A temesvári Szórvány Alapítvány szervezésében aug. 20-22-én harmadik alkalommal tartottak Szent István Napokat Buziásfürdőn. Dr. Bodó Barna politológus, egyetemi tanár nyitotta meg a hagyományos találkozót az önkormányzatok és civil szervezetek között. A Szórvány Alapítvány elnöke az 1994-95 óta létrehozott mintegy 50-60 bánsági magyar civil szervezet sajátos kisebbségi- és szórványviszonyok között kifejtett tevékenységéről beszélt. Szerinte a helyi magyarság magára maradt, gondjaira és a véleményére senki sem kíváncsi, a híres „bánsági tolerancia" csupán a többségi kirakatpolitika része. Toró T. Tibor parlamenti képviselő kitért Orbán Viktor legutóbbi, Tusnádfürdőn elhangzott kijelentésére is, amely szerint az autonómia kivívásához civil kurázsi kell, a politikusok kezdeményezése nem pótolhatja a tömegtámogatás hiányát. Toró arra hívta fel a figyelmet, hogy új helyzet állt elő: Orbán Viktor első alkalommal mondta ki, hogy Románia uniós csatlakozását minden EU- tagállamnak, így Magyarországnak is ratifikálnia kell. Ez a figyelmeztető üzenet szerinte áttörést hozhat az autonómia-kérdésben. Erdei Ildikó Közösségfejlesztők kézikönyve című munkáját és a Somai József összeállításában megjelent, a IV. Civil Fórum anyagát tartalmazó köteteket Toró T. Tibor ismertette. A buziásfürdői református imaházban tartottak Szent István-megemlékezést. /Pataki Zoltán: Szent István-napi rendezvények Buziásfürdőn. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 25./

Melles Előd megdöbbenve olvasta Gál Éva Emesét írását /Várom az etikai bizottságtól a választ!, aug. 19./ és mostani reagálásában minden vádat elutasított. Ő nem kívánta magának az Ezüstfenyő díjat, őt a Gyergyó vidéki emberek, elismerik, állította. Garda Dezső képviselőt beteges, közönséges jelentgetőnek titulálta, aki „saját mandátuma megmentéséért képes feláldozni egész közösségeket.” /Melles Előd: Válasz Gál Éva Emese "Várom az etikai bizottságtól a választ!" c. cikkére. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 25./

Aug. 24-én Szent Bertalan napján tatárdúlásra emlékeztek Széken. 1717. aug. 24-én, Szent Bertalan napján a tatárok megtámadták Szék városát, kirabolták a templomot, a menekülők nagy részét – mintegy hatszáz embert – lemészárolták; férfiakat, nőket, gyermekeket vittek magukkal Máramarosba, ahonnan nagyon kevesen szabadultak meg. Alig maradt Széken száz lélek életben. Szék megmaradt népe akkor fogadalmat tett, hogy a település fennmaradásáért Szent Bertalan napján a falu népe szigorú böjttel és háromszori istentisztelettel adózik, az idők végezetéig. A hagyománynak megfelelően aug. 24-én megtartották az istentiszteleteket, majd a szabadtéri színpadon ünnepi műsorra került sor. Jelen volt mások mellett Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke, Kónya László, a kolozsvári főkonzulátus gazdasági tanácsadója, Kónya-Hamar Sándor képviselő, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke és Eckstein-Kovács Péter szenátor. /Szent Bertalan-nap Széken. Száz lélek elég volt a széki "feltámadáshoz". = Szabadság (Kolozsvár), aug. 25./

Fehér megyében aug. 20-án, Szent István ünnepén a megfogyatkozott lélekszámú településeken lévő templomokban tartanak ökumenikus istentiszteletet. Tavaly Marosszentimrén, idén Magyarigenben ünnepeltek, ahol Gudor Botond református lelkész teljesít, mondhatni, misszionárius szolgálatot. Rácz Levente, a Fehér megyei RMDSZ elnöke Deák Ferenc szavait idézte: “Amit elvesznek tőlünk, visszaszerezhetjük, csak az vész el, amit magunk adunk oda. Gudor Botond röviden ismertette a magyarigeni erődtemplom történetét és beszámolt a felújítási munkálatokról. Az ünnepségre Nagyenyed, Torockó, Felenyed, Marosújvár, Felvinc, Székelykocsárd és Marosdécse helységekből mintegy öt autóbusz szállította a különböző felekezetekhez tartozó híveket. /N. T.: “Csak az vész el, amit magunk adunk oda”. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 25./

