Kisiratoson Németh Anna lett a közművelődés-szervező. A könyvtár kiszolgálása mellett ő gondoskodik a két kultúrotthon működőképességéről, illetve szervezi a közművelődési életet. Szeretné rendszeresíteni, kiszélesíteni az iskolában zajló néptáncoktatást. /Balta János: Művelődésszervező Kisiratoson. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 27./

A temesvári irodalmi élet egyik jeles személyisége, Anavi Ádám nyugalmazott tanár, költő, színdarabíró tartott rendhagyó irodalomórát Temesváron, a Gerhardinum Római Katolikus Teológiai Líceum magyar tagozatosainak. Az óra végén Szilvágyi Zsolt, az iskola spirituálisa köszöntötte fel a diákok és az intézmény vezetősége nevében az egy hónap múlva 98. évét betöltő, de a korát meghazudtolóan friss, lendületes Anavi Ádámot. /P. L. Zs. : Tréfás irodalomóra. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 27./

Közel tízezer kötet könyvvel rendelkezik a nyelvész Erdélyi Lajos nevét viselő uzoni községi könyvtár. Bartha Katalin könyvtáros elmondta, négyszáz bejegyzett olvasója van a könyvtárnak, látogatottsági mutatója ennek az öt-hatszorosa. A könyvtár ápolja az uzoni születésű névadó emlékét. Állandó jellegű kiállítást rendeztek a napokban elhunyt író és riporter, Uzon díszpolgára, Beke György összes műveiből, aki még éltében saját könyveivel egészítette ki az uzoni könyvállományt. /(kgyz): Beke György összes művei Uzonban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 27./

Az Élesdi Művésztelep fennállásának tizedik évfordulója alkalmából A kép közvetlensége címmel kiállítás nyílt Budapesten, az Ernst Múzeumban. Marosvásárhelyről 1995-ben egyszerre öt fiatalember nyert felvételt a budapesti Képzőművészeti Főiskolára. 1996-ban – magyarországi kollégáikkal együtt – művésztelepet alapítottak Élesden, ahová évente visszajártak. Az Ernst Múzeum kiállításán a jubiláló társaság minden tagja bemutatkozik. /Az Élesdi Művésztelep az Ernst Múzeumban. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 27./

A dicsőszentmártoni Farkas Tímea, a helyi Andrei Barseanu Elméleti Líceum XII. osztályos tanulójának január 30-án megnyílt a helyi művelődési ház kiállítótermében élete első festmény- és grafikakiállítása. /(fm): Első egyéni tárlat. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 27./

Kelemen Zsófia gyógytornász könyvében /Eltornászott mesék. Koinónia Kiadó, Kolozsvár, 2006/ összekapcsolja a gyermeki mozgást és mozgásszükségletet a mesék világával. Erre a megközelítésre nagy szükség van a mai világban, mert a mozgásigény (és meseigény is) csökkenőben, elsősorban a számítógépek miatt, hiszen a sok ülés merev, beszűkült testtartáshoz vezet. /Kristóf Károly gyógypedagógus: Eltornászott mesék. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 27./

Ercsey-Ravasz Ferenc /sz. 1974/ öt évig dolgozott riporterként a Kolozsvári Rádió magyar szerkesztőségében, másfél éve pedig a Szabadság napilap munkatársa, emellett rockzenész, a Voices Of Silence zenekar billentyűse, zeneszerzője és szövegírója, azonkívül immár hetedik éve vezeti a Visszhang kolozsvári egyetemi vegyeskart, mondta el a vele készült interjúban. Hívő ember, minden kritikus pillanatban érzi, tudja, hogy Isten ott van mellette. Büszke arra a gerinces magatartásra, amellyel az egyházak ma is képesek értéket, érvényes alternatívát nyújtani. A Visszhang diákkórus 1972-ben alakult az akkori Visszhang nevű diákmozgalom jegyében. A legnagyobb sikereket a kórus Magyari Zita keze alatt érte el. /Fodor György: Interjú. = Vasárnap (Kolozsvár), jan. 28./

