Kötelező a tízosztályos oktatás, a tankönyvek ezen gyermekek számára ingyenesek. Maros megyében a tanfelügyelő elmondta, hogy a három alternatív változat közül egyetlen magyar ábécéskönyv sem érkezett meg, és hiányzik a második osztályos matematikakönyv is. Mivel a IX-X. osztályok számára a tankönyvek román változata is későn készült el, a magyar fordításra még várni kell. Valószínű, hogy a szeptemberben kezdődő tanévben könyv nélkül maradnak a magyar osztályok, és ilyenformán a múlt évi könyveket használhatják, amelyekből elegendő készlet halmozódott fel. /(b. gy.): Idén is gondot okoz a tankönyvellátás. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 27./

Aug. 26-án került sor a már hagyományossá vált megemlékező ünnepségre az Úz völgyében, a második világháború idején zajlott véres csatákra. Emlékművet állíttattak tíz éve, itt róják le kegyeletüket. Az ünnepség keretében leleplezték a gelencei Kelemen Dénes fafaragó készítette kopjafát, megszentelték a csíkszentmártoni egyházkerület által állíttatott keresztfát, felavatták az emlékkert bejáratánál felállított székely kaput is, melyet Vass József készített. Jelen volt Jeszenszky Géza volt magyar külügyminiszter; Sógor Csaba szenátor és Kedves Imre képviselő, valamint számos hazai és magyarországi hagyomány- és emlékőrző egyesület képviselője. /Kovács Mária: Emlékezés az elhunyt magyar honvédekre. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 27./

Aug. 26-án kezdődött meg Marosfőn a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetségének (MISSZ) negyedik nyári tábora. A MISSZ-tábor a szervezet egyik legfontosabb rendezvénye. Célja, hogy a MISSZ ernyője alá tartozó tagszervezetek vezetői és képviselői számára megfelelő keretet nyújtson az együttműködésre. A tábor programjában az ifjúsági szervezetek pályázati- és lobbilehetőségeiről, pénzügyi menedzsmentjéről, a civil szervezetek könyvelési szabályainak ismertetéséről szóló előadások is szerepelnek. A táborral egybekötve a MISSZ országos választmányi ülést is tart. /R. A.: MISSZ-tábor Marosfőn. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 27./

Közéleti munkájáért, Vasvári Pál emlékének ápolása érdekében kifejtett kapcsolattartó tevékenységéért, a testvértelepüléssel való együttműködés területén végzett munkájának elismeréseként díjjal és emléklappal tüntették ki Antal Jánost, Kőrösfő polgármesterét Tiszavasváriban. /(ke): Kőrösfő. Tiszavasváriban kitüntették Antal Jánost. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 27./

