Nagy Sándor /sz. Bogdánd, 1964/ lelei lelkész, a nagykárolyi református egyházmegye esperese. Ahogyan a római katolikus egyház számára Túrterebes, úgy a református egyháznak Bogdánd számít különleges településnek, ahonnan sok lelkész került ki. Ma már nem beszélnek róla, hogy a diktatúra idején a magyar iskolák diákjait januártól kora tavaszig a Duna–csatornához vitték kényszermunkára a megyéből, emlékezett iskolás korára a lelkész. Fabarakkokban, katonákkal együtt szállásolták el őket. Kiadott norma szerint kellett sáncot ásniuk. A meghurcoltatás mellett ráadásul a nyári vakációban be kellett pótolniuk azt az anyagot, amiről lemaradtak, míg a többiek pihentek. Lele 524 lelkes gyülekezetét tavalyi mínusz két lélekkel zárták, enyhe létszámcsökkenés tapasztalható évek óta. A nagykárolyi református egyházmegye lélekszáma évente egy–egy kisgyülekezetnyivel csökken, tavaly például 286-tal lettek kevesebben. Jelenleg az egyházmegyében 18. 087 számon tartott hívük van, miközben 2005 végén 18. 373 volt a lélekszám. Három részre lehet osztani az egyházmegyét: Nagykároly és Börvely, Gencs, Tasnád nagy gyülekezetek, a Kraszna–mente – Dobra, Magyargéres, Ákos, Krasznamihályfalva, a Tövishát – Lele, Hadad, Bogdánd és Szér – nagyobbacskákból tevődik össze, az érmellékiek pedig kisebbek, itt óriási a szórványosodás. A legkisebb református közösségek az egyházmegyében: Adyfalván harmincnégy, Krasznaszentmiklóson negyvenegy, Szekerestanyán hatvannégy, Sződemeteren negyven, Érszodorón negyven, Érkáváson negyvenöt református él, de léteznek olyan szórványok is, ahol csak néhány hívük lakik. Például Krasznacégény, ahol hárman–négyen vannak, de áll a templomuk, és a krasznamihályfalvi lelkész jár ki hozzájuk. A hadadi Dégenfeld-kastélyt nemrég átvette a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, de az egyházmegye, illetve a hamarosan létrehozandó alapítvány fogja kezelni. A Dégenfeld Egyházi, Oktatási, és Kulturális Központ elsősorban a felnőttoktatásra helyezné a hangsúlyt. Szeretnének átvenni egy erdészházat Rákosterebesen, nagyszerű lenne állandó táborhely kialakítására. Egyre több helyen igénylik az emberek, hogy elkezdődjön a diakónia, a szeretetszolgálat, amelynek szép példája az Oikodomos Alapítvány, amelyet Nagy Sándor lelkész vezet. Százhatvan fő részére meleg ételt biztosítanak. Decembertől indult be az otthoni gondozás. /Fodor István: Egy többarcú református egyházmegye, a huszonegyedik század elején. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jan. 19./

A 87. évét töltő dr. Horváth Attila harmadmagával megalapította a Gyógyszerészeti Kart Marosvásárhelyen, majd bátyjával, Horváth Imrével Románia első fotópapír-üzemét hozta létre, az 1960-ban induló Tanárképző Főiskola üres falai között pedig a fizika-vegytan szakot indította be, s szerelte fel a tanításhoz szükséges laboratóriumot, majd a természettudományi kar tanszékvezetője és dékánja volt több mint egy évtizeden át. Jelenleg Marosvásárhelyen egy szerény tömbházlakásban a nyugdíjasok életét éli. Dr. Horváth Attila /sz. Marosszentkirály, 1920/ az egyetem fizika-vegytan szakát végezte el. Kinevezték gyakornoknak az analitikai kémia tanszékre, majd 1944-ben doktorált. Doktori címét Romániában, mivel az egyetem, ahol a tudományos fokozatot megszerezte, akkor Magyarországhoz tartozott, soha nem ismerték el. Így csak a tanári oklevelét hasznosíthatta. Dr. Hankó Zoltán egyetemi főgyógyszerésznek jutott eszébe, hogy a gyógyszerészetet is Marosvásárhelyre kellene hozni, hogy együtt legyen az orvosi karral. Hankó Zoltánnak sikerült elérnie, hogy az akkori harmadévesek Marosvásárhelyen folytathassák tanulmányaikat. A Vásárhelyre költözött fakultás első előadóit a Hankó–Horváth–Jablonkay hármas alkotta. Dr. Jablonkay István a botanikát tanította, Hankó Zoltán gyógyszerészetet, Horváth Attila pedig a gyógyszerészet-technológiát. 1948-tól rendeződött a helyzet, a megbízott dékán, dr. Obál Ferenc adjunktusként alkalmazta őket, majd Csőgör professzor felterjesztésére dr. Horváth Attilát kinevezték egyetemi előadótanárnak. 1952-ben Horváth Attilát elbocsátották azzal a kifogással, hogy „polgári-objektív” módon tartja az előadásokat. Nem volt hajlandó Popov-féle Herz-hullámokról beszélni és elmondta, hogy a transzformátort a budapesti műszaki egyetem tanárai, Zipernovszky, Bláthy és Déry, tehát magyar tudósok találták fel. Azt is a szemére vetették, hogy katolikus gimnáziumban végzett stb. Bátyjának köszönhető, hogy a háború utáni Romániában egy új iparág, a fényérzékeny anyagok gyártása létrejött. Horváth Attila pedig szakdolgozatát a fotográfiai folyamatok fiziko-kémiájáról írta. Ketten hozták létre az első fotópapírgyárat. A marosvásárhelyi tanárképző főiskolán 1960-ban, az induláskor csak az üres falak voltak. Ide ment át tanítani dr. Horváth Attila. A főiskolán 12 évig volt tanszékvezető, s tizenegy éven át a fizika-vegytan és a matematika szak dékánja. Kezdetben Szilágyi Margit rektornak az volt az elve, hogy azokat a tantárgyakat, amelyeket a diákok nem fognak tanítani az iskolában, románul adják elő. Horváth Attila az iskola teljes leépüléséig tanított. /Bodolai Gyöngyi: Mindig újrakezdve. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 19./

