Válasz nélkül maradt a Magyar Polgári Szövetség egy évvel ezelőtti kezdeményezése: a szórványban és Csángóföldön élő magyarok megmaradását segítené elő, ha testvértelepülési kapcsolatot teremtenének velük. Gazda Zoltán sepsiszéki MPSZ-elnök most megismételte felhívásukat. /Farkas Réka: Figyeljünk a szórványra. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 26./

Tavaly kifosztották a baróti rendőrparancsnok, Valentin Bulgariu lakását. A nyomozás hónapokig eredményteken volt, most pedig két köpeci családot vádolnak a bűntett elkövetésével. Elmondásuk szerint január 10-én és 11-én a rendőrök késő estig vallatták étlen-szomjan a szívbeteg Szász Andrást, fiát, az ötödikes Róbertet hétig tartották bent, Ágoston Gábor István fejét a számítógép sarkába verték, végezetül öngyújtó lángjával fenyegették meg. Szász Olgát több óráig vallatták. Szász András elmondása szerint augusztusban hazafelé kerekezvén mobiltelefont talált a földkupacon. Hazavitte, megtisztogatta. A falubeli ismerősöknél érdeklődtek, hogy kié lehet, de gazdájára nem leltek, ezért a talált jószágot az Róbert fiuknak adták. Január 10-én fiával együtt bevitték őket a rendőrségre. Elmesélte, hogyan került hozzájuk a telefon. A rendőrök verni kezdték az asztalt, hogy hol a pénz, ne hazudjon. Éles fájdalom hasított a hátába, rávágták az ajtót. Este tizenegyig bent tartották. Másnap előbb feleségét, Szász Olgát kísérték be a rendőrörsre, majd Szász Andrást. Végül a rendőr közölte vele, hogy legalább négy-öt esztendőre lecsukják. Benedek Piroskát is bevitték, tőle is kérdezték, hova tűnt a rendőrparancsnok pénze. Ágoston Gábor Istvánt, a Baróti Szabó Dávid Középiskola diákját informatikaóráról kérte ki a rendőrség. Megverték, öngyújtó lángjával fenyegették, hogy kiégetik a szemét. /Hecser László: Veréssel nyomoz a rendőrség. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 26./

Január 26-án Szatmárnémetiben, az Evangélikus Imaházban emlékeznek a szatmári nagy költőre, Gellért Sándorra, aki ezen a napon tizenkilenc évvel ezelőtt Mikolában halt meg. Nagyszabású eposzban írta meg a magyarok doni tragédiáját. Verseket, prózai írásokat, útijegyzeteket és műfordításokat publikált. Versei csak élete végén jelentek meg először válogatásban, A magány szikláján címmel. A megemlékezésen részt vesz, Gellért Sándor fia, Gellért Gyula érmelléki református esperes is. /Ezen a napon halt meg Gellért Sándor. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jan. 26./

Életének 61. esztendejében rövid szenvedés után elhunyt Petkes Gergely, a Nagykárolyi Elméleti Líceum matematikatanára. Korai távozása mindenkit megrendített. Számos generációt készített fel az életre. Ő volt a Matematikatanár, sokak példaképe. /Elment a Mester. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jan. 26./

A kedvezménytörvény alapján kiadott magyar igazolványoknak jó része éri el ötéves érvényességének határidejét idén. A jelenlegi törvény értelmében minden lejáró magyar igazolványt újra lehet cserélni – mondja Kövessi Botond, a Hunyad megyei státusiroda vezetője. Az új igazolvány beszerzéséhez csupán a régi bemutatására, illetve egy útlevél-típusú fényképre van szükség, ezek alapján bárki újra cserélheti a lejárt magyar igazolványát. Jelenleg dolgoznak egy olyan törvénymódosításon, amely feloldja az ötéves érvényességi időszakot és automatikus meghosszabbítást tesz lehetővé. Nyilvántartása szerint Hunyad megyében az elmúlt öt esztendőben közel 6000 magyar, illetve 450 diák- és 70 pedagógusigazolványt igényeltek. /GBR: Újra cserélhetők a lejáró magyar igazolványok. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 26./

