"Elképesztő vezércikk jelent meg a Crisana című nagyváradi napilap júl. 11-i számában. Aláírása: a nagyváradi helyőrség tisztjeiből verbuválódott csoport. Durva kirohanást tartalmaz az Ady Endre Líceum /Nagyvárad/ igazgatói hármasa ellen, alig burkolt fenyegetést Bihar megye és Románia minden magyarja ellen, minden nem román "nemzetáruló" ellen. Szeparatizmussal vádolják a líceumot. Torkig vannak a magyar pedagógusok, tanulók, szülők elbizakodottságával: ne átallnak önálló magyar iskoláért ágálni. Ezen az ősi román földön nem akarják a földrajzot és történelmet románul tanítani. A cikkben figyelmezettek: minden magyar fiatalnak ismerni kell az állam hivatalos nyelvét, különben jaj nekik! /A kolozsvári RMDSZ-tanácskozáson parlamenti képviselők elmondták: jelzéseket kaptak arról, hogy egyes tisztek embertelen bánásmódban részesítik a nemzetiségi katonákat./ Választ kell arra adni, hangsúlyozta Dénes László, miféle szélsőséges politikai csoportok működnek a váradi kaszárnyában? Melyik katonai parancsnok jóváhagyásával történik a katonai diktatúra kísérlete? Hogy merészeli "tisztek egy csoportja" fegyveres megtorlással fenyegetni a jogaik tiszteletben tartását követelő polgárokat? /Dénes László: A katonai diktatúra kísértete. Legközelebb már lőnek is? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 19./"

Csaknem félszáz hodáki román gyermeket lát vendégül egy hétre az MDF debreceni szervezete. 1990. márciusában Hodák faluból indultak Marosvásárhelyre a magyarok ellen a felheccelt hodáki parasztok. /Új Magyarország (Budapest), júl. 22./

"A New York Times júl. 2-i számában jelent meg Henry Kamm cikke: A románok tudomást szereznek nemzetük zsidóirtáshoz való hozzájárulásáról. Ebben Elie Wiesel beszédét ismertették, aki családjából egyetlen túlélőként felhívta a figyelmet az újjáéledő antiszemitizmus veszélyeire. Mindenhol ismertek voltak a tények a román zsidóüldözésről, csak Romániában nem. Romániában tömegesen gyilkolták a zsidókat, "néha a németeket is megrázó brutalitással, pogromok voltak, melyeket a katonaság és rendőrség rendezett, zsidók dolgoztak, éheztek, fagytak meg a románok által létesített koncentrációs táborokban." Kétszeresen ölték meg őket, mondta Moses Rosen főrabbi a bukaresti zsinagógában: az 1941-ben kezdődött pogrom végül 400 ezer zsidó halálát okozta, akikről csak zsidók között vagy csak külföldön lehetett beszélni. "Megölték őket a holocaust során és még az elsiratásukat is eltiltották." - mondta Moses Rosen. Ezen a gyászünnepen nem vett részt Iliescu elnök, sem Petre Roman miniszterelnök, hanem koszorút küldtek. Moses Rosen elítélte, hogy a román kormány semmit sem tesz az antiszemitizmus ellen, holott erre ő felhívta a figyelmet. A román népnek tudomására kell hozni a zsidóirtásra vonatkozó teljes igazságot, mondta a főrabbi és tiltakozott Antonescu rehabilitálása ellen. /A cikk szövegének fordítása: Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./"

"Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke nyilatkozott Genfben Csáky Zoltánnak, a Magyar Rádió munkatársának. Nagy várakozással készültek a konferenciára, mondta a püspök, azonban észre kellett venniük, hogy megint a nagyhatalmi érdekeknek rendelődik alá a kisebbségi kérdés. Tőkés László Iliescu elnökhöz írt korábbi levelében szót emelt a magyarságukban megsértett keresztények ügyében. Úgy gondolta, hogy mint püspök, kötelessége megvédeni egyháza népét. Tőkés László fontosnak tartotta, hogy magyarországi látogatása előtt eljusson a pápához, ahol előterjesztette az egyházi és nemzetiségi vonatkozásban legfontosabb kéréseket, beszélt a moldvai csángók helyzetéről is. A pápa megértéssel hallgatta előterjesztését. /"Isten elé terjesztem ügyemet, elé viszem nyomorúságomat". = Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./"

"Az államelnöki hivatal szócsöve, a Dimineata egy idő óta naponta közöl magyarellenes és antiszemita cikkeket. Bizarr helyzet című cikkében azt állapította meg, hogy az 1946-ban életbe léptetett Vladescu-Racoasa nemzetiségi törvény értelmében Romániában nem létezik zsidó nemzetiség. Ezt maguk "a kommunista zsidók kérték, akik akkortájt érkeztek az országba /mint proletár internacionalisták/ és akik románnak minősítették magukat, legtöbben közülük nevüket is megváltoztatták". A lap következtetése: Romániában nincsenek zsidók. Hogyan létezhetnek akkor antiszemiták? Ha Moses Rosen antiszemitákat akar produkálni, olvasható a Dimieatában, ehhez az szükséges, hogy a vezetése alatt álló 20 ezres közösség etnikumnak vallja magát. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./ "

