Az Európai Parlament három legnagyobb politikai csoportjának támogatásával – Tabajdi Csaba szocialista EP képviselő kezdeményezésére – Nemzeti Kisebbségi Intergroup alakult, amely a történelmi nemzeti kisebbségek – köztük a határon túli magyarok – helyzetének értékelését, problémáinak kezelését tekinti legfőbb feladatának. Az Intergroup teljes neve: Frakcióközi Csoport a Történelmi Nemzeti Kisebbségekért, Alkotmányos Régiókért és Regionális Nyelvekért. Jelenleg 42 európai parlamenti képviselő – 17 országból, 7 politikai csoportból – vesz részt a munkában. A csoport így a legnagyobbak közé tartozik az Európai Parlamentben. Elnöke a 2004-2009-ig tartó parlamenti ciklusban Tabajdi Csaba, az MSZP EP képviselője, társelnöke Michl Ebner (EPP-ED), dél-tiroli kisebbségi politikus. Nyolc alelnöke van, az összes fontos politikai erő részvételével, méltányos földrajzi eloszlás alapján. Az alelnökök között van Bauer Edit, felvidéki magyar politikus, Gál Kinga Fideszes EP képviselő, valamint ír, katalán, finn, német és lett képviselők vesznek részt a vezetésben. A Nemzeti Kisebbségügyi Intergroup célja az európai uniós kisebbségi jogi normarendszer kidolgozásának megkezdése, és az uniós kisebbségvédelmi rendszer kiépítése. /Guther M. Ilona: Magyar kezdeményezésre Nemzeti Kisebbségügyi Intergroup az EP-ben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./

Fáj, amit úgyis tudtunk: nem tekintenek magukhoz tartozóknak, románoknak neveznek, de legalábbis nem tekintenek magukkal egyenrangú magyaroknak bennünket az anyaország polgárai, írta Kerekes Edit. Egyes magyar állampolgárok bocsánatkérő leveleket írnak. /Kerekes Edit: Zászlóégetéstől a megbocsátásig. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./

Ismét elégtelenre vizsgáztak a mostohaanya-országiak. Jókat röhöghetnek rajtunk a nacionalista pártok képviselői, hiszen magunktól elintéztük nekik azt, amit ők még álmukban sem reméltek: magyar üldözi a magyart, olvasható a Bányavidéki Új Szóban. /(tami): Hármas állampolgárság. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), dec. 10./

A kettős állampolgársággal kapcsolatos a népszavazás eredménytelen volt, kevesen jelentek meg az urnák előtt. Amikor a Magyarországot elözönlő 800 ezer határon túli rémképét bedobták, az ijedt nyugdíjas rögtön félteni kezdte pénzecskéjét. A többiek a munkájukat, a nyereségüket, az uralmon lévők pedig a hatalmukat kezdték félteni, írta dr. Sasi Nagy Béla. A határon túliak hozzászólásaiban a legmegrázóbb a kárpátaljai Kovács Miklósé volt: 80 éve várunk – nem kellett volna. Azok, akik nem szavaztak, Gyurcsány Ferenc szerint „igaz hazafiak". /Dr. Sasi Nagy Béla: Fekete vasárnap. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), dec. 10./

Trianon után bő 80 évvel már hallani sem akarnak rólunk a testvéreink, olvasható a népszavazásról a hetilapban. A szavazás eredményében benne van a magyar utódkommunista elit unszolása, ijesztgetése. Ők 23 millió románnal jutottak hatalomra, most pedig a 800 ezer határon túli magyarral győztek. Panaszkodnak, hogy apad, öregszik az ország. De a magyarra nincs szükségük. Lehet arab, kínai, japán – csak magyar ne legyen. Vajon hogyan viszonyult volna a népszavazáshoz Lendvai Ildikó – ha Lendván élne? Az izraeli miniszterelnök egymillió ukrán zsidót hívott haza letelepedni. A közelmúltban pedig a francia zsidókat hívta haza. És nem félt, hogy összeroppan az ország, pedig ott lényegében háború van. A román állam több ezer moldovai románnak biztosított állampolgárságot, népszavazás nélkül. A népszavazás eredményének kihirdetése után Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke önelégülten állapította meg: „Elbuktak". Gyurcsány Ferenc miniszterelnök pedig olyan lendülettel vitte végig a választási kampányt, mintha csak a szocialista pártról lett volna szó, s nem a nemzetről. /– kolozsvári –: Nem vártunk alamizsnát! = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), dec. 10./