Partnerség jött létre a Magyar Köztársaság Kulturális Koordinációs Központja (MKKKK), a Kovászna Megyei Művelődési Központ (KMMK), valamint a Bod Péter Megyei Könyvtár (BPMK) között Sepsiszentgyörgyön. Ennek eredménye volt Vetési László református lelkész szórványügyi előadása, Mészáros Tibor irodalomtörténész, a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársa gondozta Márai Sándor-emlékkiállítás, illetve Réti Balázs zongoraművésznek, a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanárának hangversenye. Másfél éve Imreh-Marton István, a művelődési központ igazgatója kezdeményezte a kulturális intézményvezetők havi-kéthavi találkozóját, együttműködését. /Domokos Péter: Kultpezsgőtabletták. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./

„Megérkeztünk az Európai Unióba?” címmel tartják január 26-27-én Marosvásárhelyen, a Deus Providebit Házban az immár hatodik alkalommal megrendezett Kereszténység és Közélet Tanulmányi Napokat. A budapesti Márton Áron Társaság, az RMDSZ, valamint a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom szervezte vitafórumon erdélyi és magyarországi teológusok, politikusok és társadalomkutatók értekeznek az egyház és a társadalmi folyamatok viszonyrendszeréről, az egyház társadalomneveléséről, valamint a hitélet kérdéseiről. Sulyok Elemér tart előadást az emberi méltóságáról. Az előadók között lesz Markó Béla, Kádár Béla közgazdász, Borbély László miniszter, Nagy Zsolt informatikai miniszter, Varga Attila képviselő, Markó Attila államtitkár és Kötő József. /Kereszténység és Közélet Vásárhelyen. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./

Január 25-én Szatmárnémetiben, a Németi Református Egyházközség gyülekezeti termében a panyolai Citerazenekar lépett fel, ezt követően pedig Méhes Kati, a Harag György Társulat színművésze adott elő tréfás népi elbeszélésekből összeállított műsort. /Citerások. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jan. 26./

Nagyszalonta könyvtárának katalógusa ezentúl a világhálón is elérhető, ez országos viszonylatban újdonságnak számít. A téka oldala a város hivatalos honlapjáról, a www.salonta. net oldalról nyitható meg, és magyar, illetve román nyelven tanulmányozható. Összesen 90 ezer kötet címe között lehet böngészni. Az Arany János Emlékmúzeum szomszédságában található könyvtárban mindig nagy a forgalom: az év elejétől 900 személy kölcsönzött könyvet. Olyan is akad közöttük, aki a napilapokért jár be, mivel nincs módja ezekre előfizetni. A beiratkozott tagoknak a könyvtár ingyenes internetezési lehetőséget is biztosít. /Gergely Gizella: Könyvtári premier. = Krónika (Kolozsvár), jan. 26./

