A parlamentben okt. 8-án az alkotmánytervezet tanuláshoz való jogot szavatoló cikkelyéről folyt nagy vita. Végül azt fogadták el, hogy Romániában az oktatás minden nyelven románul folyik, a nemzeti kisebbségeknek pedig joguk van anyanyelvükön tanulni. /MTI/

Az RMDSZ Országos Elnöksége október 4-én Aradon tanácskozott, a következő napon, 5-én pedig az RMDSZ Küldöttek Országos Tanácsa /KOT/ tartotta Aradon a gyűlését. Ezen nagy vita folyt a kormányban való részvétel esetén igénylendő posztok körül. Igazságügyi államtitkárnak Kincses Elődöt javasolták, azonban a Bukaresten tárgyaló Domokos Géza, majd Csapó József telefonon közölték, hogy ilyen feltételekkel nem vállalják a részvételt az RMDSZ képviseletében a kormányalakítási tárgyalásokon. /Mi történt Aradon? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9, 10./

"Domokos Géza, az RMDSZ elnöke nyilatkozatban határolta el magát a székelyföldi területi autonómia kezdeményezésétől. Tisztázatlan, hogy a magukat "az RMDSZ székelyföldi politikai csoportjának" nevezett szervezők mit akarnak ezzel az autonómiával, hogyan illeszkedik mindez a jelenlegi törvényes keretekbe. Jelenleg feszült a helyzet, kormányválság van, ilyen helyzetben autonómiáról beszélni felelőtlenség. Egy ilyen kezdeményezés miatt eltávolodnának azok is, akiket partnereknek tekint az RMDSZ, a választásokon óriási előnyhöz juttathatná a Vatra Romaneasca pártját, a Román Nemzeti Egységpártot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ok. 10./"

Az 1990. márc. 19-20-i marosvásárhelyi véres események után azonnal elindított magyar és cigányellenes hajsza minden bizonnyal egyedülálló fejezetként íródik majd be a hazai és talán a nemzetközi jogtörténet krónikájába. Arra ugyanis ritkán van példa, hogy a támadókból lesznek a vádlók, állapította meg Tófalvi Zoltán A marosvásárhelyi kirakatper című összefoglalójában. A tragikus összetűzések után az ügyészség nem szervezőkre, a felbujtókra volt kíváncsi, holott perdöntő bizonyítékok voltak arra, hogy a Vatra Romaneasca rendelte azokat az autóbuszokat, melyek a görgényvölgyi felfegyverzett és leitatott románokat hozták Marosvásárhelyre, mégis a magyar és cigány résztvevők elítélésére helyezték a legfőbb hangsúlyt. Ilyen háttérrel indult a Cseresznyés Pál elleni tárgyalássorozat is. A perben tanúk egész sora jelentette ki, hogy márc. 20-án nem is láttak görgényvölgyieket, hanem a felfegyverzett /!/ magyarok támadtak a békésen tüntető románokra. Mihai Cofariu pedig Marosvásárhelyre jött megvédeni rokonait az Erdélyt elfoglalni készülő magyaroktól. A nemzetközi jogban nemigen fogadják el a videokazetta alapján történő azonosítást, Cseresznyés Pált és távollétében Barabás Ernőt ez alapján azonosították. A márciusi események után az ügyészség 35 dossziét állított össze, közülük 31-ben magyar, illetve cigány nemzetiségű a vádlott. A másik négy ügyben semmi sem történt, mert az ügyészség szerint a gázolók egyetlen esetben sem hibásak, hanem az áldozatok a bűnösök. Marosvásárhelyen okt. 4-én folytatódott Cseresznyés Pál pere. Egyre inkább körvonalazódik, hogy az ügyészség és a bíróság olyan kirakatpert akar, amely örök figyelmezetőként megmarad a város emlékezetében. A védőügyvédek kérték Cofariaunak a marosvásárhelyi és bukaresti orvosi látlelete közötti különbség felülvizsgálatát. /Tófalvi Zoltán: A marosvásárhelyi kirakatper. Ismét előre megírt forgatókönyv? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 10./

Az RMDSZ Országos Elnöksége okt. 8-i bukaresti rendkívüli ülésén a négytagú tárgyalóküldöttség beszámolt a Stolojannal folytatott tárgyalásáról. Elsimították a hét végén keletkezett ellentéteket. Súlyos felelőtlenségnek minősítették azt a tervet, hogy az okt. 19-i agyagfalvi gyűlést a székelyföldi autonómia igényének bejelentésére használják fel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 11./

