Egy koalíciós kormány nehezebben hoz meg bizonyos döntéseket, az államtitkárok kinevezéséhez aránylag hosszú idő kellett, fejtette ki Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, kormányfő-helyette a vele készült interjú interjúban. Hangsúlyozta, hogy mindannyian magyarként vannak jelen ebben a kormányban. Jelenleg a magyar érdek szerencsésen egybeesik az egész országéval, főleg a jelentős kérdésekben, mint az integráció, az igazságügy, vagy más területek reformja. Sok tekintetben érdekazonosságról van szó, viszont tetten érhető különbségről is. Markó Béla az oktatás és a kultúra mellett, az integrációért felel. /Gyarmath János: Magyarokként vagyunk jelen a román kormányban. Exkluzív interjú Markó Béla szövetségi elnökkel, kormányfő-helyettessel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./

Február 26-án tartott Agrofórumot a romániai magyar gazdatársadalom szervezete, az RMGE. Az ernyő szerepet vállaló RMDSZ, illetve az RMGE-hez csatlakozni igyekvő állattenyésztői egyesületek között ellentétek vannak. A Mit vár az erdélyi gazda a kormánytól és az RMDSZ-től, mint a román kormány tagjától? címmel tartott fórumon egyöntetű volt a vélemény, hogy összefogásra és kiútkeresésre van szükség, ha az erdélyi magyar gazdatársadalom nem akar az ország EU-csatlakozásának legnagyobb vesztese lenni. Az RMDSZ irányában kemény hangú záródokumentumot fogadtak el a jelenlevők, abban az RMGE és az RMDSZ szervezeti viszonyának sürgős rendezésére szólítottak fel. Az RMDSZ csúcsvezetésének a kormányalakítás, a vezető tisztségek elosztása során tanúsított magatartását kifogásolta a dokumentum. Az RMDSZ kérésére az RMGE vezetése szakemberek listáját juttatta el Bukarestbe, az azon szereplő 14 személy közül senki sem kapott tisztséget. Felrótta az RMGE azt is, hogy az RMDSZ csúcsvezetésében nincs mezőgazdasági és vidékfejlesztési főosztály, továbbá hogy az RMDSZ 2003. évi programjának mezőgazdasági fejezetéből szinte semmi sem valósult meg. /Ferencz L. Imre: Szakítópróba. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./ Tizenkét erdélyi megye magyar gazdálkodói találkoztak az agrárgazdasági és agrárpolitikai konferencián. A megjelentek felhívták a figyelmet az elöregedett falusi munkaerő kérdésére és a fiatalok alulképzettségére, a birtokviszonyok tisztázatlanságára, a településjegyzékben átminősített, hátrányos megkülönböztetést okozó hibás besorolásokra. A konferencián záródokumentumot fogadtak el, amellyel az RMGE–RMDSZ társult szervezeti viszonyát kívánják rendezni. A zárónyilatkozatban rögzítették az EU-s csatlakozással kapcsolatos sérelmeiket is, az iratot a kormányhoz, a parlamenthez, a szakminisztériumhoz és a koalíciós pártokhoz juttatják el. /Bakó Zoltán: Gazdasérelmek és elvárások. Az erdélyi mezőgazdászok elégedetlenek az RMDSZ agrárpolitikájával. = Krónika (Kolozsvár), febr. 28./

