"Tempfli József katolikus püspök, Tőkés László református püspök és Mózes Árpád evangélikus püspök közös nyilatkozatban fejezték ki aggodalmukat a Hargita megyében illetve Székelyudvarhelyen folyó testvérharc miatt. Közös állásfoglalásukban szorgalmazták a kialakult viszály mihamarabbi megszüntetését. /Nyilatkozat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 28./"

"Az RMDSZ nemzeti-liberális platformja, a Reform Tömörülés Székelyföldi Választmánya állásfoglalásában tiltakozott az RHSZ-bizottsági jelentésben (az újabb Har-Kov Jelentésben) és az annak kapcsán megfogalmazott Székelyföld- és magyarellenes megnyilvánulások ellen és visszautasította azt a vádat, hogy a térség ,,romántalanítása" folyna. /Állásfoglalás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 28./"

"A kelgyeszti pap (Kelgyeszt Roman melletti csángó falu, ahol még a középkorúak java része is beszéli a szép archaikus magyar nyelvet) egyszerűen megtiltotta a ,,parókiához tartozó fiataloknak", hogy a szentgyörgyi Csángó Napra utazzanak, itt fellépjenek (szavai szerint mehetnek Németországba, Olaszországba, de ide nem), közben az európai fórumokon elismerik, hogy a moldvai katolikus közösség a magyar kultúrához tartozik. Miközben az alternatív oktatásban segédkezőket üldözik a moldvai falvakban, közben újabb könyvadományok érkeznek. /Ferencz Csaba: Ellenpontok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 28./"

"Nov. 23-án Az erdélyi magyar oktatás jelene és távlatai címmel szervezett tanácskozást a Szováta kerületi RMDSZ szervezet, amelyen Asztalos Ferenc és Makkai Gergely parlamenti képviselők, a megyei tanfelügyelőség tisztségviselői és tanfelügyelők, valamint környékbeli iskolaigazgatók, polgármesterek, pedagógusok vettek részt. Asztalos Ferenc, aki a parlament tanügyi bizottságában képviseli évek óta az RMDSZ-t, ecsetelte azt a küzdelmet, amit minden kicsi eredményért meg kell vívniok. A képviselő kitért a Kovászna megyei konfliktusra, a kommunista rendszerre jellemző kommandószerű, a megfélemlítést célzó ellenőrzésekre, valamint a csángó gyermekek magyar oktatása körül kirobbant viszályra, ennek nyomán az RMDSZ részéről tett intézkedésekre. A szakminiszterrel kötött megegyezés alapján létrehozott bizottság előteremti a szükséges összegeket a magyar nyelvű oktatásban jelentkező nagyméretű tankönyvhiány orvoslására, s újabb bizottság vizsgálja ki a Bákó megyében kialakult helyzetet. - Kiderült, hogy sem az iskolák, sem az önkormányzatok nem voltak kellőképpen felkészülve erre a váltásra, amely révén az épületek, illetve a tanerők bérezése a helyhatóságokhoz került. Mivel a tanerők fizetése a helyi költségvetés tételeként nagy összeget képvisel, a helyi tanácsok sok településen úgy döntöttek, hogy több pénz nem jár az iskoláknak. - A román és magyar szakos tanárok hiánya évről évre aggasztóbbá válik. - Egy beszédes adat: míg az 1989-90-es tanévben 231.893 diák tanult a romániai iskolák, óvodák magyar tagozatán, ez a szám jelenleg 187.140. /(bodolai): Az erdélyi magyar oktatás jelene és távlatai. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 28./"

"Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület dec. 1-jén tartja évi közgyűlését Kolozsváron, a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében, ennek keretében a hagyományos EMKE díjkiosztásra kerül sor. Az idei díjazottak: Kacsó Sándor díj, Papp Sándor Zsigmond, kiváló publicisztikai tevékenységéért; Janovics Jenő díj, Jászberényi Emese, a marosvásárhelyi hivatásos rádiózás szolgálatában kifejtett kiváló munkájáért; Kacsó András díj, Füzesi Albert, az erdélyi magyar néptáncmozgalom szolgálatáért, gyerek-, ifjúsági-, valamint faluközösségek tánccsoportjaival elért kimagasló művészi teljesítményéért; Bányai János díj, Szőcs Lajos, a Kőrispatakon létrehozott Szalmakalap Múzeum megteremtéséért; Vámszer Géza díj, Kovács Piroska, a regionális kultúrák megőrzése, a máréfalvi székelykapuk megismertetése és védelme terén kifejtett kiváló munkájáért; Kun Kocsárd díj, Pillich László, a Heltai Alapítvány képviselte új erdélyi közművelődési modell kimunkálásában szerzett érdemeiért; Kun Kocsárd díj, Lukácsy Szilamér, az erdőcsinádi Ifjúsági Ház létrehozásáért, a közép-erdélyi magyar közművelődés szolgálatáért; Nagy István díj, Szép Gyula, az erdélyi magyar zenei élet intézményesülését szolgáló munkájáért; Bánffy Miklós díj, Hajdú Géza, a nagyváradi színjátszás szolgálatában eltöltött több mint három évtizedes kiemelkedő színészi- és intézményszervezői munkásságáért; Szolnay Sándor díj, Ütő Gusztáv, a korszerű művészeti mozgalmak intézményesített ösztönzéséért; Kovács György díj, Györffy András, az erdélyi magyar színjátszás hagyományainak képviseletéért, kiváló alakítások soráért; Poór Lili díj, Méhes Katalin, színház és közönség egymásratalálása érdekében kifejtett igényes színpadi munkájáért; Monoki István díj, Györffi József, székelyudvarhelyi igazgatóként, az erdélyi magyar könyvtárkultúra szolgálatában kifejtett minőségteremtő munkásságáért; Szentgyörgyi István díj, Kalmár Lili, a szórványmagyar öntevékeny színjátszás szolgálatában eltöltött több évtizedes munkásságáért; Emlékoklevelet kap Birck Edit, az erdélyi irodalmi emlékhelyek kialakításában nyújtott tevékenységéért. Balázs Ferenc születésének 100. évfordulója alkalmából az EMKE és a Romániai Magyar Népfőiskolai Társaság díjat alapított, melyet első alkalommal Péter Károly, az Aranyosgyéresi Népfőiskola megszervezésért, a népfőiskola mozgalom szolgálatában végzett munkájáért kap. /D. T. K.: EMKE közgyűlés és díjkiosztás. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./"

"Amikor megjelent Kallós Zoltán fantasztikus balladáskönyve, amihez hasonlót legfönnebb Domokos Pál Péter publikált a Kallós-kötet megjelenése előtt harminc esztendővel, a megyei propagandafelelős megintette a napilapot, ahol megjelent a könyvismertető: nem kell foglalkozni Moldvával. A csángókról akkor már csak Beke György riportjaiból lehetett tudni. Egy évvel a Kallós-gyűjtés megjelenése után ugyancsak a Kriterion publikálta Márton Gyula tanulmánykötetét - A moldvai csángó nyelvjárás román kölcsönszavai. Azóta ismertté váltak az archaikus csángó imák. - Asztalos Ferenc képviselő emlékeztetett: Klézsén a szülők vállalták, hogy oktatás után, szabadidőben, magánházaknál szerveznek tanítást magyarul. Erre jött a hatóságok reakciója: megfélemlítés, pszichikai terror. Markó Béla RMDSZ-elnök beszélt az oktatási miniszterasszonnyal, az RMDSZ pedig tényközlő levelet juttatott el neki: a Bákó megyei Klézsén történtek ellentmondanak a román alkotmány, az oktatási törvény vonatkozó előírásainak. /Oláh István: Világgá szállt imák. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 28./"

"Egy évtizede hagyományos az ősi zilahi kollégiumban az Ady Endre vers- és prózamondó vetélkedő. Idén nov. 24-én tartották meg nyolc szilágysági magyar tagozatos és két magyarországi középiskola versenyzőinek részvételével. Ezúttal az Ady emlékverseny keretében matematikai vetélkedőt is rendeztek, első alkalommal, zilahi, krasznai, balassagyarmati és csengeri versenyzőkkel, valamint román tagozatos tanulókkal. Ez utóbbiak szerezték meg az elsőséget. /(fejér): Ady emlékverseny. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 28./"

"Seres Dénes szenátor bemutatta Szilágy megye azon településeinek listáját, amelyekben meghaladja a 20 százalékot a magyar anyanyelvű lakosság. Mintegy félszáz helységet érint, azaz minden ötödik települést. /(fejér): Minden ötödiknek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 28./"

"Az Ifjú szívekben élek c. irodalmi vetélkedővel kezdődtek Szatmár megyében az Ady-ünnepségek, s ezúttal is a Kárpát-medencei versszerető magyar fiatalok seregszemléje volt a rendezvény. Nov. 23-án Szatmárnémetiben erdélyi, pártiumi, kárpátaljai, felvidéki és anyaországi diákok mérték össze tehetségüket. Muzsnay Árpád főszervező, az EMKE alelnöke elégedett volt a színvonallal. A fődíjat a helyi Kölcsey Főgimnázium Nagy Gyula tanár úr vezette csapata nyerte. /Nem baj, ha régiónként más-más a kép... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 28./"

