Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2005. február 3.
Magas rangú magyar állami kitüntetést vett át február 2-án Kolozsváron négy erdélyi magyar közéleti személyiség Magyarország bukaresti nagykövetétől. Terényi János nagykövet Haáz Sándor néprajzkutatónak a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét, Pusztai János írónak a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét, Muzsnay Árpád újságírónak a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét, Fazakas László lelkésznek pedig a Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkeresztjét adományozta. Farkas Árpád költő visszautasította a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje kitüntetést. Haáz Sándor jelentősen gazdagította a magyar néprajztudomány erdélyi vonatkozású ismereteit, és hozzájárult ezek széleskörű megismertetéséhez. Pusztai János írói munkásságával vívta ki a közösség elismerését. Széleskörű irodalmi elismertsége 1978-ban A sereg című regényével vette kezdetét. Muzsnay Árpád az EMKE alelnökeként számtalan helyi, regionális és határon átnyúló rendezvény főszervezője. Fazakas László a református egyház lelkészeként és teológusként a társadalmi igazságosság és megbékélés érdekében végzi munkáját. Farkas Árpád költő a visszautasítást megindokló levelében úgy fogalmazott, hogy másfél milliónyi sorstársával több mint ötven éve küzdelemre kényszerült egyetlen emberi és nemzeti önazonosságának megőrzésére, 2004. december 5-e után azonban „nevetségesnek érezné egy kitüntetés örvén kiemelkedni közülük, fölmagasztalódván e tudathasadásos igényhez”. Terényi János elmondta: sajnálattal vették tudomásul Farkas Árpád döntését. /B. T.: Magyar állami kitüntetést osztottak. Farkas Árpád visszautasította az érdemrendet. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./
2005. február 3.
Az erdélyi magyar kultúra jövőjével kapcsolatban dr. Benedek Dezső, az amerikai egyesült államokbeli Georgia Állami Egyetem professzora nemcsak sötét jövőképet vázolt fel a Sapientia Egyetemen tartott előadásán, hanem kiutat is kínált: minőségi magyar oktatással erősödni lehet. Ezt viszont becsületes, lelkiismeretes oktatói, pedagógusi munkával lehet elérni az elemi szinttől az egyetemekig. /Mennyire életképes az erdélyi magyar kultúra? = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 3./
2005. február 3.
Petrozsényban összevont elemi osztállyá sorvadt az 1997-ben még középiskolai osztályokkal rendelkező magyar tannyelvű oktatás. A statisztikai adatok szerint több száz iskolaköteles magyar gyermek él Petrozsényban és bő tanári karra való pedagógus tanít különböző helyi iskolákban. Valami mégis hiányzik. Az az értékőrző közösségi erő, amely évtizedekkel ezelőtt párhuzamos magyar osztályokra való diákot toborzott össze. Most kezdeményezték a nemzedékek találkozójának megszervezését, melyet Barra Árpádné indított el. /(SK): Nemzedékek találkozója Petrozsényban. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 3./
2005. február 3.
A kilencvenes évek kezdete óta nagyon sok határon túli fiatal érkezik Budapestre. A Háló Közösségfejlesztő Katolikus Egyesület olyan kulturális központot kívánt létrehozni, ahol a vendégek és vendéglátók megfelelő körülmények között találkozhatnak. 2005 januárjában a Ferenciek terén lévő Kárpátia-udvarban nyílt meg a Háló Közösségi Központ. A megnyitón jelen volt dr. Veres András püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára, valamint dr. Gulyás Kálmán, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának egyházi kapcsolatokért felelős címzetes államtitkára is. /Háló Közösségi Központ Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./
2005. február 3.
Aldoboly református lelkipásztorának mindenkori feladata a Prázsmáron, Farkasvágón, Vámoshídon élő református székelymagyarság lelki gondozása, mert itt él az összesen 415 lelket számláló gyülekezet egyharmada. Győrbíró Sándor aldobolyi református lelkész, aki tizenkilenc esztendeje szolgálja ezt a gyülekezetet, jelezte, hogy a lélekszám apadása is gondot okoz. Az anyaegyház temploma Aldobolyban van. Tavaly megújult a templombelső felújítása, idén a templom külső része következik. Prázsmáron van az egyháznak saját telke és azon egy régebbi épület, amit imaház gyanánt használnak. Szeretnének Prázsmáron megalakítani-építeni egy ökumenikus magyar egyházi központot, hogy összefogja a Barcaság északi peremén élő magyar szórványt. A prázsmári imaház mellett ebben az évben megnyitják az egyházi könyvtárat. Negyven magyar római katolikus lélek is él Aldobolyban, többjük vegyes házasságban. /Kisgyörgy Zoltán: Misszió Sepsiszék peremén. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 3./
2005. február 3.
