Ferenczes István hosszúverseit tartalmazza legújabb kötete /Minerálnájá pesznyá /Pro-Print, Csíkszereda, 2004/. Ennek egyik darabja, a Didergés, amely a Domonkos István-poéma, a Kormányeltörésben méltó párja, a nyelvében is magányosodó, magukra maradt csángók monológjaiból egyetlen panasszá áll össze: ,,Tatöl nostru / mint vagy a mennyekbe / akképp a fődön es / övéjük az ország / az impöröcia királság / hatalom, dicsőség / Adzsud Isztambul / Budapest Bukarest / mennyei kapuk / nyitatlan nyílanak / mennyei gyortyák / gyújtatlan gyúlanak / münk csak a munka / münk csak nem gondol / eccer se itt / máccor se ott / lett lettem / vót / izé / léleknek lélek / halálnak halál.”    A Minerálnájá pesznyá egy romba dőlt világot idéz. Lepusztul a természet, fertőzött víz és levegő. /Bogdán László: ,,…kilöknek egy hazátlan virradatba”. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 27./

Ma a nemzeti radikalizmus és a bátor hazafiság küzd egymással – jelentette ki nov. 28-án Gyurcsány Ferenc kormányfő az MSZP baloldali tömörülésének budapesti tanácskozásán. Aki azt állítja, hogy Magyarországon egy nagy nemzeti kérdés van, az nem mond igazat. December 5-én nemcsak a szavazólapon szereplő kérdésre kell választ adni, hanem többek között arra is, hogy lesz-e elegendő munkahely, vannak-e még szegénységben élők, tisztességes nyugdíjból élnek-e az idősek, csökkentek-e a társadalmi különbségek, és a dilemmákat a politikai erők meg tudják-e oldani az arra hivatott intézményekben – mondta Gyurcsány Ferenc. Ezekre a kérdésekre a parlamentben kell választ adni, és nem az utcán – tette hozzá. „A mi tisztességünk próbáját nem Orbán Viktornak hívják" – mondta a kormányfő, aki elfogadta a határon túli politikusok nyilvános vitára szóló kihívását. A vitán valóban elválhat a szenny a víztől, és kiderül az is, mi a szenny, és mi a víz – mondta Gyurcsány Ferenc. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke arra buzdította a koalíciós pártok szavazóit, hogy pártállástól függetlenül két igennel szavazzanak a dec. 5-i népszavazáson. „Jó szándékkal fordulunk mások felé, hiszen szándékaink nemesek, és így őszintén fordulhatunk azok felé is, akikről tudjuk, hogy számos kérdésben nem értenek velünk egyet" – mondta a politikus. Dec. 5-én arról kell dönteni, hogy abból a szabadságból, ami „nekünk már megvan, adunk-e a határon túli magyaroknak is" – mondta a volt miniszterelnök. /Gyurcsány elfogadta a kihívást. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 29./

A kettős állampolgárság témájáról, a dokumentáció és a tudományosság igényével indított honlapot a Magyar Tudományos Akadémia Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézete, a Teleki László Intézet és a Budapesti Corvinus Egyetemen működő Nemzetközi Jogi Tanszék. A www.kettosallampolgarsag.mtaki.hu címen elérhető honlap magyarországi és külföldi jogászok, politológusok, szociológusok, történészek részvételével szakmai ankétot indított a témával kapcsolatos kérdések tisztázása érdekében. Emellett elérhetők a Magyarországon és a szomszédos államokban érvényes állampolgársági törvények és egyéb, a kérdéskörhöz kapcsolódó dokumentumok. /Tudományosan a kettős állampolgárságról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./

Nem is olyan rég felvetették az ötletet, hogy meg kell adni a kettős állampolgárságot. Azonnal riadót fújtak, hogy Magyarországot 23 millió román árasztja el. Valójában Romániának nincs 23 millió lakója. A MÁÉRT novemberi értekezletén kirajzolódtak a frontvonalak. A határon túli résztvevők egyhangúan a népszavazás kiírása és az "igen" mellett szólaltak fel. Ehhez csatlakozott a magyar parlamenti ellenzék is. Népszavazás tehát lesz, az eredményt azonban nem lehet megjósolni. /Dr. Balogh András: Kettős állampolgárság? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./

A Romániai Volt Politikai Foglyok Szövetsége, valamint az Erdélyi ’56-os Bajtársi Társaság tagjai felhívással fordultak Magyarország minden polgárához, hangsúlyozva, hogy valamennyien az egységes magyar nemzet részének, a magyar nemzethez tartozóknak tekintik magukat. „Számunkra a kettős állampolgárságnak nincs anyagi vonzata, hanem erkölcsi jelentőséggel bír”, hangsúlyozták. Kérésük: „fogadjanak nemzettestvéreikké, szavazzanak „igen"-nel”. /Nyílt levél magyarországi nemzettestvéreinkhez. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./

