Váradi szellemiséget sugároz
Nagyvárad – Kedd este a XIX. Festum Varadinum ünnepségsorozat keretében a Nagyváradi Állami Filharmónia hangversenytermében mutatták be a Varadinum Emlékkönyv 2003-2009. című összefoglaló kiadványt.
Az egybegyűlteket Tódor Albert, az intézmény menedzser-igazgatója köszöntötte, majd a színpadra invitálta Biró Rozália alpolgármestert, a Varadinum Kulturális Alapítvány kuratóriumi elnökét. Az elöljáró arra emlékeztette a jelenlevőket: tizenkilenc esztendővel ezelőtt a négy történelmi egyház és az RMDSZ példaértékű összefogása útjára indította a Festum Varadinum ünnepséget. A rendezvény azóta “felnőtté cseperedett”, sokszínűsége, gazdagsága vagy éppen mássága pedig büszkeséggel kell eltöltsön bennünket, mert “amit nyújt, az mi magunk vagyunk”. Sokan talán helytelenítik, hogy mi értelme van annyi eseményt összezsúfolni nyolc napban, azonban a bátortalan, tétova lépésű civil szervezeteket is támogatni kell annak érdekében, hogy jó irányba haladjanak, igazi értéket nyújtsanak- vélekedett a kuratóriumi elnök. Biró Rozália ugyanakkor köszönetet mondott az emlékkönyv összeállítóinak: dr. Fleisz János és Wagner Izabella szerkesztőknek, az anyagokat, újságcikkeket válogató és gondozó Wagner Izabellának, Kelemen Máriának és Csilcser Lászlónak, valamint a kiadvány lektoráló Molnár Juditnak.
Művelődéstörténeti dokumentum
Dr. Fleisz János önkormányzati képviselő, kuratóriumi tag arra hívta fel a figyelmet: a közel 400 oldalas kötet nem előzmény nélküli, hiszen korábban már megjelent négy ehhez hasonló összefoglaló. A 2003 és 2009. között lezajlott Varadinum-események sajtóvisszhangját igyekszik reprodukálni, főleg a helyi napilapokban megjelent cikkek, írások alapján. Évről-évre közli a műsort, és az ehhez biggyesztett anyagokat. Olyan sok tudósítás, pozítiv vagy negatív kritika állt a rendelkezésükre, hogy a betűméreteket kétszer is csökkenteniük kellett, illetve a nagyobb számú képről is lemondtak. “A kötet művelődéstörténeti dokumentuma mindannak, ami az elmúlt hét évben a helyi magyarokkal történt. Nagyváradi szellemiséget sugároz, annak bizonyítéka, hogy mit tett a váradi magyarság 2003-2007. között”, fogalmazott.
Az emlékkönyvet Biró Rozália városházi titkárságán, Wagner Izabellánál lehet beszerezni, önköltségi áron.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro

Frunda újra az EPP/CD alelnöke
Szavazott az ET parlamenti közgyűlése néppárti csoportja
Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése európai néppárti csoportja hétfőn ismét bizalmat szavazott Frunda György RMDSZ-szenátornak és újraválasztotta az EPP/CD alelnökévé. Az ET parlamenti közgyűlése – amely április 26 – 30. között tartja tavaszi ülésszakát – legnagyobb csoportjának, az európai néppárti csoportnak több mint kétszáz tagja van.
Frunda György a Népújságnak elmondta, megtisztelő számára a szavazás, amely eddigi munkája elismerésének a jele. A néppárti csoportnak 15 alelnöke van, ezek közösen dolgozzák ki a frakció politikai programját.
Ugyanakkor elmondta, hogy kedden kérdéseket intézett Viktor Janukovics ukrán államfőhöz az ukrajnai kisebbségek helyzetéről. Ugyanis ezek jogait beszűkítették, nincsenek anyanyelvű iskoláik, nem használhatják anyanyelvüket a közigazgatásban, nem választhatók meg sem az ukrán parlamentbe, sem a helyhatóságokba. Frunda szerint Janukovics ígéretet tett, hogy megoldja a problémákat és ratifikálja az európai emberjogi egyezményeket.
Az ülésszakon meghallgatták a Miniszteri Bizottság beszámolóját, amelyet a bizottság elnöke, Micheline Calmy-Rey, Svájc külügyminisztere terjesztett elő, kedden megválasztották az Európai Emberjogi Bíróság bíráit, meghallgatták Krista Kiuru finnországi raportőr jelentését a nők bevonásáról a megoldatlan európai konfliktusok megelőzésébe, tárgyaltak a gazdasági válság következményeiről, társadalmi hatásairól, a globális gazdasági válság hatásairól a migrációra Európában, a családi összetartás erősítéséről, illetve arról, hogy hogyan lehet a vagyont, boldogulást, jólétet összeegyeztetni a változó Európában.
Tegnap a grúz–orosz háború következményeiről szóló jelentés hangzott el az ET-tagállamok kötelezettségeinek tiszteletben tartását felügyelő bizottság részéről, szó volt a kalózkodásról mint bűnözésről és kihívásról a demokráciák számára, valamint a kiegészítő nemzetközi jogi lépések szükségességéről a tengeri kalózkodás ellen. Meghallgatták az ET emberjogi biztosának 2009. évi jelentését.
A parlamenti közgyűlés a továbbiakban, egyebek között, jelentéseket hallgat meg az Emberi Jogok Európai Egyezményének végrehajtásáról, a fehéroroszországi helyzetről, a szexuális orientáció és nemi identitás alapján történő diszkriminációról, a bevándorlók és menekültek helyzetéről, a biodiverzitásról és klímaváltozásról.
Mózes Edith
Népújság (Marosvásárhely)

Forrásközelből hangyaszorgalommal
Jó érzés volt vásárhelyinek lenni kedden délután a Kemény Zsigmond Társaság estjén, amelynek vendége Pál-Antal Sándor nyugalmazott főlevéltáros volt. A szerző egy régen hiányolt és valószínűleg hamar népszerűvé váló könyvet, Marosvásárhely történetének első kötetét, Marosvásárhely története, I. kötet. A kezdetektől 1848-ig, mutatta be, amely a kezdetektől 1848-ig követi településünk múltját. A műhöz illő zenéről a vendéglátó Csíky Boldizsár zeneszerző gondoskodott, aki a szerzőt azzal a reménnyel ajánlotta a közönség figyelmébe, hogy várjuk a kötet folytatását.
A történetírás nagyon adós volt ezzel a kötettel, amelyet egy olyan hangyaszorgalmú ember írt meg, aki hiszi magáról, hogy köze van a "közhöz", szereti ezt a mi kis városunkat. Pál-Antal Sándor, a történelemírás nagymestere, hajnaltól késő estig dolgozva az elmúlt másfél évtized alatt, tizenöt történelemmel kapcsolatos könyvet írt, amelyek a Mentor Kiadónál láttak napvilágot – hangzott el Káli Király István, a kiadó vezetőjének ajánlásában.
Az1989-es fordulat és az utolsó húsz év irodalma nélkül, amikor több könyv jelent meg, mint korábban együttvéve, Pál-Antal Sándor műve nem születhetett volna meg. Ahogy az éveken át tartó magányos levéltári kutatómunka nélkül sem, amelynek során új dokumentumok kerültek elő. A hét évszázad történelmét felölelő anyag egybeszerkesztése nem volt egyszerű dolog. Pál-Antal Sándor nem lineárisan mutatja be a történelmet, hanem témakörök – gazdaság, politika, művelődés – szerint fogalmazza meg a lényeget arról a fejlődési folyamatról, amelynek során a város a Székelyföld keretéből kilépve Erdély negyedik településéve vált – méltatta a könyvet Spielmann Mihály főkönyvtáros, aki a két világháború közötti próbálkozások bemutatására is kitért.
Majd a szerző lépett a Kultúrpalota kistermének pódiumára, s beszámolt arról, hogy csíki születésű fiatalemberként hogyan vált igazi, vitathatatlan marosvásárhelyivé. A kolozsvári egyetem történelem szakának végzős hallgatójaként, 1963-ban az Állami Levéltár marosvásárhelyi fiókjához helyezték, ahol 42 éven át dolgozott. Fél évszázada él fogadott szülőföldjén, amelynek történelmét a legtermékenyebb erdélyi történészként az említett 15 kötet mellett száz tanulmányban és újságcikkek sokaságában dolgozott fel. Mivel tevékenysége első felében olyan írásokat kértek tőle, amelyeket az olvasó könnyen megért, ezt a stílust vitte át a szakdolgozatokra és a könyvekre is.
Helyzeti előnyét kihasználva, történészként a levéltárban arra törekedett, hogy a források tiszta vizéből ihletődjön. Kezdetben alkalomszerűen foglalkozott a város történelmével, elsősorban olyan cikkek helyesbítése kapcsán, amelyek nem a történelmi hűséget tükrözték. S bár 1989-ig alig jelent meg néhány tanulmánya, a levéltári dokumentumok rendezése és leltározása kapcsán elraktározta az emlékeket, s amikor lehetőség adódott, csak a pontos forrásokat kellett megkeresnie. Tófalvi Zoltán ajánlására fordult a Mentor Kiadóhoz, amellyel azóta is tart az állandó munkakapcsolat.
Bernády György 1916-ban egy történészcsoportot kért fel Vásárhely történetének megírására, s a hetvenes években egy 22 tagú munkacsoportot bíztak meg ezzel a feladattal, de számottevő eredmény egyik próbálkozásból sem született. Pál-Antal Sándorban egy évtizeddel ezelőtt merült fel egy Marosvásárhely történetéről szóló, hozzáértéssel megírt tanulmánykötet összeállításának gondolata, amihez résztanulmányokra volt szükség. Ebben volt segítségére két, Marosvásárhely történetére vonatkozó tanulmánykötet, a város történetéről szóló kisebb tanulmányok, valamint az a négy könyv, amelyek a történelem különböző vonatkozásait dolgozták fel. A már készen levő forrásanyagot újabb levéltári munkával kiegészítve született meg az átfogó mű, amelyre ezentúl lehet majd hivatkozni, részleteiben kiegészíteni – mondta a szerző, aki ígéretet tett, hogy a folytatás sem marad el. Majd hozzátette, hogy résztanulmányok hiányában sok időt felemésztő kutatómunkához az eddiginél jelentősebb támogatás, anyagi fedezet szükséges, hogy ne csak az erkölcsi elégtétellel maradjon a könyvespolcot megtöltő kiadványok nyomán.
A továbbiakban a marosvásárhelyi boszorkányüldözéssel valamint a levéltárral kapcsolatos kérdésekre válaszolt.
A rendezvény hangulatához illő zenét, Metz Albert Vonósnégyesét a filharmónia művészeiből álló együttes, Láni Oszkár dalait Tróznerné Szabó B. Kincső adta elő Ávéd Éva zongorakíséretével.
A szerző előtt pedig hosszú sor állt, hogy dedikáltassa a kötetet. Mert ahogy Spielmann Mihály mondta, "ezt a könyvet jó beilleszteni a könyvespolcra, asztalra tenni, forgatni". Tegyük hozzá, hogy minden vásárhelyi családban.
Bodolai Gyöngyi
Népújság (Marosvásárhely)

Bebetonozás
Ha rövid távon a feddhetetlenségi ügynökség működését szabályozó törvény módosítása körüli, tegnap a képviselőházban kabaréba torkollott huzavona, hosszú távon egyértelműen az alkotmány tervezett megújítása fogja tematizálni a bukaresti politikai életet. Az erdélyi magyart pedig még inkább.
Nem tudom, feltűnt-e másnak is, mennyire mentegetőzés-szerűen magyarázta Markó Béla az elmúlt napokban, hogy a kormány – az RMDSZ egyetértésével – alkotmányos kötelezettségének tett eleget, amikor kezdeményezte az államelnöknél a tavaly novemberi népszavazás eredményének a parlament elé terjesztését.
Arról a referendumról van szó, amelyen a résztvevők elsöprő többsége áldását adta az egykamarás parlament létrehozására és a honatyák számának lecsökkentésére, arra a két, Traian Băsescu által kezdeményezett kérdésre, amelynek kapcsán az RMDSZ korifeusai ellenzékben még többek között olyanokat mondtak: veszélyt jelent a parlamenti demokráciára, visszatérés lenne a nagy nemzetgyűléshez. (Buzdították is a magyarokat: vegyenek részt nagy számban a népszavazáson, és szavazzanak kétszer nemmel – hogy aztán most az RMDSZ-es önkormányzati vezetőket okolják a népszavazás sikeréért.)
Egyáltalán nem csodálkoznánk rajta, ha az RMDSZ-vezérkarnak az egykamarás törvényhozással szembeni ellenkezése idővel „szelídülne”, és például annak árán lenyelnék a koalíciós partner békáját, hogy az erdélyi magyarságot rögzített számú mandátum illeti Románia majdani karcsúsított képviselőházában. Az erdélyi magyarság alatt itt természetesen az RMDSZ értendő, nem véletlenül szerepel a kormány kidolgozta alkotmánymódosítási tervezetben, hogy a nemzeti kisebbségeket csak egyetlen szervezet képviselheti a parlamentben.
Mérget vennénk rá, hogy ez a passzus az RMDSZ vezetőinek agyából pattant ki, akik – ha már önkormányzati szinten nem sikerült – legalább parlamenti vonalon szeretnék kiiktatni a politikai alternatívát, bebetonozni magukat. Önmagában persze nem elvetendő a magyaroknak alanyi jogon juttatandó parlamenti mandátum gondolata, ezek betöltéséről viszont belmagyar verseny, választások útján kellene dönteni , és nem mondjuk az RMDSZ Állandó Tanácsában levajazni. Pláne, hogy ez esetben a versenyhelyzet nem gyengítené a közösség bukaresti képviseletét, hanem javítaná annak minőségét.
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)

