A Szociáldemokrata Párt (SZDP) szerint etnikai diszkriminációval jár, és ellenkezik az európai szabályokkal Gyurcsány Ferenc magyar kormányfőnek az az elképzelése, hogy Magyarország ötéves beutazási vízumot adjon a határon túli magyarok részére. Cristian Diaconescu volt igazságügy miniszter, aki most a szenátus emberjogi bizottságának alelnöke, felszólította a kormányt: tisztázza álláspontját azzal kapcsolatban, hogy Magyarország „etnikai ismérvek alapján ötéves különleges beutazási vízumot akar bevezetni a határain túl élő magyarok számára”, és lépjen fel „a román állam érdekeinek védelmében”. /Az SZDP ellenzi a „Gyurcsány-vízumot”. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 8./

Versenyvizsga eredményeként a gyergyószentmiklósi Művelődési Központ új művészeti igazgatója Kolcsár Béla lett, a gazdasági-adminisztratív igazgató pedig Barti Tihamér. Kolcsár Béla mérnök-közgazdász elmondta, hét éve a Figura Stúdió Színház alkalmazásában dolgozott, volt produkciós vezető, beszerzési irányító, színpadmester, részt vett különböző rendezvények, fesztiválok szervezésében is. /Gál Éva Emese: Felemelkedni a kultúra révén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 8./

Rangosnak számító népdalgyűjteménnyel ajándékozta meg a zeneszerető közösséget a zilahi művelődési élet jeles szervezője-éltetője, Gáspár Attila, írta Angi István. A „Mint a rozmaring a jó földben” kötetet szerkesztő, népdalgyűjtő, zeneszerző, újságíró és könyvkiadó Gáspár Attila munkáját ajánlja minden, „gyermekeink zenei anyanyelvi neveléséért, identitástudatunk elmélyítéséért felelősséget érző romániai magyar (pedagógus, könyvkiadó, politikus és szülő) figyelmébe”. /Angi István: Mint a rozmaring a jó földben – legújabb népdalkötetünk köszöntése. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 8./

A Szabadkán január 6-án megalakult Határon Túli Magyar Szervezetek Fóruma (HTMSZF) levélben fogja javasolni Mádl Ferenc magyar köztársasági elnöknek, hogy kezdeményezze az Országgyűlésben a határon túli magyarok részére a magyar állampolgárság kedvezményes elnyerésére vonatkozó törvény megalkotását, illetve az állampolgársági törvény módosítását. A Mádl Ferencnek küldendő levélről a szervezet külön tájékoztatni kívánja Szili Katalint, az Országgyűlés elnökét is. A HTMSZF tagszervezetei azt javasolják az államfőnek, hogy az említett jogszabály megalkotásánál a határon túli magyarok kedvezményes honosítására úgy kell sort keríteni, hogy a határon túli magyarok ne kényszerüljenek elhagyni szülőföldjüket, illetve külföldi állandó lakhelyüket. A HTMSZF alapvető fontosságúnak tartja a magyar nemzethez való tartozást, amit nyilatkozattal fejez majd ki a kérelmező. E nyilatkozatát magyar nyelvtudással, magyar iskolai bizonyítvánnyal, vagy magyarigazolvánnyal támasztja alá. A jogszabálynak tekintettel kell lennie a családok állampolgárság szerinti egységére, illetve olyan sajátos esetekre, amikor a fentiek nem bizonyíthatók, de a kérelmező felmenője magyar állampolgár volt. /MTI/ /

„A december 5-i népszavazás eredménytelensége és kudarca az Országgyűlést terheli, legalábbis annak a felelőssége, mert ha időben foglalkozott volna a kettős állampolgárság kérdésével, akkor nem kellett volna sort keríteni erre a népszavazásra, s nem született volna meg ez a gyászos eredmény” – jelentette ki a Magyar Demokrata Fórum országgyűlési képviselőcsoportjának frakcióvezetője, Herényi Károly. Az MDF kezdeményezi a négypárti egyeztetést, január 13-i időponttal. A Szabadkán január 6-7-én összeült úgynevezett mini-Máértet, üdvözölte az MDF, viszont Gyurcsány Ferenc miniszterelnök bejelentéseit „előkészítetlennek, szakmailag és politikailag megalapozatlannak” minősítette. Hangsúlyozta, sem a határon túli magyarság vezetőivel, sem a magyarországi parlamenti pártokkal nem egyeztetett a miniszterelnök. /Guther M. Ilona: A nemzetstratégia kérdésében. Az MDF négypárti egyeztetést hívott össze január 13-ra. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./