Elérkezett az idő, hogy a magyarság új nemzetpolitikát dolgozzon ki magának. Nem célszerű továbbra is erőltetni, hogy a határon túli magyarság mindenáron megmaradjon a szülőföldjén, írta Major Nándor /Újvidék/. A magyarság létszáma és arányszáma évtizedek óta rohamosan csökken minden egykori szállásterületén. Meg kell barátkozni a gondolattal, hogy hosszabb távon a magyarság együttesen jól elférne Magyarországon. Szervezett formában lehetővé kell tenni, hogy a mind nagyobb számban távozók boldogulhassanak Szerbiában a jelenlegi helyzet miatt az ifjabb nemzedék magyarjainak egy része távozni akar. Kettős állampolgárság híján a szerbiai magyar fiatalok fő kivándorlási irányává ismét Kanada és Ausztrália válik. Szerbiában csaknem mindenki, aki akar, kaphat kettős állampolgárságot. Számtalan szerbiai állampolgárnak van boszniai vagy horvátországi állampolgársága is. A szerbiai szlovákok közül is sokan rendelkeznek szlovákiai állampolgársággal. A szerbiai románok is fennakadás nélkül hozzájuthatnak romániai állampolgársághoz. És ebből egyik ország sem csinál gondot. (Népszabadság / nov. 23.) /Major Nándor író, Újvidék: Tágas hazában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./

Nov. 26-án az RMDSZ bukaresti szervezete új székházba költözött. A legutóbbi népszámlálás szerint mintegy 9000 főt számláló magyar közösség az évek során kinőtte a Petőfi Házban rendelkezésére bocsátott irodáit, ezért az RMDSZ vezetőségének közbenjárására megkapta az egykori Mezőgazdasági Bank épületének egyik emeletét. A házavatásra eljöttek az RMDSZ-honatyák, a történelmi egyházak képviselői, egyetemi oktatók, művészek, újságírók, diákok. Jelen voltak a bukaresti magyarság listavezető parlamenti jelöltjei: dr. Kövér György sebészorvos (szenátus), valamint dr. Cihó Miron történész, a Bukaresti Tudományegyetem tanára (képviselőház). Az ünnepséget Budai Richárd, a bukaresti RMDSZ elnöke nyitotta meg, majd Markó Béla, az RMDSZ vezetője összefoglalta a kampánykörútjának tapasztalatait: összesen húsz ezer kilométert tett meg, ez idő alatt fölkereste eldugott falvak szórványközösségeit éppúgy, mint a tömbmagyar vidékek városait. Mindenütt szeretettel fogadták. /(Barabás István): Bukaresti magyar ünnep. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./

Sikeres volt a hétvégi pedagógus-továbbképző rendezvény Kolozsváron, amelynek szervezői a Gál Kelemen Oktatási Központ és a megyei tanfelügyelőség, főszereplői pedig a Debreceni Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola és a Gyakorló Iskola oktatói voltak. A debreceni küldöttség a szakmai előadások előtt betekintést nyerhetett a Mezőség mindennapjaiba. Szembetalálták magukat az egyházak sajátos transzszilván munkavállalásának sikereivel, az archaikus szokásokban gazdag faluval. /Szabó Csaba: Élménypedagógia továbbképző szinten. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./

Tovább mélyülnek az ellentétek a kárpátaljai magyar szervezetek között az ukrán elnökválasztás kapcsán, mivel az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) és társszervezetei az oroszbarát Viktor Janukovicsot tekintik a törvényesen megválasztott államfőnek, ellentétben a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) álláspontjával, amely szerint a hatalom csalással vette el támogatottja, az európai orientációjú Viktor Juscsenko ellenzéki elnökjelölt győzelmét. Az UMDSZ szócsövének számító ungvári Kárpáti Igaz Szó országos lap nov. 27-i számának több írása is hitet tett Janukovics mellett, élesen elítélve a KMKSZ elkötelezettségét Juscsenko iránt. Az újság szerint a nacionalisták fizetett csatlósa a KMKSZ. (A magyar többségű, Beregszász központú választókörzetben Juscsenko szerezte meg a voksok 55 százalékát, míg Janukovics 41 százalékot kapott.) Horváth Sándor, az újság publicistája, aki egyben az UMDSZ vezető tisztségviselője és az Ungvári Rádió és Televízió magyar főszerkesztőségének vezetője írta: az első körben a KMKSZ nyilvánosan, hivatalosan egyetlen jelöltet sem támogatott, miközben az UMDSZ Janukovics mellé állt, s így logikus volt, hogy a magyar szavazatok túlnyomó többségét ő szerezte meg. A KMKSZ az ungvári tömegmegmozdulásokon is hitet tett Viktor Juscsenko támogatása mellett. /Mélyülő ellentétek a kárpátaljai magyar szervezetek között. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 29./