Horváth István költőknek alapítvány viseli nevét, ápolja hagyatékát. Évről évre megemlékeznek róla. A költő szülőfalujában születésének kilencvenötödik évfordulója alkalmából Magyarózdi Fórum elnevezésű rendezvényt tartanak aug. 28-án. Markó Béla költő Pálfy G. István közíró, dr. Keszeg Vilmos néprajzkutató és dr. Tánczos Vilmos néprajzkutató tart előadást. /Nagy Botond: Emlékfórum Magyarózdon. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 25./

Felpofozták a csókai rendőrállomáson Komáromi Lászlót, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) politikusát, padei (Padej) polgármestert – írta aug. 24-én az újvidéki Magyar Szó. Komáromi nyolc éve polgármestere Padénak, a VMSZ helyi szervezetének elnöke, s a párt képviselőjelöltje a szept. 19-én esedékes vajdasági parlamenti választáson. A politikus aug. 20-án felkereste a csókai belügyi titkárságot, hogy átvegye a választási részvételhez szükséges lakóhely-igazolást. Várakozás közben az ügyeletes rendőr megkérte, hogy menjen vele, mivel hívatja a parancsnok. A rendőrparancsnok ráripakodott Komáromira, azzal vádolta, hogy rontja az emberek közötti kapcsolatokat. Miután a politikus tiltakozott, a rendőrparancsnok az ügyeletes rendőr és másik két belügyi dolgozó jelenlétében megpofozta, majd kituszkolta a folyosóra, s ott is kiabált rá. /Tisztségviselőt is bántalmaztak. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 25./

Marosvásárhely nagy öregje, Kövesdi Kiss Ferenc áldásos, gazdag életének 92. évében 2004. július 22-én hunyt el. Tizenegy gyermekes földműves családban született Székelykövesden. Nagyenyeden a Bethlen Gábor Kollégium tanítóképzőjének diákja volt, a tanítói diplomát a kézdivásárhelyi képzőben kapta meg, ahol szintén felfigyeltek szorgalmára. Lévita tanító pályáját Maroskeresztúron kezdte, majd Székelyföldvárra s onnan a szórványok szórványába, Brailába helyezték, ahol csak egy évet tanított, de ez alatt is Felfedezte azon magyar családokat, kiknek gyermekeit a magyar elemi iskolába íratta. Visszatért, a Nyárád mente kicsiny, színmagyar falvaiban fogalmazta meg a kor parancsát, miszerint: "Elvész az a nép, amely elfelejti kultúráját, és nem vigyáz arra." Ott vált kultúrfelelőssé és közügyek intézőjévé. Magyar irodalomtanári diplomát szerzett Kolozsváron, majd megmaradt szórványban tanítónak. Sok évtizede foglalkoztatta a mezőségi szórvány sorsa. Ötven éven át gyalogolt mezőségi úttalan utakon. Több mint 270 települést ismert, járt be. 147 falu helyzetét mérte fel és írta meg konkrét dokumentumok alapján. Munkájából egy rövid ismertető rész jelent meg Még szólnak a harangok című kötetében. Halála előtt adták ki Budapesten hat kötetnyi könyvének első részét Riadóra szól a harang címmel. Fáradhatatlan szervező volt. Kicsiny mezőségi szórványfalvak református híveinek találkozókra, konferenciákra, zarándoklatokra való összegyűjtését vállalta. Nevéhez haranglábak, templomok összeomlásának megállítása fűződik, testvérgyülekezetek segítségével. Példa erre a Cege községbe olvasztott Göc falu összeomlással fenyegetett kis református temploma. /Kovács Zoltán: In memoriam Kövesdi Kiss Ferenc. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 25./

