"A Magyarok Világszövetsége sajnálatosnak tartja, hogy a bojkottáló "tizenkettek" néven elhíresült volt tisztségviselői a független magyar bíróság végzését is elutasítják. November 19-én a Fővárosi Bíróság összehívta jövőre a Magyarok Világszövetsége küldöttgyűlését és egyben Patrubány Miklóst, az MVSZ elnökét nevezte ki a világszövetség felügyelő biztosává. Határozatának meghozatalakor a bíróság birtokában voltak azok a bizonyítékok, amelyek igazolták, hogy az új küldöttgyűlés összehívását indokló formai hiányosság szabályszerű rendezését 1999-ben csupán Patrubány Miklós és a világszövetség Erdélyi Társasága kezdeményezte. A kezdeményezés az MVSZ akkori elnöke és Dobos László régióelnök mulasztása miatt bukott meg - áll az MVSZ közleményében. /MVSZ-válasz "Tizenketteknek". = Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./"

"Dec. 11-én Gheorghe Funar polgármester büntető feljelentést tett a kolozsvári fellebbviteli bíróság mellett működő ügyészségen a "parlamenthez benyújtott, Románia regionális felépítését előirányzó memorandum" aláírói ellen. A Nagy-Románia Párt főtitkára szerint az aláírók az alkotmányossági rend elleni tevékenység bűncselekményét követték el. /(k. o.): Büntető feljelentés "memorandisták" ellen. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./ "

"Büntető eljárást indítanak Muresan Ioan volt mezőgazdasági miniszter ellen. Rodica Stanoiu igazságyügyi miniszter jóváhagyta Muresan Ioan volt mezőgazdasági miniszter elleni büntető eljárás elkezdésére vonatkozó kérelmet. Muresan 1999-ben részt vett egy ügylet lebonyolításában, amelynek során több ezer tonna olaj került az állam tulajdonából egy Konstanca megyei magáncéghez. /Büntető eljárás Ioan Muresan ellen. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./ "

"Tompa Gábor, a kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója dec. 11-én nem jelent meg a Sebesi Karen Attila színművész által becsületsértésért és rágalmazásért ellene indított per első tárgyalásán. A magyar színház igazgatója átiratában arra kérte a bíróságot, hogy hat hónapra halasszák el a tárgyalást. Kérését egyrészt azzal indokolta, hogy külföldön tartózkodik, másrészt pedig hogy Kolozsváron nincs állandó lakhelye és ügyvédje. A bíró nem fogadta el a tárgyalás hat hónappal történő elhalasztását, és a következő tárgyalás időpontját február 27-re jelölte ki. - Dec. 20-ra időzítették a Jancsó Miklós színművész által Tompa Gábor ellen indított per első tárgyalását. A kolozsvári színművész szintén becsületsértésért és rágalmazásért indított pert a színházigazgató ellen. /Sebesi kontra Tompa. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./ "