Nyilatkozatháborút váltott ki Traian Basescu államfő kijelentése arról, hogy bizonyos miniszterek telefonbeszélgetéseit lehallgatják a hírszerző szolgálatok. A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) adott ki közleményt, amiben pontosította, hogy a lehallgatott telefonbeszélgetések többnyire az energetika-privatizációs ügyletekkel kapcsolatosak. A SRI szerint erről mind az elnöki hivatalt, mind a miniszterelnököt értesítették, Calin Popescu-Tariceanu kormányfő azonban cáfolta, hogy tudomása lett volna a lehallgatásokról. A SRI leszögezte: nem kíván részt venni az államfő és a miniszterelnök közötti politikai csatában. /Farcádi Botond: „Fecsegő” titkosszolgálatok? = Krónika (Kolozsvár), jan. 29./

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága, a Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága, a Magyar Polgári Szövetség Elnöksége, a Magyar Polgári Egyesület Elnöksége, a Magyar Ifjúsági Tanács Elnöksége, valamint az Erdélyi Magyar Ifjak Elnöksége tanácskozott január 28-án, vasárnap Kolozsváron. Kiadott közleményük szerint aggodalommal állapították meg, hogy az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által kezdeményezett – az egyeztető kerekasztal létrehozására, valamint egy közösen képviselhető nemzeti minimum kidolgozására irányuló – párbeszéd az RMDSZ csúcsvezetőségének elutasító hozzáállása miatt megfenekleni látszik. Sajnálattal vették tudomásul, hogy az RMDSZ Operatív Tanácsa az Európai Parlament képviselőjelöltjeinek rangsorolására vonatkozó döntésével ellehetetlenítette az EMNT javaslatát egy, az erdélyi magyar politikum és civil társadalom által közösen támogatható EP-jelöltlista állítására. A felsorolt szervezetek felkérik Tőkés László püspököt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökét, az RMDSZ egykori tiszteletbeli elnökét, hogy induljon független jelöltként a májusban sorra kerülő EP-választásokon, az erdélyi magyarság hiteles képviselőjeként. A. /Független EP-képviselőjelöltségre kérték fel Tőkés Lászlót. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./

„Ha a nemzet ügye úgy kívánja, kész vagyok vállalni a jelölést” – jelentette ki Tőkés László EMNT-elnök, aki nem vett részt az őt jelölő gyűlésen. Hozzátette, hogy szerepvállalásához a Királyhágómelléki Református Egyházkerület igazgatótanácsának felhatalmazása is szükséges. Tőkés Lászlónak még négy éve van hátra püspöki mandátumából. Elmondta: az egyházi szabályok lehetővé teszik, hogy a püspök huzamos ideig tartó akadályoztatása esetén a püspök-helyettes vegye át a püspöki hatásköröket. /Gazda Árpád: Tőkés az ellenzék jelöltje. = Krónika (Kolozsvár), jan. 29./

Független EP-képviselőjelölt indítását kezdeményezi az RMDSZ-en kívüli ellenzék, közösen felkérik Tőkés László püspököt, az EMNT elnökét, hogy vállalja a jelölést. Amennyiben Tőkés László elvállalja a jelölést, ahhoz 100 000 támogató aláírást kell gyűjteni. Mindez elképzelhetetlen a hat szervezet együttműködése nélkül, márpedig az RMDSZ-en kívüli ellenzék megosztott. A Csapó–Tőkés, Csapó–Szász, Szász–Tőkés féle villongások ismertek, írta Székely Kriszta, a lap munkatársa. /Székely Kriszta: Zsákutcában. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./