Február 28-án első ízben lépték át hivatalosan a Sapientia EMTE új marosvásárhelyi székházának a küszöbét az egyetemi hallgatók. Az épület környéke merő sártenger, egyelőre nem iható a csapvíz, még büfé sincs az új épületben. Az előző napon még javában dolgoztak a munkások, hogy némileg rendbe tett épületben kezdődhessen el az oktatás. Hivatalos megnyitót azért nem tartottak, mert még sok a tennivaló. Az épület átadása nem történt meg, viszont a tanítást el kellett kezdeni. Egyelőre a közszállítás sincs megoldva. Hollanda Dénes dékán elmondta, még 138 millió forint hiányzik az építkezésre szánt összegből. Ha azt megkapják, elkészül a tereprendezés, eltűnik a sár, leaszfaltozzák a bekötő utat. A kuratórium márciusi értekezletén bizonyára jóváhagyják ezt az összeget. A laboratóriumi felszerelést a korábbi székházból, a Deus Providebit Tanulmányi Központból és a Szakszervezetek Házából átszállították. A Deus Providebit Ház egy részét továbbra is bérelik, ott maradt a humán tanszék központja. Az egyetemnek még nagyon sok taneszközre, felszerelésre lenne szüksége, de egyelőre arra nincs pénze. Körülbelül 3 millió euróra lenne szükségük ahhoz, hogy a gépészeti, villamosmérnöki, kertészeti laboratóriumok világszínvonalon legyenek. Dávid László prorektor, az automatizálás és számítástechnika tanszék vezetője elmondta: körülbelül 130 számítógéppel rendelkeznek, amiből negyven olyan masina, amit mások már nem használtak, azokat ők javították fel. Nekik 200-250 gépre lenne szükségük. Ígéretük van további hatvan gépre. Egyelőre a Deus Providebit Házban marad a körülbelül 13-14 ezer kötetes könyvtár. Ez majd az új épület torony részébe költözik át, amely május 31-re készül el. A campusnak nem lenne bútorzata, ha nem kaptak volna segítséget egy holland egyetemtől, mely műszerekkel is segítette a Sapientia Egyetemet. A Sapientia Egyetem nyolcszáz diákjából hatszáz az új helyszínen kezdte el a második félévet. A Sapientia EMTE magánegyetem, ezért a hallgatókat nem illeti meg az ötven százalékos utazási támogatás, a vasúti kedvezményt sem vehetik igénybe. A Sapientia EMTE kettős (magyar-román) állami finanszírozásával kapcsolatban Hollanda elmondta: „A román tanügyminiszter közleménybe foglalta azt a véleményét, miszerint mivel nem vagyunk akkreditált egyetem, nem jár nekünk román állami támogatás.” /(Máthé Éva): Első oktatási nap a Sapientia-campusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./

Meggyökerezett az erdélyi magyarság északi nyelvhatárán, a Radnai-havasok tövében meghúzódó bányavároskában, Óradnán a hivatalos keretek között megvalósuló, tömeges jellegű fakultatív magyar nyelv- és irodalom oktatás. A negyvenéves szünet után megszületett „szombati iskolát” egész Beszterce-Naszód megyében az óradnai csodaként emlegetik, ahova nyolcvanan járnak. Az RMDSZ és az egyház segítségével sikerült hivatalossá tenni a magyar nyelv és -irodalom oktatását Óradnán és Borbereken. Legközelebb Beszterce vagy Magyarnemegye van hozzájuk, legalább hetven kilométerre tőlünk laknak az első magyarok. Magyarul megtanulni ebben a környezetben rendkívül nehéz. /Szabó Csaba: Valóságközelben az óradnai magyar csoda. Ety, keto, harum – kapaszkodás a nagyszülőköz. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./

Putyin árnyaltan fogalmazott – állapította meg Viktor Senderovics a liberális Eho Moszkvi Rádióban „Nem azt mondta, hogy bocsássanak meg nekünk ezért a bűntettért, hanem azt ajánlotta: fejlesszük úgy a kapcsolatainkat, hogy ez ne ismétlődhessen meg. Nehogy már megint tankokat kelljen küldenünk Budapestre... Egy szóval, viseljétek jól magatokat, különben meglátjátok! Erre mondják, hogy bocsánatot kért” – ironizált Senderovics. Gyurcsány Ferenc kormányfő moszkvai tárgyalásai során a magyar nemzet nevében kifejezte háláját a szovjet felszabadításért és kiváltott ezzel az enyhe gúnytól a rácsodálkozó meglepetésig terjedő reakciót Moszkvában. A Rosszijszkaja Gazeta írta: „ő az egyetlen kelet-közép-európai csúcsvezető, aki kezét a szívére téve ilyen kijelentést tehet a Kremlben”. A balti államok, Lengyelország stb. vezetői nem tettek volna ilyen nyilatkozatot. Mindenki tudja, hogy miből állt az orosz hadsereg „felszabadítása”. – Azt pedig kár feszegetni, hogy mi következett a felszabadítás után, hiszen az a rendszer, mely Gyurcsány elvtársat a tenyerén hordozta, másoknak államosítást, kollektivizálását, zárt határokat jelentett, írta Szondy Zoltán. Gyurcsány vérig sértette Szaúd-Arábiát, leterroristázva a legnagyobb olajtartalékkal rendelkező arab királyságot. Gyurcsány bocsánatot kért. /Szondy Zoltán: Több mint zavarórepülés. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 28./