"Dec. 1-jén egy fogadáson Verestóy Attila Szondy Zoltán újságíróhoz fordult: "Te januártól úgyis nálam fogsz dolgozni. Úgy, hogy észre sem veszed". Az újságíró nem tudta, mit jelent ez. Hírek kezdtek terjengeni a nehéz pénzügyi helyzetről, csődről, bukásról beszéltek. A Hargita Népe több újságírója meghívást kapott a Székelyudvarhelyen és nemcsak ott jól ismert Ferenczi Károlytól, több beszélgetésre került sor vele, csíkszeredai "jobbkezével", Szabó Gyulával és Székedi Ferenccel, az anyagilag rendkívül súlyos helyzetben álló Csíki TV főszerkesztőjével. A jelenlevők megtudhatták: Ferencziék az OSIM-nál (a szabadalmi hivatal) levédte a Hargita Népe nevet. A megyei tanács mint az újság kiadója ebben partner lesz. Az új napilap tehát a régi lesz, Hargita Népe néven fog megjelenni. Mindenkit átvesznek, mindenkit szívesen látnak. Székedi Ferenc lesz a főszerkesztő. Zsombori Vilmos, a megyei tanács elnöke közölte: a lap privatizációjára "politikai akarat" van a tanács részéről. Zsombori megjegyezte: haragszanak a lapra, főleg Szondy írásai miatt, így azért, mert Szondy védte az UPE-tanácsosokat. - Nagyon valószínű: a Hargita Népe előfizetőstül, mindenestül átcsúszhat a "magánszférába", úgy, hogy ezért még pénzt sem kell áldozni. Két személy - Borbély László főszerkesztő és Szondy Zoltán - bejelentette: nem fog csatlakozni az "új" Hargita Népéhez. /Szondy Zoltán: Átjátsszák a Hargita Népét? = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 12./ A Kahó Kft. és egy "befektető csoport" levédte a Hargita Népe nevet, és az e néven immár 12 éve jól menő Hargita megyei napilapot felszólította, hogy ne használja többé ezt a nevet - tudósított a MÚRE-hírek. Az "új" névvel a székelyudvarhelyi Ferenczi Károly vezette csíki és udvarhelyi kábeltévé szerkesztőségeinek tulajdonosai új lapot indítanak. Főszerkesztőnek Székedi Ferencet, a Csíki TV főszerkesztőjét kérték fel, aki a megbízatást elvállalná. Zsombori Vilmos, a Hargita Megyei Tanács elnöke a Hargita Népéhez látogatott, és közölte a lap munkatársaival, hogy a megyei tanács átvilágítást fog elrendelni, és a lap kérdését a dec. 21-i tanácsülés tárgyalja. Borbély László szerint ez nem privatizálás, hanem új lap indítása, amely a konkurenciától átvenné a szerkesztőket. /Kié lesz a Hargita Népe? = Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./ "

"A kormánypárttal kötött egyezmény megvalósításainak végső elemzésére még nem került sor, jelentette ki Markó Béla RMDSZ-elnök dec. 12-i sajtótájékoztatóján. Nem lehet eltekinteni a megállapodásban foglalt meg nem valósított fejezetektől. Az RMDSZ elnöke kifejtette: a kétoldali szerződés esetleges meghosszabbításának egyik alapfeltétele, hogy mindkét fél pozitívan értékelje az együttműködést. Ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a következő protokollum konkrét megoldásokat, és a szerződésben foglaltak megvalósítására biztosítékokat is kell tartalmazzon, az RMDSZ-nek pedig nagyobb hangsúlyt kell fektetnie a szerződésben foglalt határidők megszabására és azok betartására. A státustörvénnyel kapcsolatban a szövetségi elnök elmondta: bízik abban, hogy a két kormány közös nevezőre jut, mielőtt a törvény érvénybe lép. A határszigorítási intézkedéseket Markó érthetőnek minősítette, viszont arra is rámutatott, hogy az ilyen jellegű rendelkezések eredménytelenek, sőt károsak is lehetnek. A szövetségi elnök elmondta, hogy az egészségügyi biztosítás bevezetése például sérti a magyar és a román állam között lévő egyezségét. - A Provincia publicistái által kiadott memorandumról szólva kifejtette: érthetetlen a román politikum felháborodása, ugyanis elégedetlenségüknek csak akkor adnak hangot, amikor egy ilyen jellegű kezdeményezés a civil társadalom, és nem a hatalom részéről érkezik. Románia hagyományos régióbeli különbözősége nyilvánvaló, a jelenséggel számolni kell, és nem szabad tabuként kezelni - hangsúlyozta az RMDSZ elnöke. /Csak részben eredményes a megállapodás Szigorúbb feltételek mellett újítják meg a protokollumot. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./"

