Böjte Csaba atya beszámolt az elmúlt tanévről: 402 gyerek vakációzhat. Közülük kilencen érettségiztek, négyen fejezték be a szakmai képzést, többen főiskolai felvételikre mentek. (Erdély Ma) /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 13./

A Velünk élő Trianon, Koltay Gábor filmje eredetileg 14 részes dokumentumfilm-sorozatnak készült. Koltay Gábor korábban az István, a király, valamint a Julianus, a Honfoglalás, a Sacra Corona című történelmi tárgyú filmjeiről vált ismertté. A Velünk élő Trianon vetítésére a Magyar Televízióban került volna sor, az MTV azonban, bár már a sugárzás időpontját is kitűzte, „tartalmi okokból" megtagadta bemutatását, s ezzel botrányt és társadalmi vitát váltott ki Magyarországon. Rövidített moziváltozatát a fővárosi Uránia Filmszínház vetítette heteken keresztül, teltházzal. A filmet aug. 14-én Nagybányán is bemutatják. Koltay így nyilatkozott az alkotásról: „A sorozat elején megpróbálom számba venni azokat a külső és belső okokat, amelyek Trianonhoz vezettek, de hangsúlyozottan nem az 1920-as döntéshez vezető utat boncolgatom csupán. Alapvetően azt vizsgálom, hogy a két világháború közötti Magyarország, a ‘45 utáni és a ‘90 utáni Magyarország hogyan gondolkodott erről a kérdésről. És természetesen oda szeretném kifuttatni a sorozatot, hogy vajon milyen lehetőségei vannak ennek a kis nemzetnek, ennek a hosszú-hosszú ideig még be nem gyógyuló sebnek az orvoslására ebben a globalizálódó, egységesülő európai világban.” /Velünk élő Trianon. Koltay Gábor és filmje Nagybányán. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), aug. 13./

Kovács László külügyminiszter szerint erőszakos úton nem lehet elérni autonómiát, és bizonyos eurokonform kisebbségi politizálásra hívta fel a figyelmet. Duray Miklós, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) ügyvezető alelnöke a külügyminiszterrel ellentétben úgy ítélte meg, hogy "az autonómia elérésére nem létezik semmilyen eurokonform módszer". Az unióban fennálló autonómiák között ugyanis olyan is akad, mint a flamandok és a vallonok utcai harcaival kikényszerített belga, alkotmánymódosításból következő német, vagy a spanyolországi ETA militáns tevékenységétől nem elválasztható baszk autonómia. "Minden autonómia hátterében vagy gazdasági, vagy politikai nyomás, vagy harci tevékenység tapasztalható, esetleg ezek kombinációja. Pusztán politikai akarattal, tárgyalásos úton autonómia sehol sem jött létre. De nemzetközi politikai nyomásgyakorlással talán kialakítható autonómia" – véli Duray Szerinte a megvalósult autonómiák rendre egyfajta kényszerhelyzet eredményei. – Igaza van Duray Miklósnak abban, hogy Európában olykor az erőszak is szerepet játszott az autonómiák létrejöttében, de döntő többségük politikai tárgyalás útján született – reagált Duray nyilatkozatára a Népszabadságban Bársony András /MSZP/ külügyi államtitkár. Bugár Béla megjegyezte, hogy politikai akarattal és tárgyalással sok minden megvalósítható. Ezzel ért egyet a Vajdaságban Józsa László, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke is. A tárgyalásos út sikere, hogy a Milosevics-rezsim alatt felszámolt vajdasági autonómia részben már helyreállt. – A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) csak békés eszközökkel óhajtja Székelyföld autonómiáját – mondta Csapó József, az SZNT elnöke. Ugyanez az álláspontja az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsnak is. Ezért nyújtották be autonómiatörvény-tervezetüket a román parlamentbe, és ezért döntöttek április 24-én amellett, hogy a székelyföldi autonómiáról népszavazást kezdeményeznek. A magyar kormány szerint Románia EU-tagságának feltételéül nem szabható a területi autonómia megteremtése, a Fidesz szerint azonban ez egy soha vissza nem térő alkalom. – Mivel az autonómia az EU-ban elfogadott, ezért Románia csatlakozási tárgyalásain a magyar diplomácia abban érdekelt, hogy minél több támogatót szerezzen a Székelyföld területi autonómiájához – nyilatkozta Révész Máriusz. A Fidesz szóvivője szerint, ha az EP magyar képviselői meggyőzik frakciótársaikat az ügy fontosságáról, akkor Románia meg fogja fontolni az autonómia megadását. /Autonómia erőszakkal? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 14./

