Aug. 15-én ünnepelték az újdonsült város, Erdőd napját. A halmi mazsorettek és az erdődi fúvószenekar végigvonulásával kezdődött az ünnepség. Jelen volt a magyarországi Szakoly polgármestere is, amely helységgel testvértelepülési kapcsolatot szeretnének kialakítani. Egymást váltották a modern és népi, magyar és román műsorszámok. /Fodor I.: Erdőd: Az első városnap. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 16./

Kiállítás megnyitójával ért véget aug. 15-én az idei makfalvi táborozás. A Nagy Pál festőművész nevét viselő művésztelep tizennyolc alkotót látott vendégül. A táborban készült munkáikat szokás szerint a régi iskolaépület galériává előléptetett termében mutatták be. A tizenötödször megszervezett alkotótábor a helybeliek, az egész község összefogásának köszönhető – hangsúlyozta Fülöp Irén tanárnő, a Wesselényi Művelődési Egylet elnöke. A művészek újabb művekkel gyarapították a makfalvi műtárgyállományt. /(nk): Művésztelep tizenötödször. Kapuzárás Makfalván. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 16./

A Gyöngykoszorú-találkozókat Holtmaroson annak idején az EMKE kezdeményezte. 1996 óta a helybéliek szervezik, Papp György kultúrigazgató irányításával. A rendezvényre 15 néptáncegyüttes, néptánccsoport jött el a megye különböző helységeiből. Voltak vendégek Szászmedgyesről, Érmihályfalváról, s bemutatta műsorát a szászrégeni Német Demokrata Fórum tánccsoportja is. Felvonultak a tánccsoportok a település főutcáján. /(kilyén): IX. Gyöngykoszorú-találkozó Holtmaroson. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 16./

A kisiratosi nemzetközi festőtábornak a helybeli Máltai Ház adott otthont. A táborzáráskor kiállították a változatos technikával készült festményeket és kisplasztikákat. /Kiss Károly: Kiállítással zárt a kisiratosi festőtábor. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 16./

Aug. 15-én Kolozsváron a református egyházközség Pata utcai Fehér Galériájában Gy. Szabó Béla olajfestményeinek töredékéből rendezett kiállítás nyílt meg. /Ö. I. B.: Tárlat a Fehér Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./

Románia, Magyarország és Szlovákia tizennégy Szentkirály nevű településéről érkezett mintegy 400 személy részvételével tartották meg aug. 15-én Marosszentkirályon a Szentkirályok 9. találkozóját. Évről évre az államalapító Szent István királyról elnevezett más-más Kárpát-medencei település látta vendégül a többi település küldötteit. Most elsőként Marosszentkirály volt a vendéglátó. A rendezvényen beszédet mondott Markó Béla RMDSZ-elnök és Borbély László képviselő is. "Szent István király üzenete a magyaroknak és mindenkinek: egy ország csak akkor erős, ha tiszteletben tart minden hagyományt és minden kultúrát" – mondta az RMDSZ elnöke. /Szentkirályok találkozója. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 16./ Még el sem kezdődött Marosszentkirályon a hasonló nevű, kárpát-medencei települések küldöttségeinek a találkozója, máris támadták a marosvásárhelyi román lapok és a közszolgálati rádió. A Nagy-Románia Párt Maros megyei szervezetének sajtótájékoztatóján az NRP két helyi hangadója: Dumitru Pop szenátor és Adrian Moisoiu parlamenti képviselő bejelentette: bojkottálni fogják a szentkirályi találkozót, mivel a rendezvényre szóló meghívó színei a piros, a fehér és a zöld, és mivel a meghívón a Szent István koronájáról származó ferde kereszt látható. A nagy-romániások azt is kilátásba helyezték, hogy a Számvevőszéknél is feljelentik a szentkirályi önkormányzati vezetőket, amiért közpénzt használtak fel egy magánkezdeményezésből született rendezvény lebonyolítására. – A Szent Király Szövetség nyolc éve él. 1996-ban Csíkszentkirályon azoknak a településeknek a vezetői, amelyek nevében szerepelt a szent király kifejezés, létrehozták a Szent Király Szövetséget, ennek jelenleg 21 tagja van – Magyarországról, Romániából, Ukrajnából és Szlovákiából. Ezek közül az idén 15 volt jelen Marosszentkirályon. /Máthé Éva: Ünnepelt a Szent Király Szövetség. A Nagy-Románia Párt heves támadást intézett a rendezvény ellen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 17./

