A Magyar Szocialista Párt (MSZP) politikusai aug. 20-án tagadták, hogy kormányválság lenne, de valamennyien gyors megoldást sürgettek a kialakult helyzetre. Az MSZP bejelentette: Medgyessy Péter miniszterelnök helyett új jelöltet állít. Erre azért került sor, mert a kormányfő bejelentette kormányátalakítási tervét, ami magában foglalta Csillag István, az SZDSZ által állított gazdasági miniszter menesztését is. Ezt az SZDSZ elutasította, s kijelentette: a kormányfő iránt elfogyott a bizalma. A jelölt kilétéről az SZDSZ-szel való egyeztetés után, aug. 26-án tájékoztatják az Országgyűlés elnökét, s a parlament szeptember 6-án dönthet konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal az új miniszterelnökről. Mind Lendvai Ildikó /MSZP/, mind Horn Gábor /SZDSZ/ tagadta, hogy a két pártnak közös forgatókönyve lett volna Medgyessy Péter eltávolítására. /Nemzeti ünnep a kormányválság jegyében? MSZP–SZDSZ: Gyors megoldás kell! = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./

Az MSZP, a nagyobbik kormánypárt csak magas labdára várt, hogy Medgyessyt lemossa a színről. Kapóra jött tehát az SZDSZ harciaskodása, amelyet az MSZP-vezér Kovács László a miniszterelnöknek folyamatosan ellentmondva igyekezett fűteni is kellőképpen. Medgyessy záros határidőt adott a minisztere menesztése miatt gáncsoskodó SZDSZ-nek, mi több, kilátásba helyezte lemondását. Kovács Lászlóék pedig mintha már hetek óta csak erre várnának, azonnal megköszönték Medgyessy munkáját. Elfogadták a miniszterelnök lemondását, amit az még be sem nyújtott. Az ellenzékiek egy épkézláb gondolatot nem tudtak összeszedni arra a várva várt napra, amikor Medgyessy megbukik. /Szüszer-Nagy Róbert: Ünnepi kirúgás. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 21./

Az Országos Diszkriminációellenes Tanács vizsgálatot indított azon oktatási minisztériumi rendelkezés nyomán, miszerint azok a tanárok, akikről kiderül, hogy homoszexuális hajlamaik vannak, nem taníthatnak. Alexandru Athanasiu oktatásügyi miniszter állítólagos kijelentése nagy vihart kavart. /Felháborodást keltett a homoszexuális tanárok kizárása. Athanasiu tagadja, hogy ilyesmit állított volna. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./

Aug. 20 alkalmából a magyar kulturális miniszter a közművelődés területén eltöltött több évtizedes tevékenységéért, a művészetek támogatásában, kiemelkedő események szervezésében elért eredményeiért Wlassics Gyula-díjat adományozott Zöld Lajos nyugalmazott újságírónak, a gyergyószárhegyi művésztelep megálmodójának és megvalósítójának. /Kitüntették Zöld Lajost. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 21./

Aug. 20-án Emil Boc polgármester a kolozsvári városházán fogadta a VI. Szent István-napi Néptánctalálkozón részt vevő tánccsoportok képviselőit, és ezzel hivatalosan is megnyitották a fesztivált. Ez is bizonyítja, hogy Kolozsváron lassan normalizálódik a helyzet, hiszen a már hatodik éve zajló Szent István-napi rendezvény történetében először fordul elő, hogy a városvezetés megteszi ezt a gesztust. Pillich László, a rendezvény főszervezője elmondta: rendkívül fontosnak tartja, hogy ezt a nemzetiségi és regionális kultúrákat egybegyűjtő néptáncfesztivált immár Kolozsvár polgármestere is támogatja. Pillich László bemutatta a tíz országból érkező tánccsoport jelenlévő képviselőit. A Heltai Alapítvány székhelyén szakmai beszélgetésre került sor Hagyomány és identitás címen. /Köllő Katalin: "Ha békeszerető leszel, királynak mondanak…" Szent István intelmeit Kolozsvár polgármestere is megszívleli. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./

Aug. 20-án a készdiszentléleki Perkőn népes zarándoksereg, számos egyházi méltóság jelenlétében tartották meg Szent István államalapító királyra emlékező hagyományos búcsút, amelyet a Duna Televízió közvetített. Berszán Lajos gyimesközéploki esperes Márton Áron püspök példájára hivatkozva hangoztatta az áldozatvállalás szükségességét, de a gyermekvállalás fontosságára is utalt. /Búcsú a Perkőn = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 21./