Nyílt levélben fordult a székelyföldi autonómia-népszavazások ügyében Monica Macovei igazságügyi miniszterhez a Gyergyószéki Székely Tanács. Gyergyószentmiklóson, Gyergyóalfaluban, Gyergyújfaluban, Gyergyócsomafalván és Gyergyóditróban az önkormányzatok helyi népszavazás kiírásáról döntöttek, s ezeket a határozatokat a prefektúra a bíróságon támadta meg, áll a Gyergyószéki Székely Tanács elnöke, Árus Zsolt által aláírt levélben. A népszavazásra bocsátott kérdés szigorúan helyi jellegű, és mindenben megfelel a népszavazásról szóló törvény előírásainak. Felkérte a tárcavezetőt: „eddigi elveihez híven hasson oda, hogy a Hargita megyei közigazgatási bíróság szigorúan tartsa be a vonatkozó törvények betűjét és szellemét.” Amennyiben ez nem így fog történni, akkor a Gyergyószéki Székely Tanács nemzetközi szervezetekhez fordul. /Macoveitől kér támogatást a gyergyószéki SZNT. = Krónika (Kolozsvár), jan. 10./

Nagyváradon a Lorántffy Zsuzsanna Gimnázium sportpályájáért békés tüntetést tartottak a nagyváradi reformátusok. Az ortodox gyülekezeti épület tetejéről valaki titokban filmezte a plakátokkal felvonuló gyülekezetet, mely január 9-én vonult a lecsupaszított sportpályájára tiltakozni. Tőkés László püspök beszédében kitért arra, hogy a „sportpályát évtizedekig használta egy másik iskola, aztán mikor használatba vettük, nekünk nem szabad... Diszkrimináció történik. Magyarságunk, iskoláink, gyermekeink jogait védjük.” A Lorántffy Gimnázium öregdiákjainak nevében Mészáros Edit kemény szavakkal illette a városi önkormányzatot és kérte: „állítsák meg az aljas kisajátítási folyamatot, s adjanak lehetőséget az iskola diákjainak egészséges szellemi, lelki fejlődéséhez. Eleink áldozatos adakozása folytán megépült a pálya és 1948-ig, az államosításig lételemünk volt az a hely”. /(Balla Tünde): Protestáltak a Lorántffy gimnázium sportpályájáért. Titokban lefilmezett református tüntetés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./

Magyarként azt kívánja, hogy oldódjon már fel az egymás elleni áskálódás, írta Ujj János. A tavaly őszi romániai választások előtt egyetlen román párt sem kérdőjelezte meg a másik által összegyűjtött támogató aláírásokat. A magyarok azonban feljelentették egymást, s rendőröket küldtek a másként gondolkodók lakásába. „És alig egy hónapja, december 5-én a nemzet egyik felét uszították a másikra a magukat felelősnek mondó politikusok, hogy “NEM” szavazatukkal kizárjanak mintegy 3 millió határon túli magyart a nemzet egészéből.” /Ujj János: Szerényen kívánom. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 10./