"Nov. 24-én száz tanuló és kísérőtanáraik vettek részt Marosvásárhelyen a helyi Vályi Gyula Matematikai Kör által szervezett VI. Vályi Gyula-emlékversenyen. A marosvásárhelyi diákok mellett baróti, bethleni, brassói, csíkszeredai, kecskeméti, kolozsvári, lugosi, medgyesi, nagyszebeni, szatmárnémeti, nyárádszeredai és sáromberki V- VIII. osztályos tanulók vállalták a megmérettetést. A matematikai verseny mellett a helytörténeti vetélkedőn Marosvásárhellyel kapcsolatos kérdésekre kellett válaszolniuka tanulóknak. A legjobban a kecskeméti csapat ismerte a város múltját és jelenét. /(simon): VI. Vályi Gyula-emlékverseny. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 28./"

"Moldvában nem probléma a csángók templomi anyanyelvhasználata, mert akik misére járnak, mind románul beszélnek - jelentette ki Karl-Joseph Rauber érsek, a Vatikán budapesti nagykövete egy közelmúltban adott interjújában. A moldvai magyar nyelvű istentiszteletek kérdése a román illetékesek hatáskörébe tartozik, a Vatikán ugyanis nem küldhet magyar papot a csángókhoz - fűzte hozzá a nuncius. A nuncius hozzátette: a követségen dolgozó, moldvai származású apácáktól szerzett személyes tapasztalatai szerint a csángók egymás között románul beszélnek, román könyveket olvasnak és románul imádkoznak. A magyar katolikus egyház vezetése eddig nem értékelte a nuncius kijelentéseit. Paskai László bíboros szerint a csángók helyzete nagy figyelmet kapott a magyar médiától, ő azonban - a nunciushoz hasonlóan - nem elég tájékozott a kérdésben. - A magam részéről nem tudok véleményt nyilvánítani, mert egyszer sem voltam ott. Nagyon jól tudom azt, hogy egy nagyon összetett kérdés, és a pozitív véleménynyilvánítás felelőtlenség volna részemről. Ez nem azt jelenti, hogy nem érdekel a csángó testvéreknek az életkörülménye, az ő egyházi életük, de véleménynyilvánítással még segíteni nem tudunk. - A magyar püspöki kar egyébként foglalkozik ezzel a kérdéssel? - érdeklődött a riporter. - A magyar püspöki karnak a joghatósága a magyar katolikusokra terjed ki, nem más országok katolikusaira, és ilyenformán ezzel konkrétan így nem foglalkozunk. (Duna Televízió híradója, nov. 20.) /Csángók és a nuncius. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 28./ "

"Álproblémának minősítette Adrian Nastase miniszterelnök nov. 27-én azt a vitát, amely a román államhatalom Hargita és Kovászna megyében történt állítólagos meggyengüléséről folyik Romániában. Egyúttal arra figyelmeztette a Román Hírszerző Szolgálatot /SRI/: ha olyan információi vannak, hogy valahol megsértik a törvényt, akkor kötelessége az illetékes ügyészséghez fordulni. Nastase "politikai csapdának" minősítette az ellenzéki pártoknak azt a szándékát, hogy egyszerű bizalmatlansági indítványt kívánnak beterjeszteni Hargita és Kovászna miatt a törvényhozásban. A kormány azonban nem sétál bele abba a kelepcébe, hogy álvitákba kezdjen az állam tekintélyéről - mondta. /Politikai csapda az NLP indítványa. Nastase: A kormány nem kíván besétálni a kelepcébe. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./"

"Az RMDSZ szokásos bukaresti sajtótájékoztatóján Verestóy Attila szenátor, az RMDSZ szenátusi frakciójának elnöke nov. 28-án elmondta: jelen pillanatban az 1918. december 1-ei Gyulafehérvári Nagygyűlés nyilatkozatának a felelevenítése különös aktualitással bír. Felelevenítve a gyulafehérvári végső nyilatkozat egyes passzusait, az RMDSZ szenátora kifejtette: ezek a gondolatok összekötik a kisebbségi magyar közösséget a többségi románsággal. A továbbiakban Verestóy Attila kitért a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ tevékenységét felügyelő parlamenti bizottság által kibocsátott dokumentum következtében kialakult helyzet értékelésére. Verestóy Attila kijelentette, hogy a Ioan Rus belügyminiszter által bemutatott dokumentum pontjai nem tükrözik a valóságot. Márton Árpád képviselő idézte azt a határozatot, amely kötelező módon előírja a jelentéseknek a parlament két háza előtti bemutatását. Végezetül Verestóy Attila hangsúlyozta: anyagot meg kell vizsgálni. /Politikai eltévelyedés a RHSZ székelyföldi jelentése. RMDSZ-sajtóértekezlet Bukarestben. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./"

