A Csiky Gergely Iskolacsoport kollégiumának néptánccsoportja folytatja működését. A 12 tagú tánccsoport Bori Claudia tizedikes és Gáll Attila kilencedikes bentlakók vezetésével többször is fellépett a bentlakás által szervezett ünnepségeken. Arad megyében számos magyar néptánccsoport működik, mondhatni minden magyarlakta településnek megvan a maga együttese, de Aradon ez az egyetlen csoport, amely magyar néptáncot táncol. Produkcióikkal még nem érik utol a simonyifalvi Pitypangot, a pécskai Búzavirágot, a kisiratosi Gyöngyvirágot, de bíznak benne, hogy a kemény munka meghozza gyümölcsét. /Szepesi Bea: Egyetlen Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 19./

Arra kérik a legtekintélyesebb bukaresti és vidéki forradalmárszervezetek Traian Basescu államfőt, hogy bocsássa el a néhány nappal ezelőtt tanácsosának kinevezett Constantin Degeratu tábornokot. Degeratu ugyanis 1989-ben részt vett a forradalmárok elleni kolozsvári megtorlásokban. A forradalmárszervezetek képviselői szégyenlistát hoztak nyilvánosságra. Ezen azoknak a személyeknek a neve szerepel, akik 89-es szerepük miatt nem méltók arra, hogy ma a közélet szereplői legyenek. A listán Ion Iliescu volt államfő neve mellett Eugen Badalan vezérkari főnök, Constantin Degeratu államfőtanácsos, Toma Zaharia és Dumitru Sorescu rendőrtábornok neve is szerepel. Constantin Degeratut a katonaság kötelékéből származó tanúk vallomása alapján vádolják azzal, hogy a kolozsvári parancsnokságú negyedik román hadsereg tisztjeként ő készítette el a kolozsvári felkelők ellen bevetett katonák felvonulási térképét. Degeratu tábornok 1997 és 2000 között a román hadsereg vezérkari főnöke volt, és akkor is tiltakoztak kinevezése ellen. Degeratu 1997-ben körlevélben tiltotta meg az aktív katonáknak, hogy az 1989-es élményeikről beszéljenek. Akkori rendeletében azt is minisztériumi engedélyhez kötötte, hogy az 1989-es ügyekben a bíróságra beidézett katonák megjelenjenek a bírák előtt. /Gazda Árpád: Tanácsadója miatt szembekerült a forradalmárokkal Basescu. = Krónika (Kolozsvár), jan. 20./

Markó Béla szövetségi elnök, miniszterelnök-helyettes január 19-én tartott sajtótájékoztatóját nagy érdeklődés kísérte. Kiemelte, hogy Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök és a kormány tagjai első külföldi útja Magyarországra vezetett – jelzésértékű. Újdonságszámba megy az a terv, hogy a két ország kormánya közös ülést tartson. Markó bejelentette, hogy az igazságügyi tárcánál Székely Ervin volt képviselőt javasolták államtitkárnak. A referendum kapcsán hangsúlyozta, az RMDSZ is küzd az autonómia különböző formáiért – de csakis alkotmányos úton és törvényes eszközökkel. /Béres Katalin: Méltányos lenne az arányos képviselet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 20./

Január 18-án az RMDSZ Operatív Tanácsa további négy államtitkár személyéről döntött. Az Igazságügyi Minisztériumba Székely Ervint javasolja államtitkári tisztségbe a szövetség. Az elmúlt tizenkét évben az alsóház jogi bizottságában képviselőként tevékenykedő Székely Ervin kifejtette: nem túlzás azt állítani, az igazságügyi tárcán áll vagy bukik, hogy 2007-ben Románia csatlakozik-e az unióhoz. Jelenleg 24 szervezet harcol a korrupció ellen, ezért a sok bába között elvész a gyermek. Székely véleménye szerint egyetlen intézménybe kellene összevonni a korrupcióellenes szervezeteket, alá kellene rendelni a parlamentnek. Ami az államtitkári posztoknak az algoritmus szerint történő elosztása körüli miniszteri tiltakozásokat illeti, Székely Ervin elmondta: a minisztereknek tudomásul kell venni, hogy ez egy politikai kormány. A politikai pártok egyezsége biztosíthatja a parlamenti többséget és a stabil kormányzást. /Köllő Katalin: Székely: Az igazságügyi tárcán áll vagy bukik a csatlakozás. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 20./