Nov. 27-én rendhagyó kiállítás nyílt Kolozsváron, a Bocskai-házban: Bantta Annamária marosvásárhelyi képzőművész első egyéni tárlatának két egyedi vonása is volt. A munkákat csak a megnyitó napján lehetett megtekinteni, a közönséget pedig arra kérte, kedve szerint játsszon a kiállított munkákkal. Így megszületett a közvetlen hangulatú, interaktív tárlatmegnyitó. /F. I.: Örökös gondok. Bantta Annamária egy estés szobrászati kiállítása. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./

Az erős kampánynak, az erdélyi értelmiségiek, egyházak és civil szervezetek támogatásának, valamint a magyar közösség megfelelő létszámú részvételének köszönhető, hogy az RMDSZ fenntarthatja a jövőben is parlamenti képviseletét – mondta Markó Béla, az RMDSZ elnöke. A választási eredmény az erdélyi magyar összefogás eredménye. „Hajlandóak vagyunk mindenkivel együtt gondolkodni, aki az RMDSZ-en belül keresi politikai jövőjét” – mondta. Markó Béla emlékeztetett arra, hogy Románia jövendő parlamentjében az RMDSZ szeretné megvalósítani programjának három fő célkitűzését: az integrációt, az autonómiát és a jólétet. /Markó Béla szerint: Magyarságunk elutasította a megosztó törekvéseket. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./

A Magyarok Világszövetsége (MVSZ) a nemzetközi közösséghez fordul, és azt kéri, segítsen megakadályozni a kettős állampolgárság ügyében általuk kezdeményezett népszavazást megelőzően tapasztalt „sorozatos és durva alkotmánysértéseket”. Az MVSZ az ENSZ, az Európai Unió, az EBESZ és külön-külön valamennyi uniós tagállam figyelmét felhívja, és segítséget kér, mivel az Országgyűlés és a kormány alkotmányt sért, amikor nap mint nap tevőlegesen befolyásolja a népszavazás menetét, így például legutóbb azzal, hogy a kampányidőszakban a népszavazás kérdését érintő törvénytervezet tárgyalásába kezd. /Az MVSZ nemzetközi segítséget kér. = Krónika (Kolozsvár), nov. 30./

A magyarországi baloldal a külhoni magyarok esedékes szavazataitól retteg.  Amikor Lendvai Ildikó MSZP-s frakcióvezető leszerencsétlenezi azokat az erdélyi magyarokat, akik közül ő maga is vétetett, talán elfelejti, hogy ezzel megalázza az erdélyieket. A mai magyar kormány székelyföldi elfogadtatásáról nem kell fölméréseket végezni, elég, ha megkérdezik Vass Lajost, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának politikai államtitkárát, aki Hiller István megbízásából jött el Sepsiszentgyörgyre.    Az egyik tüntető ezt a feliratot tartotta: ,,Hiller elvtárs! Pártotok van, de szívetek nincs; Elek apó-emlékszoba, nem lehet iroda soha, Nem = Trianon.” A tüntetők     lenemzetárulózták a budapesti államtitkárt. Nagyszámú ókirálysági csendőr állt a tüntetőkkel szemben, „hogy megvédje a székelytől a magyart. Ide jutottunk a kettős állampolgárság ellen folytatott negatív baloldali kampány miatt.” „Kuncze Gábornak, Lendvai Ildikónak, Gusztos Péternek, Eörsi Mátyásnak, Pető Ivánnak és társainak már nem kell aggódniuk a külhoniak szavazataitól. Mi őket azon a novemberi napon már úgyis leszavaztuk.”  /Zonda Attila, Sepsiszentgyörgy (Magyar Demokrata): Nekünk haza nem jutott, csak szülőföld. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 30./

