"Megjelent Az erdélyi magyar gazdasági gondolkodás múltjából. XIX-XX. század /Romániai Magyar Közgazdász Társaság, Kolozsvár, 2001/ című hiányt pótló, Csetri Elek, Egyed Ákos, Kerekes Jenő és Somai József szerkesztette kötet. Amint az előszót jegyző Egyed Ákos megállapítja: a könyv "első, szerény kísérlet arra, hogy az erdélyi magyarság történetét új fejezettel egészítsük ki". ki. A könyv gerincét három átfogó történészi elemzés alkotja, amely a XVIII. század végéig (Csetri Elek), a XIX. században (Egyed Ákos), illetve a XX. században (Csucsuja István) vizsgálja az erdélyi gazdasági gondolkodás irányvonalait és jelenségeit. Kerekes Jenő és Somai József az erdélyi gazdasági oktatás, Vincze Gábor pedig az erdélyi magyar szövetkezeti mozgalom történetét összegezte. /Tibori Szabó Zoltán: Gazdasági gondolkodásunk múltjának első összefoglalója. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 23./"

"Kézdivásárhelyen november 17-én került sor a szebeni Lucian Blaga egyetem tanévnyitójára. A Gábor Áron Műszaki Oktatási Központ étkezdéjének termében mintegy 200 első és másodéves hallgató volt jelen. A jelenlevőket Gábor Rezső igazgató köszöntötte, üdvözölte az egyetem jelen levő tanárait. A tanévnyitót dr. Dorin Stoicescu egyetemi tanár, dr. Stoicescu Lucia lektor és dr. Gligor Ciontea prorektor, az Alma Mater Alapítvány igazgatója tisztelte meg jelenlétével. A 2000-2001-es tanévre 750-en iratkoztak be, mára mindössze 290 hallgató maradt. Az idén 165 elsőéves egyetemistát tartanak számon. Dr. Gligor Cionteahoz, az Alma Mater Alapítvány elnökéhez a jelenlevők több kérdést intéztek: miért nem kaptak tankönyveket, a tanárok miért nem tartanak órát, ill. mi történik azokkal az osztályokkal, melyeknek létszáma megcsappant. /Bartos Lóránt: 290 másodéves hallgató maradt. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), nov. 23./"

"Botka László színművész 56 éve van a pályán. Nov. 15-én köszöntötte őt a közönség és a társulat nevében Nemes Levente igazgató. Botka László először az Erdélyi Magyar Színháznál, a Kollektív Színháznál, Jódy Károly magyar társulatánál, s a nagyváradi Szigligeti Színháznál volt, majd ötven éve színész Sepsiszentgyörgyön. Nyugdíjasként elmondta a színházról, hogy "mostanában inkább modernkedünk, mint színházat csinálunk." A hagyományos magyar színjátszást kiűzték ebből a színházból. /Gazda Zoltán: Fél évszázad a háromszéki színpadokon. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), nov. 23./"

"Magyarországon a kormányellenes sajtókommandók újból összfrontos támadást intéztek a jobboldal hadállásai ellen, miután Dávid Ibolya nem volt hajlandó egyértelműen elítélni a baloldali politikusokat november 4-én kifütyülő tömeg viselkedését. Az eset fodrozódása elérte az ATV-t is, Bayer Zsolt a Sajtóklub c. műsor egyik résztvevője, miután keresetlen szavakkal minősítette azokat, akik 1956 november 4-én, a magyar forradalom leverésekor a szovjet oldalon álltak (mint például Horn Gyula), szilenciumot kapott az ORTT-től. Mindeközben az egyik legjelentősebb közvélemény-kutató cég, a Gallup felmérése szerint a jobboldal vezető pártszövetsége (FIDESZ-MDF) kilenc százalékponttal növelte előnyét az MSZP-vel szemben, kimutatva azt is, hogy mára a magyarországi társadalom nagyobb része a jobboldal győzelmére számít. Az SZDSZ megkapaszkodott a bejutási küszöb fölött, a nemrégiben kitört székházbotrány dacára is. (Horváth Béla kisgazda képviselő egy vaskos dokumentumcsomagot adott át a legfőbb ügyésznek azt igazolandó, hogy az SZDSZ súlyos pénzügyi visszaéléseket követett el a választási kampányban.). Az MSZP miniszterelnök-jelöltjének minap nyilvánosságot kapott lobbi-akciója pedig nem tudni milyen hatással lesz a szavazókra (Medgyessy Péter cége olyan lobbi-tevékenységért kapott 30 millió forintot, amely teljességgel szükségtelen volt: az illető döntést a Medgyessy által befolyásolható szavazatok nélkül is meghozták volna.) A baloldali pártokat hiteltelenítő gazdasági ügyek napvilágra kerülése nyilván szoros összefüggésben van a javában dúló "választási előkampánnyal". /Borbély Zsolt Attila: Anyaországi figyelő. Erőátcsoportosulás. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), nov. 23./"

