A marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem 13 professzora és tanára /közülük 11 magyar nemzetiségű/ megkapta a nyugdíjazását sürgető felmondólevelet. A 11 magyar közül hatan professzori, négyen előadótanári minősítéssel, László János pedig akadémiai tagsággal távozhat. A felmondólevelek magyar címzettjei: Bedő Károly professzor, a Közegészségtani és Táplálkozástani Tanszék vezetője, Cingudán Kornél traumatológiai professzor, Dienes Sándor professzor, a Munkaorvostani Tanszék vezetője, Fodor Ferenc professzor, a Szemészeti Klinika vezetője, Farkas Imre János előadótanár, a Szociálmedicínai Tanszék vezetője, Keresztessy Koszta Árpád előadótanár, sebész, László János akadémikus, mikrobiológus /volt rektor/, Lázár László előadótanár, az Anatómiai Tanszék vezetője, Mülfay László professzor, a Fül-Orr-Gégészeti Klinika vezetője, Rákosfalvy Zoltán előadótanár, Szabó István professzor, az Élettani Tanszék vezetője. - Ezzel lefejezték a magyar professzori kart. Dienes Sándor 1957 óta van a tanszéken, Berlinben is volt vendégprofesszor. Fodor Ferenc professzornak hét olyan szakkönyve jelent meg, ahol elsőként szerepelt, és négymás könyvben volt társszerző. Egyik munkája Magyarországon látott napvilágot. Bedő Károlynak több mint 250 szakdolgozata jelent meg, egy részük akkor, amikor a német akadémia különböző részlegeinél dolgozott, Giessenben, Hamburgban és Berlinben. Puskás György nyugalmazott professzor, az egyetem egykori rektora tájékoztatott az egyetem múltjáról. Az egyetem 1945-ben létesült, mint magyar orvostudományi egyetem, része a Bolyai Tudományegyetemnek. 1949-től, amikor a Bolyai Tudományegyetem különvált, Marosvásárhelyen Orvostudományi Intézetként működtek. Az ötvenes évek közepéig magyar nyelven folyt az oktatás majd kétnyelvű lett az egyetem. Az egyetem rektora 1978-ig mindig magyar volt. László János professzor volt az utolsó rektor, most őt is nyugdíjazták. 1985-ig a magyar és román diákok fele-fele arányban voltak az egyetemen, azóta a magyar hallgatók aránya csökkent. Jelenleg a hallgatók 75 százaléka román. /Csáky Zoltán: A magyar professzori kar lefejezése. = Ring (Budapest), jún. 9./

Gyulafehérváron 1792 óta a mai helyén működik a szeminárium. 1940-től négy éves megszakítás volt. A hívek és a teológusok nagyobb része Észak-Erdélyből került ki, Kolozsvárra helyezték át a teológiát, 1945-től ismét Gyulafehérváron indult meg a katolikus papok képzése. A kommunista állam sorra megszüntette a temesvári, nagyváradi, szatmári teológiát, sőt még Iasi-ból is idehozatta a kispapokat. A moldvaiak azonban fokozatosan öntudatra ébredtek, ezért őket visszarendelték, a másik három egyházmegye kispapjai maradtak. Jelenleg 108 növendéke van a szemináriumnak, ebből 36-an Hargita megyéből érkeztek. /Takács Éva: Teológusok között. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 11, 12./

A Temes Megyei Antitotalitárius Demokrata Fórum nyilatkozatban tiltakozott a Vatra Romaneasca jún. 2-i, az államelnökhöz, a parlamenthez és a kormányhoz intézett felhívása ellen, amely a romániai magyarok elleni uszítás dokumentuma. A Fórum elítéli az ilyen kommunista-fasiszta jellegű megnyilvánulásokat, melyeknek egyik szorgalmazója I. C. Dragan, a Ceausescu-rendszer egyik kollaboránsa. A Vatra hozzájárul az etnikumközi feszültségek szításához. A Fórum kéri a kormányt, ítélje el az ilyen szélsőséges megnyilvánulásokat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 11./

