A Felsősófalvi Innovatív Egyesület, a református egyházközség és Parajd község polgármesteri hivatala szervezésében falunapot tartottak Felsősófalván. Az ünnepi istentisztelet keretében a parajdi és felsősófalvi dalárdát hallgatta a háromszáz főnyi gyülekezet és vendégeik. Hagyomány, hogy majdnem minden évben a helyhez hű „elszármazottak” egy-egy könyvvel tisztelegnek szülőfalujuknak. Kis könyvtárnyivá gyarapodtak a tanulmányok, megjelentetett kordokumentumok. Idén Kovács Mózes Élt egyszer egy Ész Mózsi című könyvét mutatták be a közösségnek. A főszereplő a helység közismert, kiváló egyéniségű ezermestere volt. Épített, szerelt, feltalált, faragott, hangszert készített, székely kapukat állíttatott. Élettörténetét nyolcvan év körüli fia, a híres történetmondó, idegenvezető rögzítette. Az emlékezés második kötete a mostani. „Megtalálta azt a titkos kulcsot, amellyel megkeseredés nélkül lehet élni ebben a közösségben: többet adott, mint amennyit kapott” – summázta. Zepeczaner Jenő, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum igazgatója, aki a mű sajtó alá rendezését segítette. /(M. M.): Megkeseredés nélkül élni a közösségben. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 10./

Lihor-Laza László képzőművész alkotásaiból nyílt kiállítás Temesváron. Dávid Károly egyetemi tanár megnyitó beszédében arról szólt, hogy a festmények, kollázsok, tárgyak, installációk, pop-art alkotások az utóbbi évtizedek művészeti irányzatainak stílusjegyeit viselik magukon, mégsem bántó ez a sokféleség. /(Sz. I.): Sokféleségében is egységes kiállítás. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 10./

A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint Gigi Becali lekörözte a Nagy-Románia Pártot (PRM) és legfőbb riválisát, Cornaliu Vadim Tudort. Becali a referendum óta támogatja Traian Basescu elnököt, de ez nem gátolja meg abban, hogy elnökjelöltnek tekintse magát. George Becali, a pásztorból lett milliárdos felküzdötte magát a legnépszerűbb politikusok közé. Becali Viorel Lis volt bukaresti főpolgármestertől megvette a nacionalista Új Generáció Pártot (PNG). A PNG 2004-ben a szavazatok 2,5 százalékát szerezte meg, George Becali elnökjelöltre pedig a választók 1,77 százaléka szavazott. Nagy botrány lett, amikor kiderült, hogy Becali több közvetítő útján pénzt juttatott a Pro TV-nek – többek között kifizette a tévétársaság tetemes adósságát -, cserében a tévécsatorna híradója a PNG elnökével kezdődött-végződött. Becali maga mellé vett egy neves politológust, Dan Pavelt. Becali hazát, Istent emleget, uszít a roma és a szexuális kisebbségek ellen. Retorikája a Vasgárdát, a misztikus ultranacionalizmust idézi. A legutóbbi felmérések szerint a PNG 13,1 százalékos támogatásnak örvend, a PRM viszont 4,1 százalékkal nem érné el a bejutási küszöböt, Becali pedig a harmadik legnépszerűbb politikus Traian Basescu és Mircea Geoana mögött. /Simon Judit: Gigi Becali lekörözte Vadim Tudort. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./

Lemondott Kibédi Katalin államtitkár a miniszterek tevékenységét vizsgáló államfői bizottsági tagságáról. Az Igazságügyi Minisztérium államtitkára elmondta: a túlterheltség miatt döntött úgy, hogy távozik a bizottságból. Hozzátette: döntése nincs összefüggésben a bizottság Nagy Zsolt ügyében kiadott állásfoglalásával, amelynek alapján Traian Basescu felfüggesztette tisztségéből a nemzetközi bűnszervezet támogatásával gyanúsított informatikai és távközlési minisztert. /Távozott az elnöki bizottságból Kibédi Katalin. = Krónika (Kolozsvár), júl. 11./

Nagykorúsodott, 18. születésnapjához érkezett a tusványosi szabadegyetem, és negyedik alkalommal szervezik meg a konkurens rendezvényként kitalált MIÉRT EU-tábort. A kilencvenes évek elején, amikor Bálványoson megrendezték az első szabadegyetemet, magyarországi és hazai magyar politikusok voltak az előadók. Mára ellenzéki táborrá változott, az anyaországból a Fidesz, Erdélyből pedig elsősorban az RMDSZ ellenzékének tekintett személyek, csoportosulások vesznek részt a rendezvényen, bár még mindig presztízskérdés az RMDSZ színeiben politizálók számára is, hogy meghívást kapjanak egy-egy előadásra. A MIÉRT EU-tábor az RMDSZ-es politikusok rendezvénye. Ezen a héten megfordul Tusnádon mindenki, aki számít a szövetségben, és jelen lesznek a magyarországi támogatók közül az MSZP képviselői. Többnyire a kérdések egyoldalú megvilágítására lehet számítani. A média és politika viszonyáról például kizárólag politikusok szólnak, ők tartanak előadást arról, hogy függetlenek-e a romániai magyar újságok. A jövő héten kezdődő tusványosi szabadegyetemen jelen lesz több RMDSZ-es politikus, és véleményt mondanak román elemzők, politológusok is. Érdekesnek ígérkeznek a társadalomtudományi előadások. Egyelőre nem szerepel a programban a Markó–Tőkés találkozó. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke is tart majd előadást. Két tábor, melyben hasonló témaköröket vizsgálnak, de különböző időpontban. Éppen arra lenne szükség, ami a kilencvenes évek elején jellemezte a Bálványosi Szabadegyetemet, hogy egy asztalnál folyjon a vita, közösen keressék a megoldásokat. /Farkas Réka: Tábor és ellentábor. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 11./