A Fidesz nem győzi cáfolni a baloldal félelemkeltő kampányának állításait a kettős állampolgársággal kapcsolatban. Az MSZP-SZDSZ, tudomást sem véve e tényekről, folytatja a beözönlő éhes, a családok pénzét elemésztő határon túli magyarok rémképének megrajzolását. Rendkívül agresszív kampányukkal – melyre 23 millió forintot költenek – végül is elérik a célt, a mozgósítást, azonban egyre több civil és egyházi szervezet hallatja hangját, buzdít igenre. Az SZDSZ kitalálta, hogy az igennel való szavazás a nemzetállami eszmét erősíti, a múltat konzerválja, továbbá nem biztos benne, hogy ez illeszkedik-e az EU szabványaihoz. Valójában Pietro Petrucci, az Európai Bizottság bel- és igazságügyi szóvivője kijelentette, az EU a tagállamok belügyének tekinti a kettős állampolgárság megadását. Az MSZP honlapja szerint a családok mindennapi megélhetését befolyásoló ügyről van szó, a népszavazási igen “felelőtlen és demagóg politizálás és köpönyegforgatás”. Közben a Délvidéken folytatódnak az atrocitások: Gomboson rendszeresen verekedésbe torkollanak a szerb fiatalok támadásai. Egy fiatalember életét vesztette a zombori kórházban, az egyik támadás pedig egy lány ellen irányult, akinek a segítségére siető édesapja útközben felindulása következtében szívinfarktust kapott, és meghalt. A Magyar Polgári Szövetség nyilatkozatban ítélte el a szocialisták “becstelen kettős játékát”.  A nagyszalontai Bocskai Szövetség által kezdeményezett akció keretében három Szatmár megyei városról is készültek képeslapok – összesen 62 000 darab –, melyeket Magyarország városaiban terjesztenek. A Magyar Polgári Szövetség Kettős állampolgárság és/vagy autonómia címmel Nagyváradon polgári fórumot szervezett nov. 24-én, melynek résztvevői üzenetükben igennel való szavazásra kérték fel a Biharból elszármazottakat.   Felvidéken a Kassai Thália Színház és teljes társulata is csatlakozott a Magyarok Világszövetsége és a Magyarkanizsai Udvari Kamaraszínház közös felhívásához. Igent kér az Erdélyi Múzeum-Egyesület Kolozsváron kelt felhívásában, akárcsak az Ausztráliai Magyar Református Egyház. A félrevezetési hadjáratba bekapcsolódott a Magyar Televízió is, cenzúra alkalmazásával. Ezt Harrach Péter, a Fidesz Egyházi Egyeztető Tanácsának elnöke jelezte, aki kifogásolta, hogy az MTV nem hajlandó vallási műsoraiban sugározni a katolikus és református egyház kettős állampolgárságra vonatkozó nyilatkozatait. A Magyarok Világszövetsége a rendőrségen és az ügyészségen tett feljelentést ismeretlen tettes ellen azért a szórólapért, amelyet ötmillió példányban terjesztett az MSZP az országban. A szórólapok kimerítik a Btk. 211. paragrafusában foglalt bűncselekményt, amely a népszavazási félretájékoztatásra vonatkozik. A Jobbik is feljelentést tett, ők Gyurcsány Ferenc és a kormány tagjai ellen, mert a kettős állampolgárságról kiírt népszavazással kapcsolatos kampányuk törvénysértő volt. Az MDF által kezdeményezett nov. 23-i négypárti egyeztetés során nem született közös nyilatkozat a Fidesz vétója miatt, az ellenzéki párt ugyanis csak abban az esetben írta volna azt alá, amennyiben mind a négy parlamenti párt igenre buzdít. /Bagoly Zsolt: A kettős állampolgárság ügyében döntő népszavazási kezdeményezés fejleményei hétről hétre. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), nov. 30./

A népszavazás kérdéseire mondott igennel történelmi tettet hajthatunk végre, a tízmilliós Magyarországból tizenöt milliós nemzetet teremthetünk és összeilleszthetjük a nemzeti öntudat darabokra tört tükrét – hangoztatta Orbán Viktor nov. 27-én, a Fidesz budapesti nagygyűlésén. Az MSZP szóvivője a volt kormányfő beszédére reagálva azt mondta: az Orbán-Torgyán kormány még magyar útlevelet sem biztosított a határon túli magyaroknak. Orbán Viktor, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség elnöke a Városligetben, az Összetartozás napja címmel megrendezett nagygyűlésen, több ezer ember előtt tartott beszédében a nemzeti öntudatot egy tükörhöz hasonlította, amely a történelem során darabokra tört, "és már nyolcvannégy éve nem látható benne az összetartozás". Hozzátette: büszke és erős nemzet leszünk ismét, amely biztonságos életet teremt magában, gondoskodik állampolgárairól, békességben él szomszédaival és segít azokon, akik magukon nem tudnak segíteni. Orbán igen szavazatot kér a kormánypártiaktól is. "Jó szándékkal fordulunk mások felé, hiszen szándékaink nemesek, és így őszintén fordulhatunk azok felé is, akikről tudjuk, hogy számos kérdésben nem értenek velünk egyet" – mondta a politikus Miskolcon, több ezer ember előtt tartott nagygyűlésén. December 5-én arról kell dönteni, hogy abból a szabadságból, ami "nekünk már megvan, adunk-e a határon túli magyaroknak is" – mondta a volt miniszterelnök. /Orbán a tízmilliós országból tizenöt milliós nemzetet teremtene. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 30./