"Okt. 10-én tanácskozott Székelyudvarhelyen a városi RMDSZ-választmánya és állásfoglalást adott ki az 1848-as agyagfalvi székely nemzetgyűlés évfordulójának megünneplésével kapcsolatban. A választmány egyetért az RMDSZ vezetőtestületének az önrendelkezéssel kapcsolatos közleményével, amely szerint az országban élő bármely közösségnek joga van arra. Ugyanakkor aggodalmukat fejezik ki a magukat "Székelyföldi politikai egyeztető csoportnak" nevező személyek felelőtlensége miatt, akik az agyagfalvi megemlékezést népszavazássá kívánják változtatni. Az ilyen meggondolatlan kezdeményezés a szélsőséges erőket juttatná előnyökhöz. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 15./"

A magyar kormány okt. 16-i állásfoglalásában kifejtette, hogy az erdélyi magyarok sorsáról az erdélyi magyaroknak maguknak kell dönteniük. A kormány sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy egy erdélyi önrendelkezés gondolata magyarellenes kirohanásokra teremtett ürügyet a parlamentben. A megoldatlan nemzeti kérdés kezelésében jó volna, ha Románia tiszteletben tartaná nemzetközi kötelezettségeit. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 18./

Szőcs Géza, az RMDSZ politikai alelnöke nyilatkozatban ítélte el a parlamentben elfogadott, a Hargita és Kovászna megyéből állítólag elüldözött románokról szóló jelentést. A jelentés az üldözés egyik fő bizonyítékának tekinti azt, hogy Székelyföldön 1989 decemberében megöltek 4 románt, figyelmen kívül hagyva, hogy ezekkel a személyekkel nem mint románokkal, hanem a diktatúrát kiszolgáló rendőrökkel számoltak le, nem szólva arról, hogy mellettük 3 magyart is megöltek azokban a napokban, továbbá a diktatúra kiszolgálóit más megyékben is megölték. A jelentés felolvasása óta számottevően nőtt a magyarok elleni pogrom- és lincshangulat. Az RMDSZ ellen folyik a hangulatkeltés. Az RMDSZ a román demokratikus erők segítségét kéri. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23./

Déli határaik mentén polgárháború dúl, a Duna északi oldalán, Cseh-Szlovákiában növekszik a szlovák szeparatizmus, keleten pedig, Romániában fokozódnak a feszültségek: a magyaroknak okuk van arra, hogy veszélyek között érezzék magukat. - írja a The New York Times. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./

"A háromszéki RMDSZ választmánya közleményben tiltakozott a "Hargita és Kovászna megyéből elűzött román nemzetiségű személyeket kihallgató bizottság jelentésének" tartalma ellen. A bizottság nem vizsgálta ki az állítások valódiságát, a jelentés rágalmazásokat tartalmaz. Sajnálatos, hogy Petre Roman okt. 17-én a televízióban a feszültséget növelő módon nyilatkozott. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23./ "

Okt. 19-én Katona Ádám - ígéretéhez híven - megjelent Agyagfalván, másodmagával. A rendőrség nyilvántartotta a Székelyudvarhely-Székelykeresztúr közötti forgalmat, megállapította, hogy gyanús mozgolódás nem történt, írja Cseke Gábor, ironikus hangon. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 22./ Forrai Tibor visszautasította Cseke Gábor hangvételét, mondván, tudósítását küldje a Tromfnak, ott lehet így gúnyolódni, humorizálni. Cseke Gáborral szemben megerősíti, igenis többen eljöttek Agyagfalvára, magánszemélyek és intézmények is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 25./

Okt. 28-án megjelent a háromnyelvű /magyar, román, német/ Magazin Argument /Nagyszeben/ első száma, amely közéleti, művelődési, politikai hetilapnak hirdette magát. A lap a következő év februárjáig látott napvilágot.

