"A Nemzeti Liberális Párt a Hargita és Kovászna megyei helyzetre vonatkozó bizalmatlansági indítvány egyszerű indítvánnyá való átminősítésének lehetőségét elemzi, mivel a Nagy-Románia Párt parlamenti képviselői nem akarják támogatni a liberális kezdeményezést. A nagy-romániások indoklása szerint a nemzeti érdekek támogatása az ő pártjuk jellemzője, s egy Har-Kov indítványt az NRP parlamenti képviselőinek kell benyújtaniuk. /Bizalmatlansági helyett egyszerű indítvány? = Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./ "

"A megszeppent RMDSZ-vezetőség nevében Takács Csaba és Verestóy Attila egy adminisztratív kérdést sietett erkölcsi dilemmává növeszteni, fejtette ki véleményét Lászlóffy Csaba Sógor Csaba ügyéről /bár a szenátor nevét nem írta le/. "Igenis, erkölcsi választ kell adni arra, hogy az egységesnek kikiáltott román állam nevében változatlanul megalázhatnak, kétségbe vonhatják történelmi, lelki "autonómiánk" jogát" hangsúlyozta Lászlóffy. A gyulafehérvári nagygyűlés határozatainak a lényegét a mindenkori román hatalom elhallgattatta és meghamisítja. Az elmarasztalt csíkszeredai felhívásnak ez volt a tulajdonképpeni emberi, nemzeti üzenete. Az egyenjogúsítás csak papíron létezik. Lászlóffy Kolozsvárra, a teljhatalmú polgármester önkényeskedéseire utalt. A csángóknál a legelemibb igények, nemzetiségi jogok betartása is illúzió maradt. A nagynemzeti gőg azt tekinti természetes életformának, ha állami funkcionáriusok segédkezésével elégetik a magyar nyelvű könyveket, vagy feldúlják a gyermekeiket magyar imára, szóra tanítani kívánó szülők házát. Elmarasztalta-e az ország közvéleménye, egyetlen politikai párt vagy bár a román értelmiség lelkiismerete a moldvai katolikus papokat, akik az ördög nyelvének nevezik a csángó magyart? És az RMDSZ vezetősége méltányosnak tartja-e saját ítélkezését? - tette fel a kérdést Lászlóffy Csaba. /Lászlóffy Csaba: December márciusi igazsága. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./ "

"Dec. 3-án tárgyalta a Kovászna megyei törvényszék az Agache-család ama beadványát, melyben az elítéltekre kiszabott kártérítés kényszer-végrehajtási ítéletének kimondását kérték. A súlyos börtönbüntetés mellett ugyanis az öt elítéltet ötven-ötven millió lej kártérítés kifizetésére kötelezték. A tárgyalásra a börtönből Sepsiszentgyörgyre szállították Reiner Antalt és Héjja Dezsőt. Az ügy kapcsán tárgyalták Reiner Antal fellebbezési kérelmét is, amelyben a kényszer-végrehajtás elengedését igényelte, ártatlanságára és arra hivatkozva, hogy anyagi körülményei nem teszik lehetővé a megítélt összeg kifizetését. A tárgyalás során Héjja Dezső kemény szavakkal vádolta a felperest, utalva a meglincselt őrnagy cselekedeteire. Aurel Dionisie Agache, a néhai őrnagy egyik fia ismét "felajánlotta" a kártérítésről való lemondást, ha az elítéltek elismerik bűnösségüket, s egyben Héjját újabb perrel fenyegette meg állásfoglalásáért. A törvényszék ezután kimondta a kényszervégrehajtási ítéletet és egyben elutasította Reiner folyamodványát. /(Flóra Gábor): Kényszer-végrehajtási ítélet az Agache-ügyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 5./ "

"Az Aurul ausztrál-román vegyes vállalat mint alperes helyett a Transgold cég küldte el jogi képviselőjét Budapestre, hogy képviselje a céget a budapesti bíróságon a magyar állam által a tiszai ciánszennyezés miatt indított polgári perben. A dec. 4-én megkezdődött eljárásban a bíró 60 napot adott az alperesnek a jogutódlást, névváltozást tisztázó dokumentumok, így a cégkivonat hiteles magyar fordításának benyújtására. A bíróság ezt követően dönt minden egyéb, az üggyel kapcsolatos indítványról. A magyar állam jogi képviselője szerint az alperes tavasz óta, amikor megküldték számára a hivatalos felszólító levelet, ismeri a kártérítési igényt, tehát bőven lett volna ideje, hogy ajánlatot tegyen a nemzetközi választott bíróság előtti eljárásra vagy a peren kívüli egyeztetésre. /Megkezdődött a cián-per. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 5./ "