Az utoljára másfél éve megtartott Magyar Állandó Értekezletet (MÁÉRT) ismét elhalaszthatják, tudósított a Népszabadság. A februárról szeptember 11-re áttett konferencia a kormányválság miatt tolódna későbbre. Az EU-n kívül maradt magyar közösségek vezetői konkrét választ várnak a MÁÉRT ülésén a kettős állampolgárságról és az autonómiával kapcsolatos magyar álláspontról. Hangsúlyozzák: érdemi ülést várnak, még ha csúszik is az ülés. – Az új kormányfő dönti el, hogy vállalja-e a Medgyessy Péter által megadott időpontot, vagy későbbit jelöl ki – jelezte Szabó Vilmos államtitkár. Hozzátette: az előkészítések július óta folynak, így nem elképzelhetetlen, hogy a MÁÉRT ülése a tervezett időpontban legyen. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke szerint az ülés hosszas halasztása feszültséget teremtene a magyar közösségeken belül. Takács az ülésen választ vár arra, hogy az eddigi általánosságokon túl mit értenek Budapesten a kettős állampolgárság alatt. Kölcsönös tájékoztatás szükséges az autonómiatörekvésekről, ki kell alakítani az EU-integrációval kapcsolatos közös álláspontot, meghatározni a nemzeti minimumot, és tárgyalni kell a támogatási rendszerek részleteiről is. /Ismét elmarad a MÁÉRT? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 26./ A Népszabadság cikke: Nyilas Gergely: Ismét elmarad a MÁÉRT? = Népszabadság, aug. 25./

Burján Emil Markó Attila helyettes államtitkárhoz írt nyílt levelében megkérdezte, mi az RMDSZ álláspontja arról, hogy jelenlegi parlamenti képviselőjüket tavaly óta folyamatosan ócsárolja az a helyi hetilap, amelynek tulajdonosa a területi RMDSZ gazdasági igazgatója. Ugyanez a helyi hetilap olyan RMDSZ tisztségviselőt reklámoz leendő képviselőjelöltként, aki ellen öt bűnügyi dossziét állítottak össze. Mit tesz az RMDSZ csúcsvezetése és az Etikai Bizottsága? /Burján Emil: Nyílt levél Markó Attila Úrhoz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 23./ Burján Emil a megtámadott dr. Garda Dezső képviselőre célzott, a bűnügyi feljelentések pedig Melles Előd ellen szólnak, aki az RMDSZ egyik képviselőjelöltje. Róluk már többször írt a Romániai Magyar Szó, például Gál Éva Emese: Mellőzik a parlamenti képviselőt, RMSZ, máj. 6., Gál Éva Emese: Várom az etikai bizottságtól a választ! RMSZ, aug. 19., Melles Előd: Válasz Gál Éva Emese "Várom az etikai bizottságtól a választ!" c. cikkére, RMSZ, aug. 25./

Az RMDSZ Operatív Tanácsa (OT) aug. 25-én ülésezett Marosvásárhelyen. Párbeszéd az autonómiáért címet viseli az RMDSZ választási programja – jelentették be az RMDSZ vezetői. Frunda György bejelentette: harmadszorra nem vállalja az államfő-jelöltséget, így egyelőre csak az biztos, hogy az RMDSZ-nek lesz jelöltje a novemberi államelnök-választáson. Az RMDSZ OT ülése után tartott sajtótájékoztatón Markó Béla RMDSZ-elnök leszögezte, hogy a következő parlamenti ciklusban jó esélyeket lát a kulturális autonómia megvalósítására, amelynek egyes elemei már léteznek, és a romániai közigazgatás decentralizálásával a területi autonómia is létrehozható. Elfogadták az előválasztásokra vonatkozó szabályzatot is. Markó Béla hangsúlyozta: az új szabályzat lehetővé teszi, hogy minden magyar beleszólhasson abba, hogy ki képviseli az erdélyi magyar közösséget a bukaresti törvényhozásban. Most nem csak az RMDSZ-tagok szavazhatnak a képviselő- és szenátorjelöltekre, hanem a magyarigazolvánnyal rendelkezők is részt vehetnek a belső előválasztásokon. Frunda György szenátor elmondta: nem volt semmilyen politikai üzenete annak, hogy nem vette át személyesen aug. 20-án a legmagasabb magyar állami kitüntetést. Markó Béla elmondta: még nem tudják, hogy mikor tartják meg a magyarországi és a határon túli magyar szervezetek találkozóját (MÁÉRT), hiszen az ülés a magyarországi kormányválság miatt várhatóan tolódni fog az eredeti időponthoz képest. /B. T.: Magyarigazolvánnyal is lehet szavazni az előválasztásokon. Frunda György harmadszor nem vállalja az államfő-jelöltséget. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 26./