Torda 60 ezer lakosából 5000 magyar nemzetiségű, ami a lakosság 8 százalékát teszi ki. Tordán a helyi Petőfi Társaság indította el az Aranyosszéki helytállás 2004-2005 elnevezésű népfőiskolát. A társaság 2004 novemberétől 2005 februárjáig hetente szervezett történelmi, földrajzi, irodalmi, etnográfiai és környezetvédelmi témájú előadásokat. Az népfőiskola január 28-i témája a népi- és természetgyógyászat volt. Meghívott előadó a közismert marosvásárhelyi terapeuta és szakíró, Bernád Ilona volt, aki bemutatta az Egészségünkért című kötetét, valamint sikeres amerikai útleírását, a Magyarok Amerikáját (társszerző Gazda József). Dumitru Ana, a Petőfi Társaság elnöke, nyugalmazott matematikatanár és a Szaniszló tanár házaspár az előadás végén emléklapokat osztott ki. /Csizmadia Mihály: Népfőiskolai előadások Tordán. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 3./
2005. február 3.
Kóka Rozália, a bukovinai székely származású magyarországi előadóművész az utóbbi évtizedben gyakori vendég Hunyad megyében. A napokban újra betoppant Dévára, a helyi Magyar Házban tartott előadást. A Dévára telepedett bukovinai székelyek leszármazottai közül már kevesen emlékeznek a régiek történeteire. Kóka Rozália emlékezéseiből kiderült, hogy a Hunyad megyébe (Vajdahunyadra, Dévára, Sztrigyszentgyörgyre és Csernakeresztúrra) telepedett bukovinai székelyek tarthatják magukat a legszerencsésebbeknek. A Hadikfalva, Andrásfalva, Józseffalva, Istensegíts és Fogadjisten bukovinai falvakból a háború idején menekülni kényszerülő székelyek sorsa sokkal keservesebben alakult. Előbb a Vajdaságból elmenekült szerbek házaiba telepítették őket, aztán a Dunántúlról elüldözött németek otthonaiban kellett meghúzódniuk. Kóka Rozália gondolatban végigvezette dévai hallgatóságát ősei útján, Madéfalvától Moldován át Bukovinába, az Al-Dunához, Erdélybe, Kanadába és Bácskába. /Gáspár-Barra Réka: Kóka Rozália dévai előadóestje. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 3./
2005. február 4.
„Célunk az volt, hogy az RMDSZ-nek ne csupán azokon a területeken legyenek képviselői, amelyek a nemzeti identitás megtartásához kötődnek, hanem olyan közérdekű funkciókat is töltsünk be, ahol szakembereink hozzájárulhatnak az egész ország számára fontos problémák megoldásához – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke. Elégedett, hiszen megkapták a kereskedelmi, a területrendezési és a távközlési tárcát. Az RMDSZ szerette volna, ha minél több magyarlakta megyében lenne prefektusi és alprefektusi tisztsége, ezt szintén elérte. Elégedetlen a Hargita megyei magyarság, hogy nem lesz magyar prefektusa a megyének. De minden koalíció kompromisszummal jár – mondotta. A helyi önkormányzatok szintjén történő korábbi szövetségek újratárgyalásáról Markó kifejtette: elvben nem fogadhatja el, hogy a parlamenti választások eredményeinek függvényében újra kelljen gondolni a helyhatósági választások után kialakult helyzetet. A Magyar Polgári Szövetség kezdeményezte a helyi referendumot a területi autonómiát illetően. Markó ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: elvetették az ötletet, az alkotmány ugyanis nem enged meg ilyen jellegű referendumot. Úgy látja, hogy a kisebbségi törvény létrehozása fontosabb, ennek segítségével ugyanis megteremthetik a kulturális autonómia jogi feltételeit. /Markó: Nem csak a kisebbség gondjainak felvállalása volt a cél. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./
2005. február 4.