Erdélyi lapnak – az Erdélyi Riportnak – először adott interjút Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. „A magyar–román viszony az elmúlt évtizedekben folyamatosan a határon túli magyarság identitásának megőrzése körül forgott. Ami egy oldalról érthető, másik oldalról viszont sokkal több kiindulópontjuk van a kapcsolatoknak” – jelentette ki. „Közös programokat kell indítani az infrastruktúra, az oktatás fejlesztésére. Létre kell hozni a nagy megbékélést és kiegyezést.” „Egy fejlett Románia jobb otthona a nemzetiségeknek, egy fejlett szomszédságpolitika legjobb alapja az elégedettségre okot adó nemzetiségi politikának.” „Soha nem fogom megengedni, hogy az az egy-két vitás kérdés uralja a tárgyalásokat, s ne az a számos kérdés, amely közös.” „Csíkszereda egy fájó pont, 1996 óta nem tudjuk megoldani. Azért nem lehet megoldani, mert nagyon jelentős érzékenységeket sért.” Gyurcsány szerint más helyszín is megfelel. A kettős állampolgárság kérdéséről: „komoly csalódás érte a határon túli magyar közösségeket. Csalódás, mert önző és felelőtlen politikai tényezők elhitették ezekkel a közösségekkel, hogy hosszú évtizedek nyűgét, baját és keservét most hirtelen meg lehet oldani. Én ezt számító politikának gondolom.” „A kettős állampolgárság automatikus és tömeges kiterjesztése nemzetiségi alapon konfliktusok olyan tömegét okozta volna Európa ezen szegletében, amely messze meghaladta volna a mai csalódottság mértékét és következményeit.” Gyurcsány hangoztatta: „A román közigazgatás és a helyi önkormányzatok számos szakértőjét Magyarországon képezzük pályázati részvételre, az európai csatlakozásra való felkészítésben. Ebben a tekintetben mi tetszőleges szélességűre nyitjuk az ajtót. Amennyi embert szeretne képeztetni Románia önkormányzati szinten, illetve a központi igazgatás szintjén akár Magyarország, akár Románia területén, mi annyi szakértőt biztosítunk.” „Miközben a jobboldal vétóval fenyeget, hogy Magyarországnak vétózni kellene Románia csatlakozását, ha ezt vagy azt nem teszi meg, én azt állítom, hogy Magyarországnak nem csak felelőssége, hanem kötelessége is Romániát támogatni ebben az ügyben.” /Simon Judit, Stanik István: Ellentétek vonzásában – exkluzív interjú Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel. = Erdélyi Riport (Nagyvárad), jan. 20./

Tőzsér József, a csíkszeredai Pallas-Akadémia Könyvkiadó és könyvkereskedés-hálózat igazgatójának neve már fogalom. Az 1993-ban alapított intézmény mindenekelőtt az ő és az általa vezetett kiadói közösség munkájának köszönheti, hogy a tízéves évforduló megünneplése után a 300. kiadványa hagyta el a napokban a kiadóval együttműködő Alutus nyomdát, ugyanakkor Tőzsér igazgató nemrégen volt 60 éves. A Pallas-Akadémiának fontos sorozatai vannak (Bibliotheca Transsylvanica, Nobile Officium, Kis/könyv, Dióhéjban, Mesevonat, Nagyapó mesefája, turisztikai sorozat: Erdély hegyei és a Barangolás a Székelyföldön). A folyamatosan megjelenő Nyirő-könyvek után Tamási Áron vagy Kemény János életműsorozatot is terveznek. Tőzsér 1969-ben a Fogyasztási Szövetkezetek Megyei Kereskedelmi Vállalatának könyvkereskedelmi részlegére került. Hargita megye minden falujában, ahol még nem volt, alakított könyvesboltot. Sajnos 1990 után ezek mind megszűntek. – Beke György a Tőzsér által megalakított könyvpostát Tőzsér-postának keresztelte. Így is címezték a leveleket a könyvkérésekkel sokáig a 70-es évek elején. Tőzsér élete legnagyobb teljesítményének a Pallas-Akadémia Könyvkiadó létrehozását és a 300 könyv megjelentetését tartja. – A Pallas-Akadémia Könyvkiadó üzleteiben forgalmazott könyvek 70%-a saját vagy erdélyi kiadású, és lassan úgy tűnik, hogy ezek eladásából fent lehet tartani a céget. /Cseke Gábor: 300 kötet és hatvan esztendő tükrében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 20./

Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök és Monica Macovei igazságügy-miniszter beváltotta ígéretét, miszerint az államtitkárokat nem politikai, hanem csakis szakmai kritériumok alapján nevezik ki. A január 20-án tartott kormányülésen a miniszterelnök az igazságügyi tárca vezetőjének javaslatára Kibédi Katalin 48 éves jogászt, a szatmárnémeti törvényszékhez tartozó ügyészség volt főügyészét nevezte ki az RMDSZ számára fenntartott államtitkári tisztségre, holott erre a funkcióra a szövetség Székely Ervin volt Bihar megyei képviselőt javasolta. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke kifejtette: a szövetséget meglepetésként érte Kibédi Katalin kinevezése. Tariceanu kormányfő ugyanakkor elfogadta az RMDSZ jelöltjét az egyik kormányfőtitkársági vezető tisztségre, erre a szövetség a nagyváradi Cseke Attila Zoltánt javasolta, továbbá kinevezett még három RMDSZ-es államtitkárt: Demeter Attilát a gazdasági és kereskedelmi minisztériumba, Korodi Attilát a környezetvédelmi minisztériumba és Niculescu Tónit a külügybe. /Államtitkárságok – a koalíció szakítópróbája? Megvétózta az RMDSZ jelöltjét az igazságügyminiszter. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 21./ A 48 éves Kibédi Katalin Szatmár Megyei Ügyészség főügyészeként dolgozott, és nem RMDSZ-tag. /Belföldi hírek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 21./

