Dugába dőlt az etnikumközi párbeszéd Sepsiszentgyörgyön
Nem sikerült kimozdítani az eddig megszokott mederből azt a beszélgetést, amelyet a Közösségért Egyesület és a Babeş—Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi kara kezdeményezett Etnikumközi kapcsolatok és multikulturalitás a Székelyföldön címmel.
Sokat ígérő különlegességnek szánták, hogy meghívott előadóként jelen volt Cătălin Avramescu filozófus, politológus, Traian Băsescu államelnök tanácsadója, ám inkább Románia modernizálásáról és a választási rendszer reformjának szükségességéről beszélt, nem a helyi románságot és magyarságot összekötő vagy szétválasztó kérdésekről.
A megyei könyvtár Gábor Áron Termét ezúttal elsősorban románok töltötték meg, összetoborozták a Demokrata Párt tisztségviselőit, jelen voltak néhányan a nagy nemzetféltők közül is, például Ion Lăcătuşu. A magyarságot Antal Árpád polgármester képviselte, a moderátori feladatokat Dan Manolăchescu mellett Cziprián Kovács Loránd látta el. Cătălin Avramescu, mint aki elnöki megbízatást teljesít, hosszan és alaposan érvelt a tiszta egyéni körzetes választási rendszer mellett, az arányos választások hátrányait ecsetelte, s csak ritkán jelezte egy-egy RMDSZ-re való utalással, hogy bizony van fogalma arról, hol jár. Antal Árpád felhívta a teremben ülő románok figyelmét arra is, hogy aki a parlamentben levő kisebbségi törvény ellen hadakozik, az a székelyföldi románság érdekei ellen szól, hisz az a jogszabály minden kisebbségben élő közösség számára biztosítja a kulturális és oktatási kérdésekbe való beleszólás jogát. Talán ez dühítette fel Ion Lăcătuşut, aki panaszáradatának tolmácsolására kérte Avramescut, a Székelyföldön elnyomott románok bajait sorolta. Antal Árpáddal kisebb összetűzésbe keveredtek, a polgármester egyebek mellett azt próbálta igazolni, hogy a románok kellő arányú támogatást kapnak a várostól, no meg, hogy az utcaneveknél sem kerültek hátrányba, a fő utak még mindig román személyiségek nevét viselik. Dan Manolăchescu szomorúan állapította meg, politikusok politikai kérdésekről beszélnek, az etnikai megközelítés pedig kimerül a sajátos gondok sorolásában, nincs átjárás, empatikus viszonyulás egymás ügyeihez, így multikulturalitásra sincs esély. Közös ünnepekre, rendezvényekre lenne szükség, arra, hogy akár Dél-Tirolban, a másik nemzet képviselőinek jelenléte legalább olyan fontos legyen egy-egy megmozdulásunkon, mint a sajátunké — hangsúlyozta. Távlatokat, megoldási lehetőségeket nem tudott felmutatni a beszélgetés, kiderült, a román politikusok, közéleti emberek az RMDSZ eltűnésében, a magyarság román pártokba tagozódásában látja a jövőt. S egyoldalú multikulturális szemléletüket tükrözte, hogy a párbeszédről, közös pontok kereséséről szóló beszélgetés kizárólag románul zajlott.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

125 éves az EMKE
Idén 125 éves az EMKE: az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület. "Időszámítása – ahogyan Pákei Sándor József tiszteletbeli alelnök és főtitkár írta volt a negyedszázados évforduló alkalmából kiadott emlékkönyv bevezetőjében – voltaképpen a legelső értekezlet pillanatától, 1884. december 27-től, karácsonya napjától kezdődik". Mikor is Haller Károly kolozsvári polgármester hívó szavára gyűlt egybe a 40-50 lelkes ember, akik elhatározták egy magyar közművelődési egyesület megalakítását. Mégis, az EMKE "hivatalos" születésnapjának 1885. április 12-ét tekinthetjük: ekkor tartották Kolozsvárt az Unió utcai Vigadóban az alakuló közgyűlést, elfogadván azt az alapszabályt, melynek 2. paragrafusa kimondotta: "Az egyesület célja működési körében a hazafiság fejlesztése a nemzeti irányú művelődés által".
Közel fél év múlva, 1885. augusztus 31-én, ugyancsak Kolozsvárt, összeült a "tisztválasztó, vagyis végleg szervezkedő közgyűlés". Ekkor az EMKE-nek már 6303 örökös, alapító, rendes és pártoló tagja és 452 476 korona vagyona volt. Elgondolói, létrehozói között ott találjuk a korszak jeles személyiségeit, politikusokat, írókat, egyházi méltóságokat.
Kossuth Lajos a legelsők között volt, akik felismerték az EMKE-alapítás rendkívüli jelentőségét. Turinból ezt a sürgönyt küldte az alakuló közgyűlés résztvevőinek: "Erdély jobb keze hazánknak. Minden talpalatnyi térrel, amit ott a magyarság elveszít, hazánk ezeréves magyar állami jellegének biztonsága csorbul. Hazafiúi irányban ellensúlyozni a magyarellenes állambomlasztó bujtogatást, feltartani a magyarságot, visszaszerezni az elveszett tért, fejleszteni a magyar közművelődést, olyan önvédelem, melyet minden magyarnak támogatnia kellene. Levélben intézkedem, hogy alapító tagsági díjul 100 frt. a közművelődési egyesületnek befizettessék. Fogadják elnézéssel a hontalan magyar filléreit".
De hamarosan megmozdult az egész ország társadalma: tehetős mágnások, birtokosok, jeles egyházi férfiak, áldozatkész értelmiségiek, kereskedők, iparosok, ügyvédek, gazdaemberek siettek fölajánlásaikkal, adományaikkal az EMKE nemes céljainak támogatására. Osdolai Kún Kocsárd gróf – az egyesület első tiszteletbeli elnöke – egy székely földműves iskola létesítésére 1889-ben az EMKE-re hagyta Alsó-Fehér megyében algyógyi birtokát: 2190 hold szántóföldet, kaszálót és legelőt, a hozzá tartozó épületekkel és felszerelésekkel. Lengyelfalvi Orbán Balázs báró, A Székelyföld leírása nagynevű szerzője tövisi birtokát hagyományozta az egyesületre. Dersi János marosvásárhelyi birtokos végrendeletileg 20 000 korona készpénzt hagyott az EMKE-re "munkásságával és takarékosságával szerzett vagyonából". Így jött össze fokozatosan a századforduló idejére az a jelentős EMKE-vagyon, mely lehetővé tette az egyesület sokirányú és hatékony működését.
Elemi népiskolák egész sorát hozta létre az EMKE, és okkal fordított oly nagy gondot a magyar szórványok iskolaviszonyainak javítására. Néhány közeli példa: Mezőménes református felekezeti iskolájának termét az EMKE anyagi segítségével 1903-ban újjáépítették, de EMKE- hozzájárulással épült fel a radnóti, magyarózdi, uzdiszentpéteri iskola is. Az EMKE jelentős összegekkel segítette a tanítókat, a szegény sorsú gyermekeknek adományokat utalt ki, analfabétáknak tanfolyamokat szervezett stb. Szinte áttekinthetetlen a művelődés érdekében kifejtett EMKE-munka teljessége: népkönyvtárak százai, kórusok, különféle irodalmi és népművészeti megmozdulások, műemlékvédelmi tevékenységek sora. És a nép jólétét célzó gazdasági, iparfejlesztési törekvések, közérdekű építkezések, melyek mind az alapszabályzatban megfogalmazott nemzetmentő célkitűzések megvalósítására irányultak.
Sajnos, csak az első világháború végéig tarthatott az EMKE virágzásának eseményekben és sikerekben gazdag korszaka. Ekkor a közadakozásból összegyűlt hatalmas vagyon elveszett. Működése nem szűnt meg egészen, de igen-igen beszűkült. Vezetője, irányító szelleme továbbra is az a Sándor József maradt, aki már az induláskor meghatározó szerepet játszott az egyesület életében. 1944 végén, amikor a főtitkári tisztet a jeles kolozsvári költő és szerkesztő, Kis Jenő vállalta el, ismét megélénkült az EMKE Észak-Erdélyben: könyveket adtak ki, támogatták a műkedvelő színjátszást és kórusmozgalmat, gondjaikba vették a könyvtárak és múzeumok ügyét. Rövid ideig tartó pezsgés után az EMKE 1946-ban kényszerűség folytán beolvadt az egykori Magyar Népi Szövetségbe, annak közművelődési osztályába, és átmeneti vergődés után megszűnt létezni. Négy nehéz évtizeden át említeni sem lehetett, hogy ezeken a tájakon volt egyszer egy EMKE…
1991 tavaszán, április 20-án Brassóban újjáalakult az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, változatlanul Kolozsvár központtal. Azóta eredményesen folyik országos hálózatának kiépítése és működtetése, persze, merőben más feltételek között, mint egykoron. Minden olyan erdélyi megyében, ahol jelentősebb számban él magyar lakosság, működik EMKE-szervezet, illetve hozzá csatlakozó közművelődési egyesület. Ennek a sokágú és eleven tevékenységnek a legjelentősebb keretei kétségtelenül a különböző helyi művelődési egyesületek, társaságok, egyletek.
Erdély földjén messzi múltban gyökerező, gazdag hagyománya van a cselekvő művelődésnek, a sorskérdésekkel történő szembenézés iránti fogékonyságnak. Ez a mindenkori idő parancsa. Ilyen szellemben kíván eleget tenni hivatásának a 125 évvel ezelőtt megalakított EMKE is. Változott történelmi viszonyok között, jelenkori lehetőségekhez igazodva végzi munkáját az annak idején megfogalmazott célkitűzések magasztos alapelveihez igazodva. A megmaradás, megmaradásunk ügyét szolgálja hittel, hűséggel. Amíg és ahogy lehet.
Zászlajára az alábbi jelszót tűzve: Ki a köznek él, annak élni érdemes.
Dr. Ábrám Zoltán,
országos területi alelnök,
Maros megyei elnök
Népújság (Marosvásárhely)

Segítők Baráti Köre sorozat
Ötéves a magyarózdi Drogterápiás Otthon
Néhány hete indult útjára az a sorozat, mely a Segítők Baráti Köréhez tartozó szakemberek munkáját mutatja be. Ezúttal egy olyan témát érintünk, olyan problémáról – és annak megoldásáról is – írunk, amely nem lehet idegen sok Népújság-olvasó számára: az egyéni és családi élet harmóniáját igencsak megrontó szenvedélybetegségekről lesz szó. Nem csak Maros megyét, hanem egész Erdélyt, sőt ennek határait is átlépő kórról van szó. Közép-Kelet-Európa országainak kultúrájához szervesen hozzátartozik az alkohol fogyasztása. Senkinek sem tűnik fel, hogy lehetne alkoholfogyasztás nélkül is ünnepelni, örülni vagy bánkódni. A vendégfogadás is kötődik az alkoholhoz. Erre vagyunk szocializálva. Valóban elmondható, hogy szenvedélybeteg társadalomban élünk. Ennek a kínját és fájdalmát csak azok érzékelik, akik maguk is rabjai e betegségnek, vagy társként, gyerekként, hozzátartozóként élik életüket ilyen személyek közelében. Az 1989-es változásokat követően a társadalmi szervek, szociális intézmények, a szociális törvényhozás egyre inkább felfigyelt erre a problémára.
A Bonus Pastor Alapítvány 2003-ban végzett kutatást Erdély hat megyéjében (Hargita, Maros, Kolozs, Brassó, Bihar és Szilágy), hogy felmérje a lakosság alkoholfogyasztással kapcsolatos szokásait, hogy feltérképezze az ezzel összefüggő attitűdöket, az italfogyasztás társadalmi elfogadottságát, valamint a segítségkéréssel kapcsolatos magatartást. E kutatás következtetéseképpen elmondható, hogy a vizsgált népesség 13,5 százaléka rendszeres alkoholfogyasztó, 14,6 százaléka élete során gyakran részegedett le. A kérdezettek háromnegyede mérsékelt ivónak tartja magát, 64 százaléka pedig 14 és 20 éves kora között fogyasztotta az első egy kortynál több alkoholos italt. E felmérésből az is kiderült, hogy a szaksegítség igénylése gyengén elfogadott, a segítői lehetőségek szűkösek vagy nem ismertek.
A Bonus Pastor Alapítvány (www.bonuspastor.ro) elsőnek kezdeményezte és hozta létre magyar nyelvterületen Erdélyben a szenvedélybetegeket rehabilitáló Drogterápiás Otthonát Magyarózdon. Modellként a Kanadában jól ismert és elismert Portage-rendszert vette alapul, melyet a Magyarországon 20 éve működő Ráckeresztúri Drogterápiás Otthonon keresztül ismert meg és alakított át az itthoni sajátosságoknak megfelelően.
Ez év márciusában ünnepelt az alapítvány: öt évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit az otthon, fogadva az első hat lakót. Az azóta eltelt öt év alatt mintegy 150 szenvedélybeteg férfi (19 – 50 év közötti) fordult meg az otthonban, ki kevesebb, ki több időt töltve ott. A stukturált (néha szigorúnak tűnő) napirendet, a teljes időt kitöltő, jól felépített, mégis otthonos légkörben zajló, a város forgatagától elzárt gyógyulási folyamatot nem mindenki tudja vagy akarja végigvinni.
Noha a függőség elsődlegesen testi betegség, mégis az élet valamennyi területével kölcsönhatásban van. A függőség bio-pszicho- szociális betegség: károsítja a testet, kihatással van az elmére, megrontja az emberi kapcsolatokat. Ez a hármas romlási folyamat időben több évet, sokszor évtizedet ölel fel. Ezért a felépülés is hosszú folyamat. A Magyarózdra érkező alkoholista, drogos, szerencsejátékos, nikotinfüggő eljut az életének egy olyan mélypontjára, ahol felismeri, hogy kelepcébe került: meg van fosztva a választás szabadságától. A legjobb döntés, ami ilyenkor születhet, az, hogy segítséget kér. És aki elkezdi a felépülés folyamatának rögös útját, szembesül múltjával és jelenével, felméri azokat a károkat, melyeket a függősége okozott, elkezdi megismerni önmagát: erősségeit és gyengeségeit, tanul kommunikálni, felismerni, azonosítani, kifejezni, kezelni érzéseit, olyan készségeket sajátít el vagy tanul újra (megbízhatóság, szavahihetőség, empátia, megfelelő önkifejezés, fegyelmezettség, segítségkérés képessége, pontosság, szabályok tiszteletben tartása, felügyelet elfogadásának képessége, csoportos tevékenység végzésére való készség stb.), melyek segítségével egyre több felelősséget kap az otthonban. A gyógyulás folyamatában nagy segítséget jelent a terápiás közösség, a munkatársak, az egyéni terápiás beszélgetések, a munkaterápia.
Akik végigülték a terápia teljes 9 hónapos időtartamát, azok nagy része, mintegy 75%-a, azóta is absztinensen küzdi a szabad élet mindennapos harcát, annak örömeivel együtt.
A márciusi ünnepre több szabadult szenvedélybeteg, hozzátartozók, kül- és belföldi támogatók, számos érdeklődő jött el. Az addiktológiai előadást közös ebéd követte, majd két, jelenleg gyógyuló lakó az otthont mutatta be azoknak, akik még nem ismerték. A nap fénypontja a templomban zajló hálaadó istentisztelet volt, melynek keretében több szabadult szenvedélybeteg és hozzátartozója mondhatta el, hogyan változott meg az élete.
Adorján Éva szociális munkás
Népújság (Marosvásárhely)