A sepsiszentgyörgyi Ötödik Kerék karikaturistáját perbe fogták egy Iliescu-karikatúrája miatt. Az ügyészség előbb börtönbüntetést, később 10 000 lej pénzbírságot követelt, végül a helyi bíróság felmentette a vád alól. /Távirati stílusban rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 31./

Nastase külügyminiszter a Reuternek nyilatkozva kifejtette, hogy Moldova végül egyesülni fog Romániával. /Reuter, MTI/

Szőcs Géza szenátor nyilatkozott az MTI-nek: személy szerint ellenezte az RMDSZ döntését, hogy részt vegyenek a kormányalakításai tárgyalásokban, azonban ezzel kisebbségben maradt. Ő javasolta Kincses Elődöt az államtitkári posztra. Az RMDSZ legutóbbi, aradi ülésén kiütköztek az ellentétek a mérsékelt és a radikális szárny között, ezért a rendkívüli kongresszus összehívása mellett döntöttek. /MTI/

"Ilie Neacsu saját lapjában /Europa/ figyelmeztette a magyarokat: vigyázzanak, mert ha háború lesz a két ország között, Magyarország megszűnik. Azt a sok ocsmányságot, amit eddig eltűrt részükről a románság, egyszer megbosszulják, az ezredvégre el kell, hogy foglalják Budapestet, mert a magyarság, Európa "legdestabilizálóbb etnikuma", eltűnhetne már. Az Europa és a Romania Mare fiókszerkesztőségeket nyithatna, az egyiket Pesten, a másikat Budán, hogy lehetőséget nyújtson az ázsiai hordáknak, hogy román légkörben rendezzék az ezredforduló megünneplését. /Europa (Bukarest), okt., 48. sz., MTI/ - Egy példa a magyarellenes, uszító cikkekből. "

Jakab Antal figyelmeztetett cikkében: magunknak okozunk kárt vele, ha hátba döfjük az RMDSZ alelnökét, ahogy azt a kolozsvári ügyvéd tette. A magyarellenesség nem csillapodik, a kormányfő Gyulafehérváron - mindenki láthatta - karmozdulatával vezényelte a kórust. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 5./ A kolozsvári ügyvéd: Kapcza Imre, az RMDSZ alelnöke Szőcs Géza. Előzmény: 1072. sz. jegyzet. 1990. dec. 1-jén Gyulafehérváron Petre Roman miniszterelnök vezényelte a Szőcs Géza ellen ütemesen ordítozó tömeget, ezt a tévé is mutatta, minderről beszámolt a Szabadság (Kolozsvár), 1990. dec. 4-i száma.

Dr. Szász Pál /sz. Nagyenyed, 1881. máj. 11.- börtön, 1954/ életútját idézte fel egy olvasói levél. Dr. Szász Pál jogot végzett, Budapestre költözött, országgyűlési képviselővé választották. Az első világháború után hazajött Nagyenyedre. 1933-ban a Bethlen Kollégium főgondnokává választották, 1936-ban pedig az EMGE elnökévé. Az EMGE fejlesztésében kiváló eredményt ért el, elindította a vidéki gazdatanfolyamokat, saját költségén tehetséges falusi fiatalokat külföldi tanulmányútra küldött, Csombordon Kós Károly tervei lapaján felépítette a gazdasági iskolát. A harmincas évektől a román parlament szenátora lett. A bécsi döntés után a dél-erdélyi magyarság magára maradt, Szász Pál segítségükre sietett, hamarosan újjászervezte ezen a vidéken az EMGÉ-t, központi irodáit Nagyenyedre helyezte át, a meginduló Erdélyi Gazda szerkesztőjének meghívta Kacsó Sándort. Naptárakat, évkönyveket adott ki, nyomdát vásárolt a Bethlen Kollégium részére. 1949 márciusában családjával együtt Gyulafehérvárra vitték, majd 1949 nov. 3-án letartóztatták, még felesége sem látogathatta. 1951-ben Márton Áronnal, Venczel Józseffel és másokkal együtt hadbíróság elé állították és tíz évre ítélték. Egy sóbányában dolgoztatták, ahol 1954-ben meghalt. /Horváth Zoltán: Életút a sóbányáig. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./

"Tokay György felszólalt a parlament két házának okt. 21-i együttes ülésén, rámutatva az elüldözött románokról szóló jelentés egyoldalúságára, elfogultságára, magyarellenességére. Ilyen megállapítások szerepelnek benne: "a románellenes magatartás nemzedékről nemzedékre szállt". A jelentésben egy szó sem esik a kommunizmus 45 esztendejéről, illetve az azóta eltelt évek társadalmi elemzéséről. A jelentés állami szervek elleni támadásról szól. A szekuritátéról van szó! Többször kérni kellett, hogy elmondhassa hozzászólását a durva bekiabálások miatt. Nem szól a jelentés arról, hogy a kommunista diktatúra miatt 400 ezer román emigrált, csak a két megyéből elmenekült emberekről, belügyesekről, akik kiszolgálták a régi rendszert. Ugyancsak nem tér ki a jelentés arra, hogy a magyar kisebbség elvesztette iskoláit. / A beszéd szövege: Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 9-10./ Tőkés László a csíkszeredai RMDSZ-fórumon Tokay György ezen parlamenti beszédét Kossuth Lajos-i teljesítménynek nevezte. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 9-10./"