Még nem biztos, hogy Tőkés László lesz az ellenzék jelöltje. Ezután az Udvarhely-technika alkalmazása jósolható: megkezdődik az ellenzéki jelölt lejáratása, szemforgató inkriminálása, majd a jogi-adminisztratív packázások következnek. Az ellenzéki jelöltállítás már az esetben is fontos eredmény lehet, ha eléri, hogy nyilvános vita alakuljon ki az erdélyi magyarság Európai parlamenti képviseletéről. Az EP-jelenlét célja nem az, hogy ott az RMDSZ-képviselők sikeresen lobbizanak európai pénzekért, hanem távlatosabb feladat: részvétel az európai építmény számunkra kedvezőbb átalakításában, mutatott rá cikkében Bakk Miklós. Mi a régiók és mi a kisebbségek szerepe az EU-ban, milyen új értelmet lehet adni a multikulturalitásnak, ezekre erdélyi magyar választ is kell adni. Erre nem volt felkészülve az RMDSZ, ezt a tanulóidőt kellene most bepótolni. /Bakk Miklós: A hiányzó tanulóidő. = Krónika (Kolozsvár), jan. 29./

Tőkés László püspök szerint közös erdélyi jelöltlistát kellene állítania a májusi romániai európai parlamenti választásokon az RMDSZ-nek és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsnak (EMNT). A püspök budapesti sajtótájékoztatóján közölte: azt kéri a Szövetségi Képviselők Tanácsától (SZKT), hogy február 17-i ülésén vizsgálja felül a Szövetségi Operatív Tanács múlt heti rangsorolását. „Térjünk vissza a közös nemzeti listaállítás elvéhez, amelyről a párbeszéd szólt, szól már hónapok óta” – fogalmazott az EMNT-elnök, utalva a két szervezet között tavaly novemberben kezdődött konzultációra. Tőkés úgy értékelte, hogy az RMDSZ egypárti jelöltállítási módszere azokat fosztja meg „a megválasztatás jogától”, akik híven képviselnék a magyar önrendelkezési törekvéseket. Szerinte az RMDSZ-lista első két, biztos befutó helyét elfoglaló jelöltek személye „arra vall”, hogy az RMDSZ nem tartja fontosnak az autonómiát. „Még egy utolsó kísérletet teszünk a párbeszédre” – mondta az EMNT-elnök, utalva a többi között „egy közös erdélyi magyar európai parlamenti jelöltlista” felállítását javasló felhívásra. /Tőkés László közös EP-képviselőjelölt-listát akar. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./

„Árukapcsolással” gyanúsítja az európai parlamenti képviselőjelöltek támogatását célzó aláírásgyűjtés ügyében a Magyar Polgári Szövetséget (MPSZ) Márton Árpád háromszéki RMDSZ-es parlamenti képviselő. Szerinte a független EP-jelölt állításához szükséges százezer névjegyet a polgáriak párhuzamosan gyűjtenék a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által szervezett és a területi autonómia igénylését tanúsítani hivatott, úgynevezett belső népszavazással. /D. P. : Aláírás-kapcsolás sajátjelöltért és autonómiáért. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./

Határozati indítványt nyújtott be az Európa Tanács huszonnégy képviselője a romániai magyar kisebbség által a felsőoktatásban elszenvedett diszkrimináció ügyében. A január 24-ikei keltezésű dokumentum benyújtását Göran Lindbad svéd képviselő javasolta, a magyar képviselők közül pedig aláírásával támogatta többek között Frunda György (RMDSZ) és Németh Zsolt (Fidesz). A Bolyai Kezdeményező Bizottság alelnöke, dr. Hantz Péter 24-én és 25-én az Európa Tanács számos képviselőjét tájékoztatta a Babes–Bolyai Tudományegyetemen kialakult helyzetről. Az állásából elbocsátott egyetemi oktató találkozott az Európa Tanács kisebbségügyi és oktatási szakbizottságainak vezetőivel is. Eugen Nicolaescu, Maros megyei PNL-elnök, képviselő kijelentette: politikai kampányeszköznek tartja az indítványt. /ET határozati indítvány BBTE ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./