Általános sztrájkra készülnek a köztisztviselők
A Köztisztviselők Országos Szakszervezete (SNFP) döntött a tiltakozások ütemtervéről, eszerint április 15-én tiltakozó felvonulást szerveznek a kormány épülete előtt, májusban figyelmeztető, majd általános sztrájkba lépnek.
A Sebastian Oprescu SNFP-elnök által aláírt mai közlemény szerint a tiltakozásokat az váltotta ki, hogy nem tartották tiszteletben a kollektív munkaszerződéseket, a végleges és megfellebbezhetetlen bírósági ítéleteket, valamint a Munkatörvénykönyvet.
A szakszervezetisek szerint több alkotmányos jogukat is megszegték, így a kollektív tárgyalásokhoz való jogot, a kollektív munkaszerződés alkalmazásához való jogot, valamint azt az előírást, miszerint ezek a szerződések a két fél törvényének minősülnek.
A szakszervezetek állítása szerint a kormány nem tartja tiszteletben a bíróságok végleges és megfellebbezhetetlen ítéleteit sem, amelyek bizonyos törvényes juttatások kifizetésére kötelezik a munkaadókat, és nehezményezik, hogy a túlórákat sem fizetik ki.
Az április 15-i felvonulásra 11 és 13 óra között kerül sor a kormány székhelye előtt.
Májusra tervezik a figyelmeztető, majd az általános sztrájkot.
(Mediafax)
Nyugati Jelen (Arad)

Nem etnikai indíték a bozgorozás?
Cáfolja a Szeben megyei rendőr-főkapitányság, hogy román fiatalok egy csoportja etnikai vagy politikai okokból bántalmaztak szászmedgyesi magyar középiskolásokat. Mint arról tegnapi lapszámunkban beszámoltunk, a tizenegy százalékban magyarok lakta város (Medgyesen a közösség lélekszáma 6500 fő) RMDSZ-székházában húsvét hétfőjén rendezett összejövetelre két román férfi is „bekérezkedett”, majd az elutasító válasz miatt hatodmagukkal visszatértek, és több diákot agyba-főbe vertek, az épületben pedig törtek-zúztak.
A diákok közül ketten orvosi ellátásra szorultak, egyikük hat-hét napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett. Luciana Balteş, a megyei rendőrség szóvivője tegnap lapunknak annak ellenére tagadta az etnikai indítékot, hogy a támadók nemzetiségük miatt gyalázták, bozgornak (hazátlan – szerk. megj.) nevezték a magyar fiatalokat.
A rendőrfelügyelőtől megtudtuk, a medgyesi kapitányságon két bántalmazott tett feljelentést testi sértés és egyéb erőszakos bűncselekmény miatt, panaszukban azonban nem tesznek említést a „bozgorozásról”. „Eddigi információink szerint a két csoport közötti összetűzés kiváltó oka az alkoholfogyasztás volt, a spontán verekedés pedig azután alakult ki, hogy az RMDSZ székházában tartózkodó fiatalok nem engedték be összejövetelükre a hat támadót” – nyilatkozta a Krónikának a rendőrségi szóvivő, aki arra a kérdésünkre már nem tudott válaszolni, hogy az agresszorokhoz hasonlóan a magyar fiatalok is fogyasztottak-e alkoholt.
Luciana Balteş elmondta, a nyomozó hatóság összesen három bűnvádi dossziét nyitott az ügyben, és a törvényszéki orvostani intézet által a bántalmazott diákokról vett látlelet eredménye alapján dönt a támadók elleni eljárás jogi besorolásáról. A harmadik nyomozati anyag egyébként annak tulajdonítható, hogy az incidens ügyében magánterület megsértése miatt feljelentést tett Balázs Béla Attila, az RMDSZ Szeben megyei, valamint Orosz Csaba, a szövetség medgyesi elnöke is. A fiatalok húsvéti rendezvényének otthont adó épület ugyanis Magyar Közösségi Házként működik, egyúttal ott székel a megyei és városi RMDSZ-szervezet, valamint az EMKE területi szervezete is.
„Legyünk komolyak, és a rendőrség állítása ellenére ne nevezzük a történteket kocsmajelenetnek, hiszen a 16-17 éves magyar diákok esetében szó sem volt alkoholozásról. Itt nem ittas emberek összetűzéséről, hanem nyilvánvaló etnikai támadásról van szó, és a hat román kötekedő a magyar közösség ellen lépett fel” – nyilatkozta lapunknak Balázs Béla Attila, aki szerint az etnikai indítékot egyértelműen alátámasztja a magyar fiatalok anyázása, „bozgorozása”.
A Szeben megyei RMDSZ-elnök bízik abban, hogy a feljelentések alapján a rendőrség megteszi kötelességét, és példásan megbünteti a támadókat, hogy hasonló agresszióra többé ne kerüljön sor sem a városban, sem a megye más településein. „Ehhez hasonló támadásra nem volt még példa Szeben megyében, hiszen olyan multikulturális közegben élünk, ahol nincs helyük a különböző nemzetiségek közötti összetűzéseknek” – jelentette ki kérdésünkre Balázs Béla Attila. A megyei rendőr-főkapitányság szóvivője egyébként lapunknak elmondta, a medgyesi nyomozóknak sikerült azonosítaniuk mind a hat, a magyar fiatalokat bántalmazó támadót.
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)

Gyergyószentmiklós: perelnek a kizárt RMDSZ-tanácsosok
Pert indított az RMDSZ ellen az az öt, a szövetség színeiben mandátumhoz jutott gyergyószentmiklósi tanácsos, akiket a helyi szervezet javaslatára a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) megfosztott tagságától – tájékoztatta a Krónikát Kincses Előd, a felperesek ügyvédje.
Mint mondta, megbízói a SZÁT határozatának visszavonását kérik. Az első tárgyalást szeptember 30-ára tűzte ki a bukaresti 2-es körzet törvényszéke, amely a pártokon belüli vitás kérdéseket bírálja el.
Mint ismeretes, Gáll Árpád, Kastal László, Len Emil, Suciu Gábor és Tinka Kálmán kizárását azt követően kezdeményezte a helyi RMDSZ-szervezet, hogy a választmány döntése ellenére megszavazták a Magyar Polgári Párt (MPP) azon kezdeményezését, hogy az önkormányzat külföldi befektetőre bízza a városi távhőrendszer felújítását.
Az öt tanácsos tagságának megvonásáról március 29-i keltezésű átiratában értesítette az önkormányzatot Bende Sándor, az RMDSZ Hargita megyei soros elnöke. A törvény értelmében a tanácsnak a kiközléstől számított 30 napon belül a soron következő rendes ülés napirendjére kell tűznie az ügyet, ugyanis a párttagságuktól megfosztott tanácsosok ezzel egyszerre tanácsosi mandátumukat is elveszítik. „Ilyen esettel még nem találkoztam, noha tíz éve a közigazgatásban dolgozom” – szögezte le a Krónika kérdésére Nagy István jegyző, kifejtve, hogy az ügyet a polgármester vagy a tanácsosok tűzhetik napirendre. Közölte: az öt tanácsos kizárása „az RMDSZ belső háborúja”, amihez semmi köze. A törvény szerint a tanácsnak tudomásul vételi határozatot kell elfogadnia. A gyergyószentmiklósi testület rendkívüli ülése április 20-án, a rendes ülés pedig a hónap utolsó szerdáján lesz.
Mezei János polgármester lapunk kérdésére elmondta, a törvény értelmében jár majd el az ügyben. „Elítélem az RMDSZ viszonyulását, hiszen azért büntetik őket, mert a közösség érdekeit helyezték minden más egyéb érdek elé” – szögezte le Mezei. Kincses Előd lapunknak kifejtette: „a kizáró határozat nem jogerős mindaddig, míg a bukaresti törvényszék nem hoz végleges határozatot az ügyben”. Jánossy Alíz
Krónika (Kolozsvár)

Folytatódik a belháború
Egyre valószínűbb, hogy nem lesz kihívója Szász Jenő elnöknek a Magyar Polgári Párt szombati kongresszusán, az alakulat belső ellenzéke ugyanis nem állít ellenjelöltet az MPP vezetőjével szemben. A párt jelenlegi vezetőségével hosszú ideje konfliktusban álló tisztségviselők, illetve egyszerű tagok csoportja tegnap levélben szólította fel Szász Jenőt: halassza el az április 11-ére Gyergyószentmiklósra összehívott Országos Tanács (OT) ülését, mivel a bukaresti törvényszék még nem indokolta meg, pontosan miért nyilvánította törvénytelennek az egy évvel ezelőtti kongresszuson megszavazott alapszabályt.
Gergely Balázs, az MPP kolozsvári szervezetének a tavalyi kongresszus után lemondott elnöke a Krónikának elmondta: a belső ellenzékhez tartozó kongresszusi küldöttek részt sem vesznek az OT hét végi ülésén, mivel szabálytalannak tartják azt, így szerinte Szász Jenőnek csak akkor lesz ellenfele, ha „generál magának”.
A lapzártánkig 30 polgári párti által aláírt levél címzettje Szász Jenő, mint a párt alapító elnöke. Az aláírók azért hangsúlyozzák az alapító kifejezést, mivel állításuk szerint azáltal, hogy a bukaresti törvényszék nem fogadta el az egy évvel ezelőtti alapszabály-módosítást, továbbra is a bejegyzéskor elfogadott alapszabály érvényes. Ez pedig szerintük azt is jelenti, hogy a pártnak jelenleg nincs elnöksége, hiszen az alapító alelnökök az elmúlt időszakban egy kivétellel mind lemondtak.
Az aláírók azért kérik Szásztól a küldöttgyűlés összehívásának elhalasztását egy későbbi időpontra, mert még meg sem érkezett a törvényszéki indoklás, így nem lehet tudni, hogy konkrétan mit kifogásol az igazságügyi szerv. Ugyanakkor szerintük elhamarkodott ilyen rövid idővel a döntés után összehívni az OT-t, mivel sem az alapszabály módosítása, sem az igencsak szükséges tisztújítás nincs megfelelően előkészítve.
„A jelen helyzet több mint zavaros, és félő, hogy az előkészítetlen szombati tanácskozás újabb jogvitát eredményez a párton belül. Mire e sietség, holott annak idején az elnök úr még a megyei elnökök közös levele nyomán sem volt hajlandó összehívni az OT-t? Ráadásul a jelenleg zajló háttéregyeztetések és a küldötti minőséggel nem rendelkezők újbóli összehívása kísértetiesen ismétli a tavalyi, botrányosra sikeredett OT hibáit” – fogalmaznak a belső ellenzék képviselői, akik szerint az MPP nem halad jó úton, és ezért a mindenkori elnök a „leginkább felelősségre vonható”.
„Jelen helyzetben sokan tudjuk, mi lenne a megfelelő lépés az Ön részéről, mint ahogy azt Ön is nagyon jól tudja. A hasonló ballépések és hibák, amelyeket Ön elkövetett az MPP nevében és annak képviseletében, máshol súlyos következményekkel járnak, melyeket legtöbb esetben önként vállalnak az érintettek” – teszik hozzá.
Eközben Tőkés András, az MPP lemondott országos alelnöke is nyílt levélben fordult Szász Jenőhöz, annak apropóján, hogy a pártelnök ismét meghívta az OT-re a párt önkormányzati képviselőit, márpedig egyebek mellett épp emiatt robbant ki a tavalyi botrány is. „Nem akar nem elsöprő győzelmet aratni az elnökválasztáson, és újból meghívja hangulatgyárnak az önkormányzatiakat.
Több lesz a meghívott, mint a döntéshozó ezen az előkészítetlen, alapszabálynak nem megfelelően összehívott, nagyon rövid OT-ülésen” – állapította meg Tőkés András. Ugyanakkor a Krónika információi szerint a leköszönt tisztségviselők, azaz a belső ellenzék, olyan meghívót kaptak a hét végi gyergyói eseményre, amelyben a megrovás lehetőségét is kilátásba helyezték.
Az Antal Árpád, az MPP jogtanácsosa által szignált levélben egyebek mellett az áll, hogy az érintettek sorozatosan megszegték és áthágták párttagsági kötelezettségeiket, Gyergyóban pedig majd lehetőséget kapnak arra, hogy az alakulat legfelsőbb döntéshozó szerve előtt megvédjék álláspontjukat. Eközben a napokban lemondott az MPP-ben betöltött valamennyi tisztségéről a szervezet marosvásárhelyi alelnöke, Kali István.
Lapunknak elmondta, elvárta volna, hogy a törvényszéki ítélet után Szász belássa, hogy tévedett. Ugyanakkor – tette hozzá – az MPP berkeiben többször is felelősségre vonták amiatt, hogy egyben az EMNT Maros megyei vezetője is, s azt is kérték tőle, hogy valljon színt, mondja meg, melyik oldalon áll.
Krónika (Kolozsvár)