Dec. 8-án Budapesten fogadta Mádl Ferenc köztársasági elnök a határon túli magyar egyházak vezetőit. Az egyházi vezetők nyilatkozatot adtak át a sajtó képviselőinek, amelyben az áll: „mély megdöbbenéssel szereztünk tudomást a magyar állampolgárság határon túlra való kiterjesztése tárgyában rendezett vasárnapi népszavazás érvénytelenségéről." „Egyházaink hívei, határon túlra szakadt magyarságunk a szavazás sikertelenségét úgy értelmezik, hogy magyarországi Testvéreink cserbenhagyták őket, és 84 esztendővel Trianon után tulajdonképpen saját maguk erősítették meg és szentesítették a nemzetünket szétszakító igazságtalan békediktátumot." A szavazás eredményének mérlegén a megcsonkított nemzet „megmérettetett", és – lélekben is „híjával találtatott". A megbeszélés előtt Tőkés László azt mondta: a délvidéki és kárpátaljai magyarok számára jog- és létbiztonságot jelentett volna a népszavazás sikere. Tempfli József szerint: „nagy vigasz volt számunkra", hogy Mádl Ferenc kérte a magyar parlamentet: találjon megfelelő megoldást minden határon túli magyar számára. /Határon túli püspökök Mádl Ferencnél. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./

A népszavazási eredményektől függetlenül Budapest továbbra is azt a célt tartja szem előtt, hogy a határon túli magyarság szülőföldjén való boldogulását kell elősegíteni, s ebben megkülönböztetett figyelmet szeretné fordítani a Vajdaságra és Kárpátaljára – nyilatkozta Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) vezetője a dec. 9-i Magyar Szónak, az újvidéki napilapnak. „Meggyőződésem, hogy miközben egy újfajta nemzetpolitikát próbálunk nemcsak meghirdetni, hanem érvényesíteni is, ez csak arra épülhet, ami az elmúlt 14-15 évben tényleges eredményként felmutatható" – mondta Bálint-Pataki, emlékeztetve arra, hogy a rendszerváltást követően az Illyés Közalapítvány vállalta magára ezt a szerepet, s belőle nőtt ki az Új Kézfogás Alapítvány. A HTMH elnöke szerint szó sincs arról, hogy ez valamiféle összeseprése lenne az eddigi támogatási formáknak. Az eddigi alapítványok megmaradnak, s ezeken túlmenően jön létre az a Szülőföld Alap, amiben a HTMH számít az alapvetően mikro- és kisvállalkozásokat támogató Új Kézfogás közreműködésére. /Megkülönböztetett figyelem a Vajdaságra és Kárpátaljára. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 10./

Az idei ökumenikus lelkinapon, dec. 8-án Nagyváradon, a Szent László Gimnáziumban a dévai árvaházat vezető, a nyolc gyermekotthonban segítőivel immár 500 árvát gondozó Böjte Csaba ferences pap beszélt az Istenbe és emberbe vetett hitről és bizalomról. – Jó látni, ahogyan a jóság hatására megváltoznak az emberek – sommázta tizenhárom esztendő sok-sok megtapasztalását a szerzetes. A magyarországi népszavazásról kifejtette: „Ha a magyar nemzet a múlt hét végén a bizalom mellett döntött volna, erősebbek lettünk volna. Kár, hogy nincs meg a bizalmuk sem az Istenben, sem a gondviselésben, sem önmagukban, sem pedig az erdélyi magyarokban." Böjte Csaba az erdélyi magyarokat a moldvai csángókért hívta összefogásra. Alapítványi iskola létrehozásáért kérte a támogatást. /Balla Tünde: Elmélkedés Böjte atyával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./

Nemrég Nagybányán megjelent két könyv. Rajcsányi István „Valahol Oroszországban” című könyvében hadifogságának éveire emlékezett. Kaszta István „Hontalanság”-a önéletrajzi jellegű családi krónika 1950-től napjainkig. Története Kolozsváron, Hadadon, Nagybányán, Zilahon és Jászvároson játszódik. /Id. Markó Gábor: Két új könyv üzenete a Várakozás nehéz napjaiban. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), dec. 10./

Felháborította a kampány, amit ellenünk elkövettek, írta Gazda László A magyar kormánynak hazug retorikával sikerült a külföldre szakadt magyarok ellen uszítani az öntudattal és kellő intelligenciával nem rendelkező tömegeket. Ha ezt a kampányt a cigányok, zsidók, szlovákok vagy bárki más ellen megkísérelték volna, a világ közvéleménye és a gazdasági szankciók özönével találták volna szembe magukat. Így viszont, hogy más népek érdekeit nem sértik, csak testvéreik ellen fordultak, a külföld nem tud beavatkozni.  Nem is a végeredmény a bántó, hanem az a mód, ahogy sikerült magyart a magyar ellen uszítani. /Gazda László: Nem csak érdekből vagyunk magyarok! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 11./

