Júl. 31-én Marosvécsen népes tömeg kísérte utolsó útjára Varró János /Marosvécs, 1927 – Kecskemét, 2004/ író hamvait. Végakaratának megfelelően hazahozták Kecskemétről hamvait szülőfalujába. Eljött Kerényi György, a Kecskemét-Marosvásárhely Baráti Kör elnöke is. Székely József nyugalmazott református lelkipásztor emlékeztetett: Varró János a magyar irodalmat, a magyarságot, Erdélyt szolgálta. A hat éves kommunista börtön sem törte meg hitét, akaratát. 1988-tól a Kecskeméti Tanítóképző Főiskola tanáraként tíz éven át tanította a leendő magyar tanítókat, köztük számos erdélyi diákot. A magyar köztársasági elnöktől 56-os Emlékérmet, Kecskemét város önkormányzatától pedig Kecskemét Felsőoktatásáért kitüntetést kapott. /Fábián András: Varró János "hazatért" Marosvécsre. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 3./

Július elején harmincegy Szatmár megyei tanító- és óvónő vett részt a pilisborosjenői Pedagógus–továbbképzési Módszertani és Információs Központ által szervezett szakmai képzésen. Az oktatás mellett minden résztvevő 8 ezer forint értékű könyvcsomagban részesült. Az Alternatív pedagógiai módszerek hasznosítása az írás, olvasás és számolás tanításában, illetve az eltérő képességek kibontakoztatásában címmel meghirdetett továbbképzés folytatása annak a Gyermekközpontú Oktatásért Munkacsoport által Szatmárnémetiben szervezett tavaly októberi konferenciának. A tanfolyam vezetője Vekerdy Tamás neves gyermekpszichológus volt, Winkler Márta a Kincskereső iskolában használt oktatási módszereket mutatta be. /(anikó): Magyarországi szakmai továbbképzésen vett részt 31 Szatmár megyei pedagógus. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 3./

A Félsziget Fesztivál ideje alatt 3 500 hetijegy kelt el. A Félsziget Fesztivál látogatottsága négy nap alatt meghaladta a tavalyit, amikor összesen 24 000 belépést jegyeztek. A több mint 1500 sátor mellett 15 melegvizes katonai zuhanyzó és 80 mobilvécé állt a táborozók rendelkezésére. A koncertek helyszínét minden hajnalban kitakarították, naponta teherautónyi szemetet szállítottak el a tábor területéről. /Félsziget Fesztivál Sajtóiroda: A Félsziget Fesztivál számokban. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 3./

