Csíkszeredai és kolozsvári beruházásokról döntött a Sapientia Alapítvány kuratóriuma. Kató Béla kuratóriumi elnök közölte, a testület döntése alapján az Erdélyi Magyar Tudományegyetemen a csíkszeredai mérnöki kartól különválik a közgazdasági kar. A bővülő csíkszeredai egyetemnek több oktatásra alkalmas helyiségre van szüksége, ezért döntöttek a Csíki Magánjavak által az egyetem céljaira felajánlott csíksomlyói épület ügyében. A Csíki Magánjavak természetben visszakapta a sokáig kisegítő iskolának otthont adó ingatlant, és ötven évre bérmentve a Sapientia rendelkezésére bocsátotta. Az egyetem már az ősszel használatba vehet néhány termet. A beruházásokra fordítandó költségvetési összeg nem áll rendelkezésükre, ezért a működési költségekből kell félretenni, illetve adományokból előteremteni azt a pluszösszeget. A kuratórium a Kolozsváron működő szakok számára is tervez beruházásokat: a már meglévő, a Monostor negyedi Kálvária-templom mögött egyhektáros telek árából az egyetem belvárosi telket vásárolna, amelyen felépülhet a majdani három kolozsvári szaknak megfelelő székhely. Nincs lehetőségük az eredeti terveknek megfelelő nagy egyetemi campus megépítésére Kolozsváron, inkább megvásárolnak egy területet a belvárosban. Medgyessy Péter miniszterelnök nemrégiben az Erdélyi Magyar Tudományegyetem leendő marosvásárhelyi campusát látogatta meg, ahol elhárította Hollanda Dénes marosvásárhelyi dékánnak az egyetem infrastrukturális beruházásaira vonatkozó támogatási kérését. A 300 millió forintos igénnyel előálló Hollandát elutasító Medgyessy arra ösztönözte az erdélyi egyetem vezetőit, próbálkozzanak inkább uniós források felkutatásával. /Salamon Márton László: Elfogadták az adományt. = Krónika (Kolozsvár), júl. 27./

Maros megye közép- és ipari iskoláiban üresen maradt helyekre 300 nyolcadik osztályt végzett gyermeket soroltak be. Voltak olyan osztályok, amelyek jelentkező hiányában nem indulhatnak szeptembertől. Nem indul mezőgazdasági osztály Segesváron, a ludasi iskolaközpont magyar tannyelvű mechanika osztálya iránt sem volt érdeklődés, Régenben a Petru Maior Iskolaközpontban hasonló a helyzet. Mezőbándon is maradtak még helyek a magyar tannyelvű mezőgazdaság szakos osztályban. Annak ellenére, hogy a kilencedik osztály kötelező, az idén is több mint 500 gyermek nem jelentkezett, hogy tovább tanuljon, akárcsak a korábbi években. /(b. gy.): Akik kérték, azokat besorolták. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 27./

A mester– és szakmunkásképzőkbe jelentkező kilencedikeseknek a 2004/2005–ös iskolai évben a tantárgyak felét tankönyv nélkül oktatják majd. Rosszabb a helyzet magyar tannyelvű szakiskolák esetében, hiszen a magyar nyelvű szaktankönyvek teljes mértékben hiányoznak, segédeszközként magyarországi tankönyveket használnak. /(anikó): Tankönyvhiány szakiskolában és magyar tagozaton. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 27./

Pécsi Ferenc, a szatmárnémeti Magyar Polgári Szövetség elnöke jelen volt a tusványosi nyári szabadegyetemen, ahol az is szóba került, hogy az MPSZ miként készül fel a novemberi parlamenti választásokra. Pécsi Ferenc elmondta, hogy Tusványoson politikai egyeztetések is folytak, azzal a céllal, hogy a Magyar Polgári Szövetség szerkezeti felépítését megreformálják. Az országos elnökség felépítése körül voltak viták, hiszen a partiumi tagok közül többen kérték, hogy az országos elnökségben legyen tiszteletben tartva a területiség elve. Az új szerkezeti felépítést a megrendezésre kerülő rendkívüli kongresszus véglegesíti. A Népi Kezdeményezés (AP) tagjai ott voltak a nyári egyetemen, élükön Emil Constantinescu pártelnökkel és Smaranda Enache alelnök asszonnyal. Ők szívesen vennél a szorosabb együttműködést az MPSZ–szel. Az MPSZ országos elnöksége felhívást intézett Markó Béla RMDSZ-elnökhöz, amelyben azt kérte, hogy a parlamenti választások előtt legyen egy összmagyar megmérettetés a jelöltlisták összeállításakor. Markó Béla válasza elutasító volt. – Szatmár megyében 14, a polgári szövetséggel szimpatizáló helyi tanácsos jutott be különböző önkormányzatokba más pártok listáin, illetve függetlenként. Az MPSZ-nek a megyében 6800 tagja van. /Princz Csaba: Kongresszus előtti ütemtervet készít elő a szatmári Magyar Polgári Szövetség. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 27./