Újabb rekordszintet ért el a Románia és Magyarország közötti kereskedelmi forgalom, amelynek értéke eléri az 1,278 milliárd eurót. Ez a mutató a tavaly ilyenkor mért adatoknál 47,2 százalékkal nagyobb. Ebből a magyar export meghaladja a 791 millió eurót, míg a román külkereskedelem mindössze 487 millió eurót tesz ki. Rekordszintet ért el a Romániában bejegyzett magyar tőkeérdekeltségű cégek száma is, idén 470 új céget hoztak itt létre, ami 1998 óta a legmagasabb aránynak számít. Jelenleg összesen 4862 ilyen vállalat működik az országban, ennek alapján Magyarország a hetedik legnagyobb befektető Romániában. /Borbély Tamás: Újabb rekordszint a román–magyar gazdasági kapcsolatokban. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./

A kolozsvári magyar családok közel harmada 3 és 6 millió lej közötti összjövedelemmel rendelkezik, 14% pedig 3 millió lejnél kisebb összegből gazdálkodik havonta. Többségük elsősorban a tévéből és rádióból szerzi be a politikával kapcsolatos információit, 23,1% az újságokból értesül. A leggyakrabban olvasott lap pedig a Szabadság – derül ki abból a Transindexen közzétett felmérésből, amelyet a Babes–Bolyai Tudományegyetem Szociológia karának negyedévesei végeztek. A megkérdezettek több mint fele ruházatra (51%), egészségre (48%) és utazásra (50%) egy lejt sem költött az elmúlt hónapban. Iskolai végzettség szempontjából a kolozsvári magyarok negyedének legmagasabb iskolai végzettsége elméleti líceumi – derül ki a kutatásból. 16% egyetemi végzettséggel rendelkezik, 5,7% technikumot végzett, 2,2% posztgraduláris képzésben részesült. Az elmúlt két évben az internet-hozzáféréssel rendelkező háztartások aránya nem egészen 2%-kal emelkedett, és 9,8%-ot ért el. A mobiltelefonnal rendelkezők aránya 20%-kal emelkedett két év alatt. A kolozsvári magyarok 61%-a tömbházlakásban, 29%-a kertes családi házban, 9%-a társasházban (régi bérház), 1%-a pedig villában lakik. A kolozsvári magyar televíziónézők közül a legtöbben (47%) rendszeresen nézik a Duna Tv műsorait. A rendszeres rádióhallgatók között 41% a Kolozsvári Rádiót hallgatja, ezt követi a Kossuth Rádiót hallgatók aránya 22%-kal. A kolozsvári magyarok 70%-a olvas valamilyen sajtóterméket, 94%-uk rendszeresen néz tévét, 70%-uk hallgat rádiót. A lapolvasók közül 72,8% a Szabadságot, 13,7% a Krónikát, 4,6% valamilyen román napilapot, 1,5% valamilyen magyarországi napilapot olvas. /Kolozsvári "hangulatkép" A legolvasottabb napilap a Szabadság. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./

Füzi László írt Budapestről nyílt levelet Gelence lelkészének. Szomorúan olvasta a népszavazás után a határon túli magyarok reakcióiról szóló beszámolókat.  Az utóbbi két ciklusban mindkét oldalnak bőséges ideje volt arra, hogy amennyiben a kettős állampolgárság ügyét komolyan gondolja, azt megvalósítsa. Ez azonban egyik politikai erő részéről sem történt meg. Füzi igennel szavazott volna,   de az, hogy a mindez a Fidesz érdekeit szolgálta, legalább annyira a nem felé húzta őt. A levélíró kérte, hogy ne haragudjanak azokra, akik nemmel szavaztak, mert nem azért tettek így, mintha nem ismernék el a magyar nemzet azonos rangú részeként a vajdasági vagy az erdélyi magyarokat, Füzi szerint a nemmel szavazásuk a politika bűne és egyben kritikája.   /Füzi László: A pártok a vétkesek (Pesti posta). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 11./