"Az 1945 után Romániában államosított összes egyházi ingatlan visszaadásáról szól az a törvénytervezet, amelyet az RMDSZ képviselői nyújtottak be nov. 21-én a parlamentben - ismertette a dokumentumot Márton Árpád képviselő. Az alapelv az, hogy adjanak vissza mindent, amit elvettek. Ennek megfelelően a tervezet kiterjed az épületekre, a földekre, az erdőkre és bizonyos esetekben az intézményekhez tartozó ingóságokra is. Egy államosított egyházi könyvtár esetében például a visszaszolgáltatás természetesen a könyvekre, kiadványokra és kéziratokra is vonatkozik. A tervezet készítői szerint több ezer ingatlanról van szó. Csak a katolikus egyház közel 4 ezer ingatlant követel vissza, ezek közül mintegy - ezer iskolát. A törvény tervezetét a Romániában működő négy magyar történelmi egyházzal egyetértésben dolgozták ki. /Teljes restitúciót követel az RMDSZ. Törvénytervezet az elkobzott egyházi javakról. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 24./"

"Románia és Bulgária a Visegrádi csoporttal harcol azért, hogy az EU bővítése mind a 12 tagjelöltre kiterjedjen - írta nov. 23-i számában a Curentul. A lap kommentárja szerint Európa bölcsességét mutatja az, hogy felismerte: Románia és Bulgária is Európához tartozik. /Románia és Bulgária is Európához tartozik? Limassolban tanácskoznak a két ország sorsáról. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 24./"

"Nov. 23-án Corneliu V. Tudor felszólalásával kezdődött el a Nagy-Románia Párt (NRP) két napig tartó kongresszusa. Az NRP kongresszusán a parlamenti pártok egyetlen képviselője sem jelent meg, jóllehet mindegyikük meghívást kapott. Jelen voltak azonban Irak, Irán, Nigéria, Kuba, Korea, Kína, Svédország és Kanada romániai nagykövetségeinek képviselői. Tudor, az NRP elnöke ismét megragadta az alkalmat, hogy kérje - a szerinte - "terrorista szervezetnek", az RMDSZ-nek törvényen kívüli helyezését és Miron Cozma bányászvezér szabadlábra helyezését. A kongresszuson jelen volt a párt főtitkára, Gheorghe Funar is, aki ez alkalommal bemutatta Az RMDSZ fekete könyvét, és rámutatott arra, hogy a NRP új eszközökkel kellene hogy szembeszálljon az RMDSZ-szel. Így a párt bizalmatlansági indítványt nyújthatna be a képviselőházba, a Kovászna és Hargita megyei románok helyzetét illetően, valamint olyan határozatok meghozatalát mozdíthatná elő, amely a románellenes szervezetek tulajdonában levő fegyverek és lőszerek begyűjtésére vonatkozna. Végül Funar polgármester a kormánypárthoz szóló felhívás megszerkesztését helyezte kilátásba, amelyen felszólítanák a kormánypártot, hogy bontsa fel az RMDSZ-szel kötött együttműködési szerződést. /Kongresszust tart a Nagy-Románia Párt. Távolmaradtak a parlamenti pártok képviselői. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 24./"

"A Román Humanista Párt felszólította az RMDSZ-t, hogy a parlament és a kormány tagjai előtt ismertesse a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) Hargita és Kovászna megyéről készült jelentésével kapcsolatos ellenérveit. /Magyarázatot kérnek Harkov-ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 24./"

"A Románia és Magyarország közötti kapcsolatok utóbbi időben tapasztalható feszültségét az okozza, hogy a magyarok képtelenek megszabadulni imperialista gondolkodási módjuktól - idézte nov. 23-i számában a Jurnalul National című román lap Ion Iliescu román államfőt. A lap szerint Ion Iliescu hivatalos görögországi látogatása során görög diplomatáknak kifejtette: "A magyarok évszázadokon át uralkodók voltak Európában az osztrák-magyar birodalmon keresztül. Számunkra történelmi problémát jelentenek, mivel Románia lakosságának 7 százalékát a magyarok teszik ki." "Kisebbséget alkotnak, és még akkor is képtelenek megszabadulni az imperialista gondolkodási módtól, amikor elvesztették dominanciájukat." Ez a gyökere a magyarokkal és a magyar állammal kapcsolatos problémáinknak - szögezte le Ion Iliescu. A román államfő ugyanakkor arra is kitért, hogy "paradox módon jó kapcsolataink vannak a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel, amely a jelenlegi kormány legfegyelmezettebb partnere" - írta a Jurnalul National. /"Imperialista magyarok" Iliescu a román-magyar kapcsolatokról. = Krónika (Kolozsvár), nov. 24./"