Lakatos István /Sárvásár, 1904. szeptember 14. –Kolozsvár, 1993. szeptember 3./ a romániai magyarság jelentős közéleti személyisége, politikusa volt. 1950. febr. 17-én letartóztatták, 25 év kényszermunkára ítélték, 1964-ben szabadult tizenöt év börtön letöltése után. A demokráciáról, a nemzetiségi jogok maradéktalan megvalósításáról – bár tettek neki ajánlatokat – a legsúlyosabb börtönkörülmények között sem alkudozott. Ő volt az elsőrendű vádlottja annak a pernek, amelyben Márton Áron püspököt, akihez személyes barátság is fűzte, Kurkó Gyárfást, Venczel József professzort és másokat elítéltek. Az volt a bűnük, hogy védelmezték a romániai magyarság saját gazdasági alapjait jelentő szövetkezeti hálózatot, a közbirtokossági javakat, az egyházi iskolákat és egyházi javakat, teljes magyar állami egyetemi és főiskolai hálózatot követeltek. Lakatos István, Márton Áron, Venczel József professzor és mások az 1946 évi párizsi béketárgyalások előtt alapos dokumentációt készítettek a romániai magyarság demográfiai, iskoláztatási, vallási és gazdasági állapotáról és intézményeiről, és ennek megfelelő javaslatokat tettek a határok méltányos megállapításáért. Lakatos István a kolozsvári Lepage nyomdába szegődött nyomdásztanulónak, és elvégezte a nyomdaipari szakiskolát. 1933-ban megírta a nyomdász szakszervezet történetét. 1934-től az Előre című hetilap főszerkesztője és ugyancsak főszerkesztője a három nyelven (románul, magyarul és németül) megjelenő Tipograph című hetilapnak. A Romániai Szociáldemokrata Párt magyar tagozatának országos titkára, majd elnöke. 1938-tól a gróf Bánffy Miklós vezetésével létrehozott Magyar Népközösség alelnöke. A bécsi döntés után – 1940 őszén – Bukarestből hazaköltözött Kolozsvárra, a Minerva nyomda mestere lett és a budapesti Népszava munkatársa. Később a református egyházi részvénytöbbségű Minerva nyomda igazgatója. 1946-tól országgyűlési képviselő. A romániai magyar szövetkezeti mozgalom vezetője közel egy évtizeden át. Alapítója és irányítója a Kolozsváron szerkesztett Erdély című szociáldemokrata országos napilapnak és elnöke a Szociáldemokrata Párt Országos Magyar Bizottságának. Következetes ellenzője a kommunista és a szociáldemokrata pártok egyesítésének. Börtönéveinek megrázó történetét egy hatalmas, több száz oldalas emlékiratban, a Szekuritáté elől rejtegetve megírta és sikerrel külföldre juttatta. Az emlékirat nyomdakész állapotban van. /Dáné Tibor: Egy igazi demokrata emlékezete. Lakatos István (Sárvásár 1904. szeptember 14–Kolozsvár 1993. szeptember 3.). = Szabadság (Kolozsvár), aug. 27./

Tamási Áron, sógora, Sipos Ferenc feljegyzéseiből már közöltek a lapok, most könyv alakban is megjelentek Nagy Pál szerkesztésében. Az Itthon – Farkaslakán /Mark House Kiadó, Gyergyószentmiklós, 2004/ című könyvecske Sipos Ferenc Tamási Áronnal való határjárásainak leírását, emlékeit tartalmazza, valamint néhány darabot az író és az otthoniak levélváltásaiból. /Borbély László: „Sógor urat üdvözli a tavasz!" = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 27./

Élesen kirohant a szerb rendőrség ellen Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke, aki szerint a hatóságok nemtörődömsége és komolytalan hozzáállása csak szítja a bűntényeket és a magyarellenes kilengéseket a Vajdaságban. Kasza az elmúlt néhány napban történt incidensek miatt hívta össze szabadkai sajtótájékoztatóját. Emlékeztetett arra, hogy Szabadka központjában gyakorlatilag rendőrök szeme láttára vertek meg két magyar fiatalt. A rendőrök a sértettek szorgalmazására sem voltak hajlandóak feljegyezni a támadók gépkocsijának rendszámát, s máig nem kerítették kézre a tetteseket. A minap fényes nappal kirabolták a szabadkai önkormányzat titkárának, Vörös Kucsmik Gyöngyinek az otthonát: a behatoló megkötözte áldozatát, telefonon hívott taxit és azzal távozott, ujjlenyomatokat is hagyott, ennek ellenére a tettes kiléte mindmáig ismeretlen. A város melletti Bajsán egy idős asszonyt raboltak ki, a helyszínre érkező rendőrnek pedig az volt az első szava, hogy „a nagyanyó menjen inkább az öregek otthonába, mert ott nem érik támadások”. A csókai rendőrparancsnok saját irodájában, alkalmazottai szeme láttára megpofozta Komáromi Lászlót, a VMSZ politikusát, padei polgármestert. Kasza kirohant Rasim Ljajics szerbia-montenegrói emberi jogi és kisebbségügyi miniszter ellen, aki – szerinte – a problémák kezelése helyett azt hajtogatja, hogy a kisebbségellenes kilengések nemzetközi színtérre vitele kihegyezi a konfliktusokat. . /Kasza József élesen kirohant a szerb rendőrség ellen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./