László Ferenc népszerű volt, szerették hallgatni napi sportjegyzetét a kolozsvári rádió hullámhosszán. Most elköszönés nélkül megváltak tőle. Rádiós sportriporterként 1954-től szerepelt, kisebb-nagyobb megszakításokkal a kolozsvári rádió magyar műsorában. Tartott ez 2007. január 3-ig. Sportújságírói pályafutása még gazdagabb. 1950. november 1-től az Igazság sportújságírója 1989-ig, majd a Szabadságnál töltötte be ugyanezt a szerepet nyugdíjazásáig, 1990-ig. Az Igazságnál 1979-ben és 1984-ben Penna-díjat kapott, 2003-ban a kolozsvári rádió életműdíjjal tüntette ki. Karrierjének kiemelkedő mozzanata volt az 1991-es esztendő. A Magyar Újságírók Országos Szövetsége sportújságírói és rádiós sportriporteri életműdíjként Budapesten, fényes ünnepség keretében, az Aranytoll kitüntetést adományozta számára. /Tatár Zoltán: Nem történt semmi... Fiatal kolléga váltja László Ferencet a Kolozsvári Rádióban. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 19./

Hetvenkét éves korában elhunyt az erdélyi és összmagyar képzőművészet kiváló képviselője, Egri László /Kerelőszentpál, 1934. márc. 25. – Kolozsvár, 2007. jan. 16./ üvegművész, a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola nyugalmazott tanára, a Barabás Miklós Céh tagja. Korszerű üvegtárgyai a megyei tárlatok elmaradhatatlan tartozékai voltak. /Németh Júlia: In memoriam Egri László. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 19./

Állapotok és változások címen jelent meg Csíkszeredán a Sapientia–EMTE Műszaki és Társadalomtudományi Karának kiadványa, a Térség–Érték–Társadalom (TÉT-Könyvek) sorozat indító-köteteként. Végzős egyetemi hallgatók tényfeltáró vizsgamunkáinak részleteit tartalmazza. A könyv szerkesztője, Biró A. Zoltán docens, a kar tanulmányi igazgatója írta ajánlásában, hogy mindegyik szövegrészlet mögött olyan adatbázis és tereptapasztalat áll, amelyből a későbbiek során nagyobb tanulmány vagy akár külön kiadvány is készíthető. Oláh–Gál Róbert, a jeles Bolyai-kutató kötetbe foglalta és újabb vizsgálódásai eredményeivel kiegészítette a különböző napilapokban és folyóiratokban a két Bolyairól és követőikről közölt írásait Bolyai Farkastól Farkas Gyuláig /Státus Kiadó, Csíkszereda/ címen. A Marosvásárhelyi Rádió hallgatói már megismerhették Sebestyén Péter plébános Biblia-magyarázatait, most Örömhír /Verbum Kiadó, Kolozsvár/ címen könyvben is összegyűjtötte gondolatait. /Könyvespolc a szerkesztőségben. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 19./

Megjelent Ádám Gyula pompás fotóalbuma /Arcpoétika. Fotóalbum. HMKK-könyvek, Csíkszereda, 2006/. A százvalahány fotó, amelyből ez a tüneményes arcgaléria összeállt, hirdetik, hogy az embernél nagyobb csodája nincs a teremtésnek, írta méltatásában Cseke Gábor. /Cseke Gábor: Az emberi kaland poézise. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 19./

A nyolcvanadik életévét betöltő szentkatolnai tanító, Bakk Pál hat év eltelte után újabb kötettel jelentkezett, az emlékezéseket, feljegyzéseket tartalmazó Útravaló /Ambrózia Kiadó, Kézdivásárhely/ című könyvvel. Több évtized emléke van összesűrítve könyvében, mondta el a szerző. Olyan dolgokról írt, amiket megtapasztalt. A Csíksomlyói töprengések címen tanítóképzősként szerzett élményeit csoportosította. Bakk Pál /sz. Szentkatolna, 1926. aug. 22./ tanítói oklevelet 1947-ben, a csíksomlyói tanítóképzőben szerzett. Pedagógusi pályafutását a moldvai csángómagyar falvakban kezdte, ahol a magyar anyanyelvű intézményes oktatás megteremtésén fáradozott. Szülőfalujába 1959-be került vissza, ahol egészen 1986-ig, nyugdíjba vonulásáig tanított. 1990-ben megalapította Szentkatolnán a Bálint Gábor Közművelődési Egyesületet, melynek elnökévé választották. 2001-ben befejezte a Szentkatolna község enciklopédiájának tekinthető helytörténeti művét, a Szentkatolnai krónikát. /Dimény Haszmann Árpád: A 80 éves Bakk Pál intelmei. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), jan. 19./

Figyelemmel követi az Európai Unió (EU) a cédulabotrányt – erősítette meg Leonard Orban a nyelvi sokszínűségért felelős EU-biztos. Újabb botrány tört ki a D. A. Szövetségben. Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök felmentette tisztségéből Sebastian Bodut, az országos adóhivatal vezetőjét. A Demokrata Párt (PD), amely Bodut a hivatal élére jelölte, azt kifogásolja, hogy Tariceanu egyoldalúan, a megkérdezésük nélkül hozta meg a döntést. Bodu államtitkár előzőleg bírálta a kormány adópolitikáját. /B. T. : Brüsszel árgus szemekkel követi a belpolitikai torzsalkodást. Tariceanu menesztette Sebastian Bodut. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 20./