Aláírásokat gyűjtenek egy marosvásárhelyi iskolában, ahol a szülők segítségével szeretnék elérni, hogy magyar nyelven is kifüggesszék a tanintézmény nevét. A magyar pedagógusok közül egyesek visszautasították, hogy részt vegyenek ebben az akcióban. A különböző átszervezések nyomán most már szinte nem maradt egyetlen magyar többségű általános iskola sem Marosvásárhelyen. A megyei tanfelügyelőségen működő névadó bizottság pedig évek óta megakadályozta több vidéki iskola magyar névadását. A marosvásárhelyi általános iskolák még meglévő magyar tagozatainak elsorvasztását már csak "fentről jövő" lépés alapján lehetne megállítani. A megkötendő megállapodások során ezt sem kellene szem elől téveszteni. /(bodolai): Képmutatás. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 11./

Dec. 10-én a Korunk szerkesztőségében ismertették a Korunk decemberi, Posztkommunizmus, posztkolonializmus című számát, majd Sümegi György művészettörténész Kép–Szó–Képzőművészek 56-ról címmel idén Budapesten megjelent kötetét. Erdély aránytalanul jobban megsínylette a közös 56-ot, ennek is próbál tisztelegni a kötet. Míg Magyarországon 22 ezer, néhány hónapos börtöntől a halálbüntetésig terjedő bírósági döntés született 1956 után, Erdélyben az 5 ezret biztosan meghaladó, talán 6–7 ezer embert ítéltek el. Csapody Miklós képviselő, irodalomtörténész hangsúlyozta: a posztkommunizmus fogalma mentalitásbeli változást is jelent, nem csupán időhatárt. Az 56-tól ’89- ’90-ig terjedő sötét korszak "hagyományainak" köszönhetők a mostani állapotok, viszonyok. Végül a szerkesztőségben megnyílt Nagy Éva és Balogh Zoltán akvarelljeinek és grafikáinak tárlata. Nagy Éva életútja tragikus: a Nagyenyeden született, hazáját, otthonát a történelem sodrában háromszor is menekülve elhagyni kényszerülő képzőművész. A rendezvényen Dimény Áron színművész Márai Sándor: Mennyből az angyal című, az 1956-os forradalom egyik legszebb versét olvasta fel, majd a Pro Camera vonósnégyes színvonalas produkciója zárta a találkozót. /F. I.: Hármas rendezvény a Korunknál. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./

Dec. 10-én idén harmadik alkalommal tartottak Csiky-napot Aradon, a , Csiky Gergely Iskolacsoportban. Magyarországi és hazai testvériskolák, intézmények küldöttségei is eljöttek. Matekovits Mária aligazgatónő köszöntötte a vendégeket, majd Szakács Ferenc igazgató ünnepi nyitóbeszéde után Király András Arad megyei RMDSZ-es parlamenti képviselő szólt az egybegyűltekhez. Átadták az EMKE által alapított Csiky-díjat az iskola legsikeresebb diákjának, a tizenegyedikes Szakács Izabellának. Két éve elkezdett hagyományt folytat az iskola vezetősége: évente emléket állítanak egykoron az intézményben pedagógusként tevékenykedő tanároknak. A simonyifalvi Szívós László által készített márványtáblára ez alkalommal Pataky Sándor tanár, festőművész neve került, akinek életéről, tevékenységéről Ujj János történelemtanár beszélt. Csiky Gergely mellszobrának megkoszorúzása után az iskola megújult kórusa, a Vox Juventutis énekelt. /(nagyálmos): Csiky-díjat is osztottak a sulinapon. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 11./

Dec. 10-én Arad testvérvárosában, Gyulán bemutatták az Irodalmi Jelen Könyvek /Arad/ legújabb kiadványát, a sorozat első külföldi szerzője, Árpási Zoltán publicista Gyula, az elkésett város című könyvét. A Békés Megyei Hírlap főszerkesztőjének harmadik könyve szeretett városáról írt publicisztikáját gyűjti egybe. /Irodalmi Jelen Könyv bemutatója Gyulán. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 11./

Immár 14 éve kopogtatnak kéréseikkel egyházmegyéjük püspökségén az anyanyelvű miséért a moldvai magyarok. A csángó közösségek elöljárói a sokszoros visszautasítás ellenére sem hagyták abba a zörgetést. Nyisztor Tinca, a pusztinai Szent István Egyesület elnöke szerint most „ajtót nyitottak nekik”. Tizennégy éven át ellenszenvvel, megvetően fogadták őket. Sajnos, semmilyen dialógus nincs a falu és a pap között. Pusztinán az 1970-es évek közepén szakadt meg a magyar imádság a templomban. Moldvának vagy húsz papja szolgál Erdélyben vagy Magyarországon. Egy közülük hazajöhetne. Ő is hazament, pedig taníthatott volna akár Budapesten is. Tizenhárom évvel ezelőtt durva módon kiűzték őket a templomból. Az oltártól üvöltötte a pap, hogy hagyják el a templomot. Az első jel, ami arra mutatott, hogy változás van, a pusztinai Szent István-szobor felszentelésekor volt, amikor a helyi pap eljött az ünnepre. /Csúcs Mária: Az ima győzelme. = Vasárnap (Kolozsvár), dec. 12./