"A Kovászna Megyei Tanács elnöke, Demeter János, valamint az RMDSZ helyi szervezetének elnöke, Albert Álmos nyílt levelet intézett a megye néhány román politikusához és a román civil társadalom több vezető egyéniségéhez. A nyílt levélben arra kérték honfitársaikat, a sajtóban nyilvánítsák ki álláspontjukat a Hargita és Kovászna megyében uralkodó helyzetről szóló titkosszolgálati beszámolóval kapcsolatban. Az RMDSZ választ vár többek között Adrian Casuneanu szociáldemokrata párti képviselőtől, Horia Grama prefektustól, Gheorghe Tatutól, Kovászna megye volt prefektusától, Laurentiu Stamatescutól, a Kovászna megyei titkosszolgálat vezetőjétől, megyei és helyi tanácsosoktól, lelkészektől, a közintézmények helyi vezetőitől, valamint a helyi román sajtó vezető munkatársaitól. /Székelyföldi románok véleményét kéri az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./"

"Az RMDSZ parlamenti frakciójának vezetője, Verestóy Attila arra kérte a Román Hírszerző Szolgálatot /SRI/ felügyelő parlamenti bizottságot, hogy javítsák ki a bizottság elnökének, Ion Stannak a jelentését a Hargita és Kovászna megyékben uralkodó helyzetről. Verestóy részt vett a bizottság székelyföldi látogatásában, ahol a titkosszolgálat munkatársai azt nyilatkozták, a kisebbségek tevékenysége nem veszélyezteti a nemzetbiztonságot, csupán egyéni kivételekről van szó, amelyet ellenőrzés alatt tartanak. Az RMDSZ-politikus azt is elmondta, hogy amennyiben a bizottság elnöke ismerné Románia Nemzetbiztonsági Stratégiáját, tudná, hogy az anyanyelven való tanulás, a nemzeti identitástudat megőrzését szolgáló állami intézkedések, valamint a helyi hatóságok közötti együttműködés nemzeti érdek, és korántsem kockázati tényező. Verestóy szerint itt az ideje annak, hogy a nemzetiségi kérdés megszűnjön a politikai harc eszközének lenni. - A Szociáldemokrata Párt és az RMDSZ vezetősége a jövő héten közös tárgyalást kíván folytatni a Román Hírszerző Szolgálatot felügyelő parlamenti bizottsága elnökének nyilatkozata elemzésére. Verestóy elmondta, az RMDSZ a beszámoló korrigálását várja el a szociáldemokratáktól. Kár volna, hogy az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt két külön táborban ébredjen fel, egy ilyen helyzet ugyanis parlamenti és kormányzati egyensúlyvesztéshez vezetne. /RMDSZ-SZDP egyeztetés Harkov-ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./"

"Orbán Viktor magyar miniszterelnök szokásos szerda reggeli rádióinterjújában /nov. 28-án/ úgy fogalmazott: a kedvezménytörvénnyel kapcsolatban a román kormányfőnek higgadt, nyugodt, határozott válaszlevelet küldött, amely esélyt ad arra, hogy a román fél megfontolhassa a magyar javaslatokat és valamilyen egyezség szülessen az ügyben. A román kifogásokat illetően elvi természetű álláspontot fejtett ki, amely az európai civilizációs hagyományokat tudja maga mögött érvként felsorakoztatni. Közölte: a román miniszterelnökhöz intézett levél lényege az, hogy a kedvezménytörvényt nem kell módosítani, a részletes tartalmát kijelölő végrehajtási rendeletekről viszont szívesen tárgyal a magyar fél, és minél több kérdésben törekszik egyetértésre jutni. /Orbán: Higgadt válasz Bukarestnek. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./"

"Adrian Nastase miniszterelnök szerint az RMDSZ feleslegesen siet a magyar kedvezménytörvényben szereplő ajánló testületek létrehozásával, mivel ezeknek nem lesz mit csinálniuk. A megyei prefektusokkal tartott nov. 27-i videokonferencián Nastase úgy fogalmazott: nem érti, hogy mivel foglalkozik az RMDSZ, a magyarigazolványok kiadásával, avagy annak ellenőrzésével, hogy Romániában ki jogosult ilyen igazolványra. Nastase emlékeztetett arra, hogy a magyar miniszterelnökkel tartott legutóbbi megbeszélésén semmiben nem egyeztek meg a magyarigazolványok kiadását illetően. /Nastase. Nem kellenek ajánlószervezetek - véli a kormányfő. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./"

