Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Guterres, Antonio
133516 tétel
2001. december 10.
"Dec. 7-én Kolozsváron, az Erdélyi Múzeum Egyesület székházában bemutatták a legújabb nyelvészeti kiadványokat. A Romániai magyar nyelvjárások atlasza könyvsorozat legújabb, hatodik kötetét mutatta be Cs. Nagy Lajos, külön kiemelve: ez az első olyan nagy, regionális atlasz, amelynek egyetlen alkotója van Murádin László személyében, aki egyedül látta el a gyűjtés és anyagrendezés emberfeletti teljesítményét. A kötet, amely negyven évi munka eredménye, pontos képet nyújt a magyar nyelvterület dél-keleti régiójának nyelvjárásairól, így nem pusztán nyelvészeti, hanem szemiotikai, néprajzi és településtörténeti szempontból is jelentős. A Szilágysági Nyelvatlaszt, amely Márton Gyula gyűjtőmunkáját dicséri, Murádin László mutatta be, emlékezve a huszonöt esztendeje elhunyt kutatóra. Vetési László: Juhaimnak maradéka című tanulmánykötete a több évtizedes értelmiségi-lelkészi pálya tapasztalatait fogja csokorba. Péntek János: A nyelv ritkuló légköre című, szocio-lingvisztikai dolgozatokat tartalmazó kötetét is bemutatták. /(S. B. Á.) [Sándor Boglárka Ágnes]: Nyelvészeti kutatások Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./ "
2001. december 11.
"Dec. 7-én Egyed Tibor grafikus kiállításának megnyitójával kezdődtek el a Kriterion Napok Kolozsváron, a Bánffy-palotában. H. Szabó Gyula bemutatta a Historia Manet című emlékkönyvet, melyet a 75 éves Demény Lajos tiszteletére jelentettek meg. A könyv 41 tanulmányt tartalmaz, ezek nem Demény Lajos tollából származnak, viszont mindegyik írás valamiképpen kapcsolatos vele és munkásságával. A kötet ezenkívül tartalmazza azt a 318 címből álló jegyzéket is, mely Demény Lajos életművét alkotja. Demény Lajos Bukarestben él, alapfoglalkozása történész, a bukaresti Történelemtudományi Intézet munkatársa, de jó ideig foglalkozott politikával is, szenátorként. Vekov Károly - aki Demény Lajosnak 19 éven át volt munkatársa a Történelemtudományi Intézet Nemzetiségi Osztályán - hangsúlyozta, hogy Demény Lajos ugyan elszakadt Erdélytől, de Bukarestben mindvégig sikerült megőriznie magyarságát, sőt magyar történész maradt. A továbbiakban H. Szabó Gyula bemutatta a Kriterion Kiadó frissen megjelent köteteit, az újraindult Téka-sorozatot, ebből egyelőre hat kötet jelent meg. A másik sorozat a Kriterion Közelképek, erdélyi magyar szerzők monográfiáját teszi közzé, ebből a sorozatból eddig négy jelent meg. /Köllő Katalin: Könyv és zene a Bánffy-palotában. Kriterion Napok Kolozsvárott. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./ H. Szabó Gyula, a kiadó igazgatója bemutatta az erdélyi magyar személyiségek hangját őrző első CD-ket. /Kolozsváron történt... = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 11./"
2001. december 11.
"A Hivatalos Közlöny december 7. számában közzétették a helyi közigazgatási törvénynek az anyanyelvhasználatával kapcsolatos alkalmazási előírásait, illetve a helységnevek listáját a nemzeti kisebbségek nyelvén is. A végrehajtási szabályok az anyanyelvhasználatra vonatkozó cikkelyek megsértése esetén szankciókat is előír. /Alkalmazható a helyi közigazgatási törvény. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./"
2001. december 11.
"Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke bűnvádi feljelentésben kérte az RMDSZ feloszlatását, amelyet románellenességgel, irredentizmussal, Erdély gazdasági gyarmatosításával vádolt. Eckstein-Kovács Péter szenátusi válaszában kifejtette, hogy az elhangzott vádak kizárólag Corneliu Vadim Tudor agyának szüleményei. /C. V. Tudor az RMDSZ feloszlatását kéri. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./"
2001. december 11.