A tevékenységek összehangolására és az RMDSZ-szel való jobb együttműködés érdekében egy évvel ezelőtt 54 temesvári és Temes megyei civil szervezet Civil Tanácsot hozott létre. A 24 tagú választott testület öt szakbizottságban fejti ki tevékenységét. Erdei Ildikó, a Temes megyei Civil Tanács elnöke elmondta, hogy a régebbi közművelődési egyesületek (Ormós Zsigmond Társaság, Bartók Béla Dalárda, lugosi irodalmi kör) mellett 1990-ben újak alakultak, a Bartók Béla Alapítvány, a Temesvári Magyar Nőszövetség és a Szórvány Alapítvány. Velük egy időben kezdte meg működését a Máltai Segélyszolgálat, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat, valamint két ifjúsági szervezet, a TEMISZ és a TMD (Temesvári Magyar Diákszervezet). 1998–1999-ben az RMDSZ képzési programot kezdeményezett olyan személyeknek, akik civil szervezetek létrehozására vállalkoztak. Ennek eredménye, például, a jól működő Végvárért Alapítvány, valamint a Geml József Társaskör. A Civil Tanácsot megválasztó fórumra a történelmi egyházak képviselőit is meghívták. A civil vezetőtestület megalakulásával kétkamarás lett a Temes megyei magyar közösség vezetése. A civilek véleményezhetik az RMDSZ vezetősége, a TKT határozatait, egyszeri újratárgyalását is kérhetik, maguk is nyújthatnak be javaslatokat. A jobb kapcsolattartás érdekében kialakítottak egy közös adatbázist. /Szekernyés Irén: Új helyzetben a civil szervezetek. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 27./

A Szamosújvár melletti Kérőn tartották a VI. Kérői Ifjúsági Találkozót, melyre idén 450 fiatal érkezett. Az első évben hatvanan jelentkeztek, 2002-ben pedig már háromszázra duzzadt a táborozók száma, melyet a szórványban élők találkozójának is lehetne nevezni. A fiatalok lovagolhatnak, kipróbálhatják a fafaragást és –festést, meg a szalmafonást. A tábor mára a kinőtte a háromszáz lelkes Kérő kereteit. Erdély legnagyobb református ifjúsági találkozója mozgalommá alakult. /(Rostás-Péter Emese): Tehetségkutató tábor Kérőben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 27./

Júl. 25-én megünnepelték a Szeben megyei Vízaknán a helyi református férfidalkör fennállásának 115. évfordulóját. A rendezvényre a sorstárs dél-erdélyi kórusok is eljöttek, jelezve, hogy tisztában vannak azzal, mit jelent Dél-Erdélyben, a szórvány szórványában 115 évig folyamatosan létezni, énekelni. Eljött és fellépett Kőhalom vegyeskórusa és a nagyszebeni női dalkör. Szombatfalvi Török Ferenc, Nagyszeben és vidéke RMDSZ-elnöke rámutatott: Isten őrizzen attól, hogy ez a dalárda megszűnjön. Szabó Csaba újságíró a szórványkutatásról beszélt. Az emlékezést a Kolozsvári Televízió Vízaknán készült dokumentumfilmjének levetítése zárta. /Schneider Tamás: Ünnepelt Dél-Erdély legrégibb dalárdája. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./