"A román kormány rendeletet bocsátott ki, amelynek értelmében 25 milliótól 50 millió lejig terjedő pénzbírsággal sújtják azokat, akik megsértik a más államok nemzeti himnuszára és zászlajára vonatkozó jogszabályt. Eszerint csak nemzetközi jellegű hivatalos látogatások, ünnepségek és rendezvények alkalmával szólaltatható meg más állam nemzeti himnusza, de csakis Románia nemzeti himnuszával együtt. A rendelet a zászlókitűzéssel kapcsolatban előírja, hogy más államok zászlaja szintén csak nemzetközi jellegű alkalmakkor és a román lobogóval együtt tűzhető ki. A jogszabály a romániai magyar közösséget hátrányosan érinti, hiszen az ünnepek alkalmával Erdély-szerte elterjedt a nemzeti szimbólumok használata, a református énekeskönyvben zsoltárként szereplő magyar Himnuszt pedig a hívek nemzeti imádságként szokták énekelni. Markó Béla szövetségi elnök a jogszabályt kommentálva elmondta: a parlament 1994-ben fogadta el a zászló és himnuszhasználatról szóló törvényt, amelynek végrehajtási utasításait a kormány csak most adta ki. - Az RMDSZ annak idején sem értett egyet a jogszabállyal, így nem ért egyet a végrehajtási utasításokkal sem. Az RMDSZ törvénymódosítási javaslatát a parlament elé terjeszti. A magyar nemzeti színek, a piros-fehér-zöld lobogó használatát és a Himnusz éneklését illetően Markó Béla kifejtette: - Ezeket eddig is használtuk, és a továbbiakban is használni fogjuk. A piros-fehér-zöld lobogót és a magyar Himnuszt egy pillanatig sem tekintettük úgy, mintha azok egy másik állam nemzeti szimbólumai lettek volna, hanem az egész magyar nemzet himnuszának és lobogójának tartottuk - hangsúlyozta Markó Béla. - Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke kifejtette: a magyar politika sem hagyhatja szó nélkül ezt a törvényt különösképpen, hogy szerződéses viszonyban áll a kormánnyal. /Nem mondanak le a magyar Himnusz énekléséről. Büntetik az idegen nemzeti szimbólumok használatát. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./"

"A román miniszterelnök azért szüntette be a levelezést a magyar kormányfővel, mert zavarta, hogy Orbán Viktor a sajtó nyilvánossága előtt fejti ki véleményét a román kormányról - írta dec 12-i számában a Ziarul Politic című napilap. Romániát leginkább az zavarja, hogy Orbán Viktor mindenféle negatív véleményt fogalmaz meg a nemzetközi sajtóban a román kormányról - írta a lap, példaként idézve azt az interjút, amelyet a magyar miniszterelnök az elmúlt napokban adott a Le Figaro című francia újságnak. - A magyar miniszterelnök a vízumok ügyében támadja Romániát - hangsúlyozta a Curentul. Az ellenzéki lap úgy vélte, hogy miközben Magyarország a kedvezménytörvény végrehajtására készül, "Adrian Nastase Orbán Viktor füstbombáinak felhőjében tévelyeg". Miközben Bukarestben elemeznek és mérlegelnek, a kedvezménytörvény esetében a visszaszámlálás megkezdődött, a magyar miniszterelnök pedig ellentámadásba lendült - írta a lap. /Nastasénak elege van a levelezgetésből. Elkezdődött a visszaszámlálás státusügyben. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./"

"Iliescu elnök dec. 13-15 között Belgiumba tesz látogatást, ahol részt vesz az Európa Tanács Laekenben sorra kerülő találkozóján. Nov. 14-én Liegebe látogat, s találkozik a helyi hivatalosságokkal, majd előadást tart a város egyetemén. A Robert Collignon vallon parlamenti elnök által adott díszebéden a román államfőnek átadják a Perron dor kitüntetést. /Ion Iliescu Belgiumba látogat. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 13./"

"A Románia regionális felosztásáról szóló Memorandum szerzői dec. 12-én válaszoltak Adrian Nastase miniszterelnöknek. A levélben a Memorandum szerzői kifogásolták a miniszterelnök dec. 11-én közzétett nyilatkozatát, amelyben politikai embargóra szólította fel a politikai pártokat és a civil szervezetek képviselőit megakadályozandó a regionalizmus témájának megvitatását. A Memorandum aláírói a kormányfőhöz intézett levélben leszögezték, Románia jövője szempontjából fontos a "felelős nyilvános vita". A memorandum aláírói ugyanakkor reményüket fejezik ki, hogy a kormányfő - aki nemzetközi jogász - képes felmérni: a szerzők bármilyen természetű megfélemlítése ellentétben áll az alkotmány által is biztosított alapvető emberjogi elvekkel. A kormánypárt képviselői ezt elutasították, mondván, a vita csak eltérítené a közvéleményt az ország számára valóban fontos kérdésekről. A memorandum szerzőit "tévelygőknek", "identitás nélküli személyeknek" nevezték. = Krónika (Kolozsvár), dec. 13./"