A bukott elnök szerecsenmosdatása
Tőkés László, az EMNT elnöke, EP- képviselő szerkesztőségünkhöz eljuttatott nyílt levélben fordult a Magyar Polgári Párt országos, megyei és széki tisztségviselőihez, önkormányzati képviselőihez, amelyben kifejti:
Az MPP alapító elnöke, a létrehozás folyamatában szerzett elévülhetetlen érdemei ellenére könnyűnek találtatott mind a választások alkalmával szükséges tárgyalóképesség és következetesség, mind a békeidőben kívánatos, építkezéshez szükséges kitartás és szorgalom, mind az aktív tagság összetartásához és csapatként való működtetéséhez szükséges belső jogkövetés iránti tisztelet és vezetői alázat szempontjából.
Nem kívánom az alapító elnök által elkövetett baklövések, a párt belső szabályait sorozatosan áthágó döntések és a polgári-nemzeti tábor különböző csoportosulásai közötti véleménykülönbségek elmélyítését eredményező ballépések hosszúra nyúló lajstromát összeállítani. Még csak arra, a párt önkormányzati tisztségviselőinek címzett, meghívónak álcázott, szánalmas politikai manifesztumra sem kívánok érdemben reflektálni, amelyben az alapító elnök a bolsevik gyakorlatra jellemző ellenségkép felmutatásával próbálja elterelni a figyelmet saját pártvezetői inkompetenciájáról.
Szász Jenő szerint "jogvitáknak álcázott politikai vita" zajlik a párt függetlenségének feladásáról, akik pedig a döntések törvényességét kérik számon, azok nem mások, mint RMDSZ-, újabban pedig Tőkés-ügynökök. Lelke rajta, hogyha botor módon immár legfőképpen bennem és az általam vezetett Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsban véli felfedezni a pártépítés és a kibontakozás legfőbb akadályát.
Ezen levelem nem is a politikailag és erkölcsileg egyaránt bukott elnökhöz és kritikátlan követőihez, hanem sokkal inkább a kevésbé hangos, a párt ügyét és ennek "ódiumát", a szervezeti és önkormányzati munkával járó állandó ütközéseket nyilvánosan felvállaló tagokhoz szól – olvasható a nyílt levélben, majd a szerző megállapítja, hogy egy olyan előkészítetlen Országos Tanács megtartása, amelynek célja nem az igazságszolgáltatás által megállapított szabálytalanságok kijavítása, hanem csupán szerecsenmosdatás, felelősségáthárítás és az alapító elnök bebetonozása, minden bizonnyal további helyrehozhatatlan károkat fog okozni, és közös dolgaink, a nemzeti tábor sorainak rendezését hosszú időre ellehetetleníti.
Népújság (Marosvásárhely)

Markó: megérett az idő a mélyreható decentralizációra
Az RMDSZ álláspontja szerint megérett az idő a mélyreható decentralizációra, különösen az oktatás és az egészségügy terén: ez ugyanakkor egyfajta válasz a gazdasági válságra is, hiszen egy decentralizált adminisztráció jobban helyt tud állni a nehéz pillanatokban – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes pénteken, Marosvásárhelyen tartott sajtótájékoztatóján.
A Szövetség prioritásairól szólva elmondta: az RMDSZ a központosító mentalitás felszámolására és egy valóban decentralizált társadalom megteremtésére törekszik, és e tekintetben jelentős előrelépést hozhat a készülő oktatási törvénytervezet is.
– Az új oktatási törvény egyértelműen reformot ír elő, és ennek a gerincét a decentralizáció alkotja. Az egyetem előtti oktatás esetében ugyanis az oktatási intézményeket áthelyeznék a helyi, illetve megyei önkormányzatok hatáskörébe, a döntéseket pedig a szülők, a tanárok és az önkormányzat képviselőiből álló iskolaszékek hoznák meg, beleértve az iskolaigazgatók kinevezését is. Azt gondolom, hogy ez egy rendkívül fontos reform lehet, ennek érdekében a kormány hétfőn rendkívüli ülés keretében véglegesíti a tervezet szövegét, és ezt reményeink szerint az ülésszak végéig a parlament el is fogadja – mondta a miniszterelnök-helyettes, aki szerint e tekintetben egy másik fontos terület az egészségügy. Kifejtette: az RMDSZ mindenben támogatja Cseke Attila egészségügyi minisztert, aki a következő időszakban végig akarja vinni a decentralizációt, az egészségügyi intézmények áthelyezését a helyi és megyei önkormányzatok alárendeltségébe.
A vasárnapi magyarországi választásokról szólva leszögezte, egyetlen magyarországi párttal, a Jobbikkal kapcsolatban nyilatkozhat elutasítóan. – Nem örülünk annak, hogy a közvéleménykutatások szerint ilyen erős támogatottsága van a szélsőjobbot képviselő pártnak. Ezen túl az RMDSZ-nek az az érdeke, hogy a majdani magyarországi kormánypárttal és a magyar kormánnyal minél szorosabban együttműködjék: véleményünk szerint ugyanis ez az érdeke nemcsak az RMDSZ-nek, hanem az egész erdélyi magyarságnak. Ezért, a választások után, egy megfelelő pillanatban közvetítenünk kell a véleményünket, hogy mi hogyan látjuk a határon túli magyarsággal kapcsolatos kormánypolitika helyzetét. Mi támogatni fogunk minden olyan elképzelést és intézkedést, amely erősíti a határon túli magyarsággal kapcsolatos politika intézményes jelenlétét a magyar kormányban. Tehát, ha az eljövendő kormány erősíteni kívánja ezt az intézményes jelenlétet és a különböző konzultációs formákat, ezt mi támogatni fogjuk, és nyilvánvalóan mindannyiunk érdeke az is, hogy a határon túli magyarok számára biztosított költségvetési keret minél nagyobb legyen – mondta a szövetségi elnök.
A kettős állampolgársággal kapcsolatban kifejtette: ez láthatóan már Romániában sem okoz feszültségeket, például Moldovával kapcsolatosan kialakultak azok az egyszerűsített formák, amelyek segítségével moldovai állampolgárok könnyen megkaphatják a román állampolgárságot. - Azt gondolom, hogy ehhez hasonló módszereket, megoldásokat nekünk is támogatnunk kell Magyarország viszonylatában, és ezt elképzelhetőnek is tartom, nyilván ez megint csak az ottaniak döntése lesz – tette hozzá Markó Béla. (rmdsz.hírszerk.)
Nyugati Jelen (Arad)

Boc támogatja a lusztrációs törvényt
Emil Boc miniszterelnök bejelentette, támogatja a lusztrációs törvényt, ő maga nem töltött be vezető funkciót a kommunista ifjak szervezeteiben, egyetemistaként nem élvezte a kommunista rendszer kiváltságait, így számára „nem okozhat gondot” a törvény alkalmazása.
A miniszterelnök nyilatkozatát sajtóközlemény formájában továbbította a kormány azt követően, hogy a Adrian Năstase, a PSD országos választmányának elnöke blog bejegyzésében kifejtette, Roberta Anastase, a képviselőház elnöke azért sürgette a lusztrációs törvény elfogadását, mert Traian Băsescu így szeretne szabadulni Emil Boctól.
“Mindig is támogattam és támogatom a lusztrációs törvényt, csatlakozom azokhoz, akik sürgetik az elfogadását és alkalmazását. 1989-ben 23 éves voltam, egyetemista és semmilyen funkcióm nem volt a fiatal kommunisták szervezeteiben, így egyesek állításaival ellentétben, a lusztrációs törvény alkalmazása sem okozhat gondot. Sem a Kolozs megyei KISZ-ben, sem a Kommunista Egyetemisták Szövetségének (UASCR), kolozsvári szervezetében nem volt vezető tisztségem, ahogy azt helytelenül a sajtóban állították”, hangsúlyozta a kormányfő.
Kijelenti azt is, hogy egyetemistaként nem élvezett kommunistáknak járó előnyöket, nem volt külön szobája, irodája, lakrésze a bentlakásban.
Adrian Năstase, a PSD országos választmányának elnöke blog bejegyzésében kifejtette, Roberta Anastase, a képviselőház elnöke azért sürgette a lusztrációs törvény elfogadását, mert Traian Băsescu így szeretne szabadulni Emil Boctól.
“Igen, jelen pillanatban Emil Boc az a legmagasabb állami funkcióban levő személyiség, akinek vezető tisztsége volt a KISZ-ben. Ifjú reménység, aki lám, annyi idő után bizonyított. Szellemiséget nem, csak gazdát cserélt”, írja Năstase.
Teodor Mărieş, a 21 Decembrie 1989 Szövetség elnöke kedden a képviselőház elnökével, Roberta Anastaseval folytatott tárgyalás után bejelentette, abbahagyja az éhségsztrájkot, mert sikerült megállapodniuk, hogy a parlament május 20-ig elfogadja a lusztrációs törvényt.
Roberta Anastase, kifejtette a keddi tárgyalás technikai jellegű volt, melyet újabb követ április 13-án, amikor a lusztrációs törvény módosító javaslatait is elemzik.
(Mediafax)
Nyugati Jelen (Arad)

Szász: nincs szükségünk Tőkés erkölcsi kioktatására
Tőkés László egy esztendővel ezelőtt becsapta a választás szabadságáért küzdő erdélyi magyar embereket, különalkut kötött Markó Bélával, ott árt az MPP-nek, ahol tud, ehelyett a saját lelkiismeretével kellene elszámolnia – írja az EP-képviselőnek írt nyílt válaszlevelében Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke.
A nyílt válaszlevélben Szász Jenő azt írja: örül, hogy Tőkés László „elismeri a választás szabadságának a szükségességét és lehetőségét az erdélyi magyar politikai közéletben”, azt viszont sérelmezi, hogy Tőkés „egy esztendővel ezelőtt élt is a választás szabadságával és különalkut kötött Markó Bélával, így annak az RMDSZ-nek lett az europarlamenti képviselője, amelyet amúgy a politikai képviselettel való visszaéléssel vádol”, ezzel pedig „becsapta a választás szabadságáért küzdő erdélyi magyar embereket”.
„Az Ön politikai hűtlensége (kiemelés az eredetiben – szerk. megj.) után, az Ön jogilag nem létező szervezete, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, egy esztendeje politikai ellenségének tekinti a Magyar Polgári Pártot, és ott árt neki, ahol tud. Önnek, egy esztendeje, nem a Magyar Polgári Párttal kellene leszámolnia, hanem saját lelkiismeretével kellene elszámolnia” – írja Szász Jenő.
Az MPP elnöke azt is felrója Tőkésnek, hogy „alkutársával”, Markó Bélával együtt „távolmaradtak a sepsiszentgyörgyi Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlésről is, és az EMNT azt üzente nekünk, a nagygyűlés résztvevőinek, hogy a »nemzeti nagyfene dülleszti a mellünket«”.
„Ezek után, Önnek nincs lehetősége, nekünk pedig nincs szükségünk arra, Tisztelt Képviselő úr, hogy erkölcsileg kioktassa a választás szabadságának a védelmezőit. Titulálhat engem »ámokfutónak«, a Magyar Polgári Párt velem egyetértő demokratikus többségét nevezheti »kritikátlan követőknek«, ám mindez nem a valóságról, hanem csupán az Ön indulatairól állít ki látleletet” – olvasható Szász Jenő válaszlevelében.
Szász szerint az MPP legfőbb döntéshozó testülete, az Országos Tanács „soron következő ülésén a demokratikus többség szabad meggyőződéséből fakadó szavazatával meghozza azokat a politikai és személyi döntéseket, amelyek a Magyar Polgári Párt szervezeti önállóságát szolgálják”.
Szász Jenő felkéri Tőkést, hogy „ahelyett, hogy kívülről üzengetne nekünk és távolmaradásra bújtogatna, inkább szembesüljön azzal a valósággal, amelyet egy esztendeje nem hajlandó tudomásul venni”.
Krónika (Kolozsvár)