Júl. 25-én ünnepelte Magyarvista a település első írásos említésének 775. évfordulóját. Dr. Kozma Zsolt igehirdetésével, istentisztelettel kezdődött az ünnepség, majd a faluközpontban, a Kós Károly tervezte emlékműnél tisztelegtek a vistaiak a két világháborúban elesett falubeliek emléke előtt. Beszédet mondott többek között a vistai születésű András János irodalomtörténész, Kovács István polgármester és Vekov Károly parlamenti képviselő. A helyi református énekkar is fellépett. Kovács István polgármester pozitívan értékelte, hogy a színtiszta magyar faluközösség végre felébredt. A szervezők képeslapot jelentettek meg a templomról. Elhangzott a falu, valamint a templom rövid története, és ismét fellépett az énekkar. Utána lovas, hintós, szekeres díszfelvonulás kezdődött: a népviseletbe öltözötten végigvonultak a falu főutcáján. /Valkai Krisztina: 775 éves Magyarvista. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./

Tordán az elmúlt héten egy amerikai vendégkórus fellépése és a Petőfi Társaság megalakulásának ötödik évfordulója alkalmával tartottak ünnepi összejöveteleket. Júl. 23-án a Petőfi Társaság közgyűlést tartott, Nagy Albert elnök köszöntötte az egybegyűlteket. Visszaemlékeztek az elmúlt öt évre. 1999 februárjában alakult meg a társaság. Tordán nem a Petőfi Társaság az első olyan szervezet, amely a magyar kulturális életet volt hivatott irányítani, hiszen sokkal előtte létezett már a Jósika Miklós Művelődési Egylet. Dumitriu Anna ügyvezető elnök beszámolt a társaság megvalósításairól, a több mint száz diáknak nyújtott támogatásról, a népfőiskoláról, a havi rendszerességgel tartott képzőművészeti kiállításokról és az anyanyelvápoló táborokról. /Ladányi Emese Kinga: Ötéves a Tordai Petőfi Társaság. Ünnepi koncert, amerikai vendégszerepléssel. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./

Búzásbesenyőn falunapot tartottak. Szentmise és istentiszteletek után a Rátonyi János Művelődési Otthonban fellépett a katolikus énekkar és az ifjúsági műkedvelő csoport. Simon István polgármester románul és magyarul köszöntötte a falu népét. Búzásbesenyő példa a békés együttélésre, jól élt itt 655 év alatt magyar, román, cigány, hangzott el. Dr. Kelemen Atilla képviselő, az RMDSZ Maros megyei elnöke kiemelte, hogy három gyülekezet (katolikus, református és ortodox) együtt tud ünnepelni. /B.D.: Otthon – Búzásbesenyőn. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 27./

A Nyárádszeredai Napok nyitánya a közeli Szentannán zajlott le. A református templomban az IKE fiataljai szavaltak és énekeltek. A parókián megnyílt dr. Molnár Vince és Kiss Ármánd Zoltán festészeti tárlata. /b.d.: Vasárnap Nyárádszentannán. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 27./

