Megpezsdülni látszik az élet Marosjárában. 15 évvel ezelőtt létesült az Árva Fiatalokért Alapítvány. A kezdeményező Márffi Gabriella Svájcban élő hegedűművész, az általa gyűjtött pénzösszeggel építették a házat. A művésznő azóta is gondoskodik a folyamatos fenntartásáról. Négy évvel ezelőtt az épületet tanulmányi házzá alakították. Diákok számára tartanak előadásokat, érettségi felkészítőket, mások egyszerűen ismereteik gyarapítása, tudásszomjuk kielégítése céljával jönnek. A házban egész évben tevékenység folyik. Marosjárában sok anyagi nehézségekkel küzdő családból származó gyerek él. A faluban működő I-IV. osztályos iskolában összevont osztályokban tanul a 14 gyerek.. A jó képességű gyerekeket az alapítvány támogatja, s így többen tovább tanulhatnak. /Nagy Annamária: Tanulmányi ház Marosjárában. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 21./

Hatnaposra bővítve ünneplik az idén az illyefalviak névadójuk, Illés ünnepét. Sepsiillyefalván júl. 20-án kezdődtek a falunapok. Lesznek gyermekprogramok, sportvetélkedők, fogathajtó verseny, a falutalálkozó júl. 24-én lesz. Kádár Gyula történész Illyefalva a történelem sodrában címmel tart előadást, Török János egykori iskolaigazgató a kuruc mozgalomról beszél a résztvevőknek. Idén az Illyefalvi Napokat a nemrég bejegyzett Villa Sancti Eliae Alapítvány rendezi. /Farkas Réka: Falunapok gulyással körítve. = Krónika (Kolozsvár), júl. 21./

A 80 éves dr. Bedő Károly akadémikus /sz. Brassó, 1924. júl. 14./, az Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem nyugalmazott közegészségtan professzora ma is bejár az egyetemre. Hihetetlen munkabírását jelzi az a 282 tudományos dolgozat, amelyet önállóan vagy munkatársaival, diákjaival közösen írt és közölt. Társszerzője a két Romániában megjelent legteljesebb közegészségtan könyvnek. Hallgatói számára sok jegyzetet írt. Egyetemi tanárként 250 hallgató államvizsga dolgozatát irányította. Kitartó munkájáért 2003-ban Budapesten dr. Genersich Antal-díjjal tüntették ki. Az egyetemen hatodévesen már tanársegédként dolgozott a Bakteriológia- Közegészségtan Tanszéken. 1973-tól vezette a Közegészségtan tanszéket. 1991-ben akarata ellenére nyugdíjazták több magyar professzorral együtt. A néptáplálkozás terén a székely és a csángó lakosság táplálkozási szokásairól készített átfogó felmérést munkatársaival együtt. /Bodolai Gyöngyi: Csodavilág. Az élet alapja. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 21./

A kanadai Rákóczi Alapítvány által szervezett és finanszírozott Magyarságismereti Mozgótábor rendezvényére idén immár a tizenegyedik alkalommal került sor. Az alapítvány egyik fő célja minél több magyar fiatal nemzeti öntudatát erősíteni a magyar történelem és kultúra részletes bemutatásával. Idén június 26.–július 12. között rendezték meg a tábort, melyen közel 150 határon túli magyar fiatal vett részt. A fiatalok számára élmény volt az ópusztaszeri Feszty-körkép, az aggteleki cseppkőbarlang, Pannonhalma, Mohács, Székesfehérvár, Tihany, Debrecen, Eger és Sopron. Az utolsó három napot Budapesten töltötték. /Nemes Dénes Zsolt, Nemes László, Csíkszereda: Rákóczi-tábor. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 21./

Hetedik alkalommal rendezték meg a Duna Televízió, valamint a nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnázium szervezésében a szurdokpüspöki anyanyelvi tábort, melyen 14 és 17 év közötti fiatalok vettek részt. A táborba közel nyolc országból 151-en érkeztek. Az idei téma Balassi Bálint volt. A határon túli magyar diákoknak a táborozás költségét a Duna TV állta. /Anyanyelvi tábor 2004-ben is! = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 21./