Adrian Nastase kormányfő, az SZDP elnöke bejelentette, hogy indulni kíván az őszi államfőválasztáson. – Az államfőjelölés elfogadása az egyetlen lehetséges megoldás Adrian Nastase és pártja, a Szociáldemokrata Párt számára – kommentálta a bejelentést Gabriel Andreescu politikai elemző. /Sz. K.: Nastase vállalja az elnökjelölést. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 17./

A liberális-demokrata D.A. Szövetség kéri a demokratikus erőket, különösen az RMDSZ-t, hogy ne csatlakozzanak ahhoz az "álságos politikai tervezethez", amelyet az SZDP készít elő a következő négy évre, és amely a Nagy-Románia Párttal közös kormányzatról szól, nyilatkozta Calin Popescu Tariceanu, az NLP–DP szövetség szóvivője. /Tariceanu: Nem szabad csatlakozni az SZDP–NRP szövetséghez. Liberális-demokrata felhívás az RMDSZ-hez. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 17./

A Romániai Székelyek Szövetsége (RSZSZ) részt akar venni az általános választásokon, jelentette ki Kiss Kálmán, a szövetség elnöke. Elmondta: az RSZSZ törvényesen működő szövetség, amelyet idén áprilisban jegyeztek be. – Az RSZSZ a székelyeknek a magyar "bárókkal" szembeni autonómiájáért küzd. Azt kívánjuk, hogy a székelység függetlenné váljon, és vége legyen az évszázados elnyomásnak. A székelyeknek mindig is konfliktusaik voltak a magyarsággal, most pedig az RMDSZ "kiskirályai" ismét rájuk telepedtek – fejtette ki Kiss. – Kiss Kálmán korábban a Romániai Magyarok Szabad Demokrata Szövetségét vezette, amelynek mindeddig egyéb szerepe nem volt a román politikában, mint hogy megossza a magyarságot. /Szabad demokratából szabad székely? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 17./ A Kiss Kálmán nevével fémjelzett csoport 1990-ben Független Magyar Pártként próbált tekintélyt szerezni az erdélyi magyar politikai életben. 1992-ben Romániai Magyar Szabaddemokrata Pártra változtatták az alakulat nevét. Az 1996-os választások előtt a párt sikeresen jegyeztette be magát az akkori párttörvény megszigorított kritériumai szerint. A zsebpárt a 2000-es helyhatósági választásokon Marosvásárhelyen éppen annyi szavazatot vont el Fodor Imrétől, amennyi az akkori RMDSZ-es polgármesterjelölt elsőkörös győzelméhez kellett volna. Az őszi parlamenti választások előtt az RMDSZ a párt valamennyi jelöltlistáját megóvta – sikerrel. Tavaly a csoport Romániai Magyar Szabadelvű Szövetséggé, és ezáltal magyar kisebbségi szervezetté alakult át, hogy így kerülje meg az időközben tovább szigorított párttörvény feltételeit. /Gazda Árpád: Kiss Kálmán, a „székely”. = Krónika (Kolozsvár), aug. 17./

Oláh István, a lap munkatársa a székelyudvarhelyi szoborparkról azt írta: a prefektúra beperelte a helyhatóságot, mert törvénytelenséget követett el, amikor az Emlékezés parkja nevű „nosztalgiaobjektumot felépítette”. /(Oláh István): Minden törvényértelmezésen túl. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 17./

Nits Árpád a leghatározottabban tiltakozott a székelyudvarhelyi szoborpark feljelentése ellen. A feljelentőt azonnal ki kellene rúgni az RMDSZ-ből. Az RMDSZ vezetősége bukaresti, budapesti, strasbourgi és más befolyásos ismeretségi köreiben lobbizva érje el a szoborpark elleni per elvesztését, hogy senki se nyúljon a szobrokhoz. Ez a mostani feljelentés a magyarság érdekében kifejtett tevékenység ellen irányult, és ezért “sikerének” nagy az esélye. /Nits Árpád: Az igazi feljelentés. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), aug. 17./