Traian Basescu államfő első külföldi látogatását Chisinauban teszi jan. 21-én. A látogatásra Vlagyimir Voronyin moldovai államfő meghívása nyomán kerül sor. Basescu nemrég azt nyilatkozta, hogy a Moldovával való kapcsolat prioritás lesz a román külpolitikában. Az elnök szerint a moldovai, illetve a Timok-völgyében élő románok a romániai magyarokéhoz hasonló jogoknak kellene hogy örvendjenek. „Ahogy mi minden jogot megadtunk a magyaroknak, nekünk is jogunkban áll kérni a románok jogainak tiszteletben tartását, akár a Timok-völgyéről, akár Moldováról van szó” – fogalmazott korábban Basescu. /Az államelnök első külföldi útja Chisinauba vezet. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 21./

Dávid Ibolya, az MDF elnöke szerint a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) alkalmatlan a döntéshozatalra. „A Máért arra alkalmatlan, hogy ott szülessenek gondolatok, ott dolgozzák ki és ott fogadják el, ezt mi mindannyian tudjuk” – hangsúlyozta Dávid Ibolya a Magyar Televízió Nap-kelte című műsorában. Az MDF elnöke szerint viszont „előrelépés volt, hogy a határon túli magyarok meg tudták teremteni a maguk fórumát” Szabadkán. „Ennek meg kellene alkotni a magyar országgyűlési parlamenti pártok által egy olyan konzultációs fórumot, ahol egyeztetni tudunk” – mondta el Dávid Ibolya. /Dávid Ibolya: a Máért alkalmatlan. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 21./

Az egyik kormányzati zsoldba szegődött magyar lap szinte örvendezve, hosszasan kommentálta a hírt: Stipe Mesic újraválasztott horvát államelnök megfosztaná az anyaországon kívül élő horvátokat horvátországi szavazati joguktól. A szavazati jog megvonása azért esedékes, mert a Boszniában és Hercegovinában élő horvátok hagyományosan az államelnök pártja ellen szavaznak, írta Sylvester Lajos. Horvátország a függetlenség kikiáltása után – 1991-ben – rögzítette az alkotmányban, hogy a határon kívüli horvátokat is megilleti az állampolgárság. Magyarországon „a balliberális oldal, jelesen a határon túli ügyekben illetékesnek felkent kettős állampolgárságú Eörsi Mátyás nem is rejtett véka alá”, hogy a határon túli magyarok ellenük voksolnának. /Sylvester Lajos: Káröröm. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 21./

A közeljövőben az Aradról érkező egyetemi tanárok képezik tovább a magyarországi iskolákban román nyelven tanító pedagógusokat Gyulán – közölte a Magyarországi Országos Román Önkormányzat elnöke. Az országos önkormányzat a közelmúltban több mint 1,2 millió forintot nyert a magyar Oktatási Minisztériumtól, hogy lehetőség nyíljon a Magyarországon román nyelven tanító pedagógusok továbbképzésére – mondta Kreszta Traján. /Aradi tanárok képzik tovább a magyarországi román pedagógusokat. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 21./

Döntött a városi tanács: visszakapja nevét a Zilahi Wesselényi Református Kollégium. A tanács 23 tagjából csupán három magyar, a határozattervezetet ellenszavazat nélkül fogadták el. A Wesselényi család mindvégig anyagilag támogatta a kollégiumot, amelyet segítségükkel sikerült a Partium egyik legtekintélyesebb iskolájává fejleszteni. A kollégium 1902-ben vette fel a Wesselényi nevet, és e név alatt működött az államosításig. 1991-ben a református egyház kezdeményezésére újraindult az iskola, Református Kollégium név alatt. A zilahi kollégium jelenleg a Királyhágómelléki Református Egyházkerületben a szatmárnémeti iskola után a második legnagyobb református kollégium. Az iskola saját bentlakása megfelelő körülményeket nyújt az itt tanuló diákok számára. /Józsa László: Újra Wesselényi nevét viseli a zilahi kollégium. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 21./

Nagyenyeden a máltaiak helyi csoportja gyermek játszóházat indított. Győri Ildikó, a kollégium pszichológusának kezdeményezésére immár gyerekcsoporttal is foglalkoznak – mondta Fari P. Ilona, a nagyenyedi Máltai Segélyszolgálat vezetője. /N. T.: Csipike játszóház. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 21./