Levél Tőkés Lászlóhoz
Tempfli püspök is beleszól
Tempfli József, Nagyvárad nyugalmazott római katolikus megyéspüspöke rövid magyarázat kíséretében juttatta el eredetileg Tőkés László európai parlamenti képviselőnek címzett levelét szerkesztőségünkbe: „Mellékelten küldök az Önök kiadványa, illetve műsora vagy honlapja részére egy eredetileg nem a nyilvánosságnak szánt levelet. A címzettnek, Tőkés László európai parlamenti képviselőnek az elmúlt hét folyamán üzenetemet személyesen nyújtottam át egy nagyváradi rendezvényen. Később a tudomásomra jutott, hogy levelemet egy harmadik személy, történetesen újságíró is olvashatta, ezért úgy érzem helyesnek, hogy a levél tartalmát a széles közvélemény is megismerhesse. Tempfli József.”
Levelében többek közt ezt írja:
„Végtelenül elszomorított a híre annak, hogy házasságod megromlása nem valami olcsó újságírói kitaláció, nem alaptalan rágalom. E sorok írására pedig az a mód késztetett, ahogyan ezeket a történéseket kezeled, hogy például szó nélkül hagytad fivéred nyilvánosságnak szánt sorait, melyben méltatlan hangon ír a feleségedről. Ha te nem, akkor én emelem fel a szavam a védelmében.
Igen, emberi és asszonyi méltóságában sértőek azok a mondatok, márpedig én úgy érzem, hogy az emberi méltóságot minden esetben védenem kell, különösen akkor, amikor az Emberi Méltóság Testületének tagjaként immár erre formailag is felhatalmazva érzem magam. Hogy képviselhet, védhet valaki méltóképpen bármiféle közösséget, közösségünk bármiféle ügyét, aki a hozzá legközelebb állóval ily módon viseltetik? A szeretet parancsát követni nem utópia, márpedig hol a szeretet, hol a méltóság, amikor oly méltatlan szavakat hagysz visszhang nélkül? A te feleséged, gyermekeid édesanyja a legnehezebb években volt melletted, a sötét korszak után a legmunkásabb években is, vállalva azt a nem könnyű szerepet, amit az élet neki szánt. Hogy lehet minderről megfeledkezni, hogy lehet minden felelősséget rá áthárítani? Végezz önvizsgálatot is.” E sorokat egyszerű katolikus hívőként írta, nem kiérdemesült megyés püspökként, zárja levelét Tempfli József, akit „nem a bántás szándéka, hanem a szeretet parancsa vezetett.”
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Magyarságtudatunk találkozzon a keresztény hitünkkel”
A váradi Evangélikus Egyházközség szerdán gazdag programmal járult hozzá a héten zajló Varadinum-ünnepséghez. Igehirdetésre, könyvbemutatóra és faragászati kiállításra is sor került.
Szerda délután a Festum Varadinum rendezvénysorozat keretében a nagyváradi Evangélikus-Lutheránus templomban Szebik Imre, a Magyar Ökumenikus Tanács elnöke hirdetett igét. Prédikációjának központi gondolata az a reménység volt, melyet Jézus Krisztus feltámadásával kapott a kereszténység. „Őrizzétek szívetekben a Krisztust, és tanúskodjatok az élő reménységről. Krisztus él az egyházban, a testvéri közösségekben, de ott is jelen van, ahol ketten összegyűlnek az ő nevében” – fogalmazott a püspök. Fontos, hogy magyarságtudatunk találkozzon a keresztény hitünkkel, és ennek jegyében kell neveljük gyermekeinket is, hangsúlyozta. Az igehirdetést követően Mátyás Attila nagyváradi lelkipásztor köszönte meg az igehirdetőnek a szolgálatot, és köszöntötte a szép számban megjelent résztvevőket, köztük a testvéregyházak és a civil szféra képviselőit.
Hogyan lettünk finnugorok?
Dr. Bakay Kornél magyarországi régészprofesszor Hogyan lettünk finnugorok? címmel tartott rövid előadást, és egyben bemutatta a Magyarságtudományi Füzetek első számát is, melynek szintén ő a szerzője. A 48 részesre tervezett, havonta megjelenő kiadványsorozat egyébként az Evangélikus Egyházközségnél is megrendelhető. Az előadó kifejtette: nem a gazdasági válság, hanem a magyar nemzeti öntudat, illetve a belső lelki erő hiánya a legnagyobb gondja a Kárpát-medencei magyarságnak. Hamis dogmákat sulykoltak belénk, ezeknek a megdöntése a célja a nemrég induló kiadványnak is. A magyarság finnugor múltját a régészet, a krónikák, de hagyományaink sem igazolják. A nemzet iránti ellenszenv tulajdonképpen évezredes múltú, a németek például következetesen „wilde horden”, azaz „vad hordáknak” nevezték a magyarokat. Döntően szintén nekik köszönhetjük eredetünk meghamisítását is, aminek írásos dokumentációja az 1771-es évekre vezethető vissza. Mindezen források magyar fordítása is megtalálható a Magyarságtudományi Füzetek első számában.
Faragászati kiállítás
Balázs István máramarosi fafaragó a templomban, illetve a templomkertben kiállított faragott alkotásait Horváth István, a Partiumi Kiadó ügyvezetője méltatta. Elmondta: a keresztény értékrenddel azonosuló művész leghangsúlyosabb motívuma az Isten és az ember kapcsolata, ugyanakkor készít nemzeti vagy akár groteszk indíttatású alkotásokat is. „Fények és árnyak játékában fedezhető fel az a szinte isteni jelenség, amelynek során a művész keze munkája hit által vezéreltetve a durva, göcsörtös kérget lassanként lehántva, apró, de finom, ösztönös mozdulatok végtelen során át előhozza a formát. A formát, amely mindig is ott nyugodott az élő fában” – fogalmazott Horváth István. Végül átadta fafaragó üzenetét is: „Nem az a fontos, amit én teszek, hanem az, amit Isten általam tesz”. A tartalmas délutáni programot több zenei mozzanat egészítette ki. Tokody Ilona világhírű operaénekes a Filharmóniában esedékes koncert előtt, az evangélikus templomban is előadott egy dalt, továbbá Benczédi Hunor és Benczédi Mónika is közreműködött.
Mészáros Tímea
erdon.ro

Templombúcsú Szilágypérban
Szatmár megye – Szombaton, május elsején délelőtt 10 órától templombúcsút tartanak a szilágypéri római katolikusok abból az alkalomból, hogy 10 évvel ezelőtt ezen a napon szentelték fel az új templomukat.
A búcsún részt vesz Főtisztelendő és Nagyméltóságú Böcskei László, a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye megyéspüspöke, aki az ünnepi szentmisét celebrálja majd. Duma Ferenc, helyi plébános tájékoztatása szerint többen is jelen lesznek a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye plébánosai közül, részt vesznek az ünnepségen a helyi református és ortodox egyházközségek lelkipásztorai, a Kárászteleki Fúvószenekar (Szilágy megye) tagjai és az Érszalacsi Római Katolikus Egyházközség (Bihar megye) kórusa is. Az énekkart Csaplár Angéla karnagy vezényli. „A délelőtti szentmise előtt Ft. és Nm. Böcskei László megyéspüspök a helyi polgármesteri hivatal épületét is megszenteli” – tudatta Tempfli Mihály, Szilágypér község polgármestere. A község elöljárói mindenkit szeretettel várnak a jeles eseményre.
erdon.ro

Volt püspök rótt meg volt püspököt
„Hogy képviselhet, védhet valaki méltóképpen bármiféle közösséget, közösségünk bármiféle ügyét, aki a hozzá legközelebb állóval ily módon viselkedik” – teszi fel a kérdést Tempfli József nyugalmazott nagyváradi római katolikus megyéspüspök abban a Tőkés László európai parlamenti képviselőnek címzett levélben, amely tegnap jutott el szerkesztőségünkbe. Tempflit az késztette a levél megírására, hogy – mint írja – a volt református püspök nem vette védelmébe válni készülő feleségét, Tőkés Edithet a sajtóban megjelent támadások után.
„Szó nélkül hagytad fivéred (Tőkés István – szerk. megj.) nyilvánosságnak szánt sorait, melyben méltatlan hangon ír a feleségedről. Ha te nem, akkor én emelem fel a szavam a védelmében. Igen, emberi és asszonyi méltóságában sértőek azok a mondatok, márpedig én úgy érzem, hogy az emberi méltóságot minden esetben védenem kell” – fogalmazott levelében Tempfli, aki szerint Tőkés István „minősíthetetlen kritikái, bántásai” jogtalanok.
A nyugalmazott püspök úgy véli, Tőkés László olyan méltatlan rágalmakat hagyott szó nélkül, amelyek árnyékot vetnek mindarra, amit főpapként, közéleti emberként, az elmúlt évtizedekben tett.
Tempfli József az ÚMSZ-nek elmondta, Tőkés Edith sorsát a szívén viseli, különösen azután, hogy a napokban egyik ismerősétől azt hallotta: az asszonyt a történtek nagyon megviselik. „A levélben szeretetteljesen írtam, a hangulaton próbálva javítani, csupán baráti aggodalmamnak adva hangot” – magyarázta az ÚMSZ-nek a nyugalmazott püspök.
A volt egyházi elöljárótól elmesélte: levelét személyesen vitte el Tőkésnek egy nagyváradi rendezvényre, ám mivel nem sikerült találkoznia vele, egy hölgyet kért meg, adja át a címzettnek. Az EP-képviselő már másnap, saját kezével egy oldalban válaszolt is a levélre. „Ebből számomra az derül ki, hogy Tőkés László nem haragszik rám, amiért észrevételeimet szóvá tettem. Sőt, elküldte nekem azokat a sajtóanyagokat is, amelyek az elmúlt hetekben a házassága felbontásáról megjelentek, s amelyek nem jutottak el mostanig hozzám, mert nem járatok minden újságot” – mondta Tempfli József.
Demeter Szilárd, Tőkés László sajtóirodájának vezetője közölte, az EP-képviselő nem kívánja válaszlevelét a nagyközönséggel megosztani. Demeter ugyanakkor furcsállja, hogy a sajtónak elküldött levél mellett szerepelt egy, a szerkesztőségeknek címzett magyarázat is, amelyet nem a nyugalmazott püspök fogalmazott meg. „Ezért azt gyanítjuk, hogy valakik megpróbálják felhasználni Tempfli Józsefet levelét arra, hogy összeugrasszák a katolikus és a református egyházat” – mondta.
Tempfli felháborodását az a szintén nyilvánosságra került levél váltotta ki, amelyet Tőkés László idősebb bátyja, Tőkés István jelentetett meg április elején, s amelyben „pénzéhesnek, betegnek, aljasnak” minősíti az európai parlamenti képviselő volt feleségét.
„Joggal kérdezhetik, az állítólagos 20 év ú.n. rossz házassága után, miért most adja be Edit asszony a válópert? Véleményem szerint azért, mert amíg egy szerény papi fizetés megosztása smafu, addig a mostani EU parlamentié már döfi, annak 30 százalékáért már érdemes áldozattá válni” – fogalmazott Tőkés István, aki levelét azzal zárta: örül, hogy „öccse végre kivásárolhatja magát ebből a számára annál is rémesebb helyzetből, mint amit anno Ceusescu okozott neki”.
úmsz
Manna.ro

Több állampolgárságot ad Románia a moldovaiaknak
Románia folyamatosan egyre több olyan kérelmet fog elbírálni, amelyeket moldovai állampolgárok nyújtottak be a bukaresti hatóságokhoz a román állampolgárság megszerzése érdekében – jelentette ki Traian Băsescu államfő.
Băsescu Jászvásáron mondta ezt Romániában tanuló moldovai diákok előtt. Közölte, hogy a nagyobb munkatempó következtében az év végéig már havonta 10 ezer ilyen kérelmet dolgoznak majd fel.
A kormány áprilisban határozta el, hogy módosítja az 1991 óta hatályban lévő állampolgársági törvényt. A rendelkezés kibővíti azoknak a leszármazottaknak a körét, akik állampolgársági kérvénnyel fordulhatnak a román államhoz. A beadványok elbírálási idejét hat hónapról öt hónapra csökkentették.
Băsescu elmondta, hogy nagy figyelemmel kíséri az igazságügyi minisztériumban működő, a moldovaiak állampolgársági kérvényeivel foglalkozó hivatal működését. Az államfő szerint ez a hivatal a múlt hónapban 5300 állampolgársági kérelmet hagyott jóvá. Rámutatott: a hivatal apparátusa még mindig nem elég hatékony ahhoz, hogy teljesítse azt a célkitűzést, miszerint havonta 10 ezer kérelmet kell feldolgozni. Biztosította azonban a diákokat arról, hogy az év végéig elérik ezt a számot.
Moldovából eddig körülbelül egymillió állampolgársági kérelem érkezett. Korábban az Európai Unió aggodalmának adott hangot amiatt, hogy Románia tömegesen akar állampolgárságot adni a moldovaiaknak. Ezt követően azonban a román hatóságok világossá tették, hogy egyéni kérelem alapján adják az állampolgárságot. Băsescu tavaly augusztusban úgy nyilatkozott , hogy az Európai Unió megértette a román állampolgárság megadásának egyszerűsítését.
Szabadság (Kolozsvár)

Nincs egyetértés az oktatási törvénycsomagról – A felsőoktatásban dolgozók féltik az autonómiát
Hiányzik a konszenzus a közoktatás és a felsőoktatás mélyreható megreformálását célul kitűző törvénycsomag esetében, amit a kormány közvitára bocsátott. A tervezettel a kormányzó pártok mellett csak a koalíciót támogató függetlenek értenek egyet és az államfő, akinek egyik legfontosabb célkitűzése az oktatási reform.
A parlament épületében tegnap rendezett közvitán a két legnagyobb ellenzéki erő, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) nem vett részt, mivel nem értenek egyet a kormány által beterjesztett tervezettel. Varujan Vosganian, a PNL alelnöke elmondta: azért nem vettek részt a vitán, mert „nem akarnak a kormány propaganda eszközeivé válni”. Kifogásolják a közvita határidejének a rövidségét. A liberálisok egyébként a korábban alkotmányellenesnek nyilvánított törvénytervezetet – amit akkor a Demokrata Liberális Pártból (PD-L) és a PSD-ből alkotott nagykoalíció dolgozott ki – is ellenezték. Vosganian volt az, aki a Roberta Anastase házelnök által korábban szervezett parlamenti közvitáról kivonult Traian Băsescu jelenlétében.
A két legerősebb ellenzéki erő mellé a szintén ellenzéki Konzervatív Párt (PC) is csatlakozott. Daniel Constantin, a PC elnöke szerint a kormány a tervezet kidolgozásakor „összemásolta” különböző forrásokból a jogszabálytervezet bizonyos előírásait, hiszen azok némely pontokon ellentmondanak egymásnak. A PC elnöke úgy véli, a tervezet valójában nem szünteti meg a rendszer központosítottságát.
A vitán ismét az államfő egyik kijelentése sokkolta leginkább a közvéleményt. Traian Băsescu az elnöki hivatal felkérésére létrehozott egészségügyi szakbizottság jelentésére hivatkozva kijelentette, hogy Romániában az orvosok diagnózisainak a 40 százaléka téves, ami szerinte szintén az oktatási rendszer gyenge színvonalára vezethető vissza. Băsescu szerint le kell számolni azzal az illúzióval, hogy a romániai orvosok jók. Szerinte már a franciaországi jelentések és különböző tanulmányok (ott dolgozik ugyanis több ezer romániai orvos – a szerk.) is megerősítik, hogy a Romániából érkező orvosok nem elég felkészültek. Az államfő szerint, a diákok teljesítménye alapján, az Európai Unióban a román oktatási rendszer az egyik leggyengébb.
Emil Boc miniszterelnök a felsőoktatásban dolgozók azon vádjára, hogy a tervezet csorbítja az egyetemi autonómiát, kijelentette: a jogszabálytervezet nem korlátozza semmilyen módon az egyetemek önrendelkezését, viszont a rendszerből kiiktatja a különböző „klikkeket”. Băsescu is hasonlóan nyilatkozott, elmondta, hogy a rektoroknak nem lenne szabad összetéveszteniük az egyetemi autonómiát az ott kialakult különböző érdek „csoportosulásokkal”, hiszen a tervezet csak ez utóbbiak érdekeit érinti, és nem az egyetemi autonómiát.
A PNL központi vezető testületébe beválasztott Andrei Marga, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem rektora tegnap úgy nyilatkozott, hogy a párt által oktatási témában előkészített, a parlamenti vita rendezésének a kötelezettségét előíró egyszerű indítvány szövege kész van, és Crin Antonescu, a PNL elnöke fogja eldönteni, hogy mikor terjesztik a dokumentumot a parlament elé.
B. T.
Szabadság (Kolozsvár)