"A Valóság szerkesztősége tiltakozott Traian Chebeleu nagykövet kijelentése ellen, aki a Romania Mare szélsőséges uszító lap magyar párjának nevezett néhány magyar lapot, köztük a Valóságot. A hetilap idéz saját cikkeiből és a Romania Mareból. Az utóbbiban ilyen megállapítások találhatók: "Köszönetképpen az ezeréves vendégszeretetért a magyarok éjjel-nappal lesnek ránk, várják, mikor követünk el valami nagyobb hibát, hogy aztán megtöltsék vele az egész világot a - minden bizonnyal - középkori Ázsia szellemileg visszamaradt törzsei által szabadalmazott hagyomány szerint. És ha majd a Nyugaton elkurvult magyarság - elnézést, de pontosan akarjuk idézni - nemzetközi beavatkozást kér /ami 60 000 embert jelent!/, tudni fogjuk, hogyan boldoguljunk ezzel is..." /Valóság (Bukarest), júl. 26./"

Hétről hétre rosszabb a hangulata az RMDSZ marosvásárhelyi kongresszusa után, nyilatkozta Bányai Péter. Szerinte fölösleges vitákkal fecsérelték az időt. Bukarestben kell lenni az RMDSZ központjának. Nem ért egyet Balázs Sándornak A Hétben megjelent írásával, hogy a nacionalisták táborán kívül létezik a minden feltétel nélkül egymás nyakába borulók tábora, ide tartozik Cs. Gyimesi Éva és Szilágyi N. Sándor. Bányai is közéjük sorolja magát, visszautasítva, hogy egymás nyakába borulók lennének. Bányai Péter szerint a kongresszuson a mérsékeltek és a nemzeti radikálisok mellett a politikai radikálisok is megjelentek, ő is közéjük tartozik. Bányai távolodik az RMDSZ-től. Egyelőre még nem szakított, az RMDSZ-székház pincéjében lakik és az RMDSZ alkalmazottja. /Bányai Péter: Én vagyok a második Hajdu Győző? = Valóság (Bukarest), júl. 26./

"Marosi Barna visszautasította a Kossuth Rádió Gondolat-jel című műsorában, júl. 14-én elhangzott beszélgetést az Ellenpontok című lapról. Molnár János, az Ellenpontok Magyarországra költözött munkatársa kifejtette, hogy az erdélyi magyarság "önjelölt vagy kinevezett vezetői a sajátosság méltóságának fogalmával a tehetetlenséget és a szenvedést akarták megideologizálni ... Sütő volt a főideológusa ennek a gondolatnak..." Ez az interjú megpróbálja élesen szétválasztani a nézeteket: eszerint létezett Erdélyben egy liberális, Nyugat felé orientálódó magyarságtudat és egy konzervatív, sajátosan magyar faji tulajdonságokra építő gondolatvilág. - Egy kicsit divatba jött Pesten az erdélyiek leszólása. Tőkés László neve megjárta a Mikroszkóp Színpadot, Sütő Andrást időnként rendreutasítják, Domokos Géza román kollaboráns, Szőcs Géza azért jött haza, mert a Szabad Európából kirúgták... Milyen erkölcs nevében ítélkezik Molnár János református lelkész, aki itthagyta nyáját? tett fel a kérdést Marosi Barna. /Marosi Barna: Már mindenki belénk törölheti a lábát? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 26./ "

Ifjúsági szabadegyetemet szervezett a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége /MISZSZ/, a Pro Európa Liga, a Polgári Szövetség és a Fidesz Bálványosfürdőn július 21-28-a között. Az előadók között voltak nyugat-európaiak, romániaiak /többek között Smaranda Enache, Radu Popa, Domokos Géza, Cs. Gyimesi Éva, Fábián Ernő/, magyarországiak, köztük Bíró Gáspár, Molnár Gusztáv és Németh Zsolt. /Pro Minoritate (Budapest), 2-3. sz., (ábrám): Nyári szabadegyetem. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 31./

Második alkalommal nyitotta meg kapuit júl. 29-én, Debrecenben az Ady Endre Akadémia, továbbképzést nyújtva határon túli magyar pedagógusok részére. A két hétig tartó továbbképzésen 150 Erdélyből, Kárpátaljáról, Jugoszláviából és Kárpátaljáról érkezett tanár, illetve negyven erdélyi orvos vesz részt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 31./