"Az Etnokulturális Kisebbségek Forrásközpontja (EKF) egy felmérés eredményét ismertette Kolozsváron. A felmérés szerint az erdélyi románok pozitívabb képet alakítottak ki a romániai magyarokról mint azok a többségiek, akik nem élnek együtt a magyarokkal (regáti, illetve moldvai románok). Az erdélyi magyarok 42 százaléka elsősorban magyarnak, 43 százaléka erdélyinek, 6 százaléka románnak, 3 százaléka európainak vallja magát. A megkérdezett magyarok mintegy fele (46%) büszke arra, hogy Romániában született. Ezzel szemben szinte valamennyi román büszke ugyan erre. Az erdélyi magyarok szerint a románokat leginkább a következők jellemzik: vallásosak (39%), rendesek (38%), vendégszeretők (38%) és szorgalmasak (22%). Az erdélyi románok szerint a romániai magyarokra a következők illenek leginkább: szorgalmasak (36%), összetartók (23%), civilizáltak (22%) és megosztottak (21%). Az erdélyi magyarok szerint a romák lusták (48%), piszkosak (47%), tolvajok (36%), visszamaradottak (31%). Az erdélyi többségiek szerint a romák piszkosak (50%), tolvajok (50%), illetve lusták (39%). Az erdélyi románok 52 %-a semmilyen formában sem egyezne bele az önálló magyar felsőoktatási intézmény létrehozásába. Az erdélyi magyarok 92 százalékban támogatják az elképzelést, a romák többsége (53%) viszont ellenzi. A románok 35 százaléka szerint a többség és a kisebbség közti kapcsolatot az együttműködés jellemzi. - A románok 14%-a tart egy esetleges háborútól, és több mint felük elsősorban Magyarországtól. /Kiss Olivér: Az erdélyi románok jobban kedvelik a magyarokat. Felmérés készült az etnikumközi viszonyokról. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./"

"Alig jelentek meg, máris kiegészítésre szorulnak a helyi közigazgatási törvény végrehajtási rendelkezései. Kolozs megyében tíz olyan település maradt hivatalos magyar elnevezés nélkül, ahol a magyar nemzetiségű lakosság meghaladja a törvény által előírt minimális húsz százalékot. Kimaradt Egeres gyártelep (26 százalékban magyar nemzetiségű lakosság), Magyarkapus (88,6 százalék), Magyarkiskapus (56,4 százalék), Szásznyíres (60,1 százalék), Tordaszentmihály (28,9 százalék), Várfalva-Aranyosrákos (76,6 százalék), Kalotaszentkirály-Zentelke (84,5 százalék), Szépkenyerűszentmárton (62,5 százalék), Dombokfalva (85,9 százalék) és Detrehemtelep (74,2 százalék). A Román Akadémia által jóváhagyott magyar elnevezések nem minden esetben egyeztek az illető település történelmi megnevezésével, emiatt az RMDSZ korrigálásokat javasolt. /Kerekes Edit: Magyarkapus is lemaradt a település-névjegyzékről Magyarkapus is lemaradt a település-névjegyzékről. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./"

"Napvilágot látott az Emberi Jogok Szervezetének 2001-re vonatkozó jelentése, amely szerint Románia apró, de biztos lépéseket tett az Európai Unióhoz való csatlakozás érdekében. A dokumentum megemlíti a romániai romákat ért megkülönböztetéseket, amelyek kivándorláshoz vezetett. Problémát jelent a rendőrség brutalitása, továbbá a sajtószabadság és az igazságszolgáltatás hiányosságai. A különböző vallási kisebbségek szintén megkülönböztetést szenvednek. Nehezményezik, hogy a rendőrség törvényes joga bizonyos helyzetekben a fegyverhasználat. Az alvilági szervezett bűnözés szálai elérték a hatalom felső rétegét. Pozitív eredményként könyvelik el, hogy nem akadályozzák az emberjogi szervezetek munkáját. /Újabb jelentés Romániáról névjegyzékről. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./"