Oktatási törvénytervezet: nincs szükség magológépekre
Az ellenzék távollétében került sor tegnap az oktatási törvénytervezet vitájára. A kormánypárti politikusok azt hangsúlyozták, hogy a jogszabály az oktatási rendszer decentralizálását szolgálja.
Ha marad a jelenlegi felmérési mód az oktatási rendszerben, fennáll a veszély, hogy „gyerekeinket feladatmegoldó robotokká vagy régi szövegelemzéseket visszamondó gépekké változtassuk” – jelentette ki Daniel Funeriu oktatási miniszter a tanügyi törvénytervezet tegnapi, a parlament épületében megrendezett nyilvános vitáján. A tárcavezető szerint az új jogszabály ezzel szemben bevezeti a transzdiszciplinális vizsga fogalmát, amely révén a diákok a modern kor elvárásainak megfelelni tudó, felkészült emberekké válnak.
Hozzátette, a tervezet egyetlen előírása sem ültethető gyakorlatba elit pedagógusi gárda nélkül. A pedagógusképzés az egyetemeken és a mesterképzőkön zajlik majd, de a legjobb szakemberek számára létrehozzák „az érdemes tanár” címet. Ezt azok szerzik meg, akik a mesterképző elvégzése után egy év rezidensi időszakot is letöltenek. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a törvénytervezetben szerepel az előkészítő osztályok bevezetése, valamint a kilencedik osztálynak a középiskolából az általános iskolába való áthelyezése.
A vitán Traian Băsescu államfő, Emil Boc miniszterelnök, Markó Béla miniszterelnök-helyettes, a Demokrata-Liberális Párt (PDL), az RMDSZ, a kisebbségek és a függetlenek honatyái vettek részt, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) képviselői korábban bejelentették, hogy nem jelennek meg a megbeszélésen.
Traian Băsescu államfő beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy a romániai oktatási rendszer a leggyengébb az Európai Unióban, amit a szakemberek jelentései és az európai felmérések is bizonyítanak. Úgy vélte, ezért fontos, hogy az oktatási rendszer megfeleljen a gazdasági elvárásoknak, versenyhelyzetnek. Hangsúlyozta, az egyetlen módja annak, hogy jó tanügyi törvény szülessen, ha az illetékesek a politika mellőzésével az oktatás prioritásait tartják szem előtt. Szerinte eddig nem került sor az oktatási rendszer módosítására, csak „foltozgatások” történtek. Mint mondta, nem ért egyet azokkal, akik azt állítják, recesszió idején nem időszerű a tanügyi reform, úgy vélte, ellenkezőleg, az oktatási rendszer módosítása elősegítheti a válságból való kilábalást.
Boc: nincs szükség magológépekre
A jelenlegi oktatási rendszert ostorozta hozzászólásában Emil Boc kormányfő is, aki szerint az új törvény „felszámolja a felsőoktatáson belüli érdekcsoportokat”. „Tudjuk, mit csinálnak a gyerekeink. Olyan táskával mennek iskolába, amelyet egy kézzel nem lehet felemelni, és kis robotokként jönnek haza, visszamondják a leadott információkat. Nincs idejük sem a családra, sem más, iskolán kívüli tevékenységekre, másnap fáradtan mennek iskolába, állandóan rohannak, hogy megfeleljenek egy olyan oktatási rendszernek, amely tölcsérrel tölti a fejükbe az információkat, és azt kéri számon, amit bemagoltak” – részletezte a korábban egyetemi tanárként dolgozó kormányfő.
A felsőoktatás kapcsán kifejtette, ki kell küszöbölni a szolgálati idő kritériumát, a teljesítménynek kell érvényesülnie, hiszen „a teljesítménynek nincs kora”. Az RMDSZ támogatja az új oktatási törvénytervezetet, ugyanis ez az oktatási rendszer megreformálására törekszik, beleértve a kisebbségek nyelvén történő oktatást is – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes. Mint mondta, a tervezet magában foglalja a kisebbségi oktatás decentralizálását, amire szerinte nagy szükség van. Úgy vélte, az új rendszer, amelyben a döntési jog és a finanszírozás a helyi önkormányzatok kezében van, sokkal jobban meg tud felelni a gazdasági válság kihívásainak. A szövetségi elnök rámutatott, a romániai oktatási rendszer instabil, átláthatatlan és túlközpontosított, ezen pedig változtatni kell.
Varujan Pambuccian a kisebbségek frakciójának képviseletében kifejtette, az új törvénynek tartalmaznia kell a tanári bérek kifizetéséhez és a kispénzű diákok számára folyósítandó ösztöndíjakra szükséges keretet.
Egyszerű indítványt nyújt be a PNL
Daniel Constantin, a Konzervatív Párt (PC) elnöke hevesen támadta a tervezetet, kifejtve, ez „copy-paste” módszerrel készült, és nem az amúgy alulfinanszírozott oktatás decentralizását tűzi ki célul. Többek között azt kifogásolta, hogy a tárca bírságot róna ki az órákról lógó diákokra, és úgy vélte, a kormány úgy akar kilábalni a válságból, hogy „pénzt lop a szülőktől”. Az ellenzéki politikus a kisebbségi oktatásra vonatkozó passzusok ellen is szót emelt, többek között az ellen, hogy azok a kisebbségi iskolák, amelyek egyedülállóak egy településen, a diákok létszámától függetlenül megtarthatják jogi státusukat. Azt is kifogásolta, hogy ezen tanintézetek vezetősége a belső levelezést az illető kisebbség nyelvén bonyolíthatja le.
Eközben a Nemzeti Liberális Párt bejelentette, hogy holnap benyújtja a szenátusban az oktatás témájában kezdeményezett egyszerű indítványát. Andrei Marga volt tanügyminiszter szerint ez négy kérdéskört érint: az elbocsátásokat, a költségvetést, az egységes bérezési törvényt és a tanügyi törvénytervezetet.
Pap Melinda
Krónika (Kolozsvár)

Táblaháború Háromszéken
Törvénytelenek a sepsiszentgyörgyi turisztikai látványosságok fele irányító táblák, állapította meg lakossági feljelentés nyomán a Kovászna megyei prefektúra.
Törvénytelenek a sepsiszentgyörgyi turisztikai látványosságok fele irányító táblák, állapította meg lakossági feljelentés nyomán a Kovászna megyei prefektúra. A megrögzött feljelentő hírében álló helybéli lakos, Dan Tănasă nemrégiben a Sepsiszentgyörgy főutcáinak útkereszteződéseibe felállított turisztikai irányjelző táblák ellen emelt kifogást, mivel azokon először magyar, majd román és angol nyelven írták ki a látványosságok nevét.
A feljelentő szerint az érvényes jogszabályok alapján először az állam nyelvén, tehát románul kell feliratozni, majd csak azután szerepelhet a kisebbségek nyelvén illetve valamilyen külföldi nyelven megfogalmazott felirat az útjelzőn. A feljelentésre írt válaszában György Ervin prefektus leszögezte: a város központjában kihelyezett irányjelző táblák valóban törvényellenesek.
A kormánybiztos tegnapi sajtótájékoztatóján ugyanakkor hangsúlyozta: körlevelet írt minden háromszéki polgármesternek, amelyben felhívja figyelmüket a feliratozás helyes sorrendjére és abban bízik, hogy „a jóhiszemű elöljárók” 30 napon belül rendezik a problémákat.
Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester a prefektus közleményével kapcsolatban elmondta: a hivatalos településjelző és utcanév táblák esetében betartották a törvényes sorrendet, de az elöljáró emlékeztetett arra, hogy a Dan Tănasă által kifogásolt táblák nem hivatalosak, azok eligazító jellegű turisztikai jelzések, és mivel Sepsiszentgyörgyre a legtöbb turista Magyarországról érkezik, ezért ésszerű, ha jól látható a magyar nyelvű útbaigazítás.
Dan Tănasă ugyanakkor azt is kifogásolta, hogy sok vidéki polgármesteri hivatal épületén úgy szerepel a „Községháza” felirat, hogy román szöveg nem is jelenik meg. Az elöljárók azonban arra figyelmeztettek, hogy ezek műemlék épületek, amelyek homlokzatára az építéskor belevésték a községháza feliratot, így azt nem lehet se módosítani, se föléje írni a román megnevezést. Mindemellett minden polgármesteri hivatal épületén ki van helyezve a hivatalos tábla, amely a törvényes előírásoknak megfelelően van feliratozva.
Kovács Zsolt
Új Magyar Szó (Bukarest)

Tisztogat vagy nem tisztogat:
Cserében nem várunk semmit, még szeretetet sem – mindössze az kell, hogy végezzék jól a dolgukat.
Ez itt a kérdés. Pontosabban nem is ez, hiszen nyilvánvalóan tisztogat. Úgyhogy helyesebb úgy kérdezni, hogy mikor tisztogat – a leghelyesebb pedig úgy: a tisztogatással kezdi-e?
Máris ünnepélyesen felszólítom az ilyen meg az olyan híveket, ne keressenek ebben a kérdésben semmilyen politikai célzatosságot vagy elítélő hangsúlyt. Nálunk – úgy értem, a „volt tömbben” – aki egyszer felkerül, az tisztogat. Be is jelenti előre, bár bejelentés nélkül is tudjuk, hogy tisztogatni fog. A tisztogatás természetes tény, hagyomány, mint a tavaszi nagytakarítás, egyenesen elvárás. Politikai váltáskor az újjáéledés záloga.
Most látom, hogy miközben kerülgetem itt körbe-körbe a forró kását, a felvetés még tovább finomodik, merthogy nem csak időben fontos ez a tisztogatás, hanem térben is: vajon csak ott tisztogat, ahol a „számonkérés nemzeti programjával” összhangban szoros illetékessége vagyon, vagy például ott is – mondjuk az erdélyi médiában –, ahol közvetlenül nincs illetékessége, ámde lehetősége (közvetítők segítségével) van? Vagy „képzeli, hát szertelen”?
Már tavaly év végén hallani lehetett informális összejövetelekről, amelyek tárgya és célja az erdélyi média „posztszocialista” sorsa és annak befolyásolása volt, szakszerűbben: a Fidesz-konform erdélyi médiastratégia kidolgozása. Az új pedig értelemszerűen a réginek és a régieknek az elvetését jelenti.
Na, ez egy tipikus „máshol-tisztogatás” lenne – vagyis ha Orbánék mondanák meg, mit kell nekünk tennünk, miként kell viszonyulnia az erdélyi/romániai magyar sajtónak a Fideszhez, politikájához, Magyarországhoz, vagy még tovább menve az RMDSZ-hez, esetleg román belpolitikai kérdésekhez is. Persze az anyagi eszközeik meglennének, megvannak, meglesznek e befolyáshoz, még pozitív recepcióra is számíthatnak.
A bökkenő az, hogy minél kétharmadosabb (a „négyharmadost” most hagyjuk, az logikailag túl bonyolult) a Fidesz, annál inkább az önkorlátozás (a maga részéről) és az építő bírálat (a sajtó részéről) a kívánatos. A könnyen hevülő, lojalitásból kultuszt űző jobboldali rommagyar sajtó is, ha képes lenne rá, felismerhetné, hogy a magyar kormány(párt)nak az elkövetkező kemény időkben nem hozsannára, hűségnyilatkozatokra, hanem építő szellemű figyelmeztetésre lesz szüksége, mondhatni értelmiségi hozzáállásra, aminek alapja a kétely és a kritika.
Eltérően a magyar sajtótól, amelynek túlzottan is kialakultak és elmélyültek a hadállásai, a mi kis erdélyi – Bethlenes! – sajtónk előtt Orbán Viktor és a Fidesz, a magyar kormány: fehér lappal indul. Még azok számára is, akiket a pártos narancsos hah-sajtó (apud Orbán Ottó) lekomcsizott, legyurcsánybérencezett: Magyarország demokráciája, igazságossága, méltósága, jóléte, előrehaladása a legfontosabb.
Nekünk az a kormány a jó kormány, amelyik mindezt eléri. Ehhez drukkolunk a mindenkori magyar vezetésnek, a mindenkori magyar miniszterelnöknek és államfőnek; elkötelezettségünk ennek szól, nem pártpolitikának, egyebeknek. Ezért nem opportunizmus ilyetén újságírói viszonyulásunk, hanem annak ellentéte. És cserében nem várunk semmit, még csak szeretetet sem ahhoz, hogy becsüljük őket – mindössze az kell, hogy végezzék jól a dolgukat. És persze lehetőleg hagyjanak békén, ne fenyegessenek és ne akarjanak lekenyerezni. Ilyen egyszerű, ne komplikáljuk!
Hogy mit jelenthet az eltúlzott tisztogatási buzgalom? Máris beütött... Magyar portálon olvashatjuk, hogy „túl gyorsan kezdett személyi cserékről beszélni a Fidesz, a piac főleg Simor András (jegybank-elnök, a szerk. megj.) eltávolításáról szóló nyilatkozaton ütközött meg”. Az eredmény: „A Fidesz lerombolja, amit Bajnaiék felépítettek – Méreg a forintnak”. Ez bizony baj, mert nekünk is fontos, hogy a forint jól álljon, hogy a magyar kormány jól álljon, hogy Magyarország jól álljon.
... Hát erről van szó. A sajtónk hozzáállását illetően pedig magatartási mintaként ajánlom figyelmébe minden erdélyi magyar újságírónak-szerkesztőnek-lapnak azt, amit Lengyel László ír a hvg.hu portálon.
Ágoston Hugó
Új Magyar Szó (Bukarest)