Szent István királyhoz méltóan ünnepelt aug. 20-án Sepsiszentgyörgy lakossága. Pártoktól és érdekektől eltekintve együtt ünnepelt mindenki.   A város lakói a belvárosi Szent József-templom kertjében gyülekeztek, hogy részt vegyenek a Vargha Mihály képzőművész által készített Szent István-mellszobor leleplezésén. Garamvölgyi György, Zala megye közgyűlésének alelnöke anyaországi üzenetet tolmácsolt. /(józsa):   Sepsiszentgyörgy nagybetűs ünnepe. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 21./

Aug. 20-án az arad-belvárosi katolikus templomban Szent István királyra emlékeztek. Tampu Péter plébános megemlékezést olvasott fel Szent Istvánról. A Szentírásból az egyháztanácsosok mellett Gyurkócza Aranka és Tóthpál Béla evangélikus-lutheránus, valamint Józsa Ferenc református lelkész olvasott fel. /(b): Szent Istvánra emlékeztek Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 21./

A Kolozsvári Zsidó Hitközség képviselői a nagysármási zsidó temető betonfalának belső oldalán fasiszta és antiszemita feliratokat fedeztek fel – jelentette be Goldner Gábor elnök. A feliratok német nyelvűek voltak. /K. O.: Fasiszta feliratok a nagysármási zsidó temető falán. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./

Antiszemita és fasiszta jelszavakat festettek ismeretlenek a Kolozs megyei Pusztakamarás település zsidótemetőjének falára. Német nyelven a rongálók azt írták, hogy "Zsidók haza!", illetve "Heil Hitler!", a feliratokat pedig körbefirkálták horogkeresztekkel, Dávid-csillagokkal. /Zsidó temetőt gyaláztak meg Pusztakamaráson. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 21./

Garamvölgyi György, a Fidesz országgyűlési képviselője Sepsiszentgyörgyön kijelentette, pártja és az RMDSZ közti viszonyt újjá kell építeni, meg kell találni az RMDSZ és a Fidesz közeledésének útjait. Puskás Bálint szenátor a Mediafaxnak elmondta, egyetért azzal, hogy közvetítő szerepet vállaljon. Puskás Bálint ugyanakkor kijelentette, hogy támogatja a Székely Nemzeti Tanács kezdeményezését a Székelyföld autonómiájáról rendezett népszavazással kapcsolatban. /"Újragombolt" Fidesz–RMDSZ viszony? Puskás egyetért a népszavazással autonómiaügyben. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./

Az Erdélyi Magyar Írók Ligája irodalmi tábora zajlik Zetelakán. Előadások hangzanak el, folyóiratok, intézetek mutatkoznak be. A legtöbb jelenlévő a találkozási lehetőséget tartja az írótábor legfőbb előnyének. /Székely Judit: Írók Zetelakán. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 21./ Folytatódott a magyar irodalmi-kulturális kiadványok bemutatkozása. Az Aradon szerkesztett Irodalmi Jelen havilap viszonylag friss képződmény, nemrég levált a Nyugati Jelen című napilapról (amelynek addig a melléklete volt). A most 16 oldalas kiadvány 24 oldalasra kíván felfejlődni, példányszámát illetően már most komoly adattal büszkélkedhet: 10 260 példányát Magyarországon és idehaza egyaránt terjesztik, előfizetőinek száma közel 5000. Az interneten jelentkező lapok közül Ónagy Zoltán budapesti prózaíró a Terasz című virtuális magazin kulturális-irodalmi szekciójáról beszélt, amelynek főszerkesztője. A Terasz szándéka: lefedni a magyar kulturális, így irodalmi aktualitás minél több területét. 2002-ben – egyfajta leágazásként – létrejött az Erdélyi Terasz című kulturális, irodalmi honlap. /Szonda Szabolcs: Zetelaki E-MIL-tábor. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./