Dec. 11-én tette közzé a Magyar Országos Választási Bizottság a dec. 5-i eredménytelen népszavazás hivatalos végeredményeit. A kettős állampolgárság kérdésében 1521143 igen, és 1428736 nem szavazat volt. Érvénytelenül voksolt 61093 választópolgár. Közben Erdélyben folytatódnak az elkeseredett hangú tiltakozások. Marosvásárhelyen az Magyar Polgári Szövetség /MPSZ/ bemutatott egy "feketelistát", amelyen ott szerepel Gyurcsány Ferenc, Hiller István, Kuncze Gábor, Fodor Gábor és Lendvai Ildikó neve. Szerintük a felsorolt politikusok a kettős állampolgárság kérdésében félrevezették a magyarországi szavazókat, ezért a szervezet bojkottálni fog valamennyi, a magyar kormánypártok népszerűségét Erdélyben helyreállítani próbáló kísérletet. MPSZ nyilatkozata szerint nem szabad túldramatizálni a magyarországi népszavazáson történteket. "A december 5-i referendum bizonyíték arra, hogy az erdélyi magyarok számára az autonómia az egyetlen megoldás, melynek segítségével itt Erdélyben megtarthatjuk az őseink által megőrzött és ránk hagyott magyarságtudatot. Ezért hát tegye félre szívéből mindenki a gyűlöletet, az elkeseredést és fogjunk össze, legyen mit továbbadjunk mi is utódainknak." Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnök leszögezte, joggal lehet haragudni a magyarországi politikai pártokra, a magyarországi közéletre, mert engedtek népszavazásra kerülni egy olyan fontos nemzetpolitikai kérdést, amelyről a magyarországi társadalom nem megfelelő, vagy gyökeresen ellentétes tájékoztatást kapott. Ezért a magyar politikumra lehet, a magyar nemzetre viszont nem lehet haragudni – mutatott rá. – Éppen a karácsonyi befogadás maradt el advent idején a vasárnapi sikertelen népszavazással – nyilatkozta Tőkés László református püspök. Véleménye szerint a voksolás óriási hullámokat vert fel a határon túli magyarság körében, amelynek tagjai ezekben a napokban mostohanemzetként néznek az anyaországra. "Én azonban nem dramatizálnám túlságosan ezt a helyzetet, a 84 év óta tartó szétfejlődés, valamint a nemzetietlen propaganda, amely Károlyi Mihálytól Rákosi Mátyáson keresztül Kádár János időszakáig tartott, mind megtette a maga hatását, viszont felhívnám a figyelmet arra, hogy olyan veszély fenyeget minket, hogy ellenségeink még inkább szembe akarnak állítani bennünket egymással." Úgy véli, óvakodni kell attól, hogy az erdélyi magyarság bármely provokáció áldozatává váljon, és még jobban szembe kerüljön az anyaországgal. /Markó: ne a nemzetre, a politikumra haragudjunk. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./ A Magyarok Világszövetsége (MVSZ) a szavazatok újraszámolását kéri azokban a szavazókörökben, ahol felmerül annak a gyanúja, hogy a kettős állampolgárság kérdésében leadott szavazatok összeszámolásánál az igen és a nem voksokat felcserélték – mondta Partubány Miklós, az MVSZ elnöke dec. 12-én vasárnap, a szervezet budapesti nagygyűlésén. Partubány szerint 1.139 szavazókörben tévesen számolták össze a szavazatokat az igen voksok rovására. /A magyarországi népszavazás hivatalos végeredménye. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 13./

