"Mircea Geoana külügyminiszter dec. 6-i nyilatkozata szerint reméli, hogy az Ukrajnában most folyó népszámlálás "tükrözni fogja a román nemzetiségűek tényleges lakossági részarányát". Geoana szerint lesznek olyan román nemzetiségű ukrán állampolgárok, akik moldovánoknak vallják majd magukat. De figyelembe kell venni, hogy "olyan emberekről van szó, akik a szovjet megszállás évtizedein át ki voltak téve az ideológiai mételyezésnek" - magyarázta, majd kijelentette: "Az elkövetkező időszakban hangsúlyt helyezünk e történelmi misztifikáció tisztázására, hiszen Ukrajnához hű románokról van szó. Éppen ezért ezt a témát a kijevi szomszédainkkal sorra kerülő energikus és dinamikus párbeszédben kívánjuk felvetni." A külügyminiszter utalt rá, hogy legutóbbi ukrajnai látogatásán kitartóan hangoztatta: Románia fontosnak tartja a románok és a moldovánok között mesterségesen fenntartott megkülönböztetés mielőbbi megszüntetését. A mostani ukrajnai népszámlálások adataitól függ a román nyelvhasználat és a román tannyelvű iskolák iránti szükséglet megállapítása a bukovinai, hercai és a dél- besszarábiai térségben. Az ukrajnai románok arról panaszkodnak, hogy "az ukrán hatóságok ahhoz a cselhez folyamodtak, hogy a helybeli román lakosokat rábeszélték, vallják magukat moldovánoknak, hogy ily módon a két önálló nemzetiségnek tekintett moldovánok és románok külön-külön ne érhessék el a 20 százalékos lakossági arányt, ami lehetővé tenné kisebbségi jogaik érvényesítését a helyi közigazgatásban". Az ukrán parlament egyetlen román nemzetiségű képviselője rámutatott: Cernauti (Csernovic) tartományban a hivatalos statisztikák csak százezer románt tartanak számon, holott tényleges lélekszámuk meghaladja a kétszázezret, Ukrajnában pedig számuk körülbelül félmillióra rúg. /Ukrajnai népszámlálás. Román remények és aggodalmak. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 7./"

"C.V. Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke az Európa Tanács Parlamenti Bizottságának a csángókkal kapcsolatos határozata ellen "megfellebbezhetetlen történelmi tényekre" alapuló irománnyal lépett fel. Ebből néhány passzus: "A romániai katolikusok a Kárpátoktól keletre nem elszigetelt és elnemzetlenített magyarok, hanem régi keresztény vallású románok, akiket a középkori magyar nemesség elnyomása következtében több lépésben keletről nyugatra telepítettek, át a Kárpátokon". "Az általuk beszélt és birtokolt nyelv tökéletes román nyelv és nem az a magyar nyelv, melyet legtöbb esetben nagyon hibásan vagy egyáltalán nem is beszélnek, ami annak a jele, hogy nem tartoznak a magyar etnikumhoz." Tudor történelmi bizonyítékot is hozott a magyar csángó eredet eredeztetésére: "A csángó kifejezés és annak az elmélete, hogy egy elszigetelt és diszkriminált magyar kisebbség él a Kárpátoktól keletre, egy kancelláriai kitalálás, mely 1781-ben datált, s annak a Szold Péter katolikus papnak a neve alatt jelent meg, aki a moldvai román katolikusok településeit látogatta meg, s egy jelentést készített Batthyany magyar püspöknek, mely meg is jelent a "Magyar Konyo-Ház" ban, Pozsony, 1783, III. pag. 414-428, és az Ungarris Ches Magazin-ban, Pozsony, 1783. " "...sok misszionárius és katolikus pap magyar volt, s szisztematikus magyarosító politikát folytattak, beleértve a család- és keresztnevek elmagyarosítását (a temetők keresztjein levő nevekkel egyetemben)" Tudor szerint "a csángó (=korcsitura) kifejezést a román katolikusok elutasítják, lévén megbecstelenítő, magukat románnak deklarálva, s kiváló kapcsolatot tartva fenn a helység románjaival". Tehát a románok románokkal tartanak fenn kapcsolatot. Tudor hivatkozott az 1995-ös eseményekre, amikor egy "kísérlet történt" Klézsén, hogy létrehozzák az RMDSZ "etnikai jellegű párt" egy fiókját, a falusiak megsemmisítették agitációs nyomtatványaikat. /Gazda József: Bölcs vélemény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./"

