Március 9-én, vasárnapi istentisztelettel és az azt követő ünnepi műsorral emlékeztek Désaknán a református templomban az 1848–49-es szabadságharcra. Az istentiszteletet követő megemlékező műsor mottójául a tiszteletes a dési 1. sz. Általános iskola irodalomszakos tanárával, Tárkány Margittal közösen Wass Albert hazaszeretetét, a szülőföldhöz, a Mezőséghez való ragaszkodást jelölte meg. A mintegy 60 gyermek által bemutatott zenés-verses összeállítás során forradalmi dalok is elhangzottak – a diákok a fellépést mintegy főpróbának szánták a dési megemlékező ünnepség előtt. Végül Faragó István lelkész a Communitas Alapítvány támogatásával vásárolt, valamint a Heltai Alapítvány adományából származó könyvekkel köszönte meg minden tanulónak a fellépést. /Désakna. A szabadságharcra emlékeztek. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 12/

A napokban hagyta el a nyomdát Csirák Csaba Színházi élet Szatmáron 1898–1918 /Hírlap Könyvek, Szatmárnémeti/ legújabb kötete, amely egyúttal az Otthonom Szatmár megye sorozat 29. darabja is, és amely a Szatmári Magyar Hírlap és a Szent–Györgyi Albert Társaság közti együttműködés gyümölcse. A könyv a címbe foglalt periódus rendkívül gazdagon adatolt szatmári színháztörténete, amely korrajzot nyújt minden egyes évad Szatmárnémetijéről. /Megjelent a Hírlap Könyvek legújabb kötete. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), márc. 12/

A parlament felsőházának jogi bizottsága március 11-én egyhangúlag jóváhagyta, hogy Norica Nicolai, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) szenátora vegye át a testület elnöki tisztségét. Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-szenátor megvált elnöki tisztségétől, azzal indokolva döntését, hogy elveszítette az RMDSZ politikai támogatását az igazságügyi reform megvalósítását célzó tevékenységében. /Nagy B. István: Nicolai a szenátus jogi bizottságának elnöke. = Krónika (Kolozsvár), márc. 12./

Az ukránokra nézve úgymond megalázó, nemzeti érzéseiket megcsúfoló valamennyi idegen jelkép eltüntetését követeli Kárpátalja területéről március 11-én elfogadott felhívásában a lvovi (lembergi) megyei tanács, amelyet kárpátaljai társtestületének címzett. Az okmány arra szólítja fel Ukrajna elnökét, hogy ,,avatkozzék be a kárpátaljai helyzetbe az idegen állami jelképek felállításával kapcsolatos, ukránellenes provokációk megakadályozása érdekében”. Felhívásában a testület egyebek között megállapítja: ,,A Vereckei-hágón, Lvov és Kárpátalja megyék határán több mint egy hónapja épül titokban az a monumentális emlékmű, amely azt hivatott bizonyítani, hogy ott találtak hazájukra – no nem az ukránok, amint az elvárható lenne, hanem – a magyarok. A Nagy-Magyarországot jelképező emlékművet gyors ütemben építik, nem tájékoztatják a sajtót a sietős munkálatokról. Ez lesz Kárpátalja történetének legnagyobb emlékműve, hét méter magasan emelkedik ki a földből, tömege eléri a 600 tonnát. ” A felhívás elfogadását indítványozó Oleg Tyahnibok képviselő a megyei tanács ülésén arra hívta fel a figyelmet, hogy az ,,ukránok nemzeti jelképének, a munkácsi várnak a területén, a hatályos ukrán törvényeket megsértve, visszaállították a magyar Árpád-dinasztia szimbólumát, a 33 méteres turulszobrot”. Tyahnibok azt is állította, hogy Szlovákia, Románia és Lengyelország visszautasította Magyarországnak a kárpátaljaihoz hasonló emlékművek ottani felállítására vonatkozó kérését. Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöksége nyilatkozatban fejezte ki aggodalmát amiatt, hogy egyre erősödő magyarellenes kampány bontakozik ki Ukrajnában. A szervezet nyugtalanítónak nevezi, hogy a korábbi egyéni akciókat követően kezd szervezett jelleget ölteni a magyarellenes kampány, amit jól mutat az a legutóbbi terjedelmes nyilatkozat, amelyben több egyetemi professzor, megyei, városi képviselő, civil szervezet vezetője, s egy ortodox egyházi méltóság intézett példátlan kirohanást a magyar közösség ellen. /Magyarellenesség Kárpátalján. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 12./