Borbély Tamás cikkében (Buktató mulasztás, Szabadság, július 9.) felsorolta azokat a gondokat, amelyek a BBTE magyar tagozatának megosztottságát okozzák. A rendszerváltás előtt az egyetemi oktató számára kötelező tulajdonságokhoz egy további is társult: a politikai megbízhatóság, amely gyakran döntő mértékben pótolta az egyéb hiányosságokat. Az 1990-ben újra beindult magyar tagozatra meghirdetett posztokról a túlnyomó részben vagy egészében román nemzetiségű oktatókból álló tanszéki, kari, szenátusi tanácsok döntöttek. Az újrainduló magyar nyelvű szakokon sokkal fontosabb lett volna a jó előadó készség és pedagógiai gyakorlat, azonban a létszám feltöltése elsősorban a kutatói területekről történt. A magyar tisztségviselők (dékán-helyettes, tudományos titkár, szenátusi tagok) kijelölésénél az egyetem vezetőségével szemben túlzottan lojális magyar tanárok kerültek túlsúlyba, s ez megmutatkozott az önállóságra való törekvések elutasításánál. A professzori cím elérése egyre nehezebb a magyar oktatók számára, mivel nem elég hozzá a feltételek teljesítése, a poszt létesítése is szenátusi román többség kezében van. A magyar tagozati professzori státus létesítésére nincs akarat. Emiatt a doktori iskolák vezetése csak egyes professzorok jogosultsága, és nagyon kevés magyar egyetemi tanár jogosult doktori iskola vezetésére. Megoldás csak a magyar anyanyelvű témavezetésben rejlik. Jelenleg a legtöbb karon/tanszéken egy-egy magyarul tudó vizsgabizottság kijelölése is komoly nehézségekbe ütközne. A fentieket összefoglalva Kessler Jenő professzor más következtetésekre jutott, mint Borbély Tamás a magyar tagozat oktatóinak megosztottságának tekintetében: 1. nem megfelelő a kiválasztási feltételrendszer a magyar oktatói gárda tekintetében; 2. túlzott a lojalitás tanúsítása sokuk részéről a román vezetőség irányában; 3. a karokra, tagozatokra, tanszékekre lebontott konkrét elképzelések hiánya, illetve a meglévők összehangolatlansága. Ugyanis lényegesen mások az elvárások és lehetőségek a természettudományi és a bölcsészeti vagy társadalomtudományi szakokon. Ezeknek pontos definiálása, elfogadása, együttes követelése vezethet eredményre. /Dr. Kessler Jenő, a BBTE nyugalmazott professzora: Kívülről – belülről. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 11./

Székelyföldi önkormányzatok, kulturális központok, alapítványok és egyesületek alkalmazottainak körében gyakran találhatók a Sapientia–EMTE Műszaki és Társadalomtudományok Kara Társadalomtudományi tanszékén végzett szociológusok. Pár napja államvizsgáztak az első kommunikáció szakos hallgatók is, jelezte dr. Biró A. Zoltán professzor, kari kancellár. A 38 kommunikáció szakosból 26 minden vizsgáját letette és 24 jelentkezett államvizsgára. Mindannyian nagyon jó eredményt értek el. A négy év alatt tanítottak többek között eseményszervezést, weblapkészítést, protokollt, reklámtárgyakat, médiaszövegek szerkesztését, sorolta a professzor. Napjaink Székelyföldjén a sikeres kommunikálás az egyik legfontosabb szakmai tudást jelenti. A végzettek el tudtak helyezkedni. Ősszel indul a szociológia-vidékfejlesztés szak akkreditációja. Amennyiben három szak sikeres hitelesítése megtörtént, következhet majd az egyetemé is. Szakmai hátterüket egy kutatóintézet, a KAM – Regionális és Antropológiai Kutatások Központja – is segíti. /Kozán István: Társadalomtudományi képzés, mint húzóágazat. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 11./

Közzétették a végleges érettségi eredményeket. A közel kétszázezer érettségiző tanulóból a sikeresen vizsgázók aránya meghaladja a 80 százalékot. Kolozs megyében is a legtöbb fellebbezés a román nyelv és irodalomból kapott osztályzatokat érinti, a sikeresen érettségizők aránya meghaladja a 78 százalékot. Désen 149-en érettségiztek, ebből 28-an magyarok. A 9 megbukott tanuló közül 7-en magyarok voltak. Tordán 197-en érettségiztek, ebből 32-en magyarok. A vizsgázók közül 18-nak nem sikerült az érettségije, 17-en magyar tagozaton tanultak, ők matematikából és románból nem érték el az átmenő jegyet. Bánffyhunyadon 30 magyar diák közül 6-an megbuktak, Szamosújváron 29 magyar közül 3-nak nem sikerült a vizsgája. Kolozsváron a Református Kollégiumban 58-ból 9-et elvágtak, a Pázmány Péter Katolikus Gimnáziumban 30-ból 6-ot, a János Zsigmond Unitárius Kollégiumban 59-ből 13-at, az Apáczai Csere János Elméleti Líceumban 87-ből 13-at, a Báthory István Elméleti Líceumban 84-ből egyet, a Brassai Sámuel Elméleti Líceumból 160-ból 17-en nem jelentek meg az érettségi vizsgán. A megjelentek közül 75 diáknak volt sikertelen a vizsgája, a bukottakból 56-an az esti tagozaton tanultak. Beszterce-Naszód megyében 54 magyar diák érettségizett, közülük 11 bukott meg. Szilágy megyében 88 magyar diák érettségizett, közülük 8-at elvágtak. Fehér megyében a magyar líceumok közül Gyulafehérváron a Gróf Majláth Gusztáv Teológiai Szemináriumban 27-en vizsgáztak, 8-an sikertelenül. Nagyenyeden a Bethlen Gábor Kollégiumban 97-en iratkoztak be vizsgázni, 20 főt elvágtak, románból. /Nyolcvan százalék feletti a sikeresen érettségizők aránya. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 11./