Megjelent Bölöni Domokos Nevető gödör /Impress Kiadó, Marosvásárhely/ című novelláskötete. Régi vágású világfik, elkopott gazdagságú urak, kispénzű polgárok vannak jelen írásaiban. Balladás hangú emlékezés meg abszurd történetek jelzik a szerző stílusbeli sokszínűségét. /P. Buzogány Árpád: Bölöni Domokos Nevető gödréről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 21./

Eckstein-Kovács Péter szenátor elégedetlenségét fejezte ki amiatt, hogy a Trianon film vetítését törvénytelennek minősítő nyilatkozatot Mona Musca művelődésügyi miniszter Hajdu Győző, a volt kormány által finanszírozott Együtt–Impreuna című lap főszerkesztője, a kommunista hatalom egykori magas rangú tisztviselőjének sugallatára adta ki. A szenátor legjobban Mihail Hardau prefektusra haragszik, aki előzően megegyezett a Trianon film vetítése helyszínéül szolgáló Protestáns Teológia rektorával, majd ezután ügyészségi feljelentést tett a szervezők ellen. A Magyar Ifjúsági Tanács tagszervezetei szerint „érthetetlen, hogy az Európai Unióba igyekvő Romániában az állami szervek illetékeseit sérti, hogy egy kulturális rendezvény keretében egy tárgyilagos történelmi dokumentumfilmet vetítenek”. Az ügyben Vekov Károly, a Nemzetépítő Platform elnöke is állást foglalt. /B. T.: Hajdú Győző volt a bajkeverő. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./

A képviselőházban az RMDSZ egyetlen szakbizottságban tudott elnöki funkciót kiharcolni. A mezőgazdasági szakbizottság elnöke Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke lett. Ez fontos szakbizottság, hiszen Románia lakosságának 50%-a vidéken él, fejtette ki Kelemen Atilla. Ez összeférhetetlen a frakcióvezetői tisztséggel, ezért Kelemen február elsejétől lemond frakcióvezetői tisztségéről. Reméli, hogy az RMDSZ hamarosan a Sapard-ügynökség vezérigazgatói tisztjét fogja betölteni, és akkor csökkenteni lehet a bürokráciát. Kelemen szerint a tanügy, egészségügy, mezőgazdaság. területén Maros megyében egy-egy első hely az RMSZ-t illeti. Kelemen nem ért egyet azzal, hogy a megyében van huszonvalahány szaktanfelügyelő, de csak a magyar tantárgynak nem lehet magyar tanfelügyelője. Nem elég az, hogy van egy magyar főtanfelügyelő-helyettes. Az RMDSZ Maros megye legfőbb politikai alakulata. /Mózes Edith: Vége az öncenzúrának? = Népújság (Marosvásárhely), jan. 22./

Január 15-én, hosszas szenvedés után, életének 74. évében elhunyt Fülöp G. Dénes, a marosvásárhelyi vártemplomi református gyülekezet lelkipásztora. Dávid Gyulának középiskolás éveiből vannak róla az első emlékei. A szamosújvári börtönben kerültek ismét össze. Fülöp G. Dénes egyike volt azoknak, akik a magyar forradalom ügyét szívvel-lélekkel a magukénak vallották. Ő a börtönben lelkészként is segített tartani a lelket a gyengébbekben. Fülöp G. Dénes minden körülmények között meg tudta találni a megtartó cselekvés formáját. Gyülekezetei lélekben (de anyagiakban is) gyarapodtak körülötte. /Dávid Gyula: Tette a „hasznos lehetőt” Fülöp G. Dénes halálára. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./