Szőcs Géza 1987-ben felkereste Amerikában Wass Albertet. Ha valaki akkor azt mondja neki, hogy a rendszerváltás után a magyar közvélemény egy része még mindig azt a román vádat fogja szajkózni ellene, hogy háborús bűnös, tehát fasiszta, akkor így válaszolt volna: no, akkor az a rendszerváltás sem sikerült a legjobban. A magyar kohéziós erők megroppantak, mutatott rá Szőcs Géza. Wass Albert írásaiban, közéleti szerepléseinek dokumentumaiban nem találjuk nyomát idegengyűlöletnek, nemzetiszocialista ideológiának, más népek vagy nemzetek megsemmisítését célzó szándékoknak. A funtineli boszorkány, az erdélyi román nép életének olyan szeretettel történő ábrázolása, hogy az csak a legnagyobb román prózaírók műveihez hasonlítható. „Ahogyan Esterházy János Szlovákiában, ahogyan Bethlen Béla kormánybiztos Erdélyben történelmileg vitathatatlanul nemes és bátor fellépésének emlékét elhomályosította a „magyar gróf” mint szimbolikus figura ellen primitív panelekkel operáló gyűlöletkeltés, úgy Wass Albertnek is bűnhődnie kellett a származása miatt” – emelte ki Szőcs Géza. Az Egyesült Államokban letelepedő Wass Albert múltját az akkor rendelkezésre álló eszközökkel, a bevándorlási hatóságok és a titkosszolgálatok alaposan és mindenre kiterjedően ellenőrizték, ezt hangsúlyozni kell. Számos próbálkozás történt Wass Albert írói helyének meghatározására, életművének elhelyezésére a magyar irodalom történetében. Ezeket azonban mindig lesöpörte „a mi antiszemita grófunk” fantomjának sztereotípiája. /(Szőcs Géza: A százéves Wass Albert. = Erdélyi Napló, 2008. febr. 20., folyt. : febr. 27., márc. 5., márc. 12./

Bács Lajos bukaresti karmester legutóbb zeneszerzőként szerepelt, a Román Rádió nagytermében mutatták be Márton Áron püspökről szóló miséjének három, eddig még nem játszott tételét. A mise címe röviden: Missa Márton Á. /Tóth István: Márton Áron megidézője. Beszélgetés Bács Lajos Bukarestben élő karmester-zeneszerzővel. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 12./

Mátyás Zsolt Imre Ködszurkáló, avagy egy bohóc nézetei c. egyszemélyes műsora hangzott el az Aradi Kamaraszínházban. (A címbeli ködszurkáló Latinovits Zoltán 1973-ban megjelent könyvére, az egy bohóc nézetei Heinrich Böll német író azonos című regényére utal. A regényre épült az M. Józsa Tímea Ildikó és Mátyás Zsolt által összeállított szövegű előadás). Mátyás Zsolt Imre, a temesvári Csiky Gergely Színház művésze, nagy sikert aratott. /Jámbor Gyula: Mit gondol a bohóc? = Nyugati Jelen (Arad), márc. 12./

Március 11-én Gocz József bemutatta Háromszék második világháborús frontharcosai című könyvét Sepsiszentgyörgyön, a Székely Nemzeti Múzeumban. A kötetet Boér Hunor muzeológus méltatta, egyfajta emlékműnek nevezve a tanulmányt, mely összegzést nyújt 1541 fogságba esett honvédről, 750 frontszolgálatosról és 750 hadiözvegyről. /Albert Levente: Gocz József új könyve. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 12./

Az Alkotmánybíróság elutasította a Nagy-Románia Párt (PRM), a Konzervatív Párt (PC) képviselői és független honatyák megkeresését, melyben a kifogásolták, hogy a választási törvény több alkotmányellenes rendelkezést tartalmaz. Az Alkotmánybíróság Traian Basescu államfővel azonos véleményen van. Basescu államfő szerint a törvény beilleszkedik az alaptörvény keretei közé. A svédországi látogatáson lévő államfő bejelentette, hogy aláírta a törvényt. Gyakorlatba ültetéséhez azonban hátra van még egy kulcsfontosságú mozzanat: az egyéni választókerületek határainak megrajzolása. Újdonságának számít, hogy a megyei önkormányzatok elnökeit is egyéni választókerületekben választják meg. /Alkotmánybírósági zöld út a választási törvénynek. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13/

Elfogadta a szenátus a Konzervatív Pártnak azt a törvénykezdeményezését, amelynek értelmében a Hargita és Kovászna megyében kisebbségben élő románok hivatalból kapnának egy-egy képviselői és szenátori mandátumot a parlamenti választások alkalmával. A felsőház hallgatólagosan fogadta el a törvénytervezetet, amelyet a konzervatívok a kihirdetett választási törvény kiegészítésének szánják. A hallgatólagos elfogadásra azért kerülhetett sor, mert a tervezet benyújtásától számított 30 napon belül a szenátus állandó bizottsága nem tűzte napirendre a kezdeményezést. A végső döntést a tervezetről a képviselőház hozza meg. Az RMDSZ mindannyiszor azon az állásponton volt: amennyiben ezt az elvet nem alkalmazzák azokra a megyékre is, ahol például a magyarok szórványban élnek, és akiknek szintén nincs lehetőségük saját képviselőt és szenátort küldeni a román parlamentbe, akkor ez diszkriminációnak minősül. Eckstein-Kovács Péter szenátor szerint sajnálatos dolog, hogy erre sor került, meg veszélyes is. /Előjogok a székelyföldi románoknak? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13/