"A kolozsvári törvényszék alaptalannak minősítette a megyei egészségügyi igazgatóság által a "csontkiállítás" ügyében benyújtott fellebbezését. Ezáltal Gheorghe Funar polgármester pert nyert. Május végén, a helyi közigazgatási törvény életbe lépése után ugyanis a polgármester marhacsontot tett a tanácsosok asztalára, mivel nem voltak hajlandók lemondani tisztségükről. Az elöljáró azt állította, a tanácsosi tisztség összeférhetetlen a polgármesteri hivatal hatáskörébe tartozó önálló vállalatok vezetőtanácsi tagságával. Az egészségügyi igazgatóság a marhacsontok miatt 20 millió lejre büntette a polgármestert. Az elöljáró óvást emelt a büntetés ellen. És pert nyert. Az igazgatóság fellebbezett a döntés ellen, és a törvényszék most ezt is elutasította. Pálffy Károly RMDSZ-tanácsos szerint súlyosabb az ügyészség által Funar ellen ugyanebben az ügyben indított per. Ebben az esetben a vád hivatalos közeg megsértése. - Az RMDSZ-tanácsos arra gyanakszik, hogy a perek elhúzódnak vagy elaltatják őket, mivel a jelenlegi hatalom is kesztyűs kézzel bánik a polgármesterrel. /Kiss Olivér: Funar megnyerte a csontkollekció-pert. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./"
2001. december 11.
"Az Európai Unióba való felvételnél kívánatos lenne ahhoz a bevált elvhez ragaszkodni, amely szerint a jelölteket saját érdemeik alapján ítélik meg: amelyik ország teljesíti a szükséges feltételeket, bekerül az unióba - válaszolta a Le Figaro kérdésére Orbán Viktor miniszterelnök, elhárítva Hubert Védrine francia külügyminiszter 12 tagjelölt ország egyidejű uniós csatlakozását felvető javaslatának konkrét kommentálását. Stéphane Kovacs, a lap munkatársa a magyar kormányfő dec. 10-én kezdődött hivatalos párizsi látogatása alkalmából készített interjút a miniszterelnökkel. - Romániával való viszonyunkban nem a kedvezménytörvény, hanem a bukaresti kormány napokban született döntése okozza a legnagyobb problémát - jelentette ki Orbán. Azzal az ürüggyel, hogy a vízumkényszer feloldásának feltételeként EU-nyomásnak van kitéve, olyan törvényt fogadott el, amely elvágja a külvilágtól a romániai állampolgárokat: ezentúl minden külföldre utazónak minimum 250 eurót kell felmutatnia, ami iszonyúan nagy teher. Közeledik a karácsony és kétmillió romániai magyar nem fog tudni találkozni magyarországi rokonaival - hívta fel a figyelmet a magyar kormányfő, megjegyezve, hogy a két ország közötti határátkelőhelyek egy csapásra úgy elnéptelenedtek, mint a kommunizmus idejében, amikor nem voltak szabadságjogok. /Orbán-interjú a Le Figaróban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./"
2001. december 11.
"A kormány az első tapasztalatok alapján felülvizsgálja a sürgősségi kormányrendeletet, amely a román állampolgárok magáncélú külföldi utazásainak feltételeit szabályozza - közölte dec. 10-én Ioan Rus belügyminiszter az MTI kérdésére. A Magyarországra utazó turistáknak legkevesebb 250 eurónak megfelelő összeggel kell rendelkezniük. Ez öt napi kinntartózkodásra vonatkozik, ennél hosszabb időtartamú út esetén minden további napra 50 eurónak megfelelő összeg szükséges. /Felülvizsgálják a kiutazási rendeletet. Nem törvényes az egészségbiztosítás. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 11./"
2001. december 11.
"Románia Hivatalos Közlönyének dec. 5-én megjelent száma közölte a kormány nov. 21-én elfogadott határozatát, amely Románia zászlajának kitűzéséről, a nemzeti himnusz megszólaltatásáról rendelkezik. Eszerint "Más államok nemzeti himnuszát csak nemzetközi jellegű hivatalos látogatások, ünnepségek és rendezvények alkalmával lehet megszólaltatni Románia nemzeti himnuszával együtt, ezt megelőzőleg." Más államok zászlóit is csak nemzetközi jellegű alkalmakkor, a román zászlóval együtt lehet kitűzni az ország területén. A határozat be nem tartásáért 25 milliótól 50 millió lejig terjedő bírság szabható ki. /Egy frissiben kelt kormányhatározat szerint. A Hymnus eléneklése akár 50 millióba is kerülhet! = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 11./"
2001. december 11.