"Bihar megye prefektusának tanácsosa, Dan Matea sajtótájékoztatóján bemutatott egy listát, amelyen azok az ingatlanok szerepelnek, amelyeket nem lehet majd visszaszolgáltatni, mivel a Megyei Tanács fennhatósága alatt lévőnek minősülnek. Bihar megyében 92 ilyen épület van, közöttük a nagyváradi Ady Endre Középiskola és az Andrei Saguna Iskolacsoport épülete, az emlékmúzeumok, a poliklinikák, a kórházak és a félixfürdői rehabilitációs intézetek. - Meglepték a fejlemények, mondta katolikus egyház nevében Fodor József vikárius. "Az ügy azért érdekes, mert az Adyt és a Sagunát egy kormányrendelettel már régebben visszaszolgáltatták. Ezenkívül mint tanácsos is mondom, a Megyei Tanács nem vette leltárába a két ingatlan egyikét sem" - jelentette ki. /Szeghalmi Örs: Visszaadás helyett kártérítés? A katolikus egyházat meglepték a fejlemények. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 5./ "

"Szőke László Markó Béla RMDSZ-elnököt támadta. Markó nyilatkozatában /például a Romániai Magyar Szó nov. 28-i számában közöltben/ tetten érhető mindaz, ami a mai RMDSZ-csúcsvezetés politikai retorikáját jellemzi: a hatalmon lévő politikus arroganciája, az elkoptatott közhelyek diskurzusa, a legitimizáció hangoztatása ... Szőke László szerint politikai kalandorságnak minősíthető az a szándék, ahogyan az erdélyi magyarság érdekképviseletét hirdető szervezet elnöke párhuzamot vont a Román Hírszerző Szolgálatot felügyelő parlamenti bizottság Har-Kov-jelentése és az udvarhelyi történések között. Hol "helyi ügynek" minősítik a székely anyavárosban zajló eseményeket, hol pedig azt mondják, hogy az egység elsődleges. Az Udvarhelyért Polgári Egyesület nem RMDSZ-ellenes, hanem egy közösség alternatív választási opciójának megnyilatkozása. - A Romániában bejegyzett magyar egyesület közül, miért kizárólag az UPE bejegyzését támadta meg az RMDSZ által vezetett Kisebbségvédelmi Hivatal? "S akkor hogyan is állunk az Agache-üggyel? A Csereháttal?" A marosvásárhelyi eseményeket követően született bírósági ítéletekkel? A Kisebbségvédelmi Hivatal miért nem fordul bírósághoz, amikor nap, mint nap érik jogsértések a csángókat? - Németh Zsolt üdvözlő távirat küldött a Székelyudvarhelyi Fórumra, Markó Béla erre kijelentette: mi belső viszonyainkba ne szóljanak bele a magyarországi politikai élet szereplői, "mert közösen mi vagyunk hivatottak megítélni, kezelni belső ügyeinket, a fennálló viszonyokat". Kivel közösen? - kérdezte Szőke László. Markó Bélának senki sem adott felhatalmazást, hogy a fentiekhez hasonlókat kijelentse. /Szőke László újságíró, Székelyudvarhely: Markó Béla köldöknézése, avagy hogyan válhat kitaszítottá az "érdekvédelemből" a védelem. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 5./ "

"A Gyergyói TKT legutóbbi ülésén nyilatkozatot fogadott el a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ tevékenységét ellenőrző parlamenti bizottság jelentése ellen, melynek elején fölsorakoztatta a romániai magyarságot 1918 óta ért veszteségeket és sérelmeket, majd konkrét tényekkel bizonyította a SRI-jelentés alaptalanságát. "Ez a nyílt, magyarellenes gyűlöletet szító dokumentum mutatja, hogy Romániában a hivatalos politika rangján tartják a magyarság jogfosztottságát, a nemzeti alapon álló diszkriminációt, és jogi, adminisztratív eszközökkel akarják folytatni nemzeti közösségünk felszámolását, a Székelyföld románosítását az egységes román nemzet megteremtése érdekében." A nyilatkozat a magyar nemzeti közösség ellen elkövetett bűnnek tartja, hogy RMDSZ segédlettel megszüntették az Európa Parlamentben Románia kisebbségpolitikájának monitorizálását, s kérték, hogy az EP indítsa újra Románia kisebbségekkel kapcsolatos politikájának nyomonkövetését. /(gál): Nyilatkozat a SRI-jelentés ellen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 5./ "