Egy héten belül felállítják a rangsort a Temes megyei RMDSZ temesvári és megyei tanácsos-jelöltjei között. A temesvári városi tanácsosi listán öten pályáznának: Bárányi Ferenc volt parlamenti képviselő, ex-egészségügyi miniszter, Dukász Péter színművész, aki az 1990-es években volt már képviselőtestületi tag, Köles János, a megyei RMDSZ volt gazdasági alelnöke, Kiss András ornitológus, muzeológus és Szabó Ferenc tanító, a Bokréta hagyományőrző csoport vezetője. A megyei tanácsosi listán szintén öten pályáznak, Köles János ide is beadta a jelentkezését. Halász Ferenc megyei RMDSZ-elnököt az alapszabályzat értelmében megilleti a listavezetői hely. A többiek: Fazakas Csaba, a Temesvári Református Egyházmegye esperese, Kaba Gábor zsombolyai polgármester és Szász Enikő, a Csiky Gergely színház ex-igazgatója, volt megyei tanácsos. /Pataky Lehel Zsolt: Helyezkedés Temes RMDSZ-es jelöltlistáján. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 13./

Erőteljes nacionalista kampány folyik Ukrajnában a magyar szimbólumok helyreállítása kapcsán, amely már kisebb diplomáciai súrlódást is okozott Kijev és Budapest között. Ukrán szélsőségesek elsősorban a vereckei honfoglalási emlékmű tervezett felavatása, valamint a munkácsi turulmadaras alkotás visszaállítása miatt tiltakoznak. Emiatt Sólyom László köztársasági elnök a napokban lemondta ukrajnai útját, sőt a magyarok bejövetelének emléket állító alkotás március 14-ére tervezett avatóünnepsége is későbbi időpontra csúszik. Ungváron március 12-én mintegy félszázan tüntettek a szélsőjobboldali Ukrán Nacionalista Kongresszus és más szélsőséges szervezetek felhívására a vereckei emlékmű és a Kárpátalján szerintük erősödő ruszin szeparatizmus ellen „Kifelé Ukrajnából a magyar imperializmussal!” és „Nemet mondunk a külföldi provokációkra” feliratokkal. Válaszként a kárpátaljai megyei tanács visszautasította az ukrán nacionalista szervezetek vádjait. A 150 ezres lélekszámú kárpátaljai magyar közösség 1996 óta szorgalmazza emlékmű felállítását annak a 2,5 méter magas, régi obeliszknek a helyére, amelyet a Kárpát-medencébe bevonuló honfoglaló magyarok tiszteletére emeltek a Vereckei-hágón, és amelyet 1964-ben lebontottak. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) több mint tíz évvel ezelőtt már kísérletet tett az emlékmű felállítására – felkérésére Matl Péter szobrászművész neki is látott az alkotásnak –, de az ukrán hatóságok „megfelelő engedélyek hiányában” megakadályozták a tervet. Az emlékmű felállítását korábban támogatásáról biztosította Viktor Juscsenko ukrán államfő is. Idén januárban a probléma rendezésére létrehozott szakértői bizottság úgy határozott, hogy Matl Péter fejezheti be a szoborkompozíciót, amelynek költségét a magyar állam vállalta fel. Az épülő emlékművet a Szvoboda Összukrajnai Szövetség Voliny megyei szervezete a napokban a magyar állam jelképének nevezte, és a Vereckei-hágón kialakítandó park szerinte Magyarország egykori határát állítja vissza. A munkácsi turulmadaras emlékmű egy héttel ezelőtti visszaállítását a zakarpat.info ungvári internetes hírújság bírálta élesen. Erdélyben Aradon az 1890-ben felavatott Szabadság-szobrot 1925-ben a Ion. I. C. Bratianu vezette román kormány eltávolíttatta, a szoboregyüttes darabjait 1999-ig az aradi várban őrizték, amikor Radu Vasile kormánya átadta az aradi minorita rendnek. A restaurált alkotást 2004. április 25-én avatták fel újra, az aradi Tűzoltó téren román nacionalisták füttykoncertje közepette. Mátyás király 1902-ben felavatott kolozsvári lovas szobrának talapzatáról az 1918-as impériumváltást követően a román hatóságok eltávolíttatták a magyar címert, 1945-ben pedig a Mátyás király feliratot a semleges Mathias Rex szövegre cserélték. 1992. december elsején Gheorghe Funar akkori polgármester az 1932-ben egyszer már elhelyezett, „A csatában győzedelmes volt, csak saját nemzetétől szenvedett vereséget Baiánál, mikor a győzhetetlen Moldva ellen indult” – feliratú táblát illesztetett a talapzatra Mátyás román eredét, illetve Stefan cel Mare moldvai vajda elleni sikertelen portyáját bizonygatva. A Maros megyei Fehéregyháza melletti Ispánkútnál Petőfi Sándor feltételezett elestének helyén álló, 1969-ben leleplezett emlékművén a kőbe faragott Petőfi-arcképet az 1990-es évek elején ismeretlenek kalapáccsal rongálták meg, emiatt 2005-ben bronz féldomborműre cserélték ki, majd az emlékművet restaurálták. Az 1911-ben felavatott pozsonyi Petőfi-szobrot többször meggyalázták, legutóbb 2007 tavaszán levágták a költő és a múzsáját jelképező szoboralakok kezét, az alkotás sérülékenyebb részét „lefaragták”. /B. E. L. : Kárpátaljai emlékművita. = Krónika (Kolozsvár), márc. 13./