Augusztus elsején negyedik alkalommal szervezték meg a Kolozs megyei Magyarfrátán a hagyományossá vált Szent László kútja zarándoklattal egybekötött mezőségi szórványtalálkozót. Néhai Kövesdi Kiss Ferenc volt e találkozók megálmodója és mozgatója. A kultúrotthonban a nagysármási tánccsoport lépett fel Trombitás Jolán vezetésével. Magyarfrátáról már Rogerius váradi kanonok is említést tett Carmen miserabile című könyvében (Siralmas ének, fordította Szabó Károly, Pest, 1861). Azért van  Magyarfrátán a találkozó, jelezte Ábrám Noémi szervező, a Maros megyei EMKE titkára. Azért is, mert e település immár ezeréves, azért is, mert kötődik hozzá Szent László király Keserű kútja, s azért is, mert a frátaiak nem engedik gyermekeiket vegyes házasságot kötni. Ábrám Noémi megemlékezett a július végén 91 éves korában elhunyt Kövesdi Kiss Ferencről, aki korát meghazudtolva járta a Mezőséget, bekopogott a házakba, hogy az emberekbe lelket öntsön. Ismert minden házat, tudta, hogy melyik házból hiányzik a cukor, melyikből az olaj, de azt is tudta, hol van házasulandó leány, vagy olyan fiú, aki nem talál magának menyasszonyt. Ilyenkor elment hozzá, s elmondta, hogy az ötödik faluban hova kell bekopogtatni. Kövesdi Kiss Ferencet egy éve, augusztusban tüntette ki a magyarországi református egyház Makkai Sándor-díjjal.    Az ünnepi istentiszteleten Somogyi Botond lelkipásztor, az Üzenet főszerkesztője hirdetett igét. A jelenlevőket köszöntötte dr. Ábrám Zoltán orvosprofesszor, az EMKE Maros megyei szervezetének elnöke is, aki hangoztatta: vissza kell térni értékeinkhez: családhoz, hazaszeretethez, hithez. Egyre kevesebben vagyunk, mondta Balló György lelkész. A gyülekezet 104 lelket számlál, de sokan nincsenek itthon. Egyesek Magyarországon próbálnak szerencsét, mások még nyugatabbra mennek dolgozni. Magyarul csak elemi osztályban tanulhatnak a gyerekek, heten. Négyen, akik már nagyobbak, román tagozatra járnak. A Historia Domus szerint néhány évtizeddel ezelőtt a lelkészi jelentés alapján még létszámnövekedésről írtak. Az utóbbi két évtized óta azonban szinte folyamatos az apadás, a szomszédos Berkenyes leányegyházközség lélekszáma felére csökkent, ma már csak 42 lélek van. Berkenyesen ez a maroknyi ember elhatározta, hogy templomot épít. /Mezőségi szórványtalálkozó Magyarfrátán. Kövesdi Kiss Ferenc nyomában. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), aug. 3./

Huszonegyedik alkalommal rendezik meg Győrött a Nemzetközi Anyanyelvi Tábort a Kárpát-medence magyar anyanyelvű diáksága számára, az aug. 2-án megnyílt táborba 40 diák érkezett Erdély, Moldva, a Felvidék és Kárpátalja magyarok lakta vidékéről. A cél változatlanul a nemzettudat erősítése, az anyaország és a határon túli magyar diákok közötti kapcsolatteremtés. /Nemzetközi anyanyelvi tábor Győrött. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 3./

Második alkalommal tartották meg a Magyarsárosi Kulturális Napokat. Júl. 30-án, a megnyitót követően a helybeli iskolások modern táncot és színdarabot mutattak be, majd a Maros Művészegyüttes szereplését hajnalig tartó táncmulatság követte. A művelődési otthon előtti téren a tavaly épített színpadot az idén meg kellett nagyobbítani. Másnap a bethlenszentmiklósi Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet előadását, valamint Bárdosi Ildikó ballada-összeállítását láthatták az érdeklődők. Kozma Albert unitárius lelkész három éve került Magyarsárosra, s azonnal megfogalmazódott benne a falunapok szervezésének ötlete. A történelmi Magyarország területén 76 olyan település létezik, amelynek nevében található a sár, illetve sáros szó. Kozma Albert szeretné létrehozni ezeknek a szövetségét, s ezzel a szándékával már pályázatot nyújtott be a Communitas és az Illyés Alapítványhoz. Kezdeményezését elutasították, tervéről azonban nem tett le. /Nagy Annamária: Álmokat szövő Magyarsáros. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 3./

A még kétezer lelket sem számláló erdővidéki község, Vargyas első írásos említésének 670. évfordulójára tartalmas programot állított össze. Az esemény ezernél is több vargyasit és az ünnepre hazatérőt vonzott. Csúcspontja a honvédő csatákban elesett hősök emlékére emelt turulmadaras emlékoszlop leleplezése volt. ,,Az 1848–49-es szabadságharcban elesett és részt vevő honvédek és a magyarsárosi ütközetben elesett vargyasi nemzetőrök emlékére” – áll a Petrovics István sepsiszentgyörgyi szobrászművész alkotása alatt olvasható feliraton.  Az unitárius templomban a tiszteletes Vargyas népének szülőföldhöz való ragasz­kodását emelte ki.  Az első alkalommal megrendezett falunapot az unitárius közösséget 46 évig szolgáló Di­mény András lelkész és a magyarországi test­vérte­le­pülés, Vésztő küldöttsége üdvözölte. /(hecser): Hangulatos Vargyas-nap. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 3./

