A II. Regionális Simonyi Napokra több országból érkeztek résztvevők. Aug. 7-én fúvószene fogadta a Simonyifalva ünnepségére érkezett vendégeket. A művelődési otthonban dr. Hevesi József, a Regionális Simonyi Társaság elnöke nyitotta meg a rendezvényt. Megjelentek Debrecen és Gyula városok, Békés megye önkormányzatának küldöttségei, a békésszentandrásiak, akik rokonoknak is számítanak (Simonyifalva lakosságának egy része annak idején onnan települt át). Tokay György parlamenti képviselő a Simonyiak példamutatásáról, múltról és jelenről, a ma 860 lelkes, öregedő közösség EU-s jövőjéről szólt, ami meghozhatja a kiutat a ma szorító gondjaiból. Gaál Áron gyulai költő a költői helytállás bátorságáról értekezett. Báró Emődy Dániel, Simonyi óbester emlékének lelkes ápolója (1999 óta az ő szervezésében rendezik meg a debreceni Simonyi napokat), több olyan személyiségnek adott át emléklapot, akik hozzájárultak Simonyi óbester kultuszához. Ebben a megtiszteltetésben részesült többek között Böszörményi Zoltán, a Nyugati Jelen főszerkesztője és Balta János, a lap munkatársa. A képzőművészeti Simonyi-díjat Kocsis Rudolf szobrászművész kapta. A faluba érkezett együttesek végigjárták, -táncolták a falu főutcáját, majd rögtönzött néptáncbemutatót tartottak. A művelődési otthonban felléptek a hagyományőrző együttesek. A résztvevők emlékeztek az idén tavasszal elhunyt Szívós Imrére, aki Simonyifalva művelődési életének évtizedeken keresztül mindenese volt. /Jámbor Gyula: Simonyiakkal – Európa felé. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 9./

Gyergyószentmiklóson az Erdélyi Kárpát-Egyesület (EKE) 13. vándortáborának ezernél több vendége volt tanúja a keresztállításnak. Dukrét Lajos leköszönő alelnök, a sepsiszentgyörgyi osztály elnöke szerint a mostanihoz hasonló programot nehéz lesz másutt is produkálni. A nyolcméteres kereszt alapjához előbb 2,8 méter mély gödröt ástak, ebbe a környéken található és elmozdítható köveket gyűjtötték össze. /Gergely Edit: Élménydús nyaralás túrázóknak. = Krónika (Kolozsvár), aug. 9./

A Zsombolya Napok megünneplésére megtelt a város a környező településekről érkezettekkel. Jöttek magyarországiak, a németországi Erlagenből, Münchenből stb. tömegesen hazalátogattak az egykori zsombolyaiak. Júl. 7-én léptek színpadra a folklór együttesek. Az idén hetedik alkalommal megrendezett Zsombolya Napok tovább öregbítették az ünnep hírnevét. /Sipos János: Zsombolya ünnepe sok-sok vendéget vonzott. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 9./

Huszonhetedik alkalommal tartották meg a korondi fazekasvásárt Árcsón. Az idei vásáron 14 fazekasmester mutatta be termékeit. A kétnapos rendezvényen jelen voltak Korond öt anyaországi testvértelepülésének képviselői is. Fellépett a helyi Üvegharang ének- és versmondó csoport, a csíksomlyói, a mezőbándi, a szovátai és az ákosfalvi tánccsoport, a helyi fúvósok, majd megbeszélés volt a fazekasság történetéről. /Hecser Zoltán: Fazekasvásár huszonhetedikszer. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 9./

Megjelent az Erdélyi Művészet /Székelyudvarhely/ legfrissebb 17. száma. A kiadványban Veres Péter beszélgetett Jakabovits Mártával a művészeti hitvallásáról. Németh Júlia Incze Ferencre emlékezett. /Erdélyi művészet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 9./