Január 8-án Sepsiszentgyörgyön bemutatták a Trianon című filmet, nem fért be mindenki a terembe, ezért a vetítést szervező Erdélyi Magyar Ifjak sepsiszentgyörgyi szervezetének még egyszer műsorra kell tűznie az alkotást. A vetítést követő beszélgetésen két magyarországi meghívott, Koltay Gábor filmrendező és Raffay Ernő történész elemezte a versailles-i békediktátumot követő, immár nyolcvanötödik éve tartó folyamatot. Koltay Gábor azután készítette a 130 perces, Trianon című produkciót, miután a magyar televíziók (köztük a Duna is) sorra elutasították a Velünk élő Trianon című, tizennégy egyórás részből álló dokumentumfilm sugárzását. A filmben megszólalók – Nemeskürty István, Raffay Ernő, Glatz Ferenc, Fejtő Ferenc, Pozsgay Imre, Szervátiusz Tibor, Csurka István, Tőkés László és Duray Miklós –Trianon máig ható következményeit is elemezték. Elhangzott, hogy a múlt században megkezdődött a magyar nemzeti tudat szétzilálása, Magyarország mélyrepülése. Pozs­gay Imre ,,példátlan iskolai agymosásról, a nemzeti, történelmi tudat likvidálásáról” beszél, Szervátiusz Tibor ,,lelki összeomlást” emleget, míg Duray Miklós úgy fogalmaz: ,,a félelemmel teli emberek nemzetévé váltunk, nem bízunk önmagunkban”. Tőkés László szerint amíg nem történik meg a trianoni folyamat feltárása, esélyünk sincs a változtatásra, Raffay Ernő pedig egyenesen ,,a magyarok csángósodását” emlegeti, míg Duray Miklós nézetében a kilencvenes évekbéli rendszerváltozás valójában a hatalom átmentését jelentette, azóta a titkos ügynökök rendszere hálózta be ezt a térséget. Raffay Ernő elmondta, generációk nőttek úgy fel, hogy fogalmuk sem volt, mi történt Trianonban, hozzátéve, hogy a december 5-i népszavazás bebizonyította: az anyaországiak a saját múltjukkal és a határon túli magyarok jelenével sincsenek tisztában, s ez nem más, mint nemzeti tudatromlás. /Mélyrepülés agymosással és nemzeti tudatromlással (Dokumentumfilm Trianonról). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 10./

Az Alapítvány az Erdélyi Irodalomért Hídverő-díját 2004-ben Ilia Mihálynak adományozta. Ilia Mihály munkássága, az egyetemes magyar irodalmi kultúrában betöltött szerepe, amit küldetésesnek nevezhetünk, ismert az erdélyi magyarság körében. A Trianon utáni erdélyi irodalommal is foglalkozott, fontosak Tompa László költészetéről írott tanulmányai. Ilia Mihály 1965-től 1976-ig volt a szegedi Tiszatáj folyóirat, rovatvezetője, főszerkesztő-helyettese, végül főszerkesztője. Éppen az erdélyi magyar irodalom iránti elkötelezettsége miatt leváltották. A folyóirat az ő kezében vált országos, sőt egyetemes magyar fórummá, mely igen sokat tett a határon túli magyar irodalom megismertetése érdekében. Ilia Mihály páratlannak bizonyult levélíróként: a huszadik század második felében ő vállalta magár azt a küldetést, amit egykoron Kazinczy Ferenc végzett. Számtalan határon túli íróval levelezett. A hetvenéves Ilia Mihály igazi hídverő. /Pomogáts Béla: Békítő öröm. A hídverő Ilia Mihály. = Helikon (Kolozsvár), jan. 10./

A szabadkai kis-Máérton megalakult a Határon Túli Magyar Szervezetek Fóruma. A szabadkai kis-Máért szembehelyezkedett a magyarországi kormánypártok exponenseinek a magyar nemzeti egység ellen uszító csoportjaival, írta Sylvester Lajos. A kis-Máért indításakor még félő volt, hogy a résztvevők nem nevezik nevén a Gyurcsány–Hiller–Kuncze–Lendvai együttes nemzeti egységet romboló szégyenletes akcióit. Ez nem következett be: a résztvevők kemény hangú zárónyilatkozatban ítélték el a magyar kormánynak a magyar közvéleményt a határokon kívül élő magyarság milliói ellen hangoló manővereit. A Szabadkai Fórum résztvevői egyértelművé tették: megelégelték, hogy a magyar kormány nem hajlandó szóba állni velük, és akár a szomszédos országok magyarellenes köreire támaszkodva fel is lép ellenük. A kis-Máért résztvevői azzal, hogy a kettős állampolgárság országgyűlési napirendre tűzéséért személyesen Mádl Ferenchez és Szili Katalinhoz fordultak, félreérthetetlenné tették a magyar kormányfő gyászos szerepéről kialakított véleményüket. Gyurcsány Ferenc két nap alatt összehozott ötpontos ajándékkal lepte meg a határokon kívülieket. /Sylvester Lajos: Politikai kéregmozgások. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 11./