Dan Voiculescu, a Konzervatív Párt (PC) elnöke felkereste Mircea Geoana szociáldemokrata elnököt, hogy egyeztessenek Traian Basescu elnök tisztségéből való felfüggesztéséről. Az alkotmány szerint az államfő csak akkor függeszthető fel tisztségéből, ha ezt a parlament többségi szavazattal jóváhagyja, majd a lakosság referendum során érvényesíti. /Basescu ellen szavaz a PC és a PRM is. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 20./

Több erdélyi magyar szervezet képviselői a jövő hét végén találkoznak, hogy kinevezzenek egy független jelöltet az európai parlamenti választásokra, jelentette be Gazda Zoltán, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) sepsiszentgyörgyi elnöke. Tájékoztatása szerint a megbeszélésen, többek között, rész vesznek az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), a Székely Nemzeti Tanács (SZNT), az MPSZ és a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) képviselői. Az RMDSZ január 15-én lezárta az európarlamenti választások képviselőjelöltjeinek listáját, amelyen nem tartottak fenn elkülönített helyet az RMDSZ korábbi belső ellenzékét tömörítő szervezetek számára. Gazda rámutatott: az MPSZ kitart a független magyar jelölt állítása mellett. Tőkés László, az EMNT elnöke szerint az RMDSZ tovább folytatja „oktalan pártpolitikáját”, és megint nem a nemzeti érdekeket tartja szem előtt. „Az RMDSZ minisztereit is mind feltette a listára. Nem tudom, hogy ezek az emberek azért mentek miniszternek, hogy az Európai Parlamentbe katapultáljanak? Nagyon szűkkeblű és pártérdekeket szem előtt tartó magatartás ez, megérdemelné az RMDSZ, hogy a nemzeti oldal független jelölteket indítson” – mondotta a református püspök, hangsúlyozva, az EMNT az összefogást javasolta, de az RMDSZ elutasította azt. Azzal kapcsolatban, hogy személy szerint vállalná-e a jelölést, amennyiben ismét felkérnék erre, Tőkés László kijelentette: „Ez nagyon demoralizáló, hiszen nem jó, ha magyar indul magyar ellen”. „Úgy nem lehet együttműködni, hogy közben a pártpolitikai kizárólagosság elvét próbálják meg érvényesíteni. Egy olyan kritériumrendszert fogadtak el az európarlamenti jelöltállításra vonatkozóan, amely túltesz a Román Kommunista Párt egykori kizárólagosságán is” – mondotta Tőkés László. Hozzátette: „Hamarabb tudnak összefogni az ellenséges érzületű román pátokkal, mint saját vértestvéreikkel. Ezek után nagyon nehéz lesz az RMDSZ-hez viszonyulni, különben ezt teszi évek óta, és minden helyzetet elpackáz”. /P. A. M. : Saját jelöltet állítana az RMDSZ ellenzéke. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 20./

Új, a korábbinál átláthatóbb szerkezetben látja el a jövőben a hazai nemzetiségi, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos feladatokat a kormányzat – közölte Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára Budapesten. Gémesi Ferenc azt hangoztatta, hogy a kisebbségi kérdésekkel kapcsolatos kérdésekben nem politikai, hanem szakmai döntések születnek majd. A szakállamtitkárság keretein belül látják el a jövőben a most megszüntetett Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal (NEKH) valamint a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH), továbbá az utóbbihoz kapcsolódó közalapítványok feladatait, főosztályi keretek között. Az olcsóbb működtetés indokai között említette, hogy amíg a HTMH működtetése az elmúlt évben 900 millió forint volt, addig például az Illyés Közalapítvány egymilliárd forint támogatási forrás elosztásáról dönthetett. A támogatáspolitika átalakítása kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a megjelent hírekkel szemben a kisrendezvények projektjeire is tudnak forrásokat biztosítani a Szülőföld Alap keretéből. Elmondta, míg a határon túli magyarsággal kapcsolatos feladatokat ellátó intézményekben korábban közel 140-en dolgoztak, addig a jövőben a szakterületen mindössze 46-an tevékenykednek majd. Gémesi Ferenc terveik között említette, hogy kijelölnék azokat a határon túli fontos, „nemzeti jelentőségű” intézményeket, amelyeknek támogatására több évre garanciát vállalnának. Az úgynevezett „zászlóshajó-projektek” között említette azt az elképzelést, amely szerint a 2007 és 2013 közötti időszakban a magyar határ két oldalán, több mint száz helyen „visszaépítenék” a településeket összekötő útszakaszokat. /Új kormányzati szerkezetben Magyarországon a nemzetiségi ügyek. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 20./

A kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar tagozatvezetőinek tanácsa Magyari Tivadar docenst jelöli az egyetem magyar tagozatvezető rektor-helyettesének a november végén lemondott Salat Levente helyébe. Úgy határoztak, hogy most csak a magyar tagozatvezető rektor-helyettes személyét jelölik, a másik prorektori tisztség betöltésére még várni kell. A tanács január 19-i ülésén 3 tartózkodással szavazta meg Magyari jelölését. Az ülésen nem vett részt a testület legidősebb tagja, Sárkány Kiss Endre. A biológus docens elmondta: tiltakozik az eljárás ellen, ezért még az ülésen való jelenlétével sem akarja legitimálni azt. Úgy véli: a magyar oktatók többsége nem támogatja az új rektor-helyettesek jelölését, mivel a rektor továbbra sem tárgyal a fontosnak ítélt kérdésekről. Nicolae Bocsan nemrég ugyanis „visszadobta a labdát” kijelentve: csak az új rektor-helyettesekkel hajlandó tárgyalni. Ugyanakkor – bizonyos források szerint – az Akadémiai Tanács elnöke, Andrei Marga kijelentette, hogy Benedek József, Veress Károly és Magyari Tivadar az a három személy, akit szívesen látna a rektor-helyettesi tisztségben. Sárkány kijelentette: a magyar tagozatvezetők döntése és az új tisztségviselők személye az ülés előtt borítékolható volt. A döntést jóvá kell hagynia a BBTE szenátusának is. Magyari Tivadar 39 éves, szociológus, a BBTE-n tanult. Tizenhárom éve dolgozik az egyetemen, a társadalomkutatási módszerekkel és a médiatudománnyal kapcsolatos tárgyakat tanítja. Hat éve a Szociológia Tanszék magyar tagozatának felelőse, két éve a Szociológia és Szociálismunkás Kar magyar ügyekkel foglalkozó dékán-helyettese. /Új magyar rektor-helyettes. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 20./

Gyakorlatilag minden európai társadalomban a lakosságnak háromtól tízig terjedő százaléka nacionalista, mutatott rá Kántor Zoltán szociológus. Nyugat-Európában talán kisebb az arány, mint Kelet-Európában. A múlt héten jött létre az Európai Parlamentben egy szélső jobb orientáltságú pártokat tömörítő frakció. Jelenleg az Európai Unió kisebbségekkel kapcsolatos álláspontja nem kisebbségvédelmi, hanem biztonságpolitikai jellegű. /Kiss Bence: Újratermelődő nacionalizmus. Beszélgetés Kántor Zoltán szociológussal. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 20./

Marosvásárhelyen nem nevezhetnek el utcát Kossuth Lajosról, egy román bíró ítéletére alapozva a döntést. A bíró szerint Kossuth Lajos negyvenezer erdélyi román megöléséért és háromszáz parasztház felgyújtásáért felelős. Közben Románia uniós tagállam lett. A Kossuthra rótt vád nem új keletű a román történetírásban. 1996. március 14. óta Kolozsvárott, a Biasini Szálló épületén – a Petőfi Sándor tiszteletére elhelyezett emléktábla alatt – román és angol nyelven írt bronzöntvény hirdeti: „A magyar nemesek 1848-1849-ben 40 ezer románt végeztek ki és 239 falut fölégettek. ” 1850-ben az osztrák, hivatalosnak tekinthető felmérés szerint a román áldozatok száma 4366 főben állapítható meg – a harc közben elesettek száma nélkül. Ugyanezen felmérés szerint az erdélyi magyar lakosság vesztesége – a polgári lakosságot nézve – 7500-8500 főre tehető. George Baritiu román történész 1890-ben hatezer román polgári lakos haláláról számolt be, s a mai napig ezt a számot tartja hitelesnek a mérsékelten liberális román történészgeneráció is. Ha tehát a számokkal „játszunk”, akkor a románok embervesztesége minimum 4366, maximum 6400 fő. Ez nem kevés, de messze van a negyvenezertől. Avram Iancu – a Habsburg-udvar által buzdított – felfegyverzett román csapatai 1848 októberében kisebb hadjáratba kezdtek az erdélyi magyarok ellen. Október közepétől november közepéig tucatnyi magyar település lakosságát mészárolták le. 1849 januárjában Nagyenyeden egy román felkelőcsapat feldúlta a várost, különös kegyetlenséggel nyolcszáz embert ölt meg. A mészárlások Hariban, Nagylakon, Borosbenedeken és Járán folytatódtak. A román–magyar összecsapásokban esett el a márciusi ifjak egyik jeles alakja, Vasvári Pál is. Avram Iancut a magyar forradalom leverése után nem vonták felelősségre. Az enyhülés a kompromisszumra készen álló Nicolae Balcescu fellépésével kezdődött, ő békülő szándékkal fordult Kossuth Lajoshoz. A magyar kormánnyal aláírt „megbékélési tervezet” képezte részben az alapját a magyar nemzetgyűlés 1849. július 28-án elfogadott határozatának. Vérváddal, tömeggyilkossággal sújtani Kossuthot felelőtlenség. /Kovács Emőke történész: Kossuth Lajos, „a tömeggyilkos”. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 20./

A Székely Nemzeti Múzeum sepsiszentgyörgyi főépülete előtt elhaladónak feltűnik az új kapu. A régi elkorhadt, a kapulábak eltörtek, így teljesen kicserélték. A fa részt a Haszmann-fivérek az eredeti rajz szerint kifaragták. Más is történt, mondta el Vargha Mihály, a múzeum megbízott igazgatója, a tél beállta előtt kijavították a tetőzetet, kitakarították a padlást. Boér Hunor szerkesztésében megjelent a 2006-os Acta, ezúttal mint a Székely Nemzeti Múzeum és a Délkeleti Intézet évkönyve. (Utoljára a 2000-es Acta jelent meg az SZNM kiadványaként.) /Szekeres Attila: Él a múzeum. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 20./

A sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium diákjai tudják a kötelességüket, miként tíz éve Dudás József, a Forradalmi Nemzeti Bizottmány erdélyi származású tagja és Szabó János Széna téri fegyveres csoport vezetője kivégzésének napján is megemlékeztek az ‘56-os forradalom és szabadságharc utóéletéről, úgy most is irodalmi-dokumentációs műsort állítottak össze ,,az ötven évvel ezelőtti, január 18-21. között elkövetett kivégzésekre, letartóztatásokra, betiltásokra és hajdani mikós diákok akkori szervezkedésére is emlékeztetve”. Fontos a mikósok előadása azért is – hangsúlyozta Kónya Ádám, az Ezerkilencszázötvenhat, te csillag című, a Székely Nemzeti Múzeumban bemutatott előadás házigazdája -, mert Magyarországon a fél százados évforduló lejárván, igyekeznek tudomást sem venni arról, hogy 1957 tavaszán még működött az ellenállás, hogy hihetetlen durvasággal és kegyetlenséggel ekkor bontakozott ki a megtorlás. Ötven éve, január 18-án betiltották a Magyar Írók Szövetségét, két nap múlva az újságírók szövetségét, majd 26-án az összes tudományos, kulturális egyesület tevékenységét a Belügyminisztérium felügyelete alá helyezték. Nos, ha az éppen regnáló, a forradalom emlékének felidézésétől is rettegő magyarországi hatalom minderről megfeledkezik, a mikósok nem így tesznek, őket múltjuk kötelezi. /Váry O. Péter: ‘56 kötelez. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 20./

A Romániai Írók Szövetsége temesvári szervezetének hagyománya szerint egyszerre köszöntik fel az egymáshoz közel eső születésnaposokat. Január 19-én a szövetség három tagját ünnepelték, köztük Pongrácz P. Máriát, a Nyugati Jelen és az Irodalmi Jelen kulturális folyóirat főmunkatársát, akinek egyébként szenteste volt a születésnapja. Az irodalombarátok közül is többen mondtak méltatást, köztük Achimescu Ildikó újságíró, aki Pongrácz P. Mária hivatástudatát, szakmai alázatát, pontosságát, a kollégák útját egyengető szándékát emelte ki. /P. L. Zs. : Születésnapos írók. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 20./

Január 18-án Resicabányán, Magyar Művelődési Ház RMDSZ-es gyűléstermében került sor az Új Hullám évi beszámolójára. Az esztendősnél alig idősebb Új Hullám nevű ifjúsági szervezet vezetője, Costan Melánia bemutatta a szintén Új Hullám címmel megjelenő negyedévi kis lapot, pontosabban annak legfrissebb, negyedik számát. Resicabányán kisszámú közönség előtt tartották meg a Petőfi-estet a helyi Magyar Művelődési Házban, Bálint Erzsébet tanítónő szervezésében. A helyi magyar közösség számára hagyományszerű már a Petőfi-est, évek óta megrendezik. /Az Új Hullám egy esztendeje. A szerelmes Petőfi = Nyugati Jelen (Arad), jan. 20./

Nagyenyed városi tanácsa január 18-i ülésén egyhangú szavazattal díszpolgári címet adományozott dr. Csávossy Györgynek. Csávossy György a mezőgazdasági tudományok doktora, több mint 12 fajta, illetve fajtajelölt szőlő előállítója. Ő teremtette meg Belső-Erdély legjobb, Herkules nevű vörösbor fajtáját. Bodzavirág illatú fehér bora, a Nauszikaa külföldi szakemberek szerint is Közép-Európa egyik legillatosabb bora. Hét szakmai kötete közül a “Jó boroknak szép hazája, Erdély” a magyar nyelvterület legjelentősebb szőlészeti-borászati monográfiája, amelyért 2003-ban a magyarországi mezőgazdasági kiadványok sorában az év szerzője címet kapta. Az elmúlt év karácsonyi könyvvásárán jelent meg Budapesten a “Magyarán a borról” című kötete, melyben a borleírás irodalmi nyelvezete és a bor gasztronómiai szerepe a legjelentősebb fejezetek. Legutóbbi kiadványa (Borászat) a napokban jelent meg a marosvásárhelyi Mentor Kiadónál. Csávossy költőként, drámaíróként és publicistaként is ismert az erdélyi magyar kortárs irodalomban. Kilenc színművet írt, minden erdélyi magyar színházban, valamint Bukarestben román fordításban is volt ősbemutatója. Legutóbbi verskötete, a Hervadás havában az Irodalmi Jelen Könyvek-sorozatban jelent meg. Az aranytollas publicista a Magyar és a Román Írószövetség tagja, melynek kolozsvári fiókja a tavaly Kacsó Sándor-díjjal tüntette ki. /Takács Ildikó: Csávossy György Nagyenyed díszpolgára. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 20./

Kiss Pál /Marosvásárhely, 1911. júl. 27. – Budapest, 2001/ egyetemi tanulmányait Kolozsváron a történelem- és földrajztanári szakon 1932-ben summa cum laude eredménnyel végezte. Tanári működését a marosvásárhelyi kollégiumban kezdte el. Minden órán a tananyaghoz kapcsolódó képzőművészeti ismeretekkel bővítette magyarázatait. 1943-ban jelent meg a Marosvásárhely és a Közművelődési ház képtárának magyar értékei című két kisméretű kötete, ugyanebben az évben Marosvásárhely története című könyve. Az 1944. évi államváltozáskor köteteit elkobozták s tanári működését Budapesten folytathatta. Budapesten a Lónyai utcai gimnáziumban, majd 1951–1976 között a Képző- és Iparművészeti Gimnáziumban a történelmet és a művészetek történelmét oktatta. 1946-ban summa cum laude eredménnyel szerezte meg a művészettörténész doktori címet. 1946-tól kezdve művészettörténeti írásait M (Marosvásárhely) előnévvel jegyezte. Művészettörténeti előadásokat tartott a József Attila Szabadegyetemen Budapesten és vidéken (Szeged, Sopron, Győr, Kalocsa, Baja, Miskolc stb.). A Magyar Rádió Szabadegyeteme műsora keretében éveken át előadásokat tartott az erdélyi székely művészekről. Ismeretterjesztő előadásainak és nyomtatásban megjelent írásainak anyagát nagyrészt – az erdélyi képzőművészek életéről, alkotásairól – könyvtárak, múzeumok és magángyűjtemények felkutatása révén gyűjtötte össze. Számos ismertető cikket tett közzé Marosvásárhely műemlékeiről, valamint az erdélyi magyar festőkről és kiállításaikról. (Dósa Géza, Boér Márton, Szabó János, Vida Árpád, Bikfalvi Koréh Zsigmond, Nagy István, Nagy Imre, Gy. Szabó Béla, Berde Amál, Gámentzi Zoltán, Karácsony János, Ferencz Júlia). A Művészettörténeti Értesítőben jelentek meg ismertető írásai. Az 1990-ben megjelent, az Erdélyi magyar művészek a XVIII–XX. században című nagy kötetében foglalta össze az alig ismert, vagy méltatlanul elfelejtett magyar festők és szobrászok életrajzi adatait és művészeti alkotásait. Társszerzőként írt a Művészeti Lexikon I–IV. köteteiben is. M. Kiss Pál 2001-ben Budapesten halt meg, a marosvásárhelyi református temetőben alussza örök álmát. /Keresztes Gyula: Dr. M. Kiss Pál tanár, művészettörténész. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 20./