"A Krónika napilap birtokába jutott annak a levélnek, amelyet a román kormányfő adott át magyar kollégájának, Orbán Viktornak a múlt heti román-magyar kormányfői találkozó alkalmával. A levélhez csatolva található az a dokumentum, amely a román kormány konkrét ellenvetéseit tartalmazza a magyar státustörvénnyel kapcsolatban. A magyar miniszterelnöknek átadott dokumentumhoz Adrian Nastase román miniszterelnök egy levelet is csatolt. Ebben Adrian Nastase hangsúlyozta, hogy a román kormány több európai intézmény, illetve ezek képviselőinek állásfoglalása alapján állította össze észrevételeit. A felsorolás az Európa Tanács konzultatív szerveként működő Velencei Bizottság október 19-i jelentésével kezdődik, majd kitér az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségi főbiztosának október 26-i nyilatkozatára, végezetül megemlíti az Európai Bizottság Magyarországról készített idei országjelentését. "Ezeknek a dokumentumoknak a fényében a szomszédos országokban élő magyarok törvénye nincs összhangban az európai normákkal, illetve a kisebbségek és az emberi jogok területén érvényes nemzetközi szabályozásokkal" - mutat rá levelében Nastase, említve, hogy az Európai Bizottság jelentése világosan kimondja: a törvény ellentétben áll az Európában uralkodó kisebbségvédelmi normákkal, a Velencei Bizottság következtetéseivel, és sérti az amszterdami egyezményben lefektetett diszkriminációellenes elveket. Nastase utal ugyanakkor Erik Jürgensnek, az Európai Parlament emberjogi bizottsága elnökének javaslatára, mely szerint a törvény alkalmazását fel kell függeszteni. Adrian Nastase leszögezte, ha a magyar fél nem talál elfogadható megoldást a román javaslatokra, "a román fél kötelezve érzi magát, hogy minden lépést megtegyen a magyar törvény életbe léptetése révén keletkező negatív következmények megelőzésére". A miniszterelnök emlékeztetett arra, hogy a román fél kész volt a párbeszédre rögtön a Velencei Bizottság jelentésének nyilvánosságra hozatalát követően, javaslatcsomagját pedig az RMDSZ vezetésével folytatott tárgyalásokon közölte. "Ezt a magyar fél visszautasította. A román fél továbbra is kész a párbeszédre, és kész meghallgatni minden ésszerű javaslatot, amely a magyar törvény miatt keletkezett gondok megoldását célozza" - írta Nastase az Orbán Viktornak átnyújtott levélben. A dokumentumhoz csatolt észrevételek három részre osztva párhuzamosan közlik a magyar törvény kifogásolt részét, illetve a Velencei Bizottság, illetve a román kormány ezekkel kapcsolatos ellenvetéseit. A román fél ellenvetései a státustörvény kapcsán: Törölni kell a jogszabályból a preambulum 5. bekezdését, amely szerint a törvény célja "a szomszédos államokban élő magyaroknak az egységes magyar nemzethez való tartozása, szülőföldjükön való boldogulása, valamint nemzeti azonosságtudata biztosítása". A román fél jónak látná, ha a magyar hatóságok hivatalos nyilatkozatban leszögeznék: Magyarország nem kérdőjelezi meg a trianoni békeszerződés előírásait. A törvényt olyan értelemben kell módosítani, hogy célkitűzései ne csak a szomszédos országokban, hanem az egész világon élő magyarokra érvényesek legyenek. Törölni kell a szövegből azokat az előírásokat, amelyek nem magyar személyek számára is biztosítanak kedvezményeket. (A törvény szerint a jogszabály hatálya kiterjed a meghatározott személy "együtt élő házastársára és a közös háztartásukban nevelt kiskorú gyermekre, ha egyébként nem magyar nemzetiségűek"). A román fél egyetértése sine qua non feltétel a törvénymódosítás, illetve az alkalmazási normák elfogadása folyamatában. A román fél hangsúlyozza, hogy magában a konzultáció, konkrét eredmények nélkül, nem elégséges, ha nem felel meg a nemzetközi közösség elvárásainak a román-magyar párbeszédet érintően. A román fél tájékoztatást vár a kedvezményekre, illetve az ezekkel kapcsolatos procedúrákra vonatkozóan, ha azok Románia területén zajlanak. A román fél úgy gondolja, hogy a határon kívül élő románok, illetve magyarok oktatásával kapcsolatos kérdések rendezésére a legmegfelelőbb alapot a Románia és Magyarország között megkötött oktatásügyi egyezmény képezi. A román fél úgy gondolja, hogy a magyar törvényt módosítani kell olyan módon, hogy az a kedvező bánásmódot csak a kisebbségek kulturális identitásának megőrzése terén biztosítsa, nem pedig az oktatás teljes területén. A román fél úgy gondolja, hogy a Román Szocialista Köztársaság és a Magyar Népköztársaság kormányai között megkötött szerződés 6. cikkelye - amely szerint "a szerződő feleknek biztosítaniuk kell a másik ország kutatói és kulturális személyiségei számára a bejutást könyvtárakba, archívumokba és múzeumokba kutatás céljából, ha tiszteletben tartják az ország törvényeit - méltányos alapot képezne hasonló kedvezmények biztosítására az etnikai eredetre való tekintet nélkül. Ezen a területen a román fél előzetes beleegyezésére van szükség minden egyoldalú magyar kezdeményezést érintően. Törölni kell a törvényből az egészségügyi szolgáltatások árának visszatérítésére vonatkozó kedvezményeket. Törölni kell a Magyarország területén való munkavállalási jogra és a kapcsolódó kötelezettségekre (társadalombiztosítási hozzájárulás) vonatkozó összes kitételt. Mindazonáltal, ha a kétoldalú megállapodások azonos feltételeket szabnak a szomszédos országok összes állampolgára számára, ezek az előírások megmaradhatnak, azzal a megjegyzéssel, hogy az összes külföldi állampolgár egyforma elbírálásban részesül. Az újonnan kötendő vagy újratárgyalandó egyezményekben világosan le kell szögezni, hogy ezek elsőbbséggel bírnak a belső jogszabályokkal szemben. Módosítani kell a törvénynek a konzulátusok szerepére vonatkozó előírásait. Szerepüket pontosan meg kell határozni, hogy az ne álljon ellentétben a román-magyar kétoldalú konzuli megállapodással vagy más, a területre vonatkozó elvvel. Egyetlen, a román törvénykezés hatálya alá tartozó entitás számára sem szabhat meg kompetenciákat egy idegen törvény. Az ajánlószervezetekkel kapcsolatos összes előírást törölni kell. Az igazolvány nem tartalmazhat adatokat birtokosa etnikai eredetére vonatkozóan, csupán az azonosításhoz szükséges személyes adatokat (név, állampolgárság, születési idő, lakhely) foglalhat magába. Ugyanakkor világosan le kell szögezni, hogy a magyar hatóságok nem tárolhatják e személyek adatait statisztikai célokból. A román fél beleegyezése szükséges a határon túli magyar szervezeteknek nyújtandó magyar támogatáshoz. A román fél beleegyezése nem biztosított, ha a román törvénykezés szempontjából ezek a szervezetek törvényellenes tevékenységet folytatnak. A magyar törvényben (amely pozitív diszkriminációt alkalmaz) külön előírásnak kell rendelkeznie a pozitív diszkriminációs intézkedések átmeneti voltáról. /Szőcs Levente: Módosítani és törölni kell. A román fél ellenvetései a státustörvény kapcsán. = Krónika (Kolozsvár), nov. 24./"