Borbély László képviselő a Szövetségi Képviselők Tanácsa ülésén javasolta, hogy az RMDSZ készítsen egy átfogó törvénytervezetet a régiófejlesztésről. A tervezet készül, jelezték a pénzügyminisztériumnak, hogy tárgyalnának erről. Romániában a vidékfejlesztés, régiófejlesztés gyerekcipőben jár. Nincs átfogó stratégiai terv, amely megmutatná, hogy az egyes térségekben melyek a kiemelten fontos beruházások, hogyan tud több helység közös fejlesztési tervet kidolgozni. Célszerű lenne, hogy a székelyföldi régió egy térséget képezzen, ez nagyobb autonómiát jelentene. /(mózes): Nem tűzoltómunkára van szükség! = Népújság (Marosvásárhely), aug. 10./

Gabriel Naghi vezérőrnagy, a kormányőrség (SPP) igazgatója belső bizottságot nevezett ki annak az incidensnek a kivizsgálására, amelynek során az intézmény két altisztje megverte Serban Andrei Pretor államtitkárt. A két SPP-őrmestert sürgősen az ítélőtanács elé állítják. /Vizsgálat a kormányőrség verekedő őrmesterei ellen. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 10./

A határon túli románok jogállásáról készül törvénytervezetet benyújtani a román kormány a parlamentnek. A Cotidianul című független napilap hírt adott arról, hogy a törvény számos intézkedést helyezne kilátásba a "román kulturális önazonosság" megőrzése érdekében. Ennek szellemében számos joggal ruháznák fel a külföldi országokban élő románokat mind kulturális, mind oktatási téren, elősegítendő, hogy megőrizzék etnikai, nyelvi és vallási identitásukat. Így joguk lesz majd Romániában tanulni, az oktatás minden szintjén kedvezményekben részesülhetnek, romániai ösztöndíjakat kaphatnak, ingyenesen férhetnek hozzá a romániai állami kulturális intézmények szolgáltatásaihoz. A Cotidianul felidézte az Orbán Viktor miniszterelnöksége idején megalkotott magyarországi státustörvényt, amelyet utóbb módosítottak. "Nastase azt csinálja, amit Orbán Viktor esetében bírált" – írta tudósítása címében a lap. /Törvény készül a határon túli románok jogállására. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 10./ A tervezet szerint a parlament védnöksége alatt évente egyszer ülésezik külföldön vagy az országban a Románok Világkongresszusa. A kongresszus megválasztja az állandó jelleggel tevékenykedő, jogi személyiséggel rendelkező Románok Világtanácsát. E testület feladata lesz tanácsot adni, és segítséget nyújtani a kormány szakintézményeinek, és lehetővé teszi a határon túli románok számára, hogy közvetlenül beleszólhassanak az őket érintő bukaresti döntésekbe. A törvény alkalmazásával megbízott illetékes romániai hatóság a Határon Túli Románok Hivatala, az intézmény azonban együttműködik a Külügyminisztériummal, valamint az oktatási és a kulturális tárcával is. Az a terve, hogy a külföldön élő románok is állíthassanak saját jelölteket a parlamenti választásokon, Doru Novacovicitól, a Szabad Románok Világszövetsége elnökétől származik. /Bukarest „eurokonform” támogatást nyújt a határon túli románságnak. = Krónika (Kolozsvár), aug. 10./

Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármestert perbe fogták, miután a Hargita megyei prefektúra kérte a nemrégiben kialakított szoborpark építkezési engedélyének semmissé nyilvánítását annak feltételezett törvénytelensége miatt. A tizenhárom magyar történelmi személyiség mellszobrának helyet adó park egy műemlékvédelmi övezetben van, így az építkezési engedély és a városrendezési dokumentum kibocsátása nem a polgármester, hanem a megyei tanács elnökének hatáskörébe tartozik. /Per Szász Jenő ellen. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 10./ A máj. 22-i szoborpark avatást követően Borbáth István, a városi tanács RMDSZ-es frakcióvezetője fordult beadvánnyal a Hargita megyei prefektúrához, amelyben jelezte: szerinte nem teljesültek a műalkotások felállításához szükséges törvényes feltételek. Akkor Farkas Domokos, a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal városrendészeti osztályának vezetője a Krónikának úgy nyilatkozott: a hivatal már a munkálatok megkezdése előtt valamennyi szükséges engedély birtokában volt. Komoróczy Zsolt, a polgármesteri hivatal szóvivője elmondta, tudomása szerint május végén a prefektúra elvetette a Borbáth-féle beadványt, és meglepődve vette tudomásul, hogy mégis per indul a polgármesteri hivatal ellen. Komoróczy politikai indíttatásúnak vélte a szoborpark kialakításának törvényességét firtató beadványt. „Nem véletlen, hogy az RMDSZ-es frakcióvezető, Borbáth István személyesen jelentette fel a városházát. Az RMDSZ ezzel maga alatt vágja el a fát, hiszen magyar történelmi személyiségeket ábrázoló emlékművekről van szó” – sommázott a szóvivő. Mircea Dusa Hargita megyei prefektus cáfolta, hogy a prefektúra korábban elutasította volna a szoborpark építkezési engedélyének törvényességét kétségbe vonó beadványt. Dusa elmondta, a beadványt a városi tanács nevében terjesztették be, Borbáth István RMDSZ-es frakcióelnök aláírásával. Ismeretes, a korábbi mandátum során a székelyudvarhelyi tanácsot RMDSZ-es képviselők alkották, miután az MPSZ-jogelőd Udvarhelyért Polgári Egyesület színeiben mandátumhoz jutott tanácsosokat bírósági határozattal kizárták az önkormányzati testületből. – Meg nem erősített információk szerint a teljes létesítmény összesen nyolcmillió forintnak megfelelő összegbe került. /Salamon Márton László: Csaba királyfi a vádlottak padján. = Krónika (Kolozsvár), aug. 10./

Napokon belül visszakerül a település bejárataihoz a Magyarkapus feliratú helységnévtábla, jelentette ki Ábrahám Ferenc alpolgármester. Először a helyhatósági választások előtt vették le, majd visszatették, végül a helyhatósági választások után az országos úthivatal megint levette a táblát. Arra hivatkoztak, hogy a tábla nem felelt meg a hivatalos szabványoknak. Még a helységnév fordítását is kifogásolták – miért Magyarkapus, és nem Nagykapus –, ennek tisztázására azonban Ábrahám Ferenc a Hivatalos Közlönyre hivatkozott. /(i): Visszakerül Magyarkapus helységnévtáblája. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 10./

A Timpul – 7 Zile in Romania si in Lume román hetilapban egy Zeno Millea nevű dilettáns (saját minősítése) évek óta írja magyarellenes cikkeit állandó rovatában.  A dilettáns azt állítja magáról, hogy tökéletesen tud magyarul. A szerzőt az elmagyarosított román nevek és helynevek bosszantják. Nem ért egyet azzal a román szakértői véleménnyel, hogy az összes román “ui” végződésű főnévi igenév magyar eredetű (a locui, a tamadui, a tagadui, a zagazui, a birui stb.).    Cikkeinek egész sora tanúskodik arról, hogy fogalma sincs a középkori írott latinról. Nem tudja, hogy ez erdélyi, azon belül magyar jelenség. Egyébként ez az egész román történetírás szándékos tévedése. A középkori Erdélyben – mint Magyarország részében – kancelláriájában és hiteles helyein latin nyelven állították ki a magyarok a középkorban az okleveleket és minden hivatalos iratot.      A Barcaságnak nevet adó, eredetileg Bursa pataknév a magyar hangtörténet folyamán szabályosan fejlődött a mai Barca hangalakúvá. Az első okleveles adat 1211-ből való.     A cikkíró nem tudja, hogy a székelyek nem telepedhettek a románok közé, és még kevésbé vehették át azok írását. A székelyeknek megvolt a maguk írása, a rovásírás, amelyet a románok sohasem használtak, nem is ismertek.   Ugyanaz az elfogultság és tudatlanság jellemzi Zeno Millea véleményét a csángók kérdésében is, de valamennyi kérdésben, amelyhez érzelmi, nem pedig tudományos megfontolással közelít.  /Rokaly József: Dilettáns magyarfaló. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), aug. 10./

