáz támogatója van, java részük magyarországi vagy Nyugaton élő magánszemély. Ebből mintegy négyszáz tanuló támogatására futja. Romániában is vannak pénzes emberek, de köztük kevés a támogató, mindössze húsz. Számítani lehet arra, hogy az uniós csatlakozással újabb hullámok indulnak el Magyarországra, Nyugatra. A magyar nyelvű oktatás színvonala aggasztóan romlott. Jelentős mértékben leépültek a falusi iskolák, amelyek korábban a középiskoláknak és az egyetemnek is a legjobb diákokat adták. Amennyiben a kis és közepes falvas magyar régiókban és a szórványokban is végrehajtják az iskola-összevonásokat, a magyar iskolák több mint fele megszűnik. Ennek következményei beláthatatlanok. A magyar tanárképzés alapintézménye a kolozsvári egyetem. Az egyetemen belül azonban ennek sincs megfelelő helye, megfelelő belső intézete, lassan oktatói sincsenek. A magyar oktatásban szükség lenne oktatási szakintézményre, háttérintézményre. Nincs egyetlen személy sem, akinek az lenne a foglalkozása és a feladata, hogy tanterveket, tételeket állítson össze. Így ezeket vagy románból fordítják (többnyire rosszul), vagy tanárok, szakfelügyelők vállalkoznak a munkára. A tankönyvírás, tankönyvkiadás üzlet lett, politika lett. Sok tantárgynak nincs (megfelelő) tankönyve, a szakoktatásnak gyakorlatilag egyáltalán nincsenek. – A Nyilas Misi programnak nincs jó sajtója Erdélyben. /Domokos Péter: Itthon is verseny lesz. = Erdélyi Riport (Nagyvárad), jan. 25./

Székelyszáldoboson, a református székelymagyar faluban egyre számosabb a román anyanyelvű, cigány nemzetiségű lakosság. A 670 lelket számláló református egyházközség megyebírója, Benkő Imre elmondta, tavaly modernizálták a paplak konyháját. Tervezik a templom tetőzetének felújítását. A helyi anyaegyház áldozott a vargyasi leányegyházközség templomára is. Holland segítséggel felépült az új templom, melyet Makovecz Imre tervezett, ez már Vargyas idegenforgalmi látnivalója. Tókos Jenő, a Benkő József Általános Iskola igazgatója szerint az óvodások és iskolások hetven százaléka román anyanyelvű cigány gyerek. A száldobosi cigányok egytől egyig román nemzetiségűnek vallották magukat a 2002-es népszámláláskor. Rajtuk kívül román nemzetiségűek nem élnek Száldoboson, a 876 roma a falu összlakosságának (1780) 49,2 százalékát tette ki 2002-ben. 1954-ben 12 roma család élt itt, 1977-ben 228 lelket tartottak nyilván, s jelen pillanatban lélekszámuk meghaladja az ezret. /Kisgyörgy Zoltán: A templomot s az iskolát (Egyházában, iskolájában él a nemzet). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 25./