Anyák napja Mezőbergenyében
Erdélyben és Magyarországon május első vasárnapján ünnepeljük az anyák napját. E napon több templomban szólt azigehirdetés az Édesanyákról, az Édesanyáknak. Több helyen ünnepséget is szerveztek. Mezőbergenyében több mint ötven gyerek köszöntötte édesanyját a református templomban.
A szeretet erőt ad
– A világtól ezer sebet kapunk, de van egy biztos pont az életünkben, ahol mindig menedéket kapunk. A biztos pont az édesanyánk, aki születésünk pillanatától feltétel nélkül szeret bennünket. Ez a szeretet odahajlást, együttérzést, gondoskodást, fáradozást, figyelmet jelent és erőt ad. Igazi szeretet ez, amely vigasztal, megért és bátorít. Mi mindenről le tud mondani egy édesanya azért, hogy gyerekének mindent tőle telhetőt megadjon! Milyen emberfeletti áldozatra képes, hogy gyermekeit segítse! Emberfeletti áldozatra pedig csak emberfeletti szeretet képes, amit Istentől kapnak az édesanyák – hangzott el tegnap a mezőbergenyei református templomban Domahidi Béla református lelkész igehirdetésében.
Ötven gyerek szavalt
– és mégsem volt unalmas az ünnepi műsor. A lelkész úgy válogatta össze a verseket, hogy ki-ki a korának megfelelőt kapja, óvodás kortól egészen konfirmandus korig. Fölösleges időhúzás nélkül, sallangmentesen folyt a műsor, minden édesanya, nagymama örömmel várta, hogyan sikerül a csemete köszöntője. Persze, kis közösségről lévén szó, minden gyerek szép szavalatának örültek a gyülekezet tagjai. Mivel lehetne meghittebb hangulatú rendezvényt tető alá hozni egy közösségben, mint az édesanyákat köszöntő gyerekkel? Mivel lehet jobban kedveskedni az édesanyáknak, nagymamáknak, mint egy őket köszöntő nyilvánosság előtt elhangzó verssel, énekkel?
A lelkipásztor 74 gyerekhez "kopogott" be egy-egy verssel. Közülük 45 gyerek válaszolt, megtanulta és az ünnepi istentiszteleten el is szavalta a verset. Közel harmincan azonban, más elfoglaltságra hivatkozva nem jöttek el. Voltak olyanok is, akik önként jelentkeztek verset mondani, mint Nagy Andrea, aki felnőttként a gyerekszavalatok sorát zárta.
Az apákat is köszöntötték
– Ha édesapák nem lennének, akkor ti sem lennétek itt, kedves gyerekek! Az édesanyák mellett ma őket is köszöntenünk kell – mondta Borbély Ferenc főgondnok, aki arra világított rá, hogy az egyház ma is a második iskola szerepét tölti be. Feltette a kérdést, hogy az iskolában tanultak-e a gyerekek anyák napi verset? Tanították-e a gyerekeket legalább egy anyákat köszöntő tavaszi énekre? Gondolt-e tanító, tanár arra, hogy ünnepséget szervezzen? A válasz egyértelmű: nem!
Ezért is dicséretes, hogy a bergenyei egyházi közösségben örömet tudtak szerezni az édesanyáknak. S álljon itt Dsida Jenő Hálaadás című, halhatatlan versének két sora: Halld meg jó Istenem, legbuzgóbb imámat:/ köszönöm, köszönöm az édesanyámat!!!
Mezey Sarolta
Népújság (Marosvásárhely)

Székely majális Makfalván
Marosszék – a Székelyföld része és Székelyföldön magyarul! – e kettős jelmondattal kívánta hangsúlyossá tenni a hétvégimajálist a Székelyföldi Nemzeti Tanács (SZNT). A második alkalommal megrendezett székelyföldi majálisra ismétMakfalván kerítettek sort, és ez a jövőben is így lesz, hiszen hagyományteremtőnek szánják. Szombaton közel kétezrenvettek részt az SZNT jó hangulatú – azonban politikától sem mentes – rendezvényén.
Idén többen jöttek el a rendezvényre, mint egy évvel korábban. Szikrázó napsütésben magyar lobogók lengtek majd minden sátoron (ott voltak a hármasfalusiak, székely-abodiak, gyulakutaiak, gernye-szegiek), a bográcsokban rotyogott a gulyás, népdalok, néptáncok vonzották a színpad köré a tömeget, délben már parázs volt a hangulat. A Székely Nemzeti Tanács elnöke, Izsák Balázs mellett a Magyar Polgári Párt vezetői szinte mind jelen voltak: Szász Jenő elnök, Kiss István alelnök, László György Maros megyei elnök. Az RMDSZ részéről senki nem jött el, bár a szövetség számos képviselőjét meghívták a rendezvényre. Távol maradtak Makfalva polgármestere és RMDSZ-es tanácsosai is.
Kiss Károly makfalvi református lelkipásztor és az SZNT helyi elnöke valamint a tisztségébe március 22-én visszahelyezett Vass Imre alpolgármester üdvözölte az embereket. Izsák Balázs hangsúlyozta, a majális kettős jelszavával ismét a figyelem középpontjába akarják emelni, hogy a Székelyföldön hivatalos nyelv legyen a magyar. Az autonómiára kitérve kijelentette: sikeres autonómiák ott működnek Európában, ahol létezik egy erős, regionális közösségi tudat. "Annak az előfeltétele, hogy Székelyföld autonómiáját elérjük, az, hogy Székelyföld közössége megélje azt a közösségi tudatot, amely egy történelmi folyamat során alakult ki és amelyet megpróbáltak 50 év alatt szétverni. Ezt kell újra feléleszteni és megerősíteni, hogy a székelyek tudatára ébredjenek annak, hogy ők hagyományokat, szellemi örökséget hordoznak" – mondotta. Hozzátette: "A székely majális pontosan arra való, hogy az emberek összegyűljenek és meghallgassák azt a közösségi üzenetet, amely a rendezvény elején elhangzik, utána együtt kötetlen beszélgetésekben fel tudják dolgozni, felszabadultan szórakoznak és közben megélik azt a közösségi élményt, amely ennek a szervezésnek az alapja volt." Izsák Balázs szerint a magyarországi változásokkal reális lehetőség nyílt arra, hogy Magyarország végre betöltse a gondoskodó hatalom szerepét Székelyföld, az egész magyarság esetében, éppen úgy, ahogyan Ausztria tette a dél-tiroli autonómiaküzdelemben. "Ezt várjuk el a magyar államtól, és világos jelzések vannak arra, hogy Magyarország fel fogja vállalni a gondoskodó hatalomnak a szerepét".
Szász Jenőt, az MPP elnökét éppen néhány székely atyafi szemrehányó kérdéseinek össztüzében találtuk, amelyek azzal a bizonyos december 1-jei bukaresti "koccintással" voltak kapcsolatosak, ezekre az elnök igyekezett indulatmentesen és hitelesen válaszolni, több-kevesebb sikerrel. Kérdésünkre kijelentette: örül annak, hogy a régi majálisozás után most tematikusan gyűltek össze a marosszéki emberek, és fontos üzenetet fogalmaznak meg: Marosszék a Székelyföldhöz tartozik, magyarul tartozunk a Székelyföldhöz. "Erre a fajta integrációra itt, a Székelyföldön is szükség van, mint ahogy a nemzeti integrációra a Kárpát-medencében. Szorgalmazzuk és sürgetjük a nemzeti integráció programját, és ennek megvannak az alapjai azáltal, hogy Magyarországon a Fidesz került kétharmados fölhatalmazással azon közjogi eszközökhöz, amelyekkel hatékonyan tudják segíteni Székelyföld autonómiáját. A Kárpát-medencét nemcsak kulturálisan, gazdaságilag kell egységes térként kezelni, ha nemzeti integrációban gondolkodunk, akkor politikailag is integrálni kell."
Kövér László, a Fidesz Országos Választmányának elnöke üzenetében a magyar állam nemzetpolitikájára utalva hangsúlyozta: "A következő esztendőkben a Kárpát-medencei magyarság minden szellemi, anyagi, lelki erejének az összpontosítására lesz szükség ahhoz, hogy újjáépítsük a magyar államot és a magyar nemzetet. Ez a hatalmas munka csak együtt sikerülhet. Számítunk a székelység erejére".
A politikán túl természetesen jókedvűen mulatoztak a majálisozók, gulyás mindenkinek jutott, a 12 nagy bogrács a délutáni órákra már kiürült. A zsűrizés elmaradt, mert sokan hazaigyekeztek, de akik maradtak, azok jól szórakoztak, hiszen a műsor változatos volt: a makfalvi iskolások néptáncokat mutattak be, énekelt Samu Imola, a Barabás lányok énekeltek és szavaltak, énekelt-gitározott a makfalvi VIII. osztályos Bányai Borbála, a siklódi kórus és zenekar előadására is sor került, a szovátai huszárok toborzót szerveztek, Nagy Miklós és zenekara, a Defender együttes és Tóth Hunor alias Jokkero koncertezett.
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely)

Nagyvárad vendége volt Duray Miklós
Egy kisebbség saját erejét gyöngíti akkor, ha több pártra szakad – jelentette ki Duray Miklós, a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának (MKP) ügyvezető alelnöke szombaton Nagyváradon, a városháza dísztermében.
A politikussal Lakatos Péter parlamenti képviselő beszélgetett az Együtt Európában?! elnevezésű politikai fórumon. Duray Miklós felidézte a magyar–szlovák viszony elmúlt húsz évben történt változásait. Mint fogalmazott, jó kapcsolatot sosem ápolt egymással a két ország, de az, hogy az utóbbi évtizedben a helyzet még inkább megromlott, ez elsősorban a szlovák politikum számlájára írható.
Mint elmondta, a rendszerváltás óta 1998 és 2000 között volt jobb a helyzet, azelőtt ugyanis „a szlovák politikusokat nyomasztotta Antall József államférfiúi magatartása, Horn Gyulát pedig nem vették komolyan, és ezt gyakran értésére is adták, például amikor a két ország közötti alapszerződés aláírása előtt fél órán keresztül várakoztatták a folyosón”. Majd 2001-ben, amikor az Esztergom mellett a Dunán átívelő hidat felújították, az avatón történt egy mozzanat, amely Duray szerint mai napig rányomja bélyegét a két ország viszonyára: bár a két miniszterelnök közösen adta át a hidat a határ két oldalán, a híd szlovákiai végén, Párkánynál csak Orbán Viktort fogadta ovációval a tömeg, Mikuláš Dzurinda miniszterelnököt azonban meg sem tapsolták. Nagyjából egy éve riogatja a lakosságot a szlovák kormány azzal, hogy az eddigieknél is jobban megromlik majd a két ország viszonya, ha Magyarországon Orbán Viktor kerül hatalomra. Duray Miklós szerint azonban egy erős támogatottságú kormánnyal a másik fél is másként viselkedik.
A Felvidéken 1998-ban egyesültek a magyar pártok, és jött létre a mostani koalíció. Az idei parlamenti választásokon azonban egy hibrid, magyar–szlovák párt, a Most-Híd külön indul. Duray szerint újraegyesítésről csak akkor lehetne szó, ha kiderülne, valójában miért vált ki Bugár Béla alapító tagtársaival az MKP-ből. Duray leszögezte: egy kisebbség önmagát gyengíti, ha több pártra szakad, ezt ugyanis csak akkor teheti meg biztonságban, ha területi autonómiával rendelkezik. Ez a gondolat, mint elmondta, a legkevésbé sem antidemokratikus, sőt a demokrácia egyik alappillérét, a közösségi érdekérvényesítést szolgálja.
Nagy Orsolya
Krónika (Kolozsvár)

Újabb RMDSZ-es államtitkár
Csutak-Nagy Lászlót nevezte ki Emil Boc miniszterelnök az Országos Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Hatóság alelnökévé, államtitkár-helyettesi rangban.
Az RMDSZ szakértője a kolozsvári Dr. Petru Groza Agronómiai Intézetben végezte egyetemi tanulmányait, főállatorvosi címét 1998-ban szerezte Temesváron.
2006 és 2009 között már töltött be hasonló tisztséget a hatóságnál, 2009 áprilisától a Szilágy Megyei Állategészségügyi Igazgatóság betegségmegelőzési osztályvezetője, majd állat-egészségügyi koordináló aligazgatója volt.
Krónika (Kolozsvár)

Tolongás a baloldalon
Május elsején megalakult az Országos Szövetség Románia Haladásáért
Katonás rendben tartotta meg alakuló ülését az Országos Szövetség Románia Haladásáért (UNPR) elnevezésű új baloldali párt a fővárosi Forradalom téren. Meglepetést az új alakulat vezetőségének megválasztása sem okozott, ugyanis az UNPR elnöke Marian Sârbu volt munkaügyi miniszter, ügyvezető alelnöke Gabriel Oprea, a független honatyák koordinátora, jelenlegi védelmi miniszter és tiszteletbeli elnöke Cristian Diaconescu volt külügyminiszter lett.
A „Románok vagyunk” (Noi suntem români – szerk. megj.) dal eléneklésével kezdődött szombaton a fővárosi Katonák Házában a Gabriel Oprea köré csoportosuló független honatyák által létrehozott az Országos Szövetség Románia Haladásáért (UNPR) nevű párt alakuló ülése.
A védelmi miniszteri tisztséget is elfoglaló Oprea által választott helyszín rányomta a bélyegét az UNPR országos tanácsának ülésére, ugyanis a rendezvény katonás rendben zajlott le: a kiszivárogtatott vezetőségi stábot – Marian Sârbu elnök, Gabriel Oprea ügyvezető elnök, Cristian Diaconescu tiszteletbeli elnök – fennakadás nélkül megválasztották.
Pecsenyesütögetők hada?
„Az egyetlen baloldali alakulat a Szociáldemokrata Párt, nálunk van a remény” – „üdvözölte” az UNPR megalakulását Victor Ponta PSD-elnök, hozzátéve, pecsenyesütögetők mindig voltak és lesznek. Ponta keresetlen szavakkal illette az új párt vezetőit, akik „bezárkóztak egy terembe, szétosztották maguk között a tisztségeket és a kormány pénzét”.
Másképpen látja a helyzetet Traian Igaş, a Demokrata– Liberális Párt (PD-L) szenátusi frakcióvezetője, aki szerint a PSD-nek „komoly gondot okoz” az UNPR megjelenése. „Az UNPR átveszi a PSD szavazótáborának jelentős részét, ugyanis felkarolja azokat a baloldali érzületűeket, akiket a PSD magukra hagyott” – fogalmazott Igaş.
Beolvadnak a választásokig?
Fekete-Szabó András, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője úgy véli, hogy az UNPR-t valószínűleg „felszippantja” valamelyik nagyobb párt, ugyanis a hétvégén létrehozott alakulatnak kevés esélye van arra, hogy a következő választásokon bejusson a parlamentbe.
„Az elmúlt húsz év alatt számos sikertelen próbálkozást láttunk különböző, pártokból kikerült személyek részéről. Mind eltűntek a politika süllyesztőjében” – jósolta az Agerpres hírügynökségnek Fekete-Szabó. Hozzátette: az RMDSZ-t nem érinti az UNRP megalakulása, kívülállóként szemlélik ezt a folyamatot, ugyanis nem valószínű, hogy a magyar választók az új baloldali párt felé tájékozódnának.
Másféle veszély fenyegeti az RMDSZ-t Daniel Constantin konzervatív elnök szerint, aki úgy véli, hogy a PD-L hamarosan „kiteszi az RMDSZ-t a kormányból”, ugyanis a közvélemény nyomására a demokrata-liberálisoknak fel kell mondaniuk az RMDSZ-szel kötött „politikai alkut”.
Máté András: az UNPR nem parlamenti párt
Az Országos Szövetség Románia Haladásáért nem tekinthető parlamenti pártnak, annak ellenére, hogy vezetői nagy része tagja az úgynevezett függetlenek törvényhozási frakciójának – szögezte le kérdésünkre Máté András RMDSZ-es képviselő.
A jogi szakbizottság tagjának tájékoztatása szerint a házszabály 18. cikkelye előírja: nem alakíthat parlamenti frakciót az a párt, amely nem választások révén került be a törvényhozói testületbe. „Így az úgynevezett függetleneknek semmiféle többletjogot nem ad az, hogy párttá alakultak” – magyarázta az ÚMSZ-nek a képviselő.
Új Magyar Szó (Bukarest)