Amikor, 1975-ben a Kriterion Könyvkiadónál Beke György „barangoló-köteteinek” első könyve megjelent, talán még a szerző sem sejtette, hogy az itthon megjelent öt könyv csak kezdet. Magyarországi újra megjelentetésük és a folytatás tíz kötetre tervezett, irodalmunkban egyedülálló teljesítményként számon tartott írói vállalkozássá bővül, az életmű legszámottevőbb része lesz. A 2006-os budapesti karácsonyi könyvvásáron bemutatott nyolcadik könyv /Barangolások Erdélyben 8. Székelyföld. Gyilkos-tó, Szent Anna tava Felsőmagyarországi Kiadó, 2006./, a Székelyföldet bemutató 3. kötet Hargita megyébe kalauzolja az olvasót. Legendák földje, de a legendák mögül reális világ bontakozik ki, évszázadok keservektől, csapásoktól sújtott, a megmaradásért vívott véres küzdelme. A könyvben jelen van a felelősség és aggódás érzése. A XX. század a nemzet szétdarabolásával, nemzettesteknek az anyaországtól való elszakításával, a kisebbségbe jutottak teljes kiszolgáltatásával „a nyelv, a kultúra, az öntudat került veszélybe, settenkedő ellenségtől, amely épp olyan kíméletlenül pusztít, mint a tatárok hajdanában. ” Seregnyi azoknak a száma, akik a belső építkezés, az ellenállás nyílt vagy titkos útját járták, szolgálták népüket. Elég a kötetben felidézett szárhegyi példára, Zöld Lajos küzdelmére, Garda Dezső történelemóráira, Dani Gergely, Berszán Lajos, Gergely István, Tőzsér József, Beder Tibor… áldásos munkásságára gondolni, vagy az előttük járókra: a gyergyóalfalvi István papra, Kájoni Jánosra, Zöld Péterre, Domokos Pál Péterre… E sorból kimagaslik Márton Áron püspök alakja. 1946-ban Csíksomlyón tízezrek előtt szólt arról, hogy „a világ sorsát újrarendező nagyhatalmak hallgassák meg az erdélyi magyarság hangját, ne döntsenek nélküle, ne ítélkezzenek könnyelműen fölötte, ne ismételjék meg a trianoni vétséget”. A másik utat a baloldal kínálta az erdélyi magyarság számára. Azonban a Kurkó Gyárfás nevével fémjelzett Magyar Népi Szövetségnek a trójai faló szerepét szánták. Mi maradt? A belső önépítkezés, az egyéni és kisközösségi ellenállás. A csángóság megmentésében Székelyföldnek felelőssége van. Domokos Pál Péter apostolkodásának követői a tanulást, a képzést helyezték előtérbe. Ősz Erős Péter, Nyisztor Tinka, Ferenczes István, Beder Tibor kitartó munkája nyomán vezetett el az út a magyar anyanyelvű oktatás lehetőségének kiharcolásáig, napjainkban pedig Böjte Csaba kezdeményezéséhez, Rekecsinben saját anyanyelvi oktatási központ létrehozásának gondolatáig. A Julianus Alapítvány pedig Erdély szórványmagyarságát kívánja felkarolni. A sorozat további részét az író váratlan halála félbeszakította. /Máriás József: Beke György Barangoló-könyvei. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 26./ Beke György Barangoló-könyvei: Romániai kiadványok: Szilágysági hepehupa – Riportkönyv – Kriterion Könyvkiadó, 1975 Nyomjelző rokonság – Barangolások nagyapámmal Fehér megyében – Kriterion Könyvkiadó, 1978 Búvópatakok – Barangolások Beszterce-Naszód megyében – Kriterion Könyvkiadó, 1980 Boltívek teherbírása – Barangolások Máramaros és Szatmár megyében – Kriterion Könyvkiadó, 1983 „Itt egymásra találnak az emberek” – Barangolások Bihar megyében – Kriterion Könyvkiadó, 1984 A barangoló-kötetek tíz kötetre tervezett magyarországi újrakiadása és kiteljesítése: Szigetlakók – Barangolások Erdélyben 1. kötet: Szilágysági hepehupa, Nyomjelző rokonság, Búvópatakok – Pomogáts Béla bevezetőjével. Mundus Magyar Egyetemi Kiadó Budapest, 1996. Boltívek teherbírása – Barangolások Erdélyben 2. kötet: Máramarosban, Szatmárban Mundus Magyar Egyetemi Kiadó Budapest, 1998. Az Értől Kölesérig – Barangolások Erdélyben 3. kötet. Mundus Magyar Egyetemi Kiadó Budapest, 2000. Bartók szülőföldjén – Barangolások Erdélyben 4. kötet. Mundus Magyar Egyetemi Kiadó Budapest, 2002. Déva vára alatt, Barangolások Erdélyben 5. kötet: Hunyad, Szeben megyék töredékmagyarsága és a Brassó megyei csángók. Felsőmagyarország Kiadó, 2003. Székelyföld I. – Barangolások Erdélyben 6. kötet: Maros, Nyárád, Kisküküllő. Felsőmagyarország Kiadó, 2004. Székelyföld II. – Barangolások Erdélyben 7. kötet: Nagyküküllő, Fehér-Nyikó. Felsőmagyarország Kiadó, 2005. Székelyföld III. – Barangolások Erdélyben 8. kötet: Gyilkos-tó, Szent Anna tava, Felsőmagyarország Kiadó, 2006 Tervezett kötetek: Székelyföld IV. – Az Olt és a Feketeügy. Maradék, Kolozsvár.