Törvénytelennek nevezte Mona Musca művelődési miniszter Koltay Gábor Trianon című filmjének erdélyi bemutatósorozatát. A tárcavezető – aki szerint Magyarországon éppen „irredenta hangneme” miatt betiltották a filmet – közölte, az alkotást nem jegyezték be a romániai filmjegyzékbe, márpedig a hazai mozikban kizárólag minősítő bizonyítvány alapján vetíthetők le a filmek. Mona Musca utasítására az Országos Mozivállalat feljelentést tett az ügyben. Soós Sándor, a Trianon erdélyi bemutatását szervező Erdélyi Magyar Ifjak elnöke meglepőnek nevezte a minisztérium álláspontját, mert nem vetítették az alkotást moziban, mindössze kulturális jellegű rendezvényeken mutatták be a dokumentumfilmet. Soós szerint a mostani akció a tavalyi, ugyancsak az EMI által szervezett Wass Albert-felolvasómaraton ügyében indított nyomozás folyamatába illeszkedik. /R. Sz.: Mona Musca vizsgálatot indított a Trianon film ügyében. = Krónika (Kolozsvár), jan. 11./

Az ötvenéves Takács Mihály tavaly márciusban nyitotta meg Aradon a Takács Galériát a Lucian Blaga (Templom) utcában. Elmondta, a galéria azzal a céllal jött létre, hogy olyan fiatal képzőművészeket támogasson, akik tehetségesek, de nincs lehetőségük egyetemet elvégezni. Takács Mihály festményeit általában aradiak vásárolják. /Nagyálmos Ildikó: Műterem-látogatás. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 11./

Aradról a hetvenes évek derekán költözött Németországba Hollai Hehs Ottó, akinek írói kvalitásaira a ’90-es években figyeltek fel Erdélyben, amikor érdekes és eredeti politikai kommentárokat közölt a Romániai Magyar Szóban a kelet-európai változásokról. A magyarországi Kapu Kiadó gondozásában 1999-ben jelent meg Hollai Hehs Ottó Skizofrén világunk című könyve. Napvilágot látott új könyve, ebben a magyar szellem 101 kiválóságának életrajzát gyűjtötte össze Szent Istvántól Polgár Juditig. A könyvet Aradon nyomtatták, a történelmi részt Ujj János ellenőrizte, a grafikai munka Brittich Erzsébeté. /Puskel Péter: Németországban élő földink könyve. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 11./

Az 1883 és 1945 között megjelent Szilágyság jogutódaként másfél évtizeddel ezelőtt, 1990. január 5-én jelent meg először a Szilágyság című hetilap Zilahon, akkoriban Szilágysági Szó névvel. Józsa László, a Szilágyság főszerkesztője /aki egyben riporter, fotós, szerkesztő, korrektor, olvasószerkesztő is/ kifejtette: „Szilágy megye magyarságának 1990-ig nem volt magyar nyelvű lapja. Akkor alakult a Szilágysági Szó szerkesztősége, amelyet Fejér László újságíró a jó íráskészségű emberekből állított össze. Még abban az évben átadta a lap szerkesztését Kui János tanár úrnak, de mind a mai napig a lap alapembere maradt, aki mindig segít, ha valami baj van.” A szerkesztőségi gárda is sokat változott azóta, néhányan külföldre, vagy más városba költöztek (Kovács Miklós, Kerekesné Forró Irénke, Farkas László), néhányan elhunytak. Meghalt Kovács Sándor levéltári kutató, továbbá Wagner Ernő, Sipos László és Kerekes Irénke, a lap első tördelőszerkesztője. /15 éves a Szilágyság hetilap. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 11./