„Nem a pénztelenség az oka annak, hogy A Hét hónapok óta nem jelenik meg nyomtatott formában” – szögezte le Parászka Boróka, a 2006 augusztusa óta csak internetes változatban megjelenő kulturális hetilap főszerkesztője. Szerinte Romániában a tízezer alatti példányszámú lapok terjesztését nem lehet megfelelően biztosítani, ezért kellett lemondaniuk a nyomtatott változatról. Három évvel ezelőtt indult újra a hetilap, melyet a Rodipet Rt. terjesztett, de még ma is jelentős összeggel tartozik a szerkesztőségnek, sőt, a megrendelők listáját sem volt hajlandó átadni. A főszerkesztő hangsúlyozta, hogy az utóbbi három évben a román művelődésügyi minisztérium nem nyújtott normatív támogatást a tulajdonában lévő lapnak, a többi hasonló kiadvány mögül is kihátrált. A szerkesztőség ezt követően vált le a minisztériumról, és mára sikeresen pályázó egyesületet hozott létre. A Hét korábban soha nem működött ilyen változatos tartalommal – állította Parászka. Szerinte a romániai napi-, heti- és havilappiacon talán egyetlen kiadvány, a szintén Marosvásárhelyen megjelenő Látó igazolja tartalmával a létét. A többi – ideértve a régi és az új évfolyamú A Hét hetilapot – szakmailag súlyosan kikezdhető. Jelenleg az internetes formátum mellett nemrég elindítottak egy mellékletet, ez A Hét művészeti melléklete, illetve Hetedszép címen mintegy ezer-ezer példányban negyedévente lát napvilágot. A jövőben az A Hét nemcsak lapkiadóként, hanem kultúraszervező, kultúraterjesztő műhelyként és civil fórumként is kíván működni. Idén a 2006-ban megkezdett Hetedszép Találkozások című sorozat keretében, amelyet a szegedi József Attila Körrel közösen szerveznek, szándékaik szerint a magyar irodalom legjavát hoznák olvasóközelbe. A Hét továbbá könyvműhelyként is működne. A szerkesztőség egy uniós projekten dolgozik, amelyre a iasi-i Polirom Kiadó munkatársait és a pozsonyi Kalligram Kiadó szerkesztőit kérték fel partnerként. A cél egy többnyelvű kulturális portál létrehozása. A lap on-line változatát Székely Csaba irányítja. Nő-, gyerek- és romajogokkal foglalkozó rovatot működtetnek, de szavazni lehetett az RMDSZ „euróbársonyszékért” versengő jelöltjeire vagy többet megtudni Britney Spears szexuális forradalmáról. A honlap látogatottságáról Parászka nem kívánt nyilatkozni. /Szucher Ervin: A Hét virtuális jövőképe. = Krónika (Kolozsvár), jan. 25./

Az 1970. október 23-án indult A Hét alapító tagjai közé tartozó Gálfalvi Zsolt és Ágoston Hugó sajnálkozásukat fejezték ki amiatt, hogy a lap jó féléve szünetelteti hagyományos megjelenését. Gálfalvi, aki 1990 elejétől 2003 nyaráig vezette a szerkesztőséget, fontosnak tartja, hogy a hetilap papíron is eljusson az olvasótáborához. „A bukaresti A Hét műhely, fórum és szakmai modell volt. Nem tudom, hogy Marosvásárhelyre költöztetésével, miután már a nevén kívül semmi köze a régi laphoz, kinek és mennyire az” – fejtette ki Ágoston. Ágoston Hugó szerint A Hét már régóta nem az, ami volt, és meg kellene határoznia új azonosságát. „Sajnálom, hogy A Hét ide jutott, de mivel több mint két éve átadtam a vezetést, pontosan nem tudom, hogy mikor és miért került ebbe a helyzetbe” – magyarázta Gálfalvi Zsolt utódja, Kelemen Hunor. /A régi és az új harca. = Krónika (Kolozsvár), jan. 25./

Felvincen és Székelykocsárdon megnyílt a megyei tanács és a gyulafehérvári “Ősi Hagyományok Egyesület” közös szervezésében a néprajzi kiállítás. Felvincen a jövőbeni falumúzeum a kultúrotthon frissen felújított földszinti termében kapott helyet. A látogató meglepetéssel tapasztalhatja, hogy a valamikori magyar falu néprajzi kiállításán magyar motívumoknak, hagyományoknak nyoma sincs. A begyűjtött használati tárgyak, eszközök között a jellegzetes román motívumos szőttesek, varrottasok, népi viseletek társaságában ott áll az ortodox papi viselet is. Az itt élő roma közösséget színpompás női ruházat, szőtt takaró jelzi, de a napjainkban is szinte minden magyar házban megtalálható írásos varrottas, a székely eredetet bizonyító viselet teljesen hiányzik. Székelykocsárdon, a XIV. századi ortodox fatemplomban berendezett néprajzi kiállításon is hasonló a helyzet. A magyar közösség jelenlétét itt sem jelzi semmi. Az Aranyosszék határát képező faluról Orbán Balázs így ír: „Aranyosszék egyik legtisztább székely helysége. Református vallást követő lakói a székelység szebb fajához tartoznak. (...) nagyrészt Kézdiszékből valók. (...) A lakházak építése, azoknak belső elrendezése, bútorzata tökéletesen megfelelő a belszékelyföldieknek. ” A Székelyföld leírásában megtalálható “kocsárdi székely menyegző” leírása, melynek menete, szokásai mai napig fennmaradtak. /Takács Ildikó: Magyar népi hagyományok nincsenek? = Nyugati Jelen (Arad), jan. 25./

A szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Főgimnázium diákjai Karinthy Frigyes híres paródiáját, Az emberke tragédiáját adták elő. A rendező, egy XI. osztályos diáklány, Kardos Kinga. Lényegében felújításról van szó, mert két éve már játszották Az emberke tragédiáját. A jövőben folytatják a Karinthy bemutatókat, Nagy Gyula tanár irányításával már készül a Visszakérem az iskolapénzt paródia. /Sike Lajos: Emberke tragédiája Szatmáron. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 25./

Január 23-án Szatmárnémetiben, a Szentlélek plébánia Merk Mihály termében telt ház előtt vetítették le a budapesti Kamaraszínház Közművelődési Pódiumának előadásában Madách Imre Az ember tragédiájának keresztmetszetét. A vetítés után a Kölcsey Ferenc Főgimnázium diákjaiból összeállt csoport mutatta be Karinthy Frigyes: Az emberke tragédiája című paródiáját. /Magyar Kultúra Hete a Merk Mihály-teremben. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jan. 25./

Január 25. a megemlékezés napja a szatmárnémeti Szentlélek plébánia életében. Ez a közösség 1999. január 25-én kísérte utolsó útjára a templomot alapító Merk Mihály plébánost. A közösség Merlás Tibor plébánossal kimegy a hídon túli temetőbe Merk Mihály sírjához, emlékezni és imádkozni. Merk Mihályt /sz. Szatmárnémeti, 1942. okt. 13./ 1966-ban Márton Áron szentelte pappá. Soha sem hódolt be a hatalomnak, pedig zaklatták, fenyegették. Akkor sem tört meg, amikor 1976-ban Színfaluba helyezték, a németajkú közösséghez. Megtanult németül és német nyelven prédikált. Végül 1990-ben visszakerült szülővárosába. Reizer Pál püspök idejében nekivágott a Szentlélek plébánia felépítéséhez. A semmiből falakat, templomot és közösséget alkotott. Megalapította a Szent Sebestyén Kolping-csapatot, amely a mai napig kitűnően működik. Merk Mihály 1999. január 15-én meghalt. Temetésén ott voltak katolikusok, reformátusok, de görög katolikusok is, mindenki a magáénak érezte az atyát. /Csirák Csaba: Merk Mihályra emlékeznek hívei. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jan. 25./

Szatmárnémeti régen a kézművességéről, az iparosairól volt híres. Vajda Zoltán egykor az egyik ipari iskolában tanított, ő emlékezett a szakoktatás múltjára. A második világháború után újraindították az inasiskolát. Összegyűjtötték az árva gyerekeket, a szegény sorsú és cselédgyerekeket szakmai kiképzésre. Nem volt sem műhely, sem szerszám, még tanterem sem. Felsőbb utasításra kényszerítették a még meglévő kisiparosokat, hogy adják be a gépeket és szerszámaikat önként az iskolának. Bővült az osztályok száma. Az iskolát maguk építették fel. Az iskolának nagy énekkara volt, színjátszók is voltak. A szakmai vetélkedőkön részt vevő tanulók minden évben jó eredményt értek el. Az eredmények ellenére néhány mestert visszaminősítettek, annak ellenére, hogy megvolt a megfelelő végzettségük. A tanulók közül sok kitűnő szakember lett. /Vajda Zoltán volt ipari iskolai oktatómester: Szakoktatás Szatmárnémetiben, évtizedekkel ezelőtt hívei. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jan. 25./