Bolyai és a fekete doboz címmel írt hosszabb eszmefuttatást az Erdélyi Riport számára Székedi Ferenc. Szerinte mindenki önálló Bolyait akar, mindenki másként, a kívülállók nem látják, mi történik a fekete dobozban. Azóta közzétették a Babes–Bolyai Tudományegyetem Magyar Tagozata vezető tanácsának állásfoglalását: „A BBTE magyar tagozatának saját erejéből nem áll módjában a romániai magyarságot ért történelmi sérelmek, így az önálló Bolyai Tudományegyetem megszüntetésének jóvátétele. Felvállaljuk a magyar tannyelvű karok szakmai előkészítését, de létrehozásuknak a meglévő egyetemi keretekben mindeddig nem tudtunk érvényt szerezni. E kérdés megoldására politikai akarat szükséges. ” Székedi szerint ez jelzi, a kormányon levő RMDSZ-nek kell kiharcolnia a döntést. „Nem engedhetjük, hogy a magyar felsőoktatás szervezése és vezetése leálljon. Ezért a tiltakozásból lemondott egyetemi vezetők helyét a magyar oktatók által legitim módon megválasztott személyek kell átvegyék minden szinten. ” A közlemény szerint „Nem értünk egyet a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) két alelnökének fegyelmi okokból történő elbocsátásával. ” „A BKB a nyilvánosság előtt mindvégig a BBTE magyar tagozata és magyar oktatói testülete hiteles képviselőinek nyilvánította magát. Ez részükről önkényesen történt. ” A közlemény szerint elhatárolódnak: „a BBTE magyar tagozata és oktatótestülete nevében. ” /Székedi Ferenc: A feltört fekete doboz. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./

Markó Béla RMDSZ-elnök január 27-én Szászrégenben Borbély László miniszterrel, Márk Endrével, az RMDSZ Szászrégen-körzeti szervezetének elnökével, valamint Nagy András helyi polgármesterrel tartott lakossági fórumot az időszerű politikai kérdésekről. Markó szerint a szászrégeni magyarság összefogása, cselekvőképessége mindenki számára példaértékű lehet, a város magyar közössége ugyanis, számbeli kisebbsége ellenére, magyar polgármestert tudott választani. /Szászrégen a követendő példa. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./

Maros megyében három párt is igényt tart az elhunyt Victor Suciu tanácsosi helyére. Az RMDSZ a választási törvényre hivatkozik, a Konzervatív Párt (PC) a PUNR tavalyelőtti bekebelezésére, míg a Szociáldemokrata Párt (PSD) arra, hogy az egységpárt marosvásárhelyi tagjainak nagy része az ő csoportosulásokhoz csatlakozott. A Maros megyei önkormányzat elnöke, Lokodi Edit Emőke szerint a megüresedett hely a választási törvény értelmében csakis az RMDSZ-t illetheti meg. A jogszabály ugyanis kimondja, hogy amennyiben egy időközben feloszlatott politikai alakulat listájáról bekerült tisztségviselő helye ürül meg, azt a legtöbb szavazatot szerző párt kapja meg. Az RMDSZ listáján a soron következő jelölt az ákosfalvi iskola igazgatója, Antal András. A 35 létszámos önkormányzatban az RMDSZ jelenleg 15 tanácsossal rendelkezik, így a gyarapodás minimális előnnyel járna. /Szucher Ervin: Ki ülhet a bársonyszékbe? = Krónika (Kolozsvár), jan. 29./

Hosszú távú programot indított útjára tavaly az RMDSZ Kolozs megyei szervezete azzal a céllal, hogy képezze a jelenlegi és reménybeli önkormányzati tisztségviselőket. /Sándor Boglárka Ágnes: Felkészült embereket kell a testületekbe juttatni. Folyamatos képzéseket tart az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./

„Téved az, aki úgy látja, hogy a magyar kérdés meg van oldva, tévednek azok, akik szerint az erdélyi magyarság megszűnik politikai tényezőnek lenni Romániában és Európában. Az Európai Uniós csatlakozás az erdélyi magyarság számára nagy lehetőséget jelent egy újfajta nemzeti együttlétre, a gazdasági fellendülésre, de a közösségi önállóság, az autonómia megteremtésére is” – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök Marosvásárhelyen, a Kereszténység és Közélet Tanulmányi Napok elnevezésű rendezvényen. /Az új nemzeti együttlét lehetősége. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./ Január 27-én ért véget a Kereszténység és közélet konferencia. /Mózes Edith: Kereszténység és közélet. Véget értek a VI. tanulmányi napok. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 29./