"Letagadhatatlan tény, hogy az RMDSZ-en belül két tábor létezik. Nevezhetjük őket mérsékelteknek és radikálisoknak, a jelenlegi országos vezetés híveinek és ellenzékének, Markó-csapatnak vagy Tőkés-híveknek. Fey László hangsúlyozta, hogy nem akar ítéletet mondani arról, hogy melyik tábornak miben van, illetve nincs igaza, mégis ezt tette. Szerinte ugyanis a radikálisok harciasak, agresszívek, sértő szavakat használnak, címkéznek: árulók, a hatalom kiszolgálói, gazemberek, csirkefogók, bársonyszékhez ragadók, tájbasimulók, neptunosok stb. A mérsékeltek nem támadnak, inkább védekeznek, a józan észre apellálnak. Igyekeznek tárgyilagosak lenni. Milyen türelmesen, higgadtan, tárgyilagosan válaszolt Markó Béla a nem éppen jó szándékú kérdésekre is, írta Fey. A radikálisok hangosak, ezért tűnik úgy, hogy többen vannak. A "pártatlan" Fey hozzátette, hogy a radikálisok hangosabbak, az nem magyar különlegesség: C. V. Tudor, illetve Funar durván támadva mindenkit. /Fey László: Két tábor, két modor. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./"

"Miközben a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége határozottabb fellépést kér az RMDSZ-től a csángóügy képviseletében, Gheorghi Prisacaru szenátor Párizsban a csángók magyar asszimilációjának veszélyeire figyelmeztette az Európa Tanács szakbizottságát. Az RMDSZ tagszervezeteként működő csángószövetség azt kéri a magyar érdekképviselettől, hogy ugyanolyan határozottan küzdjön a csángómagyarok jogaiért, mint teszi azt az erdélyi magyarok esetében. A csángókérdés ismét felmerült az Európa Tanács művelődési, oktatási és tudományos kérdésekkel foglalkozó bizottságának dec. 11-12-én tartott párizsi ülésén. A Romániát képviselő Gheorghi Prisacaru szenátor üdvözölte a miniszteri bizottság november 14-én elfogadott csángóajánlásait. A szenátor által arról is tájékoztatta a bizottságot, hogy egyes magyarországi hivatalosságok - semmibe véve az Európa Tanács dokumentumait - továbbra is magyar eredetű népcsoportnak próbálják feltüntetni a csángókat. "A dokumentumok megvetésével azt követelik, hogy a miséket magyar nyelven celebrálják számukra, és a gyermekek magyar iskolákba járhassanak." A szenátor dokumentumokkal igyekezett bizonyítani, hogy a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége támogatást és magyarországi ösztöndíjakat ígért azoknak a gyermekeknek, akik a magyar oktatásra jelentkeznek. Prisacaru jelezte, 2002-ben Románia kész a Román Akadémia és más intézmények bevonásával tudományos ülésszakot szervezni a csángókérdésről. Úgy vélte, visszaélésnek tekinthetők a csángók magyar kisebbségbe való beolvasztására tett ismétlődő kísérletek. /Gazda Árpád: Szakítópróba lesz a csángókérdés? Egyidejű panasz Bákóban és Párizsban. = Krónika (Kolozsvár), dec. 13./"

"Színházi vita. A dec. 9-i színházi vitafórumon a boszorkányégetés elmaradt, Tompa Gábor ugyanis nem jelent meg. Senki sem kérdőjelezi meg Tompa darabjainak egyedülállóságát, átütő erejét. Direktori tevékenységét kifogásolják. A színház, mint minden művészet, csak a mesterségbeli oldalával nevelhet. A művészet, mint újat kereső, kísérletező valami, nem alkalmas ezeknek a céloknak az elérésére. A cikkíró szerint a kolozsvári színházi előadások hajdani teltházai nem utolsósorban az egyetemistáknak volt köszönhető. Az egyetemisták azután javarészt szétszéledtek. Viszont igazgató, rendező, színész, színinövendékek felvételiztetője egy személyben, ez egyértelműen összeférhetetlenség. /Y. Szabó Gyula: A boszorkányégetés elmaradt Visszhang. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./"