Az SZDP rendkívüli kongresszusának egyhangú szavazatával Adrian Nastase kormányfő a párt elnökjelöltje, Ion Iliescu államfőt pedig visszavárják a pártelnöki székbe. Nastase keményen bírálta a liberális-demokrata pártszövetséget, felidézve a Román Demokratikus Konvenció négy évi kormányzását, amelyre különben maga az NLP és a DP – mindketten az akkori koalíció tagjai – sem gondolnak vissza büszkeséggel. /Hivatalosan is Nastase az SZDP államfőjelöltje. Iliescut visszavárják a pártelnöki székbe. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 28./

Aug. 27-én megbeszélést tartott az RMDSZ Szórvány és Szociális Kérdésekért Felelős Főosztálya. Számba vették a Kárpátokon kívül élő közösségeket, szervezeteket. Jelen volt Hapenciuc Adriana Klára, Suceava megyei RMDSZ-elnök, Stanescu Szabó Anna, a Ramnicu-Valcea-i, Pálosi Ferenc, a Konstanca megyei, Benke Pável, a Bákó megyei RMDSZ elnöke, továbbá Garnai Ferenc, a Galac megyei RMDSZ alelnöke. A Communitas Alapítvány Magyar Ház programja keretében az említett területi szervezetek számára minimum 50 négyzetméteres Magyar Ház-központot biztosítanak, fejtette ki Takács Csaba. A négy regáti megyében mintegy 6 ezer magyar él, ehhez képest viszont a júniusi helyhatósági választásokon a szervezetek közel 17 500 szavazatot tudhattak magukénak. /Köllő Katalin: Regáti RMDSZ-szervezetek tanácskozása. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 28./

Elmarad a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) szeptember 11-ére tervezett ülése. Szabó Vilmos államtitkár aug. 27-én Budapesten úgy nyilatkozott, Medgyessy Péter megbízásából levélben tájékoztatta a tanácskozás résztvevőit a halasztásról. A Máért ülését a kabinet többször elhalasztotta már, kiváltva ezzel a határon túli vezetők egy része és a magyar parlamenti ellenzék bírálatát. Az RMDSZ Operatív Tanácsának legutóbbi ülésén Markó Béla szövetségi elnök is úgy nyilatkozott: reméli, nem tolódik ismét nagyon el a betervezett találkozó. Szabó Vilmos elmondta azt is: a Máérttal ellentétben a magyarországi és a szomszédos országok parlamentjei magyar képviselőinek szept. 10-ei találkozóját az eredeti menetrend szerint megtartják. /Elmarad a Máért. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 28./

2004 első félévében 286 magyar tőkével alapított céget jegyeztek be Romániában. A cégek száma alapján Magyarország a hetedik, a befektetések nagysága szerint a tizenharmadik legjelentősebb befektető Romániában. 2004 első felének végéig 4678 magyar tőkeérdekeltségű céget jegyeztek be, 273,3 millió dollárnyi törzstőkével. A tényleges invenciók értéke elérheti az 550–600 millió dollárt. Ezek közül kétségkívül az egyik legjelentősebb az OTP 100 millió dolláros befektetése a RoBankkal. A magyar befektetők listáját a MOL vezeti, a maga 105 millió dolláros tőkekihelyezésével. /600 millió dollárnyi a magyar befektetés. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 28./

Az Udvarhelyszéki RMDSZ elnöksége javasolja, hogy a Székely Nemzeti Tanács, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Magyar Polgári Szövetség jelöltjei is vegyenek részt az RMDSZ által szervezett 2004-es parlamenti előválasztáson, amennyiben elfogadják az RMDSZ programját és alapszabályzatát. /Udvarhelyszéki RMDSZ. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 28./

A Communitas Alapítvány támogatásával idén immár a második 48-as emlékhelyet avatták fel aug. aug. 22-én a Sebes-Körös menti szórványmagyar településen, Réven. Petőfi Sándor bronzba öntött mellszobrát ünnepélyes keretek között a református istenháza kertjében helyezték el. Beszédet mondott Hasas János, a szobor felállítását segítő helyi Pro Rév Alapítvány elnöke. Március 14-én Bersek József honvéd huszárezredesnek állítottak kopjafát Réven. /Balla Tünde: Petőfi szobra, a megmaradás jelképe Réven. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 28./

