Elhunyt Domokos Géza író, szerkesztő, politikus, a Kriterion Alapítvány elnöke. A rendszerváltás utáni élmények, gondolatok, tapasztalatok gyűjteménye, dokumentuma az Esély című emlékezése. Fontos számadás, mint ahogy az Igevár, vagy a legutóbb megjelent Apályban című könyvek is egy kiváló ember beszámolói, intelmei. Domokos Géza a tisztesség és becsületesség, a nyíltság és nyitottság megtestesítője volt, írta róla Ferencz Imre. /Ferencz Imre: Rajtunk látszottak évei. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 28./

Eddig a román munkavállalók külföldre történő migrációja volt jellemző a munkaerőpiacra, újabban megjelentek a nyugati határ mentén a magyar szakmunkások. Szatmárnémetiben már több tucat magyarországi építőipari munkás dolgozik. Újabban megjelentek az egyéni munkavállalók is, akik vállalják az ingázást a határon át, ugyanis míg a szomszédos szabolcsi vagy hajdúsági, illetve bihari településeken nagy a munkanélküliség, addig Nyugat-Romániában a munkaerő hiánya jelent gondot. Újabban felsőfokú végzettségű személyek is átjönnének inkább a magyarlakta vidékekre dolgozni, főleg adminisztratív munkakörbe. A budapesti Vegyépszer Szatmárnémetiben az alsó Szamos-híd felújításán dolgozik. /Králik Lóránd, Sike Lajos: Szatmári házat épít a budapesti kőműves. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 28./

Nincs nyilvántartás, de a rendőrség kábítószer-ellenes osztályának vezetője szerint Háromszéken is növekszik a drogfogyasztók tábora. Általában zárt, szűk baráti körök fogyasztanak – buliban, diszkóban, mulatóhelyen – vadkendert és ecstasy-tablettát. A szülőknek a kábítószer-ellenes világnap alkalmából kiadott kétnyelvű (magyar és román) szórólap szerint elsősorban a kitágult pupillák és a megnövekedett folyadékfogyasztás (nem alkohol, hanem üdítők, víz) jelezheti, hogy gyermekük miképpen szórakozik. /Demeter J. Ildikó: Nő a kábítószer-fogyasztás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 28./

A tanév végét zárják a diákok. Dávid Erzsébet, Máramaros megye főtanfelügyelő-helyettese elmondta, hogy a megye két magyar líceumából /Németh László Gimnázium – Nagybánya és Leöwey Klára Líceum – Máramarossziget/ majdnem minden végzős egyetemre készül. Az előző években 80-90 %-os volt a bejutási arány. A Németh László Gimnázium bővítésre készül, díszterem, dokumentáció terem, tanterem és irodahelyiség építését tervezik. A Leöwey Klára Líceumban a belső felújításokon kívül a picét is felújították. /Hitter Ferenc: Év végi izgalmak az iskolában. = Gutinmelléki Friss Újság (Nagybánya), jún. 28./

A Pro Europa Liga felmérést kezdeményezett a vallási ismeretek iskolai oktatásáról. Több megye iskoláiba eljuttatott kérdőíves felmérés a tájékozódást célozta: mennyire tartják tiszteletben az iskolák az esélyegyenlőség elvét (tanulhat-e minden iskolás a maga választotta vallásról), továbbá milyen mértékben tűzik ki célul a különböző felekezetek iránti kölcsönös megértés és tisztelet ápolását. A kezdeményezés ellen a napi sajtó munkatársai több ízben éles hangú támadást intéztek. Elutasították magát a feltételezést, hogy a vallási nevelés bármi módon ártalmas lehet. Olyan kísérletet láttak benne, amely árt az egyházak társadalmi megítélésének. /Horváth Andor: Vallás és iskola. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 28./

A Gyergyói-medence mozgássérült fiataljaiért működő Esély Alapítvány egy lépéssel közelebb áll ahhoz, hogy elkészüljön a központja. A gyergyószentmiklósi önkormányzattól negyvenkilenc évre bérbe kapott egykori kuglipálya épületén folyik a munka az Esély házáért. Pupák-Felméri Zsuzsanna, az alapítvány vezetője adta hírül, hogy a szervezetnél eddig önkéntesként dolgozó Dániel Botond szociológus cégével kötnek szerződést, rábízva az épület menedzselését. /Balázs Katalin: Mozgássérült fiatalokért. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 28./