"Nov. 23-án Kolozsváron a magyar történelmi egyházak, az országos magyar civil szervezetek és az RMDSZ képviselői megalakították a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény romániai alkalmazását felügyelő testületet. A hárompillérű testületnek összesen 28 tagja van: 9 az egyházak, 9 a civil szervezetek és 9 az RMDSZ részéről, amelyet kiegészít a szövetségi elnök személye, aki az új működési szabályzat szerint legalább havonta egyszer összehívja a testületet. A résztvevők részletes tájékoztatót hallgattak meg a státustörvény alkalmazásának eddigi stádiumáról. A magyar kormány január elsejétől alkalmazza a magyar kezdvezménytörvényt. Az Országos Felügyelő Testület mintájára egy-két heten belül valamennyi magyarok lakta megyében megalakul a Területi Felügyelő Testület. Rövidesen kiírják a pályázatokat az országos, a területi és a helyi irodák alkalmazottjainak a toborzására, akiknek feladata lesz a magyar igazolványt igénylők által kitöltött kérdőívek átvétele, a számítógépes adatbevitel és ennek továbbítása az illetékes magyar szervek felé. A testület következő ülésén fognak arról dönteni, hogy a kb. 1200 romániai magyar civil szervezetből melyeknek fogadják el tagsági igazolványát bizonyító okiratként. /Makkay József: Előkészületek a státustörvény alkalmazására. Megalakult az Országos Felügyelő Testület. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 24./"