Semjén: A szavazati jog minden magyar állampolgárnak jár
Martonyi János szerint erős, önmagában és a szomszédaiban bízó Magyarországra van szükség az új magyar külpolitikához. A leendő külügyminiszter szerint először az ország hitelét, önbizalmát kell helyreállítani, akkor az érdekérvényesítés is sokkal hitelesebb lehet. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes lesz az új kormányban. Ő teljes jogú állampolgárságot adna a határon túli magyaroknak, egyedi elbírálás alapján.
Martonyi a kettős állampolgárságról azt mondta: nincs arról szó, hogy egy magyar törvény automatikusan több százezer, vagy több millió szomszédos országban élő magyarnak állampolgárságot ad. Kijelentette: a tervezett magyar szabályozás nem fog eltérni a szomszédos országokban lévő, hasonló szabályozástól, legyen szó Romániáról, Szerbiáról, Horvátországról, Szlovákiáról.
Semjén Zsolt általános miniszterelnök-helyettesként dolgozik majd a magyar kormányban. Szerinte a magyar állampolgárság megadása az elszakított területeken élő magyarok számára erkölcsi kötelesség.
- A személyes elkötelezettségem is az – és nyilván ennek a kormánynak is -, hogy a határon túli magyarság megkaphassa a magyar állampolgárságot, és nincs olyan, hogy vannak a magyar állampolgárok, meg ilyen B, meg C kategóriájú „kvázi magyar állampolgárok". Egy magyar nemzet van, egy magyar állampolgársággal – nyilatkozta a Duna Televíziónak a KDNP elnöke.
A tervek szerint így az állampolgársággal választójog is jár majd. Igaz, szavazni csak az tud majd, a hatályos jogszabályok szerint, aki rendelkezik bejelentett magyarországi lakcímmel.
Duna Tv, Híradó; Erdély.ma

Partiumi-érmelléki fórum az autonómiáról
Székelyföld mellett a partiumi-érmelléki régió az a romániai terület, ahol tömbmagyarság él, s melynek sajátos autonóm jogállásáról tartott fórumot Mihályfalván az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács. Az eseményen Bihar, Szatmár és Szilágy megye képviseltette magát.
Az EMNT-t Tőkés László országos, Török Sándor nagyváradi, Veres Kupán Enikő szatmári, Sándor József zilahi elnökök képviselték. Török Sándor – aki egyben az ülésvezető szerepét is betöltötte – köszöntötte Toró T. Tibor ügyvezető elnököt, Kovács Csaba EMNT-igazgatót, Lengyel György Bihar megyei MPP-elnököt, Csomortányi Istvánt, az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) elnökségi tagját, a magukat képviseltető Vitézi Rendeket, valamint a margittai, mihályfalvi és más érmelléki települések autonómia-pártolóit, akik megtöltötték a helyi művelődési házat.
A házigazda szerepét Kovács Zoltán RMDSZ-es polgármester, valamint Szilágyi Ferenc, a Partiumi Keresztény Egyetem adjunktusa, a helyi MPP-s tanácsos töltötte be. Tőkés László európai parlamenti képviselő ismertette a fórum lényegét, mely egy olyan kezdeményező bizottság megalakítását szorgalmazta, melynek tagjai hivatottak lesznek egy használható – a Partiumra és az Érmellékre szabható – autonómia-modell kidolgozására. Szilágyi Ferenc felolvasta Kéri Gáspár székelyhídi fogorvos levelét is, aki szintén egy járható utat javasolt a régió autonómia-elméletére vonatkozóan. Majd ismertette saját jól dokumentált, demográfiai és földrajzi adatokkal alátámasztott elméletét is. Ezt követően Csomortányi István mondta el elképzelését, hogyan lehetne megoldani a nem tiszta magyar területek önrendelkezési jogának biztosítását nyelvi, valamint közigazgatási szinten. Toró T. Tibor jogi szempontból elemezte a lehetőségeket, majd a különböző települések megjelent küldöttei is elmondták észrevételeiket, javaslataikat. Tőkés László indítványozta, hogy az ismertetett elméleteket, modelleket az alakulóban lévő kezdeményező testület „tekintse munkaanyagnak”, majd megválasztották az elnökséget is Szilágyi Ferenc (elnök), valamint Csomortányi István (alelnök) személyében. Hozzájuk csatlakoznak majd az említett három megye képviselői által javasolt további elnökségi tagok is. Az autonómiaelmélet kidolgozásának fővédnöke Kovács Zoltán helyi polgármester lett. A fórum mottójának – Kiáltom a célt: a magyarság nemzeti autonómiája – jegyében zárult találkozót a Váradi Dalnokok igazi vérpezsdítő indulói, Kossuth-nótái, valamint Marozsán Csilla népdalai tették színesebbé, hangulatosabbá.
Sütő Éva
Reggeli Újság (Nagyvárad)

Az EMI azt akarja, mondjon le Biró Rozália – Az utcanevek városházi fordítása a váradi magyarság szembeköpése
A magyar utcanevekről tartott tegnap sajtótájékoztatót az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) nagyváradi szervezete. Lovassy Cseh Tamás elnök, Nagy József Barna tiszteletbeli elnök, Csomortányi István elnökségi tag és Bartha Béla alelnök az utcanévjegyzéket gyalázatosnak tartja, Biró Rozália váradi alpolgármestert, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) SZKT-elnökét pedig hazugnak.
Biró Rozália két héttel ezelőtt ígéretet tett arra, hogy Nagyvárad román nyelvű utcanevei hivatalos fordításban felkerülnek a honlapjára, a www.birorozalia.ro-ra. „Ez megtörtént” – mondta Csomortányi. Ezután felolvasta az alpolgármesternek az említett oldalon olvasható üzenetét: „Tekintettel a nagyváradi, illetve a Bihar megyei RMDSZ kezdeményezésére, melynek értelmében a magántulajdonban lévő ingatlanokra (épület, kerítés) a tulajdonos felteheti a házszámot, illetve az utcanevet tartalmazó táblát, az alábbi kéréssel fordulunk Önökhöz: a tulajdonukban lévő ingatlanokra kezdeményezzék a kétnyelvű utcanévtábla, illetve az utcanevet mindkét nyelven tartalmazó házszám kitételét. Hangsúlyozzuk, hogy a tábláknak jogszabályunkban megállapított mérete, színe és betű karaktere kell legyen. Tekintettel arra, hogy az Ideart cég felajánlotta partnerségét e tevékenységben, és önköltségi áron bocsátja a táblákat az igénylő rendelkezésére (házszám 10,11 lej, utcanévtábla 26,94 lej), kérjük, hogy a Bihar megyei RMDSZ titkárságán (tel.: 0259/432-884, irodavezető Kovács Magdolna) jelezzék a táblák iránti igényüket, amelyek az épület falára vagy az ingatlan kerítésére kerülhetnek felfüggesztésre. Több megrendelés esetén a cég árengedményben részesíti a megrendelőt. Sajnos jogi szempontból nem elfogadható, ha bármilyen más, régebben használt utcanevet tüntetnek fel ezeken a kétnyelvű táblákon.”
Csomortányi elmondta, az elmúlt egy évben két fajta táblát helyeztek ki a város közterületein; az igaz, hogy a színek azonosak, de különböző betűtípust használtak. „Vagy nem igaz, hogy megállapított mérete, színe és betűtípusa kell legyen a tábláknak, vagy a váradi önkormányzat megint nem tartja be a saját rendeleteit” – vélekedett. „Az anyanyelvhasználatot szabályozó 2001-ből származó, 215-ös számú, a helyi közigazgatásról szóló törvényben egy szó sincs arról, hogy mi számít kisebbségi feliratnak, azaz arról, hogy tükörfordítást kellene alkalmazni. Ha a törvényben ez lenne, akkor Valea lui Mihait is Mihályvölgyének kellene nevezni, nem pedig Érmihályfalvának.” (Ez egyébként az RMDSZ-sajtóban már meg is történ néhányszor – szerk. megj.) Csomortányi kijelentette, ezek az utcanév-fordítások nem egyebek, mint a váradi magyarság szembeköpése. Bartha hozzáfűzte, a fordítónak ki kellene járnia újra a nyolc osztályt, de magyarnak is kellene lennie és feltétlenül váradinak.
Csomortányi tudatta, az önkormányzat honlapján, a www.orade.ro-n a magyar zászló színeire kattintva megtalálható az utcanevek listája. Összesen 750 elnevezés van, ebből 350 személynév, amiből 300 román. A többi négyszázzal van a gond. Vannak olyanok, amelyeket le sem fordítottak, pedig le lehetett volna: Inului, Pasului, Rozelor. A Făgăraşului, Târnavelor, Mediaşului, Seleuşului, Peţei utca sincs magyarul, holott ezek a földrajzi elnevezések eredetileg is mind magyarok voltak, amíg románra nem ferdítették őket. Hozzátette, a „magyar” lista hemzseg a hibáktól, például a Războieni utcát Háborúzók utcára fordították. A Sălajului utcát Szalázsnak, a Bârseit Berzának, a Lisaboneit Lisszabona utcának, a Golfuluit Öböl helyett Golf utcának. „Nyilván sokan golfoznak arrafelé” – ironizált az elnökségi tag. Ami régen Bölcsőde utca volt, az románul Leagănului lett, a fordító pedig Hinta utcára keresztelte. Van olyan magyar utcanév, aminek két román elnevezés is megfelel: a Moviliţei és a Măgurei is Halom utca, az Ogorului és a Câmpului is Mező utca, a Vântului és a Crivăţului is Szél utca. A Vágó Iosif maradt ugyanaz, a Fekete Iosif is, a Gheorghe Doja is. „Biztos románok voltak mindhárman” – jegyezte meg Bartha. A Primăriei, amit korábban Városházára kereszteltek, az új listán az idétlen Polgármesteri Hivatal utcája néven jelenik meg. Aztán újabb baromságok következtek a Biró Rozália-féle listáról: a Lacul Roşu nem Gyilkos-tó, hanem Piros tó utca, a Valea Nucului „Nuc völgy” utca, a Viilor Élők utcája, a Sanatoriului az Szenátus utca, az egykori Lovas utca (ma Călăraşilor) Lovaglók utcája; a Banatuluiból Bánat utca lett, végül pedig a legőrületesebb: az egykor Mányoki Ádám, a barokk kimagasló magyar portréfestője nevét viselő, de a kommunisták által Gala Galaction román íróról elnevezett Galacticon Gálára (!) „fordították”. Nagy József elmondta, ezért a gyalázatos munkáért az a felelős, aki kitette a honlapjára. „Amikor azt állítja Biró Rozália, hogy ez hivatalos fordítás, s hogy csak ezeket lehet használni, magyar közösségi vezetőhöz méltatlanul hazudik. Amennyiben ez nem így van, hozza nyilvánosságra, ki volt az az állítólagos hivatalos fordító, aki ezt a kezéből kiadta, ki a felelős azért, hogy lektorálás nélkül kitették a város hivatalos honlapjára és milyen következményei lesznek ennek, és nem mellesleg azt is elárulhatnák, hogy mennyibe kerül ez nekünk” – hangsúlyozta Csomortányi. „Ha ezt Biró Rozália személyesen tetette ki, mondjon le ezek után; egy ilyen gyalázatos utcanévjegyzék elfogadásáért és propagálásáért távozni kell a közéletből” – jelentette ki. Bartha hozzátette, ez a románosítás egyik fajtája. „Ha az RMDSZ-nek ez a célja, jó úton halad” – fűzte hozzá. „Félelmetes, hogy ennyire lenézik Nagyvárad magyar közösségét” – jegyezte meg Csomortányi.
Elmondták, hogy a Teleki (ma Primăriei) utcai Illyés Gyula Könyvesboltban bárki megrendelheti az EMI által szerkesztett, magyar utcaneveket tartalmazó táblákat, ráadásul ingyen.
Ladányi Norbert

Nyolc miniszterrel alakul meg az Orbán-kormány
Semjén Zsolt általános miniszterelnök- helyettes
(MTI) – Nyolc miniszterrel alakul meg az Orbán-kormány: Matolcsy György vezeti a Nemzetgazdasági Minisztériumot, Martonyi János a külügyi tárcát, Pintér Sándor lesz a belügyminiszter, Fellegi Tamás a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium irányítója, Réthelyi Miklós a nemzeti erőforrásokért felelős tárcavezető, Fazekas Sándor a vidékfejlesztési miniszter, Hende Csaba a honvédelmi tárcavezető, Navracsics Tibor pedig a közigazgatásért és az igazságügyért felel majd a kormányfő helyetteseként.
Orbán Viktor hétfőn Budapesten, a Parlamentben – miután a leendő kormány megtartotta első előkészítő ülését – bejelentette azt is, hogy Semjén Zsolt általános miniszterelnök-helyettes lesz. Megjegyezte, jövő héten újabb szerződést köt egymással a két leendő kormányzó párt, a Fidesz és a KDNP.
A pártelnök azt már korábban bejelentette, hogy Varga Mihály a Miniszterelnökséget vezeti majd államtitkárként.
Orbán Viktor leendő kormánya tagjainak hétfői bemutatásakor hangsúlyozta, olyan kormánytagokra van szükség, akik meg tudnak felelni egy új politikai-gazdasági rendszer megalapításának.
A Fidesz elnöke azt mondta: kormánya feladata a nemzeti ügyek képviselete. Mint kifejtette, olyan kormánytagokra van szükség, akik megfelelő kvalitással, jártassággal bírnak, tapasztalt emberek, vezetők, és készen állnak arra, hogy politikai vezetőként viselkedjenek, döntéseket hozzanak, és azokért vállalják a felelősséget.
Matolcsy Györgyről szólva azt mondta: azt várják tőle az emberek, hogy a magyar gazdaságot állítsa talpra, és Széchenyi országépítő politikájának szellemében vezesse a nemzetgazdaság területét.
Martonyi Jánostól azt várja az ország, hogy szerezze vissza "hazánk nemzetközi tekintélyét", vezényelje le a januártól esedékes európai uniós elnökségi munkát, és tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a közép-európai együttműködés felépülhessen – fejtette ki Orbán Viktor.
Pintér Sándortól azt várja minden választó – folytatta –, hogy állítsa helyre a rendet és a közbiztonságot. Az ő esetében legnehezebb a munka, mert nincs vesztegetnivaló idő, ezért ide egy tapasztalt rendőri vezető kell, aki úgy ismeri ezt a területet, mint a saját tenyerét – emelte ki a leendő kormányfő.
Közölte: a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium irányítója, Fellegi Tamás dolga az lesz, hogy védje meg a közvagyont az oligarchákkal szemben, és vegye fel velük a küzdelmet.
A nemzeti erőforrásokért felelős Réthelyi Miklóstól azt várják az emberek, hogy mentse meg a magyar egészségügyet, építse újra a szociális biztonságot, és teremtse meg a jövő kibontakozásának lehetőségét a fiatal nemzedékek számára – ismertette a Fidesz-elnök, rámutatva, hogy Réthelyi Miklós a leendő kabinet legtapasztaltabb tagja.
Fazekas Sándorral szemben az az állampolgári elvárás, hogy végre állítsa talpra a magyar vidéket, amely a jövő egyik erőforrása – mondta.
A honvédelmi miniszteri poszt várományosának, Hende Csabának pedig az lesz a dolga – folytatta Orbán Viktor –, hogy megtalálja a honvédség és a honvédelem helyét a XXI. századi nemzetközi együttműködés rendszerében, és vessen gátat annak, hogy a honvédség a bűnügyi krónikák folyamatos főszereplője legyen.
A kettős állampolgárság határon túli magyarok számára történő megadását említette az egyik legfontosabb célkitűzéseként újságíróknak hétfőn Semjén Zsolt, az általános miniszterelnök-helyettesi poszt várományosa. A KDNP elnöke megtiszteltetésnek tartja a felkérést, amit örömmel vállalt el.
Hozzátette: az általános miniszterelnök-helyettes munkájába várhatóan "minden politikai jellegű feladat" beletartozik majd. Megerősítette, hogy lesz a Fidesz és a KDNP között egy szerződés a kormány működési rendjéről, és ebben mindent részletesen rögzítenek majd.
A jövőbeni konkrét feladatairól előzetesen azt mondta: "mindig is foglalkoztam nemzetpolitikai ügyekkel és a jövőben is szívesen teszem ezt".
Újságírói kérdésre válaszolva kiemelte, a határon túli magyarok számára a kettős állampolgárság biztosítása erkölcsi kötelesség, különösen 2004. december 5., a kettős állampolgárságról szóló népszavazás óta.
Népújság (Marosvásárhely)