"A 2003/2004-es tanévtől a kilencedik osztály átkerül az általános oktatási rendszerbe. Az Oktatási és Kutatási Minisztérium szakemberei most azon dolgoznak, hogy még ebben az évben megjelenjen a kerettanterv az általános iskolák számára. Muhi Miklós, a Kölcsey Ferenc Főgimnázium igazgatója kifejtette: az elképzelés jó, tudniillik, hogy helyben járjanak a gyerekek iskolába. Viszont elhamarkodottnak érzi, amíg ennek az anyagi és emberi hátterét nem tudják megoldani. Kallós Zoltán a szamoskrassói Általános Iskola igazgatója szerint náluk minden feltétel megvan ahhoz, hogy Szamoskrassón legyen akár líceum is. Azonban minden évben vannak olyan tanulók, akik a nyolc osztályt sem fejezik be. /Elek Anikó: Átszervezés előtt az általános iskolai oktatási rendszer. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 11./"
2001. december 11.
" Az RMDSZ vezetői sietve elhatárolódtak Sógor Csaba szenátortól (magyarul: magára hagyták), számtalan nyilatkozat elhangzott arról, hogy miért nem kellett volna Sógor Csaba szenátornak megszólalnia. Közben a mezei RMDSZ-tagokat éppen ezekben a napokban határolták el sürgősségi rendelettel Magyarországtól, írta Nits Árpád. Ezzel bebizonyosodott, hogy a tanítványok mennyivel okosabbak Ceausescunál: nincs szükség műszaki határzárra meg az útlevelek belügyminisztériumi őrzésére. Kitalálták a 250 eurós feltételt. Az idei év volt "a legpimaszabb kihívások időszaka nemzetiségi büszkeségünk ellen" - állapította meg a cikkíró. Kezdődött a magyarországi kedvezménytörvény román fogadtatásával, amely gyanúsan hasonlított az SZDSZ és romániai "magyar" bértollnokai akadékoskodásához. Azután jött a belügyminiszteri és a titkosrendőrségi feljelentés, amit követett a váratlan bejelentés, hogy az idén Csíkszeredában lesz a "központi" egyesülési ünnepség. - Az egyik állami RMDSZ-hivatalnok azt mondta a hivatalos rádióban, hogy nem szabad független polgármestereket választani, mert azok hajlamosak az elhajlásra, mint Csedő Csaba, Csíkszereda polgármestere. - Az RMDSZ-elhatárolódás sok mindenre jó volt, csak az önérzet gyógyítására nem, szögezte le Nits Árpád. /Nits Árpád: Elhatárolódás határzárlat idején. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 11./"
2001. december 11.
"A bukaresti Szeplőtelen Szív Kongregáció apácáinak a Csereháti Kisegítő Iskolába karhatalmi erőkkel történő beköltöztetése elleni tiltakozásul Csereháti Napokat szervezett december 9-én a Székelyudvarhely-szombatfalvi református gyülekezet lelkésze, Hegyi Sándor. Mint ismeretes, a csereháti ingatlan svájci adományokból épült iskolás korú udvarhelyszéki fogyatékos gyermekek számára, de az adományozó alapítvány akkori vezetője, Cyrill Bürger a bukaresti székhelyű francia-román építtető cégnek, az Aris Industrie-nek ajándékozta - máig tisztázatlan indíttatásból -, amely aztán a félkész épületet a székelyudvarhelyi önkormányzat vehemens tiltakozása ellenére továbbadományozta a Bukarestben frissiben bejegyzett görög katolikus apácarendnek. Az apácák idővel 60 román ajkú gyermeket telepítettek be az épületbe, mialatt több politikai szó- és nyilatkozatváltás, parlamenti interpelláció és tucatnyi per tárgyát képezte az eset. Legutóbbi székelyudvarhelyi látogatásán maga Ion Iliescu államfő kereste fel az iskolát, ahol a város polgármesterével folytatott zárt tárgyaláson - a kiszivárgott információk szerint - egyoldalú ajánlatokat tett a csereháti ügy lezárására. A mostani rendezvényre több székelyföldi településről érkeztek az udvarhelyiek tiltakozását felvállaló küldöttségek. Így jelen volt és beszédet mondott: Borsos Géza Hargita megyei tanácsos Gyergyócsomafalváról, Krizbai Imre református tiszteletes Barótról, Kincses Előd ügyvéd és Kolcsár Sándor unitárius esperes Marosvásárhelyről, Andrássy Árpád marosludasi RMDSZ-elnök, a Maros Megyei Tanács tagja. A nyilatkozatban, amelyet a jelen lévő tiltakozók egyöntetűen elfogadtak, Hegyi Sándor tiszteletes felhívást intézett az RMDSZ-politikusokhoz, hogy számoljanak be arról, mit tettek Cserehátért, a magyar nemzeti közösség figyelmét felhívta az RMDSZ-en belüli visszás folyamatokra. /Z. Nagy István: Csereháti Napok - negyedszer. A betelepítés immáron tény. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 11./"
2001. december 11.