Székelyudvarhelyen, a Haáz Rezső Múzeum Képtárában erdélyi múzeumok igazgatói, illetve a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum főigazgatója, dr. Cseri Miklós tanácskoztak arról, hogy a skanzent gazdagítandó Erdély tájegységeit képviselő portákat vásárolna a Szabadtéri Múzeum. A szomszédos megyék múzeumainak vezetői évente megtartják tanácskozásukat. A mostanin a Csíki Székely Múzeum igazgatója, Gyarmati Zsolt, a gyergyószentmiklósi múzeum igazgatója, Csergő Tibor, a marosvásárhelyi múzeumtól Soós Zoltán igazgató és a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumtól Varga Mihály igazgató vettek rész, ezt bővítették a szentendreiekkel való találkozással. A Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum létrehozna egy erdélyi részt, falut, melyben Székelyföld és a történelmi értelemben vett Erdély néprajzi tájegységei szerepelnének. Tájegységenként egy-egy házat vásárolnának, azaz a terv szerint 18-at lehetne a szentendrei skanzenben látni. Ezzel Szentendrén a második határon túli magyarlakta területet mutatná be (felvidéki házak már vannak). /Barabás Blanka: Erdélyi portákat vásárolna a Szentendrei Szabadtéri Múzeum. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 25./

Idő és emlék címmel nyílt tárlat Jakobovits Miklós festőművész, a Barabás Miklós Céh elnöke alkotásaiból Nagyváradon, a református püspöki palotában. A művész az utóbbi két évben készült munkáit állította ki. /Gergely Gizella: A reneszánsz mester. = Krónika (Kolozsvár), jan. 25./

Az Areopolisz Történelmi és Társadalomtudományi Kutatócsoport /Székelyudvarhely/ új tanulmánykötetét mutatták be a Hagyományőrzési Forrásközpontban a szerzők jelenlétében. A 2006-os évszámot viselő kiadvány a hatodik a sorban. P. Buzogány Árpád vázolta, hogy az előző években megjelent közlések miként gazdagították az Udvarhelyszékre vonatkozó ismereteket. A számbelileg gyarapodó kutatócsoport több tagja is különböző aspektusokból vizsgál egy-egy nagyobb témát. Hermann Gusztáv Mihály szerkesztő jelezte, tervezik már a következő kötetet. A mostani kötetben Tóth Levente az elmúlt századok iskolamestereiről, Albert Dávid javadalmazásukról, Forró Albert az udvarhelyi református kollégium diákéletéről írt tanulmányt. Oláh Sándor egy 18. századi homoródalmási család anyagi javait, Kolumbán Zsuzsánna a 19. század nemi bűncselekményeit, Róth András a székely kérdés megoldási törekvéseit, Gidó Csaba pedig a székelyföldi vasúthálózat kiépítésének lehetőségeit és hatását vizsgálta. Az anyaváros évszázaddal ezelőtti fejlődését vette számba Nagy Róbert, Gidó Attila a szombatosok történetéhez, Demeter Csanád pedig a megye kialakulásához kutatott fel új adatokat. Mihály János a lövétei földhasználatot tekintett át. /Hatodik Areopolisz. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 25./

Megjelent a 2005–2006 évi alkotótáborok dokumentációját tartalmazó 5. Minimum Party katalógus, megjelenését a román kormány Interetnikai Kapcsolatok Államtitkársága támogatta. /Minimum Party katalógus. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./ A kiadvány a kászonaltízi Tiszástőn 10., illetve 11. alkalommal megrendezett nyári, összművészeti tábor dokumentumait tartalmazza, fotókat, esszéket, interjúrészleteket. /Rostás-Péter Emese: Dokumentummá változtatott idő. = Krónika (Kolozsvár), jan. 26./