Beke György írót, újságírót, műfordítót február 1-jén 14 órakor búcsúztatják Budapesten, a Farkasréti temető Makovecz-ravatalozójában. Az alkotót egy héttel később, február 8-án kísérik utolsó útjára szülőfalujában, a Kovászna megyei Uzonban. /Beke György búcsúztatása. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 26./

A Nagy-Románia Párt hivatalosan fel fogja kérni az Európai Parlamentet, lépjen közbe a román kormánynál annak érdekében, hogy az RMDSZ-nek tiltsák meg az európai parlamenti választásokon való részvételt – jelentette ki Gheorghe Funar, az NRP főtitkára. Szerinte az RMDSZ terrorista szervezet. A szélső nacionalista Funar Putyin orosz államfőt idézte, aki kijelentette, hogy azok a szervezetek, amelyek etnikai kritériumok szerint a területi szecesszióért küzdenek, terrorista alakulatok. /Funar az RMDSZ-ről. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 27./

Frunda György, az Európai Tanács parlamentjének közgyűlése román küldöttjeinek elnöke 23 másik parlamenti képviselővel együtt indítványt nyújtott be a román felsőoktatásban uralkodó diszkriminációval kapcsolatban. Az indítványt, amelyet 24 parlamenti képviselő, többségük az Európai Néppárt tagja írt alá, január 24-én nyújtották be. Az aláírók felkérik az Európai Tanács parlamentjének közgyűlését, hogy vizsgálja meg, egyenlő jogokat kapnak-e romániai felsőoktatásban a magyar kisebbség tagjai, rámutatva a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen a közelmúltban történt esetre, amikor a két magyar docenst kizárták az egyetemről. “Románia egyetemistáinak csak 4,4 százaléka magyar anyanyelvű, és ezeknek csupán 1,6 százaléka tanulhat magyar nyelven, annak ellenére, hogy a magyarság Románia lakosságának több mint 6,6 százalékát teszi ki” – áll az indítványban. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 27./

Csak saját nevükben nyilatkozhatnak vagy cselekedhetnek a romániai magyar tannyelvű egyetemi oktatás problémáinak orvoslását vállaló magánszemélyek vagy testületek, nem járhatnak el a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar tagozata és oktatótestülete nevében – áll abban a közleményben, amelyet a kolozsvári állami egyetem magyar tagozatának vezető tanácsa adott ki. Ez a dokumentum a vezető tisztséget betöltő magyar oktatók január 24-i ülésén született. A közlemény leszögezi: „a BBTE magyar oktatóinak döntő többsége támogatja az önálló magyar tannyelvű tanszékek és karok létrehozását, ugyanakkor közülük sokan nem értenek egyet a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) által választott módszerekkel, valamint az általa kezdeményezett, sokszor megfontolatlan, megtervezetlen, zavarkeltő és manipulatív eljárásokkal”. Az ilyen akciók ellehetetlenítik a magyar tagozat önállósítása érdekében tett egyetemen belüli erőfeszítéseket – áll a dokumentumban, melynek aláírói úgy vélik: a BKB által kialakított kép sok tekintetben egyszerűsítő, sematizáló. A BKB az egyetemen kívüli fórumok és a nyilvánosság előtt mindvégig a BBTE magyar tagozata és magyar oktatói testülete hiteles képviselőinek nyilvánította magát – állapítja meg a tagozat vezető testülete, leszögezve: „Ez részükről önkényesen történt, mivel a magyar oktatók ténylegesen semmilyen formában sem jelölték ki és hatalmazták fel a BKB tagjait a BBTE magyar tagozata érdekeinek a képviseletére”. A tagozat vezetői ettől függetlenül nem értenek egyet a BKB két alelnökének fegyelmi okokból történő elbocsátásával. A hiányosságok és feszültségek ellenére ez az egyetem Románia és a Kárpát- medence egyik legrangosabb és legkeresettebb egyeteme – olvasható a közleményben, a magyar tagozaton folyó oktatást továbbra is a BBTE keretében szeretnék fenntartani és továbbfejleszteni. „Visszautasítjuk azokat a törekvéseket, amelyek meg szeretnék szüntetni vagy elsorvasztani a magyar nyelvű oktatást a BBTE-n. Nem értünk egyet a BBTE-n folyó magyar nyelvű oktatásnak a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemre való áttelepítésével. Történelmi felelőtlenség lenne a Bolyai Tudományegyetem jogutódjaként működő BBTE magyar tagozatának a megszüntetése” – áll a közleményben. /Mindenki mondja a magáét. Újabb BBTE-közlemény. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 27./