Az etnikumközi kapcsolatokról vitáztak Sepsiszentgyörgyön
Elbeszéltek egymás mellett az etnikumok közti kapcsolatokról és a multikulturalizmusról Sepsiszentgyörgyön szervezett nyilvános vita résztvevői. A Babeş–Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi kihelyezett tagozata és a Közösségért román egyesület által szervezett, Etnikumközi kapcsolatok és multikulturalizmus Székelyföldön vitán az ígéretes téma ellenére nem sikerült megtalálni a közös pontokat, a megszokott támadás-védekezés, sérelmek felhánytorgatása zajlott.
Elsőként Cătălin Avramescu, az államelnöki hivatal államtanácsosa szólalt fel, ám a javasolt téma helyett inkább a választási rendszer reformjának szükségességét ecsetelte, valamint azt, milyen lenne az élet az RMDSZ nélkül. Avramescu szerint nincs szükség külön etnikai pártokra, a romániai magyaroknak a politikai ideológiák alapján a román pártokba kellene betagolódniuk, és ezeknek magyar platformokat kellene létrehozniuk.
Antal Árpád polgármester előadásában emlékeztetett, hogy Romániában erős a regionális identitás, a régióknak még sincs jogi szerepük. Mint mondta, a multikulturalitás költséges, sokba kerül, ha egy településen több nemzet él a saját intézményeivel. Sepsiszentgyörgyön két színház működik, magyar és román, a hasonló nagyságú városokban általában csak egy van.
A Székelyföldön kisebbségben élő románok számára is rendkívül fontos lenne a kulturális autonómia, hiszen az szavatolná, hogy a magyar többségű városvezetés a megkérdezésük nélkül ne dönthessen az intézményeikről, ezért azok a politikusok, akik a parlamentben a kisebbségi törvényt ellenzik, a székelyföldi románság érdekei ellen cselekednek.
A teremben többségben a Demokrata-Liberális Párt (PDL) helyi intézményvezetői foglaltak helyet, az első felszólaló Ioan Lăcătuşu, a Kovászna és Hargita megyei Európai Tanulmányi Központ vezetője hosszasan sorolta sérelmeiket, hogy a magyarok vezette intézményekben nem alkalmaznak románokat, nincsenek román alpolgármesterek.
Hasztalan volt a rendezvény egyik kezdeményezőjének, Dan Manolăchescu újságírónak többszöri felhívása, hogy inkább a közös dolgokat, a találkozási pontokat kellene megkeresni. Manolăchescu szerint a térségben az a furcsa helyzet alakult ki, hogy a magyarok és a románok is kisebbségként viselkednek, saját identitásukat védik, emiatt nem szánnak időt a multikulturalitásra, a régiónak nincs egyetlen nagy multikulturális projektje sem. „El kell kezdeni a párbeszédet, hogy legalább a gyerekeinknek legyenek közös dolgaik” – szögezte lesz Manolăchescu.
Nem költséges az utcanév-változtatás
Az utcanév-változtatás nem kerül semmibe az önkormányzatnak – nyilatkozta Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester csütörtöki sajtótájékoztatóján. Amint arról már beszámoltunk, az elöljáró több mint húsz utca nevének a módosítását javasolja, a kommunista csengésű nevek helyett a régieket vagy magyar személyiségek nevét ajánlja.
Antal Árpád elmondta, jelenleg zajlik a közmeghallgatás, a módosításokat négy tervezetben terjesztik a tanács elé. A változás közel kilencezer sepsiszentgyörgyit érint, de csak a személyazonossági igazolványukat kell kicseréljék, mert a jogosítványban, az útlevélben, a telekkönyvben nem szerepel a lakcím. A személyazonosságit az önkormányzat ingyen kicseréli, így az nem hoz ugyan bevételt, de kiadást sem jelent a városnak, magyarázta a polgármester.
Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár)

Nagyvárad – Pénteken sajtótájékoztatót tartott Tőkés László és Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, illetve ügyvezető elnöke. Bejelentették: a Fidesz és az EMNT stratégiai partnerséget kötött.
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke tudatta: február 26-án a kolozsvári bíróságon ő és még kilenc társa jogi személyiségként jegyeztették be az EMNT-t, mint a romániai magyar kisebbséget képviselő egyesületet, mely így ugyanolyan státusszal rendelkezik, mint az RMDSZ. A célkitűzésük ugyanaz maradt, mint a 2003-as alapításkor, vagyis továbbra is a belső önrendelkezésen alapuló különböző közösségiautonómiaformákért küzdenek. A bejelentéssel azért késlekedtek ezidáig, mivel megvárták, hogy lejárjon a fellebbezési időszak.
Tőkés László EP-képviselő, az EMNT elnöke kifejtette: össznemzetben gondolkodó erdélyi magyarként magától érthetődőnek tartotta, hogy jelen legyen a Fidesz több magyarországi választási kampány rendezvényén. Legutóbb Marcaliban vett részt Szászfalvi László képviselőjelölt kampányzáró ünnepségén, ahol Erdély és Biharország jelképes üzenetét továbbította Somogyországnak, rávilágítva az anyaországi választások össznemzeti jelentőségére. Meglátásában ugyanis pártpolitika és szűken vett országpolitika helyett magyar nemzetpolitikában kell gondolkodni, egy nemzetpolitikai rendszerváltozás és a határokon átívelő nemzetegyesítés jegyében. Ennek megvalósítása érdekében stratégiai partnerséget kötött a Fidesz és az EMNT, melynek lényege a határokon átívelő- határmódosítás nélküli- nemzeti integráció, az egységes Kárpát-medencei magyar nemzet.
Bírálta az RMDSZ-t
Tőkés László hangsúlyozta: a Fidesztől azt kérik, hogy a majdan rendelkezésére álló kormányzati eszközökkel támogassa az erdélyi magyar összefogást. Megítélésében a kialakuló új nemzetpolitikai helyzetnek megfelelően az RMDSZ-től joggal várható el, hogy “egész eddigi, kisebbségi szemléletű politikáját felülvizsgálva az egységes magyar nemzetpolitikához szabja programját és politikáját”, magyarországi pártpolitikai vonatkozásban pedig “szakítson az eddig alkalmazott egyenlő közelség értéksemleges elvével”.
Hazai aktuálpolitikai ügyekre áttérve EMNT elnöke bírálta az országos RMDSZ-t és Markó Bélát, amiért szerinte “konjunkturális politikát folytat, amiért hosszú távon nagy árat fogunk majd fizetni”. A kritikákból a Bihar Megyei RMDSZ-nek is jutott. “Nem nagyon értjük azt a fajta magatartást, amit a bihari RMDSZ is tanúsított. Amikor Medgyessy Péter, majd Gyurcsány Ferenc átvette a kormányzást, egyik napról a másikra átigazolt ezekhez az elvtárs-urakhoz. Nagy pompával fogadta Gyurcsány Ferencet és még a katolikus egyházat is megmozgatta erre a találkozóra. Ez nem értékelvű magatartás, ideje, hogy önkritikát gyakoroljon az országos és a Bihar Megyei RMDSZ is”, fogalmazott a volt püspök, aki ugyanakkor “operettmagatartásnak” és “a jóízlésnek ellentmondónak” nevezte Szabó Ödön, a megyei RMDSZ ügyvezető elnökének azon gesztusát, hogy nagycsütörtökön este felköszöntötte őt születésnapja alkalmából.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro

Országgyűlési választásokat tartanak vasárnap Magyarországon
ÚMSZ-összeállítás
A vasárnapi magyarországi választások előtt két nappal a parlamenti bejutásra esélyes pártok kampányzáró rendezvényeiket tartották tegnap. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke kifejtette: „hétfőn reggel egy más országban ébredhetünk”. Lendvai Ildikó, az MSZP elnöke szerint három érv is szól a szocialistákra adott voksok mellett.
Megkezdte a külképviseleteken leadott szavazatokat tartalmazó urnák bontását tegnap délutáni ülésén az Országos Választási Bizottság (OVB). Az amerikai kontinensen múlt szombaton, a többi külképviseleten vasárnap tartották az áprilisi országgyűlési választás első fordulóját. Eközben tegnap a parlamenti bejutásra esélyes pártok kampányzáró rendezvényeiket tartották.
Orbán: hétfőn egy más országban ébredhetünk
Ha vasárnap cselekszünk, akkor hétfőn reggel egy más országban ébredhetünk, az életünk minden területén megkezdődhet a változás - jelentette ki Orbán Viktor a Fidesz–KDNP tegnapi fővárosi kampányzáróján. A Fidesz elnöke leszögezte: elmegy szavazni, elviszi szavazni a családját, szól a barátainak, a szomszédainak, az ismerőseinek, hogy menjenek el szavazni.
A vasárnap a cselekvés vasárnapja, „nagyszerű vasárnap előtt állunk, nagy dolgok vannak készülőben, ne maradjanak ki belőle” – fogalmazott Orbán Viktor, aki az „Itt az idő, Magyarország, itt az idő, magyarok” fordulattal zárta beszédét.
MSZP: a Tisztesség napja
A Magyar Szocialista Párt (MSZP) Miskolcon tartotta tegnap országos kampányzáróját. Az MSZP Tisztesség napja elnevezésű kampányzáró rendezvényén Mesterházy Attila miniszterelnök-jelölt mellett beszédet mondott Káli Sándor, Miskolc polgármestere is. A polgármester szerint azért ez a Tisztesség napja, mert tisztességgel szólni kell azon emberekhez, akik élni, megélni próbálnak ebben a „zűrzavaros világban”, és „most baleknek érzik magukat”.
Lendvai Ildikó, az MSZP elnöke szerint három érv is amellett szól, hogy a vasárnapi országgyűlési választáson rájuk adják voksukat a választópolgárok. Lendvai közölte: azért érdemes az MSZP-re szavazni, mert pártja kész felelős gazdaságpolitikát folytatni, de azért is, mert soha nem fogja senki jogát csorbítani, nem listáz, nem bélyegez senki hazaárulónak, és azért is, mert nem erőszakot akar, hanem békés párbeszédet és értelmes vitát.
A Jobbik „magabiztosan” várja a vasárnapot
Vona Gábor szerint a Jobbik „az esélyesek magabiztosságával” várja a vasárnapi választást. A Jobbik miniszterelnök-jelöltje a párt tegnapi budapesti kampányzáró rendezvényén hangsúlyozta: a Jobbik nem fog „felpuhulni” a parlamentben. Vona megerősítette korábbi ígéretét, amely szerint az új Országgyűlés alakuló ülésén a jogerősen betiltott Magyar Gárda mellényében jelenik meg.
LMP: csoda történik
„Három nap múlva megtörténik a csoda, és az LMP-t választók visszanyerhetik a húsz éve elvesztegetett szavazataikat” – mondta a Lehet Más a Politika tegnapi kampányrendezvényén a párt listavezetője. Schiffer András a Parlament előtt összegyűlt szimpatizánsokhoz beszélt, akik egy mosolygó arcot – a párt kampányjelképét – formálták, majd a tér közepére dobták a nekik kiosztott 3000 citromsárga labdát.
Kétharmados Fidesz?
Egyébként a legfrissebb, tegnap közzétett Gallup-felmérés szerint kétharmados Fidesz-győzelem várható a választásokon, a Jobbik a szocialistákat megelőzve a második legnagyobb erő lehet, és az LMP is bekerülhet a parlamentbe. A Gallup 58 százalék körüli részvételre számít az országgyűlési választások első fordulójában.
Új Magyar Szó (Bukarest)

Nem etnikai, de mégis az
„Szó sem lehet etnikai konfliktusról, alkohol befolyása alatt lévő fiatalok közti összetűzés történt csupán” – hangsúlyozta tegnap az Új Magyar Szó megkeresésére a Szeben Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője a hétfői medgyesi incidens kapcsán.
Luciana Baltaşt az ifjúsági összejövetelnek otthont adó medgyesi Magyar Házban hétfő este történtek kapcsán kérdeztük tegnap az ügy fejleményeiről. Mint beszámoltunk, a székházban több ismeretlen jelent meg a városi RMDSZ rendezvényén, akik a szervezők felszólítása ellenére sem voltak hajlandóak távozni, mi több, verbálisan és tettlegesen is bántalmazták a magyar fiatalokat.
Baltaş tegnap lapunknak elmondta, az egyik román nemzetiségű agresszort már az eset utáni estén előállították, de kihallgatása után szabadon engedték, a többi öt fiatalt azonban – bár ismert a személyazonosságuk – továbbra sem állították elő. Faggatózásunkra kifejtette, az áldozatok orvosi kezeléséhez szükséges idő hossza alapján dönt majd az ügyészség a tett besorolásáról, és csak hatvan napon túl gyógyuló sérülés esetén lehet szó súlyos testi sértés megállapításáról.
Az RMDSZ helyi szervezete már feljelentést tett lakhelysértésért; mint tegnap hírt adtunk, a szövetség megyei vezetői az incidenst etnikai konfliktusnak tekintik, és úgy vélik, hogy ez nyílt támadás a magyar közösség ellen. A rendőrség szóvivője azonban határozottan kitart amellett, hogy a konflikus nem volt etnikai jellegű. Lapunknak tegnap mégis megjegyezte: a behatolók maguk is szórakozni akartak, de nem kívánt személyeknek érezték magukat a Magyar Házban zajló partin, és ezután eszkalálódott a konfliktus
S. M. L.
Új Magyar Szó (Bukarest)