Valóságos bírálathadjáratot váltott ki Magyarországon Gyurcsány Ferenc miniszterelnök Szembenézés című elemzése, amely a Népszabadság mellékleteként jelent meg január 25-én. A 30 oldalas írásban a kormányfő empátiát szorgalmazott a riválisok között; szerinte el kell jutni odáig, hogy már nem az egymásnak okozott sérelmek számítanak, hanem miben tudnak együttműködni az ország érdekében. A Fidesz frakcióvezetője álszentnek nevezte az írást. Az MDF szerint a tanulmány hiányos, „diagnózis, receptek nélkül”. A KDNP szerint a kormányfő eljátszott hitelét próbálja visszaszerezni. Az SZDSZ elnöke úgy vélte: az írás kísérlet arra, hogy más irányba terelődjön a politikai diskurzus, de ez aligha sikerül. /”Szembenézés“. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./

Január 31-én több református lelkész kezd éhségsztrájkba Nagyváradon azért, hogy előbbre mozdítsa a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium sportpályájának ügyét. A területért közel két éven át pereskedett az egyház, míg végül végérvényesen elveszítették. A református egyházkerület a területért folytatott perrel Strasbourgig megy. Tőkés László püspök bejelentette, nemcsak politikai úton, hanem „más módszerekkel” is harcolni fognak a sportpálya visszaszerzéséért, többek között óránként vészharangként kondítják meg a várad-olaszi református templom harangját. „Elegünk volt a Trianon óta tartó folytonos megaláztatásból, igazságtalanságból, cselekednünk kell” – hangsúlyozta Tőkés. Sándor Lajos várad-újvárosi református lelkész az egyházkerülettel való egyeztetés nélkül jelentette be, hogy éhségsztrájkba kezd a sportpálya miatt, amit öt napon át készül folytatni. /Gergely Gizella: Éhségsztrájk a pályáért. = Krónika (Kolozsvár), jan. 29./

A Duna–Körös–Maros–Tisza /DKMT/ eurorégió működése nem hozott eredményt. Az együttműködés tíz évvel ezelőtt készült alapszövegébe belenézve látható, hogy a DKMT tagjainak – Arad, Bács-Kiskun, Békés, Csongrád, Hunyad, Jász-Nagykun-Szolnok, Krassó-Szörény, Temes, Vajdaság – képviselői az üléseken, pályázat-előkészítéseken csak azt figyelték, nehogy valamelyik társ nagyobbat vegyen ki brüsszeli zsebből. A megfogalmazott ilyenek voltak például: “a kapcsolatok szélesítése”. Milyen kapcsolatoké, hisz például Temes és Arad, Arad és a Vajdaság, Hunyad és Bács-Kiskun, Krassó-Szörény és Békés között még nincs élő kapcsolat, együttműködés. A szerb politika kirekeszti a DKMT-ből a Vajdaságot. Célszerűbb lenne egyelőre a földrajzilag közel álló Arad és Békés közötti kapcsolat, a határok összeolvadása megkönnyíti a tőke és munkaerő mindkét irányba való áramlását. Ugyanis a DKMT-t mesterségesen életben tartani fölösleges. /Irinyi János: Hétfőzet. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 29./

Január 27-én Fehérgyarmaton megalakult a „Bethlen Gábor Tündérkertje” – az Ung–Tisza–Túr Területi Csoportosulás. A Kárpát-medence északkeleti térségeiben, a hajdani Zemplén, Bereg, Ugocsa és Szatmár megyék területén van ez a csoportosulás, melynek integrált vidékfejlesztési programja közel négyszázezer ember életminőségének javítását tűzi ki célul. Ez a térség – a szlovákiai Vajántól a romániai Túrterebesig, az ukrajnai Gáttól a magyarországi Túristvándiig – elmaradott régió. A térségben magas a képzetlen és jelentősen alulszocializált lakosság száma. Ezen szeretnének változtatni. Dr. Tilki Attila országgyűlési képviselő, Fehérgyarmat polgármestere, Lakatosné Sira Magdolna, Túristvándi polgármestere (Magyarország), Koczán Levente, Túrterebes polgármestere (Románia), Czinke István, Vaján polgármestere (Szlovákia), Lőrincz Béla, Gát polgármestere (Ukrajna). Jelen volt Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke is. /Márkus Mónika: Megalakult az Ung–Tisza–Túr Európai Területi Csoportosulás. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jan. 29./

