"Dec. 14-én Szatmárnémetiben, a Baraprest Könyvüzletben bemutatják Nagy István: Hopp Istók, jó estét... /Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, Kriza Könyvek sorozat/ című, szatmári betlehemeseket tartalmazó könyvét. /E. Gy.: Könyvbemutató. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 13./ "

"Dec. 13-án Romániába látogatott Lord George Roberston, a NATO főtitkára. Ion Iliescu államfővel folytatott megbeszélése után kijelentette: Románia fontos előrelépéseket tett a NATO-csatlakozás útján. Robertson szerint a román hadsereg reformja jó úton halad. A főtitkár nem volt hajlandó elárulni azoknak az országoknak a névsorát, amelyeket a 2002-es prágai csúcsértekezleten meghívnak a csatlakozáshoz. /Előrelépések a NATO-csatlakozás terén. Romániába látogatott George Robertson. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./"

"Ion Iliescu államfő és Adrian Nastase kormányfő részt vesznek az Európai Unió (EU) tagállamainak belgiumi Laekenben összehívott dec. 15-i csúcsértekezletén, amelynek témája az Unió bővítése lesz. Dec. 13-i számában a Frankfurter Allgemeine Zeitung leszögezte: az Európai Bizottság továbbra is úgy ítéli meg, hogy Bulgáriának és Romániának nincs esélye bekerülni a EU-bővítés első körébe. Hubert Védrine korábbi fölvetése, miszerint mind a 12 tagjelöltet egyszerre kellene fölvenni az EU-ba, olyan várakozást keltett Szófiában és Bukarestben, hogy legalább nagyobb összegű Uniós segítségre számíthatnak. /Kevés az esély az Európai Uniós integrációra. Iliescu és Nastase a laekeni csúcson. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./"

"Románia és Magyarország külügyminiszterei dec. 13-án telefonon folytattak megbeszélést, megegyeztek abban, hogy Németh Zsolt magyar és Cristian Dobrescu román államtitkár megpróbálnak kompromisszumot találni a státustörvény alkalmazását illetően. A Mediafax diplomáciai forrásokra hivatkozva tudni véli, hogy Orbán Viktor magyar és Adrian Nastase román miniszterelnök között valószínűleg rövid találkozóra kerül sor a laekeni csúcsértekezleten. /Újabb Nastase-Orbán találkozó? = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./ Orbán Viktor miniszterelnök dec. 7-én Adrian Nastase román kormányfőnek írt levelében két konkrét javaslatot tett a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos magyar-román tárgyalások folytatására - nyilatkozta Horváth Gábor külügyi szóvivő dec. 13-án azzal kapcsolatban, hogy a román miniszterelnök dec. 12-i kijelentése szerint a román kormány a magyar féltől vár konkrét jelzéseket arra vonatkozóan, milyen formában folytatódjanak a tárgyalások a magyar kedvezménytörvényről. A magyar miniszterelnök levelét Martonyi János külügyminiszter adta át román partnerének, Mircea Geoanának dec. 7-én Brüsszelben. A magyar kormányfő levelében foglalt javaslatok a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos magyar-román kétoldalú tárgyalások folytatására vagy a kisebbségi szakbizottság haladéktalan összehívását, vagy a két kormányfő személyes megbízottjának késedelem nélküli találkozóját kezdeményezték. A konkrét magyar javaslatok tükrében tehát a magyar fél várja a román partner konkrét válaszát, méghozzá nem a sajtó útján, hanem hivatalos formában - mondta Horváth Gábor. A magyar javaslatok már közel egy hete a román fél térfelén vannak, de válasz eddig semmilyen formában nem érkezett. /Budapest két dolgot is javasolt Bukarestnek- válasz sehol. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./"