Január elsején lépett életbe az a kormányrendelet, amely a szociális intézményrendszer átalakítását célozza meg. A rendelet értelmében minden szociális intézményt – kórházotthont, elhelyezési központot, öregotthont – a Szociális Gondozási és Gyermekvédelmi Főigazgatóság révén a megyei tanácsok alárendeltségébe soroltak, és így valamennyinek megszűnt az önálló jogi státusa. A jogszabály az európai követelmények előírásainak kíván megfelelni, azonban az érintett intézményvezetők, a közvetlen érdekeltek nem feltétlenül a rendszer minőségi javítását, hanem ellenkezőleg, a helyzet romlását látják az átalakításban, különösen azért, mert ezután a megyei tanácstól függő intézményként folytathatják tevékenységüket. Ezentúl nem az intézményvezetők döntenek bizonyos ügyekben, például a beutalások esetében, hanem a megyei tanács keretében működő bizottság. Így speciális intézményben gondozzák majd a testi fogyatékosokat, a szellemi fogyatékos személyeket, a krónikus betegeket, a gyerekeket és az öregeket. Ez az új törvény ellentmond a decentralizálásnak, továbbá az EU azon elvének, amely a szubszidiaritás szükségességét szorgalmazza. /(bodolai – mezey – nagy a. – simon): Központosítás és átszervezés. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 4./
2005. február 4.
A magyar pedagógusszövetség /MPSZ/ megyei szervezete megbeszélést tartott az elmúlt hét végén a Maros megyei magyar iskolahálózat igazgatói és aligazgatói részvételével. A fő témát – az oktatás minőségének javítása – Tőkés András, a szövetség megyei elnöke ismertette. Előzően Albertini Zoltán főtanfelügyelő-helyettes közölte, hogy idén 600 gyermekkel kevesebb végzi a nyolcadik osztályt. Ez rányomja bélyegét a kilencedik osztályok számának alakulására is, amelyekből 17-tel lesz kevesebb, mint az elmúlt évben. A 146-ból 40 magyar tannyelvű líceumi osztályt tervezett a tanfelügyelőség. Albertini Zoltán szerint az elmúlt évben 800 gyermek „tűnt el”, azaz nem tanult tovább, bár kötelező a tízosztályos oktatás. Simon János tanfelügyelő vetette fel, hogy a kisérettségi nehezebb a magyar tagozaton tanuló diákok számára. Elhangzott a történelem és földrajz anyanyelven való oktatásának szükségessége. Szóvá tették, hogy a marosvásárhelyi iskolák összevonása alkalmával az RMDSZ nem állt ki az önálló magyar általános iskolák megszervezése mellett. /(bodolai): Látlelet és tennivalók. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 4./
2005. február 4.
Három új kötetet mutattak be február 3-án Csíkszeredában, a KAM – Regionális és Antropológiai Kutatások Központja székhelyén. Két kötet szerzője Bodó Julianna, az intézet munkatársa. A formális és informális szféra ünneplési gyakorlata az 1980-as években című kötet a Magyar Tudományos Akadémia Politikai Tudományok Intézete (MTA PTI) kiadásában jelent meg, és a szerző tavaly megvédett doktori disszertációját tartalmazza. Bodó Julianna második könyve az intézet által kiadott Helyzet könyvek sorozat 12. kötete: „Így kollektivizáltak minket” – Kulturális antropológiai elemzés két székelyföldi településről. Végül Bíró A. Zoltán, az intézet vezetője az általa szerkesztett Közös érdek mentén. Társadalmi részvétel, társadalmi együttműködés című munkáját ismertették. /Szakkönyvbemutató. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 4./
2005. február 4.
Megjelent a Civil Brassó 2005. Készült a Brassai Társaság kezdeményezésére, az Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület és a Brassói Magyar Házért Egyesület támogatásával. Felelős kiadó: Puskás-Bajkó Gábor. A könyvecskében óvodások, iskolák, középiskolák, egyesületek, szervezetek, a sajtó és a művészek vallanak magukról, tevékenységükről. /Civil Brassó: közösségünk kézikönyve. = Brassói Lapok (Brassó), febr. 4./
2005. február 4.