"Kovács Attila, az RMDSZ Brassó megyei elnökkel beszélt a szervezet tevékenységéről. A megyében a kiszállások rendszeresek az RMDSZ-szel való találkozások iránt hatalmas érdeklődést tanúsítanak a magyar lakosok, szögezte le. A találkozókon jogi-, orvosi tanácsadást is biztosítanak, szociális problémákkal foglalkoznak, de mindig kulturális, szórakoztató jellegű előadást is szerveznek. A legnagyobb érdeklődést mindenütt a kedvezménytörvény váltja ki. /Tóásó Áron Zoltán: A brassói RMDSZ háza táján. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./"

"A Gyergyószentmiklósról Gyilkostó felé vezető útról jól látható a Danczurási Emlékmű, mellette régi katonatemető terül el, melynek sírjaiban egykori monarchiabeli hősi halottak, ismeretlen orosz és zsidó katonák, és a Békás szorosban fölszámolt temető halottai nyugszanak, közöttük mindössze egyetlen ismeretlen román katona van, a 80-as években mégis román katonatemetővé nyilvánították a rendszer kommunista elöljárói, s a gyergyószentmikósi rendőralakulat a román hősi halottakra emlékezve azóta is évente hűségesen koszorúz az emlékműnél, minden román nemzeti ünnepen. Bajna György újságíró a Hargita Népe december 3-i számában fölhívta a figyelmet a valóságra. /(gál): Danczurási hősök. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./"

"Márton Gyula /1916-1976/ nyelvjáráskutató, a Bolyai Tudományegyetem néhai prorektora művét, a végre nyomtatásban megjelent Szilágysági Nyelvjárási Atlaszát mutatják be tanítványai, a kolozsvári egyetem nyelvészeti tanszéke munkatársai Zilahon, dec. 8-án. Úgyszintén ez alkalommal bemutatja Murádin László tudományos kutató a Romániai Magyar Nyelvjárások atlasza című, valamint dr. Péntek János tanszékvezető A nyelv ritkuló légköre című szociolingvisztikai tanulmánykötetét. /(fejér): Szilágysági Nyelvjárási Atlasz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./"

"Nagybányán a Városi Színház színültig telt december 4-én délután kisdiákokból verbuválódott nézőkkel, de az előadók is iskolások voltak. A helybeli Lendvay Márton Színjátszó Társulat legfiatalabb csoportja, a Cimborák, Méhes Éva zenetanárnő rendezésében bemutatta a Ravaszdiék és a négy jóbarát c. színjátékát. /(Farkas E. Zoltán): Mikulás, Ravaszdiék és a négy jóbarát. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./"

"December első napjaiban a Kobak-Plussz gyermeklap szerkesztősége bulit rendezett Marosvásárhelyen, a Cuba Libre diszkóban. Volt tombola, lehetett versenyezni, fellépett a Habakukk bábcsoport is. /(kj): Bulizó Kobakok. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 7./"

"Napvilágot látott a Művelődés legfrissebb kiadványa: Balaskó Nándor Lélekmadarak címmel megjelent a művész 50 válogatott grafikája. Kolozsváron volt már két összeállítás az öt éve elhunyt művész műveiből, köszönhetően a hagyatékot gondozó Orbán Istvánnak. Balaskó Nándor szobrászművész munkáinak ez egy része. Az előszó felvázolta a művész életútját szülőfalujától, az érmelléki Szalacstól Zilahon, Bukaresten, Budapesten át Kolozsvárig, ahol élete egyik leghosszabb periódusát töltötte szorgos alkotó- és gazdag kutatómunkával. /Csomafáy Ferenc: Lélekmadarak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./"