Geoana, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke bejelentette, hogy a PSD nemzetbiztonsági törvénytervezetet nyújt be, amelyben a Legfelső Védelmi Tanács (CSAT) megszüntetését kezdeményezi. Helyébe létre kellene hozni a Nemzetbiztonsági Tanácsot, amely abban különbözne elődjétől, hogy ennek tagja volna az ellenzék képviselője is. Geoanaék szerint a képviselőház, illetve a szenátus titkosszolgálatokat felügyelő bizottságait egyesíteni kellene, ennek elnöke pedig szintén legyen tagja a tanácsnak. A javaslat azért meglepő, mert a CSAT-ot még a PSD hozta létre. – Boc demokrata pártelnök butaságnak nevezte a szociáldemokraták javaslatát. – Amennyiben Geoana javaslata arra vonatkozna, hogy a CSAT-ből egy modern nemzetbiztonsági tanácsot kellene létrehozni, ezzel akár egyet is lehet érteni. De úgy, ahogy azt Geoana elképzeli, megvalósíthatatlan – vélekedett Toró T. Tibor, a képviselőház védelmi bizottságának tagja. Az RMDSZ szerint a tanácsot át kell alakítani egy olyan politikai testületté, amelyben azok az illetékes politikai törvényhozók ülnek, akiknek a tevékenysége kapcsolatos a nemzetbiztonsággal, de nem kapnának helyet a különböző hírszerző szolgálatok képviselői. /Toró: Megvalósítható a CSAT átalakítása. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 26./

Egyre több romániai vásárol olcsóbb magyarországi ingatlant. – Magyarországon tíz-tizenkét millió forintért már emeletes négyszobás házat is lehet vásárolni. Eldugodtabb, nem a főút mentén fekvő magyarországi településeken, egyhektáros beltelekkel rendelkező házért csak 2,5 millió forintot (10 ezer eurót) kér a magyar eladó. Ugyanezért a házért a romániai oldalon 50-70 ezer eurót is elkérnek. Biharkeresztesen, a 4200 fős határ menti magyar kisvárosban tavaly 28 ingatlant vásároltak meg román állampolgárságú magánszemélyek. /Králik Lóránd, Sike Lajos: Egyre több romániai vásárol olcsóbb magyarországi ingatlant. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./

Az Igazságügyi Minisztérium által javasolt formájához közelítette az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) létrehozására vonatkozó törvénytervezetet január 25-én a szenátus jogi bizottsága. Eszerint, az ANI-felügyelők nemcsak a köztisztviselő, illetve az elöljáró vagyonnyilatkozatát, de arra az időszakra, amely alatt beosztásban volt, magát a vagyonát is ellenőrizhetik. A másik módosítás értelmében, az összeférhetetlenség kérdését nem a feddhetetlenségi ügynökség feladata vizsgálni. /G. G. : ANI-törvény – marad a vagyonellenőrzés. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./

Az oktatási miniszter bejelentette: a szakszervezetekkel folytatott egyeztetés eredményeképpen marad a 23,16 százalékos fizetésemelés a tanügyben, annyi változik csupán, hogy eltérően alkalmazzák; a magasabb rangú egyetemi tanárok kevesebb emelést kapnak. /B. Z. : Vége a bonyodalomnak fizetésemelés-ügyben. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./