"Iskolabuszok nélkül fut neki az idei télnek Beszterce-Naszód megye. Úgy tudták, miszerint minden megye kapott a minisztériumtól terepjáró iskolabuszokat, Beszterce-Naszód megyébe azonban egyetlen ilyen busz sem érkezett. Balázs Dénes, a Beszterce-Naszód megyei tanfelügyelőség magyar tagozatokért felelős tanfelügyelője elmondta, csak a magyar tagozatos iskolák számára legalább négy ilyen buszra volna szükség ahhoz, hogy a közeljövőben ne fenyegessen állandóan a megszűnés veszélye (Teke és környékére, Vice és környékére, Felőr és környékére, Bethlen és környékére). A megyei tanfelügyelőség szerint a kormány január végére-február elejére néhány iskolabuszt csak fog küldeni a megyének. /Szabó Csaba: Iskolabuszok nélkül gyalogosan ingáznak a diákok. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./"

"Partnerkereső találkozót tartottak dec. 10-én Kiskunhalason romániai és magyarországi üzletemberek. A Kiskunhalas és Sepsiszentgyörgy /a két testvérváros/ szervezésében rendezett fórumon száznál több magyarországi és 14 romániai vállalat képviselője vett részt. /Román-magyar üzletember találkozó Kiskunhalason. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./"

"A székelyudvarhelyi SZ-MADISZ szervezésében, illetve a Communitas Alapítvány, Hargita Megye Tanácsa támogatásával novemberben indult az "Udvarhelyszék jövőjéért" önkormányzati képzés. A két éves program során a résztvevők, a negyedévente sorra kerülő előadássorozatokon kapnak megfelelő képzést különböző, az önkormányzatokat érintő témakörökben. A következő képzési időszak dec. 15-16-án lesz, Parajdon. Előadást tart Benedek Árpád Csaba képviselőházi tanácsos a Román Szociális Fejlesztési Alap támogatási rendszeréről; Kovács Péter a különböző előadási technikákról, Porcsalmi Bálint a kampányszervezés módszereit ismerteti, Horváth Réka az EU támogatási politikájáról tart előadást. /Udvarhelyszék Jövőjéért - önkormányzati képzés. = RMDSZ Tájékoztató, dec. 13./"

"Az Illyés Közalapítvány, a Magyar Televízió Rt., a Duna Televízió Rt. és 19 határon túli magyar televíziós műhely képviselői dec. 12-én írták alá Budapesten a Kárpát-medencei magyar nyelvű televíziós együttműködési megállapodást. A magyar társadalom olyan partnernek tekinti a határon túli magyar közösségeket, amelyek együttműködnek abban, hogy Magyarország be tudja tölteni új szerepét a közép-európai térségben - jelentette ki Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára. Németh Zsolt emlékeztetett arra, hogy az Illyés Közalapítvány pályázati programjának köszönhetően jelentősen javulnak a határon túli magyar nyelvű televíziós műhelyek műszaki feltételei, és a magyarországi közszolgálati televíziók növelhetik a határon túli megrendeléseiket. Halzl József, az Illyés Közalapítvány kuratóriumának elnöke elmondta, az alapítvány mintegy 900 millió forinttal támogatta a határon túli magyar televíziós műhelyeket. /Kárpát-medencei televíziós együttműködés. = Krónika (Kolozsvár), dec. 13./"

"Az Agache-perben elítélt Héjja Dezső ügyét dec. 12-én újratárgyalták Csíkszeredában. Hajdú Dezső, Héjja Dezső ügyvédje kérte a fogházbüntetés végrehajtásának félbeszakítását. Kérését a marosvásárhelyi Igazságügyi Orvosi Tanács következtetésével támasztotta alá, amely kimondja: "azok a betegségek, amelyekben az illető szenved, lehetetlenné teszik a büntetés végrehajtását". A marosvásárhelyi szakvéleményezést azért kérték, mert a csíkszeredai orvosokból álló szakbizottság azon a véleményen volt, hogy Héjja betegsége ellenére kibírja a fogházi büntetést. A dec. 12-i tárgyaláson az ügyésznő arra hivatkozva, hogy ellentétes orvosi szakvéleményezések születtek, kérte a felettes szervek véleményének kikérését. A következő tárgyalás időpontja jan. 16-a. /(Daczó Dénes): Újabb halasztás Héjja Dezső ügyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./ "