Megalázó a határon kívülre rekedt magyarokra nézve mindazt, ami a kettős állampolgárság kapcsán az anyaországban történik, elhangzik. Drágább az élet Magyarországon, a lakosság zöme elégedetlen. Ilyen körülmények között nem nehéz a határon kívüliek ellen fordítani a közhangulatot. Az erdélyi magyarság ezer esztendeje naponta tesz tanúságot arról, hogy legalább annyira magyar, mint az anyaországiak, írta Ferencz L. Imre, a lap munkatársa. Közben a szomszédos országok zöme megoldotta a kettős állampolgárság kérdését. /Ferencz L. Imre: Megalázott magyarok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./

A szórványban élő magyarok nyelvi rehabilitációját segíti a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány Európai Uniós támogatásban részesült programjával, amelyben szórványból származó pedagógusok vesznek részt, jelezte Pillich László, az alapítvány elnöke. A másfél milliós lelket számláló magyar közösség valamivel több mint fele (hozzávetőlegesen 800 ezer ember) szórványban él. A hét végén megtarthatták a 120 órás képzéssorozat első óráit. Az oktatás módszertanát a kolozsvári Szabó T. Attila Nyelvészeti Központ munkatársai, valamint a Babes–Bolyai Tudományegyetem magyar tanszékének oktatói dolgozták ki. /(borbély): Nyelvi rehabilitáció a szórványban élőknek. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./

Lendvai Ildikó, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) frakcióvezetője – „nem” szavazatra biztatva a magyar választópolgárokat – arra figyelmeztetett: a Romániával és Ukrajnával megkötött nemzetközi szerződések értelmében a magyar állam biztosítja az áttelepült és állampolgárságot szerzett idősek nyugdíját. A Fidesz frakcióvezetője, Áder János közölte: a Budapest és Bukarest közötti, a tervek szerint az állampolgárságról szóló népszavazás után egy nappal szentesítendő egyezmény azt rögzíti, hogy az áttelepülők nyugdíját, sürgősségi egészségügyi ellátását a román társadalombiztosítás fizeti. /Rostás Szabolcs: „Kettős” nyugdíj: ki állja a számlát? = Krónika (Kolozsvár), dec. 1./ A Fidesz azt akarja bebizonyítani, hogy az innen áttelepedettek nyugdíját a jövőben Románia fogja fizetni, azonban Románia éppen ezt szeretné halogatni. Ha viszont mégis elfogadná, a Magyarországon élő idős erdélyiek esetleg itteni nyugdíjukat kapnák meg, forintba átszámítva, ami számukra anyagilag tragikusnak bizonyulhat. Áder János, a Fidesz frakcióvezetője jelezte, hogy elkészült a magyar–román szociális megállapodás, amelynek aláírását a magyar kormány csak azért halasztotta el, hogy a magyarországi nyugdíjfizetés káros hatásaival érvelhessen a határon túli magyaroknak járó kettős állampolgárság ellen. Közölte: diplomáciai információik szerint a magyar–román megállapodás aláírására december 6-án, egy nappal a határon túli magyarok kettős állampolgárságáról szóló népszavazás után kerül sor. Az egyezmény rögzíteni fogja, hogy az áttelepülők nyugdíját a román társadalombiztosítás fizeti, illetve ez vonatkozik a sürgősségi egészségügyi ellátásra is – mondta Áder János. Magyar kormányzati források ennek az ellenkezőjét állították, mondván, nincs még megállapodás. A román–magyar szociális egyezményt több mint negyven esztendővel ezelőtt, 1961-ben írták alá, és számtalan előírása már nem időszerű. A minisztérium elismerte, hogy a jelenleg hatályos egyezmény értelmében a Romániából Magyarországra áttelepülő személyek nyugellátmányát Magyarország fizeti, nem pedig Románia. Az 1961-ben kötött egyezmény előírásait kihasználva sok nyugdíjas telepedett át formailag Magyarországra, a magyar jogszabályok által kiszámított nyugellátmány ugyanis többszöröse a romániainak. Németh Zsolt, a magyar parlament külügyi bizottságának fideszes elnöke rendkívüli ülésre hívta össze a testületet, a magyar–román szociális biztonsági egyezménytervezet tárgyában. /Vita az áttelepültek nyugdíjáról. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./