A polgármesteri hivatal illetékeseinek több olyan funari intézkedést kell visszavonniuk vagy megsemmisíteniük, amely mélységesen sérti a magyar vagy a zsidó közösség önérzetét. Ilyenek például a világszégyent jelentő főtéri régészeti ásatások, a magyargyalázó emléktáblák vagy akár a háborús bűnös Ion Antonescu marsallról elnevezett utcanév törvényellenes használata. Jelezték, a helyhatóság intézkedik, hogy a megyeszékhelyen ne forgalmazzák többé a legionáriusok lapját. Ennek ellenére Kolozsváron még mindig kapható az Obiectiv Legionar vasgárdista lap .Emil Boc polgármester megígérte, hogy megváltoztatják az Antonescu utcanevet.. A polgármesteri hivatalban olyan személyek is dolgoznak, akik aktívan részt vesznek a vasgárdista mozgalomban. Funar ex-polgármester idején a mozgalom különböző rendezvényeket szervezett a városházán Corneliu Zelea Codreanu vasgárdista vezér emlékére. /Kiss Olivér: Átnevezik az Antonescu utcát. Betiltanák a legionáriusok lapjának forgalmazását is. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 17./

2003. májusában az Etikai Bizottság ülésén tárgyalták a dr. Garda Dezső és Dézsi Zoltán között fennálló nézeteltérést. Mindkét fél számára tisztázódtak a felvetett nézetkülönbségek, és az elkövetkezendő időben a két fél nem kíván visszatérni arra semmiféle formában. Időközben az RMDSZ helyi és egyben területi elnöke lemondott, a területi tisztségért mindkét aláíró indult, “egyforma eséllyel”. Dézsi alprefektus aláírásgyűjtéséről kiderült, hogy hamis nevek is szerepeltek az íveken, továbbá egy már nem létező alapítvány nevében (az egyik alapító tag kilépett, a másik elhunyt) önmagát jelölte, az önjelölést elfogadta, és egy korábban és azután sem létező ifjúsági szervezet 19 tagját szavazni toborozta. A szervezet tagjai eltűntek. A területi RMDSZ gazdasági elnöke újságjában hetente bíráltatja Garda Dezsőt. például, hogy miért hívott parlamenti vizsgálóbizottságot Gyergyóba a fatolvajlások miatt, hogy miért akart Szárhegyen ugyanerről beszélni mise után az egybegyűlteknek, hogy miért nem nevezte meg a fatolvajokat, hogy miért váltatta le a főerdészt, “aki ellen azóta sem indult büntetőperes eljárás”. Valójában erről a főerdészről azt állapította meg a vizsgálat jegyzőkönyve, hogy “az erdők valóságos hóhérává változtatta az erdészeti hivatalt”, és aki ellen a rendőrség vádiratot állított össze. Dézsi hatására a helyi gyergyói tévéstúdió szintén becsmérlő riportot készített-sugárzott a magánerdészetek képviselőivel arról, hogy Garda Dezső hátráltatta a megalakulásukat. Valójában Garda kilincselt értük. Közben Dézsi Zoltán a tulajdon-visszaszolgáltatásban elért kimagasló érdemeiért Ezüstfenyő díjra javasolta önmagát; a díjat megszavazták.    /Burján Emil, Gyergyószentmiklós: Ki támogatja a famaffiát? Nyílt levél KARÁCSONYI ZSIGMONDHOZ, a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete ügyvezető elnökéhez. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), aug. 17./

Aug. 15-én Gyulafehérváron ünneplelt a református gyülekezet: felszentelték a 300 évvel ezelőtt Gyulafehérváron fejedelemmé avatott II. Rákóczi Ferencről elnevezett közösségi házat. A közösségi házban orvosi ellátást biztosítanak, ugyanakkor számítógéppel ismerkedhetnek az érdeklődők, könyvtárat rendeznek be, irodalmi versenyeket és esteket szerveznek. A szórványmagyarok találkozási helye lesz. A ház avatóján elhangzott: az összeg 80 %-át a holland, 15 %-át a richmondi (USA) testvérgyülekezetek, 5 %-át a fehérvári gyülekezet állta. /N. T.: Felavatták a Rákóczi közösségi házat. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 17./