A hét végén indították útjára a lugosi városházán a Temes-parti város és szerbiai testvértelepülése, Versec önkormányzati küldöttségei a közös idegenforgalmi projektet. Egyebek között többnyelvű útikönyvek nyomtatását, a Lugoson és Versecen elhelyezendő, a turisztikai célpontokhoz útmutató irányjelző táblák elkészítését, internetes oldal fenntartását tűzte ki a két polgármesteri hivatal. Az összes költséget 59 ezer euróra becsülték a projekt elkészítői, ebből 53 ezret az Európai Unió román–szerb partnerséget támogató PHARE-programja nyújt támogatásként. /P. L. Zs. : Idegenforgalmi együttműködés Lugos és Versec között. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 29./

Példamutató, amit a maroshévízi oktatás feltételeinek javítása érdekében sikerült elérni az iskola közössége és a törekvéseiket egyhangúan támogató magyar nemzetiségű politikusoknak köszönhetően – hangzott el január 27-én a Kemény János Iskola tornatermének átadási ünnepségén. /Bajna György: Tornaterem a maroshévízi magyar iskolának. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 29./

Tartalék anyaország címmel szervezett országos szórványtengely-műhelyt Nagyszebenben a helyi Polgári Magyar Művelődési Egyesület és a kolozsvári Vílághírnév internetes névsorolvasó. A rendezvény főszereplője az a Szilágy megyei küldöttség volt, amely Fekete-Szabó András RMDSZ-szenátor vezetésével „örökbe fogadni” érkezett a Nagyszeben környéki szórványközösségeket. A többnyelvűség jegyében zajló rendezvény csúcspontja az örökbefogadási folyamat volt, amelynek ceremóniamestere az ötletgazda Szabó Csaba kolozsvári tévészerkesztő volt. /Tartalék anyaországot keres a szórvány. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./

Szatmárnémetiben 16. alkalommal rendezték meg Hajnal akar lenni Kárpát-medencei népdaléneklési versenyt január 27-28-án. Csak bánhatjuk, hogy sok jó énekes kimaradt – nyilatkozta Gutmann Mihály, a Romániai Magyar Dalosszövetség tiszteletbeli elnöke, a zsűri tagja. A zsűri elnöke, Birinyi József népzenekutató nyolc népdalénekesnek adta át az Arany Páva Díjat. Az első díjat András Orsolya csíkszeredai diáklány kapta. /Sike Lajos: Csíki a Hajnal pacsirtája. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./

Kínai turnéra indult hét végén – zürichi megállóval – a székelykeresztúri Pipacsok néptáncegyüttes. László Csaba koreográfus, a Pipacsok vezetője elmondta: a zürichi magyar bálon lépnek fel először. A Pipacsok együttes 1987-ben alakult a székelykeresztúri gimnáziumban, 1992 óta önálló művelődési egyesületként működik. /Székely táncokkal Kínában. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./

Koszorúzással emlékeztek a hét végén Nagyváradon Ady Endre halálának 88. évfordulójára. Az Ady Endre-emlékmúzeum és az Ady Endre-társaság szervezte eseményen, a költő emlékszobránál tucatnyian jelentek meg. Nagyváradon 1957-ben sikerült szobrot állítani a költőnek, melyet azóta születésének és halálának évfordulóján megkoszorúzzák. /Gergely Gizella: Ady halálának 88 évfordulójára emlékeztek= Krónika (Kolozsvár), jan. 29./