A népszavazásról is szóltak a napirend előtti felszólalások Budapesten az Országgyűlés nov. 20-i ülésén. Kocsi László (MSZP) a kettős állampolgárságról szóló népszavazás kérdése kapcsán azt mondta, hogy a kérdés rossz, és rosszkor jött. Hiller István kulturális miniszter úgy fogalmazott, hogy a kérdés zsákutca, hiszen aki igennel szavaz, az nem azt adja a határon túli magyaroknak, amire valóban szükségük van. /Napirend előtt az Országgyűlésben. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./

Erdélyi magyar embernek december elsejéről írni kényelmetlen és fájdalmas dolog. A történelmi együttélés szabályait nem igen ismerő román politikusok a rendszerváltás után, a kisebbségellenes mámorban készakarva olyan momentumot ragadtak ki a Kárpát-medencei népek közös történelméből, amely a magyar nép tragédiájára emlékeztet. A román politikusok egyhangú döntéssel december elsejét kiáltották ki nemzeti ünnepnek, hadd emlékeztesse a magyarságot történelme egyik legsötétebb korszakára. Trianonnak könyvtárnyi irodalma van, az utódállamok politikai széljárásának alárendelt történelemírása azonban merőben különbözik a magyarokétól. A tragédiák feldolgozásához minimális együttérzés kellene azok részéről, akik más népek szenvedéseinek haszonélvezői voltak. A román közélet, a román társadalom erre még nincs felkészülve. Élő példa erre a december elsejei nagy egyesülés ünnepe, nem törődve azzal, hogy Romániában több mint másfélmillió magyar él, akiket ez a nap egyértelműen zavar. /Makkay József: Közös ünneplés helyett. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./

Kiírták az autonómiáról szóló népszavazást a háromszéki Nagybaconban 2005. április 3-ára, jelezte Bardocz Csaba polgármester a nagybaconi tanács határozatát. A község lakói a következő kérdésre szavaznak: „Nagybacon község lakosaként egyetért-e azzal, hogy szerves törvény révén létrejöjjön a Székelyföld közigazgatási autonómiája, és akarja-e, hogy Nagybacon község ehhez az autonóm közigazgatási egységhez tartozzék?” Bardocz Csaba szerint a 4400 lakosú, nyolcvan százalékos magyar többségű község támogatja fogja Székelyföld területi autonómiáját. Nagybacon jegyzője, Oláh Veronka nem ért egyet a határozattal, szerinte a tanácsosok határozata Románia alkotmányának, valamint a büntető törvénykönyvnek is több szakaszába ütközik. Tanácsosok: igen, jegyző: nem. /G. E.: Tanácsosok: igen, jegyző: nem. = Krónika (Kolozsvár), dec. 1./

Gyergyószentmiklóson is határoztak, január 30-án szavaznak az autonómiáról. A városi tanács nov. 30-án egyhangúlag döntött a kiírásról. Gyergyóalfaluban és Gyergyóújfaluban december 19-én szavaznak autonómiakérdésben, Gyergyóditróban döntöttek a kiírásról, ám a népszavazás dátumáról még nem. Gyergyószárhegyen eddig kétszer próbálkoztak a napirendre tűzéssel, de mindeddig csupán elvi jóváhagyás született a kiírás támogatásáról. /Benkő Levente: Megvan a dátum. = Krónika (Kolozsvár), dec. 1./

A 15–28 éves korcsoporton belül 1991-től kezdve állandó jelleggel növekszik a tanulási migráció, ami azt jelenti, hogy egyre több diák dönt amellett, hogy külföldön is képezi magát – állapította meg Horváth István szociológus, a Babes–Bolyai Tudományegyetem oktatója. 1995-től 2000-ig a munkanélküli népességen belül kétszeresére nőtt a diplomás álláskeresők száma. /Pál Anikó: Nő a külföldön tanuló diákok száma. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./

A debreceni Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola és a Gyakorló Iskola pedagógusküldöttsége meglátogatta a Mezőség Kolozs megyei régióját, így önálló képet alkothattak a vidék oktatási helyzetéről. Kellemesen meglepetés volt számukra a régió szórványkollégiumainak élete. A korszerű pedagógiai elvek alapjaira rábukkantak: a kicsik és nagyok együtt vannak, együtt tanulnak. /Szabó Csaba: Együttlét-élmény a Mezőségen. Kisebbségben, szórványban élni jó. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./