Ismét Szász Jenőt választották az MPP elnökévé
A mai Országos Tanácsán a Magyar Polgári Párt 124 tagú küldöttsége megerősítette tisztségében Szász Jenőt elnököt. A Gyergyószentmiklóson ismételten megszervezett gyűlésen csak 3 küldött voksolt az alapító elnök ellen. A korábban tervezett alapszabály-módosítást levették a napirendről, így a tanácskozás a régi szabályzat szerint zajlott.
Az alapszabályzat megszegése miatt az Országos Tanács Lengyel Györgyöt, Murvai Miklóst, Nagy Istvánt, Kali Istvánt, Borbély Zsolt Attilát és Gergely Balázst kizárta tagjai sorából
Erdély.ma

A reform gerince a decentralizáció
Marosvásárhelyen ülésezett a TEKT
Az RMDSZ Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa elemezte az elmúlt időszak politikai eseményeit, megállapította az elkövetkező időszak politikai naptárát és tervét – tájékoztatott tegnap Markó Béla szövetségi elnök. Az RMDSZ egyik legfontosabb prioritásának a decentralizációt nevezte, amely szerinte egyfajta válasz a gazdasági válságra is. Egy decentralizált társadalom jobban tud reagálni a gazdasági válság kihívásaira, amely egyértelműen reformot irányoz elő és ennek a reformnak a gerince a decentralizáció.
Két nagy területet, az oktatást és az egészségügyet emelte ki. Előbbi esetében fontosnak nevezte az egyetem előtti oktatás intézményeinek a helyi vagy megyei önkormányzatok hatáskörébe utalását, illetve, hogy a döntéseket a szülők, a tanárok és a helyhatóságok képviselőiből létrehozott iskolaszékek hozzák meg, beleértve az iskolaigazgatók kinevezését is. Véleménye szerint ez rendkívül fontos reform lehet oktatási rendszerünkben. Az oktatási törvénytervezetet a kormány hétfőn, rendkívüli kormányülésen kívánja elfogadni, tette hozzá, reményét fejezve ki, hogy minél hamarabb megkezdődhet a parlamenti vita.
Egy másik területnek, "ahol szintén beértek a feltételek a decentralizációra", az egészségügyet nevezte, kijelentve, hogy "mi mindenben támogatjuk Cseke Attila egészségügyi minisztert, aki az elkövetkező időszakban végig akarja vinni ezt a decentralizációt, vagyis a kórházi intézmények áthelyezését a helyi és megyei önkormányzatok alárendeltségébe.
Az elnök szerint nemcsak ezeken a területeken van szükség a decentralizációra, hanem általában az egész társadalomban.
Norica Nicolai összetéveszti a szezont a fazonnal?
Népújság: – Hogyan kommentálja Norica Nicolai liberális EP-képviselő tegnapi sepsiszentgyörgyi nyilatkozatát, amely szerint a magyar politikusok nem gondolkodnak perspektívában, nemzetiségi, sőt nacionalista politikát folytatva, kizárólag a magyarság problémáival foglalkoznak, szem elől tévesztve az általános, az egész társadalmat érintő gondokat.
Markó Béla: – Norica Nicolai asszony nyilatkozatait már akkor nehezményezhettem volna, amikor például ő maga is részt vett a maroshévízi nevezetes találkozón. Azt gondolom, hogy ilyen szempontból elég egyéni színt képvisel a Nemzeti Liberális Pártban, mert az NLP egészére azért semmiképpen sem mondhatnánk rá, hogy magyarellenes vagy RMDSZ-ellenes álláspontja lenne. Viszont Norica Nicolai, azt gondolom, félreértette a jelenlegi helyzetet, vagyis, hogy ők ellenzékben vannak, mi pedig kormányon. Ez nem azt jelenti, hogy nekünk veszekednünk kell és hogy az RMDSZ veszekedni akarna a Liberális Párttal, mi az ellenzékkel is megpróbálunk megfelelő kapcsolatot fönntartani.
Ami pedig az RMDSZ magatartását illeti, egyszerűen nevetségesnek tartom, hogy ha jelenleg, amikor az RMDSZ válságos gazdasági körülmények között is kormányzati szerepet vállalt, valaki minket azzal vádol, hogy csak sajátos érdekeket képviselünk. Jól tudjuk, hogy ebben a pillanatban az egész romániai társadalom problémái egyaránt érintenek magyarokat és románokat. Cseke Attila nem magyar egészségügyet akar megreformálni, hanem az egész romániai egészségügyet, minden orvos és minden beteg érdekében, Kelemen Hunor sem csak a magyar kultúrát, hanem az egész romániai kultúrát akarja jobb állapotba hozni, nem beszélve Borbély Lászlóról, hiszen ami a környezetvédelmi intézkedéseket illeti, ugyanazt a levegőt szívjuk románok és magyarok, és nem mindegy, hogy jó levegőt szívunk-e. Úgyhogy ez a válaszom Norica Nicolainak.
Népújság (Marosvásárhely)

Emlékkönyv
Ezt a könyvet az Erdélyi Szépmíves Céh hagyományait (és az 1990-es újraalakulás utáni évek téblábolásából kivezető útkeresést) éltető igyekezet szülte – olvassuk az Előszóban. – A Céh 1926-ban, 1930-ban, 1934-ben és 1937-ben jelentetett meg hasonló kiadványt. De irodalompártolásra buzdító munkáját felmérő írásokat olvashatunk az 1930-tól kiadott kalendáriumokban is. Az újraalakulás után a Céh vezetését vállalók nem figyeltek eléggé a hagyományokra és ötletekben sem bővelkedtek, amelyek a külföldön is méltán híres könyvsorozat folytatásának gazdasági-szervezési ügyeit megnyugtatóan biztosíthatták volna. * Amikor Szőcs Géza az újraalakulás ötletével megörvendeztetett, folytatja Tar Károly, azt kérdeztem tőle, hogy Kós Károlya van-e vállalkozásához. Költői kérdés volt. Az eltelt öt esztendő alatt bebizonyosodott, hogy ziláltságunk miatt szervezésből elégtelenre vizsgáztunk. Levonva ebből a tanulságot, most, az újraindulás utáni első könyvsorozatunk végén, amikor fiókszervezeteinkre alapozhatjuk irodalompártoló munkánkat, szükségét érezzük annak, hogy alaposabban megismerkedjünk a Céh történetével, célkitűzéseivel, eredményeivel és hibáival. * Megállapíthatjuk, hogy a két világháború között az Erdélyi Szépmíves Céh mellett még sok más könyvsorozat indult, és más írói csoportosulások igyekeztek pótolni, kiegészíteni mindazt, amit a Helikon szerintük nem vallott és vállalt helyesen. Összeállításunk – a rálátást nyújtó évtizedekben – lehiggadt ellentétek végleges feloldására nyújt lehetőséget a különféle vélemények és megítélések egymás mellé állításával. Elfogultságmentességünket a fennen hirdetett erdélyi tolerancia ígéretes győzelmének igézetében tesszük a sajnos ugyancsak hagyományos klikkszellem mai erősödése ellenében. * Az Erdélyi Szépmíves Céh nem egy emberé, nem egy csoporté, hanem minden erdélyi irodalompártolóé. Felhasználható transzszilvanizmusunk értékeit úgy kell átmentenünk a valamikori jobb világba, hogy megmaradásunkat szolgálja. "Bele kell nézni az erdélyi életbe, mennyiben volt munkánk politikum, természetesen nem köznapi politikum, de politikum mégis annyiban, amennyiben a kisebbségi életnek talán a kultúra a legfontosabb területe. Ezen a területen sok tekintetben csak a mi erőnktől függ az építőmunka." Kós Károly hat évtizeddel ezelőtt, a kilencedik Helikon-találkozón elhangzott szavait idézzük figyelmeztetőül. És ajánlásul is arra, hogy a régiek tapasztalatait, az egykori küzdelmekhez sokban hasonló életünkben, Dsidát igenelve "mindig magunkért, de soha mások ellen" sikerrel hasznosíthassuk.
Emlékkő ez a könyv is, amely az előttünk járók munkájához hasonlóan – jövőnket alapozza.
– 1994-ben az Erdélyi Szépmíves Céh gyakorlatilag vezetés nélkül maradt – olvassuk aztán az alaposan megszerkesztett, de nagyon apró betűkkel szedett, mégis szép kötet végén. (Utószó helyett, 2004. június 30.) – Ekkor anyagi juttatás nélkül elvállaltam, hogy rendbe hozom a Céh kilencvenes évek elején összezilált szénáját. Ezt a könyvet kilenc hónapos intézői munkám közben állítottam össze, és 1994-ben képekkel és mellékletekkel, másolásra alkalmas átlátszó famentes (paus) papíron leadtam a kolozsvári Glória nyomdába. * Kós Károly idejében minden ötödik esztendőben készült egy, a Céh munkáját bemutató, a könyvkiadó munkájával elszámoló kötet. Ezt a hagyományt volt szándékomban követni. * Az egyik régi emlékkönyv 28.000 magyarországi előfizető nevét tartalmazza, fedőlapján pedig, a különleges oklevélszerű borítón, Kós Károly jellegzetes betűivel annak az olvasónak a neve áll, akinek ezt a díszes könyvet a Céh megküldte. Ez nyilván 28.000 kézzel címzett kötetet jelentett. * Merthogy eleink nagy becsben tartották a könyvkiadót pártoló tagságot. * Ezt szerettem volna magam is. Ezért terveztem és állítottam össze ezt a könyvet. Ez a kötet képezte volna a Céh belföldön és külföldön egyaránt fiókszervezetekbe tömörült tagsága további növelésének alapját. * Sajnos, nem futotta időmből, el kellett jönnöm, ott kellett hagynom Kolozsvárt, Erdélyt, hogy új életet kezdjek unokáim szolgálatában. * Reméltem, és azóta is remélem, hogy az Erdélyi Szépmíves Céh történetét dokumentumokban bemutató összeállításom, amely többek között tartalmazza a Céh által kiadott könyvek kiegészített címtárát, a Céh íróinak rövid szócikkekbe tömörített életrajzi adattárát is, egyszer majd napvilágot lát. Hiszen ahhoz, hogy intézőségem idején a munkatársaimmal toborzott kétezer-hatszáznyi pártoló tagon kívül Erdélyben, Magyarországon és a világ legkülönbözőbb országaiban továbbiakat is megnyerjünk az Erdélyi Szépmíves Céh tovább éltetése ügyének, nagy szükség lenne egy ilyen, a Céhet teljességre törekvő ismertetőre. * A könyv megjelentetését 1995-re terveztem. Az ESZC tagjai már nagyon várták, és követelték azt a beszámolót, amely a Céh ügyeit megnyugtatóan tisztázza, és jövőjéről, terveiről is bővebben szól. * Sajnos, az anyagiak hiánya miatt, az ESZC-nek ez a beígért könyve sem jelenhetett meg. Svédországból időnként hazatérve hiába szorgalmaztam megjelenését, erre azóta sem került pénz. Közben eltelt újabb hét esztendő. A Céh mindenféle nehézségei, mellőztetése ellenére még él, könyvei is megjelengetnek. * A hiányzó öt esztendőről, miután a Céh elnöke erről folyamatosan megfeledkezett, kérésemre, Kisgyörgy Réka, az ESZC utánam következő intézője elvállalta, hogy megírja a beszámolót, illetve a könyv utószavát. * Ez lehetett volna e kötet harmadik része. Erdélyi Szépmíves Céh 1924-1944 és 1990-1995 részek után magától értődően következnie kellene az 1995-2000, majd a 2000-2005 közötti évekről szóló beszámolóknak, dokumentumoknak. * Tavaly, miután Orbán János Dénesnek a nyakába szakadt a Céh minden elhanyagolt ügye, őt kértem arra, hogy hasznosítsa, fejezze be munkámat. Remélem, hogy előbb-utóbb ez is sikerül neki. Addig is a Magyar Elektronikus Könyvtár révén és segítségével kívánom az érdeklődők elé tárni a megismerésre mindenkor érdemes, dokumentumokból álló Céh tanulságos történetét. * Van egy Utolsó utószó is, ez így zárul: "Végül ezt a könyvet a szerkesztő által alapított skandináviai Ághegy-Liget Baráti Társaság és a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága támogatásával sikerült nyomdába küldenünk az Ághegy Könyvek ötödik, egyelőre kis példányszámú köteteként. Összeállítója reméli, hogy valamikor nemcsak a benne összegyűjtött dokumentumok tájékoztató jellege, hanem gyakorlati útmutató jellege miatt is hasznát veszi a bizonyára hálás utókor. Az Erdélyi Szépmíves Céh történetének tanulságaira minden bizonnyal nagy szüksége lesz majd az utánunk igyekvőknek. Lund, 2009. január végén." * Erdélyi Szépmíves Céh Emlékkönyv 1924–1944, 1990–1995. Összeállította Tar Károly, Ághegy Könyvek, KÖZDOK
B.D.
Népújság (Marosvásárhely)