A Szabadság értesülései szerint augusztus elsejétől Kovács Sándor címzetes kanonok, jelenlegi székelyudvarhelyi főesperes kerül Kolozsvárra, a Szent Mihály plébánia, egyszersmind a kolozs-dobokai főesperesi kerület élére. Dr. Czirják Árpád érseki helynök, pápai prelátus, kanonok főesperesi megbízatása idén, augusztus elsején lejár. Czirják továbbra is Kolozsváron szeretne maradni, ez megegyezik a hívek egy részének a kívánságával is. Ezzel kapcsolatosan a döntés kizárólag Jakubinyi György gyulafehérvári érsekre tartozik. /(ercsey): Új főesperes Kolozsváron? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./

Autonómiatörekvések, Bolyai Tudományegyetem, magyar állampolgárság –mindössze néhány az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) harmadik nyári táborának tervezett témái közül. Az EMI és magyarországi testvérszervezete, az Egyesült Magyar Ifjúság közös táborát augusztus 8–12. között a Gyergyószentmiklós melletti Négyes motelben szervezik meg. Az előadások között szerepelnek Vladimir Tismaneanu kommunizmust elítélő jelentésének magyar vonatkozásai is. /Sallai Loránd: Hangsúly az önrendelkezésen. = Krónika (Kolozsvár), jún. 28./

Gyergyószárhegyen a Lázár-kastélyban tevékenykednek a VIII. Táltos Kézműves Tábor résztvevői a perzselő nyári nap elől. A harmincnapos táborozás alatt csodálatos hasonmás kézművesmunkák készülnek. „Az értékmegőrzés, értékteremtés az idei táborunk fő célkitűzése” – hangsúlyozta Kisné Portik Irén néprajzkutató, a tábor főszervezője. Az 1979-ben létrejött Szépteremtő Kaláka értékmentő tevékenységét folytató kézművestábor fő célja változatlanul a hasonmás kézművestárgyak létrehozása. A Magyarországról és Erdélyből érkezett kézművesek egész napos alkotó tevékenységét esténként előadások zárják, a meghívott előadók között visszajáró ismerősként van jelen Hidán Csaba magyarországi régész-történész és Kakas Zoltán sepsiszentgyörgyi muzeológus. Az alkotómunka eredményeként készülőben van a nagyszentmiklósi kincs edényeinek első hasonmás darabja. /Jánossy Alíz: Táltos Kézműves Tábor – boszorkányos kézügyesség. = Krónika (Kolozsvár), jún. 28./

Gedeon Zoltán festőművész június 29-én ünnepli 85. születésnapját. Szentegyházán 1922-ben. Kiváló művész-pedagógus, fantasztikus a vitalitása, alkotóenergiájára. Kolozsváron a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán tanított. /Orbán István: Gedeon Zoltán tanár úr születésnapjára. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./

Bizonyítékot találtak arra, hogy a titkosszolgálatok megfigyelik az Magyar Polgári Szövetség /MPSZ/ sepsiszéki vezetőinek, szervezetének számítógépeit. Az elmúlt napokban derült ki, olyan chipeket helyeztek el a gépekben, amelyek lehetővé teszik a behatolást, a levelezés, beszélgetések ellenőrzését, láthatóvá válnak a tárolt dokumentumok. „Létezik egy igen drága, speciális dekódoló, amely kimutatja az ilyen chip létezését. Ezzel ellenőriztük jogászunk, Kulcsár Terza József és jómagam gépét, illetve a székházban található számítógépet. Mindhárom esetben jelezte a szerkentyűk létét, megtaláltuk, és eltávolítottuk azokat” – mondta el Gazda Zoltán sepsiszéki elnök. Kifejtette, felháborítónak tartják az eljárást, és nem értik, miért váltak a hatalom számára oly fokozottan veszélyesekké, hogy lakásaikba, székházaikba is behatoljanak. Az MPSZ, illetve az Székely Nemzeti Tanács /SZNT/ vezetői régóta gyanítják, hogy a titkosszolgálatok megfigyelik őket, erre bizonyítékul szolgált az a jelentés, amelyet idén március 28-án Petre Strachinaru képviselő interpellációjára adott az akkori igazságügy-miniszter, Monica Macovei, és amelyből kiderül, a Szervezett Bűnözés és Terrorizmusellenes Nyomozóhatóság ügyészei elkezdték a bűnvádi eljárás elindításához szükséges iratcsomók összeállítását. Macovei válaszából kiderül: a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ több jelentést készített a székelyföldi autonómia-népszavazás ügyében. /Farkas Réka: Megfigyelik a számítógépeket (Dolgozik a titkosszolgálat). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 29/