Levelet intézett Mircea Geoana külügyminiszter magyar kollégájához, Somogyi Ferenchez, amelyben kifejtette a kettős állampolgársággal kapcsolatos álláspontját. Geoana úgy véli, hogy az erdélyi magyarok csak akkor igényelhetik a magyar állampolgárságot, ha lemondanak román állampolgárságukról. A külügyminiszter a két kommunista állam által 1979-ben megkötött magyar–román egyezményre hivatkozott, azonban kiderült, a szóban forgó egyezményt Magyarország még 1990 februárjában egyoldalúan felbontotta. Geoana érvelését a magyar külügyminisztérium szakértői sem tekintik helytállónak. Geoana leszögezte: ha a magyarországi népszavazás pozitív eredményt hoz, Románia az európai intézményekhez kíván fordulni, hiszen Románia továbbra is úgy véli, hogy a kisebbségek igényeit Románia 2007-es uniós csatlakozása megoldja. Borbély László, az RMDSZ kormányzati ügyekért felelős ügyvezető alelnöke a Geoana-levéllel kapcsolatban kijelentette: a szóban forgó, 1979-ben megkötött magyar–román egyezményre 1990 után senkinek nem jutott eszébe hivatkozni. Az RMDSZ szerint 1990 után több tízezer személy szerzett a két ország viszonylatában második állampolgárságot, de egyik állam sem kérte tőlük, hogy az első állampolgárságukról lemondjanak. Az RMDSZ mindkét kormánytól az egyezmény hatályon kívül helyezését fogja kérni. Magyarországi források szerint a kettős állampolgárság biztosítása esetén a szlovák kormány is az Európai Uniónál tiltakozna, mivel szerintük az érvényes és pozitív népszavazási eredmény nemcsak hatályos magyar–szlovák egyezményekkel, hanem az 1997-es európai állampolgársági egyezménnyel is ellentétes lenne. /Románia kifogásolná a kettős állampolgárságot. Bukarest hatályon kívül helyezett egyezményre hivatkozik. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./

Gyanúsan kapóra jött a Gyurcsány-kormánynak a népszavazási hajrában, hogy román kollégáik, mit sem törődve a nemzetközi egyezményekkel, valamint saját országuk korábbi gyakorlatával, nekitámadtak a romániai magyarok kettős állampolgársági álmainak. A bejelentés időpontja nagyon is egyezik a magyar kabinet érdekeivel. Miután a magyar– román szociális egyezmény körül kirobbant botrányt követően már megkérdőjelezhetőek az amúgy is alaptalan százmilliárdos riogatások, jöhetnek a szomszédok méltatlankodására figyelmeztető kijelentések. Gyurcsány Ferenc tíz nappal korábban a Newsweek című magazinnak nyilatkozta, mennyire fél a szerb és a román reakcióktól. Mindezt annak ellenére, hogy a szerb politikusok már Mádl Ferenc vajdasági látogatásakor kijelentették, természetesnek tartják az ilyen jellegű nemzetegyesítést. Vajon mi lehet a mozgatórugója annak a gyűlöletkampánynak, amit a magyar kormány folytat a trianoni határokon kívül rekedt honfitársai ellen? – tette fel a kérdést Kiss Csaba. /Kiss Csaba: Galádok. = Krónika (Kolozsvár), dec. 2./

Az állampolgárság minden feltétel nélküli tömeges kiterjesztésének nagyon súlyos kihatásai vannak a magyar gazdaságra, a nyugdíjakra, az egészségügyi ellátásra – mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. Közölte: „nem látjuk az összes következményt, nem látjuk, hogyan változtatja ez meg a magyar-magyar viszonyt”. Csíkszereda polgármestere, Ráduly Róbert Kálmán a népszavazásról szólva Kaposvárott azt mondta: „nagyon nehéz lesz feldolgozni odahaza nekünk, ha kudarcba fullad ez a vasárnapi népszavazás”. /Népszavazás a határon túli magyarok kedvezményes honosításáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 2./