"Megjelent az Erdélyi Szép Szó 2000 irodalmi antológia, a csíkszeredai Pro Print Könyvkiadó és a Hargita Kiadóhivatal gondozásában, amelynek kiadását eredetileg már a májusi hargitafürdői írótalálkozóra tervezték. A magyarországi Szép Versek és Körkép (szép prózák) mintájára készült erdélyi antológia gyakorlatilag a székelyudvarhelyi Ablak Kiadó 90-es évekbeli Fagyöngy és Erdélyi Dekameron megszakadt évi antológia-kezdeményezését éleszti újra egyetlen kötetben. Az antológia 54 erdélyi költő és prózaíró 2000-ben megjelent írásaiból tartalmaz válogatást Fekete Vincze szerkesztésében. A válogatás alapjául hazai és magyarországi irodalmi és kulturális folyóiratok szolgáltak, mint a Helikon, Székelyföld, Látó, Korunk, A Hét, valamint az Alföld, Hitel, Jelenkor, Forrás, Élet és Irodalom, Tiszatáj és mások. A kötet szerkesztői és gondozói fölvállalták az Erdélyi Szép Szó évről évre való megjelentetését. Az antológia formátuma hagyományos tankönyvméret, terjedelme 366 oldal. /(gál): Erdélyi Szép Szó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 5./ "

"Dec. 9-én a kolozsvári Állami Magyar Operában Báthori Mária című előadáson jelen lesz Budapestről a Magyar Állami Operaház nemrégiben kinevezett két igazgatója, tájékoztatott Simon Gábor, az opera igazgatója. A Magyar Állami Operaház főigazgatója dr. Locsmándi Miklós, az operaház művészeti vezetője pedig Győriványi Ráth György lett. Simon Gábor igazgató azt is elmondta, hogy az első kapcsolatfelvétel 1990 tavaszán történt, amikor a budapesti operaház akkori vezetősége, Ütő Endre és Kürthy András tette tiszteletét a kincses város operájában. /Köllő Katalin: Jeles vendégek a kolozsvári operában. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./ "

"A magyarellenes hangulatkeltés intézményes szinten is érezteti hatását, jelentette ki dr. Murvai László, a Nevelési és Kutatási Minisztérium osztályvezetője. Szerinte az RMDSZ-politikusok jelentős segítséget adtak a nehéz kérdések megoldásában. Három főbb feladatot fogalmaztak meg, ismertette elképzeléseiket Murvai: 1. a romániai a magyar nyelvű oktatás hálózati és beiskolázási kérdéseit illetően a szintentartás, jobb esetben a bővítés, 2. az anyanyelvi oktatás továbbfejlesztése, 3. a vidéki iskolák összevonásának, újjászervezésének nyomonkövetése. - Sikerült megőrizni a marosvásárhelyi református líceumot, újraindult az önálló magyar nyelvű líceum I-XII. osztályokkal. A máramarosszigeti magyar líceum újraalakításában előbbre jutottak. Az 1996-1997-es iskolai évben a romániai szakoktatásnak a magyarul tanulók csak az 1,1%-át tették ki, ez 3851 tanulót jelentett. A 2000-2001-es iskolai évben a 321 667 szakoktatásban részesülő tanuló közül 8000 tanul magyar nyelven, ez 2,5%. Nőtt a magyar nemzetiségű egyetemisták száma. 1990-ben Románia 160 ezer egyetemi hallgatójából alig több mint 7900 volt magyar nemzetiségű, 2000-2001-ben az ország mintegy 530 ezer egyetemistájából már több mint 23 ezer magyar. 2001-ben Romániában sikeres vizsgát tett a VIII. osztály elvégzése után a jelentkezők 71,2%-a. Ez a tavalyi eredményekhez képest 6% visszaesés. A magyar nyelvű osztályokban végzett VIII-osok 68%-a tett sikeres vizsgát, ami a tavalyi eredményekhez képest szintén 6%-os visszaesést jelent. Romániában 20 megye ért el magasabb átlagot, mint 71,2%, 22 pedig rosszabbat. Azokban a megyékben voltak jobbak az eredmények, amelyekben a romántanítás nem jelent problémát. Idén az érettségi vizsga nehezebb volt, mint 1990 óta bármikor. A magyar nyelven érettségizők 2001-es sikerszázaléka 88 volt, ami majdnem két százalékkal jobb, mint az országos átlag. - Murvai elmondta, hogy amikor a külföldi tankönyvek körül kirobbant a cirkusz, két nap múlva a miniszter asszony asztalán volt az az elemző jelentés, amely bizonyította, hogy a kisebbségi iskolások számára állami pénzből az utóbbi öt évben arányosan sokkal kevesebb jutott, mint ahogy arra szükség lett volna, és hogy a magyar nyelven tanuló középiskolások azon a néhány könyvön, amelyet román nyelven adtak ki, s az Ábel Kiadó néhány könyvén kívül más tankönyvvel nem rendelkeznek. Murvai szerint ez az anyag segített a tankönyvhisztéria lecsendesítésében. - Végül Murvai összefoglalta a megoldandó feladatokat. Nyomon kell követni a máramarosszigeti magyar iskola újraindítását 2002. szept. 15-én. Veszélyben vannak a teológia profilú magyar nyelvű középiskolák. A csángó kérdésben is lépni kellene. A magyar iskoláik tankönyvekkel való ellátása továbbra is gond. /Szabó Csaba: Állótükörben a 2001-es oktatási gondok. "A miniszter asszonynak jó napja van, ha nem lát minket". = Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./ "