A képviselőház június 28-án tartott ülésén egyhangúlag megszavazta az úgynevezett nyugdíjtörvényt, amelynek lényege a nyugdíjpont értékének növelése. A PSD által javasolt jogszabállyal mindenki egyetértett, sokan azonban a hatalmas és hosszú távú anyagi megterhelés veszélyére figyelmeztettek. A megszavazott jogszabály értelmében 2008 januárjától a nyugdíjpont az országos bruttó átlagbérnek 37,5 százalékát teszi majd ki, 2009 januárjától pedig 45 százalékát. /Növelték a nyugdíjpont értékét. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 29./

Június 28-án a szenátusban nem gyűlt össze elég szavazat ahhoz, hogy elfogadják Szociáldemokrata Párt (PSD) Eugen Nicolaescu egészségügyi miniszter elleni beadványát. Decebal Traian Remes mezőgazdasági miniszternek már nem volt ekkora szerencséje, mivel a képviselőházban átment a PSD javaslatait tartalmazó parlamenti irat. Az egyszerű indítvány elfogadása arra kötelezi az érintett tárcavezetőt, hogy vegye figyelembe a dokumentum szerzőinek javaslatait. /Négy egyszerű indítványból egyet fogadtak el. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 29./

Hatvanadik születésnapja előtt Tőrös Gábor szobrászművész emlékplakettet készített Domokos Gézáról. Kiadó-igazgatói munkája a csúcsra ért: húsz év alatt címek ezrei, mindben az ő munkája, fáradsága, okossága is. Majd jött a keserves, szinte kilátástalan évtized. 1990 tavaszán Mitterrand francia elnök Bukarestbe látogatott. Villásreggelin látta vendégül az ellenzéki pártok vezetőit, köztük Coposu, Ratiu, Campeanu, Cunescu mellett Domokos Gézát is. Két nap múlva a francia nagykövet elmondta, a reggeli után Mitterrand elnök megjegyezte: „Kár, hogy Domokos Géza magyar, ő való az ellenzék élére. ” /Horváth Andor: Élet-nagyság. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 29./

Kovács Sándor jelenlegi székelyudvarhelyi főesperes váltja Czirják Árpádot a Kolozs-Doboka főesperesi kerület élén augusztus elsejétől – tájékoztatott Potyó Ferenc gyulafehérvári érseki helynök. A kolozsvári főesperes további sorsáról egyelőre nem döntöttek. „Czirják Árpád választhat magának plébániát, vagy nyugdíjba is vonulhat” – magyarázta az érseki helynök. Czirják Árpád áthelyezésének terve a főpap híveinek ellenállásába ütközött, akik néhány hete több mint háromezer aláírást tartalmazó dokumentumot nyújtottak be az érsekséghez a főesperes tisztségben tartását kérve. A székelyudvarhelyi főesperesi tisztséget augusztustól Mátyás Károly szentszéki tanácsos veszi át, aki jelenleg a jegenyei plébániát vezeti. Csató Béla marosi és küküllői főesperes mandátumát csak augusztus elejéig hosszabbítják meg. Csató a csíkszentkirályi plébániára kerül, helyét pedig Csintalan László veszi át, ő jelenleg a sepsi-barcasági főesperesi kerületet vezeti. Csintalan helyébe az érsekség korábbi közleménye szerint Hajdu János szentszéki tanácsost nevezték ki. /Lázár Lehel: Hiába tiltakoztak a hívek. = Krónika (Kolozsvár), jún. 29./

A gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház és a kassai Thália Színház lépett közönség és zsűri elé Kisvárdán, előbbi a Rókajáték, utóbbi pedig a Fösvény című produkciókkal. A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház A nyugati világ bajnoka című előadása zárta június 28-án a kisvárdai Határon Túli Színházak XIX. Fesztiváljának versenyprogramját. Június 29-én az újvidéki Művészeti Akadémia és a marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem végzősei mutatkoznak be a Negyedik nővér, illetve a Bernarda Alba háza című darabokkal. A kolozsvári színinövendékek a Cabaret c. musicalt hozták el. /Köllő Katalin: Kisvárdai hangulatok (3). = Szabadság (Kolozsvár), jún. 29./