"Dr. K. Ajtay Mária Frunda Györgyhöz írt nyílt levelében emlékeztette, hogy közel 15 évi családi barátságukat a "forradalom" szele elfújta, és hozzászólt Frundának Andrássy Árpád marosludasi RMDSZ-elnöknek adott válaszleveléhez (Frunda György: Az RMDSZ-tisztségviselők nem lehetnek se kétszínűek, se képmutatók!, Népújság, nov. 20.) Ebben a levélben ugyanis Frunda azt állította, hogy "véleményem szerint a kulturális autonómia biztosítva van Romániában, ez az a terület, ahol az elmúlt tíz évben a legnagyobb eredményt elértük". Ez megdöbbentő. Hihetetlen, hogy Fruda Európa tanácsi képviselőként, kisebbségi raportőrként így ítéli meg a helyzetet. - A neptuni vásár, amelyen Frunda is részt vett, azt eredményezte, hogy a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem bizonyos fakultásain nevetségesen kis számú ún. magyar helyet biztosítottak, teljesen kihagyva ebből olyan létfontosságú karokat, mint a műszaki, agrártudományi, művészeti, állatorvosi stb. Ezzel az önálló állami magyar egyetem ügye végleg lekerült a napirendről. A BBTE önálló magyar karai nem alakulhattak meg. A Marosvásárhelyi Orvosi Egyetemen még önálló magyar vonal sincs, és államvizsgázni is csak románul lehet. A magyar oktatók száma egyre csökken - a magyar diákok örvendetes létszámnövekedése ellenére. Nem kevesebb, mint tíz tanszéken egyetlen magyar oktató sincs, a 2000 tavaszán lezajlott vezetőségi választások óta az egyetem történetében első alkalommal egyetlen magyar dékán sincs. Az egyetemi szenátus kétharmada román nemzetiségű, a magyar oktatók indítványait semmibe veszik. Funda tudja-e, hogy az elmúlt év elején 63 magyar egyetemi oktató aláírását viselő memorandum született az önálló magyar tagozat visszaállításáért a MOGYE-n, melyet az akkori, de az utána következő rektor sem vett figyelembe? Frundát mint Maros megyei szenátort a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség többször is meghívta, de Frunda válaszra sem méltatta őket. Dr. Ajtay még emlékszik arra, amikor nagy lelkesedéssel tanítgatták magyarul helyesen beszélni Frundát, akinek súlyos identitászavara volt. Abban az időben Frunda megjegyezte: minek vagytok ti úgy oda a magyar iskoláért? /Prof. dr. K. Ajtay Mária, Marosvásárhely: Frunda Györgynek. A harmadosztályról. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 11./"
2001. december 11.
"Nov. 10-én Petrillán felavatták Hunyad megyében az első RMDSZ-tulajdonban levő székházat. Az avatóünnepségen részt vett Winkler Gyula parlamenti képviselő, az RMDSZ Hunyad megyei elnöke is. Magyar ház a magyar szempontból erősen szórványnak számító Hunyad megyében csak a megyeközpontban, Déván van. Petrillán közel kétezer lelkes közösség él, működik egy magyar óvoda meg egy elemi iskola. A Zsil-völgyeként ismert szénmedence négy városában élnek nagy számban magyarok, Petrozsényban, Petrillán, Zsilvajdejvulkánban és Lupényban, de találhatunk magyarokat Lónyán és Hobicaurikányban is. A szénbányászat recessziója sújtja az itt élőket, nagy a munkanélküliség. A magyar oktatás szétzilálódott, a petrozsényi középiskola megszűnt, s a továbbtanulni akaró magyar kisdiákok Déván járhatnak felsőbb osztályokba, ahol bentlakásban helyezik el őket. De a nyolcosztályos oktatással is gond van, mert a magyarok szétszórtan élnek, és az említett szegénység meg a közállapotok miatt az ingázás lehetetlen vagy kockázatos. A Zsil-völgyében a magyar értelmiség eltávolodott a közösségtől. Ehhez többek között az vezetett, hogy az állások, az elért tisztségek megtartását más politikai irányzattól várják, s nem az RMDSZ-hez közelednek, mert ez nem tudja nekik biztosítani a bányaigazgatói vagy egyetemi előadói státust. /Román Győző: Hegyek között, völgyek között. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 11./"
2001. december 11.