Nyilatkozat a kettős állampolgárságról 1) Felkérjük a magyarországi választópolgárokat, hogy a december 5-ei népszavazáson minél nagyobb számban vegyenek részt és mondjanak igent a kettős állampolgárságra. 2) Kijelentjük, hogy a kettős állampolgárság intézménye a határok módosítása nélküli nemzeti újraegyesítés további eszköze. 3) Felkérjük a magyar kormányt, a magyarországi pártokat és társadalmi szervezeteket, hogy a népszavazási kampányban tartózkodjanak a túlzó kijelentésektől, a demagógiától és minden olyan megnyilvánulástól, amely hangulatot próbál szítani a határon túli magyarsággal szemben. 4) Sikeres népszavazás esetén felkérjük a Magyar Országgyűlést, hogy a nemzetközi példákat követve és a magyar költségvetés realitásait figyelembe véve olyan állampolgársági jogszabályt alkosson, amely egyszerre garantálja a határon túli magyarság szülőföldön való megmaradását és az akadálytalan kapcsolattartást az anyaországgal. Aláírók: Markó Béla, Romániai Magyar Demokrata Szövetség; Kasza József, Vajdasági Magyar Szövetség; Kovács Miklós, Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség; Jakab Sándor, Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége; Tomka György, Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség; Deák Ernő, Észak és Nyugat-európai Magyar Szervezetek Szövetsége; Bugár Béla, Magyar Koalíció pártja; Gajdos István, Ukrajnai Magyarok Demokratikus Szövetsége; Ágoston András, Vajdasági Magyar Demokrata Párt; Juhász Sándor, Magyar Egyesületek Szövetsége; Hámos László, Hungarian Human Rights Foundation; Dávid Ibolya, Magyar Demokrata Fórum; Orbán Viktor, Fidesz – Magyar Polgári Szövetség; Léh Tibor, Magyarok Világszövetsége Nyugati Régiója. A Latin-Amerikai Magyar Szervezetek Szövetsége (LAMOSZSZ), tagszervezetei véleményének kikérése alapján egyhangúlag elhatározta, hogy csatlakozik a fentebb közölt nyilatkozathoz, melyet a MÁÉRT 2004. november 13-i gyűlésén minden tagja aláírt a kormány koalíció pártjainak kivételével. Döntésünk egy elvi álláspontot tükröz, mely szerint nem volt és nem lehet sohasem kétséges, hogy a magyarság, bárhol is lakjon és éljen a világon, a nemzet testének szerves tagja. Sajnálatos, hogy egy egészen más szinten keletkezett vita ezt az elvi álláspontot esetleg gyengítheti. Szükségesnek tartunk egy félreérthetetlen „IGEN” szavazatot a nemzeti egység érdekében. Kunckelné Fényes Ildikó, a LAMOSZSZ elnökasszonya, Caracas /Nyilatkozat a kettős állampolgárságról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 2./

A „nem a kettős állampolgárságra” szavazatra buzdítás egyik fő érveként hangoztatja az MSZP hetek óta, hogy az esetleges áttelepülők nyugdíját a magyar társadalombiztosításnak kell majd fizetnie, az érvényben lévő kétoldalú egyezmények szerint. És ez most így is van. Arról viszont mélyen hallgattak eddig, hogy román-magyar viszonylatban létezik már egy megállapodás-tervezet, amely véget vet ennek a gyakorlatnak, mindenki attól az államtól kapja majd a nyugdíját, ahol a társadalombiztosítást fizette. Áder János, a Fidesz képviselőcsoportjának vezetője mutatta be Budapesten az erre vonatkozó, magyar-román megállapodáson alapuló kormány-előterjesztés tervezetét, felszólítva Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt: kérjen bocsánatot a magyarországi választóktól, illetve a határon túli magyaroktól, amiért egy „hazug kampány” érdekében elhalasztotta a szociális egyezmény aláírását Romániával. Nov. 29-én Nyugdíjasoknak a népszavazásról címet, illetve a Felelős döntéshez tudniuk kell alcímet viselő röplapokat terjesztettek Budapest-szerte. Nem a Magyar Szocialista Párt szignója van rajta, hanem három nyugdíjas szervezeté. Ebben sincs szó arról, hogy a riogatás alapjául szolgáló 1961-es magyar-román egyezmény órái meg vannak számlálva. Inkább ez olvasható benne: „Tudta-e Ön, hogy ha valaki 20 év román szolgálati idő után 10 évig Magyarországon dolgozik, akkor az összes – 30 évnyi – szolgálati időnek és az elért magyar keresetnek megfelelően állapítható meg a nyugdíj; havi 100 000 Ft átlagkereset figyelembe vételével a nyugdíj összege 68 000 Ft lesz; ez az összeg lényegesen magasabb, mint ha Romániában állapítanák meg, és magasabb a magyarországi átlagnyugdíjnál is.” A röplap még hozzáteszi: „Ez a helyzet a további nyugdíjemeléseket, illetve a 13. havi nyugdíj kifizetését veszélyeztetheti.” /Guther M. Ilona: A kettős állampolgárság kapcsán. Nyugdíjügyben is zavarosak a vizek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 2./

- A kormány a nemzetpolgárság megteremtésével, egymilliárd forintos kezdőtőkéjű Szülőföld Alap létrehozásával, húszmilliárd forintos hitelprogrammal, valamint a Magyarországra akadálytalan utazást lehetővé tevő úti okmány biztosításával kívánja segíteni a szomszédos országokban élő magyarság szülőföldön való boldogulását – mondta Petrétei József igazságügy-miniszter dec. 1-jén a parlamentben a szülőföld programcsomagról szóló törvényjavaslat együttes expozéjában. /Bemutatták a Szülőföld-programcsomagot. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./