Idén és 2005-ben Románia az ENSZ Biztonsági Tanácsában foglalhat helyet, 2004. július és 2005. októbere között a BT elnöki tisztét is ellátja. Az Egyesült Államokban látogatáson tartózkodó Adrian Nastase miniszterelnök vezette júl. 20-án a Biztonsági Tanács ülését, amelyen a regionális együttműködésről folyt eszmecsere. Nastase Kofi Annan ENSZ-főtitkárral is találkozott, majd a sajtótájékoztatón Adrian Nastase kijelentette, hogy 95 százalékban felkészült az őszi elnökválasztáson való részvételre, erről azonban az SZDP tagjaival is konzultálni kíván. /Adrian Nastase az ENSZ BT ülésén. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 22./

Eredménytelenül zárultak a román–ukrán szakértői tárgyalások a Bisztroje-csatornáról. A román–ukrán határ közelében épül a Bisztroje-csatorna, amelynek az első szakasza kijevi bejelentés szerint augusztusban elkészül. A Dunát a Fekete-tengerrel összekötő csatorna építését gazdasági tényezők indokolják, hiszen jelenleg az ukránok kizárólag román felségvizeken, a Duna Szulina-ágán tudnak lehajózni a folyamon keresztül a Fekete-tengerre. Emiatt pedig Kijevet évente több mint százmillió dolláros veszteség éri. Bukaresten kívül Brüsszel is aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a munkálatok súlyosan veszélyeztetik a Duna-delta élővilágát. /Cseke Péter Tamás: Kijev tántoríthatatlannak bizonyul. = Krónika (Kolozsvár), júl. 22./

Tusványoson, a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen szept. 21-én a civil szervezetek és a politika viszonyáról tárgyaltak, Civil kurázsi – a civil szervezetek hatásai a politikai életre témakörben. A nemzetközi összefogás szükségességéről szólt előadásában Hámos László, a New York-i székhelyű Magyar Emberjogi Alapítvány (HHRF) vezetője. Ismertette a szervezet két legutóbbi sikeres lobbizását: a szervezet fellépése eredményeként Tom Lantos amerikai kongresszusi képviselő levélben fordult a szerbiai vezetéshez a vajdasági magyarokat ért atrocitások kérdésében. Kezdeményező szerepet játszott a HHRF a román egyházi ingatlanok mielőbbi visszaszolgáltatását sürgető amerikai kongresszusi határozat létrejöttében is – mutatott rá Hámos László. Hámos szerint Magyarország európai uniós csatlakozása új kihívásokat teremtett a civil szervezetek számára a határon túli magyarok jogainak érvényesítésében. Bejelentette, hogy brüsszeli székhellyel alapítványt jegyeztetett be e célok érdekében. /Tusványos: a "civil kurázsi" nemzetköziesítéséről. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 22./

Tovább mélyül a Székely Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács vezetői közti konfliktus, miután Csapó Józsefet, az SZNT elnökét törölték a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor előadói közül. Ilyés Szabolcs, a szabadegyetem főszervezője csak annyit közölt, hogy Szilágyi Zsolt utasítására járt el. Szilágyi Zsolt tagadja, hogy eljárása az SZNT vagy Csapó ellen irányulna. (Internet) /Hírsaláta rovat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 22./

Az RMDSZ Nemzetépítő Platformja elégedetlen az RMDSZ politikai tevékenységével. Szerintük számot kell vetni a magyarság politikai sokszínűségével és a magyarság egészének érdekét kell megjeleníteni a választáson. Kiss János támadta ezt a platformot: szerinte bomlasztja az RMDSZ egységét. Kiss János ugyancsak elítélte, hogy a platform szerint „Budapest nem mindenben vállalja fel a határon túli magyarság érdekeit”. Kiss János szerint Románián belül a magyar érdekek védelméért „nem a magyar állam felelős, de a kormánya sem jogosult arra, hogy beavatkozzon az ország belügyeibe.” Szerinte az RMDSZ szót emel a magyarságért, ha kell. /Kiss János: Csak füst. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 22./ Kiss János ugyanazt mondja, mint Iliescu: a kisebbség ügye Románia belügye.