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szerint módosítani kell a bevándorlás és a honosítás jelenlegi szabályozásán. Emlékeztetett arra, hogy még decemberben arra kérte az igazságügy-minisztert, készítsen átfogó jelentést a letelepedés, a bevándorlás és a honosítás szabályrendszeréről. A kormányfő elkeserítőnek nevezte a letelepedés, bevándorlás, honosítás jelenlegi szabályrendszerét. Arra a felvetésre, hogy a határon túli szervezetek továbbra is az alanyi jogú állampolgárságot várják, közölte, belátható időn belül nem lát „olyan okot, ami miatt a magyar többségi vélemény és a kormány véleménye megváltozna”. Gyurcsány a határon túli magyaroknak adandó, Magyarországra és az unió országaiba szóló útlevelet az Egyesült Királyságban korábban bevezetett úti okmányhoz hasonlította. /Gyurcsány számára a határon túli magyarság és a brit gyarmatok lakói ugyanaz a kategória. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 12./

Félárbocra eresztett, gyászszalagos nemzeti trikolórral tiltakozik a liberális párt Kovászna megyei szervezete a magyar nemzetiségű prefektus kinevezése ellen. Eebben támogatják őket a levitézlett ,,szociáldemokrata” Casunean-hívők is. Mert egyvalamiben van egyetértés: nem akarnak magyar kormánymegbízottat! /Magyari Lajos: Béke azért nincs…! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 12./

A Kriterion Alapítvány kuratóriuma Marosi Ildikó marosvásárhelyi irodalomtörténésznek ítélte oda a 2004-évi Kriterion-koszorút azért a több évtizedes kitartó munkásságáért, amelyet az irodalomtörténeti kutatások elmélyítése, az erdélyi magyar szellemi értékek feltárása és közkinccsé tétele terén kifejtett. Nevéhez fűződik, többek között, a két világháború közötti erdélyi művelődési-irodalmi élet legfontosabb alkotói munkásságának részletes feltárása. Marosi Ildikó kutatásai és könyvei nélkül nem lenne teljes az erdélyi magyar szellemi élet. A Kriterion-koszorút az alapítvány 1995-ben létesítette. Azóta díjazottjai között szerepelnek Jakó Zsigmond professzor, történettudós, Tompa Gábor, rendező, a Kolozsvári Magyar Színház igazgatója, a csíkszeredai KAM regionális és antropológiai kutatások központjának munkatársai, László Ferenc muzikológus, egyetemi tanár, Faragó József néprajzkutató, Gaál András, Márton Árpád képzőművészek és Zöld Lajos újságíró, a szárhegyi képzőművészeti alkotótábor létrehozói, Imreh István történész, nyugalmazott egyetemi tanár, Péntek János nyelvész, néprajzkutató, egyetemi tanár és Szilágyi Zsolt énekes, kórusvezető. /Kriterion-koszorú Marosi Ildikónak. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 12./

Politikai egyeztetések tárgya a különböző decentralizált megyei intézmények vezető tisztségei is. Az RMDSZ a magyarság számarányának megfelelően kérne a megyei igazgatóságok, felügyelőségek vezető tisztségeiből. Eckstein-Kovács Péter szenátor úgy véli: Kolozsváron igenis vannak magyar szakemberek, akik megfelelő módon látnák el ezeket a funkciókat. Több mint hatvan országos intézménynek van helyi kirendeltsége Kolozsváron, jelenleg azonban egyik intézmény élén sem áll magyar nemzetiségű vezető, mindössze három főről tudnak, alacsonyabb beosztású vezetői funkcióban. Ez diszkrimináció, az RMDSZ pedig ezen szeretne változtatni. A kataszteri hivatal volt vezetője, Sztranyiczki Szilárd például kiváló szakember, akit nyilván politikai okokból távolítottak el, jelezte Eckstein-Kovács Péter. A kultúra területén nincs magyar képviselet, itt is szükség lenne vezető beosztású szakemberre. /Köllő Katalin: Eckstein-Kovács: Arányosan osszák el a megyei vezető tisztségeket. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 13./