"Dragos Seuleanut nevezte ki dec. 13-án a parlament művelődési bizottsága a román közszolgálati rádió ideiglenes igazgatójává. Mint ismeretes, a rádió vezetése távozni kényszerült, miután a parlament nem fogadta el a rádió tavalyi tevékenységéről szóló jelentést. A döntés a parlament két házának dec. 12-i együttes ülésén született, maratoni vita után. A szóváltásokat követően az ellenzéki demokrata és liberális párti törvényhozók, a Nagy-Románia Párt honatyáinak kíséretében kivonultak és nem vettek részt a szavazáson. A Szociáldemokrata Párt (SZDP) és az RMDSZ képviselői egyetlen szavazatnyi többséggel elfogadták a parlament kulturális bizottságának a rádió beszámolóját elutasító jelentését. A szavazást bojkottáló pártok szerint a közszolgálati rádió vezetésének eltávolításával az SZDP monopolizálni szeretné a közszolgálati sajtót. Felemlegették, hogy a román nemzeti hírügynökség, a Rompres a kormánynak alávetve, a tájékoztatási minisztérium felügyelete alatt működik. Az RMDSZ azzal indokolta szavazatát, hogy az elmúlt időszakban olyan feszültségek támadtak az intézmény vezetésében, amelyek már a rádió tevékenységét fenyegetik. /Ideiglenes vezetője van a közszolgálati rádiónak. Az SZDP monopolizálni szeretné a sajtót. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./ A nemzetközi sajtószervekhez, az Európai Tanácshoz, az Európai Unióhoz és a Szocialista Internacionáléhoz fordul a Demokrata Párt (DP), mivel a Szociáldemokrata Párt (SZDP) megpróbálja ellenőrzése alá vonni a román médiát. /A DP a nemzetközi szervekhez fordul. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./"

"Vosganian, a Jobboldali Erők Szövetsége (JESZ) Országos Tanácsának elnöke a Románia regionalizálását indítványozó memorandummal kapcsolatban kifejtette: a dokumentum előterjesztésének okai valósak, ellenben Románia számára nem a regionalizálás jelenti a megoldást, hanem a helyi önkormányzati rendszerek javítása. A politikus szükségesnek tartja a párbeszédet, még abban az esetben is, ha a dokumentum nem szolgáltat elég alapot a dialógusra. /Nem megoldás a regionalizálás - jelentette ki Varujan Vosganian. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./"

"Dec. 14-én A helyi közigazgatás szerepe a regionális fejlődésben címmel kerekasztal-megbeszélést tartottak Kolozsváron, amelyet a Civitas Alapítvány a Polgári Társadalomért szervezett. A megbeszélésen nem vitatták a régiók, regionális fejlődés fontosságát vagy szükségességét, hanem ennek jelentőségéről, az ezáltal a szervezési forma által elérhető pályázati támogatásokról esett szó. /Régiófejlesztés - a helyi problémák megoldása Ideje különválasztani a politikát a közigazgatástól. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./ Vasile Soporan Kolozs megyei prefektus a regionális fejlesztés előnye mellett hangsúlyozta a helyi közigazgatási szervek, a polgármesteri hivatalok, városi és megyei tanácsok közötti szorosabb együttműködés fontosságát. Kerekes Sándor, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke példaként megemlítette a külföldi gyakorlatot. A régiók a decentralizációs folyamat eredményét jelentették, ez a folyamat az Európai Unió országaiban még a hetvenes évek elején elkezdődött. Mindegyik európai országnak megvan a külön regionális szervezési modellje, ezek a folyamatok nem kerülhetik el Romániát sem. A regionalizmus lentről felfele tartó folyamat. A témához hozzászóló szociológusok, jogászok, egyetemi tanársegédek és előadótanárok hangsúlyozták, hogy a regionális fejlesztés eszköz, amelynek révén a helyi közigazgatási intézmények megoldhatják saját problémájukat. A jogászokat külön foglalkoztatja a mikrorégiók létrehozásának lehetősége, amelynek révén fejlesztési eszközökhöz, az Unió által finanszírozott programokhoz is juthatnak. /(U. I.): Régiófejlesztés - a helyi problémák megoldása. Ideje különválasztani a politikát a közigazgatástól. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./"