Súlyos hibának tartja az RMDSZ vezetőségének a Szociáldemokrata Párttal kötött megállapodását, és a tárgyalások azonnali felfüggesztését követeli Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke. "Önmagában és kihatásaiban is végzetes politikai tévedésnek bizonyulhat egyfelől az, hogy másfél évtizeddel a Ceausescu-diktatúra bukása után az RMDSZ gátlás nélkül hozzájárul a román kommunista visszarendeződés bebetonozódásához, és hitelesíteni kész az utódkommunista Szociáldemokrata Pártot, másfelől pedig még mielőtt az elnökválasztás kimenetele eldőlt volna, a régi időkre emlékeztető pártos egyoldalúsággal teszi le a voksát Ion Iliescu és Adrian Nastase korrupt és nacionál-kommunista pártjának oldalán. Akárhogyan is volna: az RMDSZ-nek ezen lépésével legalábbis meg kellett volna várnia a választások második fordulóját" – vélekedett. Tőkés szerint demagógia azzal érvelni, hogy Traian Basescu nem támogatja a magyar autonómiát. Közismert ugyanis, hogy Nastase kormánya annak idején a karhatalmi szervek bevetésétől sem riadt vissza az autonómia képviselőivel szemben, legutóbb pedig a miniszterelnök példátlan kirohanásokat intézett a magyar állampolgárság határokon túlra való kiterjesztése ellen. Vele szemben viszont Basescu ismételten kedvező módon nyilatkozott a kettős állampolgárságról. /Tőkés: Fel kell függeszteni a koalíciós tárgyalásokat. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./

Az erdélyi magyar sajtóban a magyarországi népszavazás után sok otrombaság megjelent. „Most a kicsinyes önzés, az egzisztenciaféltés, az anyagiasság erősebb volt, mint a nemzeti szolidaritás, s az anyaország lakossága, mely Kádár népéből a plázák népévé vált, távolmaradásával tüntetett ki minket." „Ezek után még csak ne is jöjjenek Erdélybe, felejtsék el a csíksomlyói búcsút…”– idézgetett Székedi Ferenc a megnyilvánulásokból. Székedi Ferenc megállapította: ez a népszavazás csak ilyen eredménnyel járhat. Nemzedékek nőttek fel más körülmények között, más világra látással. Székedi Ferenc szerint „nem történt semmi rendkívüli.” A Fidesz majd kihátrál a Magyarok Világszövetsége mögül, hiszen „öngyilkos lenne az a párt, amely saját állampolgárainak csendes többségével kezdene hadakozni.” Az MSZP pedig megszavaztatja mindazt, ami egyéni szempontból most is működőképes. Az RMDSZ majd hagyja, hogy a kettős állampolgárság hazai választásoknak szánt jelmondata lassan eltűnjön. /Székedi Ferenc: A magyar Trabant. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./

A kettős állampolgárságról szóló népszavazás előtt a határon túli magyarok szervezeteinek vezetői és a magyarországi ellenzéki pártok vezetői az igen szavazatokért kampányoltak, a magyarországi kormánypártok a nem voksokért szálltak síkra. A népszavazás eredményére a határon túli, így a romániai magyarok többsége hisztérikusan reagált. „Az anyaország eltaszított minket magától”. „Mi nem kellünk senkinek”. Az igen-tábor érzelmekre ható kampányt folytatott. „Érzelgős, könnyzacskót facsaró szövegekkel igyekeztek nyomást gyakorolni az emberekre.” – minősített Fey László. Szerinte „a határokon túli magyar szervezetek vezetői már a népszavazás előtt is sértő módon követelőztek, gyanúsítgattak, vádoltak, szemrehányásokat tettek, sőt fenyegetőztek is.” Fey László megállapította: társadalmunk beteg; Trianon-szindrómában szenved, „máig sem tudta feldolgozni a trianoni döntés okozta sokkot, máig is frusztrált.” Fey László szerint a magyar kormánytényezők tartják magukat az európai normákhoz, „a mélyben tenyészik a nacionalizmus, antiszemita és revizionista beütésekkel. Hogy erre a szellemre milyen nagy az igény, az abból is kitűnik, hogy milyen sok szervezet igyekszik kielégíteni ezt a keresletet: a MIÉP, a hungarista mozgalom, a Fidelitas, az MVSZ, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom, a Trianon Társaság, a Jobbik Magyarországért Mozgalom, a Magyar Fórum, a Polgári Körök, a Lelkiismeret 88 Csoport, a Honfoglalás 2000 Egyesület, a Magyar Út Körök Mozgalom, a Bocskai Szövetség, a Rákóczi Szövetség, a Vitézi Rend, a Vér és Becsület Kulturális Egyesület… és a lista közel sem teljes. De a Fidesztől sem idegen ez a szellemiség.” „Az említett szervezetek közé nem lehet egyenlőségi jelet tenni, de mindnek közös vonása a nacionalizmus ilyen vagy olyan formája.” A cikkíró következtetése: Több józanságra, valóságismeretre és kritikai szellemre volna szükségünk. /Fey László: Beteg társadalom. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./