"Színházi vita. A Kolozsvári Állami Magyar Színház színészei a színházi vitában állásfoglalásukban leszögezték: legmegfelelőbb állásfoglalás, ha estéről estére játszanak. Szakmai felelősségünk teljes tudatában "választottuk ezt a társulatot, színházat, és vele együtt annak igazgatóját." - vallották. Aláírták a színészek: Ambrus Emese, Bács Miklós, Bogdán Zsolt, Borbáth Júlia, Csíky András, Csutak Réka, Dimény Áron, Fodor Edina, Gajzágó Zsuzsa, Kali Andrea, M. Kántor Melinda, Keresztes Attila, Laczkó Vass Róbert, Nagy Dezső, Panek Kati, Salat Lehel, Senkálszky Endre, Varga Csilla. /Nyilatkozat. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 24./"

"A magyar Nemzeti Tankönyvkiadó nov. 18-24 között szakmai-módszertani tanfolyamot szervezett Budapesten, határon túli magyar tanítók számára. Bakos István, a kiadó főosztályvezetője kérdésünkre elmondta, hogy folyamatosan figyelemmel kísérik a határon túli magyar pedagógusok sorsát. A kiadó igyekszik támogatni a határon túli magyar oktatást. Az egyhetes képzésen negyven tanító vett részt /Erdélyből 18 pedagógus, Felvidékről nyolc, Délvidékről hat, Kárpátaljáról négy pedagógus és egy-egy meghívott Horvátországból, Muravidékről, Ausztriából és Nyugat-Európából/. Téma volt a nyelvi fejlettség és a dyslexia, ezen belül a preventív olvasástanítás, a matematika tanítás alternatívái, a természetismeret, a technika és életvitel oktatása. /(Guther M. Ilona): Anyaországi oktatóoktatás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./"

"Ady Endre születésének 124. évfordulóján, nov. 22-én idén is megkoszorúzták a költő mellszobrát Nagyváradon, az emlékmúzeum előtti téren. A tisztelgést a nagyváradi Ady Társaság a helyi RMDSZ-szel és a Diákszövetséggel karöltve szervezte. A megjelentek javasolták, hogy szervezzenek jövőre Ady-szavalóversenyt, az emlékhelyeken újítsák fel az emléktáblákat, a képzőművészeknek írjanak ki a költőhöz kapcsolódó alkotói pályázatot. A leromlott állapotban levő váradi Ady Múzeum felújítása lenne az egyik legméltóbb tisztelgés a költő emléke előtt. /(Balla Tünde): A 125. Ady-évfordulóra készülődnek a Pece partján. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./"

"A magyar Honvédelmi Minisztérium irodalmi pályázatának nyertesei a következők: a minisztérium különdíját Dáné Tibor nyerte el "A bakának nem írnak búcsúztatót" című emlékiratával; a Honvéd Vezérkar különdíját Csák Gyula Zsoldosok című novellájával; az írószövetség különdíját Majoros Sándor Hazatérés című elbeszélésével; nívódíjat kapott Beke György Nehéz hűség című elbeszéléséért, Czegő Zoltán Sommer ballada című verséért, Porkoláb Imre A királynő szolgálatában című regényéért és Szarka István Rákóczi levele Lubomirski hercegnőhöz című verséért. /Díjnyertesek. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 24./"

"Pusztai János Önéletrajz, Csapdában és Nagy álomkönyv (I.-II.) című, a Püski Kiadónál megjelent önéletrajzi köteteit Szörényi László ismertette a Magyar Írószövetség klubjában, nov. 5-én. /Pusztai János könyvei. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 24./"

"A Magyarok Világszövetsége Magyarok Háza és az MVSZ Szent László Akadémiája rendezésében mutatták be Kocsis István Magyarország szent koronája című könyvének új (javított, bővített) kiadását. A kötetről dr. Tóth Zoltán József jogász, politológus beszélt. /Magyarország szent koronája. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 24./"

"A 2001. esztendő Németh Lászlónak, a XX. századi magyar szellemiség egyik legnagyobb alakjának születési centenáriuma. A Németh László Társaság országos gyűjtést kezdeményezett annak érdekében, hogy Budapesten állítsanak méltó szobrot a nagy írónak. A társaság és Németh László családja hivatalosan is kezdeményezte a szoborállítást, és jelentős összeget ajánlott fel a kivitelezés segítésére. A Bethlen Gábor Alapítvány lehetővé tette, hogy egyik alszámláján gyűjthessék össze a szoborállítás költségeit. /Szobrot Németh Lászlónak. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 24./"