"Partnerkereső találkozót tartottak dec. 10-én Kiskunhalason romániai és magyar üzletemberek. A Kiskunhalas és Sepsiszentgyörgy szervezésében - Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Közhasznú Társaság (ITDH) támogatásával - rendezett fórumon száznál több magyar és 14 romániai vállalat képviselője vett részt. A két testvérváros polgármestere a találkozón hangsúlyozta: az üzleti tárgyalásoktól a régiók közötti gazdasági - befektetési és kereskedelmi - kapcsolatok élénkülését várják. Magyarország és Románia kereskedelmi forgalma tavaly 906 millió dollárt tett ki, mintegy 170 millió dollár körüli magyar többlettel. Az idei forgalom várhatóan meghaladja az 1 milliárd dollárt, körülbelül 200 millió dolláros magyar aktívummal. Magyarországról a 80-as, 90-es évek fordulójától 200 millió dollár tőkekihelyezés történt Romániába, döntően a Mol Rt. révén, de nagy befektetései vannak még a Richternek, a Zalakerámiának, a Dunapacknak. Összesen mintegy 3.500 magyar cég van jelen Romániában - tette hozzá. A kiskunhalasi találkozón az erdélyi vállalkozók többsége az építkezési, az épületgépészeti, fafeldolgozó, bútorgyártó, lakás- és irodaberendezéssel foglalkozó cégek képviseletében jelent meg, de volt világítástechnikai termékek forgalmazásával, bőrfeldolgozással, valamint bor- és szeszesitalok termelésével foglalkozó vállalat is. /Partnerkereső találkozó Kiskunhalason. 3500 magyar cég Romániában. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 11./"
2001. december 11.
"Harmadszorra is megtelt dec. 8-án Marosszentgyörgyön a művelődési ház, ezúttal a római katolikus egyház rendezésében emlékeztek a községi műkedvelő színjátszás kilencven évére. Baricz Lajos plébános adventi elmélkedése után a Soli Deo Gloria ökumenikus vegyes kar fellépése következett. őket a Jubilate ifjúsági kórus követte. Az egyházközség ifjúsági színjátszó csoportja Nyírő József A per című jelenetét játszotta el, a rendezvény a Kolping család színjátszóinak műsorával zárult. /Sz. L.: Katolikus színjátszók estje. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 11./"
2001. december 11.
"A budapesti Magyar Állami Operaház élére nemrégiben kinevezett két új vezető, Locsmándi Miklós főigazgató, valamint Győriványi Ráth György főzeneigazgató, művészeti vezető dec. 8-án látogatást tettek a kolozsvári Állami Magyar Operában, megnézték a Bátori Mária című előadást. Egyedül Locsmándi Miklós főigazgató érkezett meg, Győriványi Ráth György ugyanis időközben megbetegedett Az előadás után a két igazgató, a budapesti és a kolozsvári, sajtóértekezletet tartott. Simon Gábor kolozsvári igazgató elmondta, hogy a két opera közötti közvetlen kapcsolat 1990-ben jött létre, ám az akkori vezetőséget követő új budapesti igazgatóság már nem tartotta szükségesnek a kapcsolat fenntartását. Most örömmel vették tudomásul, hogy az új budapesti igazgató újra fel szeretné venni a kapcsolatot a kolozsvári társulattal. Locsmándi Miklós elmondta, hogy egy konkrét ajánlatot is hozott: 2002-ben Dohnányi Ernő évforduló lesz, amely alkalommal az Operaház több Dohnányi művet is bemutat, ezek közül az egyik a Vajda tornya című operája. Ennek a bemutatójára 2002. december 6-án kerül sor, majd azt követően nagyon szívesen elhoznák Kolozsvárra is ezt a művet, hiszen ez egy erdélyi témájú opera. Locsmándi Miklós, amikor megtudta, hogy Romániában nincs megfelelő utánpótlás-nevelés a színházi kiegészítő szakmák terén, mint például a fodrász-parókakészítő, vagy díszlet- és jelmeztervező, felajánlotta, hogy Kolozsvárról, vagy Erdély más területeiről Budapestre mehetnének fiatalok, akik hajlandóak elsajátítani ezeket a szakmákat. Egy másik lehetőség a művészcsere. /Köllő Katalin: Hasznos és elégedett látogatás a kolozsvári Operában. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./"
2001. december 11.