Vízaknán az Árvácska Gyermek-otthonban a Szakács házaspár, Etelka és Sándor a saját, immár 17 éves fiukon kívül még hat gyermeket nevel, öt fiút és egy lányt. Állami és (református) egyházi támogatással működik az otthon. /Vasvári Szabó Márta: Vízakna. A gólyák mindig csendben repülnek. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 28./

A Zöld Erdély Egyesület is csatlakozik azokhoz a szervezetekhez, amelyek aláírásgyűjtést kezdeményeznek Verespatak megmentéséért, a cián alapú aranykitermelés megakadályozásáért. Verespatakon Európa legnagyobb külszíni fejtésű bányáját akarják megnyitni, 10 ezer hektáron. /Újabb tiltakozó akció Verespatakért. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 28./

A kolozsvári kábeltévé-nézők aláírásgyűjtést kezdtek bizonyos magyar nyelvű tévéadások foghatósága miatt. Az ügyet felkarolta az RMDSZ Kolozs megyei szervezete, és helyt adott támogató aláírások begyűjtésének. Azt kérik, hogy a televízióműsorok legalább 19 százaléka legyen magyar nyelvű, a város magyar nyelvű lakossága arányszámának megfelelően. /Balló Áron: Indul az aláírásgyűjtés kábeltévé ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 28./

A PROVINCIART művészeti csoport tárlatának megnyitójával aug. 27-én kezdetét vette a Nagykárolyi Napok rendezvénysorozat. Bekő Tamás polgármester üdvözölte a megjelenteket. /boros: Nagykárolyi Napok – nyolcadszor. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 28./

Kolozsváron a Korunk Galériában megtekinthető az idei nyári IX. Zsoboki Alkotótáborban készült festményekből válogatott kiállítási anyag. Az alkotótábor válogatott képei harmadik alkalommal kerülnek a Korunk Galériába. Az Erdélyből elszármazott művészek szükségét érzik a szülőföldi elismerésnek. /Ö. I. B.: Korunk-beli zsoboki értékek. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 28./

Ráduly János (folklorista, rovásíráskutató, költő) Titkok a rovásírásban (Erdélyi Gondolat, Székelyudvarhely, 2004.) c. kötete több mint negyvenéves kitartó munka eredményeként tárja fel az olvasók előtt azokat az emlékeket, melyek egy részének olvasata végképpen napjainkban sem tisztázott. /Szente B. Levente: A rovásírás titokzatos világa. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 28./

Új típusú szórványközpontot hoz létre a Györgyfalvi Általános Iskola a györgyfalvi Georgikon Alapítvánnyal. Olyan általános iskolások számára nyújtanak megoldást, akiknek nincs lehetőségük magyar nyelvű osztályba járni. /Új típusú szórványközpontot hoz létre. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 29./

Eckstein-Kovács Péter szenátort javasolja a Kolozs megyei RMDSZ-szervezet a szövetség államelnök-jelöltjének. Erről döntött a Megyei Képviselők Tanácsa (MKT) aug. 28-án Kolozsváron. /Ö. I. B. – T. Sz. Z.: Eckstein-Kovács Pétert javasolják államfőjelöltnek. Az MKT is a nyitottságot szorgalmazza. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 30./