"Nov. 23-án bensőséges megemlékezéssel kezdődött a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Egyetem által a hazai magyar felsőfokú színészképzés 55. évfordulója alkalmával szervezett kétnapos rendezvénysorozat. Az intézet volt és jelenlegi tanárai, diákjai, a Nemzeti Színház színművészei, rokonok, ismerősök lerótták kegyeletüket a hajdani rektorok sírjánál. A református temetőben Szabó Lajos, a katolikus temetőben Tompa Miklós és Csorba András nyughelyeinél. Kovács Levente, a magyar tagozat tanszékvezető tanára, Béres András rektor és Ion Doljan, a román tagozat tanszékvezető tanára személyes emlékeiket idézték fel. /Vajda György: Tisztelgés Thália nagyjai előtt. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 24./ "

"A marosvásárhelyi könyvvásárról nyilatkozott a főszervező, Káli Király István, a Romániai Magyar Könyves Céh vezetője. Egy csapat végzi ezt a munkát évről évre. Ez a csapat tudatában van annak, hogy van 4-5-6-7 ezer ember évente, aki kíváncsi, mi az újdonság mindabban, ami a könyvet illeti. Szellemiségben felzárkózott a romániai magyar könyvkiadás az európai színvonalhoz, például az Erdély emlékezete sorozattal, amelynek az a célja, hogy feltárja Erdély történelmének fehér foltjait. A magyar könyvkiadásnak azonban még nincs meg sem a kellő forgótőkéje, sem az anyagi lehetősége. /(nk): A könyvvásár szubjektív megközelítésben. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 24./ "

"Kovács Levente A Marosvásárhelyi Székely Színház története című könyve érdekfeszítő, adatgazdag. Nemcsak az elhunyt színészekről és rendezőkről esik szó a munkában, az 1946-ban alakult Székely Színház munkatársairól, hanem a ma élőkről is, annak ellenére, hogy a cím 1962-t ígéri végpontnak. /Sebestyén Mihály: A SZÉKELY SZÍNHÁZ avagy ahogyan elmondja és előadja K. L. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 24./ "

"Nov. 24-én Octav Cozmanca közigazgatási miniszter úgy nyilatkozott: Hargita és Kovászna megyében 2001 elejéig "voltak gondok", de az új kormány hivatalba lépését követően mindent megtettek az állam fennhatóságának és befolyásának növelésére. Cozmanca kifejtette: mihelyt megtörtént a hatalomváltás, a "kérdést" kézbe vették, és nagy mértében sikerült helyreállítani a román állam fennhatóságát a két székely megyében. A miniszter szerint akadnak még megoldatlan kérdések. Példaként a két megyéből távozott románok helyzetét említette. Hozzátette: a "hiteles és felelősségteljes" kormányzás érdekében intézkedéseket Maros megyében is hoztak. - Felléptünk a prefektúrák vezetősége, az itteni személyzet, illetve a magyar többségű városi tanácsok esetében. Az üléseket például nem tarthatják többé magyar nyelven anélkül, hogy ne biztosítsák a fordítást, és az iratokat ne román nyelven állítsák össze - fogalmazott a közigazgatási miniszter. Markó Béla RMDSZ-elnök nov. 25-én az MTI-nek úgy nyilatkozott, hogy a fentihez hasonló kijelentések, a magyarságot érő ismétlődő támadások, a Szociáldemokrata Párt belső ellentéteinek tudhatók be. /Magyarázkodás Har-Kov ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 26./"

"Nov. 24-én a Nagy-Románia Párt kongresszusa megerősítette tisztségében többek között Corneliu Vadim Tudor pártelnököt és Gheorghe Funar főtitkárt. /Kolozsvár polgármestere maradt az NRP főtitkára. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 26./"

"Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés (EMK), az RMDSZ keresztény-nemzeti platformja nyilvánosságra hozta a nov. 3-án és 4-én Kovásznán tartott rendkívüli országos gyűlésének határozatait. A határozat szerint az EMK részt kíván venni - az RMDSZ keretén belül - Románia alkotmánya módosításának előkészítésében; szorgalmazza a kettős, román-magyar állampolgárság gondolatának gyakorlatba ültetését, ennek szellemében pedig üdvözli a státustörvényt mint a magyar kormány egy fontos lépését a trianoni határokon kívül élő magyarság nemzeti egyenjogúsításáért. Ugyanakkor ellenérzésüket fejezték ki a jelenlegi RMDSZ-csúcsvezetés magyarságpolitikája, Tőkés László elmarasztalása, a státustörvény-ellenes kirohanásokkal szemben tanúsított enyhe magatartás iránt. A EMK feladataként jelölte meg tevékenységének az RMDSZ-beli testvérplatformok, illetve demokratikus elveket valló civilszervezetek tevékenységével való összehangolását, valamint a tiltakozást a román kormányzat székelyföldi, az ottan élő magyarság nemzeti öntudatának gyengítése miatt folytatott betelepítési programjai ellen. Az EMK tagsága a tudatosan vállalt keresztény erkölcsi értékrend jegyében elutasítja a nemzetközi terrorizmus minden formáját, és egyben kinyilvánítja, hogy valamennyi népnek - faji, vallási, civilizációs és bármilyen egyéb különbség tekintetbe vétele nélkül - joga van az önrendelkezéshez. /Az EMK a nemzeti egyenjogúsításért. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 26./"