"A magyarországi Illyés Közalapítvány 262 ezer forintos támogatásának köszönhetően színes televízióval, képmagnóval, számítógéppel, műholdvevővel is gazdagodott a szatmárnémeti Tanítóképző Főiskola. /Szatmárnémeti: Gazdagodó Tanítókép. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 11./"
2001. december 11.
"A Partiumi Keresztény Egyetem diákszervezete erdélyi magyar egyetemi diáklapok szerkesztőinek találkozóját szervezte meg Nagyváradon a hétvégén. A Posticum Római Katolikus Ifjúsági központban kolozsvári, brassói és nagyváradi diákszerkesztők jöttek el, mintegy 30-an. Amellett, hogy bemutatkoztak az egyetemi lapok, előadásokat hallgathattak a résztvevők. Nagyváradon első ízben rendeznek ilyen programot. /(balla): Tollforgatók a Posticumban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./ "
2001. december 12.
"Románia katonailag felkészül a NATO-csatlakozásra a jövő évi prágai csúcsértekezletig, jelentette ki George Maior, a védelmi minisztérium államtitkára, az Euroatlanti Integrációért és Védelmi Politikáért Osztály vezetője dec. 11-i sajtóértekezletén. George Maior vezetésével múlt héten Brüsszelben román küldöttség vett részt a NATO politikai és katonai testületének ülésén, amelynek témája a román hadsereg átszervezése volt. Maior kifejtette: a román hadsereg átszervezésre valószínűleg 2002. februárjában kerül majd sor, amely alkalomból a NATO magasrangú képviselőiből álló küldöttséget várnak Romániába. /Románia jövőig felkészül a NATO-csatlakozásra. Februárban elkezdik a román hadsereg átszervezését. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./"
2001. december 12.
"A régiók Romániájának létrehozását javasolják magyar és román értelmiségiek abban a memorandumban, amelyet a román törvényhozáshoz, a jelentősebb romániai pártokhoz, valamint az Európai Parlamenthez is eljuttattak. A dokumentumot dec. 11-én bocsátották a sajtó rendelkezésére a kezdeményezők, a Provincia nevű kiadvány szerkesztői. A dec. 11-i sajtóértekezleten jelen levő Molnár Gusztáv filozófus, a Provincia szerkesztője hangsúlyozta: nemhogy megterhelést nem jelentene a regionális tanácsok, vagy tartományi parlamentek működtetése, hanem inkább megtakarítást: 24 megyei tanács helyett például 8 regionális tanács működne. - Adrian Nastase kormányfő szerint, aki egy nyári szabadegyetemi beszéde alkalmával már "leirredentázta" a Provinciát, most eltévelyedetteknek minősítette a lap szerzőit. A miniszterelnök kijelentette: a pártoknak és a civil szférának nem lenne szabad a "memorandisták" csapdájába esnie, és nyilvános vitát folytatni a regionalizmus kérdéséről. - Íme bebizonyosodott, hogy a különböző föderalizmust támogató irányzatok felbukkanásával kapcsolatos aggodalmaim, amelyeknek nyáron hangot adtam, megalapozottak voltak - hangoztatta Nastase, aki szerint nem véletlen ennek a memorandumnak az időzítése, és összefüggésbe lehet hozni az Orbán-kormány státustörvényével. /Sz. K.: Régiók Romániájának létrehozását javasolják. Nastase igazolva látja aggodalmait. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./"
2001. december 12.