Az Erdélyi Riport /Nagyvárad/ hetilap 42. számában, 2004. október 21-én Matekovics János méltatta Ioan Balan vállalkozói és politikai érdemeit. A terjedelmes cikk Ioan Balannak, a Kovászna megyei NLP elnökének ,,egészséges” politikai felfogásáról szólt, aki hangsúlyozta, hogy: ,,Háromszék élére amúgy is magyar prefektust kellene kinevezni” . Balan rokonszenvesen beszélt a Kovászna megyei magyar–román barátságról. Ugyanez a Balan ma a leghevesebben tüntet az ellen, hogy Kovászna megye élére magyar prefektust nevezzen ki a kormány, sőt, meg is fenyíti Románia kormányát, hogy igazságügyi feljelentést tesz ellene, amennyiben mégis magyar prefektus kerülne Kovászna megye élére. /Ábrahám Árpád, a Covalact Rt. vezetőtanácsának volt tagja: A kétszínű politikus. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 13./

Raffay Ernő történész, aki a Trianon című dokumentumfilmben hosszasan beszélt a békediktátum történelmi, politikai előzményeiről, illetve máig ható következményeiről, a vele készült interjúban kifejtette, hogy a trianoni békediktátum nem csak történelmi kérdés, hanem íróknak, költőknek is szembe kell nézniük ezzel a kérdéssel. Jelenleg nincs magyar egyetem, nincs rendes magyar oktatási rendszer, a magyar ingatlanokat nem adják vissza, amiket a román kommunisták elvettek a magyar egyházaktól, magyar emberektől. Végül az érzelmeket nem lehet kikapcsolni. Trianonban ugyanis Magyarországot olyan sokkhatás érte, amely Európa egyetlen népét sem érte a XIX. és a XX. században. /Mózes László: Nem lehet kikapcsolni az érzelmeket (Trianon hordaléka). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 13./

A Trianon című filmben felvonultak az SZDSZ–MSZP által kiátkozott, pokolra kívánt figurák (Tőkés, Duray, Csurka, Csoóri, Pozsgay s még mások), s elmondták, hogy miről mit kell egészen másként gondolni, mint amit eddig, az agytompító Kun-, Rákosi-, Kádár-féle történészek akartak a fülekbe rágni. Azért is hallatlanul izgalmas film a Trianon, mert eljut napjainkig a gondolatok szövésében. Fogytán vannak reményei a Kárpát-medence magyarságának. S ez köszönhető a Hiller–Gyurcsány–Kuncze–Pető–Bauer–Eőrsi–Lendvai–Bársony-egyletnek. /Márkó Imre: Több volt ez filmnél. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 13./

A Szabadkai Fórum zárónyilatkozata A Magyar Állandó Értekezlet Magyarország határain túli tagszervezetei, valamint a meghívott nyugati és tengeren túli magyar szervezetek képviselői 2005. január 6–7-én Szabadkán találkoztak, hogy megtárgyalják a 2004. december 5-én, a határon túli magyarok kedvezményes honosításáról tartott magyarországi népszavazás eredményét, az azt megelőző eseményeket, és egyeztessék álláspontjaikat. 1) Az értekezlet résztvevői csalódásukat fejezik ki afölött, hogy a 2004. december 5-én megtartott népszavazáson a magyarországi választóknak csak 37%-a vett részt, és ezeknek alig több mint fele támogatta csupán a nem magyar állampolgárságú magyarok magyarországi kedvezményes honosítását. Emiatt nem vált ügydöntővé a népszavazás. Ugyanakkor köszönetüket fejezik ki mindazoknak, akik a népszavazáson feltett kérdésre IGEN-nel szavaztak. 2) Megdöbbenéssel tapasztaltuk, hogy az állampolgárság ügye pártpolitikai küzdelmek tárgyává vált, és elítéljük a magyarországi politikai élet mindazon szereplőit, akik a valótlan állításokon alapuló kampánnyal félrevezették a magyarországi választópolgárok egy részét, NEM-mel való szavazásra vagy távolmaradásra biztatva őket. A népszavazás sikertelensége ellenére továbbra is valljuk, hogy a magyar nemzet nyelvileg, kulturálisan és történelmileg egy és oszthatatlan, függetlenül a mindenkori magyarországi pártpolitikai akarattól. 3) A határon túli magyar szervezetek saját közösségük igényét kifejezve, valamint az IGEN szavazatok többsége alapján elvárják a Magyar Köztársaság Országgyűlésétől, hogy haladéktalanul alkosson olyan törvényt, amely lehetővé teszi a határon túli magyarok számára, hogy amennyiben igénylik, szülőföldjük vagy állandó lakóhelyük elhagyása nélkül rendelkezhessenek magyar állampolgársággal. 4) A tanácskozáson részt vevő határon túli magyar szervezetek alapvető politikai célkitűzése a szülőföldön való megmaradás és boldogulás biztosítása. Ennek egyik feltétele országainkban az autonómiaformák törvényi szavatolása és gyakorlati alkalmazása, valamint a méltányos költségvetési és gazdasági-jogszabályi háttér megteremtése. Ehhez elengedhetetlen a határon túli magyar szervezetek szülőföldön meglévő lehetőségeinek kihasználásán túl Magyarország és a mindenkori magyar kormány erkölcsi, szakmai, politikai és anyagi támogatása is. 5) A tanácskozás résztvevői egyetértenek abban, hogy a legsúlyosabb helyzetben levő, az Európai Unión tartósan kívül rekedő vajdasági és kárpátaljai magyarság a támogatásokat illetően pozitív diszkriminációban részesüljön. 6) Úgy véljük, hogy a közös álláspontok kialakításának legfontosabb színtere a Magyar Állandó Értekezlet, amelynek összehívását legkésőbb 2005. április közepére javasoljuk. 7) A tanácskozás résztvevői úgy döntöttek, hogy létrehozzák a Határon Túli Magyar Szervezetek Fórumát, amelyet minden olyan alkalommal összehívnak, amikor ezt a határon túli magyarság és a nemzet egészének közös ügye megkívánja. Szabadka, 2005. január 7. /Erdélyi Riport (Nagyvárad), jan. 13./