Kizárólag a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök által januárban előterjesztett ötpontos határon túli csomagról és annak is csak az első három pontjáról tanácskoztak a hét első felében Budapesten a határon túli magyar szervezetek és a magyar kormány szakértői, jelentette ki Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke. Mint elmondta, a budapesti egyeztetések csupán a Szülőföld programot, a nemzeti vízumot és a határon túli magyarok kedvezményes magyarországi honosításának megkönnyítését érintették. Gyurcsány Ferenc a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) 2004. november 12-i ülésén jelentette be kormánya új, határon túli magyaroknak szánt programcsomagját. Ennek legfontosabb elemeként a külhoni útlevél megadását említette. „Megoldjuk azt, amit a magyar igazolvány nem tudott megoldani – bár nyilván szeretett volna – hangoztatta a miniszterelnök. – Megoldjuk azt, hogy a határon túl élő magyar testvéreinknek ezt a határt ne kelljen valóságos határként megélniük.” Január hetedikéig azonban újrafogalmazta a kormány a határon túli intézkedéscsomagját. A Határon Túli Magyar Szervezetek Fóruma szabadkai megalakulása napján Gyurcsány Ferenc immár ötpontos határon túli csomagot jelentett be. Ebben azonban az anyaországba való beutazás nehézségein immár nem a határon túliaknak megadandó magyar útlevéllel, hanem a nemzeti vízummal kívánt enyhíteni. Amint a kormányfő részletezte, a nemzeti vízumot azok kérelmezhetik, akik nyelvük, kultúrájuk, nemzeti identitásuk megőrzése érdekében oktatási, egészségügyi céllal, a családi kapcsolatok fenntartása céljából hosszabb időt kívánnak Magyarországon tölteni. Gyurcsány hozzátette, a várhatóan március 31-éig bevezetésre kerülő vízumot öt évre lehetne igényelni, kilencven napot meghaladó magyarországi tartózkodásra és tetszőleges számú határátlépésre jogosítana. Miért kell kedvezményes vízumot ígérni, ha korábban már útlevelet ígértek? – tette fel a lap munkatársa a kérdést Szabó Vilmosnak, a Miniszterelnöki Hivatal határon túli magyar ügyekben illetékes államtitkárának. Szabó Vilmos elmondta, a bejelentésen mint megvizsgálandó kérdés, az útlevél is szerepel. /Gazda Árpád: Ejtették a magyar útlevelet? = Krónika (Kolozsvár), febr. 4./
2005. február 5.
Február 4-én Kolozsváron Markó Béla az erdélyi magyar történelmi egyházak képviselőivel folytatott megbeszélést. – Románia EU-csatlakozásáig be kellene fejezni az elkobzott egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának folyamatát – jelentette ki Markó Béla a megbeszélés utáni sajtótájékoztatón. A magyar egyházak által benyújtott több mint 1700 kérvény közül mindössze 350 esetben született kedvező döntés. Markó azt szeretné, ha ez a folyamat telekkönyvezéssel együtt 2007. január 1-ig lezárulhatna. Az egyházak a föld- és erdőterületek visszaszolgáltatása mellett az elkobzott egyházi levéltárak anyagának visszaadását is kérik. A romániai egyházak működését szabályozó törvényt – amelynek az egyházi autonómiát kellene nagyon pontosan meghatároznia – a román parlament várhatóan az idén fogja elfogadni. Szintén elsődleges fontosságú a romániai tanügyi törvény módosítása azért, hogy gyakorlatilag is lehetővé váljon a felekezeti oktatás. Az RMDSZ azt javasolja, hogy az egyházak és az állam osszák meg az ilyen iskolák fenntartásával járó felelősséget és költségeket. Az egyházak az infrastruktúrát és egyéb felszerelést biztosítanák, az állam pedig a pedagógusok bérezését, és más járulékos költségeket fedezne. Az egyházak emellett azt is szeretnék, ha az általuk indított iskolákban felügyeleti joggal is rendelkeznének. Az egyházak jelezték, az emberek nem ajánlhatják fel nekik jövedelmük egy százalékát, mivel nincsenek rajta azon a listán, amely a fogadó intézményeket tartalmazza. Ezért azt kérték a szövetség vezetőitől, hogy módosítsák az erre vonatkozó törvényes előírásokat. /Borbély Tamás: A restitúció felgyorsítását sürgetik az erdélyi magyar történelmi egyházak. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./
2005. február 5.
A szenátus február 4-i ülésén a romakérdéssel kapcsolatos két törvénytervezetet a kormány képviseletében Cseke Attila kormányfőtitkár-helyettes vezette föl, az RMDSZ javaslatára. A frissen kinevezett államtitkár kedvező benyomást tett a hallgatóságra szakszerű fogalmazásával, kifogástalan román nyelvtudásával. Cseke Attila jogi végzettségű, 31 éves. A nagyváradi egyetemen tanult, ugyanott mesterfokú képzésen vett részt. Csaknem három évig a Bihar Megyei Tanácsnál az elnök tanácsadójaként dolgozott. A kormányfőtitkárságon egyelőre ő az egyedüli államtitkár, két új kollegát várnak még. Cseke Attila főként jogi ügyekkel, meg szervezési kérdésekkel foglalkozik. /(Béres Katalin): Bemutatkozik a kormányfőtitkár-helyettes. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 5./
2005. február 5.
Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke kinevezte, és a szövetségi elnöknek megerősítésre javasolta Veress Emőd jogászt az RMDSZ önkormányzatokért felelős ideiglenes ügyvezető alelnöke tisztségének betöltésére. Az új alelnök Nagy Zsolt, a nemrég kinevezett távközlési miniszter helyét veszi át. – Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök február 4-én kinevezte Asztalos Csaba Ferencet az Országos Diszkrimináció-ellenes Tanács (ODT) elnöki tisztségébe. A jogi végzettségű Asztalos Csaba, aki 2002-től az ODT kollégiumi tagja, államtitkári ranggal rendelkezik. /Veress Emőd az RMDSZ új önkormányzati alelnöke. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./
2005. február 5.
Első ízben rendezték meg Magyarpalatkán a vidéki presbiterek találkozóját, a Református Szabadegyetem keretében. Kerekes Sándor, a megyei tanács alelnöke Kolozs megye fejlesztési stratégiáit ismertette, Balogh Márton, a Civitas Alapítvány programigazgatója az Európai Unió pályázati lehetőségekről beszélt, Varga Zoltán, az Areopagus Alapítvány programigazgatója a közösségfejlesztés és gazdasági fellendülés témakörét járta körül. Végül Vákár István, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke aktuális mezőgazdasági kérdésekről tájékoztatta a mintegy negyven résztvevőt. Makkai János, a Kolozsvár-Külső Egyházmegye főgondnoka kifejtette: alapvető feladat az Európai Unióhoz való csatlakozás követelményeinek alapos ismerete. /F. I.: Az EU-csatlakozás kihívásai. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./
2005. február 5.
Lőrincz György Székelyudvarhelyen élő és alkotó írónak eddig megjelent novellás- vagy riportkönyvei előkészítői, ígéretei voltak most megjelent Pusztulás /Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda, 2004/ című sajátos hangulatú regényének. Ebben egyetlen család hősies-szomorú tragédiájába sűrítve tárja föl a 20. század második fele erdélyi magyar népének kálváriáját. Nyomasztó az az elsivatagodási folyamat, amelyet Lőrincz György mutat meg. Regényében Sajgóföldnek nevezi ezt a helyet. Nyomon követi a Köblös család embertelen küzdelmét, néma szembeszegülését a kíméletlen hatalommal és szolgalelkű kiszolgálóival. Bemutatja, miként sikerül egy torz társadalomnak megtörnie, önmagából kiforgatnia, letargiába taszítania egy eredendően tartásos, kemény, de mindenáron élni akaró és próbáló népet, méltatta a regényt Kiss János. Az egykorvolt Tündérkert nincs már. Lőrincz György regénye nem ígér föloldozást. A közösség széthull, a szolidaritás lazul. /Kiss János: Sajgóföld regénye. Lőrincz György Pusztulás című könyvéről. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./
2005. február 7.
„Fazakas László jó viszonyt ápol Kósáné Kovács Magdával, a Magyar Szocialista Párt politikusával, így javasolhatták magyar állami kitüntetésre” – jelentette ki a Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspök-helyettese. Polgár Viktor magyar külügyi szóvivője szerint Fazakas egyházi munkásságával és költészetével hívta fel magára a figyelmet. „Dehogyis ajánlottuk, miféle különösebb egyházi szolgálatra lehettünk volna tekintettel?” – reagált az indoklásra Csűry. Hozzátette: megütközéssel fogadták a kitüntetés hírét, hiszen úgy tartják, Fazakas László máig nem tisztázta egyértelműen a Szekuritátéhoz fűződő korábbi viszonyát. Sántha Attilának, az Erdélyi Magyar Írók Ligája (EMIL) elnökének meglepetést okozott a lelkipásztor költői munkásságára való hivatkozás. Mint elmondta, az EMIL nevében már csak azért sem tehetett erre javaslatot, mert Fazakas nem tagja a szervezetnek, és ő mindeddig nem is találkozott a margittai lelkész költészetével. Szabó Vilmos, a magyar Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára elmondta, az állami kitüntetéseket mindig felterjesztés alapján ítélik oda, Fazakas felterjesztését pedig Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Mádl Ferenc köztársasági elnök is alkalmasnak találta és elfogadta. Az államtitkár