Az elmúlt héten két alkalommal is megbeszélésre került sor Kovászna megye tanácselnöke, illetve a háromszéki Székely Nemzeti Tanács /SZNT/ képviselői között. A megbeszéléseken jelen volt a megyei tanács RMDSZ-es frakciójának számos tanácsosa is. Az összejöveteleken az SZNT széki szervezetei által benyújtott népszavazással kapcsolatos beadványról volt szó /igényelik-e Székelyföld, mint autonóm területi közigazgatási egység törvény általi létrehozását/. Demeter János a megyei tanács elnöke politikai nyilatkozatot nyújtott át a sajtó képviselőinek. Az állásfoglalásban a megyei önkormányzat elnöke kiemelte, hogy az RMDSZ politikai programjába foglalta az autonómiáért való küzdelmet, 2004-es választási programjába iktatta az autonómiáért való küzdelmet, ezért is kapta a választási program a Párbeszéd az autonómiáért címet. Demeter János kiemelte, hogy a „népszavazásról szóló 3/2000 törvény előírja, hogy Románia területi- közigazgatási megszervezése, területének rendezése és a helyi autonómia nemzeti ügynek tekintendő. Ilyen esetben a referendum kiírását egyedül az államelnök rendelheti el, és az egész ország területére írják ki a népszavazást." Demeter János nyilatkozatában hangsúlyozta: az autonómia túl fontos dolog, hogy prefektusi hivatalok játékszerévé tegyük. Nem népszavazásra van szükség, hanem erős politikai képviseletre. A megyei tanács elnöke úgy döntött, hogy a SZNT beadványának megvitatását a tanácsülés elé terjeszti. /Flóra Gábor: Demeter János a SZNT széki szervezeteinek autonómia-beadványáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 30./

Márton Árpád RMDSZ-képviselő sajtótájékoztatóján összefoglalta tevékenységét, ugyanakkor bejelentette, hogy a következő négy évre is megpályáz egy törvényhozói helyet. Az idén a jogi egyetemet is elvégző Márton Árpád az RMDSZ képviselőházi frakciójának alelnöke, a képviselőház művelődési és sajtóbizottságának titkára, tizenhat egyeztetőbizottságnak volt tagja, és titkára a választási törvényeket kidolgozó különbizottságnak is. A parlamentben a legaktívabb képviselők közé tartozik, hozzászólásainak számát tekintve a kilencedik-tizedik helyen áll. Tizennyolc törvénytervezetet, öt interpellációt és kérdést nyújtott be, és megítélése szerint döntően járult hozzá még legalább húsz fontos törvény végső szövegének elfogadásához. Tagja a MÁÉRT művelődési szakbizottságának és a román–magyar kormányközi vegyes bizottság kisebbségi szaktestületének is. Márton Árpád legnagyobb sikerét az információhoz való jogot szabályozó törvénykeret megalkotásában látja, legnagyobb kudarcát a sorkatonaság eltörlésére vonatkozó kezdeményezésében. Márton Árpád negyedik parlamenti mandátumát zárja, 1990 óta képviselő. /Demeter J. Ildikó: Nehéz négy év volt, de vannak eredmények. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 30./

Brassó megyében a Közbirtokosságok Szövetségének létrejötte után megalakult a fakitermelő vállalkozás is. Ezek létrejöttében nagy szerepet vállalt a Brassó megyei RMDSZ, nevezetesen Szakál András megyei ügyvezető elnök, s újabban megyei tanácsos is. Elmondta, hogy az erdőügyben a Közbirtokosságok Szövetségének létrehozását, illetve a magánerdészet megalakítását tűzték ki célul. A közbirtokosságok szövetsége tavaly létrejött, most pedig fakitermelési vállalkozás, az URBHE Kft, amelyet a közbirtokosságok szövetsége alakított meg. A megyei RMDSZ szervezet hozta ezeket létre. Az URBHE Kft, azt jelenti, hogy Ürmös, Rákos, Bodola és Hévíz közbirtokosságok a Kft tulajdonosai. Ez azért fontos, hogy a jövőben ne az állami erdészettel, illetve más kitermelőkkel végeztessék el a munkálatokat a közbirtokosságok, hanem saját cégükkel, önmaguk értékesítsék a fát. /(Tóásó Áron Zoltán): Brassói RMDSZ siker. Létrejött az URBHE KFT. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 30./

Augusztus 28-án tartották a nagyváradi Ady Endre Sajtókollégium tízéves fennállásának tiszteletére szervezett ünnepséget. Szűcs László, a sajtókollégium jelenlegi igazgatója köszöntötte a vendégeket, majd a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) nevében Ambrus Attila elnök szólt az egybegyűltekhez. Stanik János után felszólalt Fleisz János, az iskola második igazgatója, Kinde Annamária, a harmadik igazgató pedig Kántor Lajos levelét olvasta fel. /Nagyálmos Ildikó: Tízéves az Ady Endre Sajtókollégium. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 30./