"Felelősségteljesen kell értékelni Antonescu marsall történelmi szerepét, figyelembe véve Románia integrációs érdekeit - jelentette ki Adrian Nastase kormányfő. A prefektusokkal tartott nov. 27-i videokonferenciáján a miniszterelnök bemutatott egy 1941. november 13-án keltezett jegyzőkönyvet. Eszerint Antonescu marsall megkérdezte Gheorghe Alexianutól, Dnyeszteren túli kormányzótól, hogy teljesítette-e a parancsot, amely arról szólt, hogy minden, az október 22-i odesszai merénylet során megölt román életéért cserébe 200 zsidót végezzenek ki. Alexianu válasza: "Kivégeztük és felakasztottuk őket Odessza utcáin." - Antonescu az utolsó percig kitartott Hitler mellett, és hadat üzent az Amerikai Egyesült Államoknak. Felelős politikusként ezért azt tartom célszerűnek, hogy Románia inkább a jövő felé forduljon múltja helyett - hangoztatta Nastase, aki a jegyzőkönyv nyilvánosságra hozatalával igazolni kívánta amerikai útja alkalmával tett ígéretét, miszerint Romániában nem engedélyezik Antonescu marsallnak emléket állító szobrok felállítását. /Antonescu kitartott Hitler mellett. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./"

"Vasile Soporan prefektus nov. 28-án úgy nyilatkozott, még mindig nem sikerült megbeszélnie Gheorghe Funar polgármesterrel a közigazgatási törvény gyakorlatba ültetését. Mint ismeretes, a jogszabály megjelenését követően a polgármester elmondta, Kolozsváron nem lesznek kétnyelvű táblák. Soporan elmondta: 28-án tlálkozott Gheorghe Funarral, a közigazgatási törvény alkalmazása viszont nem került szóba. Nov. 22-én Vasile Soporan azt nyilatkozta, hogy a hét közepéig "meggyőzi" a város elöljáróját arról, hogy Kolozsváron is alkalmazni kell a törvényeket. /Kiss Olivér: Nem tartotta be a szavát a prefektus. Soporan nem említette Funarnak a kétnyelvű táblák ügyét. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./"

"Nov. 28-án ünnepélyes keretek között a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) díszdoktorává avatták Dr. Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érseket. Az eseményt megtisztelték jelenlétükkel az erdélyi magyar történelmi egyházak képviselői, egyetemi tanárok, az erdélyi magyar közélet kiemelkedő személyiségei. Dr. Andrei Marga, a BBTE rektora elmondta: a BBTE szenátusa úgy döntött, hogy idén a díszdoktori címet az erdélyi tudományos élet három kiemelkedő személyiségének, Bartolomeu Ananiának, Kolozsvár, Révkolostor és Erdőfelek ortodox érsekének, Jakubinyi György Miklós gyulafehérvári római katolikus érseknek és Paul Philippi egyetemi tanárnak adományozza. A BBTE-n 1996-ban megalakult a Római Katolikus Teológiai Didaktikai Kar. Ezáltal az összes erdélyi történelmi egyház része lett a BBTE-nek, és így az intézmény felsorakozott azon nemzetközi elismerésnek örvendő európai egyetemek közé, amelyek a leggazdagabb teológiai képzést nyújtják a hallgatók számára - mondotta Andrei Marga. Dr. Csucsuja István egyetemi tanár, a BBTE Történelem és Filozófiai Tanszékének dékán-helyettese mondott méltató beszédet, amelyben dr. Jakubinyi György Miklós életútját és munkásságát ismertette. Magyarul is szólva a jelenlévőkhöz, kifejtette a tudós főpapról: "Most, amikor szélesebb körű tudományos elismerést nyert, hálásak vagyunk neki azért a nagy szellemi és lelki bővülésért, amelyet híveinek, egyházának, fajtájának nyújt. Azért, hogy egyházfejedelemként méltósággal képvisel minket, s oly sokat tesz azért, hogy közösségünk eljusson önmegvalósítása legnagyobb lehetőségeihez." A Római Katolikus Teológiai Kar részéről dr. Márton József egyetemi tanár hangsúlyozta, hogy dr. Jakubinyi György hivatásának élő, igazi paptanár volt, aki tanári mivoltát püspökként sem vetkőzte le. Az ünnepség az érsek tudományos előadásával zárult. /Papp Annamária: Díszdoktorrá avatták dr. Jakubinyi György érseket. A római katolikusok "egyházfejedelme". = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./"