A külföldiek szezonális foglalkoztatásával kapcsolatban humánusabb jogszabályokat kezdeményező Géczi József Alajos MSZP-s parlamenti képviselő azért emelt szót, hogy a határőrség ne kommandózzon a külföldi szezonális munkavállalók körében. „Akinek érvényes útlevele van Magyarországon, azt a határőrség ne zaklassa.” A képviselő felvetette, hogy rendkívül nehézkes a Kárpát-medencei magyarságnak az anyaországba való átjövetele, tartózkodási, munkavállalási engedélyhez, állampolgársághoz való hozzájutása. Elmondta ugyanakkor, hogy Magyarország uniós tagságának kezdete óta félévenként 90 napot tartózkodhatnak turistaútlevéllel külföldiek Magyarországon, szemben a korábbi gyakorlattal, amikor harmincnaponként kellett az útlevelet lepecsételtetni a határon. „Volt olyan személy, aki 1989 óta élt Magyarországon, gyermekei születtek, a letelepedési engedélyt ugyan nem tudta elintézni, de otthon a házát is eladta. Most pedig nagyon sokan jártak úgy, hogy kitoloncolták őket” – mondta Géczi József Alajos. /Ne kergessék a székelyeket a vámosok. = Krónika (Kolozsvár), júl. 22./

Júl. 15-17. között Etnikai változatosság címmel szemináriumot szervezett Kolozsváron a román kormány etnikumközi kapcsolatokért felelős főosztálya. Az esemény egy sorozat része, négy hasonló előzte meg Konstancán, Temesváron, Krajován és Csíkszeredában. Jelen voltak a nemzeti kisebbségi érdekvédelmi szövetségek ifjúsági szervezeteinek tagjai, valamint a helyi közigazgatási szervek képviselői. Cristian Jura, az Etnikumközi Kapcsolatok Főosztályának államtitkára elmondta: a rendezvényeket az ország olyan részein szervezték, ahol több nemzetiség él együtt. A kolozsvári megbeszéléseket György Somai Gyöngyvér, a főosztály megbízottja szervezte meg. /Csomafáy Ferenc: Az etnikumközi párbeszéd ösztönzése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./

Jelenleg folyik a temesvári Csiky Gergely Állami Színház átvilágítása. Főleg azokat a döntéseket vizsgálják, melyeket Demeter András színházigazgató hozott. Az átvilágítást A kommunizmus története elmebetegeknek című előadás kapcsán az igazgató és Victor Ioan Frunza rendező között kirobbant ellentét előzte meg. A Victor Ioan Frunza által színpadra vitt Matei Visniec-darabot, A kommunizmus története elmebetegeknek című előadás premierje 2003. decemberében lett volna, az előadás azonban még nem volt kész. A bemutatót Demeter András igazgató sürgetésére végül január 31-én tartották meg, az azonban botrányba fulladt. A rendező, Victor Ioan Frunza és Adriana Grand díszlettervező alkotópáros a bemutató előtt nyilvánosan is kifejtette álláspontját: a kellékek, illetve a kosztümök egy része még nem készült el. A vita a helyi román sajtóban nagy teret kapott. A temesvári román értelmiség egy része egyfajta válságkezelő civilfórumot alakított Celula Civica de Criza (CCC) néven, amely nyilatkozatban foglalta össze a történéseket. „A CCC néhány tagja, főleg újságírók, az utóbbi időben Sztálinnak, Ceausescunak tituláltak engem, bennem viszont az ő stílusuk és maga a CCC idézett hasonló emlékeket” – fejtette ki álláspontját Demeter András. A januári botrány után Demeter megrovásban részesítette az előadást bojkottáló személyeket, Balázs Attilát, Adriana Grandot, Victor Ioan Frunzát, illetve Cári Tibort. Az érintettek a megrovások ellen pert indítottak. Valamennyi pert a művészek nyerték, a színházigazgató azonban azt állította, hogy a bíróság elutasította a „megrovottak” fellebbezését. /Bálint B. Eszter, Botházi Mária: „Elmebeteg” színházi történet. = Krónika (Kolozsvár), júl. 22./