Tőkés László nyílt levelet intézett Iliescu elnökhöz, elítélve a törvénytelen gyakorlatot, a diszkriminatív jellegű intézkedéseket, a magyarságot sújtó szélsőjobboldali hecckampányt, a református lelkészek zaklatását, a katonai szolgálatukat töltő magyar fiatalok bántalmazását. /MTI/

Kerekes Károly képviselő interpellált a Nagyváradon kiadott Phoenix lap magyarellenes cikkei ellen. A lap 28. számában az 1989. decemberi események becsmérlésére, a forradalmárok, mártírok emlékének befeketítésére vetemedett. A Phoenix Gheorghita Lupau képviselő lapja. Lupau a sajtót is felhasználja a magyarság elleni hangulatkeltésre. Lupau képviselő reagált: megtiszteltetés, hogy európai szellemiségű lapjáról szó esett a parlamentben, kifejtette, hogy ők senkit sem támadnak. /Képviselőházi interpellálások, közlemények. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 1./

Bálványoson Napforduló után címmel egyhetes szabadegyetemet szervezett a FIDESZ Közép- és Kelet-Európa Csoportja, a Polgári Szövetség, a Pro Europa Liga és a MISZSZ /Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége/. A rendezvényre a hagyományteremtés szándékával másodszor került sor. Számos nyugati országból is érkeztek résztvevők. Az előadók a poszkommunista változásokról, valamint a kisebbségek problémáiról értekeztek. Schöpflin György londoni professzor a gazdasági kérdésekről, Tom Gallagher professzor /Breadford/ az interetnikus konfliktusokról. Smaranda Enache elmondotta, hogy az interetnikus konfliktusok megoldásához a mentalitás megváltoztatására, valamint az egyéni szabadság megvalósítására van szükség. Cs. Gyimesi Éva az etnikumok közötti párbeszéd lehetőségeit taglalta, Lőrincz Csaba /Dunatáj Intézet, Budapest/ a kisebbségi önkormányzatok szükségességéről szólt. Bíró Gáspár A diktatúra esélyei Közép-és Kelet-Európában címmel tartott előadást. Vitát váltott ki Molnár Gusztáv Integrációs és dezintegrációs folyamatok Kelet-Európában című előadása, melyben a társadalom elsődlegességt hangsúlyozta a kormánnyal szemben. A trilateriális együttműködésről szólt Németh Zsolt, a FIDESZ parlamenti frakcióvezetője. Magyar Nándor az erdélyi sajtó tanulmányozásáról volt le következtetéseket. Mivel az RMDSZ országos vezetősége Bálványoson tartotta ülését, Domokos Géza is üdvözölte a tábor előadóit és résztvevőit. Végül a Fiatalok Ligájának képviselője felolvasta a résztvevők közös nyilatkozatát a tábor hasznosságáról, amely nyílt lehetőséget teremtett a vitákra, beszélgetésekre a térséget érintő kérdésekben. Viszontlátásra 1992-ben, hangzott mindenütt. /Simon Judit: Napforduló után. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 1./

Genfben júl. 1. és 19. között rendezte meg az EBEÉ a nemzeti kisebbségek kérdéskörében a szaktalálkozót. A konferencia kezdete előtt Christopher Dodd amerikai szenátor a Helsinki Bizottsághoz írt levelében elmarasztalta Románia kisebbségi politikáját, hangsúlyozva, hogy a genfi EBEÉ-találkozón elsőbbséget kell adni a romániai kisebbségi problémának, mert abban az országban sértik meg Európában a legsúlyosabban a kisebbségek jogait. Romániában gyarapodnak az antiszemita, a magyarellenes csoportok és kiadványok. Szükség van arra, hogy kidolgozzák a nemzeti kisebbségek chartáját. A nemzeti kisebbségeknek jogot kell biztosítani arra, hogy megtarthassák saját kultúrájukat, közösségüket, hagyományaikat. Ebből semmit sem biztosítanak a mai Romániában, ahol a 2-2,5 millió magyarság a legnagyobb kisebbség. A román kormány késlelteti a Ceausescu-rendszerben bezárt magyar iskolák és a kolozsvári Bolyai Egyetem megnyitását. Levelében végül Christopher Dodd síkraszállt azért, hogy a romániai magyar református, katolikus egyház visszakapja kisajátított tulajdonát. Egy évvel ezelőtt száznál több amerikai képviselő írta alá az Iliescu elnökhöz küldött levelet az erdélyi magyarság védelmében, majd a képviselőház emberjogi bizottsága szeptemberben sürgette az emberi jogok, köztük kisebbségi jogok tiszteletben tartását. A levelekre nem érkezett válasz. /Dodd szenátor leveléről a Népszabadság jún. 29-i száma tudósított, ezt vette át a Szabadság./ Bodor Pál Traian Chebeleuval, a román és Entz Gézával, a magyar küldöttség vezetőjével készített interjút. Traian Chebeleu leszögezte, hogy Románia nem ismeri el a kollektív jogok fogalmát. Entz Géza beszámolt arról, hogy a magyar küldöttség igyekezett aktívan részt venni a konferencia minden munkacsoportjában. A magyar felvetések, állásfoglalások a résztvevők többségében pozitív visszhangot váltottak ki. Kritikus helyzet alakult ki Jugoszláviában, ami rányomta bélyegét a tanácskozásra. Az utolsó pillanatban előremutató határozatot fogadtak el a küldöttek. Az emberi dimenzióknak szentelt moszkvai tanácskozáson föltétlenül tovább kell lépni a kisebbségi kérdésben is. A lap részleteket közölt a genfi találkozó záródokumentumából. Ebben szerepel, hogy a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos témák, valamint az ezzel kapcsolatos nemzetközi egyezmények betartása nem tekinthető az illető állam kizárólagos belügyének. A nemzeti kisebbségeknek joguk van ahhoz, hogy saját oktatási, kulturális és vallásos intézményeket hozzanak létre. /Genf, 1991. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 2./