"Eckstein-Kovács Péter ismét nem jelent meg az önként és ingyenesen felvállalt Herédi-per tárgyalásán, újabb halasztást kértek. Utolsó határidő december 14. Ha ezen sem jelenik meg, a bíróság lezárja a pert. Az ügy 2001 nyarán robbant ki, amikor Füsi Katalin Ildikót és Herédi Zsoltot nem adta össze a kolozsvári anyakönyvvezető, mivel ez utóbbi "da-igent" mondott. Közben megjelent a közigazgatási törvény, amely engedélyezi a kisebbség anyanyelvén történő házasságkötést. Miután többszöri kérésre sem volt hajlandó az anyakönyvvezető összeadni a fiatal párt, úgy döntöttek, beperelik a kolozsvári polgármesteri hivatalt. Eddig három tárgyalásra került sor, Eckstein-Kovács Péter egyiken sem jelent meg. Eckstein elmondta: a bíróság által is elfogadott, hiányzásról van szó, a következő tárgyaláson jelen lesz. /Lázár Zsuzsánna: Továbbra sincs döntés a Herédi-perben. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./"
2001. december 12.
"A nagybányai Aurul nevével elhíresült céghez hasonlóból több ezer is van Romániában. Csupán Máramaros és Szatmár megyében meghaladja számuk a 350-et. Zömük természetesen Máramarosban található. A szatmárnémeti Erdélyi Kárpát Egyesület az elmúlt hónapokban felméréseket végzett az említett két megyében a zagytárolók és meddőhányók állapotával kapcsolatban, s megállapításuk: ezek folyamatosan és egyre súlyosabban szennyezik a környezetet. A szél széthordja az ártalmas porszemeket, a beszivárgó csapadékvíz kioldja a szennyező anyagokat, amelyek később megjelennek a források és kutak vízében, károsítva a fogyasztók egészségét. Az EKE munkatársai megállapították: minderre fel kell hívni nem csak a kormányzati szervek és az érintett szaktárcák, de a közvélemény figyelmét is. /(Sike Lajos): EKE- tanácskozás Szatmárnémetiben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 12./"
2001. december 12.
"Románia 9,591 milliárd dollár értékben exportált árut az év első tíz hónapjában, 12,6 százalékkal többet, mint a tavalyi első tíz hónapban. Az ország legnagyobb exportpiaca, Olaszország a teljes kivitel 24,9 százalékát vette föl. Románia piacai között Magyarország a nyolcadik helyezett volt, holtversenyben az Egyesült Államokkal, a kivitel 3,2-3,2 százalékával. Az első tízhavi import 12,76 milliárd dollár volt, 22,4 százalékkal több a tavalyi első tízhavinál. Románia ellátói között, a 6,3 százalékos részesedésű Németország után, a harmadik volt Magyarország, 3,9 százalékos piaci részesedéssel. /Romló külkereskedelmi mérleg. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 12./"
2001. december 12.
"A kilencvenes évek elején a román parlamentben egy perces néma felállással adóztak Antonescu marsall emlékének. Akkor Adrian Nastase külügyminiszter, Ion Iliescu pedig, akárcsak most, Románia elnöke volt. Tíz év múltán Adrian Nastase, a jelenlegi kormányfő a prefektusokkal tartott egyik távkonferencián nemcsak elítélte a marsallszobor kultuszt, hanem - eléggé szokatlan módon egy román miniszterelnök részéről - részleteket olvasott fel két korabeli dokumentumból. A talán legfélelmetesebb részletben Antonescu felszólította a Dnyeszteren túli terület kormányzóját, Gh. Alexianut, hogy az 1941 októberi ogyesszai merényletet megtorlandó "lövessen le 200 zsidót minden egyes halottért és 100 zsidót minden egyes sebesültért". Alexianu pedig visszaigazolja, hogy a parancs végrehajtatott, és hogy nagyon sok zsidót "meglőttek és felakaszottak Ogyessza utcáin". Andrei Cornea feltette a kérdést, mi ez a pálfordulás? Miként is térhettek át a Vezér majdnem hivatalos kultuszáról a bárminemű kultusz szigorú elítélésére? A magyarázatot közérthetően elmondta Nastase kormányfő: a NATO- és EU-integráció összeférhetetlen az Antonescu-kultusz bármely formájával. Ez a kultusz - összegezte a miniszterelnök - komolyan zavarja az Egyesült Államokat, melynek Antonescu hadat üzent, s elégedetlenséggel tölt el bizonyos zsidó köröket, melyekről úgy hisszük, komoly befolyással bírnak az amerikai fővárosban. Antonescu adott parancsot 150 000 zsidó és több tízezer cigány legyilkolására, személyes hozzájárulásként a holokauszthoz. Cornea szerint a román társadalomnak továbbra is erkölcsi problémája a képmutatásban való tetszelgés, a valóság iránti érdektelenség. /Andrei Cornea: Megjöttek az "amerikai zsidók" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 12. - Megjelent a 22. c. bukaresti lap december 4-10-i 49-es számában. A cikket most magyar fordításban adták közre./"
2001. december 12.