"Az RMDSZ és a kormánypárt január első felében dönt arról, hogy köt-e vagy sem újabb együttműködési megállapodást - jelentette ki a dec. 5-i találkozó után Markó Béla, az RMDSZ elnöke. A megbeszélésen, melyen az SZDP-t Adrian Nastase pártelnök vezette küldöttség képviselte, elsősorban elvi kérdéseket vitattak meg. Döntöttek arról, hogy közös szakértői bizottságot hoznak létre, mely részletesen megvizsgálja, miként valósultak meg a nem egészen egy éve kötött együttműködési megállapodás előírása politikai szinten, a parlamenti együttműködésben, a kormány és a helyi közigazgatás szintjén. A szakértői bizottság helyzetértékelését követően - a tervek szerint két hét múlva - az RMDSZ és az SZDP első számú vezetői ismét találkoznak, konkrét kérdéseket megvitatni. Sok szó esett azokról - a kormánypárt néhány politikusa által hangoztatott "vészjelzésekről", melyek szerint Románia többségében magyarok lakta vidékein meggyengült volna a román állam hatalma. E felvetést Adrian Nastase miniszterelnök ismételten hamis problémának tartotta. A megvitatott elvi kérdések között a magyar kedvezménytörvény ügye, a román külpolitika, a Romániával szembeni EU-s vízumkényszer feloldásának lehetősége is szerepelt. A kormányfő így vélekedett az együttműködésről: "Az RMDSZ nagyon korrekt partner volt. Természetesen sok területen eltér az álláspontunk, de a legfontosabb az, hogy az egymásnak tett ígéreteket betartottuk. Behatárolt területekre vonatkozó együttműködést kötöttünk, de abban biztosak lehettünk, hogy e területeken tiszta a helyzet. A kormány számára ez nagyon pozitív és érdekes tapasztalat volt". Markó jó döntésnek nevezte, hogy az RMDSZ az együttműködést választotta. Mint mondta, az RMDSZ nem hibázott a megállapodás aláírásával. A kedvezménytörvény alkalmazásának kérdését nem lehet feltételként kötni az újabb együttműködési megállapodáshoz. /RMDSZ-SZDP együttműködés. Január első felében döntenek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./ A Verestóy Attila, Frunda György és Seres Dénes szenátorok, valamint Borbély László képviselőből álló szakértői bizottság helyzetértékelését követően az RMDSZ és az SZDP első számú vezetői ismét találkoznak. /Újabb RMDSZ-SZDP egyezmény? Nastase elhatárolódott a Stan-jelentéstől. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./ "

"Daniela Buruiana, a Nagy-Románia Párt képviselője, a Román Hírszerző Szolgálatot /SRI/ felügyelő parlamenti bizottság alelnöke szerint megcáfolhatatlan dokumentumokkal rendelkeznek a jelentésben foglaltak bizonyítására. A helyi titkosszolgálati alkalmazottak vallomásaiból egyértelműen az derül ki, hogy az RMDSZ közvetlenül is részese a Székelyföld destabilizálására törekvő akcióknak. Elmondása szerint Ioan Stan, a parlamenti bizottság elnöke enyhén fogalmazott jelentésében, nem nevezve nevén az RMDSZ-t, a valóságban azonban másképp állnak a dolgok. A képviselő asszony felszólította Radu Timoftét, a hírszerző szolgálat vezetőjét, hogy tájékoztassa az állami intézményeket a Hargita és Kovászna megyei helyzetről. Amennyiben a kormány részéről nem kap megfelelő választ aggodalmaira, az NRP az Európa Tanácshoz, az FBI romániai kirendeltségéhez, vagy akár az EBESZ-hez fordul. Adrian Nastase miniszterelnök elhatárolódott a szenátortól, hangoztatva, hogy Stan nagyon rossz szolgálatot tett a kormánynak kijelentéseivel. /Buruiana tovább húzza a vészharangot Harkov-ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./ "

"A nemzetvédelmi minisztérium rendelete értelmében felmentették tisztségéből Florian Caba dandártábornokot, a IV. Erdélyi Hadtest helyettes parancsnokát, és kinevezték a szárazföldi csapatok vezérkari főnökhelyettesének. Helyét Ioan Sabau dandártábornok veszi át. A sajtónak adott nyilatkozatában Ioan Cioara, a IV. Erdélyi Hadtest parancsnoka elmondta: nincs szó "felfele buktatásról", ellenkezőleg! Caba eddig két csillagos tisztséget töltött be, a mostani funkciója pedig alig egy csillagot ér. Mint ismeretes, Caba ellen bűnvádi eljárás indult, a dandártábornokot azzal vádolják, hogy az 1989 decemberi események alkalmával Kolozsváron tűzparancsot adott több ártatlan tüntetőnek oltva ki az életét. /Lehullott Caba csillaga? = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./ "