"A Bihar megyei Albison Irinyi József Társaság alakult, hogy méltóképpen ápolják az 1848-as forradalom és szabadságharc jelentős alakjának emlékét. Ő volt az, aki márciusban indítványozta, hogy foglalják 12 pontba a nemzet követelését. Irinyi albisi szülőházának helyén emléktáblát helyeznek el, szobrot állítanak tiszteletére a róla elnevezett nyolc osztályos iskola előtti téren, ahol emlékparkot alakítanak ki. Az iskola szomszédságában pedig Irinyi- emlékházat rendeznek be. A társaságot kilencen hozták létre, védnöke Pete István szenátor, tanácsadója Dukrét Géza, a Partiumi Műemlékvédő és Emlékhelybizottság elnöke. Irinyi József 1822-ben született Albison. /(balla): Irinyi Társaság Albison. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 5./ "

"Fábián Ernőre /Kovászna, 1932. okt. 12. - Kovászna, 2001. aug. 9./, a jeles íróra, filozófusra emlékeztek dec. 3-án Kovásznán. Bárdi Nándor egyetemi tanár Fábián Ernő alakját, munkásságának jelentőségét méltatta, mindemellett bemutatták a szerző 80-as években írt, de csak most kiadott kötetét, amelynek címe Görbe fából nem lesz egyenes. A kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület a jeles íróról nevezte el népfőiskoláját. Gazda József, a szervezet elnöke rövid köszöntője után felolvasták Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár levelét. A magyarországi politikus Fábián Ernő legjelesebb politológiai alkotásának nevezte a most megjelent könyvet. Bárdi Nándor egyetemi tanár Fábián Ernő és a magyar kisebbségi közírás címmel tartott előadást. Fábián, mint mondta, az elitnevelésben hitt, amely átformálja az erdélyi magyar közéletet. Bárdi Nándor előadásában végigkövette Fábián Ernő alkotói életútját, és kifejtette, hogy az író, filozófus 1986-ban a Limes-körben talált igazán önmagára. Az erdélyi magyar értelmiségiek ellenzéki csoportosulásának felszámolása után azon kevesek közé tartozott, akik itthon maradtak, bár magyarországi főiskolai tanári állást ajánlottak neki. A 90-es évek elején létrejön az erdélyi magyar politikai elit, és Fábián Ernő ekkor szorult igazán háttérbe - fejtette ki Bárdi Nándor. Bencze Tibor a most kiadásra került kézirat sorsáról szólt. Elmondta, a 80-as évek közepén Bárdi Nándor csempészte ki Szegedre, és a 90-es években több pályázaton szerepelt, de valahogy mindig kihullott a rostán. Bencze szerint azért, mert sokak számára kényelmetlen volt szembesülni azzal, amit kimond. Vincze Gábor szegedi egyetemi tanár feladata lett a kézirat gondozása, szerkesztése. /Farkas Réka: Új könyv, amely kényelmetlen lehet. Fábián Ernő íróra, filozófusra emlékeztek Kovásznán. = Krónika (Kolozsvár), dec. 5./ "