"November 24-25-én Kolozsváron a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ), a Kriza János Néprajzi Társaság (KJNT) és a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány (HGKA) szervezésében megtartott Csángó Napok gazdag programjának legkiemelkedőbb eseményét a könyvbemutatóval és kiállításmegnyitóval egybekötött ünnepi műsor jelentette. 2000. november 5-én Klézsén az MCSMSZ, a Via Spei Csángó Ifjúsági Szervezet és a Szeret-Klézse Alapítvány cselekvési tervet írtak alá a moldvai csángó közösség beolvadásának, elvándorlásának vagy más úton történő felszámolásának megakadályozására. Elsődleges alapelvként fogadták el, hogy "a csángókérdés megoldása kizárólag Moldvában lehetséges." Ugyanakkor leszögezték: "magunkat a magyar nemzet részének tekintjük, számítunk a Kárpát-medence magyarságának segítségére". Azon a találkozón határozták el, hogy ügyük érdekében különböző településeken rendszeresen szerveznek csángó napokat, ahol sajátos kultúrájukat és életkörülményeiket népszerűsítik. Erre emlékeztetett Pozsony Ferenc, amikor megnyitotta az immár nemzetközileg is védett népcsoportnak számító moldvai csángómagyarok életét bemutató fényképek és textíliák kiállítását. Tánczos Vilmos egyetemi docens Lukács atya (polgári nevén Daczó Árpád) Csíksomlyó titka című könyvét mutatta be. A plébános a csíksomlyói kegytemplomban található, Európa legnagyobb gótikus fából készült Mária-szobrának a titkát kereste. A kulcsszó a csángóknál előforduló Babba (= szép, erkölcsileg tiszta) Mária szóhasználat. A jelző ugyanakkor egy ősi holdistennőt is jelent, ami a régi, pogány időkbeli kultusznak és a keresztényi tanoknak az összefonódását, megőrzését bizonyítja. Fellépett a Katolikus Ifjúsági Csoport. /Ördög Béla: Csángó Napok Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 26./"

"Nov. 25-én Csíkszeredán második alkalommal tartottak csángónapot. A megnyitón jelen voltak a csángók képviselői: a Csíkszeredában tanuló csángó gyerekek, a gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Gimnázium diáksága, több moldvai csángó település küldöttsége. A rendezvényt megnyitó dr. Csedő Csaba polgármester nehezményezte, hogy akik jó tanácsokkal látják el a moldvai csángó-magyarokat, azok ilyen rendezvényeken nem képviseltetik magukat. A rendezvény során megnyitották a szabófalvi népviselet bemutató kiállítást, amely a Csíkszeredában élő Csibi Ionel és Éva több éves gyűjtésének az eredménye. A kiállítás anyagáról valamint Szabófalva történelmi múltjáról Szőcs János történész a Csíki Székely Múzeum munkatárasa beszélt. /(Daczó Dénes): Második alkalommal tartottak csángónapot. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./"

""Meg kell szólalni és tiltakozni kell az újabb Har-Kov ellen" - hangoztatta Birtalan Ákos képviselő. Az utóbbi napokban felelős személyek részéről felelőtlen kijelentések hangzottak el, mintapéldájaként a román politizálás Janus-arcúságának - értékelte a képviselő. Az EU, valamint a NATO felé Románia fenntartja, hogy az országban nem létezik kisebbségi kérdés, modellértékűen van megoldva a kisebbség helyzete. Ugyanez a hatalom azt mondja itthon, hogy félti a Székelyföldet, a nemzeti egységet. A Székelyföldet veszélyezteti a magyar tőke, veszélyeztetik a magyar önkormányzatok, a civilszervezetek, egyszóval minden ami magyar. A Székelyföldön, a törvényadta lehetőségekkel él a magyar közösség az önkormányzatok és a civil szférán keresztül és nyilván a fejlődés irányában szeretne haladni minden erejéből, és ezt rója fel neki a hatalom. A hivatalos statisztikákat kellene megnézni Birtalan képviselő szerint, mondjuk 1910-ben, a harmincas években, az ötvenes években, majd a betelepítés évei után, 1968 után, és az 1990-es években, és akkor látható lenne, hogy a románság nem természetes szaporulatáról van szó, hanem a tudatos betelepítésről. "Az első Har-Kov jelentéskor az RMDSZ elkészítette a maga jelentését, most megint el kellene készíteni - önmagunkért is." - állapította meg Birtalan. /Éltes Enikő: A tetten érhető Janus arc. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./"