Tőkés László püspök szerint közös erdélyi jelöltlistát kellene állítani a májusi Európai Parlamenti választásokon a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ) és az elnöklete alatt működő Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsnak. A püspök január 26-án budapesti sajtótájékoztatóján közölte: kettő vagy három brüsszeli képviselői helyet szerezhetnek meg a romániai magyarok. Tőkés László szerint a két szervezet között novemberben kezdődött, a magyarságot érintő fontosabb kérdésekről tartott megbeszélések után sem tapasztalható, hogy az általa „Markó-doktrínának” nevezett alapelv megváltozott volna. Ez azt jelenti, hogy az „RMDSZ-en kívül nincsen politizálás, az RMDSZ az egyetlen letéteményese a magyar politikának”. Ez kártékony szemlélet, egypárti szemléletet tükröz – tette hozzá. Tőkés László közölte: azt kéri az RMDSZ szövetségi képviselő tanácsától, hogy vizsgálja felül a jelöléseket. /Tőkés az RMDSZ EP-listájának felülvizsgálatát szorgalmazza. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 27./

A Középrégió tanácselnökei január 22-én részt vettek az Európai Régiók Gyűlése által Brüsszelben szervezett tanácskozáson, Danuta Hübner, az Európai Bizottság regionális politikáért felelős biztosának meghívására. Hargita Megye Tanácsának elnöke, Bunta Levente a valós megyei szintű pénzügyi autonómia létrehozásáról kérdezte Danuta Hübner biztost, illetve azokról az irányelvekről, amelyek a döntéshozatali kompetencia szintjét állapítják meg. /Megyevezetők Brüsszelben. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 27./

Bunta Levente, Hargita Megye Tanácsának elnöke leszögezte, nem igaz, hogy az Európai Unióba való belépés után megszűnhet a gazdák támogatása. Valójában 2006-hoz képest ötször akkora mezőgazdasági támogatáshoz jut Hargita. /Kozán István: Százezer kérésre számítanak. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 27./

Első alkalommal járt Gyulafehérváron Fehér megye testvértelepülése, Bács-Kiskun megye küldöttsége a tavaly őszi vezetőségváltást követően. Tovább erősítik az 1994 óta tartó kapcsolatot. A küldöttség javasolta, hogy állítsanak össze közös honlapot a két megye turisztikai és kulturális adottságairól, állítsanak helyre közösen leromlott állapotban lévő – főleg Hunyadi János nevéhez fűződő – kastélyokat, közös környezetvédelemi projekt keretében újítsanak fel parkokat, és különböző képzéseket szervezzenek együtt. /Bakó Botond: Gyulafehérvár. Új lehetőségeket teremtene a Bács-Kiskun testvérmegyei kapcsolat. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 27./