"A csíkszeredai ünneplést etnikai konfliktus kirobbantásának szándékával készítették elő. A szervezés hátterében állók bosszúsan reagálnak a városlakók önmérsékletére. A bűnbak-keresés is megszokott. Sógor Csabával négy dolog közül háromban teljes mértékben közösséget vállal, vallotta dr. Péter Miklós lelkész. Az első, hogy mindketten református lelkipásztorok, hitük tehát azonos irányban kötelez. A második, hogy egyikük sem volt tagja az 1989 előtti állampártnak. A harmadik, hogy mindketten magyarok. A negyedik dolog elválasztja, dr. Péter Miklós ugyanis nem tagja a törvényhozásnak. Magyar református lelkipásztorként viszont több ízben megfogalmazta már, ortodox román többségű hallgatóság előtt is, hogy mi a véleménye a hasonló rendezvényekről. Keresztyén emberként nem hajlandó részt venni olyan ünneplésen, amelyet a gyűlölet szellemében rendeznek. Előfordulhatott volna, hogy Sógor Csaba is így fogalmaz, ha lényének csak arra a felére gondol, amelyik magyar református keresztyén lelkipásztor, s lecsendesíti azt a felét, amelyik RMDSZ-szenátor. /Dr. Péter Miklós: Sógor Csaba és a csíkszeredai ünneplés. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./ "

"Két éve, hogy dr. Cseh Áron, a neves kolozsvári képzőművész, néhai Cseh Gusztáv fia kolozsvári magyar konzul diplomataként tért vissza szülővárosába. Az eltelt közel két év során sikerült jó kapcsolatokat kiépíteni mind a magyar, mind a román civil és politikai szervezetekkel, a magyar történelmi egyházakkal és az erdélyi értelmiség jeles képviselőivel, tekintett vissza az eltelt időre. Vidéki látogatásai során nagyon sok polgármestert, alpolgármestert, helyi magyar közösségi vezetőt ismerhetett meg. A magyar államalapítás ezredik évfordulóját együtt ünnepelhette az erdélyi magyarsággal. A legkisebb szórványtelepüléstől a legnagyobb székelyföldi városig méltóképpen megünnepelték ezt a jeles eseményt, ez jelzi, hogy az erdélyi magyarban él a magyarságtudat, és őrzi a hagyományait. A kolozsvári főkonzulátust évente körülbelül tizenhat-tizenhétezer román állampolgár keresi fel a magyarországi tartózkodáshoz szükséges vízum beszerzése céljából. Cseh Áron feladatkörébe a politikai, kulturális-gazdasági és sajtófigyelő munka tartozik. /Máté Erzsébet: "Az erdélyi magyarságban él a magyarságtudat" Interjú Cseh Áron kolozsvári magyar konzullal. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./ "

"A kolozsvári tévéstúdió új területi programot indít december 8-ától kezdődően. Az újításokról Bardócz Sándort a kolozsvári tévéstúdió magyar nyelvű adásának főszerkesztője számolt be. Tizenkét év után sikerült elérni, hogy a kolozsvári területi televízió Erdély egészére kiterjedő műsorral jelentkezzen. Ez a műsor a Román Televízió kettes csatornáján lesz látható naponta este 6 és 8 óra között. - A heti tizennégy óra egynegyede lesz magyar nyelvű program, de ezenkívül lesz még a cigány és zsidó közösségeknek szóló műsor. Magyarul hetente több, mint három órát fognak sugározni, beleszámítva azt az adásidőt is, ami már ezelőtt megvolt. A műsorok legalább kilencven százalékát román nyelvű fordítás is kíséri. Nem akarnak kizárólag a magyarokhoz szólni, mert sokkal jobb az, ha mások is értik. Az új magyar nyelvű adásokkal hétfőn, szerdán és pénteken du. a RTV 2-n jelentkeznek, és megmaradt az országosan látható szerda délelőtti műsor az egyes csatornán. /Szász Edit: Bővül a kolozsvári televízió magyar adása. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./ "

"A Magyar Tudományos Akadémia Nemzetközi Migrációs és Menekültügyi Kutatások Központjának megbízásából készült felmérés szerint Magyarországon jelentősen csökkent az idegenellenesség, de a lakosság egy harmada továbbra is úgy véli, hogy egyáltalán nem lenne szabad befogadni menekülteket. Az erdélyi magyarokkal szemben táplált ellenszenv nem enyhült: a magyarországi felnőtt lakosság több mint fele attól tart, hogy az erdélyiek elveszik tőlük a munkahelyet. A felmérés szerint bár a megkérdezettek négytizede úgy gondolja, hogy az erdélyi magyarok segítségre szorulnak, ennél is többen értenek egyet azzal a kijelentéssel, hogy az áttelepülők cserbenhagyják az ottani magyarságot. /Magyarországon nem enyhült az erdélyiekkel szembeni ellenszenv. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./ "