"A Hivatalos Közlöny dec. 7-i számában napvilágot látott a helyi közigazgatási törvény alkalmazási előírása. Felvetődik a központilag irányított szándékos időhúzás gyanúja is, szögezte le Balló Áron, a Szabadság főszerkesztője. Hiába szavazták meg a törvényt már májusban, csak néhány jártak el jóhiszeműen. Máshol megvárták a törvény elnök általi kihirdetését, a végrehajtási szabályok megfogalmazását, végül a dec. 7-i megjelentetését, és egyes helyi polgármesteri hivataloknak ez még mindig nem elég az életbe léptetésére. Funar, Kolozsvár polgármestere megengedheti magának, hogy nyíltan azt hazudja, a magyarság a város lakosságának 11 százalékát teszi ki, tehát rá nem érvényes a törvény. Legutóbb is azért fordult a kormányfőhöz, mert sokallta, hogy a Román Televízió Kolozsvári Területi Stúdiójának bővített adása 25 százalékban magyar nyelvű, holott az ország lakosságának csupán 7 százaléka magyar. Funar javasolta, hogy csak heti 13 perc legyen magyar adás. Funar mindig is csak azokat a törvényeket tisztelte, amelyek a Kolozsvár további románosítását célzó politikának megfeleltek. Funar az 1992-es népszámlálási adatok meghamisításáról beszél, amikor közismert, hogy a nemzeti hovatartozás adatait ceruzával írták be, és senki sem tudja, hogy később mit hamisítottak helyettük. Azt is kevesen veszik figyelembe, hogy hány és hány magyar hívta fel a Szabadság szerkesztőségét, és panaszolta el Kolozsvárról, hogy "nálunk sem voltak", "nálunk sem". A jövő évi népszámlálást, Kolozsváron Funar akarja megszervezni, az adatok fölött rendelkezni, a bizottságából kizárta Boros János alpolgármestert. Vasile Soporan prefektus hiába ígérte meg a lapnak, hogy személyesen meggyőzi Funart a közigazgatási törvény tiszteletben tartásáról, nem tette meg. Balló Áron javasolta: az RMDSZ és az SZDP együttműködésének januári újratárgyalásakor az együttműködés egyik feltételéül Kolozsvárt kellene hozni, hogy itt is érvényesüljön a kisebbségi nyelvhasználat. /Balló Áron: Kolozsvár legyen a feltétel. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./"

"Harmincöt országból százötven meghívott és előadó jelenlétében tartották meg november 29. és december 1. között Amszterdam mellett a Regionális, vagy Kisebbségi Nyelvek Konferenciáját. A jelenlévők a Baszkföldtől Azerbajdzsánig, Máltától Finnországig terjedő területet képviselték; Nagybányáról Szaniszló József önkormányzati képviselő volt jelen a rendezvényen. "A Regionális, vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája az egyetlen nemzetközi jogi eszköz, amely a nyelvek védelmére hivatott" - állt a konferencia köszöntőjében. Eddig 27 ország írta alá a dokumentumot, 15 ratifikálta és életbe is léptette. Rolf Ekéus, az EBESZ kisebbségügyi megbízottja mondott: nem arról van szó, hogy többletjogokat adjunk a kisebbségeknek, emberi jogaik azonban megkérdőjelezhetetlenek. - Románia is aláírta a Chartát, de nem ratifikálta, így csekély a kötelezettségvállalás. A Svájcban élő gyergyói származású Komlóssy József, az Európa Parlament tagja kifejtette: ahol a közigazgatási felosztás nem nyelvszempontú, ott a Charta alkalmazhatatlan, de legalábbis nagyon sokat veszít erejéből. Ez az elv a régiók kialakításában is alapul szolgál(hat), hiszen egy nemzet tagjai egységesen működő földrajzi területen élnek - akár községi szinten is. A szlovák külügyi képviselő ennek ellentmondott. Szaniszló József Markó Attila kisebbségügyi államtitkár-helyettessel, Andrássy György pécsi professzorral, Kontra Miklós MTA-munkatárssal és Komlóssy Józseffel egyeztetett arról, hogy felveti a csángó kérdést és székelység zaklatását. Azonban a felsoroltak azt mondták neki, hogy ezek a kérdések megfelelő kezelésben már az Európa Parlament asztalán vannak, nem kell felszólalnia. /Szaniszló József: Sirályok Amszterdam felett. Kisebbségi nyelvek - elmélettől a gyakorlatig. = Bányavidéki Új Szó (Nagyvárad), dec. 14./"

"Fejlesztési terveket dolgoznak ki a magyarországi Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, a hazai Szatmár megye és az ukrajnai Kárpátalja közötti, határ menti együttműködésre, jelentette be Helmeczy László, a Szabolcs megyei önkormányzat elnöke dec. 12-én Nyíregyházán, nemzetközi konferencián. Az együttműködők az Európai Unió fejlesztési forrásaira is pályázatot nyújtnak be. Az érintettek pályázhatnak a PHARE, a Sapard, az ISPA, a TACIS és az Interreg alapokra. Ezek a források 2006-ig biztosítanak pénzügyi lehetőséget a közös tervek valóra váltásához. /Magyar-román-ukrán határ menti együttműködés. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./"