Kolozsváron a Szabadság vendége volt Fejtő Ferenc. A Párizsban élő író, történész elmondta: noha egy rövid 1916-os aradi úttól eltekintve életében most jár először Erdélyben, úgy érzi, a Kolozsvári Grandpierre Emil és más erdélyi barátai által leírt helyre tér vissza, olyan, mintha hazajönne. /Vendégünk volt Fejtő Ferenc. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 10./

A Kovászna Megyei Könyvtár versenyképes könyvtári programot szerzett be. A program lehetővé teszi azt is, hogy a kölcsönzésre kerülő könyvek vonalkódok alapján felismerhetőek legyenek. Így augusztusra bezárt a kölcsönző, és egyelőre mintegy 60 ezer könyvre vonalkód kerül. Ebben a munkában segített egy hétig tizenegy kolozsvári egyetemi hallgató, a Babes-Bolyai Tudományegyetem történelem-könyvtár szakáról. A hallgatók a munka mellett József Álmos helytörténész, Demeter Lajos helytörténész. előadását hallhatták. /Éltes Enikő: Volt egyszer egy könyvtáros diáktábor… = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 10./

Aug. 8-án befejeződött a Kárpát medencei Magyar Kulturális Napok rendezvénysorozata Révkomáromban. Pomogáts Béla, az Anyanyelvi Konferencia elnöke az igazi kulturális értékek ellenében nyomuló silányság veszélyeiről, a magyar nemzeti kultúra egysége megtartásának fontosságáról, az anyanyelv erejéről beszélt a hallgatóságnak. A fesztivál keretében író-olvasó találkozókra, könyvbemutatókra is sor került, a határon túli magyar közösségek szakértői pedig tudományos fórumon vizsgálták meg a magyar népességpolitikai jelenségeket, elsősorban annak migrációs vonzatait. /Keszeli Ferenc: Befejeződtek a Kárpát-medencei Magyar Kulturális Napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 10./

A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem végzőseinek több mint fele azt tervezi, hogy elhagyja az országot. Ez elsősorban a magyarokra vonatkozik. Egyes felmérések szerint a rendszerváltás óta 1500 Vásárhelyen végzett orvos ment el, más adat szerint 2200 erdélyi magyar orvos, mások ennél nagyobb számot emlegetnek.  Az RMDSZ az elmúlt 15 évben nem tudta kezelni ezt a kérdést.  Azért mentek el a fiatal végzősök, mert nincs lehetőségük arra, hogy szakorvosok, családorvosok legyenek, nagyobb kórházakban, egyetemi központokban dolgozzanak. Eközben az RMDSZ szószólói átütő sikerekről szónokolnak, arról, hogy majdnem kétszáz RMDSZ-es polgármester és két és fél ezer tanácsos van. /Gábor Attila: Elmennek az orvosok. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), aug. 10./

Marosludas RMDSZ-kerület frissen megválasztott önkormányzati képviselői, polgármesterei és alpolgármesterei, valamint a helyi szervezetek vezetői július 14-én a helyhatósági választásokat elemezve-értékelve megállapították, hogy Mezőméhes, Mezőszengyel és Aranyoshadrév szórvány-magyar közössége elvesztette az eddigi egyetlen helyi tanácsosát is az alacsony részvétel és az 5%-os bejutási küszöb miatt. A gyenge választói részvétel és az RMDSZ megyei vezetőinek megosztó ténykedése következtében a kerület magyar többségű községeiben számottevően csökkent az RMDSZ-képviselet. /Andrássy Árpád, RMDSZ-kerületi elnök: Szórványban a kettős állampolgárságért. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), aug. 10./