A gyulafehérvári érsekség Balánbányára vezényelte Nagyenyed eddigi plébánosát, Bálint Emil atyát, aki öt éve szolgál a Fehér megyei településen. A hívek attól tartanak, hogy papjuk távozásával megszakad az a folyamat, amelynek eredményeként megteltek a nagyenyedi templom padsorai. A hívek büntetésnek érzik népszerű papjuk elhelyezését, ezt Jakubinyi György érseknek címzett nyílt levelükben is megfogalmazták. Öt évvel ezelőtt hasonlóan drámai periódust élt át a ma több mint háromszáz lelket számláló nagyenyedi katolikus hitközösség. Akkor Papp László plébános elmenetelét fájlalták, akit igazi építő embernek tartottak. Az ő idejében indult el a Mustármag mozgalom, az ő nevéhez fűződik a Történelmi Családok Castellum Alapítványa is, amelynek keretében rendszeresen működtek az időseknek, házasulandóknak és fiataloknak szánt lelkigyakorlatok. Amikor 1999-ben Papp Lászlót Marosvásárhelyre helyezték, ötszáz aláírással megerősített kérvényben folyamodtak az érsekhez, Papp László maradását kérve. Ilyen körülmények között érkezett Nagyenyedre a fiatal Bálint Emil, akit azután hamar megszerettek. Amíg Papp Lászlót templomépítőnek nevezték, Bálint Emilre közösségépítőként gondolnak az enyediek. A nagyenyediek küldöttséget menesztettek Gyulafehérvárra – eredménytelenül. Bálint Emil plébános fegyelmezetten vette tudomásul az érsekség döntését, de fájlalja, hogy el kell válnia híveitől. /Lukács János: Emil atya távozását fájlalja Nagyenyed. = Krónika (Kolozsvár), júl. 27./ „Túldramatizálják a helyzetet a nagyenyedi hívek” – nyilatkozta Potyó Ferenc általános érseki helynök. Bár az áthelyezésekről minden esetben Jakubinyi György érsek dönt, az ilyen értelmű javaslatokat Potyó Ferenc teszi meg. Indoklása szerint a döntést két szempont szerint hozták meg. Az egyik az volt, hogy idén szokatlanul sok, 17 újmisés végzett a teológián, akiket káplánként el kellett helyezni, másrészt pedig Szabó Dénes maga kérte, hogy szeretne szülőfalujához, a Nagyenyed melletti Türhöz közelebb kerülni. Potyó Ferenc emlékeztetett, öt évvel ezelőtt éppen Bálint Emil odahelyezése ellen ugyanígy tiltakoztak. /D. Balázs Ildikó: Potyó Ferenc: nem történt tragédia. = Krónika (Kolozsvár), júl. 27./

45 éve, hogy a nagyváradi titkosszolgálat elkezdte azoknak a magyar fiataloknak a letartóztatását, akik a magyarországi 56-os forradalom hatására megalakították a Szabadságra Vágyó Ifjak szervezetét. A szervezet főbb céljai a szovjet csapatok kivonultatása Románia területéről, illetve a kommunizmus felszámolása voltak. Az ügyet az akkori kolozsvári katonai vésztörvényszéknek adták át, ahol a csizmadiából lett törvényszéki elnök, Macskási Pál összesen 540 évet rótt ki 59 magyar fiatalra. Legtöbbjük letartóztatás alatt töltötte be a 18. életévét, így nagykorúként került a vádlottak padjára. A bebörtönzöttek az 1964-es amnesztiával hazatérhettek. Azóta az SZVI tagjainak majdnem fele visszaadta lelkét Teremtőjének.  A még élő SZVI-sek aug. 7-én a nagyváradi bazilikában celebráltatnak szentmisét hazatért társaikért. Másnap a várad-olaszi református templomban tartandó istentiszteleten emlékeznek az elhunyt társakra. /Bikfalvy György: Emlékezzünk! = Erdélyi Napló (Kolozsvár), júl. 27./

Az Amerikai Életrajzi Intézet (American Biographical Institute) legújabb kiadványában, a Contemporary Who’s Who (Kortárs ki kicsoda) oldalain először szerepel egy Sepsiszentgyörgyön élő közgazdászoktató neve, a világ jelentős menedzsment, marketing, vezetéstudomány kiemelkedő személyiségeként mutatva be dr. Domokos Ernőt, a Babes-Bolyai Tudományegyetem professzorát. A kiadvány kiemeli a szakírói tevékenységét, félezernyi tudományos közlemény, huszonöt szakkiadvány révén, aki számottevő hozzájárulást tett a szakágazat jelenségeinek értékelése és népszerűsítése terén. /A Contemporary Who’s who-ban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 27./

Aradon a helyi Ion Andreescu Képzőművészeti Kör négy ismert, tehetséges tagja – Halic Mária, Klug Ferenc, Szép Mária és Szép Zoltán – közös tárlattal lépett a nagyközönség elé. /A „négyek" kiállítása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 27./

A magyarországi Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának a honlapján nemrég megjelent a határon túli magyar szerzők számára 2004–re meghirdetett kézirat–előkészítő pályázat nyerteseinek a listája. Ezen szerepel egyebek között Bura László Szatmár megye földrajzi nevei című munkája is. /(boros): Könyv Szatmár megye földrajzi neveiről. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 27./

Megjelent Xántus László – Xántus Juliánna: Hagymás-hegység és a Gyilkos-tó környéke. Erdély hegyei-8. /Pallas-Akadémia, Csíkszereda/ című munkája. A kötet az 1999-es kiadás változatlan utánnyomása. /Erdély hegyei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 27./