A magyar identitásvesztés leghangsúlyosabb a szórványfalvakban és nagyvárosokban. Enyhítése érdekében perspektívabővítésre lenne szükség a szórványpolitikában – mutatott rá Kiss Tamás szociológus. A Fehér megyei Tür nevű falucskában a lakók családneve: Szabó, Tarkó, Nemes, de a magyarul elhangzó köszönést románul viszonozzák. Ádámos az utolsó település, amelynek a neve magyarul is szerepel a helységnévtáblán. Tür falucska még jelzőtáblával sincs ellátva: se magyarul, se románul. Kémenes Lóránt gyergyószentmiklósi római katolikus plébános, amikor tavaly megkapta kihelyezését az érsekségtől, nehezen akadt a falura. Magyarul beszélők alig vannak. A plébános két nyelven prédikál. Türben már régen nincs magyar iskola. Balázsfalván is csak nehezen lehetett megmenteni az iskola magyar tagozatát: Kémenes plébános elvállalta a magyar nyelv és irodalom tanítását, hogy megmenthessék az iskolát. A balázsfalvi általános iskola magyar tagozatán jelenleg I–IV. osztályba nyolc gyerek jár, az általános iskolába összesen 28. „Leginkább románul beszélünk már a családban és a barátaimmal is. Az iskolában jó, mert gyakrabban hallom a magyart, mint otthon” – mondja az egyik gyerek. „Minden évben újra kell vívni a harcot a magyar oktatásért” – vallja a tanító néni, Marginean Adél. Balázsfalva 13 ezer lakosának öt százaléka magyar, legtöbbjük vegyes házasságban él. Az asszimiláció súlypontjai nem a dél-erdélyi szórványfalvak, hanem a nagyvárosok, Brassó, Temesvár, Arad, Kolozsvár vagy Nagyvárad lakótelepei – magyarázta Kiss Tamás. /Barabás Márti: Az asszimiláció színterei. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 13./

A gyimesbükki Deáky András nyugalmazott tanár szigetépítő – olyan sziget, ahol az elcsángált csángók megint találkozhatnak. A több kötetre való vendégkönyv tizennyolc év gyimesbükki történéseinek dokumentációja lehet. Deáky szigetén nem csupán a saját telkén létesített panziója értendő, hanem szellemi sziget is. A panzió mellett van az a monumentális szoboregyüttes, melynek készítője, a bákói csángó képzőművész Szent István királyt abban a pózban ábrázolja, amint felajánlja koronáját a Szűzanyának. A gyimesbükki vám még a magyar vasúti társaság által 1870-ben építtetett legkeletibb őrház, melyet most restaurálnak. Megújultan, falai között Bilibók Ágoston vasúttörténeti gyűjteményével fogadhatja az anyaországból érkezőket, az avató ünnepségre talán Sólyom László köztársasági elnök is megérkezik. Deáky nem nézhette a régi román–magyar határon levő őrház pusztulását. Megvásárolta és gyűjtést kezdeményezett a restaurálására. /Kristó Tibor: Deáky András szigete. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 13./

„Ha röviden jellemezni kéne a rádiót, akkor következetesség és megújulás lenne a jelszavunk” közölte Rostás Péter István, a Kolozsvári Rádióstúdió főszerkesztő-helyettese azon sajtótájékoztatón, amelyre a rádió 54. születésnapja alkalmából került sor. Három szakaszra osztható ez a történelem, fejtette ki Rostás Péter István: 1954 márciusától egészen 1985 január közepéig, az 1990-es újraindulás, valamint a ’90-től errefele tartó periódusra. A felmérések szerint hétfő és péntek között 80 000 hallgatót számlál a reggeli csúcs az adásbelépésnél, délután pedig a Napóra kezdetekor mintegy 26 200-an hallgatják őket. A szombat reggeli nyolc órás kezdéskor 149 000 hallgatójuk van. Maksay Magdolna, a magyar adás osztályvezetője elmondta, naponta nyereményjáték várja a hallgatókat. Maksay Magdolna az elmúlt év augusztusában vette át a magyar szerkesztőség irányítását. /Köllő Katalin: 54 éve szól a rádió Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14/