Az utolsó percben a Maros megyei Tanfelügyelőség is közreadta az 1991/92-es líceumi beiskolázási tervet, ami az előző évhez képest abban nem változott, hogy a magyar tannyelvű osztályok száma a VIII-at végzett magyar tanulók létszámához viszonyítva idén is kevés. Dósa Jenő pszichológus /Megyei Neveléslélektani Laboratórium/ ismertette a változásokat. (bodolai): A líceumi és szakiskolai felvételi vizsgákról. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 11./

A Polgári Szövetség nyilatkozatot adott ki júl. 5-én, Bukarestben a nemzeti, nyelvi és vallási kisebbségek jogairól. Elismerik a kisebbségek jogát a szövetkezésre, a kapcsolattartásra a határon túliakkal, anyanyelvüket szabadon használhatják, ahol létszámuk eléri a meghatározott arányt, anyanyelvüket használhatják a közigazgatásban és igazságszolgáltatásban, anyanyelven tanulhatnak minden szinten. Kötelezettségük viszont, hogy lojálisak legyenek, kötelességük megtanulni románul, és jogaik gyakorlása közben ne sértsék az ország integritását. /A Polgári Szövetség nyilatkozata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./

Megjelent - egy éves késéssel - a Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények /Kolozsvár/ legújabb, 1990/1-es száma. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 14./

Mandics György temesvári író trilógiája, a Temesvári Golgota Magyarországon jelent meg. A szélsőséges hangú Renasterea Banateana jún. 8-i száma hírül adta, hogy Mandics György szerint nem Tőkés László robbantotta ki a forradalmat, hanem ő. Mandics ezt a híradást cáfolta, ilyet nem állított, nem akarja csökkenteni Tőkés László meghatározó szerepét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./

Jún. 12-én a képviselőházi tanügyi bizottság ülésén felolvasták az 521/1991. máj. 21-i kormányhatározat 1991/92-es tanévre aktualizált szövegét. Eszerint kisebbségi lakosságú területeken kötelező román osztályok szervezése akkor is, ha a tanulók száma nem éri el a tíz főt, Románia történelmét és földrajzát románul tanítják, ugyanúgy a műszaki tantárgyakat. Nagy Benedek képviselő felszólalásában visszautasította ezeket a módosításokat, hangsúlyozva, hogy a minisztérium lényeges pontokban enged a szélsőséges, ultranacionalista erőknek, azoknak, akik folytatni akarják Ceausescu erőszakos asszimilációs politikáját. /Nagy Benedek: Visszalépés a kisebbségi oktatás terén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 15-16./

"A marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem 12 professzora és tanára /közülük 11 magyar nemzetiségű/ megkapta a nyugdíjazását sürgető felmondólevelet. A professzorok tevékenységének meghosszabbítására vonatkozó kérelmét az egyetem szenátus máj. 22-én visszautasította. A felmondólevelek magyar címzettjei: Bedő Károly professzor, a Közegészségtani és Táplálkozástani Tanszék vezetője, Cingudán Kornél traumatológiai professzor, Dienes Sándor professzor, a Munkaorvostani Tanszék vezetője, Fodor Ferenc professzor, a Szemészeti Klinika vezetője, Farkas Imre János előadótanár, a Szociálmedicínai Tanszék vezetője, Keresztessy Koszta Árpád előadótanár, sebész, László János akadémikus, mikrobiológus /volt rektor/, Lázár László előadótanár, az Anatómiai Tanszék vezetője, Mülfay László professzor, a Fül-Orr-Gégészeti Klinika vezetője, Rákosfalvy Zoltán előadótanár, Szabó István professzor, az Élettani Tanszék vezetője. /Ring (Budapest), jún. 9.; Tófalvi Zoltán: "Elbocsátó szép üzenet." = Népújság (Marosvásárhely), máj. 18./ A távozásra felszólított professzorok rövid életrajza, munkásságuk vázlatos ismertetése: Népújság (Marosvásárhely), jún. 18./"

Bukarest legnagyobb vállalata, a Faur június 6-a óta sztrájkoló munkásai a június 17-én a kormány székháza elé vonultak, ahol Petre Roman tárgyalt küldöttségükkel, és elfogadta korábban elutasított követelésüket, hogy a vállalat székhelyén tárgyaljon a dolgozókkal. Erre június 19-én kerül sor. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 18./

