Késik a Szövetség a Székelyföldért bejegyzése, legjobb esetben február végén, március elején kezdődhet meg a Szövetség a Székelyföldért Egyesület hivatalos bejegyzése, rosszabb esetben azonban hónapokig, évekig is eltarthat a folyamat. Az érintett prefektúrák újabb határozatok elfogadására szólították fel az önkormányzatokat. Kiderült, a székelyföldi önkormányzatok a tervezetet nem függesztették ki közszemlére. Előbb a Maros megyei prefektus emelt kifogásokat, az ottani önkormányzatok képviselői a december eleji ünnepélyes alakuló ülésen nem is csatlakozhattak az egyesülethez. Ezután a Hargita megyei kormánybiztos jelezte kifogásait. Kényszerhelyzetbe került György Ervin, Kovászna megye prefektusa is, neki is lépnie kell, jogászai 16 önkormányzatot szólítottak fel, hogy kezdjék újra a bejegyeztetést. Hargita megyében 30 nap elteltével egy újabb tanácsülésen ismét szavaznak a Szövetség a Székelyföldért Egyesülethez való csatlakozásról. /Farkas Réka: Új határozatok kellenek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 17./

Új egyetem kezdi meg működését jövő hónapban Háromszéken: az intézmény az országban egyedüliként művelődésszervezőket képez majd – tájékoztatott Imreh-Marton István, a Kovászna megyei Művelődési Központ vezetője. Elmondta, a Pécsi Tudományegyetem Andragógiai Intézetének háromszéki tagozata az árkosi EU-központban kap helyet. Már februártól beindulhat az oktatás. Első lépésként két csoport diákot, összesen 40 személyt vennének fel az egyetemre. Ők a bolognai rendszernek megfelelően három éves képzésben vesznek részt, és a végén művelődésszervezésre, illetve személyügyi szervezésre szakosodhatnak. A tervek szerint a diákokat a Pécsi Tudományegyetem szakemberei hétvégenként – péntektől vasárnapig – oktatnák. Az EU-csatlakozást követően magyarországi egyetem immár könnyen létesíthet tagozatot Romániában. /Kovács Zsolt: Árkoson is lesz egyetem. = Krónika (Kolozsvár), jan. 17./

Magyar nyelven is megjelent a romániai felsőoktatási rendszerben létező szakokról szóló tájékoztató. Az Országos Magyar Diákszövetség (OMDSZ) által kiadott könyvecskét /Szakleírások 2007/ az RMDSZ támogatásával jelentették meg, s tartalmazza az egyes szakok tájékoztató jellegű leírását, valamint azt is, hol, melyik egyetemen milyen szakok-karok működnek. /Szakleírások magyarul. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 17./

Keresztély Irma Kovászna megyei főtanfelügyelő január 16-án ismertette a háromszéki iskola- és napközi igazgatókkal az idei terveket. A 2007/2008-as tanévben a szaktárca kizárólag kétéves futamidejű beruházásokat támogat. /Domokos Péter: Nem hoznak létre összevont osztályokat. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 17./