"Csíkszeredában, az Apáczai Csere János Pedagógus Házban tartott sajtótájékoztatót a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke, Lászlófy Pál és Burus Siklódi Botond főtitkár. Röviden ismertették a most tíz éves civil szervezet eddig tevékenységét és bemutatták az ez alkalomból megjelent könyvet, amely a tíz év eseményeinek krónikáját tartalmazza Lászlófy Pál elnök leszögezte, az RMPSZ-nek több mint 7500 tagja van, ez a legnagyobb magyar civil szervezet. Ez a romániai magyar közoktatásban dolgozók hetven százalékát jelenti. Tíz év alatta a szövetség szakmai továbbképzésein, központjainak szolgáltatásain keresztül a romániai magyar közoktatást szolgálja. Nagy elismerésnek örvend a nyári akadémia és az oktatási központok néhány jelentős szolgáltatása. Az RMPSZ büszkesége, a Teleki Ház új épület szárnnyal bővült, egy 200 férőhelyes konferenciateremmel. Eddig a szakminisztérium különösképpen nem akadályozta munkájukat egészen mostanáig, amikor a könyvellenőrzések kapcsán az RMPSZ által behozott könyvekbe is belekötöttek. /(Daczó Dénes): A legerősebb romániai magyar civil szervezetről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./"

"A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete /MÚRE/ Igazgatótanácsa közleményt adott ki a Hargita Népe megyei napilappal kapcsolatos üzleti kísérletek miatt. A MÚRE megdöbbenéssel értesült arról, hogy a közszolgálati feladatokat ellátó sajtóval szemben is a piaci farkastörvényeket akarják alkalmazni olyan társaságok, amelyek maguk is a közszolgálati sajtó, a független sajtó értékeinek fontosságát hirdetik. A MÚRE nem érthet egyet olyan üzleti elképzelések etikátlanságával, amely mások évtizedes munkájának hasznát akarja kisajátítani. Valamely lap nevének elorzása törvénybe ütköző cselekedet, a jogi fondorlatok, fiskális trükkök alkalmazójának pedig számolnia kell a közvélemény és a sajtó szakmai-etikai értékítéletével. A Hargita Népe szerkesztőségének esetében a MÚRE elvárja, hogy a megyei önkormányzat tegyen lépéseket a név rosszhiszemű kisajátításának megállítása érdekében, s amennyiben tulajdonosváltást látnak szükségesnek, akkor legyen elővételi joga a jelenlegi szerkesztőségnek /Etikát a sajtóüzletben is! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./ Albert Antal, a Hargita Népe névadója, egykori főszerkesztője úgy érezte, kötelessége véleményt mondani. A Kaho Kft. és egy magát befektetőknek titulált csoport "a védjegyeket bejegyző országos hivatalnál levédte mind a Hargita Népe, mind a Csíki Lapok nevet". Más szóval elorozták ezeket a lapcímeket. Albert Antal több kérdést tett fel. A megyei tanács eddig nem támogatta a szerkesztőséget, akkor milyen törvényes jogon és alapon ért egyet azokkal, akik szerint "a lap kiadása a jelenlegi formában hosszú távon nem biztosított"? Miért nem vállalják a nyílt megmérettetést, a becsületes versenyt egy új lap indításával? Ki a vállalkozói csoport ügyvezető megbízottja? Miért nem vállalják a nyilvánosságot? /Albert Antal, a Hargita Népe névadója, egykori főszerkesztője: Feleletekre váró Nyilatkozat a "levédetlen" Hargita Népéről. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 14./ A Hargita Népe körül kialakult helyzetről beszámoló írások szerint a lapátvétel mögött Ferenczi Károly székelyudvarhelyi üzletember, médiavállalkozó áll. Ferenczi Károly a Krónika című lapnak úgy nyilatkozott, hogy az egész ügyről nem tud semmit. Szokatlan eljárással szeretné megkaparintani a csíkszeredai napilapot egy udvarhelyi vállalkozó - írta a Megfosztották nevétől a Hargita Népét című tudósításában a Krónika dec. 12-i száma. Az írás idézte Zsombori Vilmost, a Megyei Tanács elnökét, aki szerint a kialakulandó jogi bonyodalmak megoldása a jogászok feladata lesz, a szerkesztőségnek számolnia kell azzal, hogy a tanácsosokban nem alakult ki jó vélemény a lapról, amely "felelőtlen, sértő írásokat" Bonyodalmak a Hargita Népénél címmel számolt be a csíkszeredai eseményekről a Népújság. A marosvásárhelyi napilap Idegen tollakkal ékeskedni alcímmel az MTI alapján közölte az eddigi történéseket, majd jelezte, hogy az ügyben állásfoglalást készül nyilvánosságra hozni a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) és annak Becsületbírósága. Elhalászták a Hargita Népét? - kérdezte a Romániai Magyar Szó dec. 13-i száma. Borbély László főszerkesztő úgy nyilatkozott, hogy szerinte ez nem privatizáció. Az internetes napilap, a Transidex Verestóy kiszemelte a Hargita Népét címmel járta körbe a témát, és kiemelve, hogy Zsombori Vilmos, a Hargita Megyei Tanács elnöke Ferenczi Károlynak a sógora. Ferenczi Károly pedig Verestóy Attila sógora - olvasható a www.transindex.ro-n. /Sajtóvisszhang a Hargita Népe körüli fejleményekről. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 14./"