Az a döntés, hogy tizenkét marosvásárhelyi magyar egyetemi tanárt a román többségű egyetemi szenátus nyugdíjba küld, egyenlő a magyar nyelvű orvosképzés lefejezésével. A lap közli a távozásra felszólított professzorok, tanárok munkásságának összefoglalását. /Nagy Miklós Kund: Kinek az érdeke? = Népújság (Marosvásárhely), jún. 18./

Mircea Snegur, a Moldovai Köztársaság elnöke jún. 19-én Bukaresten tárgyalt Iliescu elnökkel a két ország átfogó integrációjáról, a vegyes vállalatok alakításáról, a határátkelések egyszerűsítéséről, a kulturális konföderációról. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./

Jún. 18-án tárgyalta a képviselőház a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ törvénytervezetét, melynek 18. szakasza az államtitokkal foglalkozott. Ezzel kapcsolatban dr. Podhrádszky László interpellált, tiltakozva amiatt, hogy az államtitok fogalmát még most is a diktatúra idején hozott törvény rendezi, melynek értelmében minden kereskedelmi, ipari, statisztikai adatot államtitokként kezel. Végül az SRI vezetőjének áthidaló megoldását fogadták el, miszerint az államtitok meghatározását új törvény fogja előírni. /Dr. Podhrádszky László: Államtitok ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./

Marosvásárhelyen éjszakánként sorra eltüntetik a megmaradt magyar neveket. Nincs többé Szentgyörgyi István Színművészeti Intézet, helyette: Academia de arta teatrala din Tirgu Mures /Marosvásárhelyi Színművészeti Akadémia/, az utcai feliratokat is lemázolják. A város nevét sem írják ki magyarul, annak ellenére, hogy az 1990-es választásokon a 103627 szavazatból 56.262-t, vagyis 54,25 %-ot kapott az RMDSZ. /Népújság (Marosvásárhely), jún. 22./

Székelyudvarhely sajtó-tavasza címen sorolta fel Pintér D. István a fordulat óta a városban született lapokat. Első a Katona Ádám-vezette Szabadság volt, a rövid életű hetilap, majd a Hídfő indult. A Tövissi Antal Áron és Tövissi Ildikó által irányított lap folyamatosan hígult, majd amikor a Tövissi házaspár az RTV magyar adásához szerződött, a hetilap megszűnt. Székelyudvarhelyen 1990 tavaszán létrejött az Infopress nyomdai kisvállalkozás, ez már a terjedelmesebb kiadványokat is lehetővé tette. Elindulhatott a Székely Útkereső folyóirat, Béke Sándor szerkesztésében. A Haáz Rezső Múzeum gondozásában látott napvilágot a Székelység és a Múzeumi Füzetek sorozat. A legszínvonalasabb kiadvány az Ablak, alcíme: Nemzeti kisebbségek magyar nyelvű lapja/. Majla Sándor főszerkesztő minden igyekezete ellenére eddig két száma jelent meg, egy litvániai és egy kárpátaljai összeállítás. Elindult az Udvarhelyi Híradó hetilap és Koszta István szerkesztésében a Székely Közélet. /Pintér D. István: Székelyudvarhely sajtó-tavasza. = Fiatal Fórum (Bukarest), jún. 22./ Megjegyzés: a felsorolt székelyudvarhelyi lapok megjelenési időpontjai a következők. Szabadság: 1989. dec. 23-tól 1991. márc. 15-ig, Hídfő: 1990. jan. 19.-1990. okt. 25., Székely Útkereső: 1990. áprilisától, Székelység: 1990. júliusától, Múzeumi Füzetek: 1990. júliusától, Udvarhelyi Híradó: 1990. augusztusától, Székely Közélet: 1991. ápr. 29-től júl. 1-ig (összesen kilenc szám). A felsorolás kiegészíthető még egy hetilappal: Udvarhelyi Sporthét /1990. máj. - szept. 25./