Lamperth Mónika belügyminiszter kivételes méltányosságból engedélyezi 160 vajdasági magyar letelepedését Magyarországon. A jelenleg részben magánszálláson, részben pedig a Belügyminisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalának (BM BÁH) befogadó intézményeiben élő 160 vajdasági magyar ügyében az eljárást az érintettek kérelmére folytatják le. /Elvi döntés a vajdasági magyarok letelepedéséről. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 14./

Szatmárnémetiben az útlevélosztályon a sorban állók között mindennaposak a veszekedések, botrányok, s többen ott alszanak, hogy másnap bent lehessenek. Az új prefektus megelégelte a sok panaszt és a Belügyminisztériumhoz fordult. Azt kérte, hogy oldják fel a létszámkorlátozást, hogy többen dolgozhassanak az útlevélosztályon. /(Sike Lajos): Megoldódik az útlevél- mizéria?! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 14./

Marosvásárhelyen Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Műszaki és Humán Tudományok Kara megmaradt tandíjas helyeire felvételit hirdetnek. Hollanda Dénes dékán elmondta, hogy szeptember huszadikára kész kellett volna lennie az épületnek, de ez nem történt meg. Még kétszázötvenmillió forintra van szükség az egyetem épületének teljes befejezéséhez. Továbbra is bérlik a Szakszervezetek Házát, nagyon nehezen fogunk beférni, mert négy évfolyamnak kell helyet teremteni. Márciusban a második félévet az új épületben szeretnék kezdeni. A jótékonysági rendezvények kevés eredményt hoztak. A nyugati próbálkozások is nagyságrendekkel kisebb összegeket biztosítottak, mint amire számítottak. /Mészely Réka: Kicsi az adakozókedv. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 14./

Több pedagógus jelezte, hogy nagyon nehezen készül el a magyarigazolvány mellett igényelhető pedagógus–igazolvány, nem ritka, hogy mire kézhez kapják, már le is járt az érvényessége. Tasnádi István, a szatmárnémeti tájékoztató iroda vezetője elmondta, hogy a matricák mintegy öt–hat hónapos késéssel érkeznek. /(anikó): Késve kapják meg a pedagógus–igazolványt az igénylők. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 14./

A 110 lelket számláló Székelybós lakói kérték, hogy a 13 óvodás- meg iskoláskorú gyermek iskolába szállítását oldják meg, mert a faluban már évek óta megszűnt az iskola és az óvoda. Koronka és Székelybósnak önálló lett, elváltak Jeddtől, az anyatelepüléstől. Vita robbant ki, melyik településé legyen az iskolabusz. Meg kell egyezni, hogy ősztől újból iskolába vigyék a gyerekeket. /Bögözi Attila: Ha én busz lehetnék… = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 14./

Aug. 14-én kezdődnek a Zabolai Falunapok, a programban kiemelt szerepet kapott a sport. Fellép a Gyöngyharmat, Borsika és az Izvorasul együttes, a baróti fúvósok hangversenye, a modern táncosok szereplése biztosítja a jó hangulatot. A falunapokon jelen lesznek a testvértelepülés Tapolca képviselői is. /Zabola falunapjai. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 14./

Bogdándon rendezte a Nagykárolyi Református Egyházmegye ifjúsági táborát. A megnyitón részt vett 44 helyi és 104 más egyházközségből érkezett fiatal. Az egyházmegyében eddig még nem volt ilyen nagy létszámú egyházi tábor. Finanszírozásához hozzájárultak: az egyházkerület, az egyházmegye, a helyi tanács, több helyi vállalkozó és Bogdánd község lakói. /E. Gy.: Református ifjúsági tábor Bogdándon. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 14./