Kett Groza János aradi képzőművész /sz. Aradon, 1944/ Déván járt középiskolába. Az egyetem elvégése után tanított, majd az aradi színháznál dolgozott díszletfestőként tíz évig, azóta népművészeti iskolában tanítja a festészetet a mai napig. 1968 óta állítja ki képeit. A kritikusok szürrealistának minősítik képeit. /Nagyálmos Ildikó: Műhelylátogatás. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 3./

A hét végén ismét magyarokat vertek meg a Vajdaságban. Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke nehezményezte, hogy még nem jöttek létre a Vojiszlav Kostunica szerb miniszterelnök által július közepén megígért szakbizottságok a vajdasági magyarellenes atrocitások körülményeinek kivizsgálására. Most ismét magyar fiatalokat vert meg egy szerb banda Szabadkán, Temerinben pedig ismeretlen tettesek benzinespalackokkal felgyújtottak egy magyar tulajdonban lévő üzlethelyiséget. Kasza József Kucsera Géza szabadkai polgármester társaságában felkereste a város rendőrfőnökét, a találkozó után kijelentette: kedvező jeleket, jóindulatot lát arra, hogy az esetet felderítsék. A VMSZ elnöke felszólította a lakosságot, hogy nem szabad félni, nem szabad elhallgatni ezeket az ügyeket, nyilvánosságra kell hozni minden részletet. Az újabb magyarellenes atrocitásokról a Magyar Szó számolt be aug. 2-i számában. Véres születésnap Szabadkán című cikke szerint egy helyi étteremben tartott zártkörű magyar születésnapi ünnepség résztvevőire 20–30 fős szerb banda tört rá, és sörösüvegekkel bántalmazta a szórakozó fiatalokat. Négy-öt magyar gyereket szállítottak kórházba, az egyikük arcát a felismerhetetlenségig összerugdosták. /Kasza: ne féljünk. = Krónika (Kolozsvár), aug. 3./

A romániai tanügyi szakszervezetek több tucat tagja összegyűlt aug. 2-án a bukaresti orosz nagykövetség épülete előtt, hogy felkérje a moszkvai hatóságokat, járjanak közbe a román tannyelvű iskolák bezárása miatt bekövetkezett Dnyeszteren túli válság megoldása érdekében. Az anyanyelvű oktatás tiltása a román tanügyi szakszervezetek megítélése szerint "súlyos precedens egy nép kultúrájának és önazonosságának megsemmisítésére". A tiltakozók felhívással fordultak a külügyminisztériumi, illetve az oktatási tárca vezetőihez, járjanak közben az Európai Uniónál. Az Igor Szmirnov vezette tiraszpoli hatóságok július elsejétől elrendelték a latin betűs írásmódot használó valamennyi iskola bezárását. Transznisztriában összesen nyolc, a chisinaui kormánynak alárendelt román iskola működik, melyekben ötezer gyerek tanul. A transznisztriai hatóságok hat tanintézményről tesznek említést, amelyből kettőt már bezártak. Bukarest azt fontolgatja, hogy Romániában nyújtanának képzést a Dnyeszteren túli területén élő román diákoknak. A román állam konzultál az Európai Unió és az Egyesült Államok képviselőivel is, hogy közös álláspontot alakítsanak ki. Románia azt is mérlegeli, hogy a moldovai kormányhoz hasonlóan büntető intézkedéseket vezet be a szakadár terület ellen a román nyelvű iskolák bezárása miatt. /Bukaresti tiltakozás a Dnyeszteren túli román iskolabezárások miatt. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 4./