Tavaly különböző befektetésekből közel 13 millió euró nettó jövedelme származott Verestóy Attila RMDSZ-es szenátornak – derül ki vagyonnyilatkozatából. A szenátor egyike a leggazdagabb parlamenti képviselőknek, illetve az ország 300 legvagyonosabb személyének a listáján szerepel. /Verestóy a leggazdagabb erdélyi magyar politikus. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./ Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője nyolcmillió euróért adta el Hungastro-részvényei egy részét. A Bukaresti Értéktőzsdére helyezte át gazdasági tevékenysége súlypontját. Verestóynak tavaly 2,91 millió lejes bevétele származott tőzsdei részvényeladásból, a birtokában lévő értékpapírok pedig 4,1 millió euróval érnek többet, mint amennyiért vásárolta azokat. A súlypontáthelyezést a szenátor maga is megerősítette a Krónikának. „Ebbe már sem Gazda Árpád, sem más nem tud belekötni – magyarázta a szenátor. – Nem lehet azt mondani, hogy valamiféle manipuláció révén, privatizációs ügyeskedéssel szereztem a vagyont. Ennél tisztább gazdasági ügylet nincs. Aki ezt megkérdőjelezi, az vagy nem ért hozzá, vagy ott maradt szellemileg valahol 1989 előtt. Szeretném, ha azt is leírná, hogy a vagyonbevallásomban szereplő összegek leadózott jövedelmek, tisztességes forrásból származnak, és többszörösen ellenőrizték ezeket” – tette hozzá enyhén ingerülten a szenátor. Mégsem a tőzsde hozta a legjelentősebb bevételt 2006-ban a vállalkozó politikusnak. Verestóy 8,256 millió euró bevételt könyvelhetett el Hungastro-részvényei egy részének az eladásából. A Hungastróban való részesedés csökkenése ellenére sem csappant meg az a haszon, amelyet Verestóy osztalékként vett ki a cégből. Ennek értéke a 2005-ös vagyonbevallásban 2,45 millió eurót, a 2006-osban 1,82 millió eurót, az ideiben pedig 1,71 millió eurót tesz ki. Verestóy tavalyi jövedelme jelentős része bankszámláira került. Ezeken jelenleg a szenátor 9,5 millió eurója kamatozik. A rejtélyes Societatea Civila Aleea Modrogan egyesületben továbbra is 13,6 százalékos a részesedése, ennek értéke azonban több mint háromszorosára nőtt, és bevallása szerint immár meghaladja az egymillió eurót. Tovább nőtt a Scripta Kiadónak kölcsönadott összeg nagysága is, mely immár meghaladta az 1,53 millió lejt. Az Új Magyar Szó bukaresti napilapot és az Erdélyi Riport nagyváradi hetilapot megjelentető kiadóban Verestóynak továbbra is 84,6 százalékos a részesedése. Winkler Gyula kereskedelmi miniszternek a kormánytisztség viseléséért kapott 46953 lejes éves fizetés csupán kiegészítette azt a 78946 lejes összeget, amelyet a miniszter az Eximbankban viselt elnökhelyettesi tisztségéért kapott. /Gazda Árpád: Verestóy a tőzsdére igazol. = Krónika (Kolozsvár), jan. 17./

Az elmúlt év végén Kiskunfélegyházáról Tordára érkezett küldöttség a testvérvárosi kapcsolat létrejöttét az önálló magyar iskola megalakulásától tette függővé. Az időközben meghozott tanfelügyelőségi döntés megdöbbentette a magyarországi önkormányzati tanácsost. A tordai polgármester elmondta, a jövőben egy Ifjúsági Központot szeretnének létrehozni, ebben majd a kiskunfélegyházi tapasztalatra is szükségük lesz. Kapus határozottan kijelentette, hogy bármikor készek segíteni, számukra a legfontosabb a tordai önálló magyar iskola megalakulása. Ha ez meglesz, készek aláírni a testvérvárosi kapcsolatot szentesítő okiratot. A kiskunfélegyháziak továbbra is támogatják a magyar iskola újraindításának kezdeményezését, hogy azonos bánásmódban élhessenek a magyar gyerekek Torda városában is. /Ladányi Emese Kinga: Feltételhez kötött testvértelepülési kapcsolat. Torda. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./

Január 15-től az Új Magyar Szó napilap internetes szerkesztőséggel bővült. Soós Róbert webszerkesztő elmondta, a nyomtatott sajtó és az internetes tartalomgyártás más-más elvek szerint működik. A maszol. ro és az Új Magyar Szó a továbbiakban egymást erősítve építkezik. /G. E. : A béka gyomorsava-borsa –Maszol. ro – háttérbeszélgetés Soós Róbert webszerkesztővel. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 17./

Romániában először Gyergyóremetén mutatták be alkotásaikat az Országépítő Kós Károly Egyesülés tagjai, a tervezők. A fő helyre került a Máthé Zoltán tervezte remetei községháza, valamint a csutakfalvi kápolna, mellyel idén különdíjat nyert készítője az Országos Építészeti Biennálén. A magyarországi hasonló nevű szervezet javaslatára létrejött egyesülés nagy feladatok elé néz. /Balázs Katalin: Építészek ösztönzése. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 17./

A marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium öregdiákjainak Sanctus Emericus Baráti Köre havi összejövetelén prof. dr. Péter Mihály akadémikus Hogyan lett Marosvásárhely egyetemi város? címmel tartott előadást. A XI. század végéről már vannak feljegyzések erdélyi, külföldön tanuló diákokról, nevük után a transilvanicus megjelölés tűnik fel az iratokban. Az előadó kitért az orvosi kar Marosvásárhelyre költözésére, és a további fejleményekre. /Nagy Botond: Erdélyi egyetemtörténet – János Zsigmondtól a XX. századig. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 17./

A Passamezzo Historikus Együttes 2004-ben alakult, régi táncokat és zenéket kedvelő kolozsvári fiatalok kezdeményezésére. Az eltelt időszakban 40–50 fellépésük volt, továbbá rendezvények, kisfesztiválok (Régi Művészetek Napjai, 2005), historikus táncversenyek, megannyi középkori, reneszánsz, barokk zene- és tánckultúrával kapcsolatos előadások bemutatásával tevékenykedtek. Szabó Mária művészeti vezető elmondta, hogy a Passamezzo elnevezés tánc-, illetve zeneleírásra utal és több, 16. századi kéziratban is megemlítették. Az utánpótlással Fülöp Csilla koreográfus foglalkozik. A zenecsoport nyolc tagból áll, zeneakadémiai hallgatók, Szabó Mária a vezetőjük. A Duna Televízióval volt egy összeállításuk. /Tötszegi Orsolya: Pillanatfelvétel a Passamezzo táncegyüttesről. Interjú Szabó Mária művészeti vezetővel. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./

A marosvásárhelyi Koszorús Krisztina, a Művészeti Líceum végzős diákja nyerte A 2006-os év hangja című kitüntetést a Médiabefutón. /Fodor Tekla: A 2006-os év hangja. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./

A temesvári Csiky Gergely Társulat bemutatja Urs Widmer svájci drámaíró sikerdarabját, a Nagykutyákat (Top Dogs), Laurian Oniga rendezésében. Oniga már két sikeres előadást rendezett a temesvári magyar társulatnál (Göncz Árpád: Rácsok és Molière: Scapin furfangjai), kitűnő véleménnyel van a Csiky Gergely fiatal színésznemzedékéről. A segédrendező Dukász Péter színművész, díszlet- és jelmeztervező Nagy Krisztina. /Pataki Zoltán: Temesvári nagykutyák. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 17./

Hans-Gert Pötteringgel az Európai Parlament élén a románok biztosak lehetnek abban: ezentúl sokkal szigorúbban monitorizálják majd azt, ahogyan az EU-val szemben vállalt kötelezettségeiket tiszteletben tartják, mint bármikor a felzárkózási időszak alatt. /Szigorúbb monitorizálásra számíthat Románia. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 18./

Románia utócsatlakozási stratégiája EU-követelmény, ennek kidolgozása a kormány feladata – jelentette ki január 17-én Calin Popescu-Tariceanu korányfő, aki konzultációra hívta össze a parlamenti pártokat. A miniszterelnök leszögezte: nem akarja mindegyik párt saját elképzelését vitára bocsátani, a tanácskozás célja a kormány által megfogalmazott, és véleményezés céljából szétküldött dokumentum megbeszélése. Ehelyett a pártok saját stratégiájukkal hozakodtak elő, figyelmen kívül hagyva a kormány dokumentumát. A Nagy Románia Párt (PRM) álláspontja szerint Romániának meg kell őriznie nemzeti jellegét, legfőbb célja a nemzeti szempontok érvényesítése. Markó Béla RMDSZ-elnök korábban úgy nyilatkozott, az RMDSZ javasolni fogja, hogy az utócsatlakozási program prioritásai között kiemelt helyen szerepeljen a decentralizáció. /Románia utócsatlakozási stratégiájáról konzultált Tariceanu. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 18./

A korrupcióellenes ügyészség folytatja a nyomozást abban a bukaresti telekcsere-ügyben, amelyben Miron Mitrea volt közlekedési minisztert korrupcióval vádolják. /Korrupcióval vádolják Miron Mitrea volt közlekedési minisztert. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 18./