"A Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt célul tűzte ki az RMDSZ "monolit-egységének széttörését", azért, hogy "alternatívát nyújtson azoknak a magyaroknak, akik nem akarják többé támogatni az RMDSZ-t". Dec. 16-án Szovátán ülnek össze a párt megyei elnökei, úgymond az RMDSZ-szel szembeni álláspontjukat eldönteni. A lap szerint az elnök arról is nyilatkozott, hogy "egyedül képtelenek harcolni az RMDSZ ellen", meg hogy a pártnak a jövőben "más reprezentativitása lesz, mert egyre több székely csatlakozik hozzájuk". Az említett párt(ocska) nem először kezd "harcot" az RMDSZ ellen. Az évek során minden választás előtt megjelent a politikai palettán, s "harcolni" kezdett. A módszerei sem igazán voltak változatosak: hol egyik, hol másik román párttal lépett szövetségre. A román pártok mentek a maguk útján, a kis "csatlakozó" pedig minden választás után eltűnt a süllyesztőben. Minden választáson az RMDSZ jelöltjei ellenében indítottak saját jelöltet. A 2000-es marosvásárhelyi polgármester-választásnál polgármester-jelöltjük ezer szavazatot sem kapott. Annyit azonban elértek, hogy nem az RMDSZ jelöltje jutott a polgármesteri székbe. Minél erősebb a parlamentben az RMDSZ-frakció, annál többet tud kiharcolni az erdélyi magyarságnak. Ez az egyetlen alternatíva. Ha pedig valaki ez ellen harcol, az a magyarság érdekei ellen harcol, írta Mózes Edith. /Mózes Edith: Alternatíva? = Népújság (Marosvásárhely), dec. 14./"

"Megjelent a kormányhatározat, mely az 1994-ben elfogadott 75-ös törvény végrehajtási útmutatásait tartalmazza: Romániában csak hivatalos küldöttségek látogatásakor, nemzetközi részvétellel tartott rendezvényeken lehet eljátszani, elénekelni más államok nemzeti himnuszát, azt is csak a románnal együtt, azt megelőzően. Hasonló rendelkezés szól a zászlóhasználatról. Büntethető a jogszabályt megszegő helyhatóság vagy közintézmény vezetője, a polgármester, a megyei tanács elnöke és bármely természetes vagy jogi személy. Nem szorul magyarázatra, hogy az 1994-ben hozott törvény alkalmazási előírásairól miért most, 2001 végén hoztak kormányhatározatot. Nyilvánvaló összefüggések vannak a státustörvény miatti román-magyar nézetkülönbségekkel, a romániai magyarság nemzeti identitásának megőrzéséért kibontakozott törekvésekkel. Egyértelműen magyarellenes intézkedésről van szó. Egy idő óta a magyar nemzeti közösség ünnepi rendezvényein, istentiszteleteken zavartalanul énekelhették a himnuszt, a piros-fehér-zöld zászló sem hiányzott a felvonulók kezéből. Ezután is így kell hogy legyen. Mindezeket az RMDSZ programja is megfogalmazza: "ünnepségeken, összejöveteleken szabadon akarjuk használni az állami mellett nemzeti jelképeinket". /Borbély László: Zászló ne lengjen, ének ne zengjen. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 14./"