A román-orosz alapszerződés érvénybe lépésével – jelentette ki a dokumentumok ratifikálása után Nastase Moszkvában – új szakaszba léptek a két ország kapcsolatai. Arról tárgyalt orosz kollégájával, Mihail Frad­kovval, hogy fejleszteni kell a román-orosz kereskedelmi kapcsolatokat és kiegyensúlyozottabbá kellene tenni. Tavaly Románia kétmilliárd dollár értékben importált árut Oroszországból, addig a hazai kivitel még az 50 (ötven) millió dollárt sem érte el. Ismeretes, hogy több nagy orosz energetikai mamutvállalat is szeretne részt venni a román privatizációban. Elsősorban a Gazpromról van szó. Köztudomású, hogy az orosz-román kapcsolatoknak még van egy számottevő akadálya: a román aranykincs jelenleg is Moszkvában található. Az első világháború idején a 94 tonna arany után 1917 nyarán újabb értéktárgyakat, levéltári anyagokat, festményeket is Oroszországba vittek ,,meg­őrzésre”. A nemzeti kincs ügye tavaly ismét terítékre került Putyin és Iliescu tárgyalásain, s elhatározták egy orosz–román vegyes bizottság felállítását.   Nastase Moszkvába érkezésének idején szellőztette meg a nemzetközi sajtó, hogy Mihail Kalasnyikov, a híres-hírhedett AG/7-es géppisztoly feltalálója azzal vádolt több, nemrég még a keleti tömbhöz tartozó államot – közöttük Romániát! -, hogy érvényes működési engedély nélkül, illegálisan gyártják a géppisztolyt. /Bogdán László: Az Aranytyúk és csibéi, a Kalasnyikov, avagy jön a Gazprom? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 4./

Az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány (ERMACISZA) által évente megrendezett civil szervezetek seregszemléje, a Civil Fórum 2002-es rendezvényének kötetbe foglalt anyagát mutatták be aug. 2-án Kolozsváron, a Gaudeamus Könyvesboltban. A civil társadalom és az önépítkező intézményfejlesztés című, kötetet a székelyudvarhelyi Kolumbán Gábor, a Civitas Alapítvány elnöke és Somai József, az ERMACISZA volt elnöke, jelenleg kuratóriumi tagja mutatta be. A kötet az erdélyi magyar civil szféra tükörképét nyújtja, ugyanakkor pedig egyfajta jövőképet is felvillant. A 90-es évek elején jelentős szervezetek alakultak, amelyek a mai napig is sokat tevékenykednek ezen a téren, ilyenek például az EMKE, EKE, EME és az RMKT. Az ERMACISZA adatbankjában 2300 szervezetet tartanak számon, a valós létszám azonban ennél jóval nagyobb, a felmérések szerint évente mintegy 200 új egyesület vagy alapítvány alakul. /Sándor Boglárka Ágnes: Optimista helyzetkép a civil társadalom jövőjéről. Bemutatták a IV. Civil Fórum konferenciakötetet. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 4./

Frunda György szenátor tisztázta, Wass Albert teljes rehabilitációjára akkor kerülhet sor, ha perújrafelvétel lesz, és annak az új pernek a végén kimondja a bíróság, hogy valóban nem tekinthető háborús bűnösnek Wass Albert. A Legfelsőbb Bíróság melletti ügyészség azt válaszolta, hogy Wass Albert nem tekinthető háborús bűnösnek, akkor ez azt jelenti, hogy őróla iskolákat, utcákat lehet elnevezni, akár szobrokat lehet neki állítani. Frunda kérte, hogy a főügyészség hozzá is juttassa el ezt a választ. Érdemes lesz a per újrafelvételét kérni a Legfelsőbb Bíróságon. Frunda levelet kapott egy román embertől, aki a Wass család kastélyában dolgozott, és aki azt állítja, amit Wass Albert is leírt az önéletrajzában, miszerint ott sem volt, amikor kivégezték a szóban forgó embereket. Tehát nem tekinthető bűnösnek. /Máthé Éva: Frunda György pontosít: Még nem zárult le a Wass Albert ügy. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 4./