Eminescu születésnapjára az Evenimentul Zilei című lap január 15-i számában a költő erotikus verseiből közölt néhányat. Másnap bűnhődött: Eugen Simion akadémikus megszidta a lapot, mondván, hogy Eminescu költészetét nem ezek a versek jellemzik. A professzor itt ellenpéldaként bizonyára a Doina üzenetére gondolt: a románok hazáját elözönlő idegenek szívét kutyák falják fel, írta Barabás István. A kritikai kiadásoknak kötelezően tartalmazniuk kell az író műveit a kézirat tiszteletben tartásával, beleértve a fennmaradt változtatásokat is. Ez okból Creanga és Eminescu írásait sem lehetett elhallgatni. Eminescu nemzeti költő, akit a mai szélsőséges román sovén-nacionalizmus szentté akar avatni. Az újságíró Eminescu soviniszta-antiszemita cikkeit még elnézik, de obszcén versei már sehogysem illenek egy ortodox szenthez. Hogyan hidalja át ezt a dilemmát a Román Akadémia? Eugen Simion megtiltaná a sajtónak a szellőztetést, ezzel szemben Dimitrie Vatamaniuc, a kritikai kiadás egyik gondozója bevette ugyan a trágár verseket, de azzal a magyarázattal, hogy ezeket nem Eminescu írta, hanem a korabeli sajtóból kimásolt népköltészeti termékekként maradtak fenn kéziratai között. Így már jöhet a szentté avatás – sugallja a tekintélyes tudós. Most azt akarják bebizonyítani, hogy Eminescu 1889-ben gyilkosság áldozata lett. Vagyis nem vérbaja és elmebetegsége kergette halálba, hanem azok a magyar és osztrák titkosügynökök, akik minden lépését figyelték, mert attól tartottak, hogy cikkei nyomán Erdély Románia részévé válik. /Barabás István: Lírai bilincsek. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 20./

Megjelent az Erdélyi Művészet 25. száma. A lapindító Veres Péter sem remélte, amikor évekkel ezelőtt Székelyudvarhelyen létrehozta hiánypótló kiadványát, hogy elérkeznek a VII. évfolyam 3. számához. Művészettörténész, műkritikus, művészeti író munkatársak színvonalas írásaikkal tartják fenn az interneten is olvasható, sokfelé eljutó lapot. Ebben a számban Kovács Árpád a Kolozsvárról Magyarországra települt, de szülőföldjéhez azóta is sok szállal kapcsolódó Kádár Tibor festőművész „kalotaszegi” képeiről írt. Németh Júlia egy nemrég elhunyt keramikus, Szabó Bokor Márta hagyatékát méltatta. Incze László a kézdivásárhelyi múzeum képzőművészeti gyűjteményéről közöl összefoglalót. Folytatódik a lapban Biró József Erdélyi kastélyok sorozata, amely immár a VII. fejezeténél tart. /( nk ): Erdélyi Művészet 25. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 20./

Számos érdekes írást tartalmaz a kolozsvári Vasárnap katolikus hetilap idei Évkönyve. Dr. Holló László Ismerjük meg Európát! című átfogó tanulmányában az Európa-eszmét, Európa legendáját, az Európa-fogalom etimológiáját ismerteti. /Fodor György: Vasárnap Évkönyv – 2007. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 20./