A volt kommunista tábor sajátosságai, valamint a kormányváltások miatt lehetetlenné vált, hogy az átvilágítás az igazság feltárása és a nemzeti megbékélés jegyében történjék. A lezáratlan folyamatot valamennyi országban időről időre kisajátítja magának a napi politika – vélte július 10-i elemzésében a Le Monde francia napilap. A lap szerint az egyesülést követően Németországban 1990-ben elfogadták az átvilágítási törvényt, megalakult a ,,Gauck-hivatal”, amely évi százmillió eurós költségvetéssel működik. A dossziék 1992 óta hozzáférhetőek, a berlini fal leomlásakor a Stasi-ügynökök által fecnikre szabdalt dokumentumokat tizenöt kutató próbálja helyreállítani az állam által finanszírozott különleges logisztikai eszközökkel. Csehország eleinte a német példát kívánta követni az 1991-es átvilágítási törvénnyel, de a kommunista Állambiztonsági Hivatal (StB) anyagaihoz való szabad hozzáférés egészen 2007-ig nem volt lehetséges. A Le Monde szerint a megtisztulási folyamatban Bulgária és Románia maradt le a leginkább. Magyarországon ,,az exkommunisták visszatértével a hatalomba” az emlékezés munkája háttérbe szorult. Horn Gyula miniszterelnökként ellenezte, hogy Magyarország a német példát kövesse. Az archívumokat 1997-ig nem lehetett kutatni, és azóta is nagy részük államtitoknak minősül. Lengyelországban a kerekasztal-tárgyalásokon 1989 áprilisában a pártok a nemzeti megbékélés politikája mellett kötelezték el magukat. A balti államokban a folyamat azért sajátos, mert Litvánia, Észtország és Lettország a Szovjetunió részei voltak, így az ő titkosrendőrségük maga a KGB volt. A függetlenségük kikiáltása után a dokumentumok jelentős része Oroszországba került, miközben az országokban jelentős orosz kisebbségek maradtak. Ezért a balti államok esetében sem megbékélésről, sem szakításról nem lehet beszélni: a baltiak és az oroszok között mindennaposak a feszültségek. Az átvilágítási törvényeket ugyanakkor megszavazták, s az emigrációból hazatért államfőknek köszönhetően a folyamat ott békésebb módon zajlik, mint a többi kelet-európai országban. /A kommunista múlt a napi politika szolgálatában. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 11./

Banner Zoltán méltán ismert Erdélyben, a vizuális művészetek kedvelői a monográfiák, esszék, átfogó tanulmánykötetek szerzőjére, a művészettörténészre esküsznek, a pódiumműsorok látogatói az előadóművészt ünneplik személyében, a versesköteteit fellapozók pedig a költőnek hódolnak. Banner Zoltán 1988-ban áttelepült ugyan Magyarországra, s ott főmuzeológus, a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum művészettörténeti osztályának vezetője, de egy pillanatra sem szakadt el szülőföldjétől, mindvégig megmaradt az erdélyi művelődési élet elkötelezett hívének. Az 1968-tól napjainkig napvilágot látott harmincnyolc önálló kötete is számottevő teljesítmény. Emellett szólni kell előadóestjeiről, megjelent lemezeiről, televíziós filmjeiről, a szerkesztésében napvilágot látott kötetekről, katalógusokhoz írt előszavakról, jegyzetekről. Egyre gyakoribb jelenlétével szerves részt vállal a huszonegyedik századi erdélyi művészeti élet alakulásában-alakításában. Banner Zoltán 2007. július 12-én lesz hetvenöt éves. /Banner Zoltán 75 éves. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 11./

Banner Zoltán és a Kriterion Könyvkiadó volt a meghívottja annak a rendezvénynek, amelyet nemrég tartottak Székelyvéckén (Maros megye), az ifjúsági táborban. A megjelentek Dsida Jenő-verseket hallgathattak meg Banner Zoltán előadásában, a Kriterion által Zarándokút cím alatt megjelentetett kötetből. Az est házigazdája H. Szabó Gyula, a kiadó igazgatója volt, aki ismertette a kötethez kapcsolódó Erdélyi hangok című CD-t, és annak előadóját, a Békéscsabán élő Banner Zoltán művészettörténészt, előadóművészt. Banner Zoltán a vele készült beszélgetésben kifejtette, most lesz 75 éves, unalmas lenne, ha elkezdené az életrajzát mondani, a legfontosabb talán az, hogy erdélyi költő, művészettörténész és előadóművész. Szatmárnémetiben született l932. július 12-én, s nagyon korán mind a három pályán elindult. Kolozsváron volt egyetemista, dolgozott az Utunknál és egy évig a bukaresti Oktatási és Művelődésügyi Minisztériumban a Nemzetiségi Főosztályon. Ezen állások mellett körvonalozódott pályája három vonulata: a versírás, a versmondás és az erdélyi magyar művészet jelenéről és múltjáról való írásműfaja. Figyelte, hogyan fejlődött, hogyan alakult az erdélyi magyar művészet. Az anyanyelvű irodalom volt a központban. A képzőművészet ugyanolyan fontosságú, mint az irodalom, de ez nem volt benne a köztudatban, ezért Banner elkezdett műkritikával foglalkozni. Eddig harmincöt kötete jelent meg az erdélyi magyar művészetről. Mattis-Teutsch János művészetéről ő írt először könyvet. Bannernek a képzőművészet mellett volt egy rögeszméje: az erdélyi népi művészet és naiv művészet. Bandi Dezsőnek a mozgalmát nagyon nagyra értékelte és mellé állt elejétől kezdve. Csillagfaragók címen írt is egy könyvet 1972-ben. Következtek a monográfiák: Szervátiusz Jenő nevét említené, Bordi Andrást, aki a marosvásárhelyi művészeti központ képviselője volt, és végül Benczédi Sándorról és Mohi Sándorról is írt. 1990-ben jelent meg Magyarországon az Erdélyi magyar művészet a XX. században című kötete. Ezt tartja a főművének. Ez ma már könyvritkaságnak számít. Később írt egy újabb kötetet a naiv és népi művészekről, Teremtő önvédelem címmel, amely 1994-ben jelent meg Budapesten, a Hét Torony Kiadónál. Ezelőtt pár évvel kötetet szerkesztett az erdélyi művészek írásaiból Kép, eszme, látvány (Mentor Kiadó) címmel. E három kötet egy kis mikrokozmoszként magába foglalja 80 év művészetét. Művészettörténeti hármaskönyvének tartja ezeket. /Székely Ferenc: Erdélyt vittem, reménységet hoztam. Beszélgetés Banner Zoltánnal. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 11./