Immár hatodik alkalommal szervezik meg a Szent István-napi népitánc-találkozót. Aug. 20-án lesz az ünnepélyes megnyitó Kolozsváron, tájékoztatott Pillich László, a szervező Heltai Alapítvány elnöke. A hagyományőrző fesztivál megrendezése az utolsó pillanatokig kétséges volt, ugyanis a támogatok által beígért összegek milliós nagyságrendről százezresre csökkentek. A Kolozs megyei tanács által évek óta nyújtott anyagi támogatás is minimálisra zsugorodott. A Határon Túli Magyarok Hivatalánál megpályázott 1 millió forint helyett végül az 150 ezer forintot kaptak, a Communitas Alapítványtól pedig mindössze 20 millió lejt. Pénz hiányában idén a fesztivál "visszaszorul" Kolozs megye határai közé, annak ellenére, hogy számos székelyföldi és más, közép-erdélyi település jelentkezett. /Köllő Katalin: Sikerek és nehézségek az idei népitánc-találkozón. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 14./

Megnyílt a középgenerációhoz sorolható Kolozsi Tibor, Kocsis Rudolf, Sánta Csaba és Varga Mihály szobrászati tárlata Kolozsváron. Címeket nem adtak a szobroknak, mintha azt sugallnák, tessék megkeresni benne a lényeget. Kocsis Rudolf táskái tömör fából és kőből szerkesztett konstrukciók, valamiféle tartalmas tartalomnélküliséget sugallnak, írta Németh Júlia. Kolozsi Tibor arckompozícióinak újabb állomásához érkezett. A hegesztett fémlapokból, fémgyűrűkből összeálló rozsdafejek valósággal alakítják maguk körül a teret. Sánta Csaba kisszobrai valamilyen történelem előtti kor jelzéseiként hatnak. Varga Mihály faszobrai antropomorf fogantatásúak. /Németh Júlia: Arcok, táskák, mágia és biomorf formák. Kolozsi Tibor, Kocsis Rudolf, Sánta Csaba és Varga Mihály szobrászati tárlata Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 14./

A Bolyai Nyári Akadémia keretében júliusban volt a katolikus, református és unitárius vallástanárok továbbképző tanfolyama. A mintegy száz résztvevőnek – immár hagyományosan – a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium bentlakása adott otthont. Dénes Ildikó és Molnár Sándor informatikusok vezetésével alapfokú számítógép-kezelést is elsajátíthattak az azt igénylők. A katolikus és protestáns vallástanárok az ökumené szellemében közösen is hallgattak előadásokat. Az előadók között volt Holló László, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Katolikus Teológia Karának morálteológia tanára és Molnár János, a Református Teológiai Kar dékánja. Gál László, a gyulafehérvári főegyházmegye főtanfelügyelője, valamint Kató Levente, a református tanfelügyelő szervezte meg a továbbképzést. /Ferenczi Attila: Vallástanárok továbbképzője. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 15./

A katolikus fiatalok csoportjainak találkozójának, a Hálónak idén egy szlovákiai kis falu, Rózsaszállás adott otthont, a közel ötszáz résztvevőnek. Az előadók között volt Jelenits István, Sebestyén Ottó és Czakó Gábor író. Megjelent a táborban Csáky Pál miniszterelnök-helyettes, Csallóközi Zoltán, a Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriumának tagja és Gebauer Szabolcs a Magyar Katolikus Újságírók Szövetségének főtitkára is. /Kovács Kinga Katalin: Küldetésünk a világban... Háló tábor 2004. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 15./

Az új tanév elején négyszázezer magyarországi és határon túli magyar hittanos kap gyermekbibliát ajándékba a Kirche in Not nemzetközi katolikus szervezet jóvoltából. Az Isten szól gyermekeihez című, ó- és újszövetségi szemelvényeket és illusztrációkat tartalmazó könyvek háromnegyedét magyarországi, egynegyedét határon túli magyar hittanos gyermekekhez juttatják el. /Ajándék gyermekbiblia. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 15./

Orbán Viktor saját kampánycéljaira használja fel a romániai magyarságot – fejtette ki Adrian Nastase miniszterelnök a bukaresti közszolgálati rádió aug. 14-i hírműsorának adott nyilatkozatában. A rádió riportere a volt magyar miniszterelnöknek, a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség elnökének a közelmúltban Romániában tett megnyilatkozásairól kérdezte a bukaresti kormány álláspontját. Nastase kifejtette: az oly annyira "légiesített" határok miatt Orbán Viktor nem vette észre, hogy kilépett Magyarországról, és belépett Romániába, azt hitte, hogy Romániában is folytathatja választási kampányát. Nastase leszögezte: a romániai magyarokkal és az RMDSZ képviselőivel együtt Bukarest elutasítja, hogy Orbán a romániai magyarok és románok rovására folytasson kicsinyes politikai játékokat. A miniszterelnök megállapította, hogy az RMDSZ és a román kormány közötti rendkívül hasznos együttműködés tette lehetővé a bejutást a NATO-ba, adott támogatást az európai uniós csatlakozáshoz, a vízummentesség bevezetéséhez. /Adrian Nastase ismét bírálja Orbán Viktort. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./