Kormányzásra készülnek a liberálisok
Varujan Vosganian: A suttogások könyve (Cartea şoaptelor) című önéletrajzi fogantatású, de ugyanakkor a romániai örmény közösséget és a XX. századot egyaránt taglaló könyv bemutatója után állt a sajtó rendelkezésére az író-politikus.
„Az ország rendkívül súlyos gazdasági helyzetben van, a költségvetési deficit már februárban észlelhető volt, és a kormány különböző látszatintézkedésekkel próbál ez ellen tenni. Csökkentek a bérek mind az egészségügyben, mind a közoktatásban, a nyugdíjak vásárlóereje is tovább csökken, most pedig felvetették a katonai nyugdíjak csökkentésének ötletét is. A Boc-kabinet, illetve a Demokrata-liberális Párt (PD-L) tagjainak megtiltották, hogy olyan tévéadóknak nyilatkozzanak, amely bírálni merte a kormányt” – nyilatkozta Varujan Vosganian. A politikus szerint a kormánypárt hiába hangoztatja, hogy a romániai munkanélküliek aránya az európai átlag alatt van, mivel Románia gazdasága soha nem lesz összehasonlítható Németország vagy Franciaország gazdasági helyzetével. A nyugat-európai aktív dolgozók jövedelemszintje más, a társadalmi védőháló erősebb, magyarázta Vosganian. „A közösséget érintő befektetések a kormánynak a politikai klientúrával szembeni engedékenységét mutatják. A Nemzeti Liberális Párt a jövő héten elkezdi a kormány által eszközölt közbeszerzések feltérképezését, továbbá új emberekkel kívánja megerősíteni sorait. A Nemzeti Liberális Párt nyártól elkezdi a kormányzati szerepvállalásra való készülődést.
„A romániai szociális és erkölcsi elégedetlenség, a gazdaság stabilizálódásának hiánya, a növekvő munkanélküliség ezt teszi szükségessé. Az, aki azt mondta, hogy 2010 a gazdasági fellendülés éve lesz, túlzottan optimista volt. Szerintem ez az év a bajok elmélyülését hozza magával” – összegzett a politikus.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár)

Fel kell számolni a központosítást
Az RMDSZ álláspontja szerint megérett az idő a mélyreható decentralizációra, különösen az oktatás és az egészségügy terén: ez ugyanakkor egyfajta válasz a gazdasági válságra is, hiszen egy decentralizált adminisztráció jobban helyt tud állni a nehéz pillanatokban – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes pénteken, Marosvásárhelyen tartott sajtótájékoztatóján. Elmondta: az RMDSZ a központosító mentalitás felszámolására és egy valóban decentralizált társadalom megteremtésére törekszik, és e tekintetben jelentős előrelépést hozhat a készülő oktatási törvénytervezet is.
– Az új oktatási törvény egyértelműen reformot ír elő, és ennek a gerincét a decentralizáció alkotja. Az egyetem előtti oktatás esetében ugyanis az oktatási intézményeket áthelyeznék a helyi, illetve megyei önkormányzatok hatáskörébe, a döntéseket pedig a szülők, a tanárok és az önkormányzat képviselőiből álló iskolaszékek hoznák meg, beleértve az iskolaigazgatók kinevezését is. Ez egy rendkívül fontos reform lehet, ennek érdekében a kormány hétfőn rendkívüli ülés keretében véglegesíti a tervezet szövegét, és ezt reményeink szerint az ülésszak végéig a parlament el is fogadja – mondta a miniszterelnök-helyettes, aki szerint e tekintetben egy másik fontos terület az egészségügy. Kifejtette: az RMDSZ mindenben támogatja Cseke Attila egészségügyi minisztert, aki a következő időszakban végig akarja vinni a decentralizációt, az egészségügyi intézmények áthelyezését a helyi és megyei önkormányzatok alárendeltségébe.
Szabadság (Kolozsvár)

Antal Árpád szerint a PNL erkölcsi kötelesség a kisebbségi törvény megszavazása
A liberálisok számára erkölcsi kötelesség a kisebbségi törvény megszavazása, mivel azt a Tăriceanu-kormány terjesztette be – nyilatkozta Antal Árpád, az RMDSZ sepsiszentgyörgyi szervezetének elnöke. Szerinte ugyanis különös következményei lennének annak, ha a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elhatárolódna a liberális kormányfő által vezetett kabinet kezdeményezésétől. Antal ezt azzal kapcsolatban mondta, hogy Norica Nicolai, a PNL alelnöke csütörtökön Sepsiszentgyörgyön kijelentette: a PNL nem támogatta jelenlegi formájában a kisebbségi törvényt.
Norica Nicolai szerint a PNL jól együttműködött az RMDSZ-szel államigazgatási ügyekben, de nem az efféle „radikális jellegű igények” terén. Az RMDSZ által beterjesztett, a szenátus által hallgatólagosan elfogadott törvénytervezet 16 fejlesztési régió létrehozásáról szól, köztük az egyik Maros, Hargita, Kovászna megyéből állna. A tervezet szerint Romániában 16 fejlesztési régiót és 5 makrorégiót hoznának létre. (Paprika rádió)
Transindex.ro

A tanító és az ő grófi felesége
Újabb memoárral gyarapodott az erdélyi emlékirat-irodalom, jelentette be Markó Enikő, akinek a szervezésében, közeli és távoli ismerősök, barátok, rokonok, egykori tanítványok előtt mutatták be szombaton a Deus Providebit Házban Harmath Ferenc Az emlékek megszólalnak című, 2010-es évjelzettel megjelent könyvét.
A 250 oldalas, pompás kiadvány a kolozsvári Korunk Komp-Press kiadóját dicséri, a szöveget a család részéről Harmath Erzsébet gondozta, szerkesztette Kovács Kiss Gyöngy, a borító Szentes Zágon munkája. A kötet gr. Haller Ilona és Harmath Ferenc támogatásával készült, a fotók a gr. Haller és a Harmath családok tagjainak fényképanyagából származnak. Kedvcsinálónak ajánlom újraolvasni Bodolai Gyöngyi négyrészes sorozatát (Gyémántlakodalom, A Haller család krónikája, Az emlékek megmaradtak, Új élet, új helyen, in: Népújság, Harmónia, 2008. július 24., 31., augusztus 7., 14.), keletkezéstörténetéről pedig egy rész a 223. oldalról: "A 90-es életéveimhez közel jártam, mikor felkértek, hogy a Castellum Alapítvány vagy a Belvárosi szerdák rendezvényein beszéljek emlékeimről, mert a kilenc évtized alatt a nehéz gazdasági viszonyok, a még nehezebb kommunista rendszer a világháború utáni éveinket megkeserítette. Erős, bizakodó lelkülettel, minden nehézség közepette talpon maradva, az embertelen fosztogatást kibírva megmaradtunk! Ezekről az élményekről beszélgetve, többen is biztatva kérték, írjam le emlékeimet, mert naplót vezettem, és beszámolóim érdekesek voltak. Bodolai Gyöngyi szerkesztőnő és Sebestyén Mihály, a Teleki-Bolyai könyvtár őre biztatására írtam le, foglaltam össze élményeimet, emlékeimet, nem mint egy irodalmár vagy író, csupán mint egyszerű ember, egyszerű szavakkal, családom, barátaim, ismerőseim számára." Harmath Ferenc 1919-ben született, jómódú marosvásárhelyi kereskedőcsaládban. Kedves, derűs humorral mesélt gyermek- és ifjúkori éveiről, tanítóskodásáról a Haller István gróf lánya, Ilona-Katalin és fia, Géza mellett. Szólt fellobbanó vonzalmukról az 1924-ben született komtesszel. Szerelmük kiállta a próbát, 1947-ben kötöttek frigyet, akkor ez a "mésalliance" már nem keltett felháborodást a külső és belső száműzetésbe kényszerült/kergetett főúri körökben. Két év múlva pedig amúgy is a kilakoltatottak keserű kenyerén tengődtek, kényszerlakhelyeiken: István gróf, az após Marosvásárhelyen, felesége a Segesvár közeli Erzsébetvárosban, az ifjú pár pedig, a férj tanítóságának "köszönhetően" Dicsőszentmárton közelében, az akkor még 95 százalékban magyar és unitárius Küküllődombón vészelte át a kollektivizálásnak és az ország szocialista szétverésének harminc esztendejét. Tisztes szegénységben, de fölemelt fővel. A mostoha természeti körülményeket (sem villany, sem víz, sem földgáz nem volt még akkor a faluban) kárpótolta a közösség megbecsülése, tiszteletteljes szeretete. (Amit az is bizonyít, hogy egykori tanítványaik közül számosan eljöttek Dombóról, Dicsőből is a találkozásra.) Az édesapa, az 1887-ben Tordán született Harmath Sándor sem úszta meg szárazon, az ő boltját is államosították. Erről is szól Harmath Ferenc, akinek diskurzusa, a szerző minden szerénykedésével vagy annak ellenére: olvasmányos, sőt izgalmas. Egyben pontos, lényegre törő, gazdaságos. Mégis részletezően korfestő. Leírásai kifejezőek, érzékletesek. Fejezetei: Emlékeim, Gr. Haller Ilona életútja, Közös életutunk. A Függelékben kivonat id. Harmath Sándor naplójából 1944. szept. 4-től 1945. szept. 6-ig. Joggal jegyezte meg a könyvet bemutató beszélgetőtárs, Bodolai Gyöngyi, hogy a fordulatos történet filmre kívánkozik. Divatosabban szólva a sztori forgatókönyvért kiált.
A kerelőszentpáli kastély az 1930-as években élte virágkorát, fosztogatása már a második világháború idején elkezdődött, amikor Haller Istvánt internálótáborba hurcolták, s a család nőtagjai Budapesten tartózkodtak. Az elhagyott kastélyt a falu egyes lakói, majd a visszavonuló orosz katonák rabolták tovább. 1945 végén került vissza Szentpálra a család, s a katolikus plébános által megmentett bútorokból a földszinten rendeztek be három szobát. 1949. március 2-án a mindenétől megfosztott család végleg elhagyta Szentpált, ahol Haller Ilona boldog gyermekkorát töltötte. Külön történet a visszaszerzés kálváriája, a fájdalom, hogy amikor, tizenöt évi kérvényezés, kilincselés, pereskedés után visszakapták, már nem sikerült megmenteni a pusztulástól. Meggyalázott állapotában Ilona grófnő soha meg sem nézte. A lelkében élő hajdani kedves képet menti majd magával a sírba. Harmath Ferenc ebben a helyzetben arra törekszik, hogy a Haller család emlékét visszaszármaztassa a köztudatba. Négyszáz éve, 1610-ben telepedett le az első Haller István Kerelőszentpálon, feleségül véve a nagyhatalmú Kendi Ferenc leányát, s hozományként kapva Szentpált, Kerelőt, Marosugrát és Szentmargitát. Új várkastélyt épített, ezt aztán fia, János fejezte be. Fiatal történelemtanár kutató, Kálmán Attila búvárkodásának erdeménye a család története. Újabb könyvbemutatóra számíthatunk tehát, még ebben a hónapban. Harmath Ferenc azt is elújságolta, hogy a négy évszázados Haller-jelenlét emlékére május utolsó szombatján kopjafát emelnek a kerelőszentpáli katolikus templomban.
Bölöni Domokos
Népújság (Marosvásárhely)