"Versánszky Ernő második könyve /Virág a töltésen/ témája hasonló az író eddigi írásaihoz: a valamikori kincses város felidézése és saját emlékei. Rövid, olvasmányos történetek sorakoznak a könyvben. /(balázs): Versánszky Ernő: Virág a töltésen. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./ "

"Dec. 3-án ülést tartott az RMDSZ szenátusi frakciója, a megbeszélés tárgya a csíkszeredai dec. 1-jei hivatalos ünnepségek előestéjén Sógor Csaba szenátor aláírásával közzétett felhívás és annak következményei voltak. A felszólaló szenátorok egybehangzó véleménye szerint a felhívás káros és felelőtlen akciót kezdeményezett. Felkérésre Sógor Csaba szenátor lemondott frakciótitkári minőségéről, a lemondást a jelenlévők tudomásul vették. - A szenátus ülésén a politikai nyilatkozatok napirendjén Verestóy Attila frakcióvezető hangot adott az RMDSZ elutasító álláspontjának, kifejtve, hogy a nagyhangú felhívások nem találnak meghallgatásra az egymásrautaltság és a tolerancia szellemében élő és gondolkozó embereknél. Megemlítette, hogy az utóbbi években a román miniszterelnökök és az államelnökök is üdvözletet küldtek a magyarság számára márc. 15-én. Nem fogjuk hagyni, mondotta, hogy egyesek a viszály almájává tegyék a romániai magyarságot. /A szenátusi frakció és a csíkszeredai felhívás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 6./"

"A csíkszeredai közéleti személyiségek a december 1-i ünnepséggel kapcsolatban felhívást adtak ki. A Romániai Magyar Szó kérdésére hárman válaszoltak arra, hogy miért írták alá a felhívást. Dr. Csedő Csaba, Csíkszereda polgármestere elmondotta: nemrégiben a magyarságot imperialista gondolkodást vallónak minősítették, az elmúlt két hónap alatt pedig újabb Har-Kov jelentés készült, a román média ráadásul agresszív hangvételű írásokat közölt a magyarságról. A polgármester szerint a felhívás megfogalmazására azért volt szükség, hogy egy esetleges rendbontást elkerüljenek. Nem helyeselte felhívás két részletét, amely a gyászszalag viselésére vonatkozott, valamint azt, hogy Csíkszeredában nincs helye Románia nemzeti ünnepének megtartására. A fenti két megjegyzéstől elhatárolta magát a rádiónak, televíziónak adott nyilatkozatában. Dr. Szabó Soós Klára tanácsos az előkészületekről /hadsereg felvonultatása, díszszemle/ úgy érezte, ez diverziókeltés és hasonlított a hangulat március 15-ére, a marosvásárhelyi feszültségeket megelőző időszakra. Úgy értékelte, hogy ezzel a nyilatkozattal elejét vették annak, hogy itt valóban egy diverziót tudjanak kirobbantani. Nem vagyok hajlandó a nyilatkozatot visszavonni. - Szondy Zoltán tanácsos: Egyetlen dolog, amin vitatkoztak az aláírók, az a fekete szalag volt. Az lehet hogy nem a legszerencsésebb. Ennek ellenére vállalják. /Daczó Dénes: A csíkszeredai kezdeményezésről - post festum. Miért írtuk alá a felhívást? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 6./"

"Az RMDSZ Csíki Területi szervezete ügyvezető elnöksége nyilatkozatot adott ki, miszerint megdöbbenéssel vették tudomásul Kálmán Ungvári Zsófia főtanfelügyelőnek a csíkszeredai tanintézményekhez címzett körlevelét, amelyben felszólította a tanárokat, hogy diákjaikkal vegyenek a dec. 1-jei román nemzeti ünnepségen, beleértve a katonai parádét is. Erre 1989-es események óta nem volt példa, még felsőbb utasításra sem. Az RMDSZ szervezete felkérte a főtanfelügyelő asszonyt, ne éljen vissza hivatali tisztségével. Az RMDSZ Csíki Területi szervezete sajnálattal vette tudomásul azt is, hogy Mireca Dusa prefektus mozgósíttatja Csíkszereda tanintézményeit. /(Daczó Dénes): Nem volt rá példa 12 év alatt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 6./"