Sepsiillyefalván a Keresztyén Ifjúsági és Konferenciaközpontban vette át az oklevelet a posztgraduális mentálhigiénés képzés első évfolyamának 35 végzőse. A budapesti Károli Gáspár Református Egyetem pszichológia kara által 2002-ben, első ízben Illyefalván indított képzésen lelkészek, tanárok, orvosok és pszichológusok vettek részt, akik szakmájukban próbálják alkalmazni a tanultakat. Kató Béla református püspök-helyettes, a Keresztyén Ifjúsági és Diakóniai Alapítvány (KIDA) elnöke elmondta, a tanfolyam megszervezése a svájci református egyház segélyszervezete és az Apáczai Közalapítvány támogatásával valósult meg. /Bíró Blanka: Sepsiillyefalván. Mentálhigiénés szakembereket képeztek. = Krónika (Kolozsvár), febr. 28./

Február 27-én Temesváron, a Nyugati Jelen temesvári szerkesztőségében kettős eseményre került sor: Anavi Ádám költő 96. születésnapjára gyűltek össze a barátok, ismerősök, egyúttal hivatalosan is megnyitották az Irodalmi Jelen Klubot, ahová ezentúl rendszeresen meghívnak írókat, költőket, politikusokat. A kitűnő szellemi és fizikai állapotban lévő Anavi Ádám tréfás beszólásokkal vidította a közönséget. A szerkesztőség részéről Pongrácz P. Mária és Pataky Lehel Zsolt mondott köszöntőt. Graur János, a Heti Új Szó főszerkesztője elárulta: hetente egy órát beszélget a gondolkodásban frissebb Anavival. Bodó Barna szerint Anavira még sokáig szükségünk van. /(nagyálmos): Anavi Ádám 96 éves. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 28./

Az Argumentum és a Pallas-Akadémia Könyvkiadó legújabb könyve: Marosi Ildikó: Örökbe hagyott beszélgetés gróf Teleki Mihállyal (interjú). Teleki Mihály 1986-ban települt ki Erdélyből, Marosi Ildikó az ezt megelőző hónapokban kereste őt fel, hogy életéről kérdezze. /Megjelent. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./

Az Európa Tanács tagországainak helyi és regionális önkormányzatokért felelős miniszterei február 24-25-én Budapesten tartották 14. konferenciájukat. A tanácskozást háromévenként rendezik meg. A hattagú román küldöttséget Liviu Radu közigazgatási reformokért felelős államtitkár vezette. A miniszteri tanácskozáson elfogadták „A minőségi helyi és regionális kormányzás” programját, melyet az ET a Parlamenti Közgyűléssel és a Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusával együttműködve fog megvalósítani. /Guther M. Ilona: ET-konferencia az önkormányzatokról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1./

Magyarország és Románia közötti kereskedelmi forgalom – 1992 óta folyamatos bővüléssel – a múlt év január-novemberi 11 havi adatai szerint újabb rekordszintet ért el, már átlépte a 2 milliárd USD-s határt. 2004. december 31-ig 5010 magyar tőkeérdekeltségű cég volt bejegyezve Romániában, ezzel Magyarország a 7. legnagyobb befektető Romániában. A bejegyzett cégek törzstőkéje 347,07 MUSD, ez a 12. helyet jelenti a romániai külföldi befektetők rangsorában, de valójában mintegy 720-740 MUSD-re becsülhető a ténylegesen befektetett össztőke értéke. A román származású tőke magyarországi jelenléte 6010 bejegyzett vállalkozásban 50-55 MUSD jegyzett tőkét képviselt. Magyarország EU-csatlakozása negatívan hatott az agrártermékek romániai exportjára – a gabonafélék exportja például 62,53%-kal csökkent – az elmúlt napok strasbourgi fejleményei az agrárkereskedelem javulását is lehetővé teszik idén. Az Európai Parlament február 22-i plenáris ülésén Strasbourgban megadta hozzájárulását az EK-Románia Társulási Megállapodás kiegészítő jegyzőkönyvének aláírásához. Magyarország és Románia 2004. május 1. előtt ugyanis a CEFTA keretében kedvezményes feltételekkel bonyolíthatta egymás közötti áruforgalmát. Magyarország EU-tagsága azonban az egyezmény felmondását tette szükségessé, mivel az EU tagállamainak harmadik országokkal fenntartott kereskedelmi kapcsolatait a közös kereskedelempolitika szabályozza. /Magyar-román gazdasági kapcsolatok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1./