"A román parlament két háza jún. 24-én együttesen ülésezett, Adrian Nastase külügyminiszter a Molotov-Ribbentrop paktum törvénytelen voltát hangsúlyozta, hozzátéve, hogy "Románia területeit különböző köztársaságokhoz ragasztották és Sztálin nagyfokú elnemzetlenítésbe kezdett. Ennek következtében Észak-Bukovinában a románság részaránya 25, Moldáviában pedig 65 százalékra csökkent." Abból kell kiindulni, mondta, hogy pillanatnyilag két román állam van. Segíteni kell a Prúton túliakat a határok áttetszővé válásában. Kis lépésekkel kell a cél felé menni. Ebben a hangnemben szólaltak fel a honatyák. Marian Enache: "A román területeknek a román állam részeivé kell válniuk." Ion Ratiu: "El kell ismertetnünk ősi jogainkat." Végül a parlament egyhangúan elfogadta azt a nyilatkozatot, amely szerint a Molotov-Ribbentrop paktum ellentétben áll a nemzetközi jog alapelveivel, ezért semmisnek kell nyilvánítani. Ugyanígy kell megítélni Sztálin és Hitler megegyezésének következményeit, Besszarábia, Észak-Bukovina és Herta tartomány erőszakos elfoglalását. A nyilatkozat felkéri a kormányt, hogy ennek szellemében cselekedjen az elcsatolt területek lakossága jogos törekvéseinek teljesítéséért. /Román Győző: A parlament kimondta: Besszarábia, Bukovina ősi román föld. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./"

"A szenátus után jún. 20-án a képviselőház is elfogadta az állambiztonsági törvényt, amely az államellenes cselekedetek közé sorolja a szeparatizmust. Az RMDSZ Országos Elnöksége jún. 20-i üléséről kiadott közleménye szerint az RMDSZ megdöbbenéssel vette tudomásul, hogy az elfogadott nemzetbiztonsági törvényben alkotmányellenesen szerepel a "szegregációs jellegű" szeparatizmus, ez lehetőséget teremt a szeparatizmus fogalmával való visszaélésre. Az RMDSZ elutasítja a privatizációnak azt a módját, amely az állami vagyonból származó tőkét a kormány által kinevezett testületekre bízza, valamint elutasítja azt is, hogy nem rendelkeznek az elmúlt 43 évben elkövetett tulajdonjogi sérelmek orvoslásáról. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./ "

A magyarellenes és hírhedt antiszemita lap főszerkesztője, C. V. Tudor bíróság elé került, a pert a volt főügyész, Gheorghe Robu indította a Romania Mare hasábjain személye ellen elkövetett rágalmazásért. A tárgyalást jún. 19-én Ploiesti-en tartották, mert Tudor a bukaresti bírákat elfogultsággal vádolta. A bíróság előtt Tudor agresszív volt, állandóan fenyegette a bíróság elnökét. Az ítéletet júl. 10-én hirdetik ki. /Ifj. Buja Simon: A Romania Mare főszerkesztője a bíróság előtt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 28./

Bukaresten rohamsisakos, pajzsos csendőrök gumibottal támadtak az Egyetem térre vonuló kormányellenes tüntetőkre. /MTI/

Új sajtótermék látott napvilágot, a Fórum. Beder Tibor főtanfelügyelő a beköszöntőben jelezte, hogy a kiadvány kapcsolatot teremt a tanfelügyelők és a pedagógusok között. /Fórum - Hargita megye Tanfelügyelőségének és a Pedagógusok Házának negyedévi közlönye, Székelyudvarhely, 1991. jún. - I. évf. 1. sz. - Szerkesztő: Kardalus János./

Júl. 1-jén a Kolozs megyei tanfelügyelőségre rendelték a magyar iskolák igazgatóit, fenyegető hangnemben felszólították őket, állítsák le a tiltakozó gyűlést. Az igazgatók ezt a követelést visszautasították. A tiltakozó gyűlés megvolt, végül a tanfelügyelőség engedett: nem indítanak magyar osztályokat a három magyar középiskolában. /Németh Júlia: Visszakozás iskolaügyben. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 2./