Lippán szeptemberben szeretnék beindítani a magyar olvasókört, közölte Czernák Ferenc RMDSZ-elnök, ahova minden irodalomszerető, közösségi életre vágyó embert várnak. A heti rendszerességgel megszervezendő üléseket a városi kultúrotthon egyik kis termében szeretnék megtartani. /(b): Szeptembertől olvasókör Lippán. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 17./

Magyarpécskán és annak határában 12 út menti kereszt és kápolna volt. Az időjárás azonban ezeket a kereszteket is kikezdi. Az utóbbi időben az egyik pécskai kereszt eldőlt, a másik megsérült. Augusztus 15-én, a magyarok nagyasszonyának, Nagyboldogasszonynak a napján Czeglédi Ferenc plébános megszentelte a felújított, illetve újjáépített keresztet. /Nagy István: Keresztszentelés Pécskán. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 17./

Mezőbodon 18 km-re van Marosludastól, lakosságának 59%-a magyar. A falu vallási megoszlása: 52% református, 39% ortodox, 7% adventista, 1% római katolikus és 1% egyéb. Mezőbodon magyarságának lélekszáma az 1989-es események óta nem csökken. Három falu tartozik Mezőbodon községhez: Urszajatelep, Almástelep és Dobra. Óvoda, elemi iskola és gimnázium működik magyar és román tagozattal, óvoda és iskola van Urszajatelepen is. /Kis István: Kis falu, nagy erő. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 17./

Torockón a Tóbiás Éva Galériában másodszor állította ki Holányi Julianna akvarelljeit és pasztelljeit. A nagyenyedi születésű, ma a magyarországi Peremartonban élő Holányi Julianna képén a finomság tükröződik, ami csak női alkotók műveiben tapasztalhatók. /Adamovits Sándor: Torockói pillanatok. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 17./

Temesváron egy művészdinasztia két alkotója, Pokker László szobrászművész és Pokker Laura festőművész, apa és lánya közös tárlata nyílt meg a Héliosz Galériában. Pokker László nagyméretű szobrai anyagául a fát választotta, négy évtizedes alkotói pályája gazdag sikerekben. Pokker Laura a kolozsvári Ioan Andreescu Egyetem Festészeti Karának idei végzőse. Eddig többnyire szülővárosában, Lugoson állította ki munkáit. /(Szekernyés): Pokker László és Laura tárlata. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 17./

Romániában közel 10,3 millió a vidéken lakók száma, ami az összlakosság 47,3%-át teszi ki. A vidéki lakosságnak csupán a 38,5%-a aktív, biztos keresettel rendelkező, 10,5%-a pedig munkanélküli segélyre szorul. Több mint 2,6 millióra tehető azoknak az inaktív vidéki nyugdíjasoknak a száma, akiknek a zöme néhányszázezer lejes nyugdíjból tengődik, ők teszik ki a vidéki lakosság 25,6-%-át, további 36% pedig, eltartott. Ezek az adatok súlyos szociális nehézségekre utalnak. A vidéki utak jelentős hányada rendkívül rossz állapotban van, vidéken nincs ivóvíz hálózat, kanalizáció, kommunikációs infrastruktúra. Komoly vidékfejlesztési stratégiára van szükség, szögezte le Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke. A vidéki társadalom tőkehiányban szenved, minek következtében a gazda nem tudja igénybe venni az EU-s támogatási rendszerek kínálta fejlesztési alapokat. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak arányát 10% alá kellene csökkenteni három éven belül, ez jelenleg a hivatalos statisztika szerint 25% felett van, s legalább további 20% a nem nyilvántartott, néhány holdas, háztáji gazdálkodók száma. Milyen alternatívát kínálnak ennek a 30-35%-nak, akiknek három év múlva abba kell hagyniuk a gazdálkodást és az állattenyésztést? Erre nem gondolnak Romániában! – Eddig a magyarországi támogatások számottevő hányadát a kultúra és a hagyományőrzés fenntartására fordították. Kelemen Atilla szerint előbb támogatni kell a vidék gazdasági fellendülését és megerősödését. Vidéken a fiatalok körében nagy a szociális nyomor. Az alkoholizmus általános lett a falvakban. A helyi tanácsoknak össze kell hangolniuk munkájukat, jelenleg ugyanis az egyik község gázt vezet be, a másik a kanalizálással foglalkozik. Sürgősen létre kellene hozni a kistérségi társulásokat és meg kell határozni a regionális fejlesztési programokat. Meg kell keresni az EU-s partnereket is. Minden településen meg kell alapítani a falugondnoki intézményt. Sürgősen el kell kezdeni a felnőttképzést és a szakmai átképzést. /Dr. Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke: Vidékfejlesztés – de hogyan? Nem könnyű a vidéki embernek! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./