Január 26-án kezdődtek az immár hagyományosnak nevezhető Kereszténység és közélet című tanulmányi napok Marosvásárhelyen, a budapesti Márton Áron Társaság, az RMDSZ és a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom közös szervezésében. Dr. Sulyok Elemér biblikus professzor, főiskolai tanár (Pannonhalma) az emberi személy méltósága címmel tartott előadást. Markó Béla RMDSZ-elnök az EU-csatlakozás legfontosabb hozadékának nevezte, hogy ezáltal az erdélyi magyarság „határon belül” került. Dr. Kádár Béla: Románia gazdasági helyzete, lehetőségei a jövő Európai Uniójában, Borbély László: Jó úton Európába?!, Pálfy G. István: Sebek a magyar irodalomban, Soós Károly: Robert Schuman üzenete címmel tartott előadást. /Mózes Edith: Megérkeztünk az Európai Unióba? = Népújság (Marosvásárhely), jan. 27./

Az Országépítő Kós Károly Egyesülés műépítészei felvállalják a falu- és városkép retusálását, újrarajzolását. A Pogányhavas kistérség falvaira és Csíkszereda különböző városrészeinek átalakítására készített vázlattervek már csak elfogadásra és megvalósításra várnak. A magyar sajátosságot tudatosan felvállaló Kós Károly-i szellemiséget korunk követelményeivel kiegészítve viszi tovább az a magyarországi Kós Károly Egyesülés (KKE), amelynek építészeti mesterképzést biztosító Vándoriskolájában több Hargita megyei műépítész is elsajátította az organikus építészet ismérveit. Az 1989-ben életre keltett magyarországi KKE ernyője alatt 2005. október elején jött létre az erdélyi Országépítő Kós Károly Egyesülés fiókszervezet, amelynek szükségességét elsőként Makovecz Imre műépítész, a KKE alapító tagja fogalmazta meg. Csíkszereda városképének kialakításához két évvel ezelőtt kérték fel Makovecz Imrét, hogy a városrehabilitációval kapcsolatban készítsen néhány vázlattervet. Az általa és erdélyi tanítványai által készített tervek bemutatójára lakossági fórumon a márciusban sorra kerülő konferencia keretében kerül sor. A Pogányhavas kistérség településeire is együttműködési megállapodást kötöttek a KKE-vel. Tövissi Zsolt műépítész Csíksomlyó és Pálfalva térségét vállalta. Köllő Miklós, Gyergyószentmiklós volt főépítésze Gyimesfelsőlok, Gyimesközéplok és Gyimesbükk térségén fog munkálkodni. Bogos Ernő műépítész pedig Csíkszépvíz és Csíkszentmihály falvak arculatát fogja átrendezni. /Antal Ildikó: Arculatváltás értékteremtő építészekkel. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 27./

Tavaly Erdélyben 168 magyar könyvet kiadó intézmény volt, mögöttük azonban alig 11 magyar könyvesbolt sorakozik fel Erdélyben. Olyan városokban nincsenek jelen, mint Szatmárnémeti, Nagyenyed, Gyulafehérvár, Brassó, Nagyvárad, állapította meg a könyv- és újságbarát, mecénás Koós Ferenc. Szerinte a könyvesboltok tönkretétele tudatosan történt Magyarországról, amikor megjelent az Erdélyi Magyar Könyvklub, amelyet az anyaországiak óriási összeggel finanszíroztak csak azért, hogy az behozza magas áron a gyenge minőségű könyveket, és a könyvesboltokban található áraknál 10–15%-kal olcsóbban árusítsa az erdélyi kiadók termékeit. Mindettől függetlenül Erdélyben az utóbbi évekig jó minőségű könyvkiadás létezett, amely viszont lefelé tartó tendenciát mutat. Jelenleg szűkül az erdélyi magyar könyv- és sajtókiadás. /Ördög I. Béla: Merről merre, huszonegyedik századi média? Beszélgetés a javíthatatlan könyvbarát Koós Ferenccel. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 27./

A Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ) nemrég szervezte meg első alkalommal Kolozsváron a Megyei Konzultatív Tanácsok (MKT) gyűlését. A kétnapos rendezvény nyolc megye (Beszterce-Naszód, Bihar, Hargita, Kolozs, Kovászna, Maros, Temes és Szeben), képviselőit gyűjtötte össze, mindemellett jelen volt a MAKOSZ elnökség 5 tagja is. A MAKOSZ elnöksége felajánlotta segítségét, és helyet is biztosít majd a www.makosz. ro weboldalon. /Diáktanácsok találkoztak Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 27./