A múlt héten néhány magyar állampolgárt visszafordítottak a román határállomásokról, miután nem rendelkeztek 500 euróval. Az eseményt követően a határőrség indoklást kért a román féltől, de a válasz csak annyi volt, hogy nem változtak a magyar állampolgárok beutazására vonatkozó román szabályok. A magyar beutazóknak pénzügyi fedezettel nem kell rendelkezniük, és az utazásuk célját sem kell dokumentummal igazolniuk. A kolozsvári főkonzulátus illetékese leszögezte: telefonon érdeklődtek a Csengersima-Pete, valamint Nagylak határátkelőnél, de ott cáfolták, hogy bármiféle ilyen eset történt volna. /Korlátozások nélkül utazhatnak a magyarok Romániába. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./

Titus Corlateanu, a kormánypárt, az SZDP szóvivője cáfolta Rovana Plumb, az SZDP koordinációs bizottsága Kovászna megyéért felelős tagjának kijelentését, miszerint pártja nem zárkózna el egy SZDP–Nagy-Románia Párt–RMDSZ szövetségtől a választások után. Az "ötletet" az RMDSZ és az NRP is elutasította. Adrian Vlad Casunean, a Kovászna megyei SZDP elnöke egy héttel korábban szintén megemlítette a három párt együttműködési lehetőségét. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke nem zárta ki az SZDP-vel való további együttműködést, de elképzelhetetlennek tartja, hogy az RMDSZ olyan koalícióban vegyen részt, amelynek az NRP is a tagja. A Mediafax szerint Kovászna megyében a legutóbbi népszámlálás alkalmával 51000 személy vallotta magát románnak, közülük mintegy 28000-en rendelkeznek szavazójoggal. Ezek a szavazatok 2000-ben legalább nyolc párt között oszlottak meg, az SZDP pedig a szavazatok újraelosztása után jutott egy képviselői helyhez. /Sz. K.: Nincs szó semmiféle RMDSZ–NRP–SZDP szövetségről. Az érintettek cáfolják Rovana Plumb kijelentéseit. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./

Borbély László, dr. Kelemen Atilla RMDSZ képviselők és Lokodi Edit, a megyei tanács elnöke aug. 13-án Erdőszentgyörgyön találkoztak a Kis-Küküllő Térségi Társuláshoz csatlakozott községek polgármestereivel. Megjelent Borbély Emma, a társulás ügyvezetője is. Az RMDSZ részéről dr. Kelemen Atilla felelős a vidékfejlesztésért. Nem könnyű a dolga, mert a 14 év alatt egyetlen kormánynak sem volt vidékfejlesztési programja. A falusi értelmiségnek megfelelő környezetet kell biztosítani, hogy helyben maradjanak. /kilyén): Kistérségi mozgalom. "Közösségi sebeinkről beszélni kell". = Népújság (Marosvásárhely), aug. 16./

A hét végén – akárcsak az előző esztendőkben – a Maros megyei Gernyeszegen tartotta meg találkozóját a Castellum Alapítvány, melyet az erdélyi nemesi családok leszármazottai hoztak létre. A Csép Sándor újságíró, rádió- és tévériporter vezetésével zajló ünnepségen a helyi református templomban a házigazda, Szász Attila református lelkész és Papp László marosvásárhelyi római katolikus lelkész köszöntötte a vendégeket. Haller Béla, a Castellum Alapítvány elnöke mondott üdvözlő beszédet, és dr. Romsics Ignác budapesti történész tartott előadást Erdély a magyar és a nemzetközi politikában 1919 és 1945 között címmel. Ezután dr. Kovács András kolozsvári történész Az én házam – az én váram címmel szólt a nemesi családok történelemformáló szerepéről, életéről, hányattatásairól. Megnyílt Polgár Marianne budaörsi grafikus Magyar családi címerek című kiállítása. A találkozó résztvevői meglátogatták a paszmosi Teleki kastélyt, a nagysajói Kemény kastélyt, az árokaljai Bethlen kastélyt, és más olyan nevezetességeket, amelyek a régi nemesi családokhoz kapcsolódnak. /(Máthé Éva): „Az én házam – az én váram” = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 16./