"A Magyar Ifjúsági Kezdeményezés /MIK/ 1999. novemberében alakult, idén ünnepelte fennállásának két éves évfordulóját. Kereskényi Gábor ügyvezető értékelte a szervezet eddig tevékenységét: Elindították a Partiumi teremfoci-kupát, egy irodalmi estet és a szabadtéri megemlékezéseket. Felvételi tájékoztató tevékenységet kezdeményeztek. Nagyszabású összerdélyi felmérés készül az ifjúsági szervezetekről. Ezt a munkát Szatmár megyei szinten a MIK vállalta fel. A MIK politikai szerepvállalása sem vitatható. A tevékenységükhöz szükséges anyagiakat önerőből vagy pályázatok útján teremtik elő. Segítséget nyújtanak magyar diákoknak ösztöndíj pályázatok megírásában. Jövő januárjában Szatmárnémetiben megszervezik az Itthon, fiatalon találkozót. A találkozó meghívott vendége Markó Béla szövetségi elnök. Ugyancsak jövőre egy antológiát szeretnének kiadni, Szatmár megyei fiatal költők műveiből. /anikó: A MIK szeretné, ha súlyának megfelelően kezelnék a szervezetet. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 12./"
2001. december 12.
"Dec. 11-én egyhetes magyarországi turnéra indult a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes. A Pesti Vigadóban, a Magyar Kultúra Alapítvány székhelyén tartanak előadásokat, 17-én Szolnokon lépnek fel. A Pesti Vigadóban az együttes egy összetett, önálló műsort mutat be. Dec. 13-án a Budai Várban, a Magyar Kultúra Alapítvány dísztermében jelenlétükkel tisztelik meg az együttest a politikai és kulturális élet főméltóságai. A meghívottak között van Orbán Viktor miniszterelnök, Göncz Árpád volt köztársasági elnök és Mádl Ferenc jelenlegi elnök. /(Daczó Dénes): Az anyaországban turnézik a Hargita Együttes. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 12./"
2001. december 12.
"Nov. 30. és dec. 2. között ismét megrendezték Mátészalkán a Felnőtt Amatőr Színjátszó Fesztivált, amelyen ezúttal két erdélyi város csoportja is bemutatkozási lehetőséget kapott, Nagykároly és Szentegyháza. A szentegyháziak a helyi Gábor Áron Szakközépiskola és a mátészalkai szakközépiskola között évek óta jól működő testvériskolai kapcsolatnak köszönhetően a 2000. évi fesztiválon léphettek fel első alkalommal. A szentegyháziakat a díjkiosztó gálán különdíjjal jutalmazták. Ugyancsak különdíjat kapott Kiss László csoportvezetői, rendezői és színészi munkájáért. /Kiss László, Szentegyháza: Szentegyházai színjátszók Mátészalkán. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 12./"
2001. december 12.
"Dobbantó címmel jelent meg a marosvásárhelyi unitárius egyházközség gyermeklapja. A próbaszám után ez mostani az első "rendes" Dobbantó. /Bölöni Domokos: Dobbantó. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 12./"
2001. december 12.
"A Mentor Kiadó /Marosvásárhely/ dec. 14-én Marosvásárhelyen, a Deus Providebit Tanulmányi Házban mutatja be az Erdély emlékezete sorozatban 2001-ben megjelent könyveit: Benkő Károly: Marosvásárhely szabad királyi város leírása 1862-ben, Egyed Ákos: Erdély 1848. évi utolsó rendi országgyűlése, Kovács Kis Gyöngy: Rendtartás és kultúra, Tüdős S. Kinga: Jobbágyélet a fejedelemkori Erdélyben, Egyed Ákos és mások: A Maros megyei magyarság történetéből II. /Erdély emlékezete. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 12./"
2001. december 12.
"Fülöp Géza Az információ című könyvét mutatják be dec. 14-én Marosvásárhelyen. A művet dr. Dávid László tanszékvezető egyetemi tanár méltatja, a szerzővel Nagy Miklós Kund, a Népújság helyettes főszerkesztője beszélget. A könyvbemutatót a Kemény Zsigmond Társaság /Marosvásárhely/ és az Erdélyi Múzeum-Egyesület szervezi. /Könyv az információról. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 12./"