Az átvilágítás sötétebb oldalai
Húsz esztendővel a rendszerváltás után, enyhén szólva is megkésettnek tűnik az átvilágítási törvény, amelyet most készül elfogadni a parlament, és amely nem más, mint az 1990 tavaszán elfogadott Temesvári Kiáltvány híres nyolcadik pontjának idejétmúlt, „megszelídített” változata.
Van-e még egyáltalán az átvilágításnak két évtizeddel a romániai kommunista rendszer bukása után, amikor a törvény által érintett személyek java része már nyugdíjas, vagy nyugdíjba készülődik – teszik fel a kérdést politikai körökben, illetve politikai megfigyelők.
Hirtelen támadt sürgősség
Az értetlenkedés annál inkább is jogos, mert a jogszabályt most éppen az a Demokrata -Liberális Párt sürgeti, amely – a szociáldemokratákkal együtt – 2008-ban megakadályozta a Nemzeti Liberális Párt által 2005-ben kezdeményezett törvényről a parlamenti vitát. A dolog pikantériája az, hogy a liberális kezdeményezők között ott volt Mona Muscă is, akiről később kiderült, hogy a politikai rendőrség spiclije volt.
Az akkori tervezetet a szenátus megszavazta ugyan, a képviselőházban azonban sikerült közel fél évtizedre elnapolni a vitát, amelyet 2006-ban és 2008-ban is az alsóház plénumának napirendjére tűztek, mindhiába. Most viszont a demokrata liberálisok számára egy csapásra fontos lett a törvény megszavaztatása, olyannyira, hogy a képviselőház demokrata-liberális elnöke, Roberta Anastase szoros, május 20-i határidőt tűzött ki erre.
A nagy sietségben most aztán a honatyák megfeledkeztek arról, hogy létezik még egy átvilágítási törvénytervezet, amelyet úgyszintén 2005-ben nyújtott be a parlamenthez a Nemzeti Kezdeményezés Pártjának három akkori vezető politikusa, Cosmin Guşă, Lavinia Şandru és Aurelian Pavelescu. Az átvilágítási jogszabály elfogadtatására egyébként korábban, 1994-ben és 1997-ben is történtek kísérletek.
A kivételek
A most vitára kerülő törvény nem csak megkésettsége miatt tekinthető okafogyottnak, de azért is, mert jelentősen korlátozza az átvilágítandó személyek körét. A demokrata-liberálisok által szorgalmazott jogszabállyal szemben az ellenzéki erők mindenekelőtt azért emelnek kifogást, mert a jogszabály nem vonatkozna a legfontosabb közméltóságok betöltői közül Traian Băsescu államfőre és Emil Boc miniszterelnökre.
Ezt elsősorban azért tartják elfogadhatatlannak, mert civil társadalmi szervezetek többrendbeli jelzése nyomán korábban több ízben is felmerült annak gyanúja, hogy Traian Băsescu a kommunista rendszer idején a Navrom román állami hajózási társaság Anvers-i kirendeltségének vezetőjeként a Szekuritáté embere volt, Emil Boc pedig romániai diákszövetség vezetőségi tisztségviselőjeként szolgálta ki a Ceauşescu-féle diktatúrát.
Jóllehet a szenátusban elfogadott változat még érintette volna őket, az alsóház jogi bizottságának döntése nyomán mentesülnek az átvilágítástól a volt diplomáciai és kereskedelmi kirendeltségek vezetői és helyetteseik, akárcsak a Romániai Kommunista Diákszövetség központi és egyetemi vezetői.
A törvény lényegi eleme, hogy mindazok a személyek, akik az 1947. december 30-a és 1989. december 22-e közötti időszakban a kommunista rendszer hatalmi köreinek, az elnyomást fenntartó apparátusnak a tagjai voltak, öt évig nem viselhetnek a demokratikus államhatalmi ágakban (államelnöki hivatal, törvényhozás, közigazgatás, igazságszolgáltatás) köztisztséget. Nem tölthetnek be vezető pozíciót a hadseregben, a közszolgálati médiában és a különféle titkosszolgálatok, a rendőr-főfelügyelőség élén sem. A jelöltek múltját a törvény gyakorlatba ültetéséért felelős bizottság ellenőrzi majd.
Ha azonban a törvény által érintett személy választott funkciót tölt be, akkor mandátuma lejártáig a helyén maradhat, a tiltás csak az azt követő öt évre lép érvénybe. Gyakorlatilag tehát a honatyák, a polgármesterek, a helyi és megyei tanácsosok letölthetik teljes megbízatásukat. Kinevezett tisztség esetén pedig kilencvennapos türelmi idő áll rendelkezésére a távozáshoz.
Egyáltalán nem vonatkozik a jogszabály az állami kormányügynökségek, a minisztériumok igazgatóira, akik megválaszthatók a következő ciklusokban is. Mentesülnek a jogszabály kihatásai alól azok is, akiket 18 éves életkoruk előtt szervezett be a Szekuritáté.
Elítélő vélemények
A jogszabály még így, megcsonkítva is visszatetszést váltott ki hazai politikai körökben. A szociáldemokraták az Alkotmánybírósággal fenyegetőznek, abban a meggyőződésben hogy a tervezet több pontja is az alaptörvénybe ütközik. Volt alelnökük, a kolozsvári csoport egykori hangadó tagja, Vasile Dâncu szerint az eltelt húsz év során a kommunista nómenklatúra tagjai „nagyvállalkozókká képezték át magukat”, így a törvény nem érinti őket.
A kolozsvári csoport másik rangos tagja, Vasile Puşcaş korábbi európai integrációs tárcavezető úgy látja, megkésése miatt a törvény ma már csak arra jó, hogy megszilárdítsa a Romániát az utóbbi húsz év során uraló „gazdasági-társadalmi tulajdonstruktúrát”. Ion Iliescu volt államfő egyenesen szégyenteljesnek találja a jogszabály-tervezetet „húsz év jogállami gyakorlat” után.
Mint kifejtette, mindezt őt nyolcvan éves fejjel hidegen hagyja, de a legelső politikus, akit át kellene világítani az Traian Băsescu államfő lenne. A liberális Adrian Cioroianu egykori külügyminiszter mindehhez hozzáfűzte: a gyermekeiket pártpénzeken felnevelő személyek átvilágítása lenne elsődleges. A demokrata-liberális Silvian Ionescu pedig feltette a pontot az i-re: „Valamennyien ugyanabban a struktúrában tevékenykedtünk” – jelentette ki.
Bogdán Tibor
Új Magyar Szó (Bukarest)

Nem vonják felelősségre a két magyar fiatalt bántalmazó csendőröket
Írásban kér magyarázatot Vasile Blaga belügyminisztertől Albert Álmos Kovászna megyei RMDSZ-szenátor. Az elöljáró annak apropójára intézte kérdését a belügyminiszterhez, hogy semmilyen eljárás sem indult a csendőrök ellen, akik súlyosan bántalmaztak két ünneplő fiatalt a Szent György-napokon.
Mint ismeretes, április 24.-re virradóra több csendőr az utcán, majd a csendőrség székházán vert meg két gidófalvi fiatalt. A fiatalok egy helyi lokálból tartottak hazafele, amikor összetűzésbe kerültek a csend őreivel, akik nemhogy csitítani próbálták volna a fiatalokat, de ütlegeléssel akarták elhallgattatni őket. Miután az utcán bántalmazták, a csendőrségre tuszkolták a fiatalembereket, ahol több kollégájuk segítségével tovább verték őket. Amint befejezték, az utcára dobták a sértetteket.
Az esetről jegyzőkönyv nem készült, sőt, azóta semmilyen előrelépés sem történt a két áldozat ügyében.
„Nem ellenzem azt, ha felelősségre vonják azokat, akik tévedtek. Bilincseljék meg őket és vigyék be a rendőrségre, de semmi szín alatt ne bántalmazzák őket ily módon. Sajnálattal kell tudomásul vennem, hogy egyes rendfenntartók az ilyen brutális megnyilvánulásokkal szeretnének rendet és fegyelmet teremteni a városokban” – fogalmazott interpellációjában Albert Álmos.
A megyeszékhelyi szenátor kiemelte azt is, hogy az egészben a legmeglepőbb az, hogy a bántalmazó csendőrök megtarthatják állásukat, annak ellenére, hogy nem az első eset, hogy ilyen történik Kovászna megyében. Az interpellációban Albert arra kéri a belügyminisztert, hogy vonja vissza tisztségükből a szóban forgó csendőröket. (hírszerk.)
Transindex.ro