"Friss élmény még, emlékeztetett Beke György, ezer moldvai csángómagyar zarándokjárása Budapesten, a pápalátogatás napjaiban. Megindító látvány volt, amint a Hősök terén elsőnek egy csángó pár lépett a pápa elé, szerény ajándékkal, egy fényképalbummal az életükről. A csángó zarándokok tudták, hogy harmadiknak II. János Pál elé járuló pap, Luizikalugor szülötte, Horváth Antal csíkszentdomokosi plébános a csángók szószólójaként a magyar misézés jogát kérte számukra. Egy idő múlva ismét megszólalt Ion Robu bukaresti érsek, hatalmi szóval bejelentette a román televízióban, hogy a csángók románok, nincs joguk magyar szentmiséhez, nem szabad megengedni a magyar egyházi szolgálatot, mert ez is "a magyarosítás egyik formája" lenne. Valójában Ion Robu mindenki másnál jobban ismeri az igazságot, hiszen ő is Csángóföld szülötte. Családja már csángó püspököt is adott, Mihai Robut, akit Szabófalván még úgy hívtak, hogy Rab Mihály. Domokos Pál Péter a rokonság fokát is kiderítette: átadott Beke Györgynek egy újságcikket, amely 1932-ben jelent meg az Erdélyi Lapok című nagyváradi katolikus újságban /I. évfolyam, 97. szám/. Jávor Béla író ugyanis 1932-ben felkereste Mihai Robu püspököt Iasi-ban, erről számolt be a lapban. A püspök pappászentelésének huszonötödik évfordulóját ünnepelte, az ünnepre eljött Szabófalváról egész atyafisága. Testvérei így mutatkoztak be: Rab András és Rab Mária. A püspök pedig így nyilatkozott: "Otthon, a szülői házban beszéltem magyarul. Ennyit ma is beszélek, de nem célom, hogy megállítsam a csángók elrománosítását. Ma általánosságban csak azoknál létezik nyelvprobléma, elvétve, akik erdélyi sovinisztákkal összeköttetésbe kerülnek. De a tömeg nem érzi a magyar iskola és a magyar pap szükségességét. Viszont, ha maga a nép kívánná ezt, akkor sem volna a mi feladatunk." /Beke György: Lelkek szabadságharca. = Új Ember, nov. 10./"

"Borbély László képviselő, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke nyilatkozott: ablakát beverték, telefonon többször megfenyegették. Ileana Filipescu /Maros megyei alprefektusnő/ a Maros megyei Nemzeti Megmentési Front nevében feljelentést tett a Legfőbb Ügyészségen, koholt vádakkal illette Tőkés Lászlót, Szőcs Gézát, Kolumbán Gábort, Katona Ádámot és Doina Corneát. Ez ellen az RMDSZ Maros megyei szervezete nyilatkozatban tiltakozott, kifejtve, hogy kénytelen az igazságügyi szervekhez folyamodni Filipescu rágalmazásának megcáfolására. /Két villáminterjú... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 19.; Nyilatkozat = Népújság (Marosvásárhely), nov. 13./"

A román kormányfő meghívására nov. 16-án rövid látogatásra Bukarestbe érkezett Dragutin Zelenovic szerb kormányfő, útjára elkísérte kormányának több tagja. A megbeszélésen a gazdasági együttműködésről volt szó. Romániát aggasztják a gazdasági szankciók, amelyek nem oldják meg a problémákat, jelentette ki Stolojan miniszterelnök. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./

A román parlament nov. 18-án szavazott az alkotmánytervezet 126-os szakaszáról, a bírósági szervek előtti nyelvhasználatról. A szokásos gyűlölködő hang érvényesült a vitán. Petre Turlea a lett alkotmányra hivatkozott, amely szerint nem lehet az ország állampolgára az, aki a hivatalos nyelvet nem beszéli folyékonyan. Ion Gavra szerint a kisebbségek forduljanak tolmácshoz. Az RMDSZ-képviselők a hangzavarban, durva közbekiabálások közepette próbáltak érvelni, az emberi jogok alkotmányos biztosítását kérték. Hiába volt minden, leszavazták az anyanyelv használatának engedélyezését. Újból elszabadultak az indulatok arra a román javaslatra, hogy a szeparatizmus mellől iktassák ki a területi megszorítást. Domokos Géza kijelentette: ha ezt megszavazzák, a magyar képviselők tiltakozásul kivonulnak az ülésteremből. Iliescu elnök Párizsból küldött üzenetében mérsékletre intette a román parlamentet, óvott az indulatosságtól. Ennek is hatása lehetett abban, hogy végül elnapolták a vitát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./