Gyergyószentmiklóson a Kárpátok utcában levő ház volt valamikor a Szekuritáté épülete. Sokan nem élnek a megkínzottak közül, mégis bizonyára lesznek, akik kiegészítik Dobribán Gábor és Jakab Géza történetét. A ma Csíkszeredában élő Dobribán Gábor, Dobribán Sándor fia emlékezett: 1949. március 2-án éjjel, rájuk törtek, államosítottak. A módos családnak mindenét elvették az államosításkor: A családnak, öten voltak otthon, kiszámoltak öt kanalat, öt tányért, öt széket. Még a gyűrűt is lehúzták a szülők ujjáról, a karórát is elvették. Később viszontlátta karóráját a párttitkár feleségének karján. Dobribán Gáborral egy hátizsákba becsomagoltatták a történelemkönyveiket, azt kellett magával vinnie a Szekuritátéra. Ott, a pincében a kőpadra lefektették, és a talpát felváltva verték gumibottal. Amikor néhány nap múlva kikerült, nem tudott lábra állni. Mindenüket elvették, nem lehet tudni, ezek után miért verték még. Később még hívták őt a szekura, üzentek érte. Akkor is vallatták. Jakab Géza a másik oldalról látta az épületet, ő később, 1956-ban került oda, gazdasági felelősként. Akkor már a pincét nem használták, fent, az épületben osztották a pofonokat, akkor is verték az embereket. Albert Márton volt akkor a szekus főnök, hatalmas ember, jó nagy tenyerekkel. Ő pofozkodott, aztán rábízta Bartis Károlyra. Egyébként mind magyarok voltak, köztük Gál is szeretett nagyon verni, szadista volt. Az ötvenes évek vége felé burkoltabb lett az egykori módos családok ütlegelése, nem volt már, amit bevalljanak, akkor a szekták üldözésére álltak rá. /Balázs Katalin: Gyergyói terror háza. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 11./

Ciklusokból építkező nagyobb egységek, versfejezetek és poémák alkotják a Bogdán László 2000 utáni költészetéből építkező kötetét (Szindbád a taligán, Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 2007). Bölöni Domokos teli van történetekkel. Legutóbbi rövidprózakötete (Jézus megcibálja Pricskili Dungónak a fülét, Impress Kiadó, Marosvásárhely, 2006) ezt mutatja. Debreczeni Éva az internet révén lépett az irodalomba, kezdetben egy-egy szóba göngyölt „bogánccsal”. Megjelent könyve Vakondsirálya (Hírlap Könyvek, Szatmárnémeti, 2007) gúnyba, nevetésbe, csipkelődésbe oltott rekviem. „Az egész könyv anyám haláláról szól, még a vidám írások is. Az ő emlékére jelent meg, amit ugyan nem tüntettem fel benne hivalkodóan, ahogy szokás, az első oldalon” – vallja a szerző. /(csg): Közjátékok, versfejezetek, szóbogáncsok. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./

Traian Basescu államelnök panaszt tett a bíróságon Eugen Nicolaescu egészségügyi miniszter ellen. Az elnök 50 ezer lejes kártérítést követel, az egészségügyi miniszter ugyanis a kijelentette: „az elnök számos olyan betegségben szenved, amelyek a pszichikai bajok kategóriájába tartoznak. ” A panasz szerint Basescut erkölcsi kár érte, mivel a vádlott kijelentése „tisztességében és jó hírnevében sértette meg”. A polgári per tárgyát képező kijelentést június 9-én Marosvásárhelyen tette az egészségügyi miniszter, aki meglepőnek tartja hogy éppen az államfő indít eljárást, aki „a sértegetések és politikai színezetű nyilatkozatok bajnoka”. Véleménye szerint az államfő sokadik alkalommal próbál ütni egyet a Nemzeti Liberális Párton. „Ha mindenki, akit valaha Basescu megsértett, perbe fogta volna az elnököt, minden idejét a bíróságokon kellene töltenie. Úgy gondolom, az okosabb enged, és minden jót s egészséget kívánok neki. ” – nyilatkozta Eugen Nicolaescu. /Basescu beperelte Nicolaescut. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 12./

A romániai felsőfokú végzettségű fiatalok többsége külföldön szeretne munkát vállalni. A felmérés szerint a legkedveltebb célországok Olaszország, Spanyolország, Nagy-Britannia, Németország és Franciaország. A kivándorolni készülő romániaiak közel egynegyede szeretne Olaszországban dolgozni, egyötödük pedig Spanyolországot választaná. A kivándorlás oka többek között, hogy a fiatalok nem bíznak a romániai gazdaság fejlődésében. A külföldi munkavállalók évről évre egyre több pénzt küldenek haza, tavaly több mint 5,3 milliárd eurót, azonban a kivándorlásnak számos negatív oldala van. Ezek egyike, hogy számos családban problémák jelentkeznek, ha az egyik tag külföldön vállal munkát: sok esetben váláshoz vezet a kivándorlás. A kivándorlás másik negatív következménye a népességfogyás. Az Országos Statisztikai Hivatal szerint Romániában egy év alatt 41 ezerrel csökkent a fiatal lakosság száma. /Farcádi Botond: Folytatódó agyelszívás. = Krónika (Kolozsvár), júl. 12./

Tiltakoztak a Cozmin Gusa vezette Nemzeti Kezdeményezés Párt (PIN) erdélyi vezetői az európarlamenti jelöltállítási kritériumok miatt, és követelték, hogy a magyar nyelv ismerete ne legyen kötelező számukra. Dorin Apahidean, a PIN Kolozs megyei szerint nem igazságos a románokat arra kötelezni, hogy megtanuljanak magyarul, inkább az itt élő magyaroktól kellene elvárni, hogy beszéljenek románul. A nem kimondottan magyar érzelmű Gusa nemrég közzétette azt a 10+1 kritériumot, amelynek az EP-képviselőségre pályázó jelöltek meg kell hogy felelniük, különben nem kerülhetnek fel a PIN listájára. A „plusz egy” kritérium arra vonatkozik, hogy az Erdélyből származó jelölteknek ismerniük kell a magyar nyelvet is. /Kötelező a magyar nyelv az erdélyi PIN-eseknél. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 12./