"Gyergyószentmiklóson a Szent Miklós Napok keretében dec. 5-én a Pro Art Galériában ünnepi ülést tartottak, a Domkos Pál Péter Női Kórus fellépése és Pál Árpád polgármester köszöntőbeszéde után Kiss Károly, Kiskunmajsa polgármestere az 1941-ben kötött testvérvárosi szerződés emlékére zászlóval és emléklappal ajándékozta meg Gyergyószentmiklóst. Dr. Garda Dezső képviselő átadta Pál Árpád polgármesternek a két esztendeje készülő Gyergyószentmiklós monográfiája című könyvet. Kiskunmajsa küldöttsége mellett Bácskatopolyáról, Békésről, Egerből, Siófokról, Budapest V. és XVII. kerületéből, valamint Szigetszentmiklósról érkeztek vendégek, együtt tölteni az ünnepet. A Tarisznyás Márton Múzeumban festészeti tárlatot, és gyergyói kötődésű irodalmárok műveiből nyitottak kiállítást és szerzői jelenlétében bemutatták a régen várt településmonográfiát. /Bajna György: Ünnep meglepetésekkel Gyergyószentmiklóson. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 6./"

"Dec. 11-én Szatmárnémetiben, dec. 13-án Nagykárolyban, majd Erdődön mutatják be Illyés Kinga Széchenyi-díjas művész pódiumjátékát. Az élet kenyerének szövegét Illyés Kinga alkalmazta pódiumra, a darabot Barabás Olga rendezte, a verseket és szövegeket Killár Katalin írta, a zenét pedig Hencz József szerezte. Az előadás Árpád-házi Szent Erzsébet életének egy részét mutatja be. Illyés Kinga jótékonysági célból tartja az előadásokat, ezzel a házibetegek gondozását kívánja támogatni. /Az élet kenyere - Pódiumjáték Szent Erzsébetről. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 6./"

"Dec. 5-én az RMDSZ kezdeményezésére tárgyalóasztalhoz ültek a szövetség és a kormánypárt vezető politikusai. Magyarázatot követelnek az utóbbi időben a Szociáldemokrata Párt részéről is egyre hangosabb magyarellenes kirohanásokra, az RMDSZ mindenekelőtt az újabb Harkov-jelentést kéri számon a kormánypárttól. A tanácskozás előtt az egyik részt vevő, Kelemen Hunor képviselő, a Szövetségi Egyeztető Tanács elnöke elmondta: a tervek szerint a tárgyaláson a Román Hírszerző Szolgálatot ellenőrző parlamenti bizottságnak a Hargita és Kovászna megyéről szóló jelentésén kívül ismét téma lesz a Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar oktatási vonalának bővítése, a közigazgatási törvény végrehajtási utasításai, amelyeket a kormány már két hete elfogadott, a Hivatalos Közlönyben azonban még mindig nem jelent meg. További témák: a közbirtokossági erdők visszaszolgáltatásával kapcsolatos kérdések, és szó lesz az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvénytervezetről is. A tanácskozáson minden bizonnyal szó lesz a státustörvényről is. /Székely Kriszta: Szociáldemokratákkal találkozott az RMDSZ. Napirenden a Harkov-jelentés, a státustörvény és a BBTE. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./ "

"A szenátus emberjogi bizottsága kedvezően véleményezte a Puskás Zoltán és Márton Árpád által kezdeményezett új ingatlantörvény tervezetet, amely az 1945. márc. 6-a után államosított egyházi ingatlanokra vonatkozik. Ennek értelmében az érintett ingatlanok természetes állagukban kerülnének vissza a tulajdonosokhoz, anélkül viszont, hogy a bérlőket azonnali kiköltözésre köteleznék. A törvénytervezet kártérítést ír elő arra az esetre, ha az ingatlant már lebontották. /Kedvező vélemény az egyházi ingatlantörvény tervezetéről. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./ "