A romániai tankönyvkiadás és a magyar nyelvű tankönyvek (fordításának) kérdésköre immár 15 éve képezi vita tárgyát. Murvai László minisztériumi főosztályvezető elmondta, hogy a törvény értelmében a minisztérium biztosítja – különböző nyelveken – tankönyvek és didaktikai anyagok elkészítését. Ugyancsak törvény mondja ki, hogy az oktatási tárca ingyen biztosítja a tankönyveket az állami tízosztályos általános és kötelező oktatás számára. Az új tankönyvek pályázatát 2004. február 25-én hirdették meg. A licitdokumentáció eredeti, a kisebbségek anyanyelvén írott tankönyvnek csak az anyanyelv és a vallástankönyveket ismerte el. Tehát az első osztályos vagy a kilencedikes matematika tankönyvet nem lehetett magyarul pályáztatni, csak fordításban. A román nyelvű tankönyvek időben elkészültek. A románról magyarra fordított új tankönyvek nem készültek el, ezek fordítására hosszabb idő kellett. A Kisebbségi Főosztály munkatársai összesítették a megyék rendeléseit, és azt 2004. augusztus 8-án a minisztérium illetékeseinek asztalára tették. Ezután hosszas huzavona kezdődött. Murvai László Asztalos Ferenc képviselőhöz fordult, aki kihallgatást kért a minisztertől a tankönyvek fordítása ügyében. A miniszter Murvai nyakába varrta az ő mulasztását, de a fordításokat elrendelte – szóban. Egy hétig még mindig nem történt semmi, ezért Murvai Borbély László közbenjárását kérte. Végre az augusztustól szeptemberig tartó szándékos huzavona után hozzá lehetett kezdeni a kisebbségi oktatásnak szánt tankönyvek fordításához: az iskolai tanév megkezdése után sikerült a minisztérium vezetőségétől megszerezni azt a rendeletet, amelyet augusztus 8-án írásban kértek. Ezután a kiadók és a minisztérium még eltöltöttek kb. három hetet a fordítás árának megállapításával. Közben a miniszter név szerint Murvait okolta azért, mert a magyar tanulók nem rendelkeznek tankönyvekkel. Végül december közepére a kisebbségi tanulók is megkaphatták azokat a tankönyveket, amelyeket szeptember közepén kellett volna megkapniuk. Egy 250–300 oldalas kéziratot nem lehet egyik hétről a másikra lefordítani. Idő kell a lektorálásra, korrektúrára. A Kisebbségi Főosztálynak nem volt beleszólása a kiadók döntésébe. A jövőben szükség lenne egy fordítói listára, amelyből a kiadó kötelezően választana. Murvai mindezt kifejtette már 2004. január 6-án, de hiába volt minden. Nincs megoldva viszont az alternatív tankönyvek kérdése. A minisztérium csak az anyanyelv tankönyvét minősítette eredeti tankönyvnek, a többinek románból való fordításnak kell lennie. Ezzel a minisztérium kizárta a lehetőségét is annak, hogy kémia, matematika stb. tankönyvet anyanyelven lehessen írni. Ez ellen Murvai főosztálya átiratban tiltakozott a minisztérium vezetőségénél. Annak ellenére, hogy az RMDSZ, az RMPSZ, a katolikus és a protestáns püspökségek (az egyházi iskolák nevében) mind beadták a maguk tiltakozását az önálló magyar könyvek kiiktatása ügyében, a helyzet a mai napig csak annyiban változott, hogy a kisebbségek történelmét és a vallásoktatás tankönyveit levették az inkriminált listáról. Murvai jelezte, ezt az áldatlan állapotot megpróbálják újból, most már a szaktárca új vezetője elé vinni. /Szabó Csaba: Tankönyvkiadás papírpárbajjal – jó pár bajjal. Interjú Murvai László tanügyminisztériumi főosztályvezetővel. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 19, folyt.: jan. 22./

A marosvásárhelyi Keresztelő Szent János római katolikus plébánia, a magyarországi Justitia et Pax és a Márton Áron társaságok, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Társulat, valamint az RMDSZ szervezésében negyedik alkalommal került tartották meg január 21-22-én a marosvásárhelyi Deus Providebit Tanulmányi Házban a Kereszténység és közélet című tanulmányi napokat. A Megoldás-e az Európai Unió? kérdésre keresték a választ. A meghívott előadók között van dr. Entz Géza történész, kisebbségi politikus, a Pro Professione Alapítvány képviseletében Budapestről, dr. Goják János szociálteológus, a Pécsi Hittudományi Főiskola tanára, a Justitia et Pax főtitkára, dr. Holló László morálteológus, a Babes-Bolyai Tudományegyetem docense, dr. Kádár Béla közgazdász, akadémikus, egyetemi tanár, volt külgazdasági miniszter Budapestről, Olajos Péter, európai uniós parlamenti képviselő (MDF), Zöldi Pál, Soós Károly kánonjogász, kisebbségi szakértő, a Márton Áron Társaság titkára Budapestről, de jelen voltak a helyi egyházak képviselői, a kerületi római-katolikus papok is. Felszólalt Markó Béla RMDSZ-elnök is. Az EU regionalizmusa és a határon túli magyarság témakörben dr. Entz Géza értekezik, a kommunikációnak a keresztény társadalomtanítással való kapcsolatáról Soós Károly tart előadást, amit Zöldi Pál a Keresztény értékek a kommunikációban című előadása követ. /Antalfi Imola: IV. Tanulmányi napok a keresztény társadalomtanításról. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 22./

Az évtizedekig Nagyzerinden szolgáló Horváth Endre lelkipásztor nyugdíjba vonulásával megüresedett református lelkészi hely betöltésére szeptember utolsó vasárnapján tartott bemutatkozó istentisztelet után Dénes Józsefet egyhangúlag meghívta a presbitérium és a gyülekezet közgyűlése. Dénes József elmondta, hogy huszonöt évi szolgálat és öt gyülekezet után érkezett Nagyzerindre. Első dolgának tartja összefogni az ifjúságot. Az Ifjúsági Keresztyén Egyesület (IKE) már megalakult, 19 tagja van. Dénes József minden családot meglátogat, hogy összeírja a híveket, családonként külön kartotékot vezetve. /Kiss Károly: Előbb az Ige, aztán az eke szarva. Beszélgetés Dénes József nagyzerindi református lelkésszel. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 22./