Mátyás a „román” király és „román vezérei”
A román televízió egyik adásában egy olyan „dokumentumfilmet” láthattunk, amely alapján nehezen hihető, hogy a bemutatott város – néhány évtizeddel korábban –, magyar település volt.
Egy kívülálló semmiképp sem gondolna Kolozsvárra, arra a városra, amely az erdélyi magyar kultúra fellegvára volt, ahol az 1941. évi magyar népszámlálás szerint a románok számaránya alig érte el a 8,9%-ot. Nem meglepő tehát az, hogy az elmúlt félévszázadban igyekeztek megváltoztatni a város etnikai jellegét, miközben eltűntek a magyar feliratok, hagyományos magyar utcanevek, megjelentek az újabbkor műemlékei: Mihály vajda, Baba Novac, Avram Iancu szobra stb. A kisebbséggé vált őslakos magyarság még annyit sem érdemel, hogy a város nevét évszázados formájában használhassa. Az 1974-ben Kolozsvár nevét a volt diktátor, Nicolae Ceauşescu vezényletével, hatalmas tömeg előtt, győzelmi mámorban keresztelték át. Senkit sem érdekelt az őslakos magyarság érzékenysége. A Cluj-Napocára érkező külföldi turistának nincs honnan tudnia, hogy Kolozsvár magyar város volt, s a város története és műemlékei az őshonos magyarság kultúrájához, történelméhez kötődnek. Azonban a városismertető kiadványok többsége nem teszi lehetővé a történelmi magyar város tényszerű, tárgyilagos bemutatását.
Műemlék-ismertetés román módra
Az alábbi történet egy kis ízelítőt nyújt abból a „tudásanyagból”, amellyel román nemzetiségű kortársainkat felvértezik Erdély műemlékeinek, múltjának ismeretére. E sorok írója fül- és szemtanúja volt egy olyan előadásnak, amelyet a Kolozsvár központjában álló Mátyás-szoborcsoport előtt, nagyszámú tanuló okítására tartottak. Az idegenvezető-tanár magyarázata szerint, Mátyás király, Magyar Balázs, Kinizsi Pál… nem léteztek. A gyanútlan tanulók áhítattal nézték a híres Ioan Fadrus alkotást, a „jeles román személyiségek” szobrait. A magyarázó-ismeretterjesztő előadás ferdítései, jellemzőek. A Szent Mihály-templom melletti tér lovas királya, tehát nem Mátyás király, hanem Matei, a magyarok román királya. A Matei mellett álló hadvezérek: Baba Novac, Pintea Gligor… Az már nem érdekes, hogy e személyek nem lehettek a nagy magyar király kortársai. Bizonyára a helyes, az egészséges életmódnak, táplálkozásnak köszönhetően éltek matuzsálemi életkort. Sőt, még többet is élhettek volna, ha a kegyetlen magyarok nem teszik be lábukat Erdélybe, a 2600 éves szent román földre. Baba Novac, a szerb zsoldos katona, Mihály havaselvi vajda hadvezére volt, talán ma is élne, ha Kolozsvár magyar polgárai, eléggé el nem ítélhető módon, 1601-ben, megunva a zsoldosok fosztogatásait, a rablásokat, nem végeztették volna ki. Nem csoda, ha az utókor, Kolozsvár új telepesei, e román nemzeti hős tiszteletére a Szabók tornya (más néven a Bethlen bástya) mellett szobrot emeltek. A másik „kortárs”, Mátyás király 1490-ben bekövetkezett halála után, mintegy 214 év elteltével jutott hasonló sorsra. Őt, Pintea Gligort, a nagybányai polgárok koncolták fel, ugyancsak katonái rablásai és tolvajlásai miatt, bár a betyárok a kurucok oldalán vettek részt a magyar szabadságharcban.
Ezek ismeretében érthető, hogy néhány évvel korábban, a 76 százalékban magyar lakosságú Sepsiszentgyörgy városában, az egyik magyar vezetésű és még magyar többségű iskola miért nem vehette fel Mátyás király nevét, miért ragaszkodtak a román nemzetiségű tanárok a Matei Corvinhoz.
Műemlék-ismertető magyar módra
Miután a fenti gondolatsor végére értem, döbbentem rá arra, mennyire szükséges a Mátyás-szoborcsoport történelmi valóságnak megfelelő bemutatása. Erdélyben már három-négy olyan nemzedék nőtt fel, amelyik nem tanulhatta a magyar történelmet. Mivel e kérdésről egész könyvet lehetne írni, ezért bővebben csak Mátyás király „román” származását, illetve a király moldvabányai „vereségét” ismertetem.
E gyönyörű szoborcsoport – az emlékmű gipsz mintája – az 1900. évi párizsi világkiállításon aranyérmet nyert, alkotóját a Grand Prix-díjjal tüntették ki. Hogy a művész mit akart kifejezni, azt legjobban a saját szavai érzékeltetik. Fadrusz Jánosnak a szoborbizottsághoz írt leveléből idézzük: „A kolozsvári Mátyás szoborban Magyarország fénykorát ábrázolom, amikor a magyar rettegve tisztelt és csodált nemzet volt Európa népei között. Ha a magyar ember szíve elborul, és vigasztalást keres a régmúlt idők fényében és nagyságában, akkor e dicsőségteljes, pazar és világraszóló korszakba bolyong vissza, és ott találja azt a csodás alakot, a magyar nép királyát, Hunyadi Mátyást, aki egyszerű ember tudott lenni az egyszerű emberekkel, de az akkori kor fejedelmei között olyan volt, mint sas a verebek között”.
Maga a szultán, II. Mehmed, a világon saját magán kívül csak egy uralkodót ismert el, éspedig a magyarok királyát, Mátyást. A szoborcsoport fő alakjának, a babérkoszorús magyar királynak a neve természetesen Mátyás volt és soha nem Matei, még a mesékben sem, ahol mindent mondanak róla, de legtöbbször az Igazságos Mátyásként emlegetik. A lovát délcegen megülő király alakja erőt sugároz, olyan hadvezért mutat, aki győztesen tér meg a csatákból. A király előtt hűséges hadvezérei állnak. Bal oldalt az idős Magyar Balázst láthatjuk, amint sisakját levéve néz fel a királyra, mellette Kinizsi Pál szikár alakja emelkedik. Jobb oldalt Szapolyai István tárja szét karját, vállra vetett köpenyben szemléli a győzelmi lobogókat, míg az erdélyi vajda, Báthory István mindkét kezében zászlót tart. A három vértezett harcos alakja a győztes csatából való hazatérést szimbolizálja.
A szobor talapzatát a város főépítésze, Pákey Lajos tervezte, amely önmagában is művészi alkotás. Az emlékmű felavatására 1902. október 12-én került sor. Az emlékmű talapzatát a magyar címer díszítette, föléje a Mátyás király feliratot vésték. Az 1918 végi, decemberi román megszállás után, a magyar címert eltávolították, 1921-ben a szoborral szemben felállították a capitoliumi farkas-szobor másolatát. Néhány évvel később, 1932-ben, a talapzatára olyan táblát helyeztek el Nicolae Iorga szövegével, amelyet a történelemhamisítás iskolapéldájaként lehetne oktatni. Idézem: „A csatában győzedelmes volt, csak saját nemzetétől szenvedett vereséget Moldvabányán, mikor a győzhetetlen Moldva ellen indult.”
Mátyás király származása
A történelemhamisítás abban áll, hogy Mátyás királyról azt állítják, román nemzetiségű, és azt, hogy Moldvabányán vereséget szenvedett. Mindkét állítást érdemes elemezni. Mátyás király származását csak a legfontosabb nevekre korlátozva igyekszünk bemutatni. Kezdjük a bemutatást a király anyai ágával. A Szilágyiak négy nemzedékét név szerint ismerjük, magyar nemesek. Mátyás üknagyapja, Szilágyi Loránd, dédapja, Szilágyi Miklós a harctereken jeleskedő hadvezér, nagyapja, Szilágyi László boszniai és délvidéki hőstetteiért nyerte el a Temes megyei Horogszeg-kastélyt. Édesanyja Szilágyi Erzsébet. Ezen az ágon tehát nagyítóval sem találunk más nemzetiségűt.
Apai nagyapja Vajk szintén kardjával szerzett hírnevet és birtokot. A dédapát Serbanak (Sarbanak) hívták. Ő a 14. század második felében élt, akkor, amikor az 1330-as években Basarab tatár herceg kunokra, a kun vezetőrétegre támaszkodva megszervezte a vlachok (a korabeli magyar szóhasználatban az oláhok) államát. E vezetőréteg csak a 15. században románosodott el. Ennek ismeretében kétséges Mátyás király dédapját egyértelműen románnak nevezni, hisz nagyapja Vajk neve is török. Rásonyi László professzort idézem: „… a kunok jó katonák voltak. A legfényesebb pályát egy Munténiából bevándorolt kenéz család futotta be, melyből Vajk, Zsigmond király udvari vitéze származott. Az említett Vajk vitéz Hunyad várát kapta a királytól, és a Hunyadiak őse lett. A Vajk név István királynak megkeresztelése előtti nevét juttatja eszünkbe. A Vajk nevet a szlávból nem lehet magyarázni. De meg lehet oldani a törökből.” ...A Vajk nevet a szlávból nem lehet magyarázni. De meg lehet oldani a törökből.”
FOLYTATJUK
2010. május 6.: Mátyás a „román” király és „román vezérei”
FOLYTATÁS LAPUNK MÁJUS 5-I SZÁMÁBÓL
Mátyás román eredetének hívei az 1430 táján, Milánóban írt levélre (levelekre) hivatkoznak, amelyben Hunyadi Jánost „Oláh Jánosnak” írják. Ez többféleképp értelmezhető. Gondolhatunk arra, hogy Hunyadi Oláhországban, a vazallus magyar tartományban, valamilyen címmel, hatáskörrel bírt. Ne feledjük, 1439-ben nevezték ki szörényi bánnak. A Szörényi bánságot, a mai Olténiát, a középkorban még Kisoláhországnak is nevezték. Lehetséges az is, hogy a milánói hercegi udvarban a magyar király jeles kapitányáról tudták, hogy havaselvi származású. E megnevezés a származási helyet jelölte, akkoriban elterjedt szokás volt az, hogy a származási hely népességéről neveztek el családokat oláhnak, szásznak, tótnak, rácnak stb. De azt nem szabad elfelejteni, hogy a 15. század negyedik évtizedében a levélíró nem tudhatta, hogy az 1390-es években, amikor Serba fia Vajk Magyarországra telepedett, a vlach (oláh) állam vezetőrétegében még nagyszámban voltak kunok, illetve kun származásúak. Az oláh megnevezés tehát nem egyértelműen jelent etnikumot, mert Hunyadi Mátyás dédapja, nagyapja lehetett kun, türk blak, délszláv, elszerbesedett vlach is.
Nem szabad elfelejtkezni a többi lehetséges származtatással kapcsolatos forrásról sem. A híres nyomdász, Heltai Gáspár, az 1575-ben kinyomtatott Chronica az magyaroknak dolgairól című históriájában Mátyás apját, Hunyadi Jánost, a magyar király törvénytelen gyermekének mondja. Ő úgy tudja, hogy Zsigmond beleszeretett egy Morzsinai nevű nemesi család lányába, és e frigy eredményeképp született Hunyadi János. A király az áldott állapotba került leányt férjhez adatta Serba fiához, Vajkhoz. E származtatással megmagyarázható a Hunyadi család gyors felemelkedése, Hunyadi János példátlan karrierje.
Bonfini, a király olasz krónikása, a Hollós címer alapján, Mátyás származását a római Corvinusokig vezeti vissza. Egy másik elképzelés szerint, Hunyadi János édesanyja a bizánci császári család tagja volt. Mátyás egyik levelében a török szultánt, II. Mehmedet rokonának, azaz egyazon vérből származónak nevezi. A királyi udvarba menekült Dzsem török trónkövetelőről azt mondja a pápai követnek, hogy rokona, mert a görög nagyanyja nővérének a fia. E szerint II. Murát és II. Mehmed szultán anyai ágon Mátyás rokonai.
Egy biztos: Hunyadi János Magyarország kormányzójaként, a magyar történelem egyik legnagyobb birtokkal és hadsereggel rendelkező, római katolikus főura volt. Fia, Mátyás, a Szilágyiak hadvezéreket adó családjából is származva, Szilágyi Erzsébet nevelésében, magyar anyanyelvű és műveltségű, márpedig az etnikai hovatartozás kérdése mindig a nyelvi és művelődési hatások függvénye.
A király származásának ilyen részletes elemzésére azért volt szükség, mert még a magyar történészek is gondolkodás nélkül elfogadják Mátyás havaselvi román származását, miközben egy szót sem szólnak a Szilágyi-ág hadvezéreiről, illetve a származással kapcsolatos más történeti forrásokról. Akarva nem akarva, lehetőséget teremtenek a nacionalista román történetírásnak arra, Hunyadi Jánosból Iancu de Hunedoara-t és Mátyásból Matei-t „faragjanak”. Nem véletlen a Mátyás-szoborcsoport talpazatán olvasható szöveg, mely szerint Mátyás a saját nemzete, „a román” ellen harcolt.
Mátyás moldvai hadjárata (1467)
E csatát azért kell bővebben bemutatni, mert akárcsak Mátyás származásával kapcsolatban, még a magyar történelmi kiadványokban is találunk olyant, amelyik Mátyás király vereségét emlegeti. Ennek történelmi gyökere csupán annyi, hogy az 1460-as években Mátyás-ellenes összeesküvésre került sor. Mivel a lázadók, az elégedetlenkedők hátterében, felbujtásában Moldva vajdája, István állt, így érthető módon igyekeztek a királyt befeketíteni.
Miután Mátyás király 1467-ben a királyi hadak élén felszámolta az erdélyi lázadást, elhatározta, hogy megbünteti a török hűbéres és lengyelbarát Nagy Istvánt is. Bár késő ősz volt, Mátyás elrendelte a hadjárat megindítását. A király hadereje 12 ezer főnyi elit hadtestből állt és ennek vezetésére több tapasztalt hadvezért állított. A kor jeles, csatákban edzett hadvezérei: Giskra János, Magyar Balázs és Kinizsi Pál irányítják a sereget. A Szebenből kiinduló haderő 1467. november 2-án Segesváron pihent meg, majd november 6-án Erdővidék központját érintve a barcasági Földvár irányába haladt. November közepe táján átkeltek az Ojtozi-szoroson. A tehetséges moldvai vajda azonban időben értesült Mátyás hadi készülődéseiről és segítséget kért IV. Kázmér lengyel királytól. Bevágatta és eltorlaszoltatta a Keleti-Kárpátok szorosait. Ezek az intézkedések azonban nem tudták meggátolni a magyar király hadának az előrenyomulását, mert a magyar csapatok elhamvasztották a fatorlaszokat és szétverték a lengyel lovas alakulatokat. Mivel István vajda seregei csupán könnyűfegyverzetű lovasokból és gyalogosokból álltak, ezért nem merte vállalni a csatát egy olyan magyar hadsereggel szemben, amely kitűnően fel volt szerelve és kiképezve, amelyben a lovasság nagy része páncélos vagy félnehéz felszerelésű volt. Ebben az előnytelen katonai helyzetben a moldvai haditaktika csak a cselvetés, a portyázás és a felperzselt föld stratégiája lehetett.
2010. máj. 7.: Mátyás a „román” király és „román vezérei”
FOLYTATÁS LAPUNK MÁJUS 6-I SZÁMÁBÓL
Mátyás serege az Ojtozi-szoroson kelt át, már november 19-én elfoglalta Tatrosvásárhelyt, vagy Tatáros mezővárost (Tîrgu Trotuş), november 26-án Bákót (Bacău), majd a Szeret folyó völgyében haladt előre Szucsáva (Suceava) főváros felé. November 29-én már a jól megerősített Románvásárhelyt foglalták el. Itt került sor az első hosszabb pihenőre. Ez idő alatt István vajda több tárgyalást kezdeményezett, de a király és a tanácsadói nem hittek a vajda szóbeli ígérgetéseinek. A magyar királyi had – december 6-án – ellenállás nélkül folytatta útját. December 13-án sor került Moldvabánya megszállására. E római katolikus püspöki székhellyel büszkélkedő városkában, amelynek katedrálisát még 1410-ben építették, vert szállást a király. A főemberek, az udvari bandérium és a főtisztek katonai kíséretei kaptak helyet a város központjában, míg a hadsereg a városon kívül táborozott, mert nem tartottak semmilyen meglepetésszerű támadástól. Ez érthető volt, mert a vajda követei itt is felkeresték a királyt, de a megegyezésre ekkor sem kerülhetett sor, mert a követségnek nem ez volt a feladata, hanem a kémkedés, a királyi sereg stratégiai helyzetének a megfigyelése, valamint a közelgő moldvai orvtámadás gyanújának az elterelése. Ez bevált, a király és főemberei, valamint az egész magyar sereg békésen készült vacsorázni és lepihenni, nem gondoskodtak még őrségállításról sem, miközben a vajdai sereg óvatosan körülvette a várost, úgy, hogy a tábori poggyászt és a lovakat, a szekereket a közeli Somuz és Moldva folyók erdeiben hagyta. Lévén, hogy a városközpontot szászok és magyarok lakták, a támadók számára nem okozhatott különösebb gondot a város felgyújtása. Egyszerre több oldalról kezdtek hozzá a gyújtogatáshoz. Amikor Mátyás értesült a támadásról, akkor már nem lehetett alaposan megszervezni a védelmet, nem lehetett sánccal, szekérvárral körülvenni a szétszórt táborozókat, és egységes irányítás alá helyezni a sereget. A piactér és a város központjának védelmét maga a király irányította. Hamarosan két nyíllövés és egy dárdaszúrás éri, vérzik, de nem teszi le a fegyvert. Körülötte mindössze 200 veterán zsoldos, a királyi bandérium és a főemberek tömörülnek. A védelemben kitűnt a máramarosiak egy csoportja. Később az egyik vitézt köznemesi birtokkal jutalmazták.
Csak négy órás küzdelemben sikerült legyőzni az orvul támadókat. István is fogságba esett, de az egyik erdélyi hadnagy futni engedte az őrizetére bízott vajdát. A szemtanú, Janus Pannonius leírása szerént a moldvabányai csatában 11 ezer moldvai és 4 ezer magyar vesztette életét. E csatát kétség kívül Mátyás király nyerte meg. Győzött, de sebesülései, a tél gyors érkezése miatt, távol az utánpótlás lehetőségétől, kénytelen volt hazaindulni. Seregének háromnapi pihenőt engedélyezett, majd december 16-án elrendelte a hazatérést. Erdélyben a Gyergyó–Brassó vonalon haladt a nagy barcasági szász városba, ahol lehetőség nyílt a sebesültek ápolására.
A győzelem jelképeit, aranyozott hadilobogókat, a moldvai jelvényeket, a fegyvereket a budavári Boldogasszony templomban helyezték el. Az új hadjáratra, a Moldva-ellenes háborúra már nem került sor, mert István vajda követei a magyar királyi székhelyen vazallusi esküt tettek, elfogadták Mátyást hűbéruruknak.
E történelmi tények alapján, az olvasót nem kell meggyőzni arról, hogy a moldvabányai nagy moldvai győzelem, mennyire tekinthető „román” győzelemnek, mennyire jogos a Mátyás király szobrának talpazatán éktelenkedő tábla, illetve, hogy milyen szintű a történelemhamisítás. Mindazok, akik sérelmezik a szoborcsoporton elhelyezett, a legyőzött Moldvát jelképező zászlót, azok tehát megnyugodhatnak. 1940-ben, amikor Észak-Erdélyt visszaadták Magyarországnak, akkor természetesen nemcsak az etruszk (római?) farkast távolították el, de a hazug propagandaszöveget is, visszaállítva Fadrusz szoborcsoportjának eredeti állapotát. Pár év múlva, 1945-ben, amikor a szovjet hadsereg megszállta Kolozsvárt, a városvezetés a magyar Mátyás király felirat helyébe a latin nyelvű Mathias rex-et helyeztette. 1992. december elsején, Gheorghe Funar magyarellenes kolozsvári polgármester, a Mathias rex felirat alá feltétette az 1932-es táblát. Így adódik az a helyzet, hogy a fiatal nemzedék, e tábla felirata alapján, immár 18 éve ismét olvashat a saját, azaz a román nemzete ellen támadó Mateiről.
Most, amikor Kolozsváron véget ért a tizennyolcadik alkalommal megrendezett Mátyás napi rendezvénysorozat, amikor a magyar és a román kormány közös költségén, néhány hónap múlva befejeződik e szoborcsoport restaurálása, csak remélni merjük, hogy a táblára felkerül Mátyás király és vezéreinek neve. Természetesen nem Matei Corvin, Paul Chinezu, Ştefan Báthory, Ştefan Szapolyai, hanem édesanyjuk ékes magyar nyelvén: Hunyadi Mátyás, Kinizsi Pál, Magyar Balázs, Szapolyai István és Báthory István. (Forrás: Történelmi Magazin)
KÁDÁR GYULA
A szerző történész
Szabadság (Kolozsvár)