"Állásfoglalásában a Reform Tömörülés rámutatott: "Csíkszeredában a nemzeti - és emberi - önérzet mellett emelték fel szavukat azok, akik a túlméretezett és erődemonstrációnak tervezett ünnepségről távolmaradásra hívták fel a polgárokat. Ez még akkor is igaz, ha a fekete-karszalag javaslattal a kezdeményezők túllőttek a célon". A szerzők feltették a kérdést: "miért csak akkor ünnep az ünnep a többségi román nemzet politikusainak, ha ezzel meg is alázhatnak minket, Romániában élő magyarokat? (...) Vagy a marosvásárhelyi március provokációját akarták megismételni, amitől megóvott a felhívás és a csíkszeredaiak bölcs józansága?" Az állásfoglalás leszögezte: "Mindazok, akik ezt szervezték, ugyanúgy tudják, mint mi magunk, hogy ez a nap számunkra nem ünnep, nem lehet ünnep. Ez a nap évről évre a be nem tartott ígéretek napja. Azzal, hogy újra és újra mégis megkísérlik ezt ünnepként elismertetni, a nyolcvan éve folytatott elnemzetlenítő politikának nyitnak új és új fejezetet. Csíkszeredában a távolmaradással és a csenddel mondtuk ki: elég. Elég ebből." A Reform Tömörülés nehezményezte, hogy "az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége és a csúcsvezetés több tagja elhatárolta magát ettől. Számukra fontosabb volt a rosszul értelmezett politikai lojalitás a most éppen szövetséges többségi hatalommal, mint a szolidaritás, a közösségvállalás azokkal, akiknek a képviseletére mandátumot kaptak.", majd feltette a kérdést: "megváltoztak az RMDSZ stratégiai céljai?" /Ünnep, ha megalázhatnak? = Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./ "

"A borsi határátkelőhelyen szigorúan alkalmazzák a kormány által a külföldre utazó román állampolgárok esetében bevezetett megszorító intézkedéseket. Az elmúlt öt nap folyamán több személyt visszafordítottak a határról. Ezzel szemben Ioan Rus belügyminiszter úgy nyilatkozott, a Magyarországra történő utazás esetén nem érvényesek a határátlépésre vonatkozó szigorító intézkedések. Kiutazáskor a turistának legalább öt napra elegendő, azaz 250 euróval kell rendelkeznie. Ezt az összeget a román határőrnek kell felmutatni. /Kiss Olivér: Magyarországra is érvényesek a szigorító intézkedések. A határnál is lehet biztosítást kötni. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./ "

"Orbán Viktor miniszterelnök dec. 5-én rádiónyilatkozatában elmondta: mivel a határon túli magyarok "lelkileg nagyon rosszul fogadták" azt a rendeletet, amely lehetővé tette a határőrségnek, hogy a beutazóknál ellenőrizze, van-e a tervezett itt-tartózkodás napjaira 5-5 ezer forintjuk, a kormány a rendelet visszavonása mellett döntött. Ez azt jelenti, hogy visszaállítják a régi rendszert, azaz a beutazóknak immár nem ötezer, hanem napi ezer forintot kell felmutatniuk a határon. A rendelet bevezetését a magyar kormányfő azzal indokolta, hogy minden ország megpróbálja megvédeni magát azoktól a külföldiektől, akik nem tudják fenntartani magukat. Az Orbán-kabinet ugyanakkor döntött arról is, hogy a határon túli magyar diákok magyarországi társaikhoz hasonló igazolványokat kapnak, amelyek birtokában különböző kedvezményekben részesülnek Magyarország területén. - A román határőrök naponta több utast is visszafordítanak a határátkelőknél, amiért nem rendelkeznek a kiutazáshoz meghatározott pénzösszeggel, illetve egészségügyi biztosítással, vagy az ezt helyettesítő meghívólevelekkel. /Orbánék visszavonták a határátlépés szigorítására vonatkozó rendeletet. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./ "

"Dan Matei Agathon turisztikai miniszternek írott nyílt levelében, több tízezer tagja nevében tiltakozik az EMKE az ellen, hogy Segesvár szomszédságában akarja létrehozni az állam a Dracula Land-et. A tiltakozásban az EMKE közgyűlés részvevői felhívják a mininiszter figyelmét arra, hogy Segesvár Európa egyetlen lakott vára, a világörökség része és az UNESCO védelme alatt áll. Az EMKE szerint a "Dracula Land felépítése a 800 éves erdélyi szász kultúra, építészet, egy egész közösség megcsúfolását jelenti". /EMKE-tiltakozás a Dracula Land ellen. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./ "