A MIÉRT által szervezett tusnádfürdői EU-tábor második napján a média és politika viszonyából volt szó. Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Tanács alenöke szerint a romániai magyar sajtó a piac mérete miatt eleve csak részben szabad, ugyanakkor a médiamunkások hiányos szakmai felkészültségük miatt ezt a részleges szabadságot sem tudják kihasználni. A „képviselők és a szenátorok azt csinálnak a sajtóval, amit akarnak” – hangoztatta Gáspárik. Soós Róbert, a maszol.ro vezető szerkesztője szerint a romániai magyar internetes média legnagyobb problémája, hogy a szerkesztett portáltartalmat fogyasztók száma négy-ötezer egyedi látogatóra tehető, míg a reklámügynökségek ingerküszöbét tízezer látogatóval is alig-alig lehet elérni. /Sajtószabadság, piacosan. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 12./ Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke kifejtette, szemléletváltásra is szükség van a romániai magyar fiatalság körében. Meg kell tanulni helyben megoldani a saját problémákat, nem lehet mindenért Brüsszelbe futni, összegyűjtött aláírásokkal a kézben. Az ügyvezető elnök kitért az erdélyi magyarság körében tapasztalható megosztottságra is, a sajtó alapvető feladatai között pedig megemlítette az elfogulatlanságot és a kritikai látásmódot. A meghívott vendégek (Korodi Attila miniszter, Újhelyi István MSZP-s államtitkár, Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke) rövid beszédükkel köszöntötték a résztvevőket. A programban meghívottként szerepelt Markó Béla RMDSZ-elnök is, de ő nem vett részt a megnyitón. /Tötszegi Orsolya. Fodor Tekla: Tusnádfürdői laza Eu-tábor. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 12./

Az MSZP budapesti Horn-ünnepségére meghívtak több ismert politikust. Horn Gyulát a „pufajkája” levethetetlenül elkíséri még egy darabig. Meghívták Gorbacsovot is. Korábban már Jelcin elnök, majd Putyin elnök bocsánatot kért a magyar néptől, most pedig Gorbacsov azt állította, indokolt volt az 56-os szovjet agresszió, „1956-ot nem lehetett megúszni szovjet bevonulás nélkül, amivel kihúzták a bajból az országot”. /Lokodi Imre: Pedig szaladva menekülnek. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 12./ Az Új Magyar Szó nem jelezte, hogy minderről nem számolt be az MTI és a baloldali sajtó, csak az után, hogy a Magyar Nemzet írt erről. Azt sem említette a bukaresti magyar napilap, hogy Horn Gyula kifakadt Sólyom László köztársasági elnök ellen: „a nénikéjét” emlegetve.

A Román Elmegyógyász Társaság, a Magyar Pszichiátriai Társaság, a Hargita Megyei Orvoskollégium és a Cry For Help Alapítvány szervezésében zajlik a II. Nemzetközi Román–Magyar Pszichiátriai Konferencia a csíkszeredai Sapientia – EMTE aulájában. A szimpózium fővédnökei és meghívottjai: Nicolaescu Eugen, Románia egészségügyi minisztere és Horváth Ágnes magyar egészségügyi miniszter. /II. Nemzetközi Román–Magyar Pszichiátriai Konferencia. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 12./

György Ervin kormánymegbízott átiratban értesítette Barót tanácsát, hogy a közigazgatásilag hozzá tartozó falvak leválását lehetővé tevő referendum megszervezéséről szóló határozatát törvénytelennek ítéli, kéri, vonják azt vissza, ellenkező esetben a közigazgatási bírósághoz kell fordulnia. A prefektus azt kifogásolta, hogy a határozathoz nem mellékelték egy szakvállalat által elkészített, a jövendőbeli községek határait körvonalazó kataszteri térképet, továbbá megállapította, hogy a tervezett közigazgatási egységek nem tennének eleget a törvény előírásának sem, miszerint legalább 1500 lakossal, a községfenntartást lehetővé tevő gazdasági erővel kell rendelkezniük, valamint megfelelő mennyiségű és minőségű középület legyen a tulajdonukban. Barót polgármestere, Nagy István szerint a falvak leválása nem a város és a lakosság érdekeit szolgálta volna, hanem csak néhány politikai kalandor becsvágyát elégítette volna ki. /Hecser László: Elmarad a népszavazás (Barót) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 12./