Júl. 23-án Marosvásárhelyen bemutatták Gecse Géza, a Magyar Rádió Határok nélkül című műsorának felelős szerkesztője által összeállított Állam és nemzet a rendszerváltás után című kötetét. A találkozón jelen volt Komlóssy József, a SENCE (Society for the Protection of National Minorities in Central Europe) – az Európa Tanács Közép-európai Nemzeti Kisebbségek Védelméért Társaság Svájcban élő alelnöke. A két éve megjelent könyv a Magyar Rádióban elhangzott riportok és a Tolcsvay klubban tartott Határok nélkül vitaestek szerkesztett változata. Komlóssy szerint ez egy igazi történelemkönyv, amely olvasmányos és mégis gazdag információkat hordoz. /(mészely): 1848-tól a kettős állampolgárság kérdéséig. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 27./

Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) vezetője sajtóközleményben üdvözölte, hogy "a szlovák keresztény óhitű Nyitrán megemlékeznek a törökök kivonulásának 340. évfordulójáról", egyszersmind annak a reményének adott hangot, hogy "előbb vagy utóbb a Nyitra megyét uraló magyarok politikai kivonulását is megünnepelhetik". Ján Slota, Zsolna város polgármestere júl. 25-én, vasárnap, a SITA hírügynökségnél közzétett fizetett közleményében kinyilvánította: "a szlovák hazafiak célja, hogy Szlovákia vegyesen lakott területein visszafordítsák az őshonos szlovák nemzet politikai önállóságát". Alig két hónappal Magyarország és Szlovákia uniós belépését követően Slota – a maga és hívei nevében – most azt követeli, hogy a többségi rendszerre épülő önkormányzati választások rendjét Szlovákia magyarok lakta déli sávjában arányos rendszerre változtassák. Slota szerint Szlovákia nemzeti szégyene, hogy a közép- európai szlovák kereszténység és kultúra bölcsőjében, a szlovákok Nagy-morva Birodalomból eredő történelmi és politikai függetlensége ellenére kizárólag a magyaroké legyen megyei szintű döntések joga, miközben "a szlovákoknak csak a fogak csikorgatása marad" – így Slota, aki felszólítja "az úgynevezett szlovákul beszélő politikai pártokat: politikai erőinket úgy egyesítsük, hogy néhány év múlva nem csak Nyitrán, hanem más városokban is ne csak a törökök kivonulását, hanem a Magyar Koalíció Pártja (MKP) hatalmi felsőbbségének bukását is ünnepelhessük" – áll a fizetett közleményben. /Slota a magyarok "kivonulását" is ünnepelné. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 27./

Adrian Nastase miniszterelnök Oroszországba látogatott, megbeszélést tartott Mihail Fradkov kormányfővel. A román-orosz alapszerződés érvénybe lépésének pillanatától elmondható, hogy a Moszkva és Bukarest közötti viszony végre normalizálódott, a két ország közötti kapcsolatok új szakaszba, a fejlődés, a kiteljesedés fázisába léptek, nyilatkozott Adrian Nastase. A vizit alkalmával Nastase és orosz kollégája, Mihail Fradkov kormányfő kicserélte a Románia és az Orosz Föderáció közötti politikai szerződés ratifikációs dokumentumait, ezzel a szerződés gyakorlatilag is életbe lépett. A két ország közötti kereskedelmi forgalom alig 2 milliárd dollárt ért el, amiből a román export 52 millió dollár volt, az import pedig 1,92 milliárd. /Életbe lépett a román-orosz alapszerződés. A két ország közötti gazdasági kapcsolatok felélénkítését tervezik. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 28./

Elavult rögeszméknek minősítette Orbán Viktornak a romániai magyarok autonómiájával kapcsolatos tusnádfürdői kijelentéseit az Adevarul júl. 27-i vezércikke. "Már csak az hiányzott, hogy Orbán fegyverbe szólítsa a (romániai) magyarokat" – olvasható a cikkben. A lap szerint az etnikai alapú területi autonómia eszméjét a koszovói események nyomán elvetették és ezt a gondolatot az 1996-os román–magyar alapszerződés is elutasította. A vezércikk szerint Orbán nem az erdélyi magyarok iránti aggodalomtól vezérelve, hanem választási megfontolásból teszi ezt. Az RMDSZ-ben a mérsékeltek kerekedtek felül, írt a lap, ez a politika szilárd jogokat teremtett a romániai magyarok számára, lehetővé tette a román–magyar megbékélést. /Adevarul: Orbán nézetei ártanak a romániai magyaroknak. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 28./