elmondta, valamennyi külföldi kitüntetés a magyar külügyminisztériumon keresztül történik, így hát ennél a tárcánál tudhatnak többet róla. Polgár Viktor külügyi szóvivő viszont úgy vélte, „elvesztené a varázsát az elismerés”, ha a felterjesztő nevét is nyilvánosságra hoznák. Fazakas László elmondta, neki is kellemes meglepetés volt, amikor a kitüntetést átvenni hívták a kolozsvári főkonzulátusra. Fazakas Lászlóról 2000-ben az átvilágító-bizottság mondta ki: együttműködött a Szekuritátéval, és politikai rendőrségi tevékenységet folytatott. A parlamenti képviselővé választott lelkész Markó Béla felszólítására lemondott mandátumáról. Az átvilágító-bizottság 2004-ben azonban megváltoztatta a besorolást. Levélben tudatta Fazakassal: „úgy ítéltük meg, nem végzett az 1999/187-es törvény értelmében vett politikai rendőrségi tevékenységet.” A bizottság magyar tagja, Csendes László értelmezésében a levél tulajdonképpen azt jelenti: a Szekuritátéval fenntartott kapcsolata nem volt politikai rendőrségi természetű. E levél birtokában a lelkész tavaly ősszel az egyházkerület püspöki székére és parlamenti képviselőségre is pályázott. Mindkét jelöltségről lemondott azonban, amikor a Krónika újabb adalékokat közölt tisztázatlan múltjával kapcsolatban. Fazakas a lap sokszori felkérésére sem kívánt igennel vagy nemmel válaszolni arra a kérdésre, hogy írt-e alá besúgói nyilatkozatot, és adott-e „Nota informativa” című, álnéven jegyzett besúgói jelentéseket. /Gazda Árpád: Megütközést keltett Fazakas László magyar állami kitüntetése. = Krónika (Kolozsvár), febr. 7./
2005. február 7.
Hódmezővásárhely egyhangú szavazással közgyűlésen fogadta el a Hódmezővásárhely tiszteletbeli polgára cím megalkotásáról szóló rendelet módosítását. Dr. Grezsa István képviselői indítványában írta: ,,A magyar történelemben példátlan, hogy magyar magyar ellen fordult, hiszen a széthúzás ellenére, ha egymásnak akartak idegen hatalmak ugrasztani, akkor végső soron összefogott a magyar nép, és akár a végsőkig küzdött a szabadságért és a hazáért. Hódmezővásárhelyen a választók kétharmada szavazott igennel a kettős állampolgárság kérdésében. Ezen számadatok által vezérelve javaslatom arra irányul, hogy módosítva a díszpolgári cím adományozásáról szóló rendeletet, a képviselő-testület alapítsa meg a Hódmezővásárhely tiszteletbeli polgára címet, és amennyiben egyetért a T. Közgyűlés a javaslattal, akkor kollektíven kínálják fel ezt a lehetőséget a történelmi Magyarország elcsatolt területein élő magyarok részére.” A tervezet szerint név-lakcím adatokkal elegendő Hódmezővásárhely polgármesteri hivatalánál postai úton vagy a pmh@hodmezovasarhely.hu villámposta címen kérelmezni a titulust. A hódmezővásárhelyiek megtették az első lépést az elszakított magyar nemzetrészek és az anyaország egységének megteremtéséért, írta Sylvester Lajos. /Sylvester Lajos: Hódmezővásárhely tiszteletbeli polgára. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 7./
2005. február 7.
Február 4-e és 7-e között rendezték meg a 20 órás tanfolyamot, amelyet a temesvári Szórvány Alapítvány szervezett tizenkettedikes, végzős diákoknak Aradon, a Csiky Gergely Iskolacsoport bentlakásában. Bodó Barna, az alapítvány elnöke elmondta: az Apáczai Közalapítvány olyan felnőttképzést hirdetett meg, amely többek között a munkanélkülieket avagy a munkahelykeresőket felkészítő programokat támogat. A Szórvány Alapítvány három programmal akart indulni: az egyik a pályakezdők, a másik a felnőttek munkahelykeresésével kapcsolatos, de az iskolából kimaradtakat is szerették volna megkeresni. A támogatás azonban csak két program támogatását teszi lehetővé, ezért úgy döntöttek, hogy az iskolából kimaradtakat kihagyják a programból. Aradon és Temesváron két-két előadássorozatot tartanak. A programot Erdei Ildikó temesvári pszichológus tervezte. /(nagyálmos): Pályaválasztás, azaz ismerd meg önmagad. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 7./
2005. február 7.