A vissza nem szolgáltatott, elkobzott ingatlanokat szándékozik összesíteni az a munkacsoport, melyet Tőkés László EP-képviselői irodáiban hoznak létre. Kulcsár Terza József, a székelyföldi iroda vezetője elmondta, egy hónapos működésük alatt szembesültek azzal, hogy a gondokkal hozzájuk fordulók kilencven százaléka megoldatlan erdő-, föld-, épület-visszaszolgáltatás miatt kéri segítségüket. Ezért döntöttek a munkacsoport létrehozataláról, és április elsejétől Erdély minden nagyvárosában kezdik összesíteni az erre vonatkozó adatokat. Amint elkészül a leltár, Tőkés László az Európai Parlament segítségét fogja kérni. /Farkas Réka: Összesítik a vissza nem szolgáltatott ingatlanokat (Munkacsoportot hoz létre Tőkés László) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 14./

Március 15. közös megünneplését a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP) kezdeményezte, és a meghívást elfogadva az Európai Parlament közelében található Petőfi-szobornál jelen voltak mind a különböző magyarországi pártok, mind az RMDSZ EP-képviselői, miként Tőkés László, jelenleg független erdélyi EP-képviselő is. A megemlékezés részvevői egyetlen közös, nagy koszorút helyeztek el a Petőfi-szobornál. /Március 15. Strasbourgban. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 14./

Marosvásárhelyen Borbély Lászlónak több esélye van most, mint négy évvel ezelőtt nekem – jelentette ki Kelemen Atilla. RMDSZ Maros megyei szervezetének. Mint ismeretes, négy évvel ezelőtt az RMDSZ-t Kelemen képviselte a Dorin Florea, akkor még független, de több román párt által támogatott politikus elleni harcban. A szövetség jelöltje csúfos vereséget szenvedett, lényegesen kevesebb szavazatot szerezve, mint az RMDSZ listáin induló tanácsos-jelöltek. Négy évvel ezelőtt Florea a magyar nemzetiségű választópolgárok szavazataival biztosította kényelmes győzelmét. A közvélemény-kutatások ismét azt jósolják, hogy a két mandátumot letöltő, jelenleg PD-L-s polgármester a magyarok támogatásával harmadjára is székbe kerülhetne. /Szucher Ervin: Kelemen: Borbély jobb, mint én. = Krónika (Kolozsvár), márc. 14./

Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke szerint az RMDSZ mocskos kampányt folytat az MPP ellen, az RMDSZ megbízottjai több személyt felkerestek a Kárpátokon túli megyékben, akiket anyagi juttatás fejében megpróbáltak meggyőzni, hogy tegyenek bűnvádi feljelentést az ügyészségen, amelyben azt nyilatkozzák: az alakulat beleegyezésük nélkül használta fel személyi adataikat. A politikus úgy tudja, a rivális politikai szervezet előre megszerkesztett formanyomtatványokat bocsátott az MPP Neamt és Galac megyei, valamint bukaresti támogatóinak rendelkezésére, az akciót pedig Fekete Emőke, az RMDSZ államtanácsosi rangú jogásza irányítja. „Hangfelvétel megvásárlására kaptam ajánlatot, amely bizonyítja, hogy Fekete Emőke utasításokat adott az aláírások hitelességének ellenőrzésére. Erkölcsi okokból visszautasítottam a vásárt, mert nem kívánok leereszkedni az RMDSZ mocskos módszereinek színvonalára” – nyilatkozta Szász. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke visszautasította az MPP-elnök vádjait. Fekete Emőke államtanácsos azt nyilatkozta, értetlenül szemléli Szász állítását. „Mi kizárólag korrekt eszközökkel ütköztetjük elképzelésünket az MPP-ével” – mondotta az RMDSZ-tisztviselő. Fekete Emőke a bukaresti törvényszékhez fordult az MPP bejegyzési dossziéjának tanulmányozása végett. Elismerte: a dosszié áttanulmányozásakor betekintést nyert az MPP-támogatók aláírását tartalmazó ívekbe is. /R. Sz. : Manipulált aláírók? = Krónika (Kolozsvár), márc. 14./ Az RMDSZ-t vádolja Szász Jenő MPP-elnök amiatt, hogy az MPP bejegyzése húzódik. Szerinte az RMDSZ nyomást gyakorol MPP-listákat aláíró személyekre: ne ismerjék el aláírásuk hitelességét. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke elutasította Szász vádjait, mondván: „az MPP bejegyzése nem az RMDSZ dolga”. „Szász alighanem valami disznóságot művelt, és most az RMDSZ-re keni” – tette hozzá. /Az RMDSZ-t támadja Szász. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 14./