Otthoni idősgondozás központjait avatták fel Szentegyházán és Székelykeresztúron, a gyulafehérvári Caritas és a települési önkormányzatok támogatásával. Az otthoni gondozás hálózatának kiterjesztését az EU Phare-alapokból 154 ezer euróval támogatja, amiben a megyei tanács hozzájárulása 20 ezer euró. Bunta Levente, Hargita megyei tanács elnöke rámutatott, jelenleg a megyében 24 központ működik, több mint 120 alkalmazottal, s a gondozottak száma meghaladja a háromezret. Ez a Hargita megyei hálózat egyedülálló Romániában. A szentegyházi és székelykeresztúri központok átadása után Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen, Gyergyószentmiklóson és Maroshévizen is hasonló beteggondozó rendszert honosítanak meg. /Öregek és kiszolgáltatottak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./

Harasztos eldugott kis falu, nem messze Tordától. Horváth Hunor református lelkész elmondta, 2003-ban huszonhárom halottjuk volt, ezzel szemben mindössze négy gyermeket kereszteltek. Ebbe beletartozik Harasztos mellett a leányegyházközség, Aranyosbogát is. A kiöregedő gyülekezet is apadni kezd. Több egyetemet végzett ember él Harasztoson. Hatvan százalékban magyarok élnek a faluban, módos magyarok. Az itteni románok megtanultak jól magyarul. Tizennégy éve megszűnt a magyar 5–8. osztály, de ez erőltetett megszüntetés volt. Fakultatív magyar oktatás sem létezik. A magyarok döntő része református, az összlakosság ötvenöt százaléka, ez ötszáz lelket jelent. Közülük száz személy jár templomba, száz személy idős vagy beteg, de háromszáz nem jelentkezett. /Ladányi Emese Kinga: A módosság és az együttjátszás megtartó ereje. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./

Aug. 19-én Mezőbánd, Mezőmadaras, Mezőpanit, Mezőcsávás és Mezősámsond polgármesterei, alpolgármesterei és tanácsosai a kisrégió községeit tömörítő Székely Mezőségi Kistérségi Társulás létrehozásáról tárgyaltak. A megbeszélésen jelent volt Lokodi Edit, a megyei tanács elnöke, Kelemen Atilla, az RMDSZ megyei szervezetének elnöke és Brassai Zsombor ügyvezető elnök, megyei tanácsos. /(mezey): Mezőségi kistérségi társulás alakul. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 21./

Kárp György, a marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának művészeti vezetője elmondta, hogy az előző évadban kilenc bemutatójuk volt, beleszámítva a kistermi produkciókat valamint a felolvasó színházi esteket is. Majdnem kétszáz előadásukból otthon 118-at, kiszálláson 75-öt játszottak. Talán az egyetlen színház, amely felvállalja a szórványvidéket is, elmentek Kőhalomra, Dévára és Medgyesre. A marosvásárhelyi fiatal, átalakulóban lévő társulat. Kárp Györgynek kettős feladata van, gazdasági igazgató és társulatvezető. Négy fiatalt tervezett idehozni a frissen végzett évfolyamról. Csak egyet sikerült idecsábítani, Bodolai Balázst, a másik három Magyarországra ment. /Mészely Réka: Bízom a fiatalokban. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 21./

Megjelent Csép Sándor két drámáját /Mathias Rex és Gabriel Princeps/ – tartalmazó könyve az aradi Irodalmi Jelen Könyvek kiadásában. /Sántha Attila: Két dráma. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 21./

Aug. 4–8-a között került sor az Erdélyi Kárpát-Egyesület tizenharmadik vándortáborára Gyergyószentmiklós mellett, a kemping táborban. 1228 résztvevője volt a tábornak, elsősorban Erdélyből, de nagyon sokan jöttek Magyarországról, sőt még németországi és portugáliai vendégük is akadt. /Kovács Zsuzsa: XIII. EKE vándortábor–Gyergyószentmiklós. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./

A Studium Kiadónál 2004-ben megjelent Kabán Annamária munkája, a Magyar–francia–román szótár a Magyar Tudományos Akadémia készülő nagyszótára, egy szépprózai és egy újságnyelvi gyakoriságú szótár, valamint egy többnyelvű lexikai minimumszótár adatainak az egyeztetéséből kiindulva nyújtja a mindennapi életben legnélkülözhetetlenebbnek ítélt mintegy 4200 magyar szónak a francia és a román megfelelőjét. /B. G.: Magyar–francia–román szótár. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./