Újrakezdések
Az újrakezdések ideje következik a magyarországi belpolitikában, ahol a tegnapi választások eredményeként várhatóan több gyökeres változás áll elő. A hivatalos és a becsült eredmények ismerete nélkül is megállapítható, hogy eltűnik a magyarországi rendszerváltást levezető és meghatározó két párt, a Magyar Demokrata Fórum (MDF), valamint a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ). A Magyar Szocialista Párt (MSZP) várhatóan megalázó vereséget szenved, és történelmi mélypontra kerül. Tagja lehet viszont a magyar Országgyűlésnek a Lehet Más a Politika (LMP) civil kezdeményezésként létrejött párt, amely baloldali zöldpártként határozza meg magát.
A tegnapi választásnak csak egy nyertese lesz, a szélsőjobboldali nézeteket valló Jobbik, amely minden bizonnyal fennállása óta a legjobb eredményt produkálja. A megmérettetés abszolút győzteseként beharangozott Fidesz elsöprő győzelmére is számítani lehetett, de a nyolc éve ellenzékben lévő jobboldali erő fényes diadalát beárnyékolja, hogy a mostani választáson nem is volt ellenfele, hiszen az MSZP önmaga árnyékává zsugorodott.
Elsősorban a szocialistáknak kell újrakezdeniük az építkezést, hiszen meglehetősen kérdésessé vált, hogy a mostani megalázó pozícióból fel tud-e még állni valaha a Magyarországot az elmúlt húsz évből tizenkét évig irányító MSZP, vagy az SZDSZ-szel és az MDF-el együtt a román parasztpárt sorsára jut, és eltűnik a történelem süllyesztőjében. A magyarországi pártstruktúra szétzilálódása azt vetíti előre, hogy újabb politikai erők jelennek meg a következő időszakban, és nem kizárt, hogy visszatérnek a frontvonalba az elmúlt időszakban háttérbe vonult egyes tapasztalt politikusok. Egyelőre az is kérdés, hogy viharvert egykori pártjuk fedélzetére jönnek vissza, vagy újabb politikai konstrukció keretében kezdenek ismét politizálni. A nagy visszatérők között emlegetik többek között Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnököt és Kuncze Gábor egykori liberális pártvezért.
A politikai pártpalettán várható mozgások intenzitását elsősorban a Jobbik választási szereplése fogja befolyásolni. A szélsőjobboldali párt sikerének esetleges megdöbbentően magas arányai ugyanis fokozott mozgósító jelleggel hathatnak a demokrácia iránt elkötelezett magyarországi politikai és civil társadalmi körökben, amelyeket politikailag aktivizálhat a szélsőjobb riasztó előretörése. Az is meghatározó lesz e tekintetben, hogy mit kezd a Fidesz az ölébe hullt egyeduralmával. Hiszen még a kétharmados győzelem híján is kényelmes többségben kormányozhat majd Orbán Viktor, akit hatalmas felelősség terhel a következő négy évben, hogy milyen irányba vezeti Magyarországot.
Az újrakezdés kényszerétől a Fidesz sem szabadul meg, amelynek várhatóan a kormányzás egyedüli felelőseként újból elő kell kotornia naftalinszagúvá vált pragmatikus énjét. A Magyarországgal szomszédos országok vezető politikai köreiben tartanak a Fidesz győzelmétől, még ha Bukarestben ezt egyelőre csak az ellenzéki pártok fogalmazzák meg nyíltan. A román és a szlovák politikai elit által nacionalista pártnak tartott Fidesztől elszoktak ugyanis Bukarestben és Pozsonyban, és többnyire csak az elmúlt nyolc év ellenzékiségére emlékeznek. Viszont a Fidesz legutóbbi kormányzása alatt, 1998 és 2002 között bizonyította, képes racionálisan politizálni, hiszen akkor meglehetősen pragmatikusan alakította Magyarország és szomszédjai diplomáciai kapcsolatait. A Fidesznek ismét rá kell térnie erre az útra, s erre kényszeríti a Jobbik megerősödése is, hiszen Orbánéknak muszáj lesz markánsan érzékeltetniük a közvéleménnyel, főleg Nyugattal, hogy alapjában véve különböznek az ordas eszméket felkaroló Jobbiktól. Ma Bukarestben és Pozsonyban is gyakran egybemossák a két alakulatot, ami a Fidesznek, Magyarországnak és a határon túli magyarságnak egyaránt káros.
A Fidesz egyeduralma az erdélyi magyar politizálásra is minden bizonnyal kihat majd, hiszen az RMDSZ, az MPP és az EMNT tevékenységét mindig Bukarest és Budapest koordinátái határozták meg. Az MPP és az EMNT mindig is a Fidesz csatlósaként működött. Ez a két szervezet eleve meg sem kísérelt önálló erdélyi magyar politizálást folytatni, amit az RMDSZ sikeresen tett az elmúlt húsz évben. A jelek szerint azonban a romániai magyarság legreprezentatívabb érdekvédelmi szervezete is belefáradt az önállóságba, és főként a fiatal vezető nemzedéke révén hajlik a magyarországi pártokkal szemben képviselt egyenlő közelség elvének a feladására. Úgy tűnik, már csak az RMDSZ jelenlegi csúcsvezetősége képviseli töretlenül ezt az elvet, amit azért is lenne kár feláldozni, mert a történelem során bebizonyosodott, hogy a sorsfordító pillanatokban a Magyarországot vezető politikai elit soha nem volt képes megfelelő árnyalt víziót képviselni az erdélyi magyarság sorsának kedvező alakítása érdekében. A Fidesznek elsősorban azt a csapdát kell elkerülnie, hogy magyarországi belpolitikai érdekeknek vesse alá a határon túli magyarokkal kapcsolatos politikáját.
BORBÉLY TAMÁS
Szabadság (Kolozsvár)

BBTE: rossz a tanügyi törvénytervezet
Kifogásolják a tanügyi törvénytervezetet a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatának tanárai, akik elsősorban a koherenciát hiányolják a dokumentumból. Többek közt az egyetemek autonómiáját szabályozó cikkelyeket tartják aggályosnak.
„Az a központosított és erősen bürokratizált rendszer, amely kibontakozik ebből a törvénytervezetből, visszalépés a tanügyi reformok szempontjából, amelyre szüksége van az országnak. Egyébként az egyetemek hallgatólagos átpolitizálása – a kutatás és az egyetemi autonómia megrövidítése mellett – az egyetemi fejlődés elleni legnagyobb merénylet 1989 óta” – áll az oktatók szerkesztőségünkbe eljuttatott közleményében.
A pedagógusok amiatt is elégedetlenek, hogy a törvénytervezet szerint a 65 éven felüli tanárokat nyugdíjaznák, szerintük ez az oktatás minőségének a rovására megy különösen, ami a doktori képzést illeti. Magyari Tivadar rektorhelyettes szerkesztőségünkbe eljuttatott közleményében kifejti, nem a magyar tagozatos oktatók testületi állásfoglalásáról van szó, de akár az is lehetne. Mint hangsúlyozza, a magyar tagozat oktatói ugyanakkor értékelik, hogy a tervezet az eddigiektől eltérően több garanciát tartalmaz arra, hogy a jelenlegi magyar nyelvű felsőoktatás se kerüljön veszélybe, de arra is, hogy más, eltérő keretekben is megvalósulhasson.
Krónika (Kolozsvár)

A romániai lipovánok küzdenek magukért
Háromszáz éve menekültek el Oroszországból a cári üldöztetés elől. Egy részük a Duna deltájába települt. Ma a lipován oroszok hagyományos kultúrájuk megőrzéséért küzdenek Románia különböző részein.
A Fekete-tengerhez közel, a lagúnaszerű tavak és nádasok közepette, a világörökség részévé minősített térségben lévő Sarichioi egyike az első falvaknak, amelyeket még azok az orosz “óhitűek” alapítottak, akik elutasították az ortodox – görögkeleti – vallás XVII. századi reformját. A település 3867 lakosa közül ma is csak mintegy száz a román etnikumhoz tartozó emberek száma, a többiek odahaza és az utcákon is oroszul beszélnek. A templomban a hívők a régi rítust követik, a nagyhét idején éjjel-nappal követik egymást a szláv nyelvű, többórás misék. A nők a templom egyik elkülönített részében vesznek részt a szertartáson, hosszú szoknyát viselnek, fejüket virágos kendővel borítják. A húsvéti miséken sok hívő vesz részt, a hagyományok ma is nagyon erősek. ”Pedig a helyzet sokat változott. A fiatalok a városokba vagy külföldre mentek dolgozni. Közülük sokan megtanultak ugyan oroszul, de jobban szeretnek románul beszélni, könnyebben áll rá a szájuk. A mai esküvők csak egynaposak, nem tartanak két napig, mint régen, így a résztvevők nem éneklik el minden dalunkat, félő, hogy azok feledésbe mennek” – szomorkodik Iuliana Mitri, egy lipován “bábuska”, azaz nagyanya. „A lipovánok élete 200 éven át gyakorlatilag alig változott” – mondja Miron Ignat, e romániai kisebbség parlamenti képviselője. Egyes falvaik a Duna deltájában csak vízi úton közelíthetők meg, más falusi közösségeik pedig az ország északi és keleti részében tömörülnek: elszigeteltségük fontos tényezője volt a tradíciók fennmaradásának. Az urbanizáció és a kommunista kollektivizálás viszont szétszórta őket az országban, ez pedig fellazította a hagyományokat és a nyelvi örökséget. A lipován identitás központi elemét alkotó vallást szigorú korlátozásoknak vetették alá. A kommunista diktatúra 1989-ben bekövetkezett bukása, a modern világ felé történő egyre erőteljesebb nyitás ugyancsak sokat változtatott a helyzeten. A 22 milliós Romániában a hivatalos népszámlálási adatok szerint ma 38 ezer lipovánél, közösségük illetékesei és a történészek 100 ezerre becsülik a számukat. A 28 éves George Frol – sok más társával együtt – elkötelezte magát a lipován kultúra megőrzése mellett. A Sarichioiban született férfi Bukarestben él, ott végezte tanulmányait és ma ott szerkeszti a Zorile című lipován folyóiratot, de sokszor visszalátogat a faluba. “Bukarestből érintkezésbe léphetek az ország különböző részein élő lipovánokkal, és az internet révén több kapcsolatom van Oroszországgal is” – magyarázza Frol. Magában Sarichioiban Vasile Dolghin népi együttest hozott létre, hogy megőrizze a kisebbség zenei hagyományát. A román törvénynek köszönhetően, amely lehetővé teszi a kisebbségek anyanyelvi oktatását, 1732 tanuló vesz részt “orosz anyanyelvi tanfolyamokon”. Oroszország, amely korábban nem sokat törődött velük, ma támogatja ezt a diaszpórát, amely “orosz lelkűnek” érzi magát, de Romániát tekinti szülőhazájának. A közeli Tulcea városában Olimpia és Vladimir Makarov, egy lipován házaspár gyermekeinek is átadja ezt az ősi kulturális hagyományt, “noha a városban ez nehezebb”. Tízéves Andrei fiuk oroszul tanul és elsajátította a régi vallási énekeket. Olimpia, aki ápolónő, bizakodó: “Noha a világ globalizálódik, hiszek a lipovánok jövőjében. Az, amit a gyermekeim megtanultak az identitásunk lényegét képező egyházról, egész életükre szól. Még akkor is lipovánoknak tekintettük magunkat, amikor Spanyolországban dolgoztunk” – mondja. Vladimir pedig hozzáfűzi: “Őseink elmenekültek országukból és sokat szenvedtek, hogy megőrizhessék vallásukat. Most, 300 évvel később nem engedhetjük meg, hogy veszendőbe menjen az, amit ránk hagytak”.
erdon.ro

Hangok és hangulatok
Sokan beszélnek, de a pénznek mindennél és mindenkinél erősebben cseng a hangja.
Április 14-én éppen tíz esztendeje, hogy a Sapientia Alapítvány erdélyi magyar történelmi egyházak vezetőiből álló kuratóriuma elhatározta a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem megalapítását Csíkszeredában, Kolozsváron valamint Marosvásárhelyen létesítendő karokkal.
A csíkszeredai oktatás 2001. október 8-án indult Németh Zsoltnak, a Magyar Országgyűlés Külügyi Bizottsága jelenlegi elnökének rövid és tömör emlékezetes mondatával: győztünk! Az EMTE, más magánegyetemekhez hasonlóan, ideiglenes működési engedéllyel rendelkezik, az utóbbi három esztendőben már több szakot akkreditáltak.
Jelenleg megkezdődött az egész egyetem akkreditálási folyamata, Csíkszeredában például éppen ezen a héten vizsgálódik a parlamentnek az ajánlatot benyújtó szakbizottság. Az akkor kormányon levő Fidesz kezdeményezésére valamennyi magyarországi párt egyetértett az egyetem támogatásával, ez nem változott az MSZP-SZDSZ kormányzás alatt sem, noha a romló gazdasági viszonyok között az egyetem vezetői közül többen is szóvá tették a támogatások viszonylagos csökkenését.
Németh Zsoltnak a székelység számára mindenképpen oktatástörténetet jelző mondata – hiszen az egyetemi távoktatás, a különböző romániai és magyarországi egyetemek kihelyezett tagozatai mellett ez jelentette Székelyföldön az első, úgymond önálló felsőoktatási intézményt – azóta többször is felbukkant a különböző szintű székelyföldi intézményvezetők beszédeiben; különösképpen az akkor még Magyar Polgári Szövetség, később Magyar Polgári Párt irányítói és a székelyföldi polgármesterek használták előszeretettel, mivel a hatásos szófordulatok – szerencsére – nem köthetők semmiféle szabadalomhoz.
A Fidesz székelyföldi kapcsolataihoz azonban az elmúlt évtizedben nem csupán az egyetem vagy éppen az MPSZ, illetve az MPP köthető – a magyarországi politikai pártoktól az egyenlő távolság betartását mindig is szorgalmazó RMDSZ-ről nem is beszélve –, hanem hullámzó, kormányzati pozícióktól függő személyi kapcsolatok mellett a média- és gazdasági érdekeltségek sem megvetendők.
Hogyan alakulnak most, a választási győzelem után a Fidesz székelyföldi kapcsolatai?
Tekintettel arra, hogy Orbán Viktor, a leendő magyar miniszterelnök többször is személyesen biztosította Traian Băsescut, Románia elnökét a két ország szoros együttműködéséről, és nem feledve, hogy az RMDSZ ott van a kormányban, egyértelmű, hogy az RMDSZ és a Fidesz politika kapcsolatai erősödnek mind a román-magyar közvetítés, mind a magyar nemzetpolitika tekintetében.
Az is valószínűnek tűnik, hogy Szász Jenő, a frakciókra egyre jobban széteső MPP elnöke szombaton hiába választatta újra magát az alapszabályzat bebetonozásával és ellenzéke egyes tagjainak a pártból történő kizárásával, mert a Fidesz szemében leszálló ágba került, és a folyamatot csak gyorsítja az Orbán Viktor barátjával, Tőkés Lászlóval való éles szembekerülése. A szócsata azonban nem marad csupán a felszínen, hanem más típusú következményei is lesznek.
Németh Zsolt alig néhány nappal ezelőtt, a magyarság európai uniós lehetőségeiről beszélve, megint elfeledte egykori kedvenc szófordulatát, a Székelyföld „belső anyaországi” szerepét, és a jövőt az egyre erősödő határmenti együttműködésben látja, mivel a külhoni magyarság hetven százaléka ott él. Ami összecseng az önmagát végre-valahára civil egyesületként bejegyeztető Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsnak azzal a meglehetősen ritka megfogalmazásával, miszerint a nemzeti integrációban igen nagy szerepe van az élénkülő gazdasági kapcsolatoknak.
Aki pedig ért a szóból, az jól tudja, hogy mit rejt ez a mondat, és az elkövetkező években leginkább milyen régiókat céloznak meg a magyarországi támogatások. Ami viszont nem jelenti egyben azt is, hogy bizonyos ágazatok – útfeljavítások, közüzemi tevékenység, hulladékgazdálkodás, turizmus stb. – Székelyföldön tevékenykedő, főként Magyarországról, Fidesz-közelből tőkésített cégei ne örvendenének a kormánycserének, hiszen a demokráciában és piacgazdaságban sokan beszélnek, de a pénznek mindennél és mindenkinél erősebben cseng a hangja.
Székedi Ferenc
Új Magyar Szó (Bukarest)