A háromszéki magyarság önfeladásban ,,jeleskedik”. A visszaszerzett-visszakövetelt földet olcsó pénzen idegenek kezére adják. Idegenek vették meg már fél Kököst, ez a sors vár Aldobolyra és Illyefalvára, Bikfalvára és megannyi peremtelepülésünkre. Elherdálódik minden, mert az új ,,honfoglalók” a javakat használni, kihasználni, fölhatalmazottnak érzik magukat, de a közteherviseléshez nem járulnak hozzá. Ezért is szegény ez a város, ez a vidék, ez a régió. Az RMDSZ pedig nem követeli a Hargita megyei kormányhivatalt. /Magyari Lajos: Nemzetiség és szakértelem. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 13./

Nagyon elszomorít, hogy az erdélyi fiatalok magyar zászlót akarnak égetni, írta olvasói levelében Lakatos Gizella Magyarnemegyéről. Ő inkább marad itt másodrangú állampolgárnak, de magyarnak, mint Magyarországon oláhnénak. /Lakatos Gizella, Magyarnemegye: Tisztelt Honfitársaim! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 13./

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök január 13-án Bugár Bélát, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának és Kasza Józsefet, a Vajdasági Magyar Szövetségnek az elnökét fogadta a Parlament épületében. A találkozón jelen volt Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter, valamint Avarkeszi Dezső, akit a kormány azzal bízott meg, hogy készítsen átfogó koncepciót a nemzetpolitikai program alapján stratégiai és szabályozási kérdésekben. „Az a törekvésünk, hogy azokat a pontokat keressük, ahol egyetértés van, amelyek előreviszik azt az ügyet, amelyben hiszünk. Közös dolgunk egy erősebb, együtt élő és együtt tartó magyar felelősség” – mondta Gyurcsány Ferenc újságíróknak a találkozó előtt. A határon túli magyar szervezetek a múlt hét végén, Szabadkán tartott találkozójukon úgy döntöttek: továbbra is a kettős állampolgárság könnyített megszerzésére tartanak igényt. /Gyurcsány-Bugár-Kasza találkozó Budapesten. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 14./