Somogyi Botond, az Erdélyi Református Egyházkerület gyülekezeti lapjának, az Üzenetnek /Kolozsvár/ főszerkesztője elmondta, hogy minden olyan cikket, amelyik erdélyi magyarság sorskérdéseivel foglalkozik, megjelentetnek. De helyet kap az Üzenetben az irodalom, a történelem vagy a tudomány is. Az 1989-es változás után könnyű volt lapokat indítani, nagy példányszámban kiadni és eladni. A kezdeti lelkesedés egyre csökken: minden újság (nemcsak az egyháziaké) példányszáma csökken, sokszor drasztikus módon.  A kezdeti 15 ezres példányszám (akkor Marosvásárhelyen nyomták az Üzenetet) mára jóval tízezer alá esett. Az Üzenet egyik napról a másikra él.  A főszerkesztő szerint egyre fokozódik az apátia, közömbösség az egyházi sajtó iránt. A magyarországi egyházi sajtóval kevés a kapcsolatuk. Évek óta mondják, hogy szükség lenne egy kárpát-medencei református újságíró szervezetre. Ehhez képest tavaly csupán Magyarország protestáns újságíróira fókuszáló szervezet alakult.    /Fábián Tibor: Üzenet. Református és magyar. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), aug. 10./

A Temesvári Egyházmegye hűséges krónikása, a Caritas és Egyház c. lap főszerkesztője, Boér Jenő a napokban jelentette meg a Lelkészarcok befejező kötetét. Tizennégy éve kitartóan készíti interjúit az egyházmegye főpapjaival, tisztségviselőivel, plébánosaival, szerzetes papjaival, s az összegyűjtött anyagból négy könyvet publikált. Az első Temesvári lelkészarcok címmel 1990-ben látott napvilágot, ezt követte a Lelkészarcok a Temesvári Egyházmegyéből három könyve, amiből a harmadik 2004-es évszámmal a temesvári Solness Könyvkiadó gondozásában jelent meg. A négy könyv az egyházmegyében szolgálatot teljesítő kilencven papot szólaltat meg, mindössze tizenketten nem vállalták a nyilvános szereplést a könyvben. /(Szekernyés): A lelkészarcok befejező kötete. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 10./

Székedi Ferenc újságíró ismételten elítélte a dr. Csapó által hangoztatott székelyföldi területi autonómiát. Székedi kifejtette: az egyénen alapul az autonómia. Egy jól működő magyar intézményen. „Az alulról felfele történő építkezésen. És nem a hordószónoklatokon.” Az autonómia nem a dilettáns szabályzatokon múlik, melyet nem fogadott el a román parlament. /Székedi Ferenc: Valami történt. – Zsögödből a világ rovata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 11./

Nem lenne szabad pesszimista cikkeket írnia a Szabadságban, üzenték tucatjával a szórványt járó és sorsukról tudósító Szabó Csabának olvasói. Amikor úgy látta, hogy politikai áthallást akarnak jó néhányan kihallani/kiolvasni tényfeltáró írásaiból, akkor feladta a harcot. Elhallgatott "kellemetlen" dolgokat. Nem írta meg, hogy melyik az az erdélyi magyarlakta nagyváros, ahol az idén megkezdődik a líceumi magyar tagozat felszámolódása, továbbá, hogy melyik az a két iskola, ahol nem sikerült megoldani a szakképzett pedagógushiányt, az sem, hogy számításai szerint nyolc év múlva hol fog húzódni az új erdélyi magyar nyelvhatár. /Szabó Csaba: Tündérkert – nyolc év múlva. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 11./

Szentmargitán aug. 7-én tartották meg a II. Református Gyülekezeti Találkozót. Szabó Mihály az egyházközség elmúlt évszázadának demográfiai mutatóiról tartott előadást. Makkai János kolozsvári festőművész a szentmargitai református egyházközség elkészült címerét mutatta be. /Balogh Zoltán: Felavatták az egyházközség új címerét. Gyülekezeti ünnepség Szentmargitán. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 11./

Aug. 8-án zárult Tordaszentmihály háromnapos ünnepe. Voltak sportvetélkedők, továbbá tudományos szimpózium, fotókiállítás, aszfaltrajzverseny, népzene- és néptánctalálkozó. Idén is vendégül látták testvértelepülésük küldöttségét, a magyarországi sárrétudvariakat. A közös tervek között szerepel egy nyaraló felépítése. /(Rostás-Péter Emese): Háromnapos faluünnep Tordaszentmihályon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 11./