Markó: A reformnak nincs nemzetisége
Az RMDSZ számára a gazdasági válságra is megoldást jelentő prioritás az oktatás és az egészségügy decentralizációja – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa marosvásárhelyi ülése után. A testület a kormányzás első száz napját elemezte, illetve körvonalazta a következő időszak politikai naptárát.
Markó Béla tájékoztatása szerint az új oktatási törvény átszervezi a közoktatást oly módon, hogy az iskolák a helyi közigazgatás hatáskörébe kerüljenek. Az iskolaigazgatók, tanárok kinevezéséről, alkalmazásáról azok az iskolatanácsok döntenek majd, amelyeket az önkormányzati képviselők, a szülői bizottság tagjai, illetve egy-egy iskola tanári közösségének képviselői alkotnak. Ez a tanács dönt az oktatási program megszervezéséről, a tantervről, az iskolák működéséről is.
A törvénytervezetről a mai (hétfői) rendkívüli kormányülésen fognak vitázni – közölte Markó, hozzátéve, az elképzelés szerint június végéig meg kell születnie a törvénynek.
A politikus kifejtette, az RMDSZ mindenben támogatja Cseke Attila egészségügyi minisztert, aki a decentralizáció megvalósításán dolgozik. A terv az, hogy a kórházak átkerüljenek a helyi és megyei önkormányzatok felügyelete alá. Markó szerint a reformra nemcsak a tanügyben és az egészségügyben, hanem az egész társadalomban nagy szükség van.
Újságírói kérdésre válaszolva Markó nevetségesnek minősítette Norica Nicolai liberális párti EP-képviselő kijelentését, miszerint az RMDSZ eltekint az országos problémáktól és kimondottan a magyarokat érintő kérdésekkel foglalkozik. „Cseke Attila nem csak magyar egészségügyet akar, ahogy Kelemen Hunor sem csak a magyar kultúrát, vagy Borbély László sem a magyar környezetvédelmet képviseli” – fogalmazott a szövetségi elnök, aki szerint „a reform nemcsak a magyarok vagy a románok, de az egész társadalom javát szolgálja.”
Új Magyar Szó (Bukarest)

Bodó Barna a magyar támogatáspolitika jövőjéről
Bodó Barna, aki egyébként a kolozsvári Sapientia egyetem tanára, úgy értékeli a magyarországi választások első fordulós eredményét, hogy közben megfogalmazza elvárásait a civil szervezetek szempontjából is, hiszen ő maga aktívan részt vesz az erdélyi magyar civil szféra szervezésében és nem mellesleg ő a temesvári Szórvány alapítvány elnöke is. Lehőcz László beszélgetett a politológus Bodó Barnával.
„A civil társadalom számára meghatározó, hogy azt a támogatáspolitikát, amelyet az MSZP kormányok újragondoltak és intézményileg átszerveztek, azt nemcsak az intézményrendszer, nemcsak a struktúra vonatkozásában gondolják át és szervezzék újra, hanem olyanként is, hogy miként kívánják a határon túli magyarság civil oldalát bevenni ebbe a folyamatba, hiszen Magyarországon a támogatáspolitikának a folyamatába már az előkészítés és a döntések szintjén is a magyar civil társadalom részt vesz. Miközben a határon túli magyar társadalom vonatkozásában a civil társadalomnak juttatandó támogatásokat egyértelműen a határon túli politikai tényezők határozzák meg, ők döntenek ebben a kérdésben és ezt újra kell gondolni."
Erdély.ma

Markó Béla levele Orbán Viktornak
ORBÁN VIKTOR elnök úrnak
Fidesz – Magyar Polgári Szövetség
Tisztelt Elnök Úr!
Őszintén gratulálok a Fidesz-Magyar Polgári Párt nagyarányú győzelméhez az országgyűlési választások első fordulójában.
Úgy vélem, hogy ez az eredmény megteremtette a feltételeit a határon túli magyarsággal kapcsolatos egyértelmű, határozott reform-elképzelések érvényesítésének is. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség álláspontja szerint az elkövetkező időszakban őszinte együttgondolkodásra és minél jobb együttműködésre van szükségünk az eljövendő magyar kormánnyal az erdélyi magyarság helyzetének rendezésével kapcsolatosan. Szoros viszonyt kívánunk kiépíteni annak érdekében is, hogy kormányzati pozíciónkat felhasználva, Magyarország és Románia között valós, mélyreható, működőképes stratégiai partnerség jöjjön létre.
Őszinte tisztelettel:
MARKÓ BÉLA
az RMDSZ elnöke
Románia Kormányának miniszterelnök-helyettese
Nyugati Jelen (Arad)

Elsöprő Fidesz–KDNP győzelem
(MTI) – Elsöprő Fidesz–KDNP győzelmet hozott a magyarországi parlamenti választás első fordulója vasárnap, az eddigi ellenzéki pártszövetség már 206 biztos mandátummal rendelkezik, a kormányzóképes többséghez 194 kell. Az MSZP eddig 28, a Jobbik 26, az LMP 5 mandátumhoz jutott. Még 121 mandátum sorsa kérdéses.
A választás első fordulójában 64,29 százalékos volt a részvételi arány (5,1 millió szavazó), ez valamennyivel elmarad a négy évvel ezelőttitől.
A Fidesz–KDNP pártszövetség mind a 20 területi választókerületben az első helyen végzett.
Az összesített – nem végleges – eredmény szerint a választók 52,76 százaléka (2.666.727 szavazó) a Fidesz–KDNP-re szavazott. Az MSZP 19,3 százalékkal (975.292) a második helyen végzett. A Jobbik 16,7 százalékkal (844.169) a harmadik. Az LMP 7,43 százalékkal (375.310) a negyedik, parlamentbe jutó párt. Az MDF (2,65 százalék, 134.157 szavazat) és a Civil Mozgalom (0,9 százalék, 45.246 voks) nem került be az Országgyűlésbe.
A választás várhatóan 119 egyéni választókerületben lesz érvényes és eredményes, így az április 25-re kitűzött második fordulóban már csak 57 helyen lesz választás.
Sólyom László köztársasági elnök szerint a rendszerváltás óta még soha nem volt olyan egyértelmű és széles a győztes párt támogatása, mint most, ám – mint mondta – ez a bizalom óriási felelősséget ruház a győztes pártra.
Orbán Viktor, a Fidesz elnöke bejelentette: a következő kormány megalakításához szükséges parlamenti többség már rendelkezésre áll. A szikár és prózai tény úgy hangzik: ezt a választást megnyertük – fogalmazott, hozzátéve: "nem egy szokványos választást nyertünk meg, ne féljünk kimondani, ne ijedjünk meg a szavak jelentésétől és komolyságától. Ez a választás egy történelmi választás volt".
Az eredmények azt mutatják, az emberek gyors, mélyreható, megrendítő változást akarnak – mondta Orbán Viktor. "Életem legnagyobb feladata előtt állok" – jelentette ki. Úgy értékelte: a magyar emberek a választás első fordulójának napján ítéletet mondtak, legyőzték a reménytelenséget.
"Ez a győzelem nem a Fideszé, ez a győzelem az önöké, ez a győzelem Magyarországé" – fogalmazott.
Magyarország munkát, rendet, biztonságot akar – értékelte Orbán Viktor, hozzátéve: ez a feladat megoldható, de ehhez szüksége van kivétel nélkül minden magyar emberre.
Az MSZP miniszterelnök-jelöltje, Mesterházy Attila telefonon gratulált Orbán Viktornak. Azt kérte tőle: a nemzet érdekében használja fel a felhatalmazását, ne pedig a megosztásra.
Lendvai Ildikó, az MSZP elnöke kijelentette: pártja elvesztette a kormányzás lehetőségét, de nem vesztette el azt a lehetőséget, hogy az ellenzék legerősebb pártja legyen. Az MSZP megóvja a választási eredményt, ahol alapos okot lát arra; emellett vizsgálatot követel az igazolással szavazók ügyében, továbbá felülvizsgálná a választási eljárási törvény vonatkozó módosítását.
Az MSZP elnöke elmondta: nem lehet kizárni a gyanút, szervezett akció volt az igazolással szavazók voksolása, ezért meg kell vizsgálni, véletlen-e, hogy éppen az urnazárásokhoz közeli időpontban jelentek meg ilyen nagy számban a szavazókörökben.
Elmondta: a párt "él azzal a lehetőséggel és kötelességgel, hogy demokratikus ellenerőt biztosítson". Lendvai Ildikó hangsúlyozta: a két forduló között azon lesznek, hogy ez az erő minél nagyobb támogatást érjen el. Közölte: ahhoz, hogy az MSZP a legnagyobb ellenzéki párt legyen, megvan a kiinduló pont, vannak támogatóik, van programjuk és van eltökéltsége aziránt, hogy "ne hagyja a törvénytelenül készült listákat elővenni".
Vona Gábor, a Jobbik elnöke azt mondta: a magyar emberek kétharmada jobbikos, csak még nem mindenki tud róla. A pártelnök kiemelte, hogy amit elértek, az "nagyon sok": a Jobbik "totális, soha nem látott ellenszélben" megduplázta szavazóinak számát, s ezt a jövőre nézve nagyon biztatónak tartják.
Vona Gábor úgy fogalmazott: voltak közöttük, akik jobb eredményre számítottak, szerették volna megelőzni az MSZP-t. Mint hozzátette, az MSZP "koporsójába" az utolsó szöget ugyan még nem verték be, de még néhány hónap, és őket is "saját halottuknak" fogják tekinteni – tette hozzá.
A Jobbikra szavazóknak üzenve úgy fogalmazott, ez a mintegy egymillió ember biztosítékot kaphat arról, hogy "Magyarország fel fog támadni".
Schiffer András, a Lehet Más a Politika listavezetője kijelentette: a csoda bekövetkezett, mert nemcsak a negyedik legnagyobb pártként bekerültek a parlamentbe, de felülmúlták a közvélemény-kutatók várakozásait. Úgy fogalmazott, amit az LMP elért, az reményt jelent az ország számára, hogy lehet tisztességgel politizálni. Hozzátette, hogy parlamentbe jutásukkal egy új generáció lépett be a politikába, hiszen ők voltak azok, akik a legfiatalabb jelölti gárdával vitték végig a kampányt. Leszögezte, hogy Magyarországon először egy ökopolitikai erő is bejutott a parlamentbe.
Dávid Ibolya, az MDF elnöke bejelentette lemondását, miután pártja nem jutott be a parlamentbe. Azt mondta, "súlyos vereségnek" tartja a pártja által elért eredményt, amelyet a pártját az elmúlt időszakban ért támadásoknak tulajdonított. Az SZDSZ csalódottan vette tudomásul a választási eredményeket, amelynek következtében a demokratikus közép, a konzervatív-liberális összefogás nem nyerte el a választók öt százalékának támogatását – mondta Retkes Attila, az SZDSZ elnöke az MTI-nek.
Seres Mária, a Civil Mozgalom elnöke azt mondta: nincs elkeseredve az eredmény miatt, mert a 0,9 százalékos támogatottság azt mutatja, hogy sok és hatékony munkát végeztek a párt lelkes aktivistái.
Politológusok szerint történelmi siker a Fidesz választási győzelme. A magyar pártrendszerben tektonikus változások indultak el. A Fidesz megszerezheti a kétharmados többséget, ehhez 52 mandátumra van még szüksége.
Népújság (Marosvásárhely)