"Nov. 21-én a parlament elfogadta az alkotmányt. Név szerinti szavazással határozott a parlament az alkotmánytervezet elfogadásáról, a szavazást a tévé közvetítette. Az RMDSZ-képviselők egységesen ellene szavaztak, rajtuk kívül parasztpárti képviselők egy kivételével, a liberális pártiak közül pedig többen, továbbá az új igazságügyminiszter, Mircea Ionescu-Qintus is ellene voksolt, a túlnyomó rész azonban mellette, így nagy többséggel elfogadták az új alkotmányt /510 képviselő és szenátor közül 414 mellette, 95 ellene/. Szőcs Gézának - közbekiáltásokkal - nem engedték, hogy megindokolja döntését, a többi magyar képviselőnél is hangzottak a megjegyzések. Szőcs Géza a Romániai Magyar Szó munkatársának elmondta, hogy az RMDSZ parlamenti csoportjában jelentkezett bizonyos megosztottság az alkotmány elfogadásával kapcsolatban. Végül a szélsőséges kisebbségellenes hangulatkeltés hatására egységesen elutasító lett az RMDSZ-csoport álláspontja. Szilágyi Zsolt képviselő főleg azt kifogásolta, hogy az alkotmány nem az állampolgárból, az állampolgár védelméből indul ki, hanem az országból és a nemzetből. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 23-24./ Király Károly tiltakozásul távolmaradt a szavazástól, levélben indokolva meg döntését: ez az alkotmány a kisebbségieknek másodrangú állampolgári státust ad, a Nemzeti Megmentési Fronthoz tartozó parlamenti többség nyomást gyakorolt az ellenzékre és a kisebbségi képviselőkre, elvetették az anyanyelv használatát. /Népújság (Marosvásárhely), nov. 22./ Domokos Géza az RMDSZ parlamenti csoportja nevében indokolta meg, hogy miért szavaznak a magyar képviselők az alkotmány elfogadása ellen. Az új alkotmány csorbítja a helyi autonómiát, a helyi közigazgatásban és a bíróságon kiiktatták az anyanyelv használatának garantálását, "Románia nemzeti állammá való nyilvánításával kapcsolatos fenntartásaink nem voltak alaptalanok." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 23-24./ "

Edward F. Feighan, az USA képviselőháza külügyi bizottságának, egyben a Helsinki Bizottság tagja levelet intézett Iliescu elnökhöz, kifejtve, hogy aggódik a magyarokkal és a többi kisebbségi csoportokkal kapcsolatos bánásmód miatt. A Vatra Romaneasca idegengyűlölete, a Romania Mare lap szélsőséges hangja, a kisebbségekkel szembeni megkülönböztetés, az alkotmánytervezet elutasítja azt, hogy az ország soknemzetiségű, a tévé nemzetiségi adásának csökkentése, az oktatási törvény korlátozza az anyanyelvi osztályok számát és tiltja az anyanyelvű oktatást a műszaki iskolákban, a Bolyai Tudományegyetem újramegnyitásának tilalma, a kolozsvári konzulátus megnyitásának halogatása - mindez aggodalomra ad okot. /A levél szövege: Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./

"Ülést tartott a kormány, ahol megvitatták a kormány-nyilatkozatot a nemzeti kisebbségekről. A kiadott nyilatkozat szerint a kormány bízik abban, hogy a demokrácia és piacgazdaság irányába történő átmenet megteremti a feltételeket a kisebbségeket érintő problémák igazságos megoldásához. A kormány őrködni fog a kisebbségek jogai fölött, elősegíti önazonosságuk megőrzését, biztosítja az anyanyelvi oktatáshoz való jogot, az anyanyelv szabad használatát, hogy szabadon választott képviselőjük által részt vegyenek a politikai életben. A kisebbségek védelmet élveznek mindennemű erőszakos beolvasztási akcióval szemben. A kormány egyúttal figyelemmel követi, hogy a jogok gyakorlása ne vezessen a lakosság többi részétől való elkülönüléshez. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 21.; Románia kormányának nyilatkozata a nemzeti kisebbségről. = Szabadság, nov. 23./"