Az idei a harmadik év, melyben a Seprődi János Nemzetközi Kórusszövetség ill. elnöke, Nagy Ferenc gondoskodik a nemzetközi karnagykurzus megszervezéséről. Júl. 13-a óta Marosvásárhelyen folyik a Kárpát-medencei magyar karnagyok tanfolyama. Ebben az évben a romantikus zene a témakörük. /Járay Fekete Katalin: Kárpát-medencei magyar karnagyok tanfolyama. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 22./

Júl. 19-én nyílt meg Sepsiszentgyörgy mellett a Máltai Segélyszolgálat tábora, ahol a nagycsaládos, vagy szűkös körülmények között élő gyermekek számára biztosítottak vakációs lehetőségeket. Puskás Bálint RMDSZ-es szenátor, a romániai Máltai Segélyszolgálat elnöke, a mozgalom lelke kitért arra is, hogy a jó szándékú táborozásokat olykor gyanakvással kísérik. /Flóra Gábor: „Máltások" táborverése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./

A szilágycsehi Berkenye Ifjúsági Társaság színjátszói és néptáncosai vendégjátékkal kerestek fel magyarországi és szlovákiai helységeket. A műkedvelő diákok turnéját a Kárpát Alapítványnál The Adventures of Ludas Matyi in Carpathian Euroregion elnevezésű nyertes pályázata tette lehetővé. Az „ősbemutató" Egerben, szabadtéri színpadon volt. Szlovákiában a rozsnyói Gömöri Ifjúsági Társaság szervezte meg az előadást, biztosította a vendéglátást. Eljutottak Krasznahorkára, Tornagörgőre, Dernőre és Kassára. Hazaérkezésük után nemsokára indulhatnak Zsámbékra, tíznapos nemzetközi táborba, ahol részt vesznek a XIV. Határon Túli és Hazai Amatőr Színjátszók találkozóján. /Fejér László: Ludas Matyival a Kárpátok Eurégióban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./

A Hargita napilap 1979. jan. 26-i számában hangzott el először a felhívás: jöjjön velünk más tájak mellé. Egyre többen csatlakoztak, barátságok szövődtek. Beder Tibor, a Jöjjön velünk mozgalom elindítója tekintett vissza az elmúlt 25 évre. A Jöjjön velünk a nyolcvanas években valóságos mozgalommá nőtte ki magát. Beder Tibort több alkalommal berendelték az állambiztonságra. Az első betiltás 1987 májusában volt. Ezt követően a túraismertető csak úgy jelenhetett meg a magyar újságban, ha ez a román lapban is megjelenik. Az utolsó túrát 1987. szeptemberében Fénya József vezette. A következő túrára már nem kerülhetett sor, mert a találkozókat a hatalom megszüntette. /Beder Tibor: Huszonöt éves a Jöjjön velünk mozgalom. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 22./

Idén a Horezuban tartott országos kerámiavásáron a nagydíjat a korondi Tódor Józsefnek ítélték oda. Korondról közel tíz fazekas nevezett be a vásárra, valamennyien már jó nevű, közismert keramikusok. Tódor József nem tartozik a legismertebb korondi mesterek közé. Elmondta, hogy sokat tanult Bandi Dezsőtől és néhai Páll Antaltól. /Kristó Tibor: Nem similabdát vittünk a vásárba. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 22./

   Júl. 21-én Sepsiszentgyörgyön és Dálnokon is megemlékezést tartottak Dózsa Györgyről, kivégzésének 490. évfordulója alkalmából. Az 1958-ban állított sepsiszentgyörgyi Dózsa-mellszobornál Kónya Ádám nyugalmazott múzeumigazgató beszédében cáfolta, miszerint Dózsa lett volna a mohácsi csatavesztés okozója. Jeszenszky Géza történész, volt külügyminiszter elmondta, Dózsa nem egyszerűen rendszerváltozást akart, hanem a székely szabadság kiterjesztését, ezért indokolt levert szabadságharcainkra gondolni Dózsa kapcsán. /(vop): Dózsa György üzenete. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 22./