"A Népszabadság értesülései szerint leghamarabb áprilistól élhetnek a státustörvény kedvezményeivel az érintettek. A külügyi szóvivő szerint január 1-jén ugyan életbe lép a törvény, de akkor még csak a kedvezményekhez és támogatásokhoz való hozzájutás előkészítése kezdődik meg. A magyarigazolványok kiadása még hónapokba telhet. Eközben intenzív egyeztetés folyik Romániával és Szlovákiával. Varga Attila, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség parlamenti képviselője hasonlóképpen nyilatkozott, megfogalmazása szerint a kedvezményezettek nem fogják azonnal megkapni az igazolványokat. Horváth Gábor, a magyar kormány külügyi szóvivője a Népszabadságnak úgy nyilatkozott: nem késésről, csupán értelmezési problémáról van szó. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke a Népszabadságnak elmondta: a magyar kormány elegendő információt szolgáltatott az RMDSZ-nek ahhoz, hogy a törvény alkalmazását előkészítő munkálatokat megkezdjék, a konkrét végrehajtási utasításokat azonban még nem kapták meg. Takács úgy vélte: a velencei bizottság (az Európa Tanács konzultatív testülete), jelentése lehetővé teszi a határon túli magyar szervezetek számára, hogy olyan információkat nyújtsanak, amelyeket az államigazgatás másképp nem tud megszerezni, s ezt a tevékenységet a román kormány sem kifogásolhatja. /(princz): Hónapokba telik az ajánlások elbírálása. Státusmagyarság: négy hónap késéssel. = Szatmári Friss Újság (Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 26./"

"Végre civilizáltnak mondható körülmények között működhet az egyetlen bukaresti magyar tannyelvű iskola, az Ady Endre Líceum. Az 1977-es földrengés nyomán életveszélyesen megrongálódott épületet világbanki támogatással felújították, átépítették. Bensőséges ünnepség keretében emlékezhettek meg erre a 186 éves bukaresti magyar nyelvű oktatás mai "napszámosai", egykori és jelenlegi diákjai. Czédly József volt alprefektus, az RMDSZ területi szervezetének elnöke Markó Béla jókívánságait tolmácsolta. Kötő József volt oktatási minisztériumi államtitkár, akinek oroszlánrésze volt abban, hogy az iskola megkaphatta a több milliárd lejes világbanki támogatást, és Lőrincz Gyula, aki éveken át szülőbizottsági elnökként állt ki az iskoláért. Íjgyártó István, a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövete pedig az anyaország, a nagykövetség további támogatását ígérte az iskolának, tanítványainak. Ez volt az első alkalom, amikor az iskola felsőtagozatos diákjai igazi magyar tánccal léptek színpadra. /(Ferencz L. Imre): Ünnep az Ady Endre Líceumban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./"

"Szabad identitásválasztás címmel szervezett nov. 21-én konferenciát Budapesten a Kisebbségekért-Pro Minoritate Alapítvány, a Határon Túli Magyarok Hivatalának közreműködésével. A kerekasztal-beszélgetéseken magyar és külföldi politikusok, jogászok, határon túli magyarok szervezeteinek képviselői mondták el véleményüket a nemzeti identitásról, a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvényről és annak nemzetközi visszhangjáról. Martonyi János (külügyminiszter, Magyarország) bevezető előadásában a nemzet fogalmának történelmi kialakulásáról és az évszázadok folyamán bekövetkezett változásairól beszélt. Fernand de Varennes (nemzetközi jogász, Ausztrália) felhívta a figyelmet az agresszív nacionalizmus felerősödésének riasztó jelenségére. A státustörvény kapcsán kialakult vitával kapcsolatban sajnálatosnak nevezte, hogy egyes államok kormányai veszélyben érzik magukat, amiért Magyarország segítséget kíván nyújtani a határain kívül élő magyar közösségeknek. Smaranda Enache (a Pro Európa Liga társelnöke, Románia) értékelte a Pro Minoritate Alapítvány hozzájárulását egy konstruktív román-magyar párbeszédhez. /Guther M. Ilona: Konferencia a szabad identitásválasztásról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./"