A megyei tanács elnökének, alelnökeinek telefonszámlájáról, külföldi kiszállásaikról, a felvett napidíjakról, illetve a kőröspataki bányarehabilitációra folyósított költségvetési összegekről és a megye önrészéről kért részletes kimutatást az MPSZ sepsiszéki elnöke, Gazda Zoltán. Február 11-én iktatták kérését, és a jogszabály értelmében harminc napon belül kellett volna hivatalos választ kapnia.,,Válasz egyelőre nem érkezett, és a megyei önkormányzatnál dolgozók által kiszivárogtatott hírek szerint olyan riasztó értékek jöttek ki, hogy Demeter János tanácselnök zárolta az összeállított dokumentumokat, és megtiltotta azok kiadását” – mondta sajtótájékoztatóján Gazda. Kifejtette, ha nem kapják meg a kért információkat, élnek törvény adta jogukkal, és panaszt tesznek a prefektúrán. Az MPSZ az elmúlt négy esztendőre vonatkozó adatok nyilvánosságra hozatalát kérte. A múlt évről szóló, az intézmény honlapján is megtalálható jelentésből kiderül: a megyei tanács igen intenzív külföldi kapcsolatépítést folytatott. Az év 365 napjából 145-öt töltött határokon kívül egy kisebb vagy sokfős delegáció. Nagyon sok magyarországi út szerepel a beszámolóban, de több ízben jártak Brüsszelben, és a hivatalos küldöttségek Svédországtól Franciaországig, Olaszországtól Spanyolországig, illetve Svájcig számos európai államot beutaztak. /Farkas Réka: Elszámoltatják a megyei tanácsot (Nem érkezett válasz az MPSZ hivatalos kérésére). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 14./

Szatmárnémeti: Ismét központi helyet kérvényeztek templomépítéshez a görögkeletiek. A Golescu híd városközpont felőli lábánál épülhet meg Szatmárnémetiben a leendő Szűz Mária Mennybemenetele ortodox templom. A városi képviselő-testület elvi beleegyezését adta ehhez az elhelyezéshez, miután tavaly az ortodox egyház kénytelen volt elállni attól a szándékától, hogy a régi főtérhez közelebb építkezzen. Az építendő templom ügye korábban felborzolta a kedélyeket, főleg a helyi magyarság körében keltett visszatetszést az, hogy az ortodox egyház eredetileg a központi parkot akarta megszerezni új kegyhelye számára. Végül – politikai alku eredményeképpen – az Árpád utcai parkot kérték, a Szent Mihály és Gábriel Arkangyalok templom közvetlen szomszédságában. Az RMDSZ-es többségű városi képviselő-testület ehhez már elvi beleegyezését adta, viszont mire kidolgozták a határozattervezetet, megjelent az új törvény, amely nem engedte meg az építkezést. /Babos Krisztina: Katedrális a híd lábánál. = Krónika (Kolozsvár), márc. 14./

A magyar és román miniszterelnök üzenetet küldött az erdélyi magyaroknak. Gyurcsány Ferenc „Tisztelt Külhoni Magyar Honfitársaim!” címzéssel a határok nélküli közös Európáról beszélt, hozzátéve, Trianonra Schengen, a közös Európa lehet a magyarok egyetlen, valódi válasza. Calin Popescu Tariceanu kormányfő köszöntötte március 15-e ünnepét, amely a magyar nemzet történelmének fontos dátuma. „2008-ban, minket, románokat és magyarokat összekötnek közös megvalósításaink, de azok a célok is, amelyeket magunk elé tűztünk”. „Románia európai identitását erősíti az etnikai harmónia és az állampolgárok közötti szolidaritás. ” Tariceanu szerint „a román–magyar viszony példaértékűvé vált a térségben”. /Gyurcsány és Tariceanu üzenete március 15. alkalmából. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 15./

Március 11-én a Tricolorul című román lap fő helyen, színesben közölte le a magyar kokárda fényképét, ráadásnak melléje a meghívó szövegét: az 1848-as forradalom 160. évfordulója alkalmából az RMDSZ március 15-én Marosvásárhelyen, a Székely Vértanúk emlékművénél szervezi meg országos központi ünnepségét, hogy általa újra demonstrálja minden magyar összetartozását. A Tricolorul a szélsőségesen sovén-nacionalista Nagy-Románia Párt napilapja, ilyen minőségében a kokárdát és meghívót bűnjelnek szánta. A szalagcím: A magyar soviniszták románellenes kiáltványokkal árasztották el Erdélyt. Ezt a vészjósló leleplezést hivatott bizonyítani a piros-fehér-zöld kokárda és a mellékelt meghívó, noha ezekben nyoma sincs magyar sovinizmusnak, románellenességnek. A Romania Mare (a Tricolorul testvérlapja) március 14-i számának egyik öles címe: Figyeljünk oda, mi készül március 15-re; ne mondjátok, hogy nem szóltunk idejében. Még nagyobb veszélyt jósol egy másik cím: A magyar soviniszták készülnek szétdarabolni Romániát. A cikk szerint az RMDSZ, a Magyar Polgári Szövetség és a Székely Nemzeti Tanács „veszett kutyái” Hargita, Kovászna és Maros megyét ismét ki akarják szakítani az ország testéből. Népgyűlést hívnak össze Marosvásárhelyre, de a Nagy-Románia Párt és elnöke, Corneliu Vadim Tudor leleplezi a „barbárok” szándékait, akiket már rég be kellett volna vetni a Balatonba, hogy ott kiáltsák ki az autonómiájukat. Hasonló tartalmú eligazítást tartalmazott a Romania Mare hetilap március 7-én: Hargita és Kovászna megyében etnikai tisztogatás folyik, minek következtében az itteni románok türelme elérte a végső határt. Mi a megoldás? A lapszám Unguri rovatának szalagcíme így hangzik: Március 15-én a magyarok ismét kiviselik magukat. Románok, vessétek magatokat rájuk, rájuk, rájuk, az édesanyjukra is! A cikk közli: mivel Corneliu Vadim Tudor és Gheorghe Funar résen áll, Hargita és Kovászna megye nem kerül a „fasiszta Magyarország” tulajdonába. A román extrémizmus évről évre ugyanígy próbálkozott március 15. megünneplésének betiltásával. Fő érve mindannyiszor az volt, ami ma is: a népgyűlések ki akarják mondani Erdély Magyarországhoz csatolását. A Vatra Romaneasca 1995. június 1-jei nyilatkozata leszögezte, hogy ezek az ünnepségek „az RMDSZ hungarista, szecesszionista, irredenta politikájának megnyilvánulásai”, amelyek polgárháborút robbanthatnak ki. 1998. március 14-én a Nagy-Románia Párt is közleményt adott ki: március 15. megünneplése a románság megalázása, ezért be kell tiltani. Gheorghe Funar, akkor még a Román Nemzeti Egységpárt és Vatra Romaneasca élharcosa jelezte: „magyar invázió készül, hogy kiszakítsa Erdélyt Románia szívéből. ” /Barabás István: Kinek veszélyes? = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 15./