„Autonómia és kettős állampolgárság” – szerepelt a Romániai Magyar Demokrata Szövetség választási programjának élén. 1991-től, illetve 1993-tól az RMDSZ keresztény-nemzeti platformja, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés ugyanezt a két alapkövetelményt tűzte zászlajára, és éveken át éppen ezek miatt minősítették „szélsőséges”-nek platformjukat, írta Katona Ádám Markó Bélához intézett nyílt levelében. Traian Basescu elnök a nyilvánosság előtt mint rövid távon elérhető célról beszélt a személyi elvű (kulturális) autonómiáról. „Trianon óta ez az első eset, hogy Románia első számú politikai személyisége a hatalom megszerzése után, megnevezte az egyik autonómia-formát, melynek a közeljövő legfontosabb közjogi dokumentumában konkretizálódnia kell, nevezetesen, az ún. kisebbségi törvényben” – írta Katona Ádám. A bukaresti hatalom ún. regionalizálási programja tudatosan mellőzi Székelyföld magyarságának etnikai jellegű követelésének, a magyar területi autonómia létrehozásának követelményeit. Katona Ádám sajnálatosnak tartja, hogy az Erdélyi Magyar Kezdeményezés által 1993-ban megfogalmazott követelmény, a kettős állampolgárság máig nem szerepel az RMDSZ dokumentumaiban. /Katona Ádám: Nyílt levél Markó Bélához. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 14./

Székelyudvarhelyen tartja bővített elnökségi ülését a Magyar Polgári Szövetség. A háromszéki székek közti egyeztető tanács arról döntött, hogy a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) bővített elnökségi ülésén mégsem kérik az országos elnökség lemondását – közölte Gazda Zoltán, a szervezet sepsiszéki elnöke. Szilágyi Zsolt országos választmányi elnök és Csuzi István, az MPSZ Bihar megyei szervezetének elnöke bejelentette: a partiumi szervezetek rendkívüli kongresszus összehívását, egységes program kidolgozását, valamint az alakulat szerkezeti megújítását javasolják. Szilágyi közölte, a szövetséget a jövőben konföderációs alapon szerveződő struktúraként képzelik el, amely több alapon nyugszik, és amelyben a bizonyos fokú autonómiát élvező helyi szervezetek munkáját az országos koordinációs tanács hangolja össze. /Balogh Levente, Ketesdy Beáta: Mégsem kérik az elnökség lemondását. = Krónika (Kolozsvár), jan. 14./

A közvélemény-kutatások szerint a szegénységtől, a munkanélküliségtől retteg legjobban a magyar ember is, továbbá 12–20 százalék között mozog azok száma, akik külföldön keresnék boldogulásukat. Ez újabb hatalmas érvágást jelentene a magyar közösségnek. Az RMDSZ vezetőinek nem szabad lenyelniök, hogy az új külügyminiszter kijelentse, a magyarság valójában nem is akarja a területi autonómiát. Honnan tudja? /Simó Erzsébet: A langyosat kiköpi az Isten. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 14./

Megfordulni látszik a háromszéki népességfogyatkozás folyamata, néhány éve a születések száma növekedőben van, igaz, az elhalálozások száma is nő. Tavaly 1482 születési bizonylatot bocsátott ki Sepsiszentgyörgyön a városháza anyakönyvi hivatala, 2003-ban 1341-et, 2002-ben pedig 1256-ot. A 2004-es adatban benne van a 60 külföldön világra jött csecsemőnek, valamint 20 örökbe fogadott kisgyereknek írott anyakönyvi levél is. A Sepsiszentgyörgyön születettek nem mind helybeli szülők csemetéi, több helységből, de még a szomszédos megyékből is jönnek ide világra hozni gyereküket a leendő anyák. 2004-ban Sepsiszentgyörgy lakossága 556 újszülöttel gyarapodott, s közülük 421-et magyar nemzetiségűnek vallottak szüleik. 2003-ban a sepsiszentgyörgyi lakosok gyerekeiként bejegyzett 464 újszülöttből 358 volt magyar nemzetiségű. Az elhalálozások száma sem csupán a megyeszékhelyi lakosokra vonatkozik: tavaly 743 halotti bizonylatot állított ki az anyakönyvi hivatal (tavalyelőtt 763-at), 499-en voltak sepsiszentgyörgyi lakosok – eszerint 2004-ben Háromszék fővárosában a születések száma jóval meghaladta a halandóságot. /(vop): Tavaly tovább gyarapodtunk (Sepsiszentgyörgy). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 14./