Dec. 11-én tartották a Médiabefutó 2004 országos döntőjét Marosvásárhelyen. A versenyprogramban volt népi tánc, tematikus tánc, citerajáték, csűrdöngölő, mesemondás, szavalás, paródia stb. Népzene kategóriában az első nívódíjat a csíkszeredai András Orsolya gardonyos-énekes nyerte. Könnyűzene kategóriában a nagyváradi Loredana és Lea győztek, az együtteseknél a nagybányai Ordibáló Szamócák, népi táncban a kászonaltízi Bóbiska néptáncegyüttes lett az első, modern tánc kategóriában a gyergyószentmiklósi Táncok Csillaga, különdíjat kapott a székelyudvarhelyi Kovács Annamária szavalásáért és a szintén székelyudvarhelyi Botházi Attila mesemondó. A fesztivál nagydíját pedig a mindössze 13 éves, lupényi Farkas Kinga Réka musical énekesnő nyerte. /Nagy Botond: Csúcshangulat, rollerverseny. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 13./

Traian Basescu a liberális-demokrata D.A. szövetség színeiben megnyerte az elnökválasztást. A szavazatok 98,76 százalékának összeszámlálása alapján Basescu szerezte meg a voksok 51,23 százalékát, Nastasénak 48,77 százalék jutott. A dec. 12-én, vasárnapi tartott második fordulóban a szavazásra jogosult mintegy 18 millió állampolgár 55,13 százaléka járult az urnák elé. Basescu az európai integrációt és a korrupció elleni harcot, a szegénység felszámolását, valamint a "sajtószabadság visszaállítását" jelölte meg tevékenysége elsőrendű céljának. Basescu nemzetbiztonsági fenyegetésnek minősítette a korrupciót, ezért nemzetvédelmi célnak tekintette e jelenség elleni harcot. Basescu a biztos kormányzati többség kialakításában számít a parlament demokratikus pártjainak bevonására. Ebben az összefüggésben külön kiemelte, hogy számít az RMDSZ részvételére. /Basescu nyerte az elnökválasztást. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 14./ Basescu, Románia új elnöke bejelentette: Calin Popescu Tariceanut kéri fel kormányalakításra. Basescuék nem tárgyalnak a Nagy-Románia Párttal. Amennyiben a D.A. (összesen 112 képviselő, 49 szenátor) miniszterelnökjelölt megnyeri kormánya számára a Román Humanista Pártot (22 képviselő, 10 szenátor), az RMDSZ-t (22 képviselő, 10 szenátor) és a 18 nemzeti kisebbségi képviselőt, többséget szerez mind a képviselőházban, mind a szenátusban. A 332 tagú képviselőház és a 137 tagú szenátus együttes ülésén 234 + 1 szavazat szükséges a kormány megszavazásához. Ha megvalósul az NLP–DP–RHP–RMDSZ koalíció, és a nemzeti kisebbségeknek a támogatását is megnyerik, Tariceanu kormánya 174 szavazatra számíthat. Amennyiben a humanisták, vagy az RMDSZ úgy dönt, csakis a szociáldemokratákkal akarnak kormányt alakítani, Traian Basescu felkérheti az SZDP miniszterelnök-jelöltjét is a kormányalakításra. /(Sz. K.): Basescu megnyerte az elnökválasztást. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./

Ha okosabban politizált volna az RMDSZ, a magyar választók ma jobb közérzettel követhetnék a bukaresti politika fejleményeit. Nastase úgy aratta Hargita megyében a legnagyobb arányú győzelmét, hogy közben a kettős állampolgárság ellen kampányolt. Ha a D.A. Szövetség vezetőinek olyan magyar politikusokkal kell tárgyalniuk, akiket maguk is köpenyegforgatónak, megvásárolhatónak tartanak, a tárgyalás magyar szempontból kevesebb eredménnyel kecsegtet. Az RMDSZ Operatív Tanácsa vét a magyar érdek ellen, ha azokat a szenátorokat, képviselőket küldi a D.A. Szövetséggel tárgyalni, akiket személyes gazdasági érdekeik a PSD-s bárókhoz kötik, írta Gazda Árpád. /Gazda Árpád: A hibaigazítás esélye. = Krónika (Kolozsvár), dec. 14./