Kerüljön előtérbe a háttér címmel szervezte meg szórványpasztorációs konferenciáját Csíkszeredában az erdélyi főegyházmegye szórványbizottsága. A tanácskozáson az egyházmegye szórványtelepülésein szolgáló plébánosok, az érsekség főtanfelügyelője, gazdasági igazgatója és érseki helynöke vett részt. A főegyházmegye 80 szórványplébániájának helyzetjelentését Darvas Kozma József csíkszeredai esperes-plébános, a szórványbizottság titkára ismertette. Míg a székelyföldi megyékben az egyházközségek az önkormányzatoktól is kapnak segítséget, addig a szórványplébániák kevésbé számíthatnak helyi költségvetési támogatásra. A szórványközösségekben a legtöbb gondot az anyagiak hiánya okozza. Sok közösségnél hiányzik a helyben lakó lelkipásztor, hitoktató, a megfelelő hittanterem. Az egyházi épületek állaga is egyre romlik. Az erdélyi főegyházmegyében a papok több mint 10 százaléka dolgozik szórványban. Tófalvi Géza segesvári lelkész elmondta, hogy egyházközsége többszörösen is szórványban van: nyelvi és felekezeti szempontból is. Az anyaegyházközségben, Segesváron, a hívek többsége kétnyelvű. Az egyházközség másik problémája a hívek egyre fogyatkozó száma. A segesvári anyaegyházközséghez tartozó településeken: Erzsébetvároson, Héjjasfalván, Fehéregyházán, Sárpatakán, Hidegkúton azzal kell szembesülni, hogy belátható időn belül kihalhatnak ezek a magyar katolikus közösségek. A felsorolt problémákkal küzdenek a protestáns gyülekezetek is, derült ki Vetési László református lelkész előadásából. A konferencián Bakó Béla ferences szerzetes a liturgia fontosságáról, Böjte Csaba a szórványiskolákról, Horváth István marosújvári plébános a szórványban zajló hitoktatásról tartott előadást. Arra a kérdésre, hogy hogyan lehet szórványban ilyen eredményeket elérni, Böjte Csaba dévai ferences hangsúlyozta: „Amit teszünk, vidáman kell tegyük!” „Azt hiszem, nem számolgatni kell az embereket, hanem szeretni! Jézus Krisztus nem azért küldött, hogy én leltározzak, hányan vagyunk és hányan nem, hanem szeretettel öleljük át, akikkel közösségben vagyunk. ” Böjte Csaba olyan karácsonyi misét is mondott már, hogy senki nem volt a templomban. Árpád-kori templom volt ez Kackón, helyben lakó hívő már nincs abban a közösségben. /Csúcs Mária: Kerüljön előtérbe a háttér. = Vasárnap (Kolozsvár), jan. 21./

Markó Béla, az RMDSZ elnöke és Tőkés László református püspök, az EMNT elnöke január 21-én rövid megbeszélést folytatott Nagyváradon. Tőkés László felajánlotta az RMDSZ elnökének, hogy az európai parlamenti választásokig hátralévő időszakban még egyeztessenek, és RMDSZ-es lista helyett erdélyi nemzeti jelöltlistát állítsanak össze. „Az elnök közölte, hogy kedden összeül az RMDSZ Operatív Tanácsa, és az ülésen felveti a javaslatomat. Nem fűzök nagy reményt ehhez az ígérethez, de úgy gondolom, mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy az erdélyi magyarság egységesen léphessen fel a választásokon” – mondotta Tőkés László. /Nemzeti jelöltlistát javasol Tőkés. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./

Az bizonyulhat helyesnek és törvényesnek, ami a politika erős embereinek az érdekeivel egybevág. Továbbra is érvényes Nicolae Iorga tétele, miszerint az igazság az, ami a nemzet érdekeinek megfelel. Olyan kispolgári ostobaságokkal mint lelkiismeret, igazság, tisztesség felvilágosult posztmodern korunkban csak a dilettánsok rontják politikai esélyeiket. /Bíró Béla: A politika „erkölcse”. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 22./

„Szimbolikus intézmények helyett új alapokra helyezett kisebbségpolitika fog bekövetkezni, az eddigi sokszereplős struktúra helyett ezután egy jóval leegyszerűsödött intézményi háttérrel fognak találkozni” – jelentett ki Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal szakállamtitkára azon a sajtótájékoztatón, amelyen a Külkapcsolatokért és Nemzetpolitikáért Felelős Szakállamtitkárság strukturális felépítését ismertette. A szakállamtitkárság három főosztályra tagolódik. A Kül- és Biztonságpolitikai Főosztály a miniszterelnök, illetve az állami vezetők külkapcsolataival és a területen adódó koordinációs feladatokkal foglalkozik, a Nemzetpolitikai Főosztály a határon túli – újabb szóhasználat szerint a külhoni – magyarok ügyeivel, a magyarországi kisebbségekkel pedig a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Főosztály. A Nemzetpolitikai Főosztály – élén főigazgatóval és főigazgató- helyettessel – három osztályra tagolódik: stratégiai és fejlesztéspolitikai, koordinációs, illetve támogatáspolitikaira. Gémesi közlése szerint a nemzetpolitika területével Törzsök Erika foglalkozik, azonban a személyi kérdésekről ennél többet nem árult el. A főosztály jóváhagyott létszáma 35 fő körüli, a Szülőföld Alappal együtt összesen 46 fő, a korábban működtetett mintegy 140 fős apparátussal szemben. A Stratégiai és Fejlesztéspolitikai Osztály a koncepciógyártásban és a fejlesztéspolitikába való bekapcsolódásban lát el alapvető feladatokat. A Koordinációs Osztály látja el azokat a klasszikus kapcsolattartási feladatokat, amelyek korábban a HTMH hatáskörébe tartoztak. A Támogatáspolitikai Osztályhoz fog tartozni az összes olyan kérdés, amely a kultúra, az anyanyelv, az egyház, az ifjúság és minden más területen támogatásügyben jelentkezik. /Guther M. Ilona: Finanszírozási szerződés külhoniaknak. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 22./

„A Székely Nemzeti Tanács nagyon szeretné, hogy a független európai parlamenti képviselőjelölt székely legyen” – jelentette ki az SZNT Állandó Bizottságának hétvégi ülése után Fodor Imre Marosvásárhelyen. A megbízott elnök elmondta: az EP-választásra az SZNT nem állít saját jelöltet, de egy megfelelő független jelöltet akár az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal közösen támogatna. Fodor hozzátette, folytatni kell a területi autonómia iránti igény felmérését célzó belső népszavazást, ezért legközelebb február 10–17-e között Szovátán, Balavásáron, Makkfalván, Abodon, valamint Szolokmán rendeznek autonómia-referendumot. /SZNT: jelölt nincs, de legalább legyen székely. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 22./ Ferencz Csaba alelnök kijelentette: – Azáltal, hogy Erdővidék lakosságának 99,52 százaléka kifejezte autonómiaigényét, ez az igény a közbeszéd alapvető igénye. Ilyen értelemben azt a jelöltet, aki nem vállalja fel a területi autonómiát, az SZNT nem tudja támogatni. /A SZNT egy „megfelelő” független jelöltet támogatna. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 22./