Felvinc 1747-ben épült római katolikus templomának védőszentje Szent László király. Az egyházközség 84 lelket számláló kis közössége a június 27-én megtartott templombúcsúval adózott szent királyunk emlékezete előtt. Az idei szentmisét dr. Marton József, a Babes–Bolyai Tudományegyetem teológiai fakultásának tanára celebrálta. Az ismert történész Szent László király érdemeit méltatta. Horváth István, a felvinci templom plébánosa hívei körében köszöntötte dr. Csucsuja István egyetemi tanárt, Gál Lászlót, a gyulafehérvári Gróf Majláth Guszáv Károly Római Katolikus Főgimnázium igazgatóját és másokat. /Takács Ildikó: Szent László-búcsú Felvincen. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 29./

Példátlanul nagy összeget fordít a román kormány az erdélyi közutak felújítására, mondta el Tánczos Barna közlekedési minisztériumi államtitkár, miután a kormány majdnem egymilliárd euró értékű útrehabilitációs program megvalósításáról határozott. Az államtitkár történelmi jelentőségűnek nevezte a sürgősségi kormányrendeletet, melynek értelmében többnyire magyarok lakta erdélyi településeken áthaladó, összesen 1100 kilométer utat javítanak meg. A program összértéke 987 millió eurót, ebből 450 millió eurót az Európai Befektetési Bank, 537 millió eurót a román kormány fedez. A román kormány még soha nem szavazott meg ennyi pénzt erdélyi utak felújítására. Az államtitkár a megjavítandó utak közül kiemelte a mintegy 155 kilométernyi, Maroshévíz és Kökös közötti szakaszt. /Példátlanul nagy összeg az erdélyi utak felújítására. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./

Hargita megye kistérségi társulásainak vezetői találkoztak június 29-én Tusnádfürdőn. – Tíz évvel a kistérségek megalakulása után még ott tartunk, hogy keressük azok helyét és létjogosultságát a megye életének körforgásában – mondta Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának alelnöke. A tanácskozáson mindegyik kistérségi ügyvezető beszámolt az általa vezetett társulás tevékenységéről. Az intézményvezetők nagy része nehezményezte a polgármesteri hivatalok és a helyi cégvezetők érdektelenségét tevékenységük iránt. – Egy személyben viszont nem lehet maradandót alkotni, ezért a közeljövőben legalább öt-öt emberrel kellene gyarapítani a kistérségi irodák személyzetét – javasolta Gál Kálmán, a Felcsík kistérség ügyvezetője. A beszélgetésen a jelenlevők ez évi terveikről is szóltak. Homoródszentmártonban például a községközpontot akarják korszerűsíteni, a Pogány-havas kistérségben pedig a régi épületek rekonstruálásán és azok karbantartásán dolgoznak. Alcsíkon az ottani egyesület a csíkszentimrei Büdösfürdőn egy tanulmányi ház felújításán fáradozik. A mostani összejövetelen Bogos Zsolt, a Belügyi és Közigazgatási Reform Minisztériumának vezérigazgatója az önkormányzati társulások pályázati lehetőségeiről tartott előadást. /Kozán István: Helykereső kistérségek. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 30./

Az anyaországi rendszerváltozás nyomán megszűnt a monolitikus régi képzőművészeti szövetség egyeduralma, az új törvények lehetővé tették új művészeti egyesületek alakulását. Az utóbbi években azonban a támogatások összege fokozatos csökkent, ez idén a mélypontra süllyedt. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium nem írta ki a szokásos pályázatot, teljes egészében megszüntetve a körébe tartózó művészeti egyesületek támogatását. Mindezt a nyilvánosság megkerülésével, az érintettek tájékoztatásának mellőzésével tette. Amikor a több mint harminc szakmai egyesületet tömörítő, Butak András vezette Magyar Képzőművészeti és Iparművészeti Társaságok Szövetsége (MKITSZ), amelynek a kolozsvári székhelyű Barabás Miklós Céh is tagja, az ügyben felvilágosítást kért, a szakállamtitkár válasza kimerült a pénzhiány közlésében. A minisztérium kultúrátlanító intézkedése, a támogatások teljes megvonása következtében 2008-ban kétségessé válhat több kiállítás és tárlat. A megszűnő egyesületekkel sokrétű művészeti tér számolódik fel. A helyén nem lesz semmi. Ez lenne a minisztérium célja? – tette fel a kérdést Kováts Albert a magyarországi Műértő folyóirat legújabb számában. „Ez a jövő a legsötétebb múltat, azaz a Rákosi-korszakot idézi” – nyilatkozta a Magyar Nemzet május 30-i számában Stefanovits Péter Munkácsy-díjas. Az Ernst Múzeum megszüntetésével, „az értékek pusztításával” kapcsolatban pedig úgy vélte: „a nyilvánosság újabb lehetőségét veszítik el a művészek, hiszen olyan műhely szűnik meg, amely hét éven keresztül karakteres programot valósított meg. ” /N. J. : Kultúrtalanító kulturális minisztérium. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./