"Megnyílt Kőmíves Andor kiállítása Kolozsváron, a Bánffy-palotában. A művész 1983-ban végzett a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola festészeti szakán. Munkái poétikusan érzelmes festői vallomások, állapította meg Németh Júlia. /Németh Júlia: A szív szeme Kőmíves Andor kiállítása a Bánffy-palotában. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./ "

"Megjelent Kányádi Sándor Küküllő Kalendárium. Versek /Pallas-Akadémia, Csíkszereda/ című könyve. A kötet 12 verset tartalmaz, az év minden hónapjára egyet. A könyv érdekessége, hogy a versek rovásírásban is megjelennek, felidézve ezt az ősi magyar íráshagyományt. /A Pallas-Akadémia Kiadó új könyve. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 7./ "

"Második, a címben is jelzetten bővített kiadásban jelent meg az Elődeink - válogatta Dáné Tibor Kálmán és Tolna Éva. II. bővített kiadása /Tinivár Kiadó, Kolozsvár, 2001/. A szerzők - kezdve Kézai Simontól, Benedek Eleken, Gaál Mózesen, Mikszáth Kálmánon, Móra Ferencen és Kolozsvári Grandpierre Emilen át Jókai Mórig és Gulácsy Irénig nagy magyarokat hoznak emberközelbe. Szent István, Szent László, Hunyadi János, Mátyás király, Bocskai István, Bethlen Gábor, Rákóczi Ferenc, Gábor Áron és a többi kiváló előd sorakozik a könyvben. /László Ferenc: Elődeink második, bővített kiadásban. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./ "

"Játsszunk bábszínházat! címmel dec. 8-án Kolozsváron, a Brassai Sámuel Elméleti Líceumban óvónők találkozhatnak Kovács Ildikó kiváló szakemberrel, a bábszínház Micimackó című előadásának rendezőjével. A tanfolyamot a Gál Kelemen Oktatási Központ szervezi. /Szőcs Judit központvezető: Óvónők évközi továbbképzése. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./ "

"Dec. 4-én Ilie Sarbu mezőgazdasági, közélelmezési és erdőgazdálkodási miniszter 472. számú rendeletével jóváhagyta a közbirtokosság erdészetének vagy bármilyen más, ezután alakuló magánerdészeti struktúrának a bélyegző- és tiltó kalapácsok használatát. Ez jelentős előrelépés a Csíki Közbirtokossági Erdészet ügyében. Ezentúl ezek az erdészeti hivatalok állami tulajdonban lévő erdőrészeken is végezhetnek szolgáltatásokat. E fontos lépések megtételében Garda Dezső képviselő és Verestóy Attila szenátor is a közbirtokossági erdészet segítségére volt. /(Daczó Dénes): 472. számú rendelet. Zöld utat kapott közbirtokosságok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./"

"A Reform Tömörülés sepsiszentgyörgyi kongresszusán elfogadott alapszabályzat értelmében megalakult regionális szerv, a Székelyföldi Választmány (mely a platform marosszéki, gyergyói, udvarhelyszéki, csíki, háromszéki, felsőháromszéki, brassói és csángóföldi szervezeteit képviseli). A Székelyföldi Választmány állásfoglalásában kiállt a december elsejét megelőző csíkszeredai felhívás mellett. Az ugyanis nem csupán néhány személy különvéleménye, hanem a be nem tartott gyulafehérvári ígéretek, az azóta is hiányzó autonómia, illetve az utóbbi hetekben felerősödött Székelyföld- és magyarellenes megnyilvánulások következménye. A felhívás nem uszító jellegű. Ezért a választmány elutasítja az RMDSZ ügyvezető elnöke által közzétett, a csíkszeredai felhívást elítélő nyilatkozatot. A Székelyföldi Választmány nyilatkozatának aláírói között vannak: Pethő István elnök, Kiss István, dr. Weil Gyula, Rus Sándor, Bencze Tibor, Török Sándor, Simon Sándor és Bartha András testületi tagok. /(Éltes Enikő): A Székelyföldi Választmány is megszólal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./ Előzmény: Felhívás Csíkszereda polgáraihoz, Romániai Magyar Szó, nov. 30."