Január 17-én Traian Basescu államfő bemutatta azt a kétmondatos üzenetet, amit Calin Popescu Tariceanu miniszterelnöktől kapott 2005-ben. A levélben a miniszterelnök jelezte, hogy csatolva átküldte neki a Petromidia által összeállított dokumentumokat. A levél átküldésekor az ügyészek éppen vizsgálatot folytattak a Petromidiát birtokló Rompetrol vezetője, Dinu Patriciu ellen. Tariceanu azt írta: „ha alkalom nyílik, szóba hozod a témát az ügyészségen?”. E mondat a kérdőjel miatt többféleképpen értelmezhető, de úgy tűnik, hogy jogilag a miniszterelnök nem vádolható meg befolyással való üzérkedéssel. /-or-: Már „ágyúval lövöldöznek egymásra” = Szabadság (Kolozsvár), jan. 18./

Január 17-én megkezdte az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) létrehozására vonatkozó törvény vitáját a szenátus Jogi és Emberjogi Bizottsága. A szenátusi testület szükségesnek tartja az elöljárók és a honatyák vagyoni ellenőrzését, de szerintük az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség létrehozása helyett a már meglévő törvényeket kellene ez irányban javítani. Az ANI-törvénytervezet azután került a felsőházba, hogy a képviselőház elfogadta a jogszabály módosított változatát. A liberálisok és a demokraták szerint a képviselők megfosztották eredeti tartalmától a törvényt, és abban reménykednek, hogy a szenátorok visszatérnek az eredeti, kormány által beterjesztett változathoz. Az RMDSZ, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nagy-Románia Párt (PRM) viszont úgy véli, a képviselőház által elfogadott változat a megfelelő. /S. J. : Először tárgyalták az ANI-törvényt a szenátusban. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 18./

Egy titkosszolgálat nem nőegylet vagy férfidalárda – üzente Traian Basescu államfő azoknak, akik szerint az elnöki hivatal nemzetbiztonsági törvénycsomagja túlzott hatalmat biztosít a hírszerzőknek. Európában sehol nem hoztak létre a Feddhetetlenségi Ügynökséghez /ANI/ hasonló intézményt. érveltek a jogszabály bírálói. Az emberi jogok megsértéséhez történő viszonyulás mára már kettéosztotta a politikumot és a civil társadalmat is. A két szemléletmód legvilágosabban az említett törvénycsomag /ANI/ megközelítésekor rajzolódik ki. Az egyik szerint Románia „sajátos, rendkívüli” helyzetben van: elburjánzott a korrupció a magas rangú köztisztviselők körében, amit csak az ANI-törvénnyel lehet ellensúlyozni. A másik szemlélet azt állítja: a két jogszabály éppen a rendszerváltás egyik legnagyobb értékét kérdőjelezi meg. /Cseke Péter Tamás: Az országot megosztó érték. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 18./

Romániában a nemrég hozott intézkedés szabad kezet ad az ügyészeknek a szervezett bűnözés elleni harcban, ezentúl jogukban áll akár négy hónapon keresztül megfigyeltetni az általuk gyanúsnak tartott személyt. Lehallgattathatják a telefonbeszélgetéseket, belenézhetnek a világhálós levelezésbe, megnézhetik a bankszámlákat. Ha utólag bebizonyosodik, hogy tévúton jártak, az ártatlan megfigyeltről gyűjtött adatokat meg kell semmisíteni. Az is elképzelhető, hogy az adatokat továbbadják valamilyen titkosszolgálati szervezetnek. /Ördög I. Béla: Vigyázat, figyel(het)nek! = Szabadság (Kolozsvár), jan. 18./

Traian Basescu elnökről sok mindent el lehet mondani: kiszámíthatatlan, öntörvényű, konfliktust kereső személyiség, két éve már folyamatos politikai háború izgalmában tartja az országot. Sokan már a diktatúra körvonalait vizionálják, mert szemmel láthatóan maga alá akarja gyűrni nemcsak a kormányt, az igazságszolgáltatást, de a titkosszolgálatokat is. /Simó Erzsébet: A román nemzeti érdek mindenek felett. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 18./