 A székelyek nemzeti kisebbségi státust akarnak – nyilatkozta júl. 21-én Molnár István, a Romániai Székelyek Szövetségének elnöke. Molnár szerint a székelyek és a magyarok két külön kisebbségi csoport, amit a történelem is bizonyít. A székely szövetség elnöke kifejtette, a történelem során az erdélyi fejedelmek ,,Erdély urainak és a székelyek vezéreinek” nevezték magukat, az Unio Trium Natiorum pedig a szászok, a magyarok és a székelyek számára biztosított jogokat. ,,A székelyek elismerése nemzeti kisebbségként a román állam javát is szolgálná” – mondta Molnár István. /Székely kisebbségi státust? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 22./

A Zilahon élő László László tankönyvszerző, publicista a történeti mondák gyűjteményét A nándorfehérvári diadal /Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely/ címmel adta ki. Szintén a székelyudvarhelyi könyvkiadónál látott napvilágot az Erdélyi fejedelmek című munkája 1999-ben. A jelzett kiadónál megjelenés előtt áll László László újabb munkája: Kis magyar- és erdélyi történelemkönyv címmel. /(Fejér László): Történeti mondák. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./

Adrian Nastase kormányfő júl. 22-én találkozott George Bush amerikai elnökkel Washingtonban. Az Egyesült Államok és Románia stratégiai partnerségének megerősítéséről, a terrorellenes nemzetközi hadjáratról, a romániai reformokról és befektetési lehetőségekről, illetve az idei választásokról beszéltek. Romániának több olyan légi fel- és leszállópályája, valamint fekete-tengeri haditengerészeti kikötője van, ahonnan csapásmérési távolságra van Irak és Közép-Ázsia, és a stratégiai partnerség keretében felajánlhatja használatukat az Egyesült Államoknak, jelezte Nastase. /Stratégiai partnerség és csillagok. Terrorizmusról, befektetésről, elnökválasztásról tárgyalt Bush és Nastase. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 23./ A megbeszélésen szó esett a nemzetközi örökbefogadásról is. A megbeszélések előtt tüntetők várták a román kormányfőt, és Nastase szemére hányták, hogy nem tartotta be a NATO-csatlakozás előtt tett, erre vonatkozó ígéretét, így nem adja meg egy jobb élet esélyét a román árvaházakban tengődő gyermekeknek. A Bushsal folytatott megbeszéléseken Nastase kijelentette: Románia azt fontolgatja, hogy a vonatkozó jogszabály módosításával lehetővé teszi súlyosan beteg román gyermekek külföldi örökbefogadását. – Hevesen bírálták román ellenzéki politikusok Adrian Nastasét, amiért amerikai látogatása során jelentette be: kész indulni az elnökválasztásokon. /Cs. P. T.: Támaszpont és örökbefogadás. = Krónika (Kolozsvár), júl. 23./

Románia azt fontolgatja, hogy a vonatkozó jogszabály módosításával lehetővé teszi súlyosan beteg román gyermekek külföldi örökbefogadását – közölte Adrian Nastase kormányfő júl. 22-én Washingtonban. A törvényhozás múlt hónapban fogadott el egy jogszabályt, amely megtiltotta román gyermekek külföldre történő örökbeadását. Erre a lépésre az Európai Unió (EU) megfogalmazta aggodalmak késztették Bukarestet. /Különleges esetek. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 23./

Több tucat diák és tanár zárkózott be egy iskolába Moldova Dnyeszter menti szakadár területen, ahol a helyi orosz hatóságok bezáratják a román nyelven oktató intézményeket. A kapun kívül milicisták őrködnek. Rolf Ekeus, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségügyi biztosa a tiraszpoli iskola bezárását nyelvi tisztogatásnak minősítette. Az EBESZ megfigyelőket küldött Tighinában a helyszínre. Vladimir Voronin moldovai elnök közölte, hogy nem fognak exportengedélyt kiadni Dnyeszter menti vállalatok termékeire. Ezen árucikkek így – származási ország nélkül – nem kerülhetnek ki a külpiacokra. A Dnyeszter menti hatóságok – az orosz és az ukrán mellett – elismerik az általuk moldovainak mondott román nyelvet is hivatalos nyelvként, azonban csak cirill és nem latin betűkkel írva, ahogy azt a bezárásra ítélt iskolákban használták. Az országos átlaggal ellentétben a Dnyeszter mentén az orosz nyelvű lakosok vannak többségben, és a románok kisebbségben. /Patthelyzet a Dnyeszteren túl. = Krónika (Kolozsvár), júl. 23./