Románia történelme és földrajza: továbbra is románul
A képviselőház oktatási bizottsága szerdán úgy döntött, csak elemiben lesz a kisebbségek anyanyelvén oktatható Románia történelme és földrajza, a gimnáziumban és líceumban kötelezően románul kell tanítani a két tantárgyat.
A bizottság tíz perces tanácskozás után szavazta meg 16 igen, 14 nem vokssal és egy tartózkodással a PSD+PC és a PNL módosító javaslatát, amely előírja, hogy az iskolai oktatásban kötelező módon románul kell tanítani Románia történelmét és földrajzát kivételt csak az elemi képez, amikor anyanyelvükön tanulhatják a két tantárgyat a kisebbségekhez tartozó diákok.
Az Anghel Stanciu, Doina Burcău és Adriana Săftoiu által megfogalmazott javaslat szerint a 37-es cikkely 1-es bekezdése így szól.: „a nemzeti kisebbségek iskolai oktatásában minden tantárgyat anyanyelven oktatnak kivétel a román nyelv és irodalom illetve Románia történelme és földrajza a gimnáziumi és líceumi oktatásban”.
A kormány változata szerint „a nemzeti kisebbségek iskolai oktatásában minden tantárgyat anyanyelven oktatnak kivétel a román nyelv és irodalom”.
A képviselők szerint szükséges a módosítás, mert „elemiben a nemzeti kisebbségekhez tartozó gyermekek román tudása még nem elégséges, hogy IV. osztályban románul tanulják Románia földrajzát és történelmét.
„Az elemi osztályokban meg kell hagyni, hogy anyanyelvükön tanulják a földrajzot és történelmet, mert nem tudnak annyira jól románul, de a gimnáziumban és líceumban ez is egy módja, hogy jobban elsajátítsák a román nyelvet. Elemiben a románt idegen nyelvként tanulják”, fejtette ki a volt tanügyminiszter, Ecaterina Andronescu.
A 37 cikkely 1-es bekezdése mellett, számos módosítást fogadtak el a 36-os cikkelyhez is.
Ezek közül az első, a 2-es bekezdés módosítása előríja, hogy a szülők vagy törvényes gyámok kérésére indíthatnak kisebbségi osztályokat, csoportokat, a kormány kezdeményezésében nem szerepelt, hogy szülői kérés.
Az 5-ik bekezdés módosítása szerint közigazgatási egységenként, a gyermeklétszámtól függetlenül, „minden anyanyelvre”, legalább egy jogi személyiséggel rendelkező oktatási intézménynek kell működnie.
A c, alpontnál az utazási támogatásoknál kiiktatták a „nemzeti kisebbségek” kifejezést, de megmaradt, hogy ha az adott településen nem biztosított az anyanyelvi oktatás, az állam fizeti az utat a legközelebbi iskolába, vagy állja a bentlakás és étkezés költségeit.
A 36-os cikkely, 6-os bekezdésében, egy PD-L-s képviselő javaslatára beiktatták, hogy a nemzeti kisebbségek a vegyes iskolák vezetőségében „arányosan képviseltethetik magukat”, a kormány javaslatában csak az állt, hogy joguk van a képviseletre.
Egyetlen ellenszavazattal fogadták el a 36-os cikkely kiegészítését a PSD törvénytervezetében szereplő javaslattal, amely szerint azokban a megyékben, ahol a kisebbségek nyelvén is zajlik az oktatás, a versenyképesség kritériumait tiszteletben tartva biztosítják, a kisebbségek soraiból származó szakemberek jelenlétét az oktatáshoz kapcsolódó intézményekbe.
A 7-es bekezdésnél, amely a kisebbségi gyermekeket oktató tanárok számára kötelezővé teszik az adott nyelv ismeretét beiktattak egy kivételt a román nyelv és irodalom esetében.
A 9-es bekezdés előírása szerint a nemzeti kisebbségek nyelvén történő oktatás esetében a belső illetve a szülőkkel való kommunikációban használható „az oktatási nyelv”, elemi osztályban a minősítéseket az oktatási nyelven is közölhetik.
A többi cikkelyt a kormány által javasolt formában fogadta el a bizottság.
Bokor Tibor háromszéki szenátor, az oktatásért felelős bizottság tagja az üggyel kapcsolatos tájékoztatójában az alábbiak olvashatók:
Szerdai állásfoglalásával a Demokrata Liberális Párt megszegte a koalíciós egyezséget. A képviselőházi tanügyi bizottság ülésével, amelynek fő napirendi pontját az oktatási törvénytervezet tárgyalása képezte, a szenátus plénumban zajló ülésével egyidőben zajlott. A szenátorok éppen az új nyugdíjtörvény cikkelyeit vitatták meg. Az RMDSZ, amint tudomást szerzett arról, hogy a kisebbségi oktatásra vonatkozó fejezetek nem az egyezség alapján mentek át a képviselőházi bizottságon, rögtön a nyugdíjtörvény szavazásának felfüggesztését kérte. „A kisebbségi fejezet vitájánál a Demokrata Liberális Párt nem tartotta be a koalíciós egyezségeket, ezért kértük a plénum felfüggesztését” – nyilatkozta Bokor.
Kiemelendő, hogy több olyan fontos törvénytervezet van, köztük az Országos Feddhetetlenségi Ügynökségre vonatkozó törvény, a Román Televízió és Rádiótársaság működését szabályozó új törvénytervezet, vagy éppen a szóban forgó nyugdíjtörvény, amit a napokban kellett volna a koalíció megszavazzon. „Számunkra a legfontosabb a tanügyi törvény, így amíg ebben a kérdésben a demokraták nem tartják be a koalíciós egyezséget, addig mi sem vagyunk hajlandóak más törvénytervezetet megszavazni” – szögezte le Bokor. „Jelenleg a tanügyi szakbizottság tovább tárgyal, mi várjuk az ígéretek betartását” – tette hozzá.
A nyugatijelen.com nyomán
Erdély.ma

A temesvári magyar nyelvű rádiózás 20 éve
Ötvenöt esztendővel ezelőtt, 1955. május 5-én szólalt meg először a temesvári rádió román nyelvű adása és 35 évvel később, 1990 tavaszán indult be a rendszeres műsorszórás magyar, bolgár, cseh és szlovák nyelven.
Lehőcz László, a Temesvári Rádió magyar szerkesztőségének jelenlegi vezetője a Nyugati Jelennek elmondta: magyar nyelven először 1989. december 22-én köszöntötték a temesvári rádióhallgatókat, de a rendszeres műsorszórás 1990 első hónapjaiban indult be, Albert Dénes, Fall Ilona és Koczka György szerkesztésében. A magyar adás első szerkesztőségvezetője Baranyi László lett, aki tíz évig irányította a temesvári rádió magyar adásának szerkesztőségét. Az indulás óta eltelt húsz év folyamán a temesvári rádió magyar nyelvű műsorait Albert Dénes, Bányai Aranka, Baranyi László, Bartha Csaba, Băruţa Krisztina, Erdély Rita, Fall Ilona, Gáspár-Barra Réka, Jámbor Gyula, Kiss Anikó, Koczka György, dr.Lakatos Gábor, Lehőcz László, Martin Ágota, Matekovits Mária, Matekovits Mihály, Mátray László, Mészáros Ildikó, Molnár Krisztina, Nagyálmos Ildikó, Pataky Lehel Zsolt, Szekernyés Irén, Szekernyés János és Tar Mónika szerkesztették.
A temesvári rádió magyar adása elsősorban a Nyugati Régió (Arad, Hunyad, Krassó-Szörény és Temes megyék) magyar közösségei számára készíti műsorait, de a középhullámú adó nagy teljesítményének köszönhetően az adások egész Nyugat-Romániában, Erdély keleti részén, de Magyarországon és a Vajdaságban is foghatók. A naponta 14-15 óra között középhullámon, 20-21 óra között pedig ultrarövid hullámon fogható temesvári magyar rádióadások témája igen változatos: hírek, ifjúsági és családi magazinműsorok, nyelvművelő és orvosi rovatok, nyugdíjas műsor, kulturális jellegű műsorok, a különböző vallásfelekezetek műsorai. 1997 óta a magyar rádió Szegedi Stúdiójával közösen szerkesztik az Európa Hullámhosszán című eurorégiós magazinműsort. A napokban beindul az új kiskossói ultrarövid hullámon sugárzó adótorony, ami jelentősen megnöveli a temesvári rádió URH műsorai, köztük az esti magyar nyelvű adás vételi körzetét
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)

Magyar tagozatokat is összevonnak
Megszűnik szeptembertől a nagyváradi Dacia Nyolcosztályos Iskolában a magyar tagozat, mert az új tanügyi finanszírozási rendszer szinte lehetetlenné teszi az átlagnál kisebb létszámú osztályok fenntartását. A diákok átkerülnek a George Coşbuc Általános Iskolába – jelentette be tegnap a tanfelügyelőségen Ramona Bacter jogtanácsos, szóvivő és Ilie Crăciun főtanfelügyelő-helyettes. Azt nem tudták megmondani, hány poszt szűnik meg ezzel.
Mivel a törvénymódosítás miatt a tanintézeteket a gyermeklétszám alapján finanszírozza az állam, több vidéki kisiskola sem képes fenntartani magát. Összesen 147 poszt szűnik meg az összevonások miatt, ebből 52 tanítói állás. Biharban 540 pedagógus kérvényezte, hogy új helyen kezdhesse a 2010/11-es tanévet, de csak 418 szabad állás van. Elsőként azok választhatnak posztot, akiknek az állásuk az összevonások miatt szűnt meg. A fennmaradó helyeket egységes kritériumok alapján osztják szét, figyelembe véve a kérvényező lakhelyét, képesítését – magyarázta a szóvivő. Elmondta azt is, hogy a közalkalmazotti létszámcsökkentésre vonatkozó országos program keretében további 273 tanügyi poszt megszűnése várható megyénkben szeptember elsejétől. Erről azonban továbbra sem lehet semmi konkrétumot tudni, és hivatalosan nincs leszögezve ez a szám. Ez a leépítés – elméletileg – a képesítés nélküli és a nyugdíjkorhatárt betöltött tanerőkre meg a kisegítő személyzetre vonatkozik.
Elhangzott továbbá, hogy Técsi Ferenc helyére – a két kormánypárt, a Demokrata–Liberális Párt és az RMDSZ egyezségének következtében – a nagyváradi Orsolya Óvoda igazgatóját, Nagy Magdolnát fogják kinevezni helyettes főtanfelügyelőnek. A megyei főinspektor egyelőre várja a tisztség betöltéséhez szükséges végzettséget igazoló iratokat a jelölttől.
M. Zs.
Reggeli Újság (Nagyvárad)

Háromnapos határmenti vásár Székelyhídon
Május 7-én, pénteken délben tartják a Petőfi Sándor Gimnázium dísztermében a Pod – Conference elnevezésű vásár és üzleti konferencia ünnepélyes megnyitóját. A háromnapos rendezvényt a Romániai Vállalkozásokért Egyesület (ROVE) szervezte európai uniós támogatással a Magyarország–Románia Határmenti Együttműködési Program keretében. A nyertes pályázat a SzékelyHÍD a Bihar–Hajdú-Bihar Eurorégió vállalkozásai között címet viseli.
A rendezvény része – a megnyitó után – egy tanácskozás, amelyen előadást tart Tánczos Barna, a regionális fejlesztési és idegenforgalmi minisztérium államtitkára, Szabó Ödön, az ITD Hungary magyar gazdaságfejlesztési társaság nagyváradi regionális képviselője, továbbá Péter László és Pásztor Gyöngyi szociológusok bemutatják az Érmellék gazdasági potenciálja című kiadványt. Délután 2-től üzletemberek találkozóját tartják, a határon innenről és túlról érkezettek vehetik fel a kapcsolatot egymással. A sportcsarnokban rendezendő vásárt 16 órakor Béres Csaba, Székelyhíd polgármester nyitja meg.
Reggeli Újság (Nagyvárad)

Alcsíki fejlesztések
Újabb nagyszabású európai uniós beruházás került a Hargita megyei önkormányzat napirendjére: közösségi pénzekből újulhat meg a 123 A jelzésű országút, amely az alcsíki térséget (Csíkszentkirály, Csíkszentimre, Szentsimon, Csatószeg, Tusnádfürdő) köti össze.
Hargita megye immár a második nagyszabású projektet bonyolítaná le, hiszen hamarosan befejeződik a 132-es úton folyó, 19 kilométerre kiterjedő munkálat is. Amint Borboly Csaba, a Hargita megyei közgyűlés elnöke tegnap elmondta, a támogatási szerződést már megkötötték, és folyamatban vannak a közbeszerzési eljárások, valamint a tanácsadói tevékenység megszervezése is.
A közbeszerzési eljárások igen komoly feltételrendszer alapján történnek, tudtuk meg, hiszen a licitáló építkezési vállalatoknak előválogatáson kell számot adniuk felszerelésükről, szakembereik felkészültségéről, tapasztalataikról, valamint az anyagi finanszírozás garanciájáról is. A licit második fordulójában kizárólag a cégek által becsült költségvetés lesz mérvadó.
Borboly kiemelte, hasonló módon próbálják az elkövetkezőkben tájékoztatni a lakosságot az útjavítási munkálatokról, mint előző projektjük alkalmával, ahol több falufórumot szerveztek, és személyesen elbeszélgettek az érintett településeken élőkkel.
„Az embereket nem érdekli, hány millió eurós beruházásról van szó, őket a saját életkörülményeik érdeklik, az, hogy azok a megszokott formában maradjanak” – hangsúlyozta. Mint tájékoztatott, az infrastrukturális fejlesztésre lehívott pénzek 0,38 százalékát szórólapokra, információs és promóciós anyag elkészítésére fordítják, továbbá az uniós pályázati kiírások követelményeinek megfelelően tájékoztató táblákat állítanak fel az építkezés helyszínére.
A beruházásról szóló szerződést 2009 novemberében írták alá, a tervek szerint pedig a szerződéskötés idejétől számolva másfél év áll rendelkezésükre a munkálatok befejezésére. A 10 millió euró értékű beruházás Hargita megyére eső önrésze mindössze 2 százalék.
Forró Gyöngyvér
Krónika (Kolozsvár)