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) nyilatkozatában azt kéri a parlamenttől és a magyar politikusoktól, a legrövidebb időn belül teremtsék meg annak jogi feltételeit, hogy a határon túli magyarok megkaphassák a magyar állampolgárságot. "Változatlanul szükségesnek tartjuk, hogy más nemzetekhez hasonlóan, azok a magyar testvéreink is megkapják a magyar állampolgárságot, akik valamilyen oknál fogva Magyarország határain kívül élnek" – áll a dokumentumban, amelyet Veres András, az MKPK titkára írt alá. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjai csalódottsággal fogadták a hírt a kettős állampolgárság ügyében kiírt népszavazás eredménytelenségéről. "A mi csalódottságunknál csak a határon túl élő magyar testvéreink fájdalma nagyobb, akik úgy érzik, hogy az anyaországban élők nagyobbik részének érdektelen az ő sorsuk" – áll a közleményben. A püspöki konferencia kezdettől "méltatlannak" érezte, hogy "a nemzethez való tartozás ügye népszavazás kérdése legyen. A politika sajnos rossz irányba terelte sok honfitársunk nemzetérzését, ezért nemmel szavazott, vagy távol maradt a népszavazástól" – írták. /MKPK-állásfoglalás az állampolgárság ügyében. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 14./

A népszavazás után azt érezte sorstársaival, hogy „az anyaország vezetői megtagadtak bennünket”, írta olvasói levelében Kajcsa Jenő magyartanár. „Elözönöljük az országot, kiesszük őket vagyonukból, kitúrjuk állásaikból a szegény magyarországi állampolgárokat, megbontjuk Európa hivatalos rendjét. Így a Kádár- rendszer kommunista emlőin táplált magyar népet teljesen összezavarták, megfélemlítették” – állapította meg. Valójában a népszavazástól érzelmi kötődést vártak. A történtek ellenére továbbra is a nemzet részének vallják magukat, szögezte le. /Kajcsa Jenő, Marosvásárhely: Csalódtunk, de kibírjuk. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 14./

Bármennyire fáj, ami velünk december 5-én történt, bármennyire megvetjük a Gurcsány-Hiller-Lendvai-Kuncze szörnyszövetséget, nemzettársainkat, magyarországi testvéreinket még sincs jogunk megtagadni – írta Magyari Lajos.  Rengeteg barátunk van Magyarországon is, s akik ma itt, Erdélyben ezt a szomorú fiaskót újra személyi, politikai érvényesülésükre szeretnék kihasználni, ugyanolyan becstelenek, mint Gyurcsányék és Hillerék, tette hozzá.   „Sem Székelyudvarhelyre, sem Csíksomlyóra nem szoktak járni Gyurcsányok, Hillerek, Kunczék, Lendvaiak és egyéb alantas érzelmű nemzetveszejtők.” „ A magyar politikum a történelem legmélyebb bugyraiba süllyedt, amikor lehetővé tette két nemzetáruló – Gyurcsány és Hiller – országvezetői pozícióba való kerülését. A nemzet dolga, hogy változtasson ezen.” /Magyari Lajos: Nem lehet így! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 14./

A határon túl élők számára a népszavazás eredményének megélése tragikus volt, az ösztönös megnyilvánulásokkal jelzik kilátástalan keserűségüket.  Valóban harmadik Trianonról van szó, „ismét mások döntöttek nélkülünk hovatartozásunkról” – írta Bagoly Zsolt. A nemet kimondó “mások” ezúttal a saját testvéreink voltak. Az elkeseredett emberek nem veszik észre, hogy a politikailag aktív lakosság többsége igent mondott. Nem látják, hogy akik nemmel szavaztak vagy távol maradtak, azok Rákosi és Kádár szerencsétlen gyermekei. Nem tudnak a rengeteg önkéntes fiatalról, akik plakátokat hordtak. A kitagadott határon túliak éppen azokat az embereket bántják és büntetik, akik idejönnek. Valójában a kormányzat a hibás.  - A határon túliaknak állampolgárság nélkül is élhető életet kell teremtenünk magunknak.  Úgy tűnik, az elszakított területek válnak most egy időre szellemi anyaországgá. /Bagoly Zsolt: Nyújts feléjük védő kart! = Erdélyi Napló (Kolozsvár), dec. 14./

Negyven esztendős diktatúra után két elem harcol egymással. A régi: a diktatórikus, a materialista, az internacionalista, a másik a tradicionális, a keresztény-nemzeti irányzat, az erkölcsi normákat valló politikai törekvés.   A mostani kormányerők újsütetű bálványa, a vörös gróf Károlyi Mihály. Ez a kormány megint a saját nemzete ellen cselekedett, állapította meg dr. Pungur József. Most aztán ígérgeti, hogy 15 millióért felelős, meg hogy lesz körültekintő megoldás.    A csatavesztés a nemzeti jobboldalnak nem jelenti a demokratikus eszközökkel vívott harc végét. /Dr. Pungur József: A népszavazás néhány tanulsága. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), dec. 14./