Nagy figyelmet szentelt az aug. 25-i román sajtó a Szociáldemokrata Párt (PSD) és az RMDSZ megbeszélésének. A PSD és az RMDSZ továbbra is együtt kíván maradni, az RMDSZ kész alkuba bocsátkozni az őszi választások utáni támogatását illetően mind a most kormányon levő PSD-vel, mind a feljövőben levő liberális és demokrata pártkoalícióval – írták a román lapok. A Cotidianul azt írta, hogy a magyar szövetség már most alkuba bocsátkozott esetleges kormányzati részvételéről, pedig a legfrissebb közvélemény-kutatások a parlamenti küszöböt jelentő 5 százalék körüli eredményt jósolnak számára. Közben az erdélyi magyar közösségen belül növekvőben van az elégedetlenség "a Markó-Verestóy-Borbély-Frunda csoporttal szemben". Ebben a pillanatban – a reformerek táborával történt szakításon túl – az RMDSZ nagy gondja saját államfőjelöltjének kiválasztása – írta a Cotidianul. A lap szerint a Markó Béla trónörökösének tekintett Kelemen Hunor, Hargita megye RMDSZ-képviselője is számításba jöhet a szerepre. /A román sajtó az RMDSZ választási és kormányzási esélyeit latolgatja. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 26./

,,Történelmi butaságnak” minősítette Ion Iliescu államelnök az erdők visszaszolgáltatását aug. 25-én, miután Bákó megye több árvíz sújtotta lakójával beszélgetett. ,,Elkövettük ezt a történelmi ostobaságot a birtokba helyezéssel” – mondta, majd hozzátette: a kitermelés szabályozására módosítani kell az erdőtörvényt, akár olyan büntetésekkel is, hogy a törvénysértőktől újra az állam számára koboznák el az erdőket. Szerinte egyes erdőtulajdonosok képtelenek az ésszerű erdőgazdálkodásra. Iliescu szerint a visszaszolgáltatás meghaladja a 90 százalékot, ezért új szabályozásokra van szükség. Nem az államosításért érvelek, ez már nem lehetséges, de meg kell erősíteni a törvényességet – jelentette ki. /Történelmi butaság? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 26./

A Magyar Szocialista Párt (MSZP) aug. 26-i rendkívüli kongresszusán zárt ajtók mögött úgy döntött, hogy Gyurcsány Ferencet javasolja kormányfő-jelöltnek, Medgyessy Péter utódjaként. A szavazáson Gyurcsány 453, Kiss 166 szavazatot kapott. Miközben a kongresszuson folyt a szavazás, Medgyessy bejelentette: aug. 26-ai hatállyal lemond a miniszterelnöki tisztségről. /Lemondott a magyar miniszterelnök. Gyurcsány Ferencet jelöli az MSZP a kormányfői tisztségre. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 26./

A román lapok előszeretettel közölnek olyan írásokat, amelyekben a magyar közösség egyes tagjainak viselt dolgait szellőztetik. Most Csóka Dezső apai református papról írtak, akivel problémák voltak. Nehezen jön ki környezetével, a szószéket politikai vélemények kinyilatkozására is felhasználja, s az anyagi helyzete is zavaros. Négy esztendeje a Romániai Magyar Szó megvédte a tiszteletest, aki az akkori választások előtt az RMDSZ több vezetőjét név szerint ócsárolta a templomban. Az eltelt években Csóka Dezsőt összeférhetetlensége és felelőtlensége miatt elhelyezték Apából. Csóka Dezső most új pártjának, az MPSZ-nek érdekében buzgólkodik. /Sike Lajos: Nem az RMDSZ, a hívek zavarták el! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 26./