"A kormány aug. 1-jén tiltakozott amiatt, hogy az amerikai képviselőház elítélte Románia belpolitikájának antiszemita és soviniszta jellegét. A román kormányt csalódással töltötte el az amerikai képviselőház július 29-i határozata a romániai antiszemitizmus és kisebbségellenességről, jelentette ki Mihnea Constantin kormányszóvivő. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 2., MTI/ Ugyanezen a napon Traian Chebeleu külügyi szóvivő egészen másképp ítélte meg /a kiadott közleményben/ az amerikai képviselőházi határozatot: elfogadta, hozzátéve, hogy az ilyen törekvések megegyeznek a román kormány törekvéseivel. Újságírói kérdésre Chebeleu azt válaszolta, nem tudott a kormány nyilatkozatáról. A külügyminisztérium másik közleménye beszámolt egy sajnálatos incidensről: júl. 28-án néhány személy kövekkel megdobálta Románia budapesti nagykövetségének épületét és hangoskodott. Az ilyen cselekmények az intolerancia légköréről árulkodnak, ez nem kedvez az együttműködésnek, mutatott rá a közlemény. Emellett Traian Chebeleu egy másik külügyi közleményt is ismertetett: az Erdélyi Magyarság /Budapest/ augusztusi száma "románellenes, revizionista véleményeknek" adott hangot, ugyanakkor "a román állam destabilizálására bujtogató, a román nép érzelmeit sértő felhívásokat" tesz közzé. Sajnálatos, hogy a magyar kormány megtűri, illetve támogatja az ilyen kiadványokat. A külügyminisztérium reméli, hogy a magyar kormány megteszi a szükséges intézkedéseket az ilyen kiadványok betiltására. Ismeretes, tette hozzá az újságíró, hogy a magyar küldöttség egyik tagja a genfi konferencián szélsőséges, magyarellenes és antiszemita propagandával vádolta meg a Romania Mare és a Phoenix című hetilapot. Válaszában Traian Chebeleu az említett romén lapokhoz hasonlónak nevezte a bukaresti Valóságot, a nagyváradi Bihari Naplót és Erdélyi Naplót, a csíkszeredai Tromfot, illetve a Sepsiszentgyörgyön megjelenő Európai Időt. Ugyanakkor Traian Chebeleu románellenesnek nevezte a Magyar Televízió néhány műsorát, továbbá a magyarországi lapok közül a Szent Koronát és az Erdélyi Magyarságot. /Kozma Kis Tibor: Külügyi sajtótájékoztató. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 3-4./"

1991. ápr. 20-án Horváth Antal, Pál Antal, Salamon József, Duma Ferenc, Bogdán István, Polgár János, Varga János és Salamon Antal moldvai származású katolikus papok levélben fordultak Ioan Robu bukaresti érsekhez, hogy engedélyezze, tarthassanak magyar nyelvű szentmiséket a moldvai csángók körében. Ugyanakkor felhívták a figyelmét arra, hogy a Kelet-Nyugatnak adott interjújában /1991. márc. 7./ helytelenül jelentette ki, hogy a csángók csángó nyelven beszélnek, mivel a csángó nyelvjárás a magyar nyelv egyik dialektusa. Robu 1991. ápr. 29-én kelt válaszlevelében azt próbálta bizonyítani, hogy a magyar misézés irodalmi nyelve tönkre teszi a csángó nyelvjárást, sokan pedig meg sem értik, mert a csángók nem tanultak magyarul az iskolában. Azt állítja, hogy az aláírók neve még nem bizonyíték arra, hogy a csángók magyarok. Hiszen ezek eltorzított nevek. A levélváltással kapcsolatban Kozma Szilárd beszélgetett Horváth Antal csíkszentdomokosi esperessel. Nevük nem eltorzított, hiszen hasonló nevek ezrével fordulnak elő a magyar nyelvterületen, jelentette ki Horváth Antal. Robu levele sértés nemcsak a moldvai csángó papok, számára, hanem mindazoknak, akik nevüket személyiségükkel azonosnak tekintik. Európát bejárta, mondta Horváth Antal, de nem talált olyan helyet, ahol ne misézhetett volna magyarul. Szülei hatvanadik házassági évfordulóján odahaza, a moldvai faluban viszont nem engedték meg ezt, még a szülői házban sem. /Kozma Szilárd: Kinek neve mennyire torz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 3-4./