Megrendezik Verőcén a IV. Magyar Szigetet, aug. 11-18-a között. Toroczkai László főszervező kijelentette, azért magyar sziget, mert szigetet képez a nemzetközi, kozmopolita fesztiválok között. A Magyar Szigeten együtt lehetnek a felvidéki, erdélyi, délvidéki, kárpátaljai és őrvidéki fiatalok a csonka-magyarországiakkal. Több mint hetven előadás lesz, s a saját területükön a legkiválóbb szakembereket hívták meg. Köztük van Kiszely István és Bakay Kornél történész, Jankovich Marcell, Ungváry Zsolt író, Fridrich Klára rovásíráskutató, Für Lajos és Raffay Ernő, Drábik János, a Szabad Európa Rádió egykori munkatársa, Szentesi Zöldi László, a Magyar Nemzet külpolitikai újságírója, az 56-os Wittner Mária, Varga Tibor és Kocsis István a Szent Korona szakértői, továbbá a csángóföldi Duma András. Idén is lesz Sajtóklub és ifjúsági kerekasztal, ahol a legnagyobb nemzeti ifjúsági szervezetek vezetőit ültetik egymás mellé. Esténként több mint húsz zenekar lép fel. Mindezeken kívül számos egyéb program, haditorna, filmvetítések, solymász-bemutató színesítik a Magyar Szigetet. A Magyar Szigeten hirdetik ki a Kárpát-medencei rajzverseny győzteseit is. „Hazám" címmel közel kétszáz gyermekrajz érkezett a pályázatra, a történelmi Magyarország valamennyi régiójának általános iskoláiból. – Tavaly a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalmat /HVIM/ elhagyó elnökségi tagok új szervezetet hoztak létre, amely Erdélyben összefogott egy már létező szervezettel. A HVIM-et és a Magyar Szigetet is Toroczkai László alapította. A Magyar Sziget védnöke a kezdetektől fogva Bethlen Farkas verőcei polgármester, a programigazgató pedig Zagyva György Gyula, a HVIM alelnöke. A főszervezők személye tehát változatlan. Idén először egy elszakított területen is meg tudták rendezni a Magyar Szigetet. Májusban a háromnapos, I. Felvidéki Magyar Sziget óriási sikert aratott, több mint háromezer felvidéki magyar fiatal vett részt a fesztiválon. Az első Magyar Szigeten 2001-ben még alig száz-százötven, 2002-ben már mintegy kétezer, 2003-ban pedig már több mint ötezer fiatal kereste fel a Magyar Szigetet. A mostanira 8-10 ezer fiatalt várnak a Kárpát-medence egész területéről. /Fábián Tibor: IV. Magyar Sziget, augusztus 11-18. Nemzetépítő fesztivál a Dunakanyarban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 11./

Az eredetileg Mezőfényre tervezett VIII. Néptánc– és Kézműves Tábornak végül Sárközújlak adott helyet. Az aug. 8–án megnyílt táborban 60 gyermek és 20 fiatal vesz részt. A tábor szervezői minden kézműves–foglalkozásra két napot szántak, hogy ez idő alatt minden gyermek kipróbálhassa tehetségét. /(anikó): VIII. Néptánc– és Kézműves Tábor – Sárközújlakon. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 11./

Török László idén júniusban lett Nagyszalontai polgármestere, addig alpolgármester volt. Nagyszalonta lakossága közel háromezer fővel apadt az elmúlt évtized során, és az elvándorlási tendencia főleg a magyarokra, azon belül is a fiatalokra érvényes. Közel a határ, egyórás autóútra van Békéscsaba, ahol bevásárolnak, gyermekeiket iskolába járatják a szalontaiak, sőt több nő Magyarországon szüli gyermekét. A 18 ezer lelkes Nagyszalontán még mindig a csatornázás, a tömegközlekedés, az infrastruktúra megoldatlansága okoz gondot. A helyi mezőgazdasági gimnáziumban ősszel élelmiszeripari szakot indítanak magyarul, emellett szeretnék, ha a nagyváradi egyetem kirendeltséget hozna létre Nagyszalontán. Nagy hangsúlyt fektetnek az idegenforgalomra. /Rostás Szabolcs: Hol verekedett Toldi a farkasokkal? = Krónika (Kolozsvár), aug. 11./