Közép-Európában tárgyal a Babes–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) kialakult helyzetről a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) két alelnöke, Hantz Péter és Kovács Lehel. Az egyetemről kizárt két adjunktus bécsi sajtóértekezletén ismertette Oláh György Nobel-díjas professzor levelét, amelyben a neves tudós kijelenti: a BBTE visszaél nevével, ugyanis díszdoktorai között tartja őt számon. Az egyetem valóban felajánlotta neki ezt a címet, de ő, a kolozsvári helyzetre való tekintettel soha nem fogadta el azt – állította vegyészprofesszor. A BKB vezetői az erdélyi magyarság hosszú távú érdekei elárulásának tekintik azt, hogy a BBTE magyar „vonalának” vezetői – szerintük korábbi ígéreteiket felrúgva – mégis betöltik a táblaügy után lemondással megüresedett rektor-helyettesi és szenátusi helyeket. Üdvözlik a román külügyminiszter azon bejelentését, hogy a BBTE falaira fölkerülnek a többnyelvű feliratok. Mindazonáltal úgy vélik: a júliusi határidő megkérdőjelezi a szándék őszinteségét. Ugyanakkor, a BBTE magyar tagozatának Vezető Tanácsa állásfoglalást fogalmazott meg, amelyben többek közt kifejti: a tanács felvállalja a magyar tannyelvű karok szakmai előkészítését, de azok létrehozásának mindeddig nem tudott érvényt szerezni. E kérdés megoldására politikai akarat szükséges. Visszautasítják azokat a törekvéseket, amelyek a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetemre telepítenék át a BBTE magyar tagozatát. Kiállnak a többnyelvű feliratozás megvalósítása és a két menesztett adjunktus visszavétele mellett, de úgy vélik: Hantz és Kovács nem képviselheti a magyar oktatókat, erre semmilyen formában nem kaptak meghatalmazást. Ami a megüresedett pozíciók betöltését illeti, a tagozatvezetők kifejtik: A magyar tagozaton tanuló mintegy 7 000 magyar fiatal érdekében az oktatói közösség felelősséget kell vállaljon az oktatói és oktatásszervezési feladatok ellátására. Nem engedhetik, hogy a magyar felsőoktatás szervezése és vezetése leálljon. Ezért a tiltakozásból lemondott egyetemi vezetők helyét a magyar oktatók által legitim módon megválasztott személyeknek kell átvenniük. Rövid távú céljuk a tagozati alapszabályzat elfogadása, amely szerintük számos kérdést megoldana, hosszú távon pedig – a magyar oktatók döntő többsége szerint az önálló karok létrehozása a cél, de nem a BKB-akciókhoz hasonló, szerintük megfontolatlan, megtervezetlen, zavarkeltő és manipulatív eljárásokkal, amelyek ellehetetlenítik az egyetemen belüli erőfeszítéseket, megrontják a kommunikációs kapcsolatokat, ártanak az egyetem és azon belül a magyar tagozat megítélésének. A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) sepsiszéki szervezete Kovács Lehel BKB-alelnököt javasolja független EP-képviselő jelöltnek. Gazda Zoltán MPSZ-alelnök elmondta: hamarosan döntenek arról, ki legyen a független magyar EP-jelölt. / E. -R. F. : BBTE: Továbbra sincs egyetértés a tagozaton. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 26./

A Babes–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) belül csupán jogi érvénnyel nem rendelkező határozattervezet létezik a magyar nyelvű feliratokkal kapcsolatosan, az 2007. július elsejétől életbe léphet, de csak akkor, ha az egyetem vezetése esetleg ilyen értelmű döntést hoz az ügyben – így pontosította január 25-én a román külügyminisztérium Mihai-Razvan Ungureanu tárcavezető e témában Göncz Kingához írt levelének tartalmát. Ez utóbbi levélről Polgár Viktor külügyi szóvivő két nappal ezelőtt adott tájékoztatást. „Ez év július 1-jén lép életbe a BBTE szenátusának az a határozata, amelynek alapján magyar nyelvű táblákat helyeznek el az intézetben. Erről Mihai-Razvan Ungureanu román külügyminiszter tájékoztatta Göncz Kingát abban a levélben, amellyel a magyar külügyminiszter tavaly decemberi levelére válaszolt” – fogalmazott a magyar szóvivő. A dokumentum szerint Ungureanu jelezte: a kolozsvári egyetemnek szándékában áll a gyakorlatban is felkarolni egy olyan átfogóbb jellegű kezdeményezést, amely az intézmény „multikulturális jelképrendszerének” a kidomborítását szolgálja. A román miniszter ugyanakkor rámutatott: az egyetem vezetősége nem a magyar nyelvű feliratok kifüggesztését ellenezte, hanem azt a módszert, ahogyan ezt a magyar oktatók tették – olvasható a nyilatkozatban. Ungureanu hangsúlyozta: kizárólag ennek a jó hírnevű intézménynek a szenátusa illetékes elemezni az egyetemen kialakult helyzetet. /Visszakozik a miniszter a BBTE-ügyben. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 26./

„A Babes–Bolyai Tudományegyetem szimbolikus jelentőségű ügye, valamint a bátor polgárjogi aktivisták ráncba szedése nemcsak a román–magyar kapcsolatokat terheli, de rossz fényben tünteti fel az új EU-tagországot is” – fogalmazott a Der Standard osztrák napilap január 25-i számában megjelent Kisebbségi jogok című kommentárjában Paul Lendvai ausztriai publicista. Hantz Péter és Kovács Lehel, a két eltávolított docens a napokban Bécsben is bizonyítékkal mutatott rá arra, hogy a Babes–Bolyai Tudományegyetemen szó sincs az EU-tagországhoz méltó multikulturális jellegről és háromnyelvűségről, valamint arra, hogy nem tartják tiszteletben Kolozsvárott (és nem csak ott) a magyar nyelvű egyetemi oktatók és diákok egyenjogúságát és kisebbségi jogait. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 26./