"Dec. 7-én több kolozsvári román lap javasolt megoldásokat a székely megyékre vonatkozóan. Gheorge Funar, a város nagy-romániás polgármestere szerint Hargita és Kovászna megyéket "Avram Iancu megye" gyűjtőnév alatt kellene a jövőben kezelni. Dan Brudascu nagy-romániás képviselő Brassó megyéhez csatolná Kovásznát, s Giurgeu Ciuc név alatt futna az az új területi egység, amelynek központja Maroshévíz lenne. Így az ottani román lakosság részaránya a mostani 14 százalékról 40-re ugrana. "Az udvarhelyi székely-tálib terület" egy másik új megye, a Küküllő (Tirnava) része lenne segesvári központtal. Brudascu a székely /secuiesc/ utónevet is törölné Székelyudvarhely, Székelykeresztúr és Kézdivásárhely román elnevezéséből. /(Turós-Jakab László): Nagy-romániás agyrémek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./"

"Az RMDSZ Temes megyei szervezete Magyar Házban levő címére egy bírósági idézést és egy kilakoltatási felszólítást kézbesítettek dec. 5-én. A bírósági idézés dec. 4-re szólt... A nov. 29-én keltezett és egy hetes késéssel kézbesített hivatalos iratból kiderül, hogy a Magyar Ház telekkönyvezett tulajdonosa, a TIM-PRESS RT kilakoltatási pert indított az RMDSZ helyi szervezete ellen. Előzmények: a cég először a HETI ÚJ SZÓ-t és kiadóját, a Reflex Kft.-t próbálta kilakoltatni a Magyar Házból. Miután a pert végleg elveszítette, most az ÚJ SZÓ szerkesztőségének egy részét elfoglaló RMDSZ szervezettel próbálkozott. Utóbbi az elmúlt tizenkét év alatt sikertelenül próbálta visszaszerezni a temesvári Magyar Házat. A szerkesztőségben, a Magyar Ház első emeletén, a HETI ÚJ SZÓ és az RMDSZ mellett a TEMISZ ifjúsági szervezet, a magyar civil szervezeteknek otthont adó Civil Terem és az RMDSZ képviselői iroda működik. A kilakoltatás fenyegeti tehát nemcsak az RMDSZ-t, hanem a temesvári magyarság valamennyi jelentős szervezetét, hiszen a Civil Teremben működik a Temesvári Magyar Nőszövetség, a Romániai Magyar Gazdakör Bánsági szervezete, az Erdélyi Kárpát Egyesület Bánsági Osztálya, többek között. A dec. 4-re kitűzött tárgyalást - miután az RMDSZ nem is tudott róla - dec. 18-ára halasztották. /(Pataki Zoltán): Bírósági idézést hozott a Mikulás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./"

"Dec. 8-ra beidézték a klézsei rendőrségre a csángó gyermekek magyaróráinak szervezőit és befogadóit /a programvezető Hegyeli Attilát, a magyarórákat saját lakásába befogadó Csicsó Antalt, Habarics Lázárt és Istók Bálintot, valamint Bogdán Melinda, Borsos Gyöngyi és Mihálydeák Adél tanárokat/. Hegyeli Attila a Krónikának elmondta, arról értesült, hogy a Bákó Megyei Rendőrségről Amariucai századossal kell találkozniuk, aki a délutáni magyarórák ügyében folytat vizsgálatot a községben. A Bákó Megyei Rendőrkapitányság sajtóosztályán Valerica Manole százados a Krónika első megkeresésekor nem tudott tájékoztatást nyújtani arról, hogy milyen ügyben nyomoz a rendőrség. A második telefonhíváskor már azzal a hírrel fogadott, hogy lefújták a klézsei akciót. Elmondta, lehetséges, hogy erről csak beszélgetésünk után értesítik a helyi rendőrök a beidézett személyeket. Valerica Manole arról tájékoztatott, hogy Amariucai százados, a közrendvédelmi osztály tisztje a Megyei Tanfelügyelőség írásos megkeresése nyomán készült kiszállni Klézsére. Az átiratban az állt, hogy a községben engedély nélküli oktatás folyik. "Az üggyel foglalkozó kollégám értesítette már a rendőrőrs-parancsnokot, hogy ne hívja be az érintett személyeket, amíg a tanfelügyelőség nem szolgáltat további adatokat az ügyről - nyilatkozta a szóvivő. Ezeket a problémákat a helyi hatóságoknak és a tanfelügyelőségnek kell megoldaniuk, és a megoldáshoz nem szükséges a rendőrség fellépése - magyarázta a Krónikának Valerica Manole százados. /Gazda Árpád: Beidézték a csángók magyartanárait. Visszalépett a rendőrség. = Krónika (Kolozsvár), dec. 8./"