Orbán Viktor tusnádfürdői kijelentéseire reagálva Frunda György szenátor úgy látja, hogy a volt miniszterelnök Romániában ,,elkövetett kinyilatkoztatásaival” kíván politikai tőkét gyűjteni Magyarországon. Frunda szerint Orbán a romániai magyarok érdekeinek zászlóvivőjeként tünteti fel magát, ami nem helyes. Orbán tanácsaitól függetlenül Frunda szerint az autonómia az RMDSZ egyik alapvető célkitűzése maradt. (BBC Romania Online) /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 28./

A cukor illegális behozatalának visszaszorítása érdekében augusztustól fejenként legfeljebb 20 kilogramm cukor vihető be vámmentesen Magyarországra – közölte Sághy Zoltán, a magyar pénzügyminisztérium helyettes államtitkára. Sághy Zoltán a korlátozó intézkedést azzal indokolta, hogy május elseje óta főleg Romániából és Ukrajnából megugrott a túlzó mértékű magánimport, ami már piaci zavarokat és jelentősebb költségvetési bevételkiesést okoz. /Befellegzett az illegális magyar–román cukorkereskedelemnek? = Szabadság (Kolozsvár), júl. 28./

Bánhegyi János ezredes, a Nyírbátori Határigazgatóság rendészeti igazgató-helyettese leszögezte, hogy konszolidált állapotok alakultak ki az utóbbi pár évben, azaz nagyon csekély esemény történik ezen a határszakaszon. Mindkét oldalon komoly eredményeket értek el az emigráns személyek határ előtti feltartóztatásában, emellett pedig az embercsempész szervezetek elfogásában. Mind a két oldalon megjelentek a nagy teljesítményű hőkamerák, követőrendszerek, éjjeli távcsövek. Az embercsempészettel szemben az árucsempészet nem csökkent jelentősen: az első számú árucikk a cigaretta és az alkohol. /Bodnár Gyöngyi: "Konszolidált állapotok a román–magyar határszakaszon". = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 28./

Ilyen gyenge lenne a hazai egyetemi oktatás színvonala, ilyen alacsony képességűek volnának a négy-öt évnyi főiskolai képzésben részesült tanárok és tanárjelöltek, hogy megbukott a tanári állásokra pályázók nagy része? Hasonló helyzet az utóbbi időben évről évre előáll, a tanári állásokra meghirdetett versenyvizsgák eredményei között egyre kevesebb az igazán jó osztályzat. Elképzelhető, hogy nem jó a jelenlegi vizsgarendszer. /Lukács János: A lexikon nem ember. = Krónika (Kolozsvár), júl. 28./