A Temesvári Rádió aug. 5-i magyar nyelvű adásában Pénzes Béla, az RMDSZ resicabányai szervezetének elnöke beszélt a város magyarságának helyzetéről. Mintegy ötezer magyar él Resicán, a katolikus és református egyház nyilvántartása szerint, azonban a helyi RMDSZ-nek csak 250 tagja van. Az emberek félnek. Nem politizálok, térnek ki az RMDSZ hívása elől. Az RMDSZ-nek nincs fizetéses alkalmazottja, mindent maguk végeznek, odaadásból. Resicán egyetlen magyar négyosztályos elemi iskola létezik, tizenöt tanulóval. Mindenkit kérnek, írassa gyermekét a magyar iskolába, de nem a kérésnek nem volt foganatja. /MTI/

Két moldvai csángó falu. Luizikalagor és Lészped iskolásait Fazekas József tanítja otthonában magyarul írni, olvasni. Nyáron kis tanítványait, a csángó gyermekeket Erdőszentgyörgy magyar családjai látták nyárra vendégül. /Bölöni Domokos: Anyád nyelvén imádkozni. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 6./

Az 1989-es fordulat után először Székelyudvarhelyen alakult cserkészcsapat, ezzel párhuzamosan Kolozsváron a Cimbora Szabadidő Egyesület, amely gyakorlatilag a tíz cserkésztörvény alapján szerveződött. Csíkszeredán pedig létrejött egy cserkészvezető és képviseleti szerv. A közös normák kidolgozását tűzte ki célul az 1990. máj. 5-én megtartott Szárhegyi Találkozó, ekkor hivatalosan is megalakult a Romániai Magyar Cserkészszövetség. Ezután megindult a támadássorozat a Romániai Magyar Cserkészszövetség ellen. 1990 őszén a Gyulafehérváron tartott Nemzeti Megmentési Front-tanácskozáson egy képviselő vehemensen támadta a Magyar Orvosok és Gyógyszerészek Egyesületét és a Romániai Magyar Cserkészszövetséget, ezzel párhuzamosan, mint egy jól szervezett akcióban, a szélsőséges lapok /Si Totusi Iubiera, Romania Mare/ intéztek kirohanást ellenük. Végül a Legfelsőbb Bíróság 1990 karácsonyán /!/ beidézte a cserkészszövetség vezetőit annak a vádnak a tisztázására, hogy nem politikai párt szerveződik-e újjá. Ezután a törvényességi óvás módosult: a vád nem politikai jellegű, hanem az, hogy a vezetőség a bejegyzéskor figyelmen kívül hagyta az engedélykérés részleteit /nem két szakminisztériumhoz fordult/. A Magyar Cserkészszövetség igyekezett kapcsolatba lépni a román cserkészek szervezetével, de azok teljesen elzárkóztak. A minisztériumok pedig hónapok óta nem válaszolnak a beadott kérvényekre. /Kisgyörgy Réka: Cserkészmúlt, cserkészjövő Romániában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 7./

Az A.M. Press hírügynökség szerint a Szocialista Munkapártnak 42 tartalékos tábornok tagja van. Magas rangú katonatisztek a Nagy-Románia Pártban találhatók még nagyobb számban és a kulturálisnak mondott Vatra Romaneascában, az utóbbiban sok az aktív katonatiszt. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 7./

Augusztus 2-án Kézdivásárhelyen megbeszélést tartottak az RMDSZ székelyföldi és a SZIF /Székely Ifjak Fóruma/ képviselői. Jelen voltak a Romániai Magyar Kisgazda Párt képviselői, valamint Király Károly és Fazakas Miklós szenátorok is. Közös nyilatkozatukban több javaslatot tettek. Ezek között szerepelt, hogy az RMDSZ elnöke és alelnökei ne legyenek ezen tisztségük mellett parlamenti frakció élén. Az RMDSZ határolja el magát a Front politikájától. Az RMDSZ elnöksége közölje a területi szervek minden nyilatkozatát, interpellációját és javaslatát. A megjelentek nemzeti sérelemnek tartják az alkotmánytervezet azon pontját, hogy Románia egységes nemzetállam. Az RMDSZ parlamenti csoportjának egységesen ki kell állnia amellett, hogy Románia több nemzetiségű állam. A megjelentek szorgalmazták a földtörvény módosítását. A SZIF egyetért az elhangzottakkal, együtt akar dolgozni az RMDSZ székelyföldi szervezeteivel. A jelenlévők támogatják az udvarhelyi RMDSZ-szervezet által kezdeményezett aláírásgyűjtést az oroszhegyi és zetelaki ártatlanul elítéltek ügyében. /Nyilatkozat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 8., Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 9./