Nagybányán megalakult a Misztótfalusi Kis Miklós Közművelődési Egyesület, amely Máramaros megye Gutintól délnyugatra elterülő magyarlakta városait és falvait szeretné összefogni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./

Nagyváradon hetedik napja folytatja éhségsztrájkját Bajgyik László szakszervezeti vezető, ezzel tiltakozva a kormány és a minisztérium közömbössége miatt, amivel az ország egészségügyét kezelik. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 4./

Az 1990/91-es tanévben magyar nyelvű középiskolai oktatás folyt 136 iskolában, ebből 28 önálló magyar intézet, a többi pedig tagozat. 63 118 magyar tanuló részesült középiskolai oktatásban, közülük 41 367-en /65,5 %/ anyanyelvén, 21 751-en /34,5 %/ pedig románul tanult. A magyarul tanuló középiskolások az ország középiskolásainak 4,2 %-át alkotják /1989/90-ben az arány 2,5 %-os volt. Idén 7812 tanulóval több végzi magyar nyelven középiskolai tanulmányait. A magyar tannyelvű középiskolai oktatásban 1535 tanár tanít /az ország középiskolai tanárainak 3,6 %-a/, 681 román nemzetiségű tanár tanít magyar középiskolákban és 672 magyar nemzetiségű tanár román iskolákban. Az 1535 magyar nyelven tanító tanár 86,1 %-a szakképzett. /Murvai László, Debreczi Árpád: Év végi számvetés (IV). = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 12./

1991. első felében 19037 fő hagyta el véglegesen Romániát, közülük 7587 német, 6420 román, 2284 magyar, 284 zsidó és 2462 egyéb nemzetiségű. A legtöbben Németországban telepedtek le, Magyarországon 1788-an. A Belügyminisztérium fenti adatai nem tartalmazzák azt a 4759 román állampolgárt, akik látogatói útlevéllel mentek ki és időközben bejelentették, hogy nem kívánnak visszatérni. /Erdélyi Híradó (Nagyvárad), júl. 12./

Az erdélyi ferencesek Szent Istvánról elnevezett rendtartománya ápr. 24-26-a között Csíksomlyóban, az anyakolostorban tartotta meg káptalanját, vagyis rendi nagygyűlését. Dr. Harmath Károly /Újvidék/, a három magyar nyelvű ferences rendtartomány /két magyarországi és egy erdélyi/ vizitátor generálisa, egyben az újvidéki Hitélet főszerkesztője elnökölt a gyűlésen. A feloszlatás előtt, 1948-ban 217-en voltak ferences szerzetesek, jelenleg 36-an vannak. Vannak már papnak készülő erdélyi ferences klerikusok, mégpedig tízen, képzésüket magyarországi ferencesek vállalták. Nyolc laikus jelentkezőjük is van. A nagygyűlésen megválasztották az elöljáróságot, Benedek András P. Domokos dévai házfőnök lett a tartományfőnök, helyettese Papp Károly P. Leonárd kolozsvári házfőnök. - A második világháború után az akkori tartományfőnök, dr. Boros Fortunát körlevelében azt írta, hogy itt, Erdélyben átlag minden 50 esztendőben megismétlődik egy nagy tragédia. Ezért építeni kell magunkban és a nép lelkében, hangsúlyozta. Boros Fortunátot a kommunista hatóságok elhurcolták, a Duna csatornában halt vértanúhalált. A ferences megújulás keretében 1990. dec. 1-2-án Désen újjáalakult Szent Ferenc III. rendje, új nevén a Ferences Világi Rend. Ez független közösség a maga választotta vezetőség irányítása alatt. Reményük van arra, hogy a klarissza apácák rendje újra meggyökeresedik majd Erdélyben. /Daczó Árpád: Ferences megújulás Erdélyben. = Keresztény Szó (Kolozsvár), júl. 14./