Február 5-én tartották Budapesten a már hagyományossá vált 9. Csángó Bált. A háromezer férőhelyes Petőfi Csarnok színültig telt a csángó zene és kultúra iránt érdeklődő magyarországi és külföldi közönséggel. A Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány és a Moldvahon Csángó Kulturális Kht. által szervezett rendezvényen moldvai, gyimesi és hétfalusi csángó szokásokat, hagyományokat és táncokat mutattak be. A rendezvény fővédnöke, Mádl Ferenc helyett felesége, Dalma asszony nyitotta meg a bált, felolvasva a köztársasági elnök levelét. Mádl üzenetében hangsúlyozta, fontos a magyar államnak a moldvai magyarokkal való élő kapcsolat ápolása. „A csángómagyar kultúra őrzése közös kötelességünk” – üzente a résztvevőknek a köztársasági elnök. A pusztinai László Erzsébet énekelte el az Úrangyalát. Lánya, Nyisztor Ilona népdalénekes már Kaliforniát is megjárta a csángó karácsonyi dalokkal következett. Ő a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) oktatási programja keretében tanítja a csángó gyerekeket őseik zenéjére. Felléptek magyarországi és csángóföldi hagyományőrzők, majd a gyimesbükkiek a jellegzetes „harsogtatással”. A csángó bálok történetében először, a hétfalusi csángókat képviselve felléptek a boricát járó pürkereci legények is. A színpadi műsor után háromezer ember tódult az előtérbe, amíg a szervezők kihordták a székeket, hogy legyen hely táncolni. „Mondjunk igent moldvai magyar testvéreinkre!” – szólította fel a bál résztvevőit Böjte Csaba dévai ferences szerzetes, aki beszámolt arról, hogy már megvásároltak 15 hektár földterületet a tervezett csángó iskolához. Arra kérte a jelenlévőket: ha a csángók minden évben gyalog zarándokolnak el Csíksomlyóra, akkor szeretettel meghív mindenkit májusban: „Menjünk át gyalog Moldvába, Rekecsinbe, és rakjuk le az alapkövet. Erre az ünnepélyre meghívjuk a bukaresti pápai nunciust és a iasi-i püspököt, hogy szentmisét celebráljon” – mondta a szerzetes. A Petőfi Csarnok előterében az MCSMSZ standjánál téglajegyeket árusítottak a csángó iskolaközpont felépítésére. /Bakk-Dávid Tímea, Budapest: Boricától a harsogtatásig. = Krónika (Kolozsvár), febr. 7./
2005. február 7.
Február 5-én Kézdivásárhelyen ismét megszervezték az immár hagyományos lovas-szekeres farsangi kalákát, melyen idén anyagi okok miatt csupán négy falu – Ozsdola, Torja, Vargyas és a Brassó megyei Hétfalu – hagyományőrzői vonultak fel. A 2002-ben alakult vargyasi Csudálókő Együttes első alkalommal mutatkozott be a céhes város közönsége előtt. A helyi együttesek közül a hattagú ,,Úri cigányzenekar” a Vigadó előtt szórakoztatta a közönséget. A maskarás felvonulást követően a Vigadó nagytermében a Kurta Béla által vezetett sepsiszentgyörgyi Mikes Együttes zenélt. Este a Kézdivásásárhelyi Családegyesület (KÉCSA) álarcos kosarasbálja zárta az idei farsangot. /Iochom István: Lovas-szekeres farsangi felvonulás (Kézdivásárhely). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 7./
2005. február 7.
Február 5-én a marosvásárhelyi Bernády Házban megnyílt Balogh Ernő /1882-1969/ geológus professzor erdélyi tájakról készült természetfotóinak kiállítása. A tárlat magyarországi és székelyföldi városok után az Erdélyi Kárpát Egyesület marosszéki osztályának támogatásával nyílt meg Marosvásárhelyen is. Dr. Balogh Ernő, a kolozsvári egyetem professzora hihetetlen energiával kutatta Erdély földtani kincseit. Ezzel együtt járt a természetjárás és a fotózás is. Főtitkára volt az 1947-ben beszüntetett Erdélyi Kárpát Egyesületnek, főszerkesztője az Erdély című folyóiratnak, fáradhatatlan szervezője az EKE vidéki szakosztályainak. Színdarabot és verset is írt, s a néprajz terén a tulipán ornamentikánk eredetéről készített tanulmányt. 1960-ban 200 képével illusztrálták Románia földrajzi monográfiáját. Dr. Balogh Ernőnek 1969-ben jelent meg Cseppkő világ című könyve, ez a barlangászok és barlangfotósok kézikönyvévé vált. /(bodolai): Hajdani erdélyi tájakon. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 7./
2005. február 7.