A Marosvásárhelyen élő 70 éves Haller József grafikust és festőt köszöntötte a lap. Haller József 1970-től indította el sikeres egyéni kiállításai sorát, amelyekkel elismert művész lett hanem szerte az országban, sőt távol, a határokon túl is. Szobrászként végezte a főiskolát, felkészültségét a marosvásárhelyi bábszínháznál kamatoztatta évtizedeken át. Haller munkásságából legutóbb pár hónapja adott ízelítőt a Bernády Házban történt kiállítása. /N. M. K.: Önként vállalt kalodában. Haller József 70 éves. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 22./

Cosmin Gusa, a Demokrata Párt képviselőházi frakciójának elnöke egy televíziós beszélgetésen azt állította, hogy az etnikai alapon szervezett pártoknak nincs létjogosultságuk, ezért tagjaiknak ideológiai alapon be kell tagolódniuk a román pártokba. Cosmin Gusa az egyik vezető egyénisége annak a koalíciónak, amelynek az RMDSZ is tagja. Markó Béla szövetségi elnök Gusa kijelentéséről így nyilatkozott: – A magyarok akkor fognak betagolódni a román pártokba, amikor ezek az alakulatok megoldást kínálnak sajátos problémáikra. /(Béres Katalin): Meddig lesz szükség az RMDSZ-re? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 24./

Kibédi Katalin szatmári ügyészt nézte ki államtitkárnak az új igazságügyi miniszter. Székely származású szülők zsil-völgyi gyerekeként, a jog elvégzése után 1981-ben Szatmár megyébe kapta kinevezését. Hat évet Nagykárolyban volt ügyész, majd Szatmárnémetiben városi főügyész-helyettes lett, s pár éve a megyei ügyészségen dolgozik, mint tárgyaló ügyész. A rendszerváltáskor egy ideig ő volt a Nemzeti Megmentési Front megyei szervezetének titkára. Kibédi Katalin elmondta, hogy nem könnyen vállalta el az államtitkári megbízatást. Szatmár megyében az ügyészi állások alig fele van betöltve, Nagykárolyban a szükséges öt helyett csak egy ügyész dolgozik. /(Sike Lajos): Az új igazságügyi államtitkár, Kibédi Katalin szerint: Továbbra is szükségünk lesz humorérzékükre! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 24./

Hatra emelkedett a Tariceanu-kormányban az RMDSZ-es államtitkárok száma, miután a miniszterelnök a hétvégén jóváhagyta Kötő József kinevezését az oktatási tárcához. Az RMDSZ Operatív Tanácsa Csutak Istvánt javasolta államtitkárnak az integrációs minisztériumba. Kötő Józsefet elsősorban a kisebbségi oktatással foglalkozik majd a tárcánál. Emlékezetes, hogy Mircea Miclea miniszter korábban többször hangsúlyozta, nem szívesen dolgozna együtt az RMDSZ által javasolt államtitkárral, különösen, ha beosztottja a felsőoktatásért felelne. Az RMDSZ Székely Ervin jogászt, volt Bihar megyei képviselőt javasolta államtitkárnak az Igazságügyi Minisztériumban. Takács Csaba ügyvezető elnök leszögezte: kitartanak álláspontjuk mellett azután is, hogy a tárcánál magyar nemzetiségű államtitkárt neveztek ki Kibédi Katalin volt szatmárnémeti törvényszéki főügyész személyében. /Cseke Péter Tamás: Hat RMDSZ-es államtitkár: Kötő után Csutak következik. = Krónika (Kolozsvár), jan. 24./