Nehézkesen halad az etnikai üldözöttek törvényének alkalmazása. A 2000-ben született jogszabály a román hatóságok által 1940. szeptember 6. és 1945. március 6. között származásuk miatt üldözött személyek kárpótlására vonatkozik. A deportáltakra, internáltakra vagy a transznisztriai „halálvonaton” elhurcoltakra. Azon erdélyi magyarok esetében, akik életüket veszítették a szárazajtai, csíkszentdomokosi, egeresi vagy a gyantai vérengzésekben, illetve a Tirgu Jiu-i és földvári haláltáborokban, a járadékot házastársaik vehetik át. Ezt a kárpótlási törvényt kezdetben csak Maros megyében alkalmazták. Hargita és Kovászna megyében nagyon sok akadályt gördítettek azon kérelmező túlélők elé, akik csak tanúkkal tudták igazolni meghurcoltatásukat. Kolozs megyében pedig el sem fogadták a tanúvallomást, holott a törvény kimondja, ha valaki képtelen beszerezni a fél évszázaddal korábbi okiratokat, tanúkkal is bizonyíthat – nyilatkozta Kerekes Károly Maros megyei RMDSZ-képviselő, akinek nem kis szerepe volt a törvény „jobbításában”. Annak ellenére, hogy az RMDSZ és a kormánypárt, a PSD közötti tavalyi egyezményben is szerepelt a törvény betartási kötelezettsége, Kolozs megyében csak 2004 májusától kezdték alkalmazni. Eddig a Funar híveiből álló törvényszéki apparátus valamennyi kérést elutasította. – Azoknak a román nemzetiségűeknek is jár a kárpótlás, akik Észak-Erdélyből Dél-Erdélybe menekültek. Az ő esetükben az Észak-Erdélyből menekülni kényszerült románok civil szervezete bocsátja ki az említett bizonylatot. Háromszéken 2004. júliusától kezdték el újra iktatni az etnikai üldözöttek kárpótlási kéréseit. Kovászna megyében eddig közel 900 kérést rendeztek. /Farkas Réka, Szucher Ervin: Kisebbségi törvény, többségi haszonélvezők. = Krónika (Kolozsvár), júl. 23./

Az RMDSZ elemezte a választási törvénytervezetek szenátusban jóváhagyott változatát, és eldöntötte, hogy képviselői támogatják majd a jogszabályt az alsóházban is. Közleménye szerint az RMDSZ lehetségesnek tart néhány módosítást apróbb kérdésekben, de összességében egyetért a tervezet szenátus által elfogadott változatával. Az RMDSZ ugyanakkor támogatja a rendkívüli parlamenti ülésszak összehívását augusztus végére. /Az RMDSZ egyetért a szenátusi változattal. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 23./

Megosztó, széthúzó erők az RMDSZ ellenében egy pártot akarnak létesíteni. A pártütők motivációja sokféle, állapította meg Fey László. „Talán van köztük megszállott is, aki hisz prófétai küldetésében, elhiszi, amit prédikál.” Számos pap is visszaél a tisztségét övező tisztelettel, „s még a szószékről is politizál, lobbizik” Azt is állítja az ellenzék, hogy a magyarság elégedetlen az RMDSZ-szel, csalódott benne. „A csalódottság viszont a radikálisok aknamunkájának a következménye” – írta Fey László, aki kútmérgezőknek nevezte a pártütőket. /Fey László: A vesztünkbe rohanunk? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 23./