Január 26-án felavatták a Háromszék legfiatalosabb települése város kategóriájában győztes együttesének, az Erdélyi Magyar Ifjak, a Bölöni Farkas Sándor Cserkészcsapat és a Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet alkotta Turulmadár csapat hasonló nevű ifjúsági irodáját. Sepsiszentgyörgyön, az unitárius egyházközség régi épületében berendezett iroda felszerelését nyereményeként kapta a csapat. /Váry O. Péter: Megnyílt a Turulmadár ifjúsági iroda (Háromszék legfiatalosabb városa). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 27./

Beke György író, újságíró január 20-án hunyt el Budapesten. Munkássága meghatározónak bizonyult az erdélyi magyar irodalom és tényirodalom terén, újságíró-generációk számára szolgált példaként. Rá emlékezik a lap egy interjú-részlettel, amelyet barátja és pályatársa, Cseke Péter készített. A szöveg teljes terjedelmében Cseke Péter Legyen eszünk, ha már volt (Felsőmagyarország Kiadó, Miskolc – Szolnok, 2006.) című kötetében jelent meg. Beke György 12 kötetesre tervezett erdélyi barangoló könyveinek sorozata attól fogva kezdett testet ölteni, hogy 22 évi bukaresti tartózkodás után átköltözött Kolozsvárra. Beke György hangsúlyozta, hogy a nemzeti elnyomatást alaposan megérezte, eszmélésétől fogva. Beke György a népi írók, Illyés Gyula, Németh László, Veres Péter, Szabó Zoltán, Kovács Imre híve lett. Közvetlen „okítói” az írás mesterségének az elsajátításában Szemlér Ferenc, Asztalos István és Szabédi László voltak. – Koppándi Sándor, aki a központi pártbizottságnál a romániai magyar sajtóért felelt, kiparancsolta Beke írását a már kinyomtatott 1985-ös Utunk Évkönyvből. Beke hangsúlyozta: „A történelem azért van hangsúlyozottabban jelen szociográfiai munkáimban, mert pótolni kellett a kisebbségi tudatból kifakult nemzeti történelemismeretet. ” Csetri Elek akadémikus 1981-ben írta: „Bármely író becsületére válik az a mód, ahogyan Beke a történelem kérdéseihez viszonyul. Különösen mióta a nagy erdélyi tájegységek felmérésére, megközelítésére, írói bemutatására vállalkozott. ” Rengeteg találkozóra hívták Beke Györgyöt, amelyeken súlyos, életbevágóan fontos kérdéseket vetettek fel. Ezeknek a találkozóknak köszönheti, hogy barangoló könyvei rendre megszülettek, s ha csonkán is, megjelentek. /Cseke Péter Enciklopédikus erdélyi hungarológia. Beke György szellemi földrajza. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 27./

Beke György műfajteremtő író volt, többnyire a Beke-művek révén váltak közhasznú fogalmakká az olyan szavak, mint a riportregény, riportnovella. Beke, a barangoló a szó fizikai, földrajzi értelmében is bejárta, belakta a magyarság Kárpát-medencei és ezen kívüli élettereit, szálláshelyeit. Orbán Balázs híres-neves munkájában, A Székelyföld leírásában Erdély egy szeletét – fontos, meghatározó szeletét – hozta értelmezhető közelségbe. Beke György Erdély egészének a lényegét, magyar esszenciáját hozta elérhető helyzetbe, és hozzávarrta Moldvát is. A Szeret menti csángók ország-világát ő egyesítette először Erdéllyel. /Sylvester Lajos: Beke György hazabarangolása. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 27./