A székelyudvarhelyi RMDSZ megtartotta a városi és megyei tanácsos, illetve a polgármester jelöltállítási küldöttgyűlését. Székelyudvarhely RMDSZ-színekben induló polgármesterjelöltje Bunta Levente megyei tanácselnök lett. A városi tanácsosi helyekre 21 székelyudvarhelyi jelöltette magát, az első helyen Biró Enikő, az RMDSZ székelyudvarhelyi városi szervezetének elnöke áll, őt követi dr. Nagy Levente, Benedek Árpád Csaba, Géczi Levente, Csáky Jenő, Novák Károly István, dr. Hermann Gusztáv Mihály, Magyari Magdolna és Gergely László. A megyei tanácsosjelöltek listáján hét név áll, az élen Bondor István főtanfelügyelő, majd Bunta Levente, Sófalvi László, Birtalan József, Ványolós István, Benedek Árpád Csaba és Incze Zoltán következnek. /Szász Emese: Polgármesterjelölt Bunta Levente. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 15./

A kézdivásárhelyi Bod Péter Tanítóképző és Apor Péter Iskolaközpont tanárai és diákjai március 14-én lerótták kegyeletüket a Hargita megyei Nyergestetőn, ahol 1849. július 31-én és augusztus elsején a bélafalvi Tuzson János őrnagy két zászlóalj gyalogossal és alig nyolc ágyúval hősies küzdelmet vívott a túlerőben lévő orosz–osztrák csapatok ellen. Az utókor a csata helyszínén emlékművet emelt, ahol minden évben a nyergestetői hősökre emlékeznek. A tömegsírnál a bélafalvi Tuzson János Hagyományőrző Társaság, a gelencei Bodor György Közművelődési Egyesület és a Sobri Jóska Dunántúli Betyárok Csapata állt díszőrséget. Leleplezték a 15/2. Székely Határőr Gyalogezred hagyományőrző csapatának gelencei ütege és bélafalvi szakasza által felállított emlékművet, vitéz Kelemen Dénes alkotását. /Iochom István: Nyergestető hős védőire emlékeztek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 15./

Március 14-én az aradi Ioan Slavici Színházban kissé foghíjas nézőtér előtt került sor a március 15-i ünnepi előadásra. Bognár Levente alpolgármester köszöntötte az egybegyűlteket, majd meleg szavakkal ecsetelte az évfordulót, az összefogás fontosságát. Szavalatok és énekszámok mellett a kivetítőn Latinovits Zoltán szavalatait láthatták a megjelentek, majd szegedi és békéscsabai művészek léptek fel. A szervező, az RMDSZ Arad megyei szervezete a résztvevőket állófogadáson látta vendégül. /Balta János: Ünnepi előadás Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 15./

Egész napos rendezvény keretén belül emlékeztek meg március 14-én Nagyenyeden 1848 március 15-re a Bethlen Gábor Kollégiumban. A diákok történelmi jellegű képkiállításon vettek részt, ahol Kónya Mária történelem szakos tanár a Szent Koronáról tartott előadást. Az ünnepség a díszteremben folytatódott ahol a Kónya Tibor iskolalelkész irányítása alatt cserkészcsoport zenés irodalmi összeállítással elevenítette fel március 15-ét. Az esemény fénypontja az elemisták ének- és táncbemutatója volt. A várudvaron megkoszorúzták a Széchenyi István emléktáblát. /Szakács Bálint: Ünnep a Bethlenben. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 15./