Gheorghe Stefan oktatási miniszter aug. 8-án fogadta a Bolyai Társaság háromtagú küldöttségét /Balázs Sándor elnököt, Bodor András és Jeney Dezső vezetőségi tagokat/. A romániai magyar oktatás kérdéseit vitatták meg. /A tanügyminiszter fogadta a Bolyai Társaság küldöttségét. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 10./

"A Hargita és Kovászna megyéből magukat elüldözöttnek valló állampolgárok meghallgatására alakult bizottságnak titkosan kell kezelni információit, ennek ellenére a bizottság elnöke a Curierul National napilapban már közölt adatokat. Azt mondták, hogy ez a közvélemény nyomására. A bizottság tagjai között van Csiha Kálmán szenátor és Takács Csaba. Az utóbbi csoportosította, hogy mit sérelmeznek az "elüldözöttek": az 1989. decemberi agresszív cselekedeteket a karhatalmi erők, a székházak ellen. Ilyen cselekmények más megyékben is voltak. A másik sérelmezett jelenség az oktatás. Tudni kell, hogy az utóbbi öt évben 450 román tanárt helyeztek Hargita megyébe és mindössze 30 magyar pedagógust. A román tanerők természetesnek vették, hogy a magyar gyermekek románul tanulnak. A román értelmiségiek azt sérelmezték, hogy magyarokat is kineveztek vezető állásokba, amelyeket eddig ők töltöttek be. Takács Csaba azt szorgalmazza, hogy a vizsgálatot terjesszék ki a többi megyére, mert sok sérelem éri más megyékben a magyar nemzetiségűeket, de problémáikkal nem foglalkozik bizottság. /Béres Katalin: Fölleben a titok fátyla. Az "elüldözöttek" jeremiádja az okokról nem regél. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 13./"

Az Ellenpontok magyarországi értékelésének erdélyi visszhangjával foglalkozott a Szabadság, több rádióadást és cikket felidézve. A Kossuth Rádió Gondolat-jel című, júl. 14-i adásában Lantos Gabriella beszélgetett Molnár Jánossal. Molnár János szerint azok kezdték az ellenzéki tevékenységet, akiket kisemmiztek a hatalomból. Így történt ez Erdélyben is. A filozófiát végzett Ara-Kovács Attila munkanélküli volt, Tóth Károly tanár másként gondolkodása miatt nem tudott bejutni a köztudatba. Maga Molnár a kulturális élet peremén élt. Szőcs Géza akkor kapcsolódott be, amikor elvesztette állását. Molnár hangsúlyozta másságukat. Szerinte Király Károly és Sütő András is nagyon sokáig talán csak a reformkommunizmusig mentek el. Sütő végül elvileg támogatta a lapot, de tevőlegesen nem akart benne részt venni. Molnár János még azt is megállapította, hogy az RMDSZ-t mindinkább ugyanazok az emberek vezetik, akik korábban. Marosi Barna cikkében visszautasította azt, hogy az Ellenpontok egykori munkatársa, Molnár János elítélte Sütő András szemléletét. Sütő András maga is elutasította Molnár János értékelését, a Népújság hasábjain. Kozma Szilárd a sepsiszentgyörgyi Európai Időben készített interjút Molnár Jánossal, aki családjával együtt Szegeden él és a Soros Alapítvány támogatásával dolgozik az Ellenpontok történetét feldolgozó könyven. /Az Ellenpontok ürügyén? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 15. - Marosi Barna írása: 652. sz. jegyzet.