„Szép, erős és egységes a magyar kultúra” – vélekedett Markó Béla államminiszter, az RMDSZ országos elnöke január 22-én, a magyar kultúra ünnepén, Nagyváradon. Markó Béla utalt a decemberi magyarországi népszavazást követő megbántódásokra. Sokan megharagudtak egymásra és úgy gondolják nem egységes a magyarság, Markó szerint azonban a politikát el lehet marasztalni ezért, de a nemzetrészeknek nem szabad egymásra haragudniuk. Kettős, sőt többszörös állampolgárokkal van tele a magyar kultúra és történelem, ilyen a Himnusz írója, Kölcsey és Kosztolányi is, akinek Édes Anna című regénye dramatizált változatát a marosvásárhelyi teátrum magyar tagozata mutatta be Nagyváradon január 22-én. „Ha északra nézek ott van Ady, ha délre, Arany, s ha keletre, Tamási Áron. Szeressük egymást és ezt a szép és egységes, erős kultúrát, amit elődeink teremtettek “ – fogalmazott Markó Béla. Hozzátette: „Kormányon lévén, az erdélyi magyarság a romániai kultúra részévé szeretné tenni a sajátját, merthogy a kultúra nem elválaszt, hanem összekapcsol. Összekapcsol minket magyarokat egymással és más nemzetekkel, így a románsággal is.” A Magyar Kultúráért díjakat Lakatos Péter RMDSZ-elnök, parlamenti képviselő nyújtotta át az idei kitüntetetteknek. Emlékplakettet vehetett át Péter I. Zoltán, nagyváradi városvédő munkájáért, Deák Árpád képzőművész, a keresztény értékek ápolásáért pedig a Posticum Római Katolikus Ifjúsági Központot tüntették ki. Díszoklevéllel méltatták Mogyoróssy István színművészt, dr. Kéri Gáspár fogorvost érmelléki hagyományőrző munkájáért, Tuduka Oszkár magyartanárt és az élesdi képzőművészeti alkotótábor munkaközösségét. Életmű-díjat kapott dr. Jósa Piroska orvos közösségépítő tevékenységéért és Szombati Gille Ottó, nyugalmazott rendező is. /Magyar Kultúra Ünnepe Nagyváradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 24./

Művészeti elismeréseket és díjakat adományozott Hiller István, a nemzeti kulturális örökség minisztere a magyar kultúra napja alkalmából. A díjazottak között van Láng Zsolt író is. A marosvásárhelyi Látó című irodalmi folyóirat szerkesztőjének kiemelkedő prózaírói munkásságáért, történelmi trilógiájáért s legutóbbi két elbeszéléskötetéért Márai Sándor-díjat adományozott a tárcavezető. Ugyanebben az elismerésben részesült még Karátson Endre Párizsban élő író-irodalomtörténész, valamint Németh Gábor író-szerkesztő eddigi prózaírói tevékenységéért és a Zsidó vagy? című, 2004-ben a pozsonyi Kalligram Kiadónál megjelent regényéért. Az Édes Anyanyelvünk címmel meghirdetett pályázat ez évre szóló támogatásait is átadta a hétvégén Hiller István. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) 2004 őszén öt kategóriában hirdette meg az Édes Anyanyelvünk pályázat második fordulóját. A díjazottak között 100 millió forintot osztottak szét. A Katona József produkciós pályázat keretében 21 hazai és határon túli színházban összesen 22 kortárs magyar színmű bemutatását támogatta a minisztérium. Visky András kolozsvári szerző két színház – a sepsiszentgyörgyi és a marosvásárhelyi társulat – pályázatán is nyert az Alkoholisták és A szökés című munkái bemutatására. Az 53,7 millió forintból három nagyszínpadi, 11 kamaraszínpadi, nyolc stúdiószínpadi bemutató, valamint 19 ősbemutató anyagi alapjaihoz járultak hozzá. /Márai Sándor-díj Láng Zsoltnak. = Krónika (Kolozsvár), jan. 24./

„Itt az ideje, hogy az ősszel félbemaradt tárgyalások után emlékeztessük az RMDSZ-t a programjába foglaltakra és a választási ígéreteire” – nyilatkozta Tőkés László. A január 22-én Marosvásárhelyen ülésező Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke az autonómiatörekvésekre utalt. Tőkés szerint megtéveszti az erdélyi magyar társadalmat a területi autonómia fogalmának időnkénti átváltása a „már megvalósult kulturális autonómiára”. „Tisztán meg kell fogalmazni az igényeket. A romániai választások és a magyarországi népszavazás nyomán az EMNT úgy ítéli meg, hogy új helyzet alakult ki az autonómia szempontjából is. Az új helyzet pedig új kezdetet jelent, amikor új erőre kell kapni” – fogalmazott Tőkés László. Az EMNT állandó bizottsága arra a következtetésre jutott, hogy a cél érdekében eljött az ideje az egyházi, polgári és politikai erők egyesítésének. Sikerként ítélik meg azt a tényt, hogy közel kétéves tevékenységük alatt sikerült tematizálni a hazai politikai életet. A Magyar Polgári Szövetség után ugyanis az RMDSZ és a román pártok is beszélni kezdtek az autonómiáról. Az EMNT vezetői egyben előkészítették a szervezet január 29-i, ugyancsak Marosvásárhelyen tartandó ülését, amelyen a fennálló nézetkülönbségek ellenére is számítanak a székelyföldi küldöttek részvételére. „Elvi ellentétek nincsenek, hisz céljaink azonosak” – értékelte az EMNT–SZNT viszonyt Borbély Attila Zsolt, az állandó bizottság tagja. A jelenlegi állás szerint az SZNT-vezetők fele az EMNT vezetőségének is tagja, ezért január 29-én többek között az SZNT-nek az EMNT-ben való képviselete ügyében is módosításokat terveznek. Az SZNT 29-i ülésének egyik legfontosabb célkitűzése az EMNT és SZNT testületeinek „profiltisztítása”. A közképviseletekként gyakorolt önálló hatáskör erősítéséért az SZNT ÁB partneri kapcsolatot szorgalmaz az EMNT-vel, s ennek érdekében kezdeményezi a közös gyűlések intézményesítését. /Gergely Edit, Szucher Ervin: Lesz-e közös EMNT–SZNT ülés? = Krónika (Kolozsvár), jan. 24./