"Miután az egyházak Szatmár megyei vezetői még nem jelöltek képviselőt a megyei státusirodák munkáját felügyelő bizottságba, a megyei RMDSZ állandó bizottságának dec. 7-i ülésén csak a szövetség és a magyar érdekeltségű civil szervezetek állítottak jelöltet. Az érdekvédelmi szervezetet Kereskényi Sándor szenátor, Visnyai Csaba nagykárolyi illetőségű megyei tanácsos, Bendel József tasnádi alpolgármester és Kabai István, a szatmárnémeti szervezet elnöke és Ilyés Gyula megyei elnök képviseli majd. A magyar érdekeltségű civil szervezetek közül a Szent-Györgyi Albert Társaságot Nagy Julianna, a Szent István Kört és a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségét Thoroczkay Sándor, a Kölcsey Véndiákszövetséget Grebur Miklós, a Vállalkozók Fóruma Egyesületet Veres Kupán Enikő, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületét pedig Székely Ernő fogja képviselni. Ez a testület a kérvényezések körüli vitás kérdések megoldására korlátozza tevékenységét. - Az irodák által összegyűjtött igényléseket a kolozsvári konzulátusra küldik majd, ezek innen jutnak el az elbírálással és a magyar igazolványok kibocsátásával foglalkozó Határon Túli Magyarok Hivatalába (HTMH) Budapestre. /Princz Csaba: Egyelőre tizenegy tagú a megyei "státusirodát" felügyelő testület. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 8./"

"Nov. 30. és dec. 2. között az Európai Népcsoportok Föderációja (FUEV), a Kisebbségi Kérdések Európai Központjával (ECMI) és az Európai Akadémiával (UA), együttműködve nemzetközi konferenciát szervezett a kisebbségi jogokról megalkotott nemzetközi normák alkalmazásáról. A szervezők meghívták az Egyesült Nemzetek Szövetsége (ENSZ), az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), az Európai Unió (EU) és más intézmények szakértőit, akik bemutatták a kisebbségi jogokról megalkotott nemzetközi normák alkalmazásának mai helyzetét. A napirendi pontok között, a magyar státustörvény többször is terítékre került, tájékoztatott Pécsi Ferenc RMDSZ-képviselő. Pécsi, felszólalásában kifejtette: a romániai magyar kisebbség nagyon pozitívan fogadta a jogszabályt, hiszen 80 éve először történt meg, hogy a mindenkori magyar kormány egy összefüggő kedvezményrendszert dolgozott ki a szomszédos országokban élő magyar kisebbségek számára. A képviselő ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a 12 EU-tagságra készülő kelet-európai ország számára évente készülnek országjelentések, amelyek azonban nem foglalkoznak behatóan az illető ország nemzeti kisebbségeinek sérelmeivel. A román országjelentés például egyetlen szóban sem említi a magyar kisebbség jogos követeléseit és sérelmeit. Dr. Asbjorn Eide, a Norvég Emberjogi intézet volt igazgatója annak a véleményének adott hangot, hogy a területen kívüliség miatt a törvény egyes cikkelyeit módosítani kellene Ugyanakkor Eide tart attól, hogy a kedvezménytörvény modellként szolgálhat az orosz federáció (FÁK), számára, ami óriási feszültségekhez vezethetne az övezetben, mivel több mint 25 millió orosz él nemzeti kisebbségként idegen országban. /Princz Csaba: Minden európai ország kíváncsi, mi lesz a státustörvénnyel. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 8./"