Levélben tájékoztatta a hét végén a Bákó megyei tanfelügyelőség a Moldvai Csángómagyarok Szövetségét arról, hogy két újabb csángó településen, Lábnikban és Diószénben is megkezdődhet ősztől az iskolán belül a magyar nyelv tanítása. Lábnikban két, Diószénben egy vegyes csoport alakul a magyar anyanyelvet fakultatív tantárgyként választó gyermekekből. Hegyeli Attila, a csángó oktatási program vezetője elmondta, a levél azért fontos, mert eddig a tanfelügyelőség hivatalosan nem tekintette tárgyalópartnernek a magyar nyelv iskolai oktatásáért fellépő szövetséget. Két évvel ezelőtt még bíróságon kérte a szervezet törvényen kívül helyezését. Ősztől immár kilenc faluban, 24 csoportban mintegy 450 gyermek tanul magyarul írni és olvasni az iskolában. Azok a csángó falvak közül, ahol korábban délutáni órákon kezdtek foglalkozni a gyermekekkel, Trunk maradt az egyedüli, ahol nem sikerült a magyartanítást az állami közoktatás keretei közé is beiktatni. Az iskolán kívüli programokat egyébként valamennyi településen továbbműködtetik. Hegyeli elmondta, a tanárok közül senki nem távozott a csapatból. /Gazda Árpád: Bővül a moldvai csángóoktatás. = Krónika (Kolozsvár), aug. 16./

Unitárius világtalálkozót tartottak a Székelyudvarhely melletti Szejkefürdőn. Jeruzsálem, Mekka és Csíksomlyó után Szejkefürdő is zarándokhellyé vált, mégpedig az unitáriusok szent helyévé. Egyházi és nemzeti közösségerősítő szándékkal indították el az Egyetemes Unitárius Találkozót, a székelyudvarhelyi unitárius egyházközség keblitanácsának 1998-ban hozott határozata alapján. Aug. 14-én hatodik alkalommal gyűltek egybe Erdély unitáriusai Szejkefürdőn, de érkeztek egész Európából és a tengerentúlról is. Az ünnepség Orbán Balázs szobránál kezdődött a homoródalmási fúvószenekar toborzójával, lovas felvonulással, a lelkészi kar körmenetével és zászlóátadással. Vass Mózes kőhalmi lelkipásztor kiemelte: „Mindannyian vándorok vagyunk eme földi élet rövid és keskeny útján”. „Én is egy vándor vagyok, képzeletbeli átalvetőmben a Biblia és Orbán Balázs könyve, A Székelyföld leírása. A hit és a szülőföld szeretete hozott el Szejkefürdőre. Jöjj, légy vándortársam, bárhol is élsz a nagyvilágban.” Szabó Árpád püspök beszéde után Mikó István, a magyarországi unitárius egyház főgondnoka köszöntötte a résztvevőket. /Kosztolányi Katalin: „Mindannyian vándorok vagyunk”. = Krónika (Kolozsvár), aug. 16./

Szent István napján minden esztendőben augusztusi virágzásba borul Háromszék szent hegye, a Perkő. Idén a Duna Televízió helyi közvetítéssel tiszteleg a csíksomlyói búcsú után a második nagy erdélyi vallásos összejövetel előtt, amely a Kárpát-medence egészében visszhangzó népünnepélyévé vál. A Perkő Felső-Háromszék oltárhegye. A Szent István tiszteletére épült kápolna őrszemként vigyázza a Háromszéki-medence egészét. Manapság a búcsúk őrzik római katolikus jellegüket, de a résztvevők seregei között nagy számban vannak jelen a többi magyar vallás hívei és mások is. A búcsúk a magyarság határok fölötti, égi és földi egységének megerősítői, szögezte le Sylvester Lajos. /Sylvester Lajos: A Perkő Szent István-napi kivirágzása. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 16./