Csíkszeredán a Sapientia–EMTE Gazdaság- és Humántudományok Kara beszélgetésre hívta a sajtó képviselőit, a találkozón az ötéves múlt eredményeiről, az akkreditációs folyamatról beszélt Bakacsi Gyula dékán. Megváltoztak az akkreditációs előírások, szinte lehetetlen teljesíteni. Többek közt annyi főállású és minőségi oktatót kell meggyőzni a Sapientia melletti elkötelezettségre, amennyi jelen pillanatban egyszerűen nem áll rendelkezésre a környéken. Az egyes szakokon drasztikusan csökkent a felvételizők száma. A lélekszám apadása miatta jövőben sem várható változás. /Kozán István: Átnyomni a tevét a tű fokán. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 26./

Ion Mota és Vasile Marin 1936 őszén elindult, hogy Franco tábornok oldalán bekapcsolódjék a spanyol polgárháborúba. Mindketten elestek a harcban. A falvak népe térden állva tisztelgett hazaszállított koporsóik előtt. Bukaresti temetésük világra szóló esemény volt. A menet élén egyenruhás legionáriusok kereszt alakban haladtak, őket négyszáz pap követte, majd a négy kilométeres gyászoló tömeg. Mota 1923-ban csatlakozott Codreanuhoz. Mindketten papi családból származtak, egyformán hittek abban, hogy az ő hivatásuk megállítani a világméretű judeo-bolsevik összeesküvést. Mota lefordította Sion Bölcseinek Jegyzőkönyvét. Merényleteket terveztek, de lelepleződtek és letartóztatták őket. A tárgyalás előtti napon Mota agyonlőtte azt a diákot, aki feltehetően elárulta őket. Néhány hónap múlva szabadlábra helyezték. – Egyesek szerint Mota volt a Vasgárda mozgalom „agytrösztje”. /Horváth Andor: Egy évfordulóra. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./

Horváth Anna személyében új államtitkára van az Integrációs Minisztériumnak. Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök január 25-én jóváhagyta az államtitkár kinevezését. Horváth Anna 33 éves, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen szerzett jogi oklevelet, Bukarestben pedig közgazdaságtant tanult. 1997 és 1999 között a kisebbségvédelmi miniszter tanácsosa volt, 1999-től pedig az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának kolozsvári irodáját vezette. /Horváth Anna az integrációs minisztérium új államtitkára. = Krónika (Kolozsvár), jan. 26./

Az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál (CNCD) jelentette fel Albert Álmost, Sepsiszentgyörgy polgármesterét a székelyföldi román közösség nevében fellépő Hargita és Kovászna megyei románok civil fóruma (FCRHC). A szervezet azt kifogásolja, hogy a városháza által megjelentetett időszakos kiadvány kizárólag magyar nyelven tájékoztatja Háromszék fővárosának lakóit, s így csorbul a létszámban kisebbségi román lakosság információhoz való joga. Alkotmánysértést, valamint az európai szabványok lábbal tiprását említi a fórum, amely szerint a CNCD-nek azonosítania és számon kell kérnie a súlyos megkülönböztetés elkövetőit. „A románokat tudatosan mellőzik és lenézik, ami nyílt és elfogadhatatlan diszkrimináció” – állítja a fórum. Albert Álmos elmondta, természetesnek tartja, hogy a román nyelvű tolmácsolás mellett magyarul is publikálják a képviselőtestületi ülések határozatait. Hozzátette: a román nyelvű szövegek is megvannak, a magyarhoz hasonlóan elérhetők. Elismerte, hogy a kiadvány fedelén találhatók magyar nyelvű információk, de mindezek közérdekűek. „Ha valaki vállalkozik románra lefordítani az anyagokat, ezek helyet kapnak a laptestben” – ígérte. /Diszkriminációval vádolják Albert Álmost. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./