"Szoborállítók címmel írt Magyari Lajos a Háromszék megyében felállított szobrokról. A hetvenes években Kőrösi Csoma Sándor két szobra került köztérre, az egyik Kovászna főterére /Jecza Péter alkotása/, a másik Csomakőrösre /Orbán Áron munkája/. Sepsiszentgyörgyön állították fel Gábor Áron szobrát, mellszobrot kapott Lázár Mihály. Szobotka András egész alakos Dózsa szobra Dálnok közepére került. A községi út elágazásánál megtiltották, hogy figyelmeztető tábla hívja fel a figyelmet Dálnokra, Dózsa György szülőfalujára. Gábor Áron "ágyús" szobrát, Nagyvarjasi Oláh munkáját úgy kellett "hazalopni" Nagyváradról, mert az egykori tüzérakadémia előtt álló szobor először a Kőrösvidéki Múzeum kertjébe, majd szinte a szeméttárolójába került. Viszontagságos volt a véceri 1848-49-es emlékoszlop sorsa: ledöntötték, újra felállították, végül sok küzdelem árán ma is áll Tornai András műve. Márkosfalván Barabás Miklós szobra áll, Csernátonban pedig - amúgy félillegálisan - talapzatra került Bod Péter és Végh Antal mellszobra. Román szobrokat helyeztek el Háromszéken, Sepsiszentgyörgyön a román katona emlékművét, majd a Mihai Viteazul szoborcsoportot. 1989 után a magyar szobrok rongálása következett: meggyalázták a fehéregyházi Petőfi-emlékművet, teljesen tönkretették az erdődi Petőfi-emlékművet, Kovásznán - több ízben - olajfestékkel mázolták be Kőrösi Csoma Sándor szobrát, a vandál támadások nem kímélték a Bolyaiak marosvásárhelyi szobrát, a Kölcsey-emléktáblát, összetörték a magyar személyiségek nevét viselő iskolatáblákat, magyar és román templomokat gyújtottak föl. Nemrég azt követelte a Vatra Romaneasca, hogy Erdélyben le kell rombolni minden olyan műemléket, szobrot, amely sérti "a román nép méltóságát". Mindennek ellenére a megyében új szobrokat állítottak, Zabolán a Mikó Imre-mellszobrot /Petrovits István műve/, Nagyajtán Kriza János szobrot /Jecza Péter műve/. /Magyari Lajos: Szoborállítók = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 16./"

Szovátán júl. 11-én megalakult a Romániai Magyar Pedagógusok Országos Szövetsége. Ideiglenes székhelye: Csíkszereda. A jelenlevők úgy értékelték, hogy kényszerhelyzet hozta létre e szerveztet. Megsokasodtak a támadások a nemzetiségek nyelvén folyó oktatás ellen. A minisztérium engedményeket tett a szélsőséges román erőknek. A Romániai Magyar Pedagógusok Országos Szövetsége vállalja a harcot az anyanyelvi oktatás feltételeinek megteremtéséért, azért, hogy az oktatást irányító szervekbe a kisebbségek számarányuknak megfelelően képviselve legyenek. A résztvevők 11 tagú ideiglenes intéző bizottságot választottak, amelynek feladata a szövetség hivatalos bejegyeztetése. /Birtók József: Megalakult a Romániai Magyar Pedagógusok Országos Szövetsége. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 17./

Az RMDSZ Udvarhely széki választmányának júl. 12-én kelt állásfoglalása örömmel üdvözölte a Polgári Szövetség júl. 5-i közleményét, első alkalom, hogy egy román tagságú politikai csoportosulás egyértelműen kiáll a kisebbségek kollektív jogai mellett. Nem tartják elfogadhatónak a térségükben folyó légi hadgyakorlatot, sűrűn lakott településeken alacsonyan szállnak el a helikopterek. A tévében a magyar nemzeti öntudatot sértő kijelentések hangzanak el. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 19./

"A romániai elnöki intézmény nem hivatalos szócsöve, a Dimineata napilap júl. 18-i száma uszítással vádolta Tőkés Lászlót genfi beszéde miatt: "Tagadja az egységes román állam gondolatát, vitatja Románia államhatárait, autonómiát követel, szerinte a románok számára nincs hely a nap alatt, végül pedig azt sejteti, hogy amennyiben nem részesítik előjogokban a magyar kisebbséget - háború törhet ki." /Uszítással vádolja Tőkést genfi beszéde miatt a Dimineata. = Magyar Nemzet, júl. 19./"