Nagyváradot szokták a tolerancia városának nevezni. Manapság egyre inkább a gyávaság települése lesz, írta Csűry István. A város egyik 1693-ben épült római katolikus templomát 1786-ban a rutén ajkú görög katolikusoknak ajándékozták. Ezt a templomot az 1948-as államosítás alkalmával elkobozták az ortodox államegyház javára. Ez az áltulajdonos további területekre vetett szemet, mondván, annak idején ők veszítették el ezeket. Tisza Kálmán közelben állt bronzszobrát 1945-ben ledöntötték, talapzatán ma Barbu Stefanescu Delavreancea szobra áll 1970 óta. A református egyházkerületi székház az 1989 után erőszakosan térfoglaló állami egyetem tulajdonába került, ahogy sok történelmi épület lett csendőriskola stb. A Református Leánynevelő Intézetet még a közelmúltban is engedték átkeresztelni Andrei Saguna nevére a tanácsban levő magyarok, ahelyett hogy jogos tulajdonosának visszaszolgáltatták volna. Nem kellene elhallgatni, hogy a mai megyei rendőrség melletti Szemináriumi templom sem az ősi ortodox tulajdon, hanem a jezsuitáktól kapott görög katolikus örökség, amit az államosítás (1948) játszott a kezükre. A magyarok toleranciáját próbára teszik, például Ippen nemcsak azt írják ki a bejáratoknál, hogy mártír falu, hanem a magyarok állítólagos bűnét kőbe vésve megörökítik. Hadd szégyenkezzen minden utód. Cserében Gyantán elnézik, hogy a magyarok megemlékezzenek áldozatokról, de a hegyi gyilkos hordákról nem akarnak hallani, ott nem lehet felirat arról, hogy magyarokat öltek meg. „Nagyváradon már ástak el szobrot, már öntöttek be szobrot, már vettek el templomot, és bontottak el templomot, megalázták számtalanszor a magyart... és nemcsak Nagyváradon. Meddig tolerálhatjuk?” /Csűry István: Tolerancia többségi óhajra. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), márc. 1./

Az RMDSZ Oktatási Bizottsága február 28-án véglegesítette az Arad megyei oktatási stratégiatervezetet az aradi Csiky Gergely Iskolacsoportban. Csak néhány pedagógust érdekelt az Arad megyei oktatás jövőképe. Matekovits Mihály főtanfelügyelő-helyettes adatai szerint jelenleg 3222 diák tanul magyarul 15 iskolában (I–VIII. osztály), 29 óvodában; öt iskolában fakultatív, öt iskolában pedig vasárnapi iskola típusú oktatás folyik. A magyar nyelven oktató 246 pedagógus közül 230 szakképzett, 16 szakképzetlen, 14 nyugdíjas. Nagy Gizella, az RMDSZ Oktatási Bizottságának elnöke szerint a cél minden magyar gyereket magyar iskolába járatni. A találkozón az országosan is jelentkező problémáról volt szó: gyerekhiány, a szakképzetlen pedagógusok száma, az oktatás minőségének romlása, szociális gondok, a pénzügyi támogatások késése és a pénzhiány. /(nagyálmos): Oktatási stratégia Arad megyében. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 1./