A Szociáldemokrata Párt nem kíván szövetkezni a szélsőséges Nagy-Románia Párttal – jelentette ki Adrian Nastase miniszterelnök. A pártelnök-kormányfő elmondta: csak a Román Humanista Párttal és az RMDSZ-szel folynak tárgyalások az együttműködésről. /Az SZDP nem szövetkezik az NRP-vel. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 18./

- Nastase miniszterelnök úr figyelmét bizonyára elkerülte, hogy Romániával ellentétben Magyarországon nincs választási kampány, nyilatkozata arra hivatott, hogy inkább őt segítse hozzá a magyarellenes szavazatok elnyeréséhez. A Fidesz álláspontja választási kampánytól függetlenül egyértelmű: a határon túli magyaroknak nem juthat kevesebb, mint Európa más kisebbségeinek, így a székelyföldi magyaroknak is joguk van a területi autonómiához – nyilatkozta Révész Máriusz a Transindexnek válaszul arra, hogy Adrian Nastase kormányfő több alkalommal is tiltakozott Orbán Viktor tusnádi kijelentései miatt. A Fidesz szóvivője a dél-tiroli és katalán példákat említve kijelentette: Ha az Európai Parlamentben képviselettel rendelkező magyar pártok ezt támogatják, akkor az autonómia a csatlakozás időpontjára megvalósítható. /Nem Orbán, hanem Nastase készül választásokra. Fidesz-válasz a román kormányfő bírálataira. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 18./

Révész Máriusz, a Fidesz szóvivője kétségeinek adott hangot az erdélyi magyar televízió beindítása kapcsán. A tévét létrehozó alapítványt öt magánszemély alapította, többek között Markó Béla RMDSZ-elnök, továbbá az RMDSZ egyik alelnöke, a romániai újságírók egyesületének akkori elnöke, majd az RMDSZ kampányfőnökét kinevezték a kuratórium elnökének. Kérdéses, hogyan is képzelhető az el, hogy öt magánember által alapított alapítványba 100 milliós nagyságrendben adjanak magyar közpénzeket. Aggodalomra ad okot, ha a politikusok személyesen tudják irányítani a televíziókat, rádiókat, sajtót, az egész médiát. Ehhez nem lenne szabad asszisztálnia a magyar kormánynak. /Révész: Megkérdőjelezhető az erdélyi tévé célja. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 18./

A következő négy évben az RMDSZ meg akarja teremteni a kulturális autonómia teljes jogi keretét – jelentette be Markó Béla Kolozsvárt, aug. 17-én tartott sajtóértekezleten. Markó Béla szövetségi elnök közölte, az RMDSZ kisebbségi törvénytervezetet fog beterjeszteni, amely szabályozza a kisebbségek, valamint a kisebbségi szervezetek jogállását, és előírja minden egyes kisebbség önkormányzatának létrehozását. Ezek hatásköre elsősorban a kisebbségi oktatási, művelődési intézmények felügyeletére terjedne ki. Ugyanakkor az RMDSZ továbbra is céljának tekinti a közigazgatási autonómia elmélyítését. A választási program ugyancsak tartalmazza a székely megyék együttműködésének ösztönzését és a romániai fejlesztési régiók reális alapon történő újraszervezését. /RMDSZ–tájékoztató. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 18./ Markó Béla RMDSZ-elnök javasolni fogja a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT), hogy a szövetség indítson saját államfőjelöltet. Megelégedésére szolgálna, ha Frunda György szenátor lenne az RMDSZ elnökjelöltje, aki a szövetség elsőrangú politikusa és kitűnően teljesítette a magyar nemzetiségű államfőjelölt nem könnyű feladatát. /Elnökjelöltet állít az RMDSZ? = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 18./