Ki mennyire elégedett az iskolai vallásoktatással, erre keresték a választ a riportban. Arad megyében különösebb gondok, panaszok nincsenek a vallásoktatásra, legalábbis hozzánk nem érkeztek el – mondta Pellegrini Miklós főtanfelügyelő-helyettes. Szerinte nem fogadható el, hogy a vallásoktatás tantárgyszerűen folyik. A megye magyar nyelven (is) oktató iskoláiban a diákok általában református, katolikus vagy evangélikus vallási nevelésben részesülnek, attól függően, hogy az illető településen milyen felekezet erősebb, melyiknek van több híve. Az aradi magyar baptisták még nem próbálkoztak hitoktatással az iskolákban. A szórványban más a helyzet. Erre jellemzőbb példa Borossebes, ahol évtizedekkel ezelőtt sokkal erősebb, nagyobb létszámú katolikus és református közösség élt, mára viszont szinte teljesen elfogytak a hívek. A borossebesi magyar gyerekek ma már kénytelenek román iskolába járni, így a vallásoktatás kérdése is megpecsételődött. Sajgó Katalin egy ideig még az iskolában tartotta egy szűk csoportnak a vallásórákat, ma viszont már saját otthonában gyűlnek össze a megmaradt katolikus vallású diákok. A reformátusoknál rosszabb a helyzet. Balla Sándor lelkész elmondta, felkereste a három református gyermek szüleit, hogy az iskolában, vagy nála, a parókián szívesen oktatná őket, de a szülők elzárkóztak, mondván, hogy nem engedik egyedül el csemetéiket. Inkább ortodox vallásórára járnak. Temes megyében kiemelten vallásos nevelést biztosít a Gerhardinum Római Katolikus Líceum, a megye valamennyi iskolájában folyik hitoktatás. Valamennyi felekezethez tartozó gyereknek van rá lehetősége, hogy az iskolában vagy a templomban, anyanyelvén vallásos nevelésben részesüljön. Temes megyében a katolikus hitoktatás hét nyelven folyik: magyarul, németül, románul, horvátul, bolgárul, szlovákul és csehül is. Fazakas Csaba református esperes elmondta: megyeszerte minden református felekezethez tartozó gyereknek biztosítják a lehetőséget, hogy anyanyelvén részesüljön vallásos nevelésben. A vallásoktatás kérdése Fehér megyében a magyar nyelvű iskolákban, nem szült vitákat. Magyarlapádon iskolában a gyerekek egytől egyig reformátusok. Hunyad megyében akad néhány olyan gond, ami sokakat érint, de kevesen beszélnek róla nyíltan. A szórványközösségekben a szülők nyíltan nem vállalják, hogy ellenszegüljenek az iskolai vallásoktatásnak. Jelenleg a többségi, ortodox vallású diákok mellett saját vallásoktatókkal rendelkeznek a római katolikus, református, baptista és pünkösdi vallású gyermekek. A vallásoktatónak számtalan kritériumnak kell megfelelnie. Rendelkeznie kell megfelelő iskolai (teológiai vagy vallástanári) végzettséggel. A szórványvidéken kevés a magyar gyermek, a legtöbb tagozatos iskolában a vallástanórákat nem lehet kellőképpen megfizetni. Ezért kevés a szakképzett vallástanár is, szakképzetlen személy végzi az oktatást, vagy az ezerféle gyülekezeti gonddal leterhelt lelkipásztor. /Irházi János, Pataki Zoltán, Szakács Bálint, Gáspár-Barra Réka: Vallásoktatás az iskolában. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 15./

A Duna TV a Kolozsvári Magyar Operával és a Román Televízióval koprodukcióban reprezentatív sorozatban mutatja be napjaink legjelentősebb zeneszerzőit. Az egyes portréfilmek középpontjában egy-egy szerző jelentős alkotása teljes egészében elhangzik, ezeket a Magyar Opera a szerző jelenlétében nyilvános hangversenyen is bemutatja. Az első hangverseny március 20-án lesz, ezen Csíky Boldizsár Gulág című kompozícióját, Csemiczky Miklós Vonósszonátáját és Orbán György Második szerenádját hallhatja a közönség. A hangverseny karmestere és műsorvezetője Selmeczi György. A Magyar Opera szimfonikus zenekara mellett közreműködik a Kulcsár Szabolcs vezette férfikar is. /Kortársaink köszöntése I. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./

Újabb meghitt hangulatú rendezvénnyel kedveskedett tagjainak a Várandósok Klubja Kolozsváron. Az Életfa Családsegítő Egyesület keretében tevékenykedő csoport fennállásának mintegy másfél éve óta több tucat baba született, ezúttal az év első harmadának szülötteit, illetve a klubtagok nagyobb gyermekeit ünnepelték közösen. A következő rendezvényekbe bekapcsolódnak majd a több mint tíz éve működő Kismamaklub tagjai is. /Ez a nap más, mint a többi. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./