Az RMDSZ szenátusi és képviselőházi parlamenti csoportja nyilvánosságra hozta álláspontját a Hargita-Kovászna megyei jelentésről. A Jelentés egyoldalú meghallgatások alapján készült, nem vizsgálták meg a bírósági szervek bizonyítékait, illetve végzéseit. Mindezek miatt paritásos vagy semleges bizottságot kellett volna létrehozni, semleges külföldi megfigyelők bevonásával. A Jelentés számos valótlanságot tartalmaz, az egész magyar kisebbséget románellenesnek, az RMDSZ-t bűnösnek nyilvánítja. A parlamenti felszólalások során súlyos sértésekkel illették a magyar nemzetet és fasisztoid elméleteket is hangoztattak. A felsoroltak miatt az RMDSZ javasolja, hogy a parlament ne fogadja el a Jelentést, hozzanak létre nemzetközi bizottságot, vizsgálják felül az 1990. márciusi marosvásárhelyi eseményekkel kapcsolatos ítéleteket, végül kérik a Nemzetiségi Minisztérium felállítását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./

"Szász János reagált a Szilágyi N. Sándor által feltett kérdésre /Miért koptam ki az RMDSZ-ből?/, kiállván az RMDSZ mellett, hangoztatva a szervezet fontosságát: az RMDSZ-re "szeretjük-nem szeretjük, szükségünk van.". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./ Szilágyi N. Sándor cikke: 1185. sz. jegyzet."

"Ileana Filipescu Maros megyei alprefektusnő újabb beadványban fordult a Legfelsőbb Ügyészséghez, javasolva, hogy tiltsák be az RMDSZ-t, olvasható Tófalvi Zoltán beszámolójában. A Maros Megyei RMDSZ nov. 13-i nyilatkozatában tiltakozott ez ellen az újabb akció ellen, jelezve, hogy az alprefektusnő előzőleg már számos esetben szóban és írásban megengedhetetlen módon nyilatkozott a magyar kisebbségről és legitim képviselőiről. Ezt már több beadványában jelezte a Maros megyei RMDSZ, de választ nem kaptak a kormány illetékes szerveitől. Ezért fenntartják a jogot, hogy bűnügyi eljárást kezdeményezzenek Ileana Filipescu ellen. - Szabadi Ferenc marosvásárhelyi betegápolót öt évre ítélték azzal a váddal, hogy 1990. márc. 20-án a mentőautóban megütött román sebesülteket. Hiába tanúsították, hogy Szabadi Ferenc nem is ült a mentőautóban, nem mentős, mégis elítélték, annyira magabiztosan, hogy lakásába beköltöztettek egy románt, aki még bútorait is használja. - Dr. Thomas Nagler, a Romániai Német Demokratikus Fórum elnöke beszédében hangsúlyozta, hogy 1918 előtt "a magyarok tőlünk egyetlen hold földet s egyetlen aranytallért sem tulajdonítottak el." Egészen más lett a németek helyzete Romániában 1918 után. A "bukaresti stúdió lerövidítette a német tévéadás idejét. S mindez megtörtént annak ellenére, hogy Németország jelentősen hozzájárult a román TV felszereléséhez." -Sok erdélyi magyar kényszerült kivándorolni. Mikor készül el az elüldözött magyarokról szóló jelentés? - Miért tiltotta meg a Bákó megyei SRI a csángó műkedvelők pusztinai találkozóját és miért nem engedték meg legalább a székelyföldi csángó fesztivál megtartását, teszi fel a kérdést Tófalvi Zoltán? _ Arról sem történt eddig említés a sajtóban, "hogy sok katonafiunkat lezárt koporsóban hozzák haza a szülői házhoz." /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 28./ "

A Liberation nov. 26-i számában Veronique Soule figyelmeztetett, hogy a román hatóságok a tűzzel játszanak, amikor nem határolják el magukat a szélsőséges nacionalista Vatra Romaneascától. A cikk bemutatja a szélsőséges sajtótermékeket /Europa, Romania Mare/, megállapítva, hogy sikerük az idegengyűlölő román szélsőjobb előretörését mutatja. Jellemzőjük az antiszemitizmus, magyarellenesség, értelmiségellenesség és az ellenzék iránti gyűlölet. A szélsőséges politikai erőkhöz tartozik a Romania Mare Párt és a Román Nemzeti Egységpárt. /Liberation (Párizs), nov. 26, ismerteti: Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./