"A kisebbségi egyházak nov. 28-29-i kolozsvári értekezlete után, amelyen az erdélyi magyar történelmi egyházak, a görög katolikusok, illetve a szász evangélikusok közös nyilatkozatban kérték számon a román kormánytól javaik visszaadásának elodázását, az Európa Parlamentet, és az Európa Tanácsot is megkeresték ügyük érdekében. Meghallgatást kértek, így december elején a királyhágómelléki református egyházkerület két küldötte, Tolnay István tanügyi és Antal János külügyi előadó Strasbourgban tárgyalt, ahol felvázolhatták az egyházi ingatlanok restituciójának 1989 óta húzódó ügyét és még számos, a kisebbségeket érintő problémát, például a székelyföldi tankönyvháborút vagy a csángók magyarul tanulásának betiltását. Az egyeztetések nyomán 2002 elején erdélyi püspökök küldöttségét fogadják Strasbourgban. /(Balla Tünde: Strasbourgba vitték az egyházak ügyét. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./ "

"Tiltakozó, békés tüntetést rendez dec. 14-én a román nagykövetség előtt a Váci Nemzeti Kör és az Erdélyi Körök Országos Szövetsége (EKOSZ). A megmozduláshoz más civil szervezetek is csatlakoznak.- A demonstrációt az erdélyi csángó magyar gyermekek magyar nyelvű oktatásának érdekében szervezzük - közölte Horváth Kálmán, az EKOSZ tagszervezetének, az Erdélyi Magyarok Tolna Megyei Közhasznú Egyesületének elnökségi tagja. A tüntető szervezetek tiltakozni kívánnak az emberi jogok folyamatos, durva megsértése ellen, amit Románia a csángó magyarokkal szemben gyakorol. (A Magyar Nemzet nyomán). /Demonstráció a csángók oktatásáért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./ "

"Takács Csabának, az RMDSZ ügyvezető elnökének címzett csángó levelezési listán a Csángómagyar Szövetség vezetői, Bartha András elnök és Bilibók Jenő alelnök ismertették a moldvai csángóság 1989 óta folytatott küzdelmeinek főbb céljait, mint az anyanyelv oktatása és az anyanyelvű istentisztelet. A tanügyi hatóságok betiltották az iskolán kívüli magyar órákat is. Szervezetük tagjait folyamatosan zaklatják a hatóságok, így az utóbbi hónapban az iskolán kívüli oktatás szervezőit beidézte a polgármesteri hivatal, a tanfelügyelőség, a prefektúra, az egészségügyi igazgatóság és a rendőrség. A moldvai magyarok nem hajlandók lemondani a szabad identitásválasztás alkotmányos jogáról. Az erdélyi magyarságtól határozott politikai támogatást várnak a törvények betartatásában. Kérik az RMDSZ-t (melynek társszervezete a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége), hogy ugyanolyan határozottan küzdjön a csángómagyarok jogaiért, mint teszi azt az erdélyi magyarok esetében. Kérik, hogy az RMDSZ tegye a jelenlegi kormány támogatásának feltételévé a romániai (erdélyi és moldvai) magyarság oktatási és vallási jogainak érvényesítését. Kérik az anyanyelven is történő istentisztelet bevezetését, a magyar identitást választók hatóságok általi zaklatásának megszűntetését, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése által is megerősített, a csángó kisebbségi kultúra védelméről szóló Ajánlásának betartását. Kérik egy, a csángómagyar ügyekért felelős személy alkalmazását az RMDSZ Ügyvezető Elnökségén. /A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége felhívást intézett az RMDSZ-hez. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./ "

"Az Érmelléki Református Egyházmegyében 1998. óta szerveződik egyfajta szociális háló olyan nagycsaládoknak. 1998. márciusában az egyházmegyét alkotó 36 gyülekezet létrehozta az Érmelléki Református Diakóniai Alapítványt. A felmérések során 544 nagycsaládot találtak, 30%-ukat szinte az éhhalál fenyegeti. Az egyházmegye szociális internátus hálózatot épít ki. Az első a Timotheus otthonhoz, amit már tavasszal elkezdenek építeni a Margitta környéki szegény nagycsaládok gyermekeinek. Micskén december 7-én és 8-án ismét nagycsaládosok hétvégéje volt. A holland kormány és az alapítvány közös támogatásával elkezdhető az internátus felépítése. /Balla Tünde: Szociális internátus nagycsaládok megsegítésére. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./ "