Megkezdődött a csángó fesztivál Jászberényben; a nyitónapon a Ghymes együttes adott koncertet, majd „A kor falára" címmel a Jászság Népi Együttes és a Csík zenekar közös táncszínházi produkcióját láthatta a közönség. A fesztivált 1991 óta rendezik meg a Jászság fővárosában, hogy a Kárpát-medencében élő kisebbségek, etnikai csoportok néphagyományait bemutassák. A mostani, aug. 19-ig tartó rendezvényt a kulturális tárca és Nemzeti Kulturális Alapprogram összesen 6,5 millió forinttal támogatta. A fesztiválra legtöbben Erdélyből érkeztek, a gyimesi, moldvai csángók mellett hagyományőrző zenekarok, táncegyüttesek. Hagyományosan elsőként Hodorog Luca moldvai csángó énekes emlékére tartottak szentmisét. Az idős asszony az első, 1991-es csángó fesztiválon Jászberényben hunyt el, és kérésére a városban helyezték örök nyugalomra. A csángók mellett a Kárpát-medence kisebbségei és magyar csoportok is bemutatkoztak. /Csángó fesztivál Jászberényben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 16./

Kanadai magyarok ajándékait vitte el egy áttelepült az erdélyi gyermekotthonokba. Szamosújváron Kabai Ferenc református lelkész és felesége létrehozta az Emmaus otthont, majd a Zakariás-házat vásárolták meg, hogy az árva, rászoruló gyerekek emberi körülmények között élhessenek, tanulhassanak. A Téka Alapítvány segítségével már több szobában laknak gyerekek. Balázs Bécsi Attila tanár és fiatal csapata hozta létre ezt a mozgalmat. Munkájukat segíti a 13 ezer kötetes könyvtár. Hetente 400 gyermekkel foglalkoznak. Kabai Ferenc lelkész vezeti a csoportokat. Külföldről kapott ruházati cikkeket értékesítenek, feldolgoznak, kötnek, varrnak, szőnek a nőszövetség tagjai. Szeptemberben fogtak hozzá a Tékánál kollégiumot építeni pályázaton nyert összegből, ahol 75 gyerek lakása lesz biztosítva. Szászrégenben Pakó Benedek plébános segítségével támogatják az árvaházban a 40 gyermeket, meg a környékről a többieket, akik fiú- és leánybentlakásban laknak. Általános meg középiskola és szaklíceum biztosítja a tanulást anyanyelven. Asztalosműhelyben tanulhatnak a nagyobbak mesterséget, meg a több hektárt kitevő területen a gazdálkodásban is gyakorlatot szerezhetnek. Demeter József pedig működteti a Dióházat 50 gyerekkel. Déván Böjthe Csaba ferences szerzetes létesített több mint 400 gyereknek otthont és emberi körülményeket. Szerzetesek és világiak lelkes csapata végzi ezt az áldozatos munkát. Óvodától I–VIII. osztályig, majd középiskola, mesterség tanulása alakítja a gyermekeket. Családokban vannak megszervezve, így személyesen követik a gyerekek minden lépését. Böjthe Csaba munkássága nyomán Déva mellett Szászvároson, Marosújváron és Szovátán is tanulnak árva gyerekek. Kőhalom városban Szegedi László református lelkész 75 gyermeknek biztosít szállást. Vicén negyedik éve tábort szerveznek nyaranta és tavasztól a Szent István Gyerekotthon is működik. Kulcsár István iskolaigazgató és felesége, Emőke meg Szabó Gyöngyi vállalta ezt a nem kis áldozatot megkövetelő munkát. Kallós Zoltán tanár, néprajzos, népzenekutató hozta létre a Kallós Alapítványt, aminek célja népművészeti ismeretek, hagyományok megőrzése. Válaszúton a szórványdiákotthon mellett Mezőségi Művelődési Központ van, ahol tanfolyamok, konferenciák, hétvégi iskolák mellett nyaranta oktató-alkotó táborokat szerveznek. A gyerekek az I–IV. osztály elvégzése után a szamosújvári otthonban folytathatják tanulmányaikat. Zsobokon árvaház és szórványközpont alakult. Az elmúlt iskolai évben összesen 104 gyerek, közülük 58 árva lakott és tanult az otthonban. Óvodások, kisiskolások, valamint V–VIII. osztályosok tanulhatnak anyanyelvükön. Idejárnak a környékről is azok, akik falujukban nem kapják meg az anyanyelvi oktatást. A Molnár házaspár irányításával épül Farnason, a szomszéd faluban az új, modern öregek otthona a Szentiványi család birtokán, amit erre a célra ajánlottak fel, miután sikerült a családnak visszakapnia a házat. Holtmaroson az árvagyermekek otthonában 13 pici gyereket és két nagyobbat nevelnek. Bartha József református lelkész és felesége jóvoltából ezek az árvák is otthonra találtak. Marosvásárhelyen Ötvös József református esperes arról tájékoztatott, hogy működik a Lydia, a Dorkas meg a Piciház otthon a református egyház lelki irányítása alatt. Fülöp Dénes lelkész feleségével kéthetente meglátogat 144 sokgyermekes magyar családot Erdélyben. Mikrobusszal mennek, élelmet, ruhát, segítséget visznek nekik. Az alapítványon keresztül vásároltak három faluban házat a sokgyerekes, városban lakó családoknak, amelyek vállalták a kiköltözést, a falusi életet. Van még gyerekotthon Csíksomlyón, ahol Gergely István atya vezeti a Csibész Alapítványt, Marosbogáton Molnár Károly lelkész támogatja az árvákat, Szatmárnémetiben Vizi Zsolt utcagyerekotthona is ismert, továbbá az élesdi református gyerekotthon, Nagyváradon a Júlia-otthon. Azután ott van Illyefalva, Kató Béla református tiszteletes példaértékű munkássága. Brassó és Alsófehér megyében 16 kollégium működik, ahol gyermekeket gondoznak. /Szépkenyerűszentmártoni Kiss Ildikó, Toronto: Összefogás az erdélyi magyar árvákért. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./