Chebeleu még mindig magyarázkodik, mert az érintett magyar lapok, így a Valóság hetilap tiltakozott amiatt, hogy Chebeleu Genfben útszéli hangúnak nevezte az újságot és együtt említette a Romania Mareval. Chebeleu ígérte, hogy elküldi beszédének szövegét, ezt azonban a szerkesztőség nem kapta meg. /Adonyi Nagy Mária: Harc a nagykövet úrral. = Valóság (Bukarest), aug. 16./

A Bolyai Társaság képviselői /Dr. Balázs Sándor egyetemi tanár, elnök, dr. Bodor András egyetemi tanár, alelnök, Jenei Dezső mérnök, elnökségi tag/ aug. 8-án tárgyaltak dr. Gheorghe Stefan oktatási miniszterrel. A tárgyalásról a Bolyai Társaság képviselői aide-memoire-t /emlékeztetőt/ készítettek. Előadták a miniszternek a magyar egyetem, a Bolyai Egyetem újjáalakítására vonatkozó igényt. A miniszter közölte, hogy van már magyar egyetem, a Gyulafehérvári Római Katolikus Egyetem, amely a közeljövőben 3000 hallgatót fogadhat. Az egyetem magyar nyelven fogja biztosítani a római katolikus teológiai oktatást, valamint a nyelvészet, történelem, filozófia, lélektan és pedagógia tanítását. A Bolyai Társaság delegációja válaszában kifejtette, hogy nem tud erről az egyetemről, a Gyulafehérvári Római Katolikus Teológiai Intézet rektorával, dr. Hajdú Gyulával folytatott legutóbbi beszélgetésükkor / júl. 28./ sem említett a rektor semmit az intézetnek egyetemmé történő átalakulásáról. A Bolyai Társaság képviselői hangsúlyozták: nagyon fontos lenne, hogy Kolozsváron induljon a magyar egyetem. Az 1990/91-es tanévben 184 171 hallgatója volt az ország felsőfokú intézményeinek, ebből 8 300 /4,5 %/ volt magyar nemzetiségű, de közülük mindössze 800-an tanulhattak magyar nyelven. A miniszter ellenezte a Bolyai Egyetem önállóságának visszaállítását. Azzal érveltek a minisztériumban, hogy 147 előadás folyik magyarul az egyetemen. Ez a Fehér könyvben szereplő adat megtévesztő, hangzott a válasz, mert többezer előadásból csak 147 folyik magyarul, ez még a 10 %-ot sem éri el - olvasható az emlékeztetőben. A miniszter szerint egyes magyar karok felállítása Kolozsváron vitatható, mert ott feszült a légkör. Először meg kellene győzni a közvéleményt, továbbá Grigore Znac prefektust. A Bolyai Társaság képviselői kifejtették: a végrehajtó hatalom kötelesség meggyőzni az érdekelteket. A megbeszélésen részt vevő Ifrim Mircea tanácsos hangoztatta, hogy a magyar egyetem 1945-ös felállítása a királyi diktatúra légkörében valósult meg, szovjet szuronyokra támaszkodva. Szerinte a fakultások csak román nyelven működhetnek, Marosvásárhelyen sem indokolt egy magyar nyelvű orvosi kar. A Bolyai Társaság képviselői érveltek ezen állítás ellen. A megbeszélés végén a Bolyai Társaság részéről átnyújtották a miniszternek a kolozsvári és marosvásárhelyi egyetem létesítésére vonatkozó, 1990. februárjában benyújtott memorandum másolatát, a miniszterelnöknek 1990. áprilisában benyújtott memorandum másolatát és az 1991. máj. 5-én a tanügyminisztériumnak benyújtott, az 1990-1991-es tanév beiskolázási adatait tartalmazó memorandum másolatát. /Aide-mémoire. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./ A Bolyai Társaság képviselői a miniszterrel történt megbeszélés után ellátogattak Gyulafehérvárra, ahol Bálint Lajos érsek közölte: nem létesítettek és nem is szándékoznak létesíteni egyetemet, csupán egy római katolikus teológiai intézet létezik. Mindezt aug. 14-én kelt levelükben megírták a miniszternek, fenntartva a magyar egyetem iránti igényt, melyet 220 ezer magyar írt alá. /Jegyzék, a miniszternek írt levél szövege: Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./

"A kolozsvári Szabadság napilap főszerkesztője, Tibori Szabó Zoltán nyilatkozott: végveszélyben a magyar sajtó Romániában. Genfben a kisebbségpolitikai konferencián terjesztette a román küldöttség a hivatalos román Fehér könyvet, ebben az szerepelt, hogy "államilag szubvencionált" a Romániai Magyar Szó, a többi magyar napilap és további ötven magyar sajtótermék. Ez az állítás valótlan. Vannak ugyan szubvencionált lapok, például a román művelődési minisztérium segítségével kiadott Korunk, A Hét, Művelődés, az írószövetség támogatja a Helikont és a Látót. A napilapok azonban semmilyen állami támogatást nem kapnak, sőt többszázezer lejt fizetnek be különböző adók formájában. A legnagyobb gond, hogy a papírárak másfél év alatt tizenötszörösére nőttek, a nyomdaköltségek ötszörösére. A legutóbbi, júliusi lapáremelés 15 %-kal csökkentette a példányszámot. A hirdetés kevés, az állami vállalatok hallgatólagosan bojkottálják a magyar újságokat. Kolozsváron egyetlen magyar vállalatvezető sincs. Szükség lenne Magyarország anyagi támogatására. /Füzes Oszkár: A kolozsvári Szabadság főszerkesztője nyilatkozik. Veszélyben a magyar sajtó Romániában. = Népszabadság, aug. 17./ "