"Bizonytalanná vált a Hargita Népe napilap sorsa, miután egy vállalkozói csoport ugyanezzel a névvel kíván lapot indítani Hargita megyében. A napi 15 ezer példányban megjelenő újságot jelenleg a Hargita megyei tanács által létrehozott, de a tanácstól anyagilag is független közhasznú társaság adja ki. Egyes beszámolók szerint a lapátvétel mögött Ferenczi Károly székelyudvarhelyi üzletember, médiavállalkozó, Verestóy Attila RMDSZ-szenátor sógora áll. Ferenczi a többségi tulajdonos abban a társaságban, amely ezen a héten indítja Magyarországon a Pax TV nevű új, vallási, kulturális műsorokat kínáló kereskedelmi csatornát. Az egész eljárás kétes volta miatt az ügyben állásfoglalást készül nyilvánosságra hozni a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MURE) és annak Becsületbírósága. /Bonyodalmak a Hargita Népénél. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 13./ A Hargita Népe anyagi gondokkal nem küszködhetett, hiszen a megyei reklámpiac átlagosan, az újságban napi két oldalt is betöltött. A Hargita Népe dec. 11-éig nem jelezte, hogy gondok lennének a lap további megjelenésével kapcsolatosan. A dec. 12-i HN-ben Szondy Zoltán közölt részletes írást. Zsombori nehezményezte, hogy a lapban gyakran az önkormányzatot bíráló cikkek jelentek meg. /(Daczó Dénes): A Hargita Népéről dióhéjban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./ "

"A Magyar Tudományos Akadémia erdélyi nyelvi intézete alakul meg a közeljövőben Kolozsváron, hátterét az ottani egyetemi magyar tanszék biztosítja. Dr. Péntek János, a kolozsvári egyetem Magyar Nyelv és Kultúra Karának tanszékvezető tanára elmondta, hogy a tervezett nyelvtudományi "műhelynek" a székháza is szinte biztosított. Az induló intézetbe kerül a tudós nyelvtörténész Szabó T. Attila hagyatéka. A nyelvi intézetben nem csak kutatómunkát végeznek, annak szolgáltató szerepe is lesz: nyelvhelyességi kérdésekben nyújt tanácsot, újságíróknak például az intézmények és mások névformáit illetően. Időszerű egy román-magyar kulturális szótár, különösen pedig a román-magyar közigazgatási szótár összeállítása. /(fejér): Nyelvi intézet alakul. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./ "

"Nov. 11-én, vasárnap szórványtalálkozó volt Konstancán. Immár hagyománnyá vált, hogy esztendőnként találkoznak a galaci, brailai és konstancai egyháztagok. A zsúfolásig megtelt imaházban Szabó Attila ramnicul-valcea-i lelkipásztor hirdette az Igét. /Fazekas Lóránd: Szórvány a szórványban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./ "

"Dec. 15-én átadják a Teleki Oktatási Központ /Szováta/ új épületszárnyát, ettől kezdve a létesítmény megnevezése Teleki Konferenciaközpont lesz. A 150 személy befogadóképességű konferenciaterem Bíró István nevét fogja viselni. Az építkezés anyagi hátterét az Illyés Közalapítvány, az Apáczai Közalapítvány, az Oktatási Minisztérium és magánalapítványok biztosították. Az ünnepélyes avatás egybeesik a RMPSZ 10 éves évfordulójával és a szövetség éves közgyűlésével. /Szombaton nyílik a konferenciaközpont. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 13./ "

"Két szatmárnémeti képzőművész, Hiripi Zsuzsa keramikus és Szatmári Ágnes festőművész közös tárlaton mutatkozik be a magyarországi Százhalombattán. Tárlatuk megnyitójára dec. 14-én kerül sor. /(ferencz): Szatmárnémeti képzőművészek magyarországi kiállítása. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 13./ "