"Kovács Béla, a Partiumi Keresztény Egyetem rektora a vele készített interjúban kifejtette: a Sulyok István Református Főiskola jogutódjaként létrejött nagyváradi magánegyetem tíz éves múltra tekint vissza. 2000. dec. 7-én nyert hivatalos akkreditációt a román államtól. 210 fő első évfolyamos hallgatójuk és 165 végzősük van, öt tagozaton. A szociális munkás-vallástanár, a német nyelv-vallástanár szak végzősei Kolozsváron, az egyházzene szak első csoportja pedig a bukaresti nemzeti zeneegyetemnél végzett kitűnően, 90 százalék feletti eredménnyel. - Idén már hét egyetemi szakot hirdettek. A tanítóképző főiskolán már több, mint egy éve végzett az első generáció és nem sikerült lediplomázniuk, az egyedüli szak, amelyikre még várják az akkreditációt. Az angol nyelv és irodalmat és román nyelv szakot is akkreditáltatták. Kovács Béla javasolta, ha meglesz a Sapientia akkreditációja, járjanak el az oktatási minisztériumnál, tisztázzák, milyen körülmények között lehet összevonni a két egyetemet. A rektor részt vesz a Sapientia Egyetem ideiglenes szenátusában. - A PKE a Sulyokkal együtt nevelt már vagy 500 diplomás embert. - Az egyetemet az egyházkerületnek kellett fenntartania, az állam még 5 százalékát sem adta a költségvetésnek. A román állam most sem segít, bár a törvény jogot adna neki erre. /Balla Tünde: A román állam ma sem segít minket. Interjú Kovács Bélával a Partiumi Keresztény Egyetem rektorával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./"

"Az erdélyi magyar orvos- és gyógyszerészképzés múltjáról és jelenéről hangzott el két előadás Marosvásárhelyen, a Kemény Zsigmond Társaság nov. 17-i összejövetelén. Dr. Feszt György nyugalmazott egyetemi tanár, az EMKE Orvostudományi Szakosztályának vezetője a múltba tekintett vissza, míg dr. Péter Mihály akadémikus a jelenkori statisztikákat ismertette a hallgatósággal. Az orvosképzés kezdetei az 1775. évig nyúlnak vissza Erdélyben, amikor a kolozsvári piarista intézetben a bonctan, a szülészet és a sebészet tanításával elindult ez a folyamat. A második mérföldkőnek számító adat 1872, amikor is a kolozsvári egyetemen megindul a valóban egyetemi szintű magyar nyelvű orvosképzés. 1919 májusában a Ferenc József Egyetem helyére a román I. Ferdinánd Király Tudományegyetem költözött. 1945 őszén a Groza-kormány döntése alapján Marosvásárhelyre költöztették a Bolyai Egyetem egyik fakultásaként működő magyar tannyelvű orvosi kart. Dr. Péter Mihály egyetemi tanár kifejtette: 2000-ig 10.925 általános orvost, gyógyszerészt és fogorvost képezett az egyetem. 1962. évben kezdődött a kétnyelvűség bevezetésével a magyar nyelvű orvos- és különösen a gyógyszerészképzés elsorvasztása. A rendszerváltás évében csak egy évfolyam tanult már a gyógyszerészetin, s az orvosi kar hallgatóinak is mindössze a tíz százaléka volt magyar. 1989 után jelentős mértékben megnövekedett a magyar hallgatók száma, s bár ma az összdiákság 44,76 százalékát teszik ki, az egyetemi oktatóknak továbbra is mindössze 26,2 százaléka magyar. Az egyetem életét érintő kérdésekben továbbra is az egyetemi szenátus román többség dönt. /(bodolai): Múlt és jelen. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 29./"

"A Székelyföldi Közösségfejlesztők Egyesülete a közelmúltban civil fórumot szervezett Szovátán, amelyen 37 nemkormányzati szervezet képviseltette magát, köztük a bukaresti székhelyű Román Közösségfejlesztők Egyesülete is. Felvezetőként Kolumbán Gábor: Önkéntesség és szakmaiság című előadása, Dáné Tibor eszmefuttatása a szórvány és tömbmagyarság viszonyáról, illetve Sánduly Edit a fejlesztés és fejlődés viszonyáról tartott előadása hangzott el. A fórumon Maros megyéből is számos szervezet jelen volt, többek közt az EMKE, a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete, a nyárádszeredai Pro Familia, és Transylvania, valamint a művelődési otthon, a kibédi Seprődi János Művelődési Egyesület, a Sóvidéki és a Kisküküllő menti Kistérségi Társulások, a Bernády Közművelődési Egyesület stb. /Székelyföldi civil fórum. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 29./"