A romániai magyar média nem reagált arra, amikor a román ifjúsági válogatott edzője megtiltotta a többségében magyar nemzetiségű ifjúsági válogatott jégkorongozóknak, hogy egymás között magyarul beszéljenek. Még le is parasztozta a csíkszeredai fiúkat. Amikor a szülők, illetve a csíki csapat vezetői értesültek az esetről, azonnal buszt küldtek a 16 játékosért. Akkor a román hokiszövetség leváltotta az edzőt, s a következő mérkőzésen a csapat megnyerte a találkozót. Sokadszorra történik meg, hogy a Bukarestben vendégszereplő csíkszeredai jégkorongozók mérkőzésén magyarellenes jelszavakat skandál az egész lelátó: kifele a magyarokkal az országból. Tokay György még kisebbségi minisztersége idején, valamikor 1996-ban vagy 97-ben feljelentést tett a bukaresti nacionalista, idegengyűlölő megnyilvánulásokért ismeretlen tettesek ellen. Akkor is egy hasonló hokimérkőzésen hangzottak el magyarellenes, illetve egy Dinamo–Rapid futballmeccsen romaellenes jelszavak. A nyomozóhatóság mindmáig nem adott választ a miniszteri (!) feljelentésre. A szélsőnacionalista bukaresti közönség immár 7-8 éve büntetlenül folytatja a hazai magyarság sértegetését. Ujj János kíváncsi arra, hogy a magyar politikusok közül ki veszi a bátorságot, s tesz feljelentést a nyomozószerveknél, s ha kell, a nemzetközi bíróságokon is? /Ujj János: Meddig? = Nyugati Jelen (Arad), márc. 1./

A Marosvásárhelyi Nemzeti Színházban Ion Caramitru színművész, a Román Színházi Szövetség /UNITER/ elnöke átadta a 81 éves Lohinszky Lórándnak a Románia Csillaga Érdemrend tiszti fokozatát. A művész megtiszteltetésnek veszi azt, hogy a legmagasabb rangú állami elismerésben részesült. /(Máthé Éva): Magas rangú állami kitüntetés Lohinszky Lórándnak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1./

A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Maros megyei szervezete 2000-ben kilépett az országos gazdatömörülésből és RMGE-Maros néven hozott létre jogi személyiségű független, önálló szervezetet. A múlt évben, december 27-én Hármasfaluban a gazdaköri elnökök közgyűlésén született a határozat, miszerint az RMGE-Maros név helyett felveszik az Erdélyi Gazdasági Egyesület nevet. Az EGE február 28-án tartotta közgyűlését. Csomós Attila, az RMGE-Maros elnöke elmondta, 1094 tagdíjat fizető tagja van megyében, összesen 32 jogi személyiséggel és azzal nem rendelkező gazdakörök tagjai. Ezenkívül társult tagok a holtmarosi Transsylvania Szarvasmarha-tenyésztők, a Mezőmadarasi Szarvasmarha-tenyésztők Egyesülete, s a Hármasfalusi Méhészegyesület is. Az EGE számos nemzetközi kiállításon vett részt. Megválasztották a vezetőséget. Elnök Csomós Attila, elnökségi tagok: Berekméri Sándor, dr. Bocz István, Fazakas Miklós, Biró Csaba, Nemes József, Nyárádi István. /(kilyén): Erdélyi Gazdasági Egyesület. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 1./

K. Jakab Antal indítványozta, hogy Romagyarorszának nevezzék az államszövetséget, amelynek alapkövét nemrég tették le a román–magyar kormánytalálkozón, amikor a felek elhatározták, hogy a jövőben évente közös kormányülést fognak tartani. Hála és dicsőség érte Gurcsán Ferencnek, valamint Markó Béla RMDSZ-elnöknek, államminiszternek, aki kijelentette, hogy akkor vonul majd vissza a politikai küzdőtérről, amikor létrejön a székely területi autonómia. /K. Jakab Antal: Romagyarország. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), márc. 1./