Budapesten a parlamenti bizottság elnöksége az Országházban fogadta január 17-én a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) vezetőit, köztük a két kizárt egyetemi adjunktust. Németh Zsolt, a külügyi és határon túli magyarok bizottságának fideszes elnöke hangsúlyozta: az összes parlamenti politikai erő támogatja a két kolozsvári oktatót, Hantz Pétert és Kovács Lehelt és elvárják, hogy a tanárok megfelelő eljárás után „teljes rehabilitációban részesüljenek”. Az ellenzéki politikus egyúttal kiemelte, hogy szerinte legalább hét magyar nyelvű felsőoktatási intézményre lenne szükség Romániában, a magyarság arányának megfelelően. Határozattervezetet nyújtanak be magyar politikusok az Európa Tanácshoz (ET) a jövő héten a kolozsvári Babes–Bolyai Egyetemről (BBTE) kizárt két oktató ügyében – jelentette be Kozma József, a magyar Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának szocialista alelnöke. /Határozattervezet Hantz és Kovács védelmében. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 18./

Helyzetfelmérő tanulmányúton vesz részt az elkövetkező két napban az Országgyűlés küldöttsége Erdélyben. Január 17-én Marosvásárhelyen a megyei és a helyi tanácsokkal folytatott megbeszélésen Lokodi Edit Emőke, a megyei önkormányzat elnöke, hangsúlyozta, hogy ebben a régióban még mindig vigyázni kell, hogy a Kárpát-medencei magyarokat ne érje megkülönböztetés. A kétoldalú megbeszélésen elhangzott: fontos az anyaország és az erdélyi magyarság képviselői közötti közeledés, amit egyébként ez a helyzetfelmérő tanulmányút is szolgálni hivatott. /Helyzetfelmérő országgyűlési küldöttség Erdélyben. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 18./

Január 17-re virradóan ledöntötték Wass Albert szobrát Solymáron. A közadakozásból felállított, közel életnagyságú mellszobrot négy helybéli fiatal döntötte le. Blaskó József szobrászművész alkotását 2005 nyarán avatták fel, az emlékmű pontos mása a Székelyudvarhelyen felállított szobornak. Az író születésnapját január 9-én ünnepelték, a szobor körül elhelyezett koszorúk és gyertyák érintetlenek. /Ledöntötték Wass Albert szobrát Solymáron. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 18./

Kovászna megye gazdaságfejlesztését célzó EU-s csatlakozás utáni stratégiáról tárgyalnak január 18-án, amelyen a Kereskedelmi és Iparkamara (KIK) vezetőtestületeinek tagjai mellett részt vesznek Háromszék elöljárói is. /Háromszék is készül az EU-ra. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 18./

Az elkobzott ingatlanok egyharmadát kapták vissza a romániai magyar egyházak, mondta el Markó Attila, az elkobzott egyházi javak visszaszolgáltatására létrehozott bizottság alelnöke. A történelmi magyar egyházak kétezer ingatlan-visszaszolgáltatási kérelme közül 675-öt hagyott jóvá a bizottság. A legtöbb elkobzott ingatlant az Erdélyi Református Egyházkerület kapta vissza, szám szerint 176-ot, a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség pedig 107-et. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület 81 kérelmét bírálta el pozitívan a bizottság, az evangélikus egyház 12 ingatlant kapott vissza, az Unitárius Egyház 27-et. Markó Attila elégedett a visszaszolgáltatás ütemével. /Farcádi Botond: Döcög a restitúció. = Krónika (Kolozsvár), jan. 18./

Január 17-én Szatmárnémetiben zajlott le a Magyarország-Szlovákia-Románia-Ukrajna 2007-től 2013-ig tartó együttműködését összehangoló közös csoport első találkozója. Vendéglátó a Szatmár Megyei Tanács volt, a helyiek csapatát Pataki Csaba EU-integrációs igazgató vezette. A közös csoport működését a szomszédi és partneri kapcsolatok ápolására létrehozott európai hivatal, az ENPI finanszírozza, az aktivitásokat az integrációs minisztériumok koordinálják. A megvalósítandó célok között van a gazdasági és szociális fejlődés, továbbá a biztonságos megvalósítása. /(Márkus): Közös találkozó. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jan. 18./

Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármester reméli, hogy február második felében elkezdődhet a Szövetség a Székelyföldért Egyesület bírósági bejegyzése. A prefektúra „támadására” felkészültek, elkészítették a kifüggesztendő szövegeket és az új határozattervezet szövegét is. A 30 napos határidő leteltével valamennyi tanács megszavazza a tervezetet, és indulhat a bejegyzés. A Maros megyei önkormányzatok esetében egyszerűbb a dolog mivel nem is írták alá az alapító dokumentumot. Később csatlakoznak az egyesülethez. A vezetőtanácsban mindhárom megye egyforma arányban vesz részt, a megyéket képviselő három-három személynek az lesz a feladata, hogy az adott területen az önkormányzatokkal tartsa a kapcsolatot. /Kovács Zsolt: Albert Álmos készült a „támadásra” = Krónika (Kolozsvár), jan. 18./

Elkészült az Erdélyi Magyar Televízió marosvásárhelyi székháza, az építők az utolsó simításokat végzik. Nagy Zsolt miniszter, az új televízióval foglakozó Janovics Jenő Alapítvány elnöke közölte, elsőként a rádióstúdió berendezését oldják meg, az az egyszerűbb feladat. Egy tévéstúdió felszerelése már nagyobb beruházást igényel. A két stúdió felszerelését a magyar állam támogatásából szerzik be, 300 millió forintot megítéltek a Janovics Jenő Alapítványnak, ennek egy részét megkapták. Lesz átjárhatóság a rádió meg a tévé között. Ma már több egyetemen is képeznek újságírókat, van kommunikáció szak, van film, fotó, média szak, ezek mellett pedig sok tehetséges fiatal tévés, rádiós dolgozik Erdélyben, így majd jó lehetőségnek tekintik az Erdélyi Magyar Televízió és Rádió megalapítását. /Bögözi Attila: Téma az Erdélyi Televízió. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 18./

Ünnepélyesen felavatta Uzonban, a Pünkösty-kúriában Demeter János, a megyei tanács elnöke, az Unió Régiók-bizottságának tagja és Ráduly István polgármester az Európai Integrációs Irodát és Tourinfo-irodát. – Ennek az ikerirodának három fontos feladatköre lesz – mondta Ráduly István. – Begyűjti és közöl minden olyan uniós információt, amelyet a polgároknak tudniuk kell, felkarolja a civil szférát, és részt vesz a pályázati munkában, továbbá leltárba veszi, ismerteti azokat az idegenforgalmi értékeket, turisztikai kínálatot, ami az Uzon kisrégióban van. Ezt a célt szolgálja a „Fedezze fel Uzont és környékét” című kis füzet. A Pünkösty-kúria egyébként több intézmény székhelye: az Ifjúsági Közösségi Ház, a Jókai Mór Közművelődési Egyesület, az Erdélyi Lajos Közkönyvtár (tízezer kötet áll polcain), valamint az Atlantisz Művelődési Egyesület is itt van. /Kisgyörgy Zoltán: Európai Integrációs Iroda és Tourinfo-iroda Uzonban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 18./

Az aradi Aurel Vlaicu Egyetem ebben az esztendőben folytatja az együttműködést a Magyarországi Románok Országos Önkormányzatával a Magyarországon románul tanító pedagógusok továbbképzése érdekében. Erre a célra a magyar kormány már kiutalt 1,29 millió forintot, a képzés Aradon és Gyulán zajlik majd. Hasonló képzést már 2004-ben is tartottak, amikor is Gyulán elméleti, Aradon gyakorlati felkészítésen vettek részt pedagógusok, akik olyan magyarországi iskolákban tanítanak, ahol román nyelvű oktatás is folyik. A magyar kormánytámogatás kiutalása után Lizica Mihut, a Vlaicu egyetem rektora megjegyezte: ez román oldalról még nem történt meg... /(Kiss): 1,29 millió forint a Magyarországon románul tanítóknak. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 18./