Nagykárolyban a valamikori piarista rendház épületének a falára olyan márvány emléktábla kerül vissza újra, amelyet eredetileg 1901–ben helyeztek oda, az első világháború után leszerelték, 1941–ben újra visszatették, majd a második világháború után ismét eltüntették. Az emléktábla immár harmadik alkalommal történő leleplezését aug. 29-én tervezik. Visnyai Csaba, a nagykárolyi Római Katolikus Líceum igazgatója elmondta, hogy a márványtábla nemrég került elő. A Megyei Műemlékvédő Bizottság jóváhagyásra várnak. Nagykárolyban tanárkodott 1775–76–ban Révai Miklós (1750–1804) nyelvtudós, aki "Elaboratior grammatica hungarica" című munkájával új korszakot nyitott a nyelvtudományunkban. 1849–50–ben pedig Erdősi Imre, a branyiszkói hős volt Nagykárolyban kegyesrendi tanár, aki mint Guyon katonai lelkésze, a branyiszkói ütközetben a sereg élére állott és nagyban elősegítette a győzelmet. Kettejük nagykárolyi tartózkodását örökíti meg márványtábla: RÉVAI MIKLÓSNAK, nemzeti nyelvünk nagy újjáalkotójának, és ERDŐSI IMRÉNEK, a branyiszkói hősnek, kik e ház lakói voltak, emlékezetükre létesítette ezen táblát a "Nagy–Károlyi Kölcsey–Egyesület. 1901 julius 2–án." /Nagykároly: Márványtábla a társház falán. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 26./

Tóth Kálmán nevét viszont szinte teljesen ejtette az utókor. Jó ifjúsági regényeket írt (Kaland a pisztrángos völgyben, Gergő, Széltörésben stb.), a Kagur, a farkas című regényének átütő sikere volt. Ezt a könyvét Fekete István Vuk-jának hatása alatt írta a szerző (A Vuk-ban Kag nevet viseli a hímróka, az egykori kolozsvári szerzőnél pedig Kagur, a kanfarkas). Tóth Kálmán vadászíró könyveit 1989 után sem adták ki. /Szabó Csaba: Kék és szürke farkasok. In memoriam Tóth Kálmán (Kagur). = Szabadság (Kolozsvár), aug. 26./

Horváth Gyöngyvér és László állította ki Nagyenyeden, az Inter-Art Galériában alkotásait. Horváth Gyöngyvér önmagáról elmondta: 1977-ben végzett a kolozsvári képzőművészeti akadémián, grafika szakon, és azóta majdnem folyamatosan részt vesz Kolozsvár művészeti életében – egyrészt mint kiállító, de főleg mint könyvek, folyóiratok illusztrátora. Elmondta, hogy a nagyenyedi tábort szereti a legjobban, ahol közös alkotómunka folyik. Horváth Gyöngyvérnek Nagyenyeden ez az első egyéni kiállítása. /Stílus-expresszivitás. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 26./

Torockón koncertek, nótaestek színhelye volt a Kriza János Művelődési Ház. Fellépett a 150 tagú szentegyházi gyermek-filharmónia, Haáz Sándor karnagy vezényletével. Haáz Sándor szigorúan és következetesen foglalkozik növendékeivel, próbákról nincs hiányzás, a kórusba felvételi vizsgával lehet csak bejutni. Aug. 14-én, a nótaesten zsúfolásig megtelt a terem. Felléptek Ötvös Csilla, a Magyar Állami Operaház magánénekese, Fényes György, az ATV közkedvelt magyarnóta- és cigánydal-énekese, valamint a torockói származású, Budapesten élő Vígh Levente nótaénekes. A fellépéseket Horváth Sándor és híres cigányzenekara kísérte. /Szabó Emese: Előadóestek Torockón. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 26./

Szabó Biloklávek Mária Kommandó /T3 Kiadó, Sepsiszentgyörgy/ című monográfiájában a Kommandó helységnév eredete mellett bemutatta a székely katonai kommandót, peres erdőügyeket, az ipartelep múltját, jelenét, továbbá közzétette a község lakosságának névjegyzékét is. /Falutörténet száznegyven oldalon. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 26./