Kisborosnyó nemcsak vendégfogadásra készül, hanem emléket is állít a Háromszéki Magyarok Világtalálkozója tiszteletére. E faluban található Erdély leggazdagabb történelmi emlékparkja. Az augusztusi történelmi találkozóra, melyre eddig még nem volt példa a történelemben, Kisborosnyón készül Háromszék nagyjainak Oktogonja is, tájékoztatott Damó Gyula nyugalmazott tanító, a Nyíres Lokálpatrióta Kör ügyvezetője. Betonba öntve áll az emlékparkban nyolc monumentális kopjafa – ezeket nevezzük Oktogonnak –, melyeket a világtalálkozó tiszteletére állít a faluközösség, de az egész község, mert augusztus 17–20-án együtt ünnepelnek Nagyborosnyóval. A nyolc kopjafát nyolc tehetséges faragómester készítette, ezekre helyezik el a fémplaketteket, melyeken a megye jeles személyiségeinek, nagyjainak névsora lesz majd olvasható. A hazaérkezett vendégek augusztus 20-án este őrtüzet gyújtanak, akárcsak az ősszékelyek, a falu fölötti Sóhely-tetőn. A tetőről egész Felső-Háromszéket belátni. /Kisgyörgy Zoltán: Kicsi falu nagy programmal (Háromszéki Magyarok Világtalálkozója). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 30./

Nehéz dolog Miholcsa József szobrászművész tevékenységét áttekinteni. Művei a körülöttünk élő magyar hagyományból sarjadtak – a kopjafák, a faragott fejfák hagyományából. A nonfiguratív szobrászatától el tudott jutni a szimbólumalkotásig, újabban a historizmus és a térplasztika párhuzamos alkalmazásához. A népművészet és a tudatos alkotóművész találkozása érezhető munkáiban. Néhány éve fordulat jelentkezett műveiben, a magyar, ősi, kereszténység előtti korszak jegyei mellett megjelentek a keresztény szimbolika elemei is. A Csíksomlyói stációk utat nyitnak a kereszténység jelei számára. Krisztus szenvedéseivel párhuzamosan a magyar nép szenvedését akarja ábrázolni a 14 stációban. /Gáspár Sándor: Miholcsa József válaszútja. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 30./