Kisebbségi léthelyzetek és az európai integráció címmel rendeztek nemzetpolitikai tanácskozást Szatmárnémetiben, a III. Partiumi Magyar Napok keretében. Schönberger Jenő szatmári megyéspüspök megnyitójában megfogalmazta: keresztényként a keresztény Európában. Ez tartott meg bennünket több mint ezer éven át, ez lehet jövőnk biztosítéka is. A tanácskozás első részében helyi politikusok, szakemberek, tartották meg előadásaikat. Thoroczkay Sándor történelemtanár, a Szent István Kör elnöke a történelmi sorsfordulók csapdáit vette számba. Szőcs Péter történész Szatmár és Németi 1712-es egyesítéséről beszélt. Kereskényi Gábor önkormányzati képviselő helyi tanácsok felelősségét hangsúlyozta a kisebbségi jogok érvényesítésében. Pete István szenátora vidékfejlesztés fontosságára hívta fel a figyelmet, mert a romániai magyarság 65 százaléka vidéken él. Dr. Bura László főiskolai tanár az oktatásban felmerülő gondokról értekezett. A Babes-Bolyai (úgynevezett) multikulturális egyetemen még mindig a román többség dönt olyan kérdésben is, ami a magyarokra tartozik. Kereskényi Sándor szenátor kiemelte a civil szerveződések jelentőségét. A találkozó második részében dr. Szakály Sándor történész arról beszélt, hogy az Osztrák–Magyar Monarchiában sokkal nagyobb demokrácia volt, mint azt később a nemzeti utódállamokban tanították, sokkal több jogokat élveztek a kisebbségek. Markó Béla leszögezte, az EU-ba csak a többségi lakossággal együtt léphetnek be. Szabó Vilmos államtitkár megerősítette az RMDSZ elnökének álláspontját, s hozzátette: a térségünk minden népének, nemzetének alapvető célkitűzése és érdeke az EU-s tagság. Kiemelte, hogy mindenféle megosztási kísérlet csak árt a határon túli magyarság jogai érvényesítésének. /Sike Lajos: III. Partiumi Magyar Napok – Nemzetpolitikai tanácskozás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 4./

Letépték a zászlót a szegedi román főkonzulátus épületéről, Csongrád megye főkapitánya 100 ezer forint nyomravezetői díjat tűzött ki /Ellopták a szegedi román főkonzulátus zászlóját. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 4./ Emlékeztető: Évekkel ezelőtt a kolozsvári magyar lobogót letépőnek Funar polgármester jutalmat adott.

75 millió forintos támogatásról írt alá szerződést aug. 2-án a magyar Oktatási Minisztérium és a dévai Geszthy Ferenc Társaság. Az összeget az épülőben lévő dévai oktatási-nevelési szórványközpont munkálatainak folytatására ítélték meg, jelezte Varga Károly, a Geszthy Ferenc Társaság elnöke. Idén tető alá szeretnék hozni az épületet. Varga Károly hangsúlyozta, hogy a helyi közösség igényelt egy önálló magyar iskolát, hiszen a jelenlegi 20 magyar osztály a város négy különböző intézményében működik egészen távol egymástól. Az év elején a magyar oktatási miniszter programként fogalmazta meg, hogy évente támogatni kívánják egy-egy határon túli kollégium megszületését. Varga szerint a román államnak kell majd biztosítania a Hunyad megyei szórványközpont kialakítását és működését biztosító anyagi hátteret. /Gáspár-Barra Réka: Épül a szórványközpont. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 4./