Székelyvarság tanyavilága leírása után (Varság a székely tanyaközség, 2001) most az Úz völgyéről jelent meg Bárth János kecskeméti néprajzkutató újabb könyve, Úz-völgyi magyarok címmel. Ez a településnéprajzi és népességtörténeti tanulmány az Úz-völgyi tanyavilág sajátosságait, az ott lakó emberek életmódját, a tájegység történelmi mutatta be. A könyv értékesítése utáni teljes bevételt a szerző az Úz-völgyi templomok (kápolnák) gazdagítására ajánlotta fel. /(Dr. Kardalus János): Úz-völgyi magyarok. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 26./

Romániában és Magyarországon a szocialista-szociáldemokrata kormányzás nem tud szabadulni a kommunista sallangoktól. Mindkét kormánypárt elérkezett népszerűsége mélypontjához, írta Köllő Katalin. Hatalmi harc Magyarországon, palotaforradalom, olvasható a nyugati lapokban. A Medgyessy Péter által meglebegtetett, de nem igazán komolyan gondolt lemondáson kapva-kaptak egyesek. A Magyar Szocialista Párton belül a régi és az új gárda közötti harc dúl, amelyből immár a fiatal szárny kerül ki győztesen. /Köllő Katalin: Miniszterelnökök bukása és esetleges tündöklése. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 27./

Gyurcsány Ferenc a szocialista párt fővezéreitől, Horn Gyulától, Kovács Lászlótól, Lendvay Ildikótól vagy a vidéki apparatcsikok jellegzetes bikfanyelvétől elütő, új stílust, szókimondó, nyers nyelvhasználatot meghonosító Gyurcsány maga lehet egy személyben az a csoda, ami megállítja az MSZP aggasztó népszerűségvesztését. Kérdés: kiállnak-e majd mellette azok, akik nem benne látták az új miniszterelnököt? Gyurcsánynak szembe kell néznie a múltjával is. Az ifjúsági mozgalom után a rendszerváltozás utáni zűrzavarban – kapcsolatrendszerét hasznosítva – hatalmas vagyont szerzett. Ennek eredetét már eddig is sokat firtatta az ellenzék, a Gyurcsány-dosszié újabb és újabb titkai kerülnek majd előtérbe. Tény, hogy az elszegényedő Magyarországon egy bankár miniszterelnök után egy baloldali milliárdos kormányfő mindig is problémákat fog okozni, írta Bogdán László. /Bogdán László: A magyar Berlusconi avagy a szocialista csodavárás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 27./

Az RMDSZ szócsöveként emlegetett Erdélyi Riport vezércikkben méltatta a leköszönő magyar kormányfőt, egyebek között a román–magyar államközi viszony (a francia–német megbékéléshez hasonlítható) normalizálását, az empatikus, személyi gyökerű nemzetstratégiát, a ,,határon túli magyarok támogatásában tapasztalható minőségi változásokat” nevezve meg a sikerei között, sajnálkozva ,,majdhogynem kicsinyes” okokból, ,,szövevényes érdekekből” történő menesztése miatt . /Medgyessy-sirató. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 27./

A határon túli magyarok számára is nagy jelentőséggel bír a Magyar Szocialista Párt rendkívüli kongresszusán a kormányfőjelölt kérdésében hozott döntés, hiszen a határon túli magyar közösségeknek is fontos, hogy Magyarországnak minél előbb stabil kormánya legyen – mondta Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. Kijelentette: „Ami a személyi döntést illeti, Gyurcsány Ferencet ismerjük, többször járt Erdélyben. Fiatal, dinamikus politikus, aki jól ismeri a határon túli magyar közösségek helyzetét is. Meg vagyok győződve ilyen szempontból, hogy kapcsolatainkat a folytonosság fogja jellemezni.” /Markó Béla a kapcsolattartás folyamatosságát várja a kormányfőjelölttől. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./