"Nov. 27-én Kolozsvárott közönségével találkozott a Duna Televízió küldöttsége. Levetítették Csáky Zoltán és Marossy Géza nagy visszhangot kiváltott Hagymakupolás Honfoglalás című dokumentumfilmjét. Marosvásárhely, Székelyudvarhely és Csíkszereda után került sor a kolozsvári találkozóra, melynek célja a Duna tv szellemiségének elmélyítése. Csáky Zoltán kifejtette, hogy munkája során állandóan járja Erdélyt, és lépten-nyomon tapasztalja a görögkeleti egyház terjeszkedési törekvését. A 20. század eleje óta a román nacionalizmus számára a legnagyobb kihívás az erdélyi magyarság és főleg a 800 ezer lelket számláló Székelyföld elrománosítása, ennek érdekében ortodox templomokkal, kolostorokkal, imaházakkal bástyázták körbe ezt a területet. Valamiképpen állást kell foglalni ez ellen a nem is vallási, inkább nemzeti fundamentalizmus térnyerése ellen. Gabriel Andreescu (román Helsinki Bizottság elnöke) mondta el, hogy az ortodox terjeszkedés a mai román nacionalizmus legerősebb formája, volt szekusok által irányított kampány, az ortodox papok manapság a parlament helyett inkább a helyi önkormányzatokba igyekeznek beépülni. Közülük sokan legionárusok voltak. Hargita és Kovászna ortodox püspöke is elismeri, hogy más vidékekhez képest több a templomuk, de szerinte, ez nem gyarmatosítás, csak a szórványban élő hívek kiszolgálása. Azt már egy csíkszeredai városi vezetőtől tudjuk meg, hogy az ortodox egyház, ilyen-olyan módon, a volt pártszállóra, a kereskedelmi bank régi épületére, autószerelő cégre (!) stb. tette rá a kezét. - Csupán Kolozsváron egyidőben nyolc görögkeleti templomot építenek. Visszatetsző a hódító igyekezet, mert egyházi mezben jelentkezik. A sepsiszentgyörgyi lábasház elfoglalására tett szándék, a pápa kitiltása Erdélyből romániai látogatása során, a történelmi magyar egyházak elkobzott ingatlanjainak vissza nem szolgáltatása mind ugyanazt a célt jelzik. 1990 után minden román kormány valamilyen formában kiemelten támogatta az ortodox egyházat. A hallgatóságból elhangzott, hogy az ortodox térhódítás elleni egyetlen megoldás az autonómia lehet. /Ördög I. Béla: A Hagymakupolás Honfoglalás - Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./"

"A napokban zajlott a dési református egyházmegye második ifjúsági találkozója Kérőben. Az elsőt tavaly rendezték meg Magyarnemegyén. Idén tizenegy gyülekezet több mint ötven fiatalja volt jelen. A három napig tartó rendezvény bibliaórát, közös éneklést, táncversenyt, divatbemutatót, vetélkedőt, újságszerkesztést, rövid színdarabokat foglalt magába. A fiatalok együtt énekelték a Mészáros Lehel, II. éves teológiai hallgató által szerzett himnuszt, a Fohászt: "Adj Uram erot, hogy a barátomat megtaláljam, /Adj új jövot, fénylo arcodat meglássam, /Erdély újra éljen, lobogjon tiszta fényben..." /Raff Róbert: Erdély újra éljen, lobogjon tiszta fényben. A dési egyházmegye második ifjúsági találkozója. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./"

"Nov. 28-án Nagyváradon mutatta be a kolozsvári Kriterion Kiadó legfrissebb köteteit. Géczi Róbert felelős szerkesztő elmondta, hogy az iskolai könyvvásárra 25 magyar címmel érkeztek, s hoztak román nyelvű kiadványokat is. A Kriterion új kiadványai között vannak a Téka sorozat frissen megjelent kötetei is. Dsida Jenő költészetét Láng Gusztáv, Kuncz Aladár munkásságát pedig Pomogáts Béla elemezte. /(pásztai): Kriterion-vásár az Eminescuban. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 29./"