"Színházi vita. Balogh Péter kolozsváriként, hajdani színházrajongóként, magyar vállalkozóként szólt hozzá a színházi vitához. Nem ért egyet Tompa Gábor igazgató lekezelésével, amikor például Tamás Gáborra, az ő teltházas kolozsvári előadásaira gondol. Járt itt Koós János, Nagy Bandó András, Nagy Natália, Korda György, Balázs Klári is, mind zsúfolt ház előtt léptek föl. Őket Balogh Péter cége, alapítványa /Tonic Média Alapítvány/ hívta meg Kolozsvárra, mert kell a közönségnek másfajta szórakozás is. - A kolozsvári színház - a mi színházunk, a mindnyájunké, hangsúlyozta. A mostani vitában sem bántotta senki a színészeket. A Tonic Média Alapítvány felmérése is mutatja: mindenki elégedetlen a műsorpolitikával, szükségesek a népszínművek, a kabarék is. Balogh Péter azon gondolkodik, hogy az elbocsátott színészeket fel kellene vállalni, segíteni őket, mert megérdemlik. /Balogh Péter: Díjazni tudnám... = Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./ "

"Meghívásos pályázat útján választják ki a státustörvényt felügyelő országos és területi testület irodáinak alkalmazottjait - jelentette ki Nagy Zsolt, az RMDSZ területi szervezetekért felelős ügyvezető alelnöke. Tájékoztatása szerint az országos és területi felügyelő testületben képviselt intézmények és szervezetek ajánlhatnak pályázókat ezekre a feladatokra. Kizáró jellegű feltétel az említett szervezetek és intézmények ajánlása. /Toborzás meghívásos pályázattal. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./ "

"A csíkszeredai bíróság dec. 5-i döntése értelmében felmentette a vád alól Hantz Pétert. A Magyar Középiskolások Országos Szövetségének egykori tiszteletbeli elnöke ellen Borboly Csaba jelenlegi Hargita megyei tanácsos indított pert. Alapfokon hozott ítéletet tdec. 5-én a csíkszeredai bíróság a Borboly Csaba kontra Hantz Péter rágalmazási perben. Borboly Csaba, a MAKOSZ egykori vezetőségi tagja rágalmazás és becsületsértés jogcímén perelte be Hantz Pétert, aki a Szabadság ifjúsági mellékletében 1999-ben közölt írásában sikkasztással, lopásra való felbujtással és közpénzek magáncélra való felhasználásával vádolta a felperest. Borboly Csaba százmillió lejes erkölcsi kártérítést követelt Hantztól, valamint a perköltségek megtérítését. Hantz Péter úgy véli, a Borboly Csaba által kezdeményezett büntetőperben precendensértékű ítélet született, amely mindenképpen számára kedvező. Az alperes szerint a döntés azért is jelzésértékű, mert a hazai civil szférának még nincs elég bátorsága fellépni az olyan jelenségekkel szemben, mint amelyeket ő az ifjúsági lapban nyilvánosságra hozott. /Rostás Szabolcs: Hantz Pétert alapfokon felmentették. = Krónika (Kolozsvár), dec. 6./ "

"Dec. 4-én Kolozsváron, a Györkös Mányi Albert Emlékházban, a Kolozsvári Népfőiskola szervezésében Márkos Albert (1914-1981) zeneszerzőre emlékeztek, halálának 20. évfordulóján. Dr. Angi István zeneesztéta ismertette egykori tanárának, Márkos Albert zeneszerzőnek, a magyar nemzeti iskola egyik kiváló erdélyi képviselőjének életpályáját. Márkos írt népi játékot, balettet, népdalszvittet, kamaraműveket és szimfonikus műveket. Az 1989-es események után ifjabb Márkos Albert, a filharmónia koncertmestere a zeneműveket előadva őrizte az emlékét. /Kulcsár Gabriella: Márkos Albert zeneszerzőre emlékeztünk. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./ "

"A Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) megerősítette a belügyminiszter vélekedését, mely szerint magyar erők munkálkodnak az egységes nemzetállam ellen, amelyek a privatizálás leple alatt gazdasági előnyökhöz akarnak jutni Erdélyben, írta a Curentul. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./"

"Kézzel írott levelek százait szórták szét rövid idő leforgása alatt Nagyváradon. A hadsereg nevében fenyegetik a lakosságot, hogy üldöztetés áldozatai lesznek családtagjaikkal együtt a Keleten maradók. Románia europanizálását emlegeti a röpcédulaszerű kézzel teleírt papíros, amelyet a postaládákba dobáltak, főként a magyarok lakta területeken. A hadsereg képviselői szerint egy elmebeteg vagy politikai, esetleg vallási csoportok agyszüleménye a fenyegető cédula. Nagyváradon vizsgálat indul az ügyben. /(Balla Tünde): Nagyváradon a hadsereg nevében fenyegetőznek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./"