A közelmúltban Maros megyében is döntöttek az iskolák összevonásáról. Elveszti önállóságát a marosvásárhelyi 12-es Számú Általános Iskola, ahol öt éve speciális oktatási forma is működik. Megszűnés fenyegeti azokat a kis létszámú osztályokat, melyekben az olvasási és írási nehézségekkel küzdő gyerekekkel, a diszlexiásokkal foglalkoznak. Gagyi Erzsébet tanárnő a diszlexiás osztályok esetleges jövőbeni felszámolásának következményeiről beszélt. Fejes Réka szaktanfelügyelő javaslatára a Pedagógusok Házában óvónők, tanítók számára szerveztek tanfolyamot diszlexiásokkal való foglakozással kapcsolatban. A tanfolyam román nyelvre is lefordították. Kerekes Károly parlamenti képviselő a tanügyminiszter asszonyt is felkereste és parlamenti ülésen is szóvá tette, kérte, sürgette, hogy a tanügyi törvénybe iktassák be a diszlexiás és sok más sérült gyerek számára esélyegyenlőséget biztosító cikkelyt. /Járay Fekete Katalin: Iskola-összevonás káros következményekkel. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 4./

Nem a legbiztatóbb előjelekkel áll az európai integráció küszöbén a romániai magyar kultúra – állította Kereskényi Sándor. A csoportérdekek mentén szerveződő mai magyar kulturális életből ugyanis hiányoznak a Kós Károlyhoz hasonló meghatározó emberek. Az elmúlt tizennégy-tizenöt év során nem sikerült megteremteni azokat az alapelveket, módszereket, amelyek segítségével a romániai magyarság kultúrája működőképes egésszé válhatott volna. Ebben komoly felelőssége van az RMDSZ-nek is, amely nem tudott elszakadni a központosított szerkezetekben történő gondolkodástól. A romániai magyar kultúrának csak bizonyos részei jelennek meg hangsúlyosabban az anyaországi kulturális diskurzusban vagy a piacon. Jelenleg az irodalom területén is végbemenő globalizáció, amerikanizálódás hatására egyre inkább bizonyos csoportérdekek kerülnek előtérbe, amelyek stílusok mentén szerveződnek, és az irodalmat a finanszírozható divatok kezdik meghatározni. A partiumi, kolozsvári könyvek alig jutnak el a Székelyföldre, a tétel fordítva még inkább érvényes. A magyarországi–erdélyi könyvforgalom mintha egyirányú lenne. Fennáll a veszélye, hogy az irodalom és a művészet a kisszerűen gondolkodó, stratégia nélküli kulturális lobbik eszközévé válik. Nincsenek távlatok, távlatos koncepciók, amelyek az egész nemzeti hagyományra és értékre figyelnének. /Benkő Levente: Az integráció káros lehet hagyományainkra. Interjú Kereskényi Sándor esszéíró-politikussal. = Krónika (Kolozsvár), aug. 4./

Négy fiatal, frissen végzett színművésszel gyarapodott a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház színtársulata, akik sikerrel vettek részt a közelmúltban megtartott versenyvizsgán. A társulat létszáma így 9-re emelkedett, amit a rendező és a színművészek még mindig kevésnek tartanak, szeretnék a létszámot legalább 12-re emelni, hogy többszerepes darabokat is műsorra tűzhessenek. /Gyarapodott a Figura színtársulata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 4./

Rétyen zajlik az Országos Fúvóstalálkozó, melyen 230-an (!) vesznek részt. A fúvósok rétyi nyíri táborozásának immár hagyománya van. /Országos Fúvóstalálkozó Rétyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 4./

Júl. 26-a – aug. 4-e között színjátszó tábornak ad otthont a csomafalvi Köllő Miklós Általános Iskola, amelyen összesen 38 gyermek vesz részt Magyarországról és Gyergyócsomafalváról. /Színjátszó tábor Csomafalván. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 4./