Markó Béla RMDSZ-szövetségi elnök megbeszélést tartott Kolozsváron a Nemzetépítő Platform Vekov Károly elnök vezette küldöttséggel. Egyetértettek abban, hogy az előválasztási jelölési rendszernek a lehető legnyitottabbnak kell lennie, és a kampánynak a magyarság minden rétegéhez szólnia kell. Vekov Károly igényelte, hogy az RMDSZ minél előbb fogalmazza meg és hozza nyilvánosságra saját részletes autonómia-elképzelését. /RMDSZ–tájékoztató. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 18./

Székelyudvarhelyen az RMDSZ városi képviselője hívta fel a prefektus figyelmét a szoborpark körüli tisztázatlan kérdésekre, mintegy sugallva a perindítást. Veszített az RMDSZ jelöltje a székelyudvarhelyi választáson. A vesztes visszavág, az eszközökben sem válogat. Az udvarhelyiek többsége elfogadta a szobrokat, s a szoborpark maholnap a városba látogatók zarándokhelyévé válik. A szobrok ellenzői önmaguk ellen hangolják a közvéleményt. Az Udvarhelyen állandósult magyar–magyar egymásnak feszülés kapóra jött a kormánymegbízottnak, persze, hogy nem szalasztja el az alkalmat a román körökben nagyfokú ellenérzéssel fogadott szoborpark létének megkérdőjelezésére. /Borbély László: Szobor-háború. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 18./

A Bukaresti Egyetem Idegen Nyelvek és Irodalmak Karának keretében működő Hungarológia Tanszéken a 2004-2005-ös egyetemi tanévre 30 hely (15 ingyenes és 15 fizetéses) áll az érdeklődők rendelkezésére, tájékoztatott dr. Zsigmond Győző egyetemi előadótanár, tanszékvezető. A magyar főszakkal társítva többek között angol, francia, német, orosz, olasz, spanyol és román mellékszakon végezhetők el a tanulmányok. A Hungarológiai Tanszék együttműködik a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkarának két magyar tanszékével, illetve Magyarország több felsőoktatási intézményével. A Hungarológia Tanszéken idén ősszel ismét indul mesterképző (magiszteri) évfolyam, egyéves időtartammal. /Szonda Szabolcs: Új tanévre készül a bukaresti Hungarológia Tanszék. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./

A Fehér megyei RMDSZ aug. 20-át Magyarigenben ünnepli, ahol már csak az impozáns református templom hirdeti, hogy egykoron itt népes magyar közösség élt, melynek a XVIII. század második felében a Bod Péter volt a lelkipásztora. 1848-49-ben Avram Iancu román serege valósággal kiirtotta Magyarigen magyarságát. Fehér megyei szórványmagyarsága itt emlékezik Szent Istvánra. /Szent István-napi ünnepség Magyarigenben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./

Az ország más vidékeihez hasonlóan, augusztus 16-án, Maros megyében is valósággal megrohamozták a 90 százalékos ártámogatottságú gyógyszerekre jogosult nyugdíjasok az orvosi rendelőket, meg gyógyszertárakat. /Rohammal kezdődött. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./

Megjelent az erdélyi unitáriusok negyedévi folyóirata, a Keresztény Magvető /Kolozsvár/ 2004/2. száma. „A magyarul megszólaló tudomány” címet viselő, az Apáczai Csere János Magyar Encyclopaediája megjelenésének 350. évfordulója alkalmából szervezett szakmai konferencián (április 17.) elhangzott előadások közül Péntek János, Kabán Annamária és Máthé Dénes előadása olvasható a folyóiratban. /Megjelent a Magvető. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./