"Tizedik születésnapját ünnepelte dec. 12- én az egyetlen Temes megyei önálló magyar középiskola támogatására létrehozott Bartók Béla Alapítvány. A Bartók Béla Líceumban megtartott találkozón megjelentek a támogató cégek és szervezetek képviselői. Halász Ferenc elnök ismertette az alapítvány legfontosabb megvalósításait. 1991 decemberében a temesvári magyar iskolák volt diákjai és tanárai hozták létre a Bartók Béla Alapítványt, amely évente szociális és tanulmányi ösztöndíjakat ítélt meg, számítógépeket, audiovizuális eszközöket, személygépkocsit, bútorzatot, szakkönyveket és szépirodalmat vásárolt az iskola számára. A bánsági szórványban a nyolcvanas-kilencvenes években felgyorsult a magyarság asszimilációja, a magyar iskoláktól való elfordulás. A folyamat megfordítása érdekében, az alapítvány támogatásával indult be az Élő Kapcsolat program. Ennek fő elemei az iskoláskor előtti magyar gyerekek nyilvántartásának, szociológiai felmérések elkészítése, a magyar óvodai-iskolai hálózat népszerűsítése. Az alapítvány támogatta az identitástudat megőrzését szolgáló rendezvények egész sorát, ide sorolható az immár hagyományossá vált Nemzedékek Találkozója, amelyre hivatalos mindenki, aki Temesváron magyar nyelven tanult vagy tanított. 1998-tól kezdődően a Bartók Béla Alapítvány, ha korlátozott mértékben is, felvállalta Temes megye többi magyar oktatási intézményének támogatását is, az idei évtől az Apáczai Közalapítvány szórványprogramja támogatásával erre a célra is jelentős összegeket fordított. /Pataki Zoltán: A magyar iskola támogatása jó befektetés! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./"

"A Német Kulturális Napok keretén belül dec. 13-án a Történelmi Múzeumban megnyitották a Német jelenlét Kolozsváron című kiállítást. Petru Iambor történész főkutató az erdélyi szászokról beszélt. A Német Kulturális Központ vezetője, Stefan Straub röviden ismertette a központ történetét, a kezdeti nehézségektől egészen napjainkig. (benke): Német jelenlét Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./"

"A Kolozs megyei tanfelügyelőség dec. 13-i sajtóértekezletén közzétették a megye nyolcadikosainak továbbtanulási opcióit. Továbbra is él a líceum-mítosz, ugyanis a megkérdezetteknek csak 16 százaléka szeretne szakiskolába/inasiskolába iratkozni. A megye nyolcadikosainak mintegy 40 százaléka elméleti, 18 pedig szaklíceumban szeretne továbbtanulni. A művészeti és a szakiskolai oktatás iránt a megkérdezettek 12, illetve 16 százaléka érdeklődik komolyan. /Szabó Csaba: Még mindig él a líceum-mítosz. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./"

"Szembenézés a múlttal címmel dec. 14-én kétnapos értekezlet kezdődik Temesváron, az 1989-es forradalmi események kirobbanásának 12. évfordulója alkalmával. A Magyar Reformátusok Világszövetségének és a Magyar Református Egyházak Egyetemes Zsinatának égisze alatt szervezett rendezvénysorozatot Tőkés László püspök, Erdélyi Géza felvidéki püspök és Gazda István lelkipásztor nyitják meg. Előadást tart dr. Schmidt Mária, a XX. Századi Intézet elnöke, Vighi Daniel egyetemi előadótanár, Tőkéczki László politológus és Toró T. Tibor parlamenti képviselő. A Szembenézés egyházaink múltjával címmel szervezett kerekasztalon az erdélyi történelmi egyházak képviselői fejtik ki véleményüket. December 15-én, szombaton a kommunista múlt szereplőinek átvilágításáról Onisoru Gheorghe, a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Nemzeti Bizottság elnöke, Incze Béla átvilágító bíró és Csendes László átvilágító biztos tart előadást. Az egyházi átvilágításról Erdélyi Géza püspököt, Takaró Mihály református főgondnokot, Dugulescu Petre baptista prédikátort, Zalatnay István református lelkészt és Forró László előadótanácsost hallgathatják meg. Az ünnepség ökumenikus istentisztelettel és koszorúzással zárul. /Szembenézés a múlttal Temesváron. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./"

"A színházépítés részének tekinthető a Művész Kávéház létrehozása - hangsúlyozta megnyitóbeszédében Parászka Miklós, a Csíki Játékszín igazgatója. Csíkszeredában, a Városi Művelődési Házban dec. 13-án megnyílt a kávéház. /Művész Kávéház nyílt. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 14./"

"Szentegyházán idén találkoztak hetedszer a Homoród menti települések színjátszói. Ott voltak a lövétei LIE-műkedvelők, az oklándi Balázs Ferenc ifjúsági színjátszó csoport, a kápolnásiak, a karácsonyfalvi Szelídgesztenye, a homoródszentpáli Csalóka Péter. /(oláh): Műkedvelő színjátszók tele. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./"