A marosvásárhelyi színház épületében körülbelül 300-an gyűltek össze az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), a Székely Nemzeti Tanács (SZNT), a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ), a Magyar Polgári Egyesület (MPE), a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) és az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) felhívására. A szervezők azt remélték, hogy ez alkalom „elindítója és példája lesz a nemzeti összefogásnak és a közérdekű megoldás-keresésnek”. Ez nem történt meg, ugyanis a rendezvénnyel egyidőben temették Sepsiszentgyörgyön Domokos Gézát, az RMDSZ alapítóját, így Marosvásárhelyre az RMDSZ vezetősége részéről senki nem jött el. Azonban ha történetesen nem egyidőben kerül sor a két eseményre, az RMDSZ vezetői akkor is távol maradnak a fórumtól, mivel a szövetség nem vette fel a kapcsolatot. Tőkés László püspök hangsúlyozta: nyitott a tárgyalásra, de egyelőre csak a médián keresztül érkező, közvetett üzengetések alapján értesült arról, hogy az RMDSZ egyeztetne vele az őszi európai parlamenti választásokról. Szász Jenő MPSZ-elnök nem tartja szükségesnek a párbeszédet. Maga a püspök bizakodó: „koncepciózus riogatásnak” nevezte azokat a vélekedéseket, miszerint sem az RMDSZ, sem ő nem jut be az EP-be. Szerinte ezzel az érvvel akarják elrettenteni az ő szavazóit attól, hogy rá voksoljanak. Ugyanakkor nem zárta ki a párbeszéd lehetőségét. Tőkés László kijelentette: nem önmagával az RMDSZ-szel van a baj, hanem annak csúcsvezetőségével. Tőkés László méltatta Domokos Géza közéleti szerepét: az elhunyt érdemei megkérdőjelezhetetlenek elsősorban a Kriterion igazgatójaként kifejtett tevékenységéért. Tőkés javaslatára a résztvevők egy perc néma csenddel adóztak az író-politikus emlékének. /Borbély Tamás: Tőkés László nyitott a párbeszédre. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 2./ „Valójában nem az ellenzéki szerepkörben szeretnénk eljárni, hanem integráló, egyesítő szándékkel, pártokon felüli töltettel, hiszen az EMNT-nek és az SZNT-nek is nagyon sok az RMDSZ-es tagja, s a jelenlegi helyzetben, különös tekintettel az EP-képviseletre, nem volna megoldás egy ellenzéki taktika vagy beállítottságnak a folytatása, illetve felvétele, hanem minél szélesebb körű összefogást kellene megteremteni” – hangsúlyozta Tőkés László a püspök. /Szilágyi: támogassák Tőkést. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./ Tőkés László kijelentette: hajlandó tárgyalni Markó Bélával az EP-választásokról, de a szövetség vezetősége mindeddig nem kereste meg őt hivatalosan. „Fel kell ráznunk közösségünket a ránk kényszerített letargiából. Autonómiát kell biztosítani a Székelyföldnek, és az önrendelkezés kivitelezésének egyik alapfeltétele, hogy hiteles európai parlamenti képviselőnk legyen” – jelentette ki Andrássy Árpád, a rendezvény házigazdája. A rendezvényen Tőkés László bejelentette, belső átvilágítást indít az általa vezetett Királyhágómelléki Református Egyházkerületben, miután nemrég a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) olyan dokumentumot bocsátott a rendelkezésére, melyekből kiderült: két lelkésztársa együttműködött a politikai rendőrséggel. A püspök közölte, a KREK közgyűlése által elrendelt belső lusztráció annál is indokoltabb, hogy a két lelkipásztor az 1989-es rendszerváltás után is folytatta besúgói tevékenységét, „belülről mérgezve” az egyházkerületet. Újságírói kérdésre Tőkés László elmondta: egyelőre nem tudja nyilvánosságra hozni a két lelkész nevét, mivel csak fedőnevük ismert. A marosvásárhelyi fórum keretében bemutatták az EMNT tevékenységéről szóló sorozat frissen megjelent harmadik kötetét. Míg az első kötet Tőkés László 1993-94 közötti tevékenységét, felszólalásait, a második az EMNT megalakulásának körülményeit, a harmadik kötet a párbeszéd és az összefogás körüli harc dokumentumait foglalja magában. /Antal Erika: Ki megy Brüsszelbe? = Krónika (Kolozsvár), júl. 2./ Makkay József, a MÚRE alelnöke szerint az „egypártrendszer megalázza a kívülállókat”, „a magyarság körében nagy az elégedetlenség”, súlyos válságban van a magyar közélet. A sajtó sem „nemzeti közösségünk reális problémáival foglalkozik”. Egyebek között kijelentette „az írott sajtó 10 %-ban sem független az RMDSZ-től”, aki meg „függetleníti magát”, az előtt „a közéleti pénzek csapja elzárva”. /Mózes Edith: Közéleti fórum a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházban. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 2./

Alternatívák a magyar érdekképviseletben címmel kerekasztal-megbeszélést rendezett a hét végén, Marosvásárhelyen a Szabadelvű Kör, melyen meghívottként részt vettek Smaranda Enache, a Pro Europa Liga elnöke, Magyari Nándor László szociológus és Ovidiu Pecican történész. Ezt megelőzően Marosvásárhely főterén a szimpatizánsok vagy érdeklődők találkozhattak, érdeklődhettek, és aláírásukkal támogathatták a Szabadelvű Kör platformként történő újra bejegyzését. Eckstein-Kovács Péter szenátor, a Szabadelvű Kör elnöke szerint a magyar közösség csak úgy tud a továbbiakban politizálni, ha „abszolút regionáliscentrikus” politikát dolgoz ki. „A régiókon belül létre kell hozni a helyi parlamenteket. Erdélyben a magyarság 20-22 százalék, egy regionális parlamentben lesz helye több magyar pártnak is” – mondta Eckstein. /Bögözi Attila: „Régiókban kell gondolkozni”. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./