"Magyar Írószövetség 1061 tagjából 339-an vettek részt a Pesti Vigadóban tartott nov. 24-i közgyűlésen, s ebből 71 tag a határon túlról érkezett. A résztvevők már érkezéskor kézhez kapták Pomogáts Béla elnöki beszámolóját, amely kitér az irodalom rendszerváltás utáni autonómiájának, közéleti szerepvállalásának kérdéseire, illetve többközpontúságából adódó struktúrájára, melynek" köztársaságában" az anyaországi mellett szerepe van a romániai, szlovákiai, jugoszláviai, kárpátaljai, valamint a nyugati magyar irodalmaknak. A beszámoló kitért az irodalom plurális szervezeti életére, az írószövetség mellett létrejöttek más írószervezetek is. A gyűlésen részt vett és némileg kampányízűen szólalt fel Kovács László MSZP-elnök. Pomogáts Babits Mihályt idézve a "kettészakadt irodalomról", a magyar irodalom szekértáborokra szakadásáról szólt, szembeállítva azt határok fölötti egységével. Gálfalvi Zsolt fölemlítette, hogy a határon túli tagok negyedik alkalommal vesznek részt a közgyűlésen, amely minden évben ugyanazokkal a gondokkal szembesül. A közgyűlésen megválasztották a választmányt. A legtöbb szavazatot (234) Pomogáts Béla gyűjtötte be, őt Kalász Márton, majd Jókai Anna követték. Erdélyiek közül Lászlóffy Aladár nyerte a legtöbb szavazatot. További választmányi tagok Erdélyből: Kántor Lajos, Szilágyi István, Farkas Árpád, Gálfalvi György, Szőcs Géza, Bálint Tibor, a korábban áttelepültek közül pedig Csiki László és Beke György. Más régiókból való tagok: Gion Nándor, Balla D. Károly, Vári Fábián László. Az új elnököt a választmány 10-15 napon belül megválasztja. /(Gál Éva Emese): A Magyar Írószövetség közgyűléséről. 71-en a határon túlról érkeztek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./"

"Corneliu Vadim Tudor néhány nappal a szept. 11-i terrortámadások után egy sajtóértekezleten arról beszélt, hogy Romániában 1995-ben - az ország akkori vezetőinek tudtával - katonai kiképzést kaptak a Hamász palesztin terrorista szervezet fegyveresei. A vád elhangzása után a román illetékesek közölték, hogy a szenátor által említett időben a Palesztin Hatóság kormányőrsége számára képeztek ki embereket az erről kötött nemzetközi megállapodások alapján. A legfelsőbb ügyészség hivatalból vizsgálatot indított a szenátor kijelentései kapcsán. A vizsgálat vádemelési javaslattal zárult, s az eljáráshoz az igazságügyi miniszteren keresztül kérték Tudor mentelmi jogának felfüggesztését. A parlamenti csoportok szónokai azt hangsúlyozták, hogy Tudor alaptalan kijelentéseivel nagy kárt okozott Románia nemzetközi tekintélyének. Eckstein-Kovács Péter, az RMDSZ szenátora emlékeztetett arra, hogy a szenátushoz ezt megelőzően már nyolc esetben érkezett kérés Tudor mentelmi jogának megvonásáról, de eddig egyetlen ilyen esettel sem foglalkoztak. "Mindez azt mutatja, hogy a szenátus nagyon nagy fokú megértést tanúsított Tudor szenátorral szemben" - mondta. Végül felfüggesztették Corneliu V. Tudor mentelmi jogát. /Felfüggesztették Corneliu V. Tudor mentelmi jogát. Bíróság elé állítható a Nagy-Románia Párt elnöke. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./"

"Nov. 29-én "A kutatás csődje" név alatt egyszerű bizalmatlansági indítványt terjesztettek a parlament elé a Demokrata Párt és a Liberális Párt képviselői. A kutatási minisztériumnak 1 százalékot kellene kapnia a Nemzeti Gazdasági Össztermékből, de csupán 0,2 százalékot utaltak ki. Ez immár a harmadik bizalmatlansági indítvány a jelenlegi parlamenti ülésszakban. /Újabb egyszerű bizalmatlansági indítvány. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./"

"Ion Iliescu államfő szerint "túlzó nyilatkozatok" hangzottak el azzal kapcsolatban, hogy a román állam elveszítette volna hatalmát Hargita és Kovászna megyében. Az elnök a balti államokban tett körútjáról hazatérve nyilatkozott Bukarestben újságíróknak. Iliescu úgy fogalmazott, hogy mindkét fél részéről hangzottak el kellően vissza nem fogott nyilatkozatok. Hangsúlyozta, Hargita és Kovászna megyében nem lehet etnikai konfliktusról beszélni, "az egyszerű emberek megértik egymást, a politikusok azok, akik felkavarják a kedélyeket". Az államfő a múlt hét elején még úgy vélekedett: megalapozottnak lehet tekinteni azoknak a véleményét, akik a Hargita és Kovászna megyékben tapasztalt helyzetre vonatkozóan arra figyelmeztettek, hogy a két megyében az etnikai szempontok olykor túlsúlyba kerülnek a román törvények értelmezésében és végrehajtásában. /Az államfő visszakozott. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 30./"