A magyarság belső struktúrája átalakult, nemzeti létünk új értelmezést s egyben új lehetőséget kapott Románia európai uniós csatlakozásával, az erdélyi kultúra pedig visszakerült Európába – fejtette ki január 21-én, vasárnap Nagyváradon Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke a magyar kultúra napja alkalmából. Hangsúlyozta: ez a nemzeti lét csak erős kulturális alapokra épülhet, melynek tartópillére csakis a kulturális autonómia lehet. Markó Béla, az RMDSZ elnöke kifejezte reményét: hamarosan eltűnik majd a magyarság életéből az „utálatos” kifejezés, hogy „határon túli magyar kultúra”. Ha sikerül kihasználnia a magyarságnak az integrációból fakadó új lehetőségeket, akkor van is esély erre – tette hozzá. Magyar kultúra csak egy van, amely ugyanakkor rendkívül sokszínű, így van erdélyi, felvidéki, délvidéki és kárpátaljai ága – mondta Markó. Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke arra szólította fel a házelnököt: nagyváradi látogatásán foglaljon állást a határon túli magyarsággal kapcsolatos magyar kormánypolitikával kapcsolatban. Szili Katalin furcsának találta a püspök e megnyilatkozását, emlékeztetve, hogy e kérdésben ő soha nem rejtette véka alá véleményét. Közölte: kezdeményezte egy nemzetpolitikai törvény megalkotását, amelynek a koncepcióját most dolgozzák ki a munkatársai. /Szili: Az erdélyi kultúra visszatért Európába. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./ Tucatnyi fiatal, az Erdélyi Magyar Ifjak tagjai „80 százalékkal kevesebb pénz az erdélyi magyar kultúrának”, „Igen, megcsináltátok!” feliratú táblákkal vonultak a nagyváradi színház elé január 21-én, a gálaműsor kezdete előtt. Nagy József Barna, a szervezet helyi elnöke elmondta, félórás felvonulásukkal az ellen tiltakoznak, hogy amíg bent az épületben a magyar kultúrát ünnepelik, addig Szili Katalin kormánya drasztikusan csökkentette a határon túli kulturális támogatásokat. Az aradi filharmonikusok egy része tiltakozni kezdett, amikor a színpadon az előadásra készülve rájöttek, hogy a magyarságnak kell muzsikálniuk. Többen azt kiabálták, nem hajlandóak nacionalista rendezvényen részt venni. A zenészeket az sem nyugtatta meg, amikor az egyik szervező azzal érvelt, hogy a fellépésért megkapták a pénzüket. – Szili Katalin házelnöktől elvárható, hogy nagyváradi látogatása alkalmával világosan és egyértelműen fejezze ki álláspontját a magyarországi határon túli politikáról, Markó Bélának is kötelessége lenne állást foglalnia e témában – jelentette ki Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke nyilatkozatában. „Az erdélyi magyarság számára rossz üzenete van annak, hogyha Szili Katalin országgyűlési elnök, Markó Béla RMDSZ-elnök és a bihari RMDSZ a magyar kultúra napját együtt ünnepli Nagyváradon, ugyanakkor a magyar-magyar kapcsolatok válságáról, az erdélyi magyar kultúra és oktatás terén érvényesülő megszorításokról, a magyarországi támogatáspolitika visszaeséséről egyetlen szót sem szólnak” – áll a dokumentumban. Szili Katalin kifejtette: „Teljes mértékben megértő és elnéző vagyok a püspök úrral szemben, ha ő romániai belpolitikai indíttatásokból tesz ilyen megnyilatkozásokat. ” /Tiltakozásokkal tarkított kultúraünnep Nagyváradon. = Krónika (Kolozsvár), jan. 22./ A nagyváradi gálaesten Magyar Kultúra-díjban részesült Antal Béla tanár, kutató, Thurzó Sándor hegedűművész, F. Bathó Ida színművész. Elismerést kapott Cservák Miklós körzeti RMDSZ-elnök, Józsa Ferenc tanár, Gittai István költő. A hét végén Erdély-szerte ünnepelték a magyar kultúrát. Nagyváradon átadták a frissen felújított, RMDSZ által működtetett Bunyitay Vince Könyvtárat. Az országban a nagyváradi Bunyitay Vince Könyvtár az egyetlen olyan téka, amely majdnem 30 ezer kötetet tartalmaz. /Both Abigél: Az erdélyi kultúra visszatér Európába. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 22./

Magyari Tivadar szociológust jelöli rektor-helyettesnek a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar tagozatának vezetősége. Magyari a november végén lemondott Salat Levente helyét foglalja el. E kérdésben azonban az utolsó szó az egyetemi szenátusé. A 39 éves oktató eltökélt szándéka napirenden tartani a megoldatlan problémákat. Ezek közé tartozik a magyar tagozat önállóságát szavatoló működési szabályzat elfogadtatása, valamint a többnyelvű feliratok elhelyezése. A szintén a magyar tagozatot megillető második rektor-helyettesi tisztségre, – amely Nagy László lemondása után szabadult fel – egyelőre senkit sem jelöltek, mivel nem akadt olyan magyar oktató, aki elvállalta volna a megbízatást. Magyari Tivadar tizenhat éve dolgozik az egyetemen, a társadalomkutatási módszerekkel és a médiatudománnyal kapcsolatos tárgyakat tanítja. Hat éve a szociológia tanszék magyar tagozatának felelőse, két éve a szociológia és szociálismunkás kar dékán-helyettese. /BBTE: Magyarit jelölték magyar rektor-helyettesnek. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 22./