Ha rám esik a választás, és engem kérnek fel, hogy az RMDSZ államfőjelöltje legyek, úgy érzem, van bennem annyi erő és politikai tapasztalat, hogy ennek a feladatnak eleget tudjak tenni – közölte Eckstein-Kovács Péter szenátor. Frunda György szerint megvan a személy, akit önmaga helyett javasol elnökjelöltnek, de nem árulta el a nevét. /Benkő Levente: Eckstein-Kovács Péter vállalná. = Krónika (Kolozsvár), aug. 27./

Az RMDSZ felső-háromszéki operatív tanácsa aug. 25-én tartott ülésén megvitatta a Székely Nemzeti Tanács széki elnökeinek a megyei tanács elnökéhez eljuttatott beadványát, amelyben a székelyföldi autonómia ügyében népszavazás kiírását kérik. A kézdiszéki RMDSZ azt javasolja Demeter Jánosnak, a megyei tanács elnökének, hogy tűzze napirendre a népszavazás kiírásának kérdését. /(Iochom): A területi autonómiáért. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 27./

Corina Cretu elnöki szóvivő aug. 26-án kifejtette, Ion Iliescu nem "újraállamosításra" gondolt, amikor tévedésnek nevezte az erdők visszaszolgáltatását. Iliescu a tulajdonosok és az állami intézmények együttműködésére utalt az érintett területek újraerdősítésével és a környezet védelmével kapcsolatban, mondta Cretu. Ion Iliescu államfő ugyanis az előző napon "történelmi ostobaságnak" nevezte az erdők visszaszolgáltatását, és kijelentette: módosítani kell a törvényt, amelynek szabályoznia kellene az erdőkitermelést, a törvényszegők ellen pedig szankciókat kellene foganatosítani, amelyek akár az erdők állami átvételéig is terjedhetnek. /Iliescu újra melléfogott. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 27./

Ukrajna az amerikai és román környezetvédelmi aggályok ellenére aug. 26-án felavatta a Duna-delta rezervátumán áthaladó Bisztroje-csatornát. Az avatóünnepségen személyesen részt vett Leonyid Kucsma ukrán elnök, aki szerint a csatorna elleni bírálatok "nem környezetvédelmi, hanem politikai és gazdasági jellegűek". Románia a csatorna miatt pert indít Ukrajna ellen a Hágai Nemzetközi Bíróságon. A perben Bukarest nem csupán a csatorna, hanem a Kígyók-szigete kontinentális talapzata kijelölésének kérdését is megpróbálja rendezni. /Ukrajna a tiltakozások ellenére felavatta a Bisztroje-csatornát. Bukarest berendelte az ukrán nagykövetet, és pert indít. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 27./

Az utóbbi hónapokban különböző ellenőrző hatóságok tizenhat alkalommal hajtottak végre kivizsgálást a zágoni polgármesteri hivatalban és a Kiss József polgármester felesége nevén szereplő Nely Kft.-nél. Az ellenőrzések hátterében Kiss József polgármester politikai bosszúállást lát.  Zágon polgármesterét előbb egy bizonyos Macovei Ioan jelentette fel, majd id. Kertész Tibor, ifj. Kertész Tibor, Jánó József és Török Zoltán. Kiss József elmondta, a helyhatósági választásokon a választási bizottságban a kormánypárt részéről Török Zoltán volt az egyik megbízott. Magyar emberek szegődtek magyarok ellen a kormánypárt szolgálatába. /(bodor): Feljelentették a zágoni polgármestert. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 27./

A lopás egyre nagyobb, szervezettebb méreteket ölt Romániában. Mezőpanit határában egykori gyümölcsös húzódik. Ötven-hatvan főből álló csapatokban járnak éjjel a bándi romák fel a gyümölcsösbe, és aztán kő kövön nem marad. Az egykori téeszépületnek még a vasszerkezetét is elvitték. Folyik a juhfogás is: hurkokat tesznek ki éjjel a földekre. Kijött a rendőrség, megijesztették őket, de hiába, mindig visszatérnek. Mindenhol, ahol szántó- és egyéb földek vannak, hasonló történik. /Nagy Botond: Éjjeli intuíció. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 27./