"A Vatikán diplomáciája és Bukarest között feszültséget okozott, hogy a váratlan vasúti áremelések miatt nem érkezhettek meg időben az erdélyi hívek. A pápa Pécsen mondott beszédében a nyilvánosság előtt megjegyezte, sajnálja Bálint Lajos érsek távollétét, olvasható Tibori Szabó Zoltán összefoglalójában. Aug. 17-én II. János Pál pápa a diplomáciai testület tagjai előtt kifejtette: "a magyarok szívükön viselik a szomszédos országokban élő testvéreik sorsát. Jogosan kívánják, hogy megfelelő kapcsolatot tarthassanak fenn velük. Ha a határok sérthetetlenek, nem kell-e ugyanúgy azt is mondanunk, hogy maguk a népek is sérthetetlenek? Sürgetően szükséges, hogy legyőzzék a többség és kisebbség közötti előítéletet vagy a múltból örökölt ellenérzéseket." Amikor úgy tűnt, hogy az erdélyi hívek a vasúti díjszabás emelése miatt nem tudnak jönni, a Szentszék felajánlotta, hogy megtéríti az utazási költséget. Végül Máriapócsra Kárpátaljáról 15 ezren, Erdélyből 20 ezren, Szlovákiából 15 ezren érkeztek. Máriapócson jelen voltak az erdélyi püspökök. Máriapócson aug. 18-án a pápa köszöntötte a magyar és a szomszédos országokból érkezett zarándokokat. E szavakkal fordul a jelen levő románokhoz: "a visszanyert lelkiismereti és vallásszabadság lehetővé teszi számotokra, hogy hiteles tanúságot tegyetek mindennapi életetekkel, jó kapcsolatot ápolva minden kereszténnyel és minden néppel, országotok kisebbségével is, hisz egész történelmetek során példát adtatok a tolerancia és más kultúrák fejlődésének előmozdításáról. "A pápa emlékezetett a két évvel ezelőtti békenapi üzenetére, amelyben nyomatékosan felemelte szavát a kisebbségek jogainak, sajátos kultúrájuk megőrzésének és anyanyelvük használatának védelmében. A pápa így fohászkodott: "Adja meg Isten a magyar földön és a szomszédos államok fiaiak azt a nemes lelkületet, amely szükséges ahhoz, hogy mindig tiszteletben tartsák az alapvető jogokat, s így mindnyájuk nagylelkű együttműködésével föl lehessen építeni a békét, amelyet kinek-kinek a jogos különbözőségei még gazdagabbá tesznek. " A debreceni ökumenikus istentiszteleten II. János Pál pápa szívből köszöntötte "Tőkés Lászlót, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökét, valamint az Erdélyből és a szomszédos országokból jött keresztény magyar testvéreket." Eljutott a pápához az ezernél több moldvai csángónak az üzenete, akik a saját, magyar nyelvű szertartások biztosításának kérésével érkeztek Magyarországra. /Tibori Szabó Zoltán II. János Pál Magyarországon. Nemcsak a határok, a népek jogai is sérthetetlenek. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./"

A pápa látogatása megtiszteltetés a magyar nemzet számára, jelentette ki Tőkés László püspök a vele készült interjúban. II. János Pál pápa összefogásra buzdította a magyarságot. A protestánsok számára a debreceni közös ökumenikus istentisztelet jelent nagyon sokat, hogy a pápa megemlékezett a gályarab lelkészekről is. A pápa elítélte a szélsőséges, fajgyűlölő, antiszemita irányzatokat. Nagy jelentőségű gesztus volt, hogy Debrecenben a pápa maga mellé szólította Tőkés László püspököt. /Barabás Zoltán: Exkluzív interjú Tőkés Lászlóval, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 23./

"A moldovai parlament aug. 27-én kinyilvánította teljes függetlenségét. A szavazás egyöntetű volt, de a köztársaság orosz és török kisebbségének képviselői távol maradtak a szavazástól. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 28./ A kisinyovi parlament döntése után néhány perccel közölték, hogy Románia kormánya elismerte Moldávia függetlenségét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 29./ Iliescu elnök este ünnepi tévébeszédében kifejtette, hogy "valóra vált a szívünk-lelkünk mélyén dédelgetett álom: Moldova Köztársaság végül szabad és ura sorsának", minden román ünnepnapjának nevezte a történteket. Petre Roman szintén nyilatkozatban üdvözölte az eseményt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 29./ Bukaresten és más román városokban gyűléseket tartottak a moldovai függetlenség támogatására. Bukaresten a nagygyűlés egyben kormányellenes, királypárti volt. /MTI/"