"A Kibéden élő, elsősorban népmesegyűjteményei, saját meséi, rovásírás-kutatása és fordításai alapján ismert Ráduly János most gyermekverskötettel /Verstánc/ rukkolt elő. A kötetet Molnos Zoltán illusztrálta. /Zsidó Ferenc: Verstánc. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 14./"

"1675-ben Kájoni János ferences szerzetes polihisztor nyomdát alapított Csíksomlyón. Nyomdájában először a Cantionale Catholicum című énekeskönyvet nyomtatta ki 1676-ban. A ferences barátok Csíksomlyón több ezer kötetes könyvtárat hoztak létre. 1727-ig, amikor a kolozsvári jezsuita akadémia nyomdája létesült, a csíksomlyói műhely volt az egyetlen katolikus nyomda Erdélyben. A Csíki Székely Múzeumban a csíksomlyói ferences nyomda létesítésének 325 éves évfordulójára kiállítást rendeznek, a kiállítást dec. 15-én nyílik. A kiállításon megtekinthető, többek között, Kájoni kézisajtója is, amelyet a rendezők a kolozsvári múzeumtól kaptak kölcsön. /A csíksomlyói nyomda 325. évfordulója. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 14./"

"A magyarországi népszámláláskor alig több mint tíz százalék volt azok aránya, akik a vallási hovatartozásra vonatkozó, önként megválaszolható kérdésre nem kívántak felelni - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal, úgynevezett képviseleti minta alapján kimutatott előzetes adataiból. A vallást megjelölők 69 százaléka (az egész népesség 52 százaléka) római katolikusnak vallotta magát, 21 százalékuk (a teljes népesség 14 százaléka) a református, 4 százalékuk (az egész népességhez viszonyítva 3 százalék) pedig az evangélikus vallást jelölte meg. A többi egyházhoz, felekezethez, vallási közösséghez tartozók aránya a vallást megjelölők körében némileg több mint 5, a népesség egészében pedig 4 százalék. Az adatokból kitűnik, hogy mind a négy nagy történelmi egyház népességen belüli viszonylatában aránybeli visszaesés tapasztalható az 1920-as, 1930-as és 1949-es adatokhoz képest. A római katolikusok aránya például a most kimutatott 52 százalékkal szemben 1920-ban és 1930-ban meghaladta a 60 százalékot, 1949-ben pedig csaknem elérte a 70 százalékot. / Vallási hovatartozás a magyar népszámlálás tükrében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./"

"Négymilliárd lejes saját bevételt várna el Szatmár megye vezetősége a színháztól, szemben az ez évi másfélmilliárd lejes bevétellel. Az elmúlt évadot meghatározta a színházi szezon második felében bekövetkezett nézőtéri vakolatomlás következtében halaszthatatlanná vált felújítási munkálatok okozta jövedelemkiesés. A színházterem felújítása elkészült ugyan, de újabb meghibásodások merültek fel, ami megint kiesést jelentett. Lőrincz Ágnes társulatigazgató elmondta: a tavalyi előadásokat nem játsszák újra, így a csekély számú idei előadás nem sok nézőt vonz bérleten kívüli bemutatókra. A ritkaságszámba menő Shakespeare-előadást Hunyadi László színész elhalálozása miatt nem tűzik műsorra. Czintos József távolléte is elodázza az újraelőadást, aki az évad első felében Budapesten játszik. /(benedek): A színháznak nagyobb bevételre van szüksége. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 14./ "

"Markó Béla hangsúlyozta: a kormánypárttal, az SZDP-vel az együttműködés hasznos volt abból a szempontból, hogy stabilitást lehetett teremteni Romániában. A politikai stabilitás hozzájárult például ahhoz is, hogy Romániával szemben az Európai Unió jövő év elejétől feloldotta a vízumkényszert. Az év második felében azonban a magyarellenes megnyilvánulások rendkívül megszaporodtak. Markó leszögezte: a programjában demokratikus Nemzeti Liberális Párt és a Demokrata Párt főbenjáró politikai bűnt követett el azzal, hogy a nemzetiségi kérdést felhasználta a politikai konfrontációban. A kormány és az ellenzék a magyarellenességben igyekezett túllicitálni egymást. Markó szerint súlyos, következményei lennének, ha az RMDSZ nem folytatja az együttműködést az SZDP-vel: ez megváltoztatná a román politikai élet irányát, instabillá tenné azt. Ha az SZDP hajlandó a magyarellenes áramlatokat visszaszorítani, ha készek megoldást kínálni az egyházi ingatlanok kérdésében és más megoldatlan problémákban, akkor semmiféle elvi akadálya nincs az együttműködés folytatásának - szögezte le az RMDSZ elnöke. /Gózon István (MTI): Sikerült politikai stabilitást teremteni Romániában. Markó Béla az SZDP-vel való együttműködésről. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./"