Másodszor rendezik meg a Regionális Simonyi Napokat, az emlékezések zajlanak, Debrecentől Gyuláig, Gyulától Simonyifalváig s azon túl is. A Simonyiak géniusza címmel visszaemlékezések, dokumentumok idézik meg a két Simonyi alakját. Több felkért előadót lehet majd hallani, köztük, Böszörményi Zoltán, Fried István és Sarusi Mihály. Aug. 7-én, az első napon lesz a hagyományőrző csoportok, táncosok, énekesek főtéri felvonulása Simonyifalván. /Hevesi József: II. Regionális Simonyi Napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 4./

A nagybányai RMDSZ-szervezet a nagybányai Gutin-melléki Friss Újság támogatásával tartotta júl. 30-án, a XI. Anna-bált Nagybányán. Fellépett a nagybányai Lendvay Márton színjátszó csoport. /Farkas E. Zoltán: A XI. Anna-bál Nagybányán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 4./

Kassay Péter, a Hargita Megyei Alkotó Központ igazgatója elmondta, hogy idén 30 éves a Barátság Művésztábor. Azokat a művészeket hívták meg, akik az évek során a legtöbbször vettek részt Gyergyószárhegyen a táborozáson. 35 erdélyi és magyarországi művész jelezte részvételét. Zöld Lajos táboralapító visszaemlékezésével kezdődnek az előadások, ezután többek között Karda Emese, a Hargita Megyei Kulturális Központ (HMKK) igazgatója és Márton Zoltán, a szovátai Teleki Oktatási Központ igazgatója tart előadást. Aug. 7-én lesz – a Lázár-kastély lovagtermében – a 30. évforduló megünneplése. Kántor Lajos bemutatja a Szárhegyi Enciklopédia első kötetét, majd a csíkszeredai Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes szórakoztatja a résztvevőket. /Bajna György: Rendhagyó táborozás Szárhegyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 4./

Az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (ODFIE) aug. 6–8. között Homoródalmáson rendezi meg a VIII. ODFIE színjátszó találkozót. A rendezvényre 19 színjátszó csoport, mintegy ötszáz fiatal jelentkezett, tájékoztatott Szabó László elnök. /(fbz): Színjátszó-találkozó. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 4./

Aug. 6-án lesz Ivás István Az utolsó székely határőrök című, a magyarországi Timp-Militaria Könyvkiadó gondozásában megjelent könyvének bemutatója Csíkszeredában. A könyvet a bevezető tanulmány írója, dr. Szabó József János egyetemi tanár, hadtörténész ismerteti. A rendezvény házigazdája Ferencz Imre, a Hargita Népe szerkesztője. /Könyvbemutató. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 4./

Az európai fórumoknak két héttel ezelőtt tett ígéretek ellenére, a művelődési és kultuszminiszter máris törölte a védett történelmi műemlékek közül az egyedülálló római kori tárnákat magába záró verespataki Kirnyik-havast, mintegy szabad kezet adva ezáltal annak a kanadai–román vállalatnak, amelyik a térségben felszíni aranybányát akar nyitni. A Kirnyik-havas nyugati oldalán, Beatrice Cauuet francia régész vezetésével, két évvel ezelőtt régészeti feltárási munkák kezdődtek, s ma is tartanak. A franciák olyan római kori tárnákra bukkantak a Kirnyik gyomrában, amelyek Európában egyedülállóak. /T. Sz. Z. [Tibori Szabó Zoltán]: Bukarest lemondott a verespataki örökségről. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 5./

A románok az Izraelben dolgozó vendégmunkások 16 százalékát adják ki, és ezzel a harmadik helyen állnak, tudósított az Adevarul bukaresti lap. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 5./