Indoklás nélkül vonják meg a támogatást a magyar kormányt és határon túli szócsöveit bíráló kisebbségi médiumoktól. Nem adnak magyarázatot a kormányzati nemzetpolitika képviselői arra a kérdésre, miért csak a jelenlegi magyar kormány politikájához idomuló szervezeteknek jut pénz. Az Erdélyben és Kárpátalján is széles körű visszatetszéssel kísért gyakorlat szerint a magyar közösségek túlélése szempontjából kulcsfontosságú területekre nem írnak ki pályázatot. Erdélyi civil szervezetek és lapkiadók az elmúlt években rendszeresen bírálták a Szülőföld Alap (SZA) pályázati politikáját, részrehajló pénzosztogatással vádolva a magyar kormánynak alárendelt intézményt. Álláspontjuk nem változott azután sem, hogy az alap nemrég közzétette a kulturális és egyházi kollégium nyertes pályázatait, valamint a pályázóknak megítélt támogatásokat. Makkay József, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének alelnöke, az Erdélyi Napló című hetilap főszerkesztője a kolozsvári Krónika napilapnak úgy nyilatkozott: Magyarországon és Romániában ugyanaz a kör osztja a pénzt az erdélyi magyar közösségnek, ennek a körnek pedig a klientúraépítés a legfontosabb célja. Makkay sérelmezte, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel szemben kritikusan megnyilvánuló erdélyi sajtó rendszeresen kimarad a támogatottak köréből. Ennek megfelelően az idén sem az Erdélyi Napló hetilap, sem a Krónika napilap pályázatai nem szerepeltek a nyertesek között, miközben ezeket a kiadókat az SZA kuratóriuma nem tájékoztatta a döntés indokolásáról. Sérelmezi a részrehajló elbírálást Sándor Krisztina, a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) elnöke is, ismertetve: a MIT-hez tartozó szervezetek alig jutottak támogatáshoz. A Szülőföld Alap kollégiumában Erdélyt képviselő Székely István – történetesen az RMDSZ ügyvezető elnökségének alkalmazottja – újságírói kérdésre nem kívánta megindokolni, miért nem kapott támogatást a kritikus sajtó. A kolozsvári Szabadság és az RMDSZ szócsöveként ismert marosvásárhelyi Népújság egymillió forintos támogatást kapott. Két és fél milliós összeggel támogatta az alap a Free Press Romania Alapítványt is, amely „a korszerű magyar nyelvű média piaci szerepének erősítésére” pályázott; az alapítvány mögött a Verestóy Attila RMDSZ-es szenátor tulajdonában levő Scripta Kiadó húzódik meg, amely kiadja az Erdélyi Riport hetilapot. Bőkezűnek bizonyult a Szülőföld Alap a Kelemen Hunor RMDSZ-es ügyvezető elnöke tulajdonában lévő Transindex hírportállal is, amelynek két pályázata hétmillió forintot kapott. A több mint száz civil szervezetet tömörítő Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége hiányolja, hogy a kisebbségi sorban élő magyar közösségek számára létfontosságú területekre nincs kiírás és pályázati lehetőség az alap programjai között: az ifjúsági, nem szak-könyvkiadási pályázatokat egyáltalán nem, tudományos és szociális területre vonatkozókat pedig csak bizonyos szűk sávban támogatnak. Törzsök Erika, a Miniszterelnöki Hivatal nemzetpolitikai ügyek főosztályának főigazgatója az észrevételekre akkoriban úgy válaszolt: azok számára idegen a magyar kormány új, kétpillérű nemzetpolitikája, akik etnobizniszben gondolkodnak, és nem képesek szakmapolitikaként közelíteni egy-egy kérdéshez. Hasonló gyakorlatot követ a Szülőföld Alap Kárpátalján is. Az áttörés még nem következett be a kárpátaljai magyarság és az anyaország kapcsolatában – szögezte le Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke. Kovács szerint ugyanis a korábbi évek gyakorlatához képest, amikor is az UMDSZ kapta a Kárpátaljára irányuló támogatások döntő többségét, igen csekély az elmozdulás. A tények önmagukért beszélnek. A határon túli magyarság támogatására létrehozott Szülőföld Alap Kulturális és Egyházi Kollégiuma legutóbbi ülésén 80 millió forint elosztásáról döntött a kárpátaljai pályázatok vonatkozásában. A kulturális célra fordítható keretösszeg – 33,2 millió forint – közel kétharmadát, konkrétan 19 millió forintot az 50 tagot számláló, Horváth Sándorné nevével fémjelzett Kárpátaljai Magyar Könyvtárosok Egyesülete kapta. A kuratóriumban szavazati joggal Kárpátalját történetesen az UMDSZ által delegált Horváth Sándor képviselte. A könyvkiadásra szánt pénz 80 százalékát az Intermix Kiadó (vezetője Dupka György UMDSZ-alelnök), valamint az UMDSZ tagszervezete, a Lembergi Magyarok Kulturális Egyesülete érdemelte ki. A KMPSZ pályázatait – egy kivételével – szintén elutasították, mivel azok oktatási célt szolgálnak, addig a Kárpátaljai Magyar Oktatásért Szülők és Pedagógusok Tanácsa a kulturális keretből is támogatásban részesült, és ezzel együtt megkapta a továbbpályáztatásra kiírt, 8,5 millió forintra rúgó keret teljes egészét. A Szülőföld Alap ukrajnai támogatásainak aránytalanul nagyobb részét továbbra is az UMDSZ holdudvarába tartozó szervezetek kapják. A magyar kormány állítólag azért alakította át a határon túli magyarok támogatásának rendszerét, hogy igazságosabbá tegye az elosztást. /Rostás-Székely: Leplezetlenül részrehajló a Szülőföld Alap. = Magyar Nemzet, júl. 12./

Biró József emlékülést tartott július 10-én Kolozsváron az Erdélyi Múzeum-Egyesület. Egyed Ákos elnök bevezetőjéből kiderült, a fennállásának 100. évfordulója megünneplésére készülődő EME számba veszi volt munkatársainak életművét. Így került sor a száz éve született Biró József művészettörténészre, aki kevésbé ismert a nagyközönség előtt. Kovács Zsolt tanársegéd Biró József életének legfontosabb állomásait ismertette. Nagyváradi zsidó családban született, volt könyvtáros, szabadúszó, a marosvásárhelyi Teleki-téka gondozója, sok kiadványban közölt tanulmányt. Munkásságában fontos helyet töltöttek be a kolozsvári képzőművészeti múlt értékei. Életműve főként a barokk-kutatásban vállalt szerepével tűnt ki. 1945-ben, immár budapestiként, a nyilasterror áldozatává vált. Kovács András professzor az Erdélyi kastélyok című fő munkáját ismertette. /Ö. I. B. : Emlékezés egy méltatlan sorsú erdélyi művészettörténészre. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 12./

Országszerte több ezer hektár termőföldet tett tönkre az ítéletidő. Erdélyben leginkább Hargita, Kovászna és Beszterce-Naszód megyét sújtotta a vihar. Háromszéken is hatalmas károkat okozott a vihar és a jégeső. Bálványosfürdőn például tojás nagyságú jég hullott. A heves esőzések miatt a településen 15 háztartást öntött el a hegyoldalról lezúduló esővíz. Mikóújfalun is a jégeső okozott károkat, több mint 180 háztartást öntött el az ár, továbbá elverte a gabonát. Felcsíkon közel 20 ezren maradtak villanyáram nélkül, mert a villanyvezeték megrongálódott. Hasonló volt a helyzet Udvarhelyszéken is. Székelyudvarhelyen 40 ezren maradtak ivóvíz nélkül, az áramszolgáltatás szünetelése miatt. /Több megyében tombolt a vihar. = Krónika (Kolozsvár), júl. 13./