"Dec. 6-án Sepsiszentgyörgyön Bíró Béla helybeli újságíró, egyetemi lektor legújabb kötetét /Porlik, mint a szikla... Medium Könyvkiadó, Sepsiszentgyörgy/ ismerhette meg a közönség. A kötet a szerzőnek zömmel az elmúlt időszakban a Brassói Lapok hasábjain megjelent, illetve a bukaresti Román Rádió magyar adásában elhangzott esszéiből, jegyzeteiből kínál válogatást. A szerző szerint művének címe szándékosan csalóka, hiszen a "székely himnusz" visszhangos szavait felhasználva pontosan az általuk folyton erősített önsajnálat ellen kíván szólni. Bíró Béla vallja, hogy "porlik" a nemzeti eszme, amelynek helyét majd átveszi egy gyakorlatiasabb képződmény, olyan fogalom, amelynek megvalósulása a romániai magyar kisebbség javát is szolgálhatja. /(Szonda Szabolcs): Önmagunkról és másokról, avagy Ibsen "hagymahéjai". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./ A szerző a magyar kultúra mellett otthonosan mozog a román és a német nyelvben, kultúrában, és ezek a más világok nemcsak hozzátartoznak, de meghatározzák szemléletét, s így képes a magyar realitásokat román, illetve német perspektívából szemlélni. Véleménye szerint az egyetlen kizárólagos identitás ellen kell érvelni, a "többkultúrájú Erdélyben mindannyian több identitással rendelkezünk" - vallja. A szerző, mintegy alátámasztva az általa elmondottakat, egy lírai hangvételű román nyelvű vallomás felolvasásával zárta a bemutatót. /Farkas Réka: A kizárólagos identitás ellen. Bíró Béla új kötetét mutatták be Sepsiszentgyörgyön. = Krónika (Kolozsvár), dec. 8./"

"Martonyi János külügyminiszter Brüsszelben, az Euro-atlanti Partnerségi Tanács külügyminiszteri értekezlete alkalmával dec. 7-én találkozott román kollégájával, Mircea Geoanával s átadta neki Orbán Viktor miniszterelnök levelét, amely választ tartalmaz a magyar kedvezménytörvénnyel kapcsolatos legutóbbi, Adrian Nastase kormányfő levelében megfogalmazott felvetésekre. A két külügyminiszter megállapodott, hogy dec. 10-én telefonkapcsolatba lépnek, és akkor döntik el, milyen formában folytatódjanak az egyeztetések a kedvezménytörvény végrehajtásának kérdéseiről. /Martonyi-Geoana találkozó volt tegnap Brüsszelben. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./ "

"Közös ünnepi ülésen emlékezett meg dec. 7-én a parlament két háza arról, hogy tíz évvel ezelőtt lépett életbe Románia jelenlegi alkotmánya. Az ülésen részt vett Ion Iliescu államfő, Adrian Nastase kormányfő és a kormány több tagja is. Az államfő megállapította, hogy az alkotmány elfogadása óta nem következtek be azok a pozitív hatások, amelyeket életbe lépésétől az országban vártak. Iliescu az elszegényedés, a társadalmi polarizáció és a korrupció ellen foglalt állást. A Nemzeti Liberális Párt, a Demokrata Párt és az RMDSZ az alkotmány módosítását sürgette. A Nagy-Románia Párt képviselője viszont az alaptörvény módosításának gondolatát határozottan elutasította. Az RMDSZ nevében felszólaló Székely Ervin képviselő leszögezte: az RMDSZ szerint a "nemzetállam" idejétmúlt fogalommá vált, s nem felel meg az európai integrációs követelményeknek. Kifejtette: a nemzeti kisebbségek védelme olyan alkotmányos előírások bevezetését teszi szükségessé, amelyek a kulturális és oktatási autonómiát, az anyanyelvhasználathoz való jogot, illetve az identitás megőrzését, fejlesztését és kinyilvánítását szavatolják. Székely rámutatott: az RMDSZ szerint az alkotmányt főképp a parlament két házának hatásköre, a parlament által történő elnökválasztás, a vizsgálóbíró intézményének bevezetése, a prefektusok hatáskörének szűkítése és a régióalkotási jog szavatolása tekintetében kellene módosítani. - Az alkotmányt 1991. nov. 21-én fogadta el a parlament, s 1991. dec. 8-án népszavazás emelte jogerőre. Az RMDSZ, a Nemzeti Liberális Párt és a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt egy része akkor az alkotmány ellen szavazott. /Az alkotmány ünnepén a parlament az alaptörvény módosításáról tárgyalt. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./ "

"Az Európai Unió belügy- és igazságügyi minisztereinek tanácsa dec. 7-én egyhangúlag úgy döntött, hogy 2002. január elsejétől eltörli a román állampolgárok vízumkötelezettségét. Románia volt az egyetlen EU-tagjelölt ország, amelynek állampolgárai a Schengen-országokba csak vízummal utazhattak. /Vízum nélkül Európában. Az EU illetékes testülete egyhangúlag hozta meg döntését. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./ "