Az aradi polgármester sajtótájékoztatón kijelentette, nincs pénz a román emlékműre, a Nagy Egyesülés Emlékművére. Az aradi “ősi” román jelenlét erőszakos propagálása már a rendszerváltáskor megindult. Elég az ortodox templomépítési kampányt és az emlékmű- vagy szobormániát említeni. /Irházi János: Kényszerhazafiak. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 30./

Horváth István költészete a sajátos erdélyi léthelyzet, a közösségi küzdelem, a kitartás, a folytonos újrakezdés ma is érvényes üzenetét hordozza – hangsúlyozta Markó Béla, az RMDSZ elnöke aug. 28-án, Magyarózdon, a neves erdélyi költőre emlékező ünnepi rendezvényen. Horváth István egyik legismertebb verse, a Tornyot raktam az erdélyi lét problematikájának lényegét ragadja meg. "A történelemben a magyarság tornyai sokszor összeomlottak, a közösség sokszor látszott elemeire szétesni, ám újból és újból képes volt újraépíteni tornyait" – hangsúlyozta a szövetségi elnök. A résztvevők felavatták a Horváth István nevét nemrégiben felvett helyi magyar általános iskola új névtábláját. /A torony mindig újraépíthető. Horváth Istvánra emlékeztek Magyarózdon. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 30./

Segesváron a 18 romániai kisebbség jött el a harmadik alkalommal megrendezett Pro Etnica kisebbségi fesztiválra. Idén a vers és a folkzene volt a rendezvény visszatérő eleme. A táncelőadások mellett kiállításon, kézműves vásárban mutatkozhattak be az etnikumok. Emellett tudományos értekezletre is sor került, ahol a kisebbségi jogokról, illetve a vallásgyakorlásról esett szó. Színpadon mutatták be műsoraikat az albán, örmény, aromán, bolgár, horvát, zsidó, szász, görög, olasz, macedón, magyar, lengyel, roma, lipován, rutén, szerb, tatár, török és ukrán tánccsoportok. A romániai magyarokat a segesvári Kikerics népes csoportja és a gyergyóalfalusi Domokos Péter Pál Együttes képviselte fergeteges sikerrel. /Vajda György: Átalakulóban a seregszemle. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 30./

Augusztus 28-án egyházmegyei tisztújító egyházkerületi tisztségekre történő jelölő közgyűlésen vettek részt a Temes és Krassó-Szörény megyét magába foglaló gyülekezetek küldöttei Lugoson, a református templomban. Újraválasztották Fazakas Csaba esperest és Pataki Károly főgondnokot. Az egyházmegye új lelkészi főjegyzője Czapp István (Igazfalva), az új lelkészi aljegyző Bódis Ferenc (Szapáryfalva). A Királyhágómelléki  Református Egyházkerület püspöki székére többen tartanak igényt. Az egyházmegyében három ellenjelölt van: Csernák Béla bihari, Csűri István nagyvárad-őssi és Fazakas László margittai lelkészeké. Az egyházkerületi főgondnoki székért is lesz harc, mert Tolnay István ellenében Seres Dénes zilahi szenátor sem esélytelen. /Szakmáry Károly: Három püspökjelölt. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 30./

Augusztus 28-án a Kisiratosi Magyar Gazdák Egyesülete (KMGE) mulatságra hívta össze a környékbeli és a határon túli gazdákat. Ez alkalommal szentelte fel Zilahi András tisztelendő a javarészt felújított székházat. A vendégek megnézték a tájházat és a Máltai Házat, majd megtekinthették a kiskultúrotthonban a kisiratosi alkotótábor munkáiból létrehozott kiállítást. Kocsik József, az RMGE Arad megyei elnöke a kisiratosiak összetartását, lelkességét dicsérte. Színpadra lépett a gazdakör férfikórusa, a Menyecske kórus és a Gyöngyvirág tánccsoport. /Varjasi Krisztián: Gazdanap székházszenteléssel. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 30./