A Sapientia EMTE Csíkszeredai Karainak épületében tiltakozik több olyan diák, aki bár elérte az átmenőjegyet, nem jutott be a kiválasztott szakra, mivel ezeken a tavalyhoz képest csökkentették a bejutó helyek számát. Az egyetem gazdasági dékán-helyettese szerint a helyek számának csökkentéséről még áprilisban döntöttek. A jelöltek nehezményezik, hogy 52 felvételiző helyhiány miatt nem jutott be az alkalmazott szociológia és társadalmi kommunikáció szakra. Az alkalmazott szociológia szakon az 50 helyet 25-re, a társadalmi kommunikáció szakon pedig a szintén 50 helyet 40-re csökkentették, a többi szakon pedig változatlanul megmaradt az 50 bejutó hely. A fiatalok júl. 28-án a Sapientia épületében gyűlnek össze, és mindaddig nem távoznak, amíg számukra megfelelő döntés nem születik. A tiltakozók újraértékelést kérnek, de azt is megoldásnak látják, hogy átcsoportosítanak helyeket azon szakokról, amelyek a felvételi után is üresen maradtak. Szabó Árpád, az egyetem gazdasági dékán-helyettese szerint elképzelhetetlen a helyek átcsoportosítása. Hozzátette, hogy sok a gyengén felkészült jelölt. – A pedagógusi állásokra hirdetett versenyvizsgán a pályázók fele sem ért el szabad helyválasztást biztosító 7-es osztályzatot. Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) országos elnöke szerint a vizsgáztatási rendszerrel van baj, azért magas az elbukók aránya. A versenyvizsgákon olyan kérdésekkel szembesülnek a pályázók, amilyeneket az egyetemeken vagy főiskolákon nem is tanultak. A vizsgán elbukók zöme igen jó oktató lehetne – állapította meg Lászlófy Pál. Nagy Gábor, a Tanügyi Szabad Szakszervezet Kovászna megyei elnöke hozzátette: felfoghatatlan, hogyan lehet a versenyvizsgán gyakorlati módszertanból vizsgáztatni azt a frissen végzett fiatalt, aki a néhány órányi egyetemi gyakorlatot leszámítva egyetlen órát sem tanított még. Miklós György kolozsvári római katolikus vallástanár szóvá tette, hogy hiányos bibliográfiát kaptak. Keresztély Irma, Kovászna megye főtanfelügyelője elismerte: a frissen végzettek pedagógusi gyakorlat nélkül fennakadhatnak az ilyen természetű kérdéseken. – Országos viszonylatban 46 158 tanár pályázott. A 7-esen felüli jeggyel sikeresen vizsgázó aránya 40 százalék volt. Az üresen maradt állások betöltésére, azok is jelentkezhetnek, akik nem kaptak átmenőjegyet. Háromszéken a legtöbb üres állás továbbra is román nyelv és irodalomból maradt. /D. Balázs Ildikó: Felkészületlenek vagy áldozatok? = Krónika (Kolozsvár), júl. 28./

A Sapientia Egyetem elfogadta a Csíki Magánjavak felajánlását, használatba veszi a Domokos Pál Péter nevét viselő hajdani gyermekvédelmi intézmény épületét. Az épületből kiköltözött a Gyermekjogvédelmi Igazgatóság által működtetett intézmény, költözéskor magukkal vitte a radiátorokat is – közölte Csutak István, az épületet fűtési rendszerrel ellátó Multimedia-Trans Alapítvány vezetője. A radiátorok egy részét és a kis hőközpontot a Gyermekvédelem igazgatójának utasítására az ortodox püspökség épületébe szállították. – Minősített lopás történt – szögezte le Ráduly Róbert Kálmán polgármester. Csutak István közölte, hogy előzőleg a radiátorok és a nagy hőközpont külön adománylevéllel a megyei tanács tulajdonába kerültek. /Sarány István: A Sapientia a gyermekotthon helyén. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 28./

A tavalyi felvételihez képest növekedett a színvonal a marosvásárhelyi Színművészeti Egyetemen – hangsúlyozta Kovács Levente dékán. Míg az előző évben a színészet szakra nyolc lányt és csak három fiút tudtak felvenni, addig az idén a nyolc tandíjmentes és hét fizetéses (ebből egyet nem töltöttek be) helyre kilenc fiú és öt lány jutott be. Idén a színészet szak mellett bábszínészi és zenetanári szakokat indítanak. Idén először rajtol a zenetanári szak. /Mészely Réka: Felvételi a színművészeti egyetemen. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 28./

Amíg a hivatásos nemzetmentők arról győzködik a fiatal(abb) családokat, hogy vállalják csak bátran a gyermeket, mert ettől függ a magyarság a Kárpát-medencében, addig a kilátástalanságban, a szórványban olyan magyar fiatalok döntenek az öngyilkosság mellett, akiket a település reménységeként emlegettek. A magány, a magyar lányok hiánya, más nyelvű baráti kör miatt lettek öngyilkosok. Szabó Csaba szerint ezért „hivatásos magyarjaink, ügyeletes nemzetmentőink” a felelősek. /Szabó Csaba: Magyar gyereket – de milyen áron? = Szabadság (Kolozsvár), júl. 28./