Befejeződött Kisvárdán a Határon Túli Magyar Színházak XIX. Fesztiválja. A díjazottak a következők. A magyar Oktatási és Kulturális Minisztérium díját, a kisvárdai fesztivál fődíját a Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház A nyugati világ bajnoka című komédiája nyerte, a szakmai zsűri szerint ez volt a legjobb előadás. A szakmai zsűri úgy döntött, hogy a Szülőföld Alap díját megosztja két előadás között, a két nyertes a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós társulatának Yvonne burgundi hercegnő című tragi-groteszk komédiája és a Komáromi Jókai Színház Macskabaj című előadása. A szakmai zsűri döntése alapján Szabolcs-Szatmár-Bereg megye díját a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata és a Yorick Stúdió nyerte el az Alvajáró románc című zenés, színpadi játék együttes teljesítményéért. A szakmai zsűri két színészi fődíjat osztott ki, melyet az Yvonne burgundi hercegnő című előadásában nyújtott játékáért Nagy Dorottya, a Csíkszeredai Csíki Játékszín Hegedűs a háztetőn című musicaljében nyújtott alakításáért pedig Fülöp Zoltán nyert elvehette át. A közönségzsűri döntése alapján Kisvárda város közönségdíját a Csíkszeredai Csíki Játékszín Hegedűs a háztetőn című előadása nyerte el. A magyar Oktatási és Kulturális Minisztérium a bábművészet terén végzett, több mint öt évtizedes, nemzetközi hírű alkotómunkájáért Életmű díjat adományozott Kovács Ildikó rendezőnek, és több évtizedes színházi munkássága elismeréseképpen Kincses Elemér rendezőnek. A Duna Televízió különdíját, hogy portréfilmet készít a Kézjegy című sorozatban a szakmai zsűri által legjobbnak tartott színészről, Karna Margit nyerte. A szakmai zsűri döntése alapján dr. Oláh Albert, Kisvárda város polgármesterének díját a Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház A nyugati világ bajnoka című előadásának a fesztivál mezőnyéből kiemelkedő díszletéért Bartha József kapta. A Kisvárdai Várszínház és Művészetek Háza díjait – a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának Különös történet című előadásában nyújtott egyéni teljesítményéért Nagy Csongor Zsolt kapta; – a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának Yvonne burgundi hercegnő, illetve a Tompa Miklós Társulat és a Yorrick Stúdió Alvajáró románc című előadásában nyújtott énekes, táncos, színészi teljesítményéért Szabadi Nóra kapta; – a Szabadkai Kosztolányi Dezső Színház Tangó előadásában és a Szabadkai Népszínház Molière előadásban nyújtott kiemelkedő színészi teljesítményéért Karna Margit vehette át; – a Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház A nyugati világ bajnoka című előadásában nyújtott átütő erejű játékáért Pálffy Tibor kapta; – a Kolozsvári Állami Magyar Színház Jákobi és Lájdentál című előadásban nyújtott megható és mulatságos alakításáért Panek Kati kapta. A Várda Drink Zrt. díját a Kolozsvári Állami Magyar Színház Jákobi és Lájdentál című előadásban nyújtott zongoraszólójáért a szakmai zsűri Bogdán Zsoltnak ítélte. A Kisvárdai Lapok Szerkesztősége által felajánlott díjat Karna Margit színművésznő kapta. /A Kisvárdai Határon Túli Magyar Színházak XIX. Fesztiváljának díjazottjai. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 2./

Sikeres volt a térség egyik legnépszerűbb kórusmozgalmi rendezvénye, a tordaszentlászlói, Szent László-napi kórustalálkozó. A rendezvény menete a hagyományokhoz igazodott: ünnepi istentisztelet, közös éneklés a cinteremben, majd díszes felvonulás a faluban. Elsőként a házigazdák, Tordaszentlászló énekkara lépett fel. Kiemelkedő teljesítményt nyújtott a Kolozsvár Törökvágási Református Egyházközség Vegyes Kara, főleg a Magyarfenesi Vegyes Kar, amelyet Tóth Guttmann Emese Jagamas János-díjas karnagy vezetett. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Tordaszentlászló – 18. kórustalálkozó. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 2./