Megrendítő olvasmány Makkai Gergely Az erdélyi Mezőség tájökológiája (Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 2003) című könyve. Szerzője Marosvásárhelyen lakik, a kolozsvári Babes–Bolyai Egyetemen földrajz szakot végzett, jelenleg ugyanott meteorológiát tanít, az elmúlt évben a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerezte meg a doktori fokozatot. Mindemellett az RMDSZ Maros megyei parlamenti képviselője is. A szerző segítségért kiált Mezőség, vagyis a Maros, az Aranyos, a Szamosok és a Sajó határolta terület drámájának bemutatásával. Makkai Gergely külön fejezetet szentelt a szerzetesrendnek tudatos környezetvédelmi tevékenységének, e vonatkozásban forrásai között említette Léstyán Ferenc Megszentelt kövek című, 1996-ban megjelent hittörténeti munkáját is. Az erdő és vizek védelmét szolgáló intézményrendszernek vetett véget az erdélyi katolikus társadalom összeomlása: 1558-tól kezdődően az itteni egyházkerület 630 plébániájából mindössze 36 maradt meg, valamennyi az ősi hitéhez legjobban ragaszkodó Csík megyében. Ezzel megszűnt a katolikus egyház szigorú szokásvilága és vele természetvédelmi intézményrendszere is. Csupán a Mezőségen több mint 200 halastavat csapoltak le. Tette ezt a lakosság abban a tévhitben, hogy cserében szántóföldhöz, kaszálóhoz jut, de a tavak helyén bűzlő iszaptenger maradt, ráadásul jött a gyakori szárazság. Hatalmas erdőirtás folyt. A következmény volt az omlás, suvadás, kialakult a mai Mezőséget jellemző terméketlen vidék, az úgynevezett kopár. Makkai Gergely Mezőség-monográfiája időszerű figyelmeztetés: a természeti harmónia megbomlása katasztrófához vezet. /Barabás István: Támadó kopár. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 21./

Porzsolt Erzsébet /sz. Gyergyócsomafala, 1946/ 1980-tól nyugdíjazásáig Gyergyószentmiklóson, a Tanulók Házában oktatta szépművészetre a rajzkörös diákokat. A gyergyói táj szerelmese, különösen az utóbbi években tűnt ki tárlatokon akvarell- és pasztellképeivel. Tájképeinek sikerük van: több magángyűjteményben kaptak helyett otthon és a határokon túl. /Gál Éva Emese: A gyergyói táj szerelmese. Porzsolt Erzsébet festményei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./

Idén július végén rendezték meg Pannonhalmán a Kárpát-medencei katolikus kispapok találkozóját. A legnépesebb csapat – 18-20 kispap – Gyulafehérvárról érkezett a négy egyházmegye (Szatmár, Várad, Temesvár, Gyulafehérvár) és a Hittudományi Főiskola minden évfolyamának képviseletében. A pihenés és kirándulás mellett komoly szellemi munkát is végeztek: Beer Miklós püspök vezetésével a keresztény ifjúságnevelés és papképzés aktuális kérdéseit taglalták. Bolberitz Pál professzor a Vatikán európai hatásáról tartott előadást a papnövendékeknek. /Egyház és keresztény tanítások Európában. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 22./

Tomboló vihar pusztított Kolozs és Beszterce-Naszód megyékben aug. 21-én, az ítéletidő a legnagyobb kárt Tordán, illetve a besztercei falvakban okozta. Ilyen erejű vihar emberemlékezet óta nem pusztított a városban. A szélvihar nagy kárt tett a villamoshálózatban. Hasonló hírek érkeztek Maros, Arad, Neamt és Suceava megyékből is. /Árvizek és kánikulák között. Vihar pusztított Kolozs és Beszterce-Naszód megyében. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./

Mádl Ferenc köztársasági elnök helyesli a határon túli magyarság autonómia-törekvéseit. Elmondta: Magyarország és szomszédai csatlakozása az Európai Unióhoz, a határok megszűnése a magyarság „régi nagy történeti gondját, a trianoni traumát biztosan oldja”. A köztársasági elnök hozzátette, a később taggá váló országok csatlakozása során a határok megszűnése óhatatlanul „a mozgás teljes szabadságát” fogja növelni, és ez nyilvánvalóan a külhoni magyarság, a magyar egység, a nemzeti egység egyfajta megerősödését fogja szolgálni. Az autonómiáról szólva Mádl kifejtette, hogy ez ismert európai jelenség, része az európai közgondolkodásnak, jelen van az Európa Tanács, az Európai Unió gondolat- és jogi világában is, bár szerinte „egyelőre viszonylag nehezen érvényesül egyik-másik szomszédos országban”. A kettős vagy könnyített állampolgárságról szólva beszámolt arról, hogy szakértők véleményét kérte a kérdés indokolt felvetésének racionális átértékelése és rendezése érdekében Mádl Ferenc szerint nincs sem belső, sem nemzetközi, sem európai jogi akadálya annak, hogy Magyarország letelepedés és áttelepedés nélkül megadja könnyített formában a magyar állampolgárságot azoknak az említett magyar közösségben élő személyeknek, akiknek felmenője magyar, akik a magyar alkotmányos ismeretekből, magyar nyelven vizsgát tesznek. /Rostás Szabolcs: Mádl: kettős állampolgárságot. = Krónika (Kolozsvár), aug. 23./