Megjelent Ötvös József, a Vártemplom lelkésze Hétköznapok, ünnepnapok, emléknapok című, a Marosvásárhelyi Rádióban, a Népújságban, valamint az Üzenetben közölt írásainak gyűjteménye, az Erdélyi Református Egyházkerület kiadásában. A könyv bemutatóját február 6-án tartották Marosvásárhelyen, a Diakóniai Központban. Közösségerősítő munka, értékelte Gáspár Sándor, a Marosvásárhelyi Rádió szerkesztője, aki kitért Ötvös József gyülekezetépítő tevékenységére is. A marosagárdi vályogtemplom helyére kőtemplomot épített egy maroknyi szórványgyülekezettel, olyan templomot, amelynek ma már bútorzata is műkincsnek számít, hisz Bandi Dezső és Miholcsa József munkájának gyümölcse. A könyvben felvételek is láthatók „meggyengült”, vagy már eltűnt gyülekezetek templomairól. /(bodolai): A beismert felelősség terhe. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 7./
2005. február 8.
Idén valószínűleg nem születik még döntés a verespataki bányaberuházással kapcsolatban – jelentette ki Korodi Attila, a Környezetvédelmi Minisztérium államtitkára. A politikus szerint Magyarország akár saját területén tartandó közvita szervezését is kérheti, emellett a magyar kormány a hatástanulmány elkészítéséhez szükséges útmutató kidolgozásában is részt vehet. Magyarországon felháborodást keltett, hogy a már megszűnt nagybányai Aurul Bányatársaság jogutód cége, a Transgold Vállalat nem ismeri el jogelődjének felelősségét az öt évvel ezelőtti tiszai ciánkatasztrófában. Az ausztrál–román cég képviselői szerint a Tisza élővilágát ért súlyos károkat nem a volt bányatársaság cianidja okozta, hanem a magyar fél hozzá nem értése. /Borbély Tamás: Idén nem kap zöld utat a verespataki bányaterv. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 8./
2005. február 8.
A nagyváradi Orsolya-óvoda látta vendégül hét végén azt a pedagógus-továbbképzőt, amelynek célja, hogy a szabadidő hasznos eltöltésére, pályázatírásra, táborok és egyéb, az osztályközösséget összetartó tevékenység megszervezésére okítsa a tanítókat. A háromnapos nagyváradi tanfolyamon Bányai Sándor, budapesti közoktatás-szakértő tartott előadást. /(Balla Tünde): Kalandok és álmok az iskola falain belül. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 8./
2005. február 8.
Február 6-án a Szentháromság Plébánián találkoztak a katolikus csoportokat összekötő Háló resicabányai tagjai és rokonszenvezői és meghívottai. Ciubotaru Simon atya elmélkedése után József Attiláról Cioaca Gajdos Viktória emlékezett meg. A Háló resicabányai vezetője, Cziple Günther Rákosi Viktor Sipulusz humoreszkjeiből olvasott föl, majd Makay Botond adott ízelítőt szatirikus írásaiból. /Szakmáry Károly: A nagyböjt előtt jól szórakoztak. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 8./
2005. február 8.
A Bóbiska, a kászonaltízi gyermek néptáncegyüttes egymás után gyűjti be az elismeréseket. A Médiabefutó 2004 országos tehetségkutató versenyén első díjat értek el. Nemrég megalakult Zergeboglár nevű, kisebb gyermekeket foglalkoztató 44 tagú csoport is. /Kristó Tibor: Nem szunyókál a Bóbiska. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 8./
2005. február 9
Január végén háromtagú RMGE-küldöttséget fogadott dr. Németh Imre magyarországi földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. 2003-ban a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete együttműködési megállapodást írt alá a minisztériummal (FVM). A megállapodás értelmében az FVM támogatja az erdélyi gazdák olyan tevékenységeit, mint szakképzés, EU-s csatlakozási, szakmai tréningek szervezése, szakmai kiállításokon való részvétel, mezőgazdasági szakkönyvekkel való ellátás és mások. A megállapodás szerint az elmúlt évben több mint 250 erdélyi gazda és szakember vett részt különböző magyarországi rendezvényeken, ebből 120-an szakmai képzésen, 130-an különböző mezőgazdasági kiállításokon. Az RMGE küldöttségét Sebestyén Csaba mérnök, országos elnök, valamint Bodó Géza és Máthé László alelnökök képviselték. A felek elemezték az elmúlt évben megvalósult együttműködést és a 2005. évi terveket. A megállapodás értelmében az idén is a múlt éveihez hasonló támogatására számíthat az RMGE. Az FVM továbbra is támogatja a RMGE irodájának fenntartását a minisztériumban, kiegészítve azzal, hogy az irodavezető ezentúl Kárpátalja és Szerbia-Montenegró magyar gazdáinak érdekeit is képviselni fogja. /Máthé László: RMGE-küldöttség járt a magyar földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszternél. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 9/