A Pro Demokrácia Alapítvány, a Román Akadémiai Társaság és a Freedom House a Tiszta Parlamentért vezetői találkoztak egy hete Markó Bélával, aki az RMDSZ álláspontját fejtette ki. Hasznosnak gondolja a kezdeményezést, mert tudni kell a jelöltek múltjáról, a Szekuritátéval való esetleges kapcsolatukról, de a mai helyzetükről is. Az RMDSZ-nek határozott érdeke a tisztább közélet megteremtése. Markó együttműködést ajánlott, arra kérte őket, hogy a jelöltek átvilágítása kapcsán keletkezett információkat osszák meg az RMDSZ-szel. Markó nem hiszi azt, hogy az RMDSZ-ben meglepetésekre kell számítani. Közismert, hogy ezelőtt négy évvel, amikor szekuritátés kapcsolatokról kaptak információkat az egyik RMDSZ-képviselőről, akkor az illetőt nyomban lemondatták. Az újságíró felvetette: Vannak az RMDSZ-ben is, akiknek feltűnően jól megy, de terjednek nehezen ellenőrizhető pletykák is. Markó válasza: aki egy szegény, létbizonytalansággal küszködő világban meggazdagodott, az ne tartson igényt még rokonszenvre is. Persze nem lehet egyenlőségjelet tegyen azok között, akik leleménnyel, ésszel, hozzáértéssel, helyzetfelismeréssel érvényesültek, és azok között, akik korrupcióval szereztek vagyont. /Makkai János: Erkölcs és politika. Tisztának lenni és tisztának is látszani. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 5./

A Marosfői Nyári Szabadegyetem résztvevői záródokumentumban foglalták össze az előadásokból leszűrt tapasztalataikat. A három fontosabb kérdéskör: a határon túli románok, a székelyföldi románság, valamint a moldvai katolikusok helyzete. Az aláírók megállapították: „a Románia határai mentén, valamint a Balkánon élő őshonos román közösségeket agresszív asszimilációs folyamatnak vetik alá, e közösségek némelyike nem élvezi az európai előírásoknak megfelelő kisebbségi jogokat; a Kovászna és Hargita megyei románok állandó és fenntartott elnemzetlenítési folyamatnak vannak kitéve, fennáll annak veszélye, hogy az állam teljesen elveszíti joghatóságát ebben a térségben; a Bákó, Neamt és Iasi megyei római katolikus vallású románok elmagyarosítási folyamatnak vannak kitéve, melynek révén számos román családot vesznek rá különböző eszközökkel, hogy változtassa meg identitását. Ez olyan politikusok cinkosságával történik, akik rákényszerítik a helyi hatóságokra magyar tannyelvű osztályok indítását, noha e megyék római katolikus lakosságának 98%-a románnak vallja magát.” – Javasolták a határon túli románok kérdésében az állam hathatósabb beavatkozását, beleértve a hatékonyabb anyagi támogatást. A Kovászna és a Hargita megyei románok érdekében javasolták: „a román nyelv államnyelv státusának megerősítése Románia területén; a román egyetem létesítésének újrakezdése Maroshévízen, román, történelem és földrajz tagozatokkal – mint a Hargita megyei felsőoktatás egyetlen formája; alapok elkülönítése az állami költségvetésből a két megye civil társadalma és sajtója támogatására; a román közösség képviseletének biztosítása a Kovászna és Hargita megyei helyi adminisztrációban, anélkül, hogy feltételül szabnák a magyar nyelv ismeretét; stratégia kidolgozása a számbeli kisebbségben élő Hargita és Kovászna megyei románok számára; a Hargita és Kovászna megyei román kulturális intézmények által kezdeményezett kulturális projektek támogatása (múzeum, színház, folklóregyüttesek stb.); az etnikai alapú autonómia elnyerését célzó törekvések megállítása és akadályozása". A moldvai római katolikusok ügyében meg kell állítani a magyar egyesületek általi elmagyarosításukat; a Moldvai Római Katolikusok Dumitru Martinas Egyesülete kiadványait és tevékenységét kell finanszírozni, a magyar szervezetek tevékenységét monitorizálni kell a Bákó, Neamt és Iasi megyei római katolikusok által lakott falvakban. /Veszélyeztetett románok saját országukban. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 5./