A Szociáldemokrata Párt a végsőkig bojkottálni fogja a megyecímer elfogadtatását, amennyiben nem szerkesztenek bele az itt élő románokra utaló elemet – jelentette ki Adrian Casunean-Vlad parlamenti képviselő, a kormánypárt megyei szervezetének elnöke. Minden törvényes eszközt felhasználnak annak érdekében, hogy ne ,,az Osztrák–Magyar Birodalom címerét” fogadják el Kovászna megye címeréül. Oda hatnak, hogy az országos heraldikai bizottság utasítsa vissza a tervet, mondotta a képviselő. /(sz.): A kormánypárt mást akar. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 23./

A Szent István-napi Néptánctalálkozó zárónapján, aug. 22-én volt a népviseleti felvonulás Kolozsvár központjában.. A színes forgatagban magyar, román, lett, finn, olasz, horvát, német és szicíliai zeneszó hallatszott. Pillich László, a Heltai Alapítvány elnöke kitért augusztus 20-a jelentőségére. A Diákművelődési Házban megrendezett ünnepi zárógálával ért véget a VI. Szent István napi néptánctalálkozó. /Köllő Katalin: Nagy érdeklődés övezte a népviseleti felvonulást a Főtéren. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./

Fél-háromnegyed ház jellemezte aug. 20-án az ünnepséget Marosvásárhelyen, a Kultúrpalota kistermében. Dávid Csaba, az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének elnöke majd Kelemen Atilla, az RMDSZ megyei szervezetének elnöke mondott köszöntő beszédet. Fiatalok is csak mutatóban akadtak a sorok között. /Nagy Botond: Ünnepi összejövetel a Kultúrpalotában. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 23./

Harmadszor rendezték meg a Beszterce-Naszód megyei Zselyken, Erdély egyetlen színmagyar, lutheránus vallású településén a falunapokat. A többször is halálra ítélt Zselyk 1944 óta – különböző elnyomó politikai rendszerek hatása alatt – valójában már csak a helybéliek szinte természetfölötti kitartásának és vallásosságának köszönhetően maradt meg. Az istentiszteletet a helyi 125 éves (!) fúvószenekar bekapcsolódása tette felemelővé. A zselyki születésű Borsos K. László volt a rendezvény lelke. /Szabó Csaba: Üzenet a templommá vált faluból. Zselyki Napok a világ végén. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./

Aug. 22-én véget ért az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) és az Alapítvány a Fiatal Irodalomért (AFI) szervezte III. Kárpát-medencei írótábor rendezvénysorozata. Sántha Attila, az E-MIL elnöke közölte, az összejövetelen több mint száz hazai és magyarországi, felvidéki, vajdasági tollforgató fordult meg Zetelakán. A Népújság Múzsa mellékletét Nagy Miklós Kund, a Romániai Magyar Szó Színképét Szonda Szabolcs, a Krónika Szempontját Papp Attila Zsolt, a nagyváradi Reggeli Újság Múzsák című hétvégi kulturális oldalát Dénes László ismertette. Ezt követően a kolozsvári Helikon irodalmi folyóirat szerkesztői beszéltek lapjukról. Sor került a Korunk, a Látó, a Művelődés és a bukaresti Magyar Kulturális Intézet bemutatására is. /(nk): Kapuzárás a zetelaki írótáborban. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 23./

Első alkalommal rendezték meg az Ákosfalvi Napokat, nem hiányzott a Szent István-napi ünnepség sem. A háromnapos rendezvény több helyszínen folyt. Ákosfalva főútján népviseletbe öltözött tíz tánccsoport vonult fel. A hagyományőrző csoportok ropták a táncot. /Nagy Annamária: Ákosfalvi Napok. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 23./