Nagyon szomorú a helyzet a román oktatásban – adott hangot elégedetlenségének Traian Basescu államfő az ország tanügyi helyzetét elemző elnöki bizottság jelentését kommentálva. – A román oktatási rendszer gyenge minőségű, egyáltalán nem hatékony. Ugyanakkor diszkriminatív, hiszen nem biztosítja az esélyegyenlőséget, elég csak a városi és falusi iskolákban tanuló gyermekek közti különbségekre gondolni– vélekedett az államfő, aki a megoldást az oktatás decentralizációjában, a tanügy kiemelt finanszírozásának biztosításában látja. /Basescu: Szomorú a helyzet a román tanügyben. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 13./

Romániában jóformán semmilyen előrelépés nem történt a volt politikai rendőrség besúgóinak, még inkább tisztjeinek, kihallgató pribékjeinek a leleplezése terén. Traian Basescu államfő csak májusban, az államfői tisztségében őt megerősítő népszavazás után kezdte következetesebben hangoztatni az átvilágítási törvény megszavazásának szükségességét. A folyamat csak 2006-ban indult be, akkor sem belső kényszer, mint inkább külső ráhatás nyomán: Bukarest aggódott amiatt, hogy a Szekuritáté irattárának átvilágítása nélkül Románia nem lehet az EU tagja. Így érkezhetett meg tavaly a Szekuritáté Levéltárát Vizsgáló Bizottsághoz (CNSAS) több mint másfél millió iratcsomó a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) és 19 ezer dosszié a Külső Hírszerző Szolgálat (SIE) levéltári anyagából. Ezzel a SIE lezártnak tekintette az ügyét, a SRI viszont nem tagadta, hogy 75 ezer iratcsomó továbbra is birtokában maradt. Ezek a terror- és kémelhárítással kapcsolatos, nemzetbiztonsági jelentőségű dossziék. Később a SIE volt igazgatója, Claudiu Saftoiu is elismerte, hasonló hivatkozással mintegy 27 ezer dossziét titkosítottak és tartottak vissza az intézmény archívumában. A legfontosabbról, az egykori szekus beszervezőkre, kínvallókra, pribékekre vonatkozó dokumentumokról van szó. Kilétüket homály fedi, ezért eddig csak alig több mint 600 – többnyire másod- és harmadrangú – besúgó, illetve mintegy 300 jelentéktelen tisztecske bukott le. Emellett még mindig várat magára a volt kommunista nómenklatúra tagjainak átvilágítása. Dossziéik jelenleg hozzáférhetetlenek. A belügyi tárca vonakodik átadni a levéltárában fellelhető dossziékat, és azok számáról sem szolgáltat adatokat. Csendes László, a CNSAS elnöke kifejtette, emiatt képtelenek leleplezni a magas rangú volt szekus tisztségviselőket, hiszen a róluk szóló adatokat tartalmazó „káderlapok” a Belügyminisztériumban vannak. Az átvilágítást akadályozza az is, hogy a „nagyhalak” jelentős részét vagy átmentették a jelenlegi hírszerző struktúrákba, vagy gyermekeik kerültek vezető tisztségekbe ezekben a szervekben. Az átvilágítást megnehezíti azoknak a történészeknek, politikai elemzőknek, politikusoknak az intézményre gyakorolt a nyomása is, akik hősként igyekszenek feltüntetni a volt politikai rendőrség kiszolgálóit. Azután ott van a 75 ezer ügycsomó, amely csak az átvilágító testület és a hírszerzés képviselőiből álló vegyes csoportok együttes elemzése után kerülhet a CNSAS-hoz. Sorsukról legtöbbször éles vita után döntenek. Egy friss felmérés szerint az ország lakosságának immár kevesebb, mint fele, 49,3 százaléka tartja fontosnak az átvilágítást, több mint 47 százaléka pedig úgy véli, a CNSAS voltaképpen a volt szekusokat védi. /Bogdán Tibor: CNSAS: ködösített átvilágítás. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 13./