Beke György olvasók kedvencévé s rangos íróvá érett, míg a szakma megbocsátó egykedvűséggel számlálgatta mind szaporábban sorjázó könyveit. Beke György egyfajta kortársi muszáj-polihisztorként nyomul mind mélyebbre abban a valóságközegben, melyet a romániai magyarság életének nevezünk. Koós Ferenc hagyatékának megmutatásával és elemzésével, kisebbségi értelmiségi magatartásmodellt állított, válván nemzetiségtörténet-íróvá, politológussá és etnográfia-értővé, román-magyar-német kultúrkapcsolatok ápolójává, nemzetiségtudomány-fejlesztővé, egy sorsközösség oly írómindenesévé, milyet csak Közép-Kelet-Európának ez a szögelete teremhet, írta Farkas Árpád 1985-ben, azonban írása nem jelenhetet meg, mert a hatalom az író ellen fordult. Könyveit zárolták, állásából kicsöppentették, majd visszaszivárogtatták, mindezt megírta immáron Magyarországon megjelent könyveiben. /Farkas Árpád: A Beke György-jelenség. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 27./

Most, hogy véget ért Beke György földi vonulása, elgondolkodhatunk a jelenségen. Nehéz Beke György hatalmas – talán a jelenkori erdélyi magyar irodalomban legterjedelmesebb! – életművéről írni, állapította meg Bogdán László. Életművéről nem készült monográfia, még az egészet áttekintő nagyobb tanulmány sem. A nyolcvanas években szatmári riportkönyve után példátlan támadások indultak ellene, elvezetve első infarktusáig (erről maga számolt be A lándzsa hegye – egy befejezetlen per naplója című, 1993-ban megjelent memoárjában). Ezekben az években, noha megjelenhetett még, könyveiről nem lehetett írni. Úgyszólván az ,,utolsó pillanatban”, ‘89 végén távozott Magyarországra, ahol ott folytatta rá jellemző példátlan szívósággal, ahol abbahagyta. Újraírta, s vaskos kötetekben adta ki Barangolások Erdélyben című szociográfiáit, valóságfeltáró riportsorozatát, amelynek első megherélt kötetei még itthon jelentek meg… Ez a hatkötetes sorozat: a Szigetlakók (magyar szórványok Közép-Erdélyben), a Bolívek teherbírása (Szatmár és Máramaros megye magyar hagyományai és mai élete), Az Értol a Kölesérig (Magyar élet Biharban), Bartók szüloföldjén (Bánsági körkép, Arad, Temes és Krassó megye), Déva vára alatt (Dél-Erdély romokban. Hunyad, Szeben megye töredék magyarsága és a Brassó megyei – hétfalusi – csángók), Székelyföld (a legnagyobb magyar kisebbségi tömb sajátos hagyományai, történelme, a székely életérzés) az életmű betetőzése, csúcsa, a jövő felé haladó magyar nem térhet ki előle. /Bogdán László: Búcsú Beke Györgytől. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 27./

Bölöni Domokos emlékezett Beke Györgyre, életművére. A Szabófalván élő Erdős Szászka Péter megírta a szabófalvi csángók történetét, azt a vérengzést, amelynek áldozataiul estek elődei, akik nem akartak fegyverrel harcolni az 1877-es függetlenségi háborúban az oroszok meg a románok oldalán, mondván, ők katolikusok, nem katonák, ezért az életükkel fizettek. Erdős Szászka Pétert Bölöni Domokos Beke Györgyhöz irányította. Beke György ráirányította a figyelmet a moldvai csángók helyzetére. /Bölöni Domokos: Életműve is fegyverünk. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 27./

Kelemen Sándor baptista lelkipásztort az Aradon megtartott Romániai Magyar Baptista Ifjúsági Szövetség kongresszusán kétéves mandátummal elnökké választották. Elmondta, hogy vezetőképzőket, konferenciákat, táborokat, sportrendezvényeket szerveznek a fiatalok számára. – Közel 1500 fiatal szerepel a nyilvántartásukban, de néhány gyülekezet fiataljai most kapcsolódnak be, ezért az összlétszám nagyobb ennél. /Balta János: Beszélgetés a ROMABISZ elnökével. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 27./

Resicabányán a Havas Boldogasszony Plébániatemplomban zárult a keresztények egységéért rendezett imahét. /Makay Botond: Befejeződött a hagyományos egyetemes imahét. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 27./