Érdekes kétnyelvű sorozatot indított a csíkszeredai Hargita Kiadóhivatal. A Bibliotheca Moldaviensis a moldvai csángók sorsát tárja a világ elé. Az eddig megjelent kis kötetek: Bandinus (A Bandinus-kódex és a csángómagyarok ügye a XVII. század derekén), Pater Zöld (Zöld Péter élete és munkássága), Petrás (Petrás Incze János élete és műve), Nastase (Gh. I. Nastase a moldvai magyarokról a Bandinus-kódex alapján). A kiadásért felel Ferenczes István igazgató, a Székelyföld főszerkesztője, a Moldvai Magyarság című folyóirat kiadója. A sorozatot szerkeszti Mirka Szidónia-Kata. A lap idézte a Nastase című kötet összefoglaló utószavát: – A moldvai csángók eredetéről, történelméről egyre több tanulmány, dokumentum lát napvilágot. A szakirodalom, legyen az magyar, angol vagy más nyelvű, egyértelműen elismeri, hogy a Moldvában élő katolikus lakosság (néhány német, lengyel, olasz eredetű népességtől eltekintve) magyar származású. A román történetírás nagyjai, jelentősebb képviselői szintén ezt az álláspontot képviselték (Dimitrie Cantemir, Radu Rosetti, Nicolae Iorga). Gh. I. Nastase, a Iasi-i egyetem történész professzora, az 1926- os egyházi összeírások alapján készítette el Moldva magyarlakta településeinek térképét, és adatait összevetve Bandinus püspök adataival megpróbált fényt deríteni a moldvai magyar betelepedés folyamatára. 1934-35-ben jelentette meg Ungurii din Moldova la 1646 dupa "Codex Bandinus" (A moldvai magyarok 1646-ban a Bandinus-kódex alapján) című munkáját. Ebben írja:"Végösszegzésként elmondható, hogy 1646-ban Moldvának kb. 5000 magyar lakosa lehetett." Nastase tanulmánya rámutat arra, hogy míg a falun élő magyar közösségek sokáig megőrizték anyanyelvüket, vallásukat, addig a moldvai városok magyar közösségei nyelvi és felekezeti szinten gyorsabban asszimilálódtak. A román tudós munkáját méltatva Benda Kálmán ezt mondja: "A szerző eredményei a következőképpen foglalhatók össze: a moldvai magyarok első okleveles említései a XIII. századból ismertek. Első falvaik a Szeret jobb partján, katonailag fontos helyeken épültek; közülük nem egyben ma is régi erődítmények romjai láthatóak. Ez valószínűsíti, hogy a magyar királyok által tudatos elgondolással, a tatárok ellen létesített határőr-települések voltak. Az északi részre a Szamos völgyéből, a délire a Székelyföldről történt a telepítés. A következő évszázadokban azután önkéntes kivándorlással számuk egyre gyarapodott. A XV. században az inkvizíció által üldözött dél-magyarországi husziták, a XVI-XVII. században a jobbágysorsot nem vállaló székelyek, majd a XVIII. században, a madéfalvi veszedelem után, a határőrszolgálat elől menekülő székelyek gyarapították számukat. Ezek a megállapítások mai ismereteink szerint is helytállóak." – A csángók magyar eredetét csak a román nemzetállami ideológia jegyében fogant, olyan tudományosnak nem nevezhető munkák tagadták, mint Dumitru Martinas vagy Bucur Ioan Micu művei. Napjainkban is egyre gyakrabban jelennek meg olyan román nyelvű tanulmányok, véleménynyilvánítások, amelyek megkérdőjelezik vagy egyértelműen tagadják e népcsoport magyarságát. Nastasénak ezt a munkáját a későbbi román történetírás elhallgatta, nem csoda, hogy a román történetírók lexikonában még a neve sincs megemlítve. Ezért fontos ennek a munkának az újrakiadása, hiszen egy nemzetközileg is elfogadott álláspontot képvisel, s megjelenésével mind a kutatók, mind a moldvai csángómagyarok története iránt érdeklődők számára elérhetővé válik. (Nastase. Kétnyelvű kiadás. Editie bilingva. Hargita Kiadóhivatal – Editura Harghita, Csíkszereda-Miercurea-Ciuc, 2003. A magyar fordítás Bartha György munkája.) /B.D.: Bibliotheca Moldaviensis. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 28./