A magyar nemzetpolitika szemléletében, tartalmában, eszköz- és intézményrendszerében is megújult az elmúlt évben – hangsúlyozta Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal külkapcsolatokért és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára július 12-én tartott budapesti sajtótájékoztatóján. A nemzetpolitika megújítását elsősorban a megváltozott külső és belső körülmények indokolták. Magyarország, Szlovákia, Szlovénia 2004-ben csatlakozott az Európai Unióhoz, Románia pedig 2007-ben vált tagállammá. A kisebbségpolitika új dimenzióba került – mondta a szakállamtitkár. A megváltozott nemzetpolitika leglényegesebb változásai a megújult támogatáspolitika, valamint a fejlesztéspolitika. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy ezek között szoros együttműködést kell kialakítani és új intézményrendszert kell létrehozni. Gémesi Ferenc kiemelte, hogy ma már a nemzetin túl lehet más forrásokat is találni ahhoz, hogy a kisebbségek által lakott régiókban fontos, népességmegtartó, gazdaságfejlesztő, kultúramegtartó projektek indulhassanak el. A magyar–magyar párbeszéd intézményrendszerének átalakítása volt az egyik heves vitákat kiváltó kérdés. Azzal, hogy a korábbi, egyfórumú rendszer átalakult többfórumúvá, véleménye szerint a tartalmi kérdésekre jobban koncentráló együttműködési struktúra alakult ki. Balla Mihály, a Fidesz országgyűlési képviselője közleményében úgy fogalmazott: „a kormány még mindig rabja saját, 2004. december 5-én folytatott magyarellenes kampányának, ezért fél összehívni a Magyar Állandó Értekezletet. Ezt tetézte azzal az ámokfutással, mely során szétverte az öt kormányt megért Határon Túli Magyarok Hivatalát, az Illyés Közalapítványt és a Teleki László Intézetet”. /Megújult magyar nemzetpolitika? = Szabadság (Kolozsvár), júl. 13./ A Szülőföld Alapról szólva Gémesi Ferenc kiemelte, hogy ez a pályázati úton elnyerhető támogatások alapintézménye. Tevékenységét három szinten fejti ki: politikai szinten történik a fő célok meghatározása. Az idén februárban megalakult Regionális Egyeztető Fórum keretében a miniszterelnök és a külhoni magyar politikai vezetők egyeztetnek. A Szülőföld Alap forrásai az idén jelentősen megnövekedtek: a rendelkezésre álló 2,2 milliárd forintból eddig egymilliárdot osztottak ki. A forráselosztás nem pusztán létszámarányos, hanem a két hátrányosabb helyzetben lévő régiónak, Kárpátaljának és a Vajdaságnak több jut, amivel a többi Kárpát-medencei magyar közösség is egyetért. A nyugati magyarságról elmondta: „megpróbálják bevonni őket a nemzetpolitikai együttműködés rendszerébe. ” Idén első ízben megrendezik a Külhoni Magyarok Kulturális Fesztiválját, a Biennálét. A rendezvény, két egymásra épülő fesztivál formájában valósul meg: „A Dunánál” alcímmel 2007. augusztus 18. és 20. között Budapesten, míg 2007. szeptember-októberében Budapesten, Szegeden, Gyulán és Szombathelyen zajlik majd a Kortárs Művészeti Fesztivál. A rendezvény célja, hogy bemutassák a magyar közönségnek a külhoni kortárs magyar kultúrát. Balla Mihály, a Fidesz országgyűlési képviselője szerint „a határon túli magyarok az elmúlt évben sem számíthattak semmi jóra, semmilyen segítségre az MSZP és a kormány részéről”. /Kánya Gyöngyvér: Gémesi: megújult a nemzetpolitika. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 13./

Július 11-én megalakultnak nyilvánították az Arad Megyei Magyar Kulturális Autonómia Tanácsot, miután 14 alapító civilszervezet megbízottja kitöltötte a belépési szándéknyilatkozatot, Soraikba további magyar érdekeltségű civilszervezeteket várnak. A Szabadság-szobor Egyesület, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesülete, a Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, a Katalin Egyesület, az Aradi Magyar Ifjúsági Szervezet, az Evangélikus Egyház, a Református Egyház, a Szülők a Magyar Oktatásért Egyesület, a Csiky Gergely Egyesület, az Aradi Máltai Segélyszolgálat, a PRO-KI-DOR Egyesület, az IRKATER Egyesület, a Kisiratosi Gazdák Egyesülete és a Kelemen Lajos Műemlékvédő Egyesület által delegált megbízottak elfogadták az AMMKAT Alapszabályzatát. Dr. Túsz Ferenc ideiglenes elnök javaslatokat vár a Kulturális Autonómia Tanácsba való felvételre három közismert, nem politikai tisztségviselő, magyar személyre vonatkozóan. /(b): Megalakult a Kulturális Autonómia Tanács. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 13./

A Bolyai Nyári Akadémia, a Kárpát-medencei magyar pedagógusok szakmai és módszertani tanfolyamsorozata immár tizenötödik alkalommal zajlik a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége szervezésében. Főhetének hivatalos megnyitója július 16-án lesz a csíkszeredai Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium dísztermében. Szinte az utolsó percen, de megérkeztek a pénzalapok a Bolyai Nyári Akadémiára, a szervezet működésére és a szülőföldi továbbképzésekre. „Bár a Bolyai Nyári Akadémiára szánt összeg (15 millió 400 ezer Ft és 20 400 lej) csak alig valamivel kevesebb a korábbi évek költségvetéséhez képest, annak reális értéke mondhatni egyharmadával megcsappant. Így, ha szükséges lesz, majd a szülőföldi továbbképzésre szánt összegből pótoljuk a hiányt” – tájékoztatott Lászlófy Pál, a Bolyai Nyári Akadémia fővédnöke, illetve a szervező Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke. Az összesen 25 tanfolyamra 830 hallgató jelentkezett be, és mintegy 125 előadótanárral zajlanak a képzések. /Antal Ildikó: Bolyai Nyári Akadémia. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 13./

Erdélyország az én hazám címmel bocsátotta útjára a magyarországi Domokos Alapítvány azt a meghívót, amely nagy sokadalomba, világtalálkozóra hívja az Erdélyből elszármazottakat és az Erdély-szimpatizánsokat. A találkozót, amelynek hangsúlyozottan kulturális-fesztivál jellege lesz, augusztus 18–20-án tartják Verőcén, a Csattogó völgyben. A Szovátáról elszármazott Domokos István az egyik ötletgazda. Úgy találta: szükség lenne egy alkalomra és helyre, ahol a szétszóródott erdélyi magyarok és a velük szimpatizálók évente egyszer családias hangulatban találkozhatnak. Helyszínül azért választották Verőcét, mert a település polgármestere, az erdélyi Bethlen dinasztia egyik sarja, Bethlen Farkas lelkesedéssel karolta fel a kezdeményezést. A rendezvény fővédnöke Cselényi László, a Duna TV elnöke, a háziasszony szerepét Széles Anna művésznő tölti be. Mindketten kolozsvári kötődésűek, úgyszintén Tőkés Erzsébet is, aki szintén jelen lesz és a Házsongárd Alapítvány áldozatos munkájáról tart majd előadást. /Tatár Zoltán: „Erdélyország az én hazám” = Szabadság (Kolozsvár), júl. 13./

Az Erdélyi Ifjúsági Keresztény egyesület tagjai idén két tábort is szerveznek a Hunyad megyei Algyógyon augusztusban, egy angol tábort, és egyet a konfirmáltak számára. Az utóbbira a szórványban élő, idén konfirmált fiatalokat hívják. /Szappanos Andrea: Táborok Algyógyon. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), júl. 13./