"Ha a két kormány között nem lesznek kommunikációs problémák, a következő hetekben sikerülhet megoldást találni a kedvezménytörvény ügyében - nyilatkozta Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Dec. 14-én bejelentették, hogy Németh Zsolt magyar és Cristian Diaconescu román külügyi államtitkár hamarosan találkozik egymással a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos tárgyalások folytatása érdekében. Világossá vált, melyek azok az érzékeny pontok, ahol - hogyha a magyar kormány elfogad megfelelő megoldásokat - meg lehet egyezni - jelentette ki Markó Béla. Ezek között elsősorban a munkavállalás kérdését említette. Ha nem lesznek kommunikációs problémák a két kormány között, akkor az elkövetkező hetekben lesz megoldás - fogalmazott az RMDSZ elnöke. /Kommunikációval megoldódhatnak a státusgondok. Magyarország hajlik a kompromisszumra. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./"

"Adrian Nastase kormányfő figyelmeztette mindazokat, akik Románia regiókra való felosztásával kapcsolatban további megbeszéléseket kívánnak tartani, hogy ellenük a törvény szigorával lépnek fel. Dec. 14-i videokonferenciáján Adrian Nastase kijelentette, hogy utoljára beszél erről a témáról, amely szerinte összefüggésben áll a magyarok státustörvényével. /Nastase elutasítja a regionalizmust. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./"

"A legutóbbi kormányülésen elfogadták a 2001/10-es törvény módosítását: ebbe új fejezetet építettek be, amely a kivitelezéssel kapcsolatos felelősségre vonást írja elő. Az 1945-ben elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatásának akadályozása három évig terjedő börtönbüntetést vagy pénzbírságot von maga után, míg az igazoló dokumentáció hiányában kitöltött tulajdonjog-változtatási felhatalmazás esetében a büntetés három hónaptól három évig terjedő szabadságvesztéssel jár. Ugyanakkor sürgősségi kormányrendelettel módosították az 1991/21-es törvény román állampolgársághoz való jogra vonatkozó előírásait is. Eszerint hat hónapon belül egységes procedúrát tesznek kötelezővé a valamilyen okból román állampolgárságot vesztett személyek esetében. Az intézkedésre a schengeni térségben érvénybe lépett vízummentesség nyomán került sor. /Módosították az ingatlantörvényt. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./"

"Norica Nicolai, a Nemzeti Liberális Párt (NLP) Kolozs megyei szenátora dec. 14-i sajtóértekezletén úgy vélekedett: a HarKov-ügy kapcsán kirobbant vitát és a Memorandum-ügyet a Ioan Rus belügyminiszter által nyilvánosságra hozott Kiáltványt Erdélyért című dokumentum provokálta ki. Norica Nicolai szerint a HarKov-ügy kapcsán elhangzott politikai nyilatkozatok nem jelentenek mást, mint a "nacionalista diskurzusokkal történő játszadozást", amelynek célja elterelni a figyelmet az ország valódi problémáiról. Szerinte egyetlen olyan irat sincs, amely bizonyítaná, hogy a román állam elvesztette volna fennhatóságát a két megye fölött. /(k. o.): Rus okolható a botrányokért. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./"

"Az SZKT dec. 15-i ülését megelőzően dec. 14-én Marosvásárhelyen ülésezett a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa (TEKT). Kónya-Hamar Sándor képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke elmondta: a testület ülésén szóvá teszi majd, hogy megyei szinten is ki kell értékelni a kormánypárttal kötött protokollumot. Az országos vezetéstől ugyanakkor kérni fogják, hogy az együttműködési megállapodás megújításánál feltételként szabják meg a kolozsvári helyzet rendezését, a státustörvény kapcsán pedig hagyjanak fel a magyarellenes hangulatkeltéssel. A megyei szervezet fontosnak tartja továbbá, hogy állást foglaljanak a Memorandum-, illetve Sógor Csaba szenátor ügyében. /Összeült a TEKT. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./"