Közös nyilatkozatot fogalmaztak meg a Magyar Ifjúsági Értekezlet (Miért) székelyföldi tagszervezeteinek vezetői. Az aláírók leszögezték: szeretnének részt venni minden olyan tevékenységben, amely Románia európai integrációs folyamatában a régió versenyképességét erősíti. A Csík Terület Ifjúsági Tanácsa, Gyergyó Terület Ifjúsági Egyeztető Tanácsa, a Háromszéki Ifjúsági Egyeztető Tanács és az Udvarhelyszéki Ifjúsági Egyeztető Tanács vezetői közös nyilatkozatukban leszögezték: „Partnerei kívánunk lenni minden olyan elképzelés megvalósításának, amely tiszteletben tartja az erdélyi magyarság érdekeinek megfelelő regionális politika alapelveit; közös erőfeszítésekre alapozva, közös felelősségvállalással, közös érdekeinket, a közös haszon reményében óhajtja érvényesíteni." Az aláírók igénylik, hogy az RMDSZ és a magyar belügyminisztérium közös önkormányzati képzéseiben megfelelő számban vehessenek részt fiatal helyi és megyei képviselőik. Végül a dokumentum leszögezi, hogy a székelyföldi ifjúsági tanácsok jelöltet állítanak az őszi RMDSZ-előválasztásokon és kiemelten támogatják a fiatal képviselőjelölteket. /Ifjúsági vezetők megbeszélése. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 23./

A régiós bankrendszer fejlődéséről és versenyképességéről beszélt Wolf László, az OTP vezérigazgató-helyettese a Gazdaság – Közép-Európa versenyképessége az EU-ban című előadáson, Tusványoson, a szabadegyetemen. Gansperger Gyula, a Wallis Rt. vezérigazgató-helyettese a közép-kelet-európai régió alakulását vázolta a csatlakozás után. /Tusványos: Cégeknek jó biznisz az EU-csatlakozás. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 23./

A Román Akkreditációs Bizottság júl. 12-én elfogadta a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem akkreditációs kérelmét. A PKE idén 475 helyre hirdetett felvételt. Szűcs István, a PKE kancellárja, immár tíz éve részt vesz a felsőoktatási intézmény állami akkreditációjának megszerzésében. Kezdetben a Sulyok István Református Főiskola működött Nagyváradon, 2000-től mint Partiumi Egyetem új kormányzati engedéllyel indult útjára az intézmény. Az akkreditáláshoz igazolni kellett, hogy az egyetemnek önálló anyagi bázisa, saját gazdálkodása van. A szakokra vonatkozóan azt is kellett bizonyítani, hogy szükség van az adott képzésre a régión belül. Végül a vallástanár–német szakot, illetve az intézményt akkreditálták. A többi szak akkreditációját is rendre kérni kell, minden harmadik végzős generáció után. A PKE-nak az elmúlt tanévben 870 hallgatója volt nappali tagozatos képzésen, ezek 13 szakon oszlottak meg, levelező vagy távoktatási képzésük nincs. A PKE-n két kar működik: Bölcsészettudományi Kar és az Alkalmazott Tudományok és Művészetek Kara. Az előbbin történik a vallástanárképzés: a református vallástanár szak, a vallástanár–szociális munka és a vallástanár–német, a szociális munka, a szociológia, a filozófia, az angol nyelv és irodalom, az angol nyelv és irodalom – román nyelv és irodalom, német nyelv és irodalom. Az Alkalmazott Tudományok Karának szakjai: a menedzsment, a kereskedelem, a turisztika, a szolgáltatások gazdaságtana, tehát a közgazdászképzés, a zenepedagógia, a képzőművészet és reklámgrafika. Az agrármérnöki képzés nem indulhatott be, mivel elutasították a szakindítási kérelmünket. A PKE-nek mintegy 40 doktorandusza van. A magyarországi oktatók zöme Debrecenből származik. – Egy akkreditált egyetem szervezhet önálló diplomavizsgát. A hallgatók 70 százaléka érkezik Bihar, Szatmár és Szilágy megyéből, illetve Máramaros és Arad kisebb részben van jelen. Szép számmal vannak székelyföldi hallgatók angol és német szakon, közgazdaságon és menedzsmenten is. A magyar nyelv és irodalom már régen szerepel elképzeléseik között. /Balla Tünde: „1959 óta először van akkreditált egyeteme az erdélyi magyarságnak". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 23./