Szakmai berkekben is ritkaságnak számít a Hargita Megyei Kulturális Igazgatóság támogatásával kiadott Történelmi autonómiák a Kárpát-medencében című kötet témaválasztása. A tanulmánygyűjtemény a székely és szász közösségek szabadságjogainak ismertetése mellett figyelmet fordít a térségben egykor magyar fennhatóság alatt önrendelkezési jogokkal bíró román közösségekre. A 2003 szeptemberében rendezett, a történelmi autonómiaformák feltérképezését célzó konferencia nyomtatott anyagát a szerkesztő, Hermann Gusztáv Mihály szándéka szerint főként könyvtárakba juttatják el. /Zilahi Imre: Magyar történészek román autonómiaformákról. = Krónika (Kolozsvár), jan. 24./

Marosvásárhelyen a Kereszténység és közélet című konferencia második napján Csató Béla főesperes jelezte, a tanulmányi napokat ezúttal különösen a romániai politikai elitre való tekintettel rendezték, ennek ellenére ők voltak a legkevésbé jelen. Kádár Béla közgazdász, akadémikus kiemelte, hogy először értékelődik fel a történelemben a közép-európai és a délkelet-európai térség, amely geostratégiailag mind Magyarország, mind Románia számára lehetőségeket kínál az EU ilyen irányú kibővítésével kapcsolatosan. Románia Európában azok közé az országok közé tartozik, amelyeket az 1920-as területi megnagyobbodás ellenére az európai történelem fő áramlatai végül is kedvezőtlenül érintettek. Románia leszakadása Nyugat-Európáról sokkal nagyobb mértékű volt az elmúlt 70 esztendőben, mint a közép-európai országok, vagy akár Magyarország esetében. A sikeres magyar-román gazdasági együttműködés feltételei adottak, szögezte le Kádár Béla, az uniós strukturális alapok egy tizede szolgál az Európai Unióval szomszédos országokkal való együttműködés projektumainak a finanszírozására. Entz Géza történész rámutatott, hogy Románia fejlődése gyökeres ellentéte volt annak, amit regionalizmusnak neveznek. Az előadó a regionalizmust és a tudást nevezte létfontosságúnak. Entz Géza szerint az autonómiának önkormányzati rendszerre kell épülnie. Szükség van a székelyföldi területi autonómiára, azonban ezzel mint politikai programmal előállni Európában nem célszerű. A régiók természeti, gazdasági, társadalmi meghatározottságok szerint működnek, ehhez jó megoldás a kistérségi mozgalom, ami a Székelyföldön működik. /Mózes Edith: Kereszténység és közélet. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 24./

A magyar kultúra ápolásához, megmaradásához hozzájáruló pedagógusok és tanítványaik vehették át január 23-án a Németh Géza-emlékdíjat Csíkszeredában. Az erdélyi magyarság megmaradásáért küzdő, 1995-ben elhunyt református lelkész nevével fémjelzett egyesület a magyar kultúra napja tiszteletére osztotta ki, immár harmadik alkalommal, a díjakat. A pénzbeli adományokat Sógor Csaba szenátor ajánlotta fel. A budapesti Németh Géza református lelkész elsőként karolta fel az erdélyi magyarságot, majd 1992-ben létrehozta Budapesten a Reménység Szigetét, ahol a Székelyföldről elszakadtak reménységet, erőt kaphattak a továbblépéshez. A díjat idén a csíkmadarasi Tankó Molnár Mária és csíkszeredai tanítványa, Császár Előd, valamint a korondi Szőcs Lajos és Magyarországon élő tanítványa, Szász József vehette át. Tankó Molnár Mária népviseleti babaruhák készítésével és néprajzi kutatásaival érdemelte ki a Németh Géza-díjat, a csíkmadarasi népviseletet örökítette meg az 1900-as évektől napjainkig, és szándékában áll a felcsíki népviselet miniatűr darabjait is elkészíteni. Reméli, népviseletbe öltöztetett babái múzeumban kapnak majd helyet. A néprajzi kutatásokat végző 47 éves korondi Szőcs Lajos sokrétű tanítói tevékenységét Beder Tibor méltatta. Szász József, az Üsztürü Együttes alapító tagja, a hagyományos magyar kultúra népszerűsítésében kifejtett munkájáért érdemelte ki az elismerést. /D. Balázs Ildikó: Népviseleti babaruhák és hagyományok. = Krónika (Kolozsvár), jan. 24./