A válaszúti mezőségi népzene- és néptánctábor idén is megőrizte nemzetközi jellegét. Balázs-Bécsi Gyöngyi, a szervező Kallós Zoltán Alapítvány elnöke szerint számos táncházkedvelő teljes nyári szabadságát táborozással tölti. Az összesen hat válaszúti tábor közül hármat felnőttek számára szerveztek, ilyen a „szövő-tábor”, valamint a családos és nemzetközi néptánctábor. /Rostás-Péter Emese: Mozgalmas nyár a válaszúti Kallós-kúrián. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 16./

Aug. 13-15-e között 35. alkalommal tartották meg Majláthfalva (Arad megye) hagyományos ünnepét, a majláthfalvi hétvégét. A rendezvény keretén belül ünnepelték a helyi római katolikus templom felszentelésének 125. évfordulóját és a hagyományos Nagyboldogasszony-napi templombúcsút. A rendezvénysorozatot az Arad megyei néptáncegyüttesek 1969 óta évente megrendezett seregszemléje zárta. /Évfordulós rendezvények Majláthfalván. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 16./

A Tasnád Napok keretében zajlott a Demjén Ferenc-koncert, melyre a szomszédos megyékből is érkeztek érdeklődők. A "Dömötör Attila Emlékkupa" elnevezésű labdarúgótorna is népszerű volt. A tragikus hirtelenséggel elhunyt tasnádi futballista emlékére rendezett megmérettetésre négy, 12–14 éves korosztályú együttes nevezett be. A tornát Szilágysomlyó csapata nyerte. "Kedves nekem az ének és a tánc" volt a címe a folklórfesztiválnak, amelynek műsorában a helyi Tanulók Klubja és általános iskolák csoportjai mellett a nagykárolyi, a krasznahorváti, a szilágycsehi, visói, avasfelsőfalui kultúrházak együttesei is szerepeltek. /Fodor István: Tasnád Napjai. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 16./

Bunyaszekszárdot lakói elhagyták, de időnként találkoznak az elhagyott faluban. Arra, hogy itt valaha falu volt, csupán az egykori templom helyén felállított emlékmű utal – egy férfi és egy női alak, itt tartják évenként az emlékünnepséget. Idén is Pokker László alkotása köré gyűlt az ünneplő sokaság. A falu temetőjében 1972-ben helyezték örök nyugalomra az utolsó bunyaszekszárdi lakost, Gergely Katalint. /Sipos János: Bunyaszekszárd emlékezett. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 16./

Az újraalakult Csomaköz község aug. 14-15-én első alkalommal tartott falunapot, miután az 1968–ban Szaniszlóval kötött kényszerházassága felbomlott. A római katolikus templomban tartott szentmise után a sportpályán felvonultak a mazsorettek, a fúvószenekar és a lovas kocsik. Magyar és német táncok és népdalok, modern tánc és zene, valamint fúvószenekar szórakoztatta a hazai és külföldről érkezett vendégeket. Másnap sport- és kulturális vetélkedők, lovasbemutatók, valamint a daróci citerazenekar műsora várta az érdeklődőket. /Elek György: Csomaközi Napok – először. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 16./