Bakos Levente személyében új alpolgármestert választott január 25-i ülésén Marosvásárhely tanácsa. Bárczi Győző volt alpolgármester ideiglenesen a nyugdíjba vonult Burkhardt Árpád alprefektus helyét foglalta el, új posztját versenyvizsgával is meg szeretné erősíteni. Bakost a városi tanács RMDSZ frakciója javasolta a tisztség betöltésére. /Új alpolgármester Marosvásárhelyen. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./

Hiába utazott Marosvásárhelyre Pap Géza református püspök, hogy Csegzi Sándor alpolgármesterrel aláírják a püspökség tulajdonába átkerült Bolyai Farkas Főgimnázium átadási-átvételi jegyzőkönyvét valamint az öt évre szóló bérleti szerződést az épület használatára. Dorin Florea polgármester ugyanis nem írta alá Csegzi Sándor alpolgármester felhatalmazását a szerződéskötésre. Pap Géza másfél órát várakozott, hogy találkozzon a polgármesterrel, akivel több mint egyórás beszélgetést folytattak. Florea azt kifogásolta, hogy a vonatkozó kormányhatározat túl nagy összeget ír elő az egyházaknak visszaszolgáltatott épületek bérlői számára, amit nem hajlandó elfogadni. A polgármester kijelentette, a püspökkel való megbeszélésén tisztázta azokat a rosszindulatú nyilatkozatokat, amelyeket a Népújság neki tulajdonított az iskola rendeltetésével kapcsolatosan, de nem pontosította, melyek voltak ezek a rosszindulatú írások. /(bodolai): Elmaradt az aláírás. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 26./ A törvényesen kötelező házbér felét ajánlotta Dorin Florea polgármester a református egyháznak a Bolyai Farkas Gimnázium épületéért. A polgármester helyettesétől, Csegzi Sándortól is megtagadta az aláírás jogát. /Szucher Ervin: Fölösleges püspöki látogatás. = Krónika (Kolozsvár), jan. 26./

Székelyudvarhely, a legmagyarabb város mutat példát az önpusztító széthúzásból. A székely anyaváros magyarsága két táborra oszlott, egyiket az MPSZ-es polgármester, Szász Jenő vezényli, a másik szellemi atyja Verestóy Attila szenátor, frakcióvezető, az RMDSZ kimozdíthatatlan milliárdos potentátja. Mindkettejük fején bőven leledzik vaj, írta Magyari Lajos. Székelyudvarhelynek immáron lassan egy évtizede nincs működőképes tanácsa. Az RMDSZ-es tábor Szász Jenő minden intézkedését gyanakvással fogadja és megkérdőjelezi. Még olyan kezdeményezéseit is, mint a főtéri Emlékpark felállítása. A tavalyi nagy árvíz után helyreállították a hidakat és utcaszakaszokat, de az RMDSZ-es tábor itt is korrupciógyanús vállalkozásokat lát. Elmaradt a hírhedt Cserehát-komplexum kérdésének megoldása, a nagy svájci-román átverés következményeinek feloldása, a román apácák továbbra is belakják az épületeket, sőt, beköltöztették a helybeli román líceum diákjait is, kik – állítólag – többségükben moldovai ösztöndíjasok. És terjeszkednek a kaszárnyák, ez általános székelyföldi jelenség. Az erdélyi magyar széthúzás újabb rikoltó példája: az EU-parlamenti választás. Miért nem lehet közös magyar listát állítani? /Magyari Lajos: A széthúzás gyönyörűsége. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 26./

Március 15-ig Sepsiszéken is megszervezik a területi autonómiáról szóló véleménynyilvánító népszavazást – jelentette be Benedek Barna széki elnök. Az Székely Nemzeti Tanács /SZNT/ szerint mindenki segítségére szükség van, megkeresik a helyi civil szervezeteket, az egyházak, önkormányzatok képviselőit. Párbeszédet kezdeményeznek a román civil szervezetekkel is, megpróbálják eloszlatni a területi autonómiával kapcsolatos félreértéseket. /Farkas Réka: Sepsiszék is népszavazást szervez (Székelyföldi területi autonómia). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 26./