Demokráciadeficit van az RMDSZ-ben – hangzott el június 29-én azon a kerekasztal-megbeszélésen, amelyet a Szabadelvű Kör elnöke, Eckstein-Kovács Péter szenátor kezdeményezett Marosvásárhelyen. Alternatívák a magyar érdekképviseletben – ezen a címen meghirdetett megbeszélésre alig húszan jöttek el. A szervezők meghívták Markó Béla szövetségi elnököt, Kelemen Atilla megyei elnököt, Fodor Imre SZNT-elnököt is. Egyikük sem jött el. A politikai élet történéseit 15 éve elemző dr. Magyari Nándor László szociológus szerint a válság az RMDSZ-ben hosszabb idő eredménye. Szerinte ez a jövő évi választásokon az RMDSZ képviselői nem jutnak be a román parlamentbe. Eckstein-Kovács Péter úgy vélte, az RMDSZ a magyarság szavazatának 50 százalékára számíthat, a Magyar Polgári Szövetség a szavazatok mintegy 8-10 százalékát vinné el. A szenátor feltette a kérdést: mi a valószínűsége annak, hogy létrejöjjön egy román és magyar érdekeket egyaránt képviselő regionális párt? Smaranda Enache szerint a romániai magyar közösségnek már nem lesz elegendő a homogén romániai kisebbségpolitika, ezért regionalizmusra támaszkodó kisebbségpolitikát kell folytatnia. Enache asszony úgy látja, nem az RMDSZ megreformálásban kell gondolkodni, hanem új pártokat kell kitalálni. Eckstein-Kovács Péter rámutatott, aki kritikusabban nyilvánult meg, azt ellenségként kezeltek az RMDSZ-en belül. A platform bejegyzésével az a cél, hogy az RMDSZ sokszínű szervezet legyen. /Antalfi Imola: Alternatívák a magyar érdekképviseletben. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 3./

Az erdélyi magyar közösség kénytelen visszaigényelni a Bolyai Egyetemet, mert a BBTE nem multikulturális, és soknyelvűnek sem minősíthető – jelentette ki Kónya-Hamar Sándor, az Európai Parlament kulturális és oktatási szakbizottságának tagja brüsszeli képviselőtársainak, tíz pontban cáfolva azokat a román propagandaszólamokat, melyek az RMDSZ-képviselők írásbeli nyilatkozatának közzététele óta a kolozsvári egyetem kirakatképét terjesztik. Elmondta: az őshonos, másfél millió lelket számláló erdélyi magyar közösség immár 48 éve hasztalan kéri törvényes jogát, az önálló, magyar tudományos egyetem újramegnyitását; a magyar oktatás korlátozott, és nem felel meg a közösség elvárásainak; az intézményi autonómia, illetve az ún.,,multikulturalizmus”, amire az egyetem szenátusa hivatkozik, nem jogalap, hiszen a hivatalos dokumentumok, diplomák kizárólag román nyelven készülnek. Az egyetem honlapján megtévesztő információt közöl az anyanyelvi oktatásról. A BBTE honlapján közzétett azon állítás sem igaz, miszerint 1995 óta nem merült fel diszkriminációs probléma az egyetem működésében, ugyanis a román többségű szenátus minden szakirányú magyar kezdeményezést leszavaz. /Se multikulturalitás, se soknyelvűség. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 3./

Kizárólag az állam hivatalos nyelvén készítteti el az új utcanév-táblákat Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester. Megjegyezte: „legfeljebb a magyarok kedvéért a román név után odaíratjuk az utca szócskát”. Arra a felvetésre, hogy mit tesz, ha az RMDSZ-többségű önkormányzati testület a valós kétnyelvűség mellett dönt, Florea úgy vélekedett, nincs szüksége tanácsi határozatra, a problémát polgármesteri rendelettel is meg tudja oldani. „A két alpolgármester és az önkormányzat RMDSZ-es frakciója ragaszkodik a valós kétnyelvűséghez” – nyilatkozta a Krónikának Bakos Levente. Az alpolgármester pontosította a város utcanévjegyzékét, és egy szakértőcsoport segítségével lefordíttatta a magyar megfelelővel még nem rendelkező utcaneveket is. Bakos szeretné, ha a tanács még e heti ülésén elfogadná a jegyzéket, de a napirendet összeállító polgármester nem terjesztette a megvitatandó tervezetek közé. /Szucher Ervin: Vitatott kétnyelvűség. = Krónika (Kolozsvár), júl. 3./

Bár kedvezően bírálták el a magyarországi pénzosztó szervezetek a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) pályázatait, még nem érkezett meg sem a Bolyai Nyári Akadémia idei tanfolyamainak költségei fedezésére szánt összeg, sem a szervezet működését biztosító pénzalap – tájékoztatott Lászlófy Pál István, az RMPSZ elnöke. Ennek ellenére Bolyai Nyári Akadémia óvodapedagógusok számára indult tanfolyama megkezdődött Csíkszeredában. A magyarországi előadók által vezetett tanfolyamon harmincan vesznek részt. Ezzel párhuzamosan zajlik a tanítóknak meghirdetett módszertani tanfolyam, harminc tanítóval. A rendezvény negyedét tudják fedezni helyi forrásokból, a többi magyar állami támogatásból származott minden évben. /Sarány István: Bolyai Nyári Akadémia – Késik a megítélt támogatás. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 3./