Immár 9. alkalommal került sor a Borszéki Napok megszervezésére. Eljöttek a magyarországi testvértelepülések képviselői is. Felléptek: a csíkszeredai művészeti iskola borszéki tanulói és a néptánccsoport. Bemutatták a Borszékért Alapítvány kiadásában megjelent Borszék története képekben című korabeli képeslapalbumot. A könyvet ismertette Kolbert Tünde városi könyvtáros, művelődésiház-igazgató. A könyv a székelyudvarhelyi Demaco Nyomdában készült. /Farkas Aladár: Borszéki Napok kilencedikszer. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 11./

A Csíkkozmási Ifjúsági Szervezet és a helyi önkormányzat szervezésében immár negyedik alkalommal került sor a Csíkkozmási Falunapok rendezvénysorozatára. A gazdagon összeállított kulturális, sport- és szórakoztató programok közül kedvére válogathatott mindenki. Az ünnepi szentmisét követően a nyergestetői csata 155. évfordulójára műsorral és koszorúzással emlékeztek. /Potyó Erzsébet, Csíkkozmás: Falunapok Csíkkozmáson. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 11./

Megjelent a Magyar Kisebbség. Nemzetpolitikai szemle legújabb száma. (Új sorozat, VIII. évfolyam – 2003. 4. (30.) szám, Kolozsvár. Kiadja a Jakabffy Elemér Alapítvány, támogatja az Illyés Közalapítvány és a Communitas Alapítvány.) A kiadvány tematikája ezúttal Magyarország támogatáspolitikája köré összpontosul, vitaindítója Bárdi Nándor Látszat és való – a budapesti kormányzatok támogatáspolitikája című írása. A Fórum rovatban Elekes Botond, Entz Géza, Misovitz Tibor, Pomogáts Béla, Tibád Zoltán és Tőkés László szólnak hozzá a vitaindítóhoz. /Magyar Kisebbség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 11./

Aug. 7-én Gyergyószentmiklóson bemutatták a csíkszeredai Ívás István Az utolsó székely határőrök című könyvét, amelyet Szabó József János magyarországi hadtörténész rendezett sajtó alá és látott el bevezető tanulmánnyal. Kozma István vezérőrnagy javasolta a régi székely határőrség fölelevenítését, és az 1924-25-ben született fiatalokat behívták katonai képzésre. Az így, félig kiképzett 20 székely zászlóaljnak kellett fölvennie a harcot 1944-ben három szovjet hadsereggel. Ők voltak az utolsó székely határőrök, akiknek a küzdelmeit Ívás István nem hadtörténeti megközelítésben, hanem saját emlékei alapján írt meg, ízes székely nyelven, Szabó József János pedig hadtörténeti lábjegyzetekkel egészítette ki a könyv oldalait, így váltak a hiteles történetírás részévé az utolsó székely határőr emlékiratai. /Az utolsó székely határőrök. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 11./

Nagy vihart kavart az a távközlési újdonság, amely lehetővé teszi, hogy az előfizető mobiltelefonjának kijelzőjén megjelenjen, éppen merre jár. Az emberek egy része úgy érzi, követi őket a titkosszolgálat. A román kormánypárti és ellenzéki politikusok sem örülnek ennek a szolgáltatásnak, mert azt megkérdezésük nélkül vezette be a cég, amelynek hivatalból előfizetője a parlament. A mobilszolgáltató nem válaszolt arra a kérdésre, milyen együttműködési megállapodást kötött a titkosszolgálatokkal. /Secu helyett mobil? = Népújság (Marosvásárhely), aug. 12./