Magyarországi ,,kisúgók” Miskolcon, Orbán Viktor kocsija után szegődve, kamerájukkal elkapták azt a pillanatot, amikor a volt kormányfő éppen kinyitni készült csomagtartóját. A Volkswagen hátulján látható volt Nagy-Magyarország kontúrja, a közepén a H betűjellel. A bukaresti Jurnalul National február 17-i száma közölte, a paparazzók világhálóra vitték a felvételt. Ez ékes bizonyítéka annak, hogy Magyarország volt kormányfője és a 2006-os választásokon ismét hatalomátvételre készülő miniszterelnök-jelölt irredenta, nacionalista, antiszemita, fasiszta, horthysta, kádárista, s minden egyéb. A bukaresti román lap a Népszavát emelte ki mint fő forrást: ,,Orbán kocsiját a revizionizmus szimbóluma díszíti.” A lap közölte Orbán Viktor válaszát is: ,,nem szégyen Magyarország régi nagyságáról tudni s az elmúlt századok kulturális értékeire büszkének lenni”. – A román embert nem botránkoztatja meg, ha nagy formátumú iskolai és hivatali falitérképeken Besszarábiát és a mai Romániát együvé ragasztva látja. A magyar irredenta veszélyt Bukarestben nem román titkosszolgálati eszközökkel ,,derítik ki”, hanem magyar médiumokból halásszák ki. Magánszorgalmú kutyák koslatnak Miskolcon, hogy a politikust megpróbálják bemocskolni, írta Sylvester Lajos. Valamikor Rákosi Mátyás panaszkodott a bukaresti elvtársaknak, hogy mennyivel könnyebb az ő dolguk, a románoknak nem kell nyolcmillió fasisztával szembenézniük. ,,Félre a múltba forduló, bezárkózó, nacionalista, enyhén klerikális rovátkákkal, amelyeket az ajtófélfára vésünk, most már máshoz kell mérni a dolgokat. Új kor, nyitott Magyarország, és ehhez új mértékegység illik” – mondta ugyanezekben a napokban Budapesten valaki. /Sylvester Lajos: A ,,kisúgók” dicsérete. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 1./

Baróti Híradó címmel ingyen hozzáférhető havilapot indít az önkormányzat, határozott legutóbbi ülésén a városi tanács. Nagy István polgármester elmondta, az ötszáz példányban megjelenő Baróti Híradó magyar nyelven fog megjelenni, egyes híreket román nyelven is közölnek. /(hecser): Itt a Baróti Híradó! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 1./

A határon túli magyarok örömmel fogadták a kormány azon kezdeményezését, hogy felgyorsítsák a lassú és körülményes honosítási eljárást, mondta Avarkeszi Dezső letelepítési, bevándorlási és honosítási kormánybiztos március 1-jén Budapesten. Avarkeszi Dezső a Szülőföld Alapról, valamint a honosítással, idegenrendészettel kapcsolatos kérdésekről elmondta, hogy önálló képviselői indítványát a Szülőföld Alapról szóló törvény módosítására március 1-jén átadta a határon túli magyar szervezetek képviselőinek, akik egyetértettek javaslataival. A jelenlegi szabályok szerint például az adhat be állampolgársági kérelmet, aki egy éve Magyarországon lakik, és ezt követően 21 hónap áll rendelkezésére a belügyminiszternek, hogy felterjessze a kérelmet a köztársasági elnöknek. A javasolt változás szerint a Magyarországon letelepedési engedélyt kapott kérelmező azonnal beadhatja a kérelmet, a belügyminiszter pedig hat hónap után, de 12 hónapon belül terjesztheti fel a köztársasági elnöknek. Avarkeszi Dezső emlékeztetett, hogy a Szülőföld Alapról szóló törvényt február 14-én fogadta el a parlament, amire azért volt szükség, hogy a magyarországi adózók már az idén felajánlhassák adójuk egy százalékát a szülőföldön való megmaradást, boldogulást támogató alap javára. A módosítási javaslatok egyebek között azt célozzák, hogy a MÁÉRT tagszervezeteinek legyen nagyobb befolyásuk a Szülőföld Alapról rendelkező testületek összetételére, valamint hogy minden évben legalább egy milliárd forintot költségvetési forrásokból az alap céljaira fordítsanak. „A mostani egyeztetés immár a második a január 31-ikén és február 1-jén lezajlott találkozó után, és erre is a Magyar Állandó Értekezleten (MÁÉRT) képviselettel rendelkező szervezetek kaptak meghívást” – mondta el Gémesi Ferenc helyettes külügyi államtitkár, aki március 1-jétől Boros Jenőt váltja ezen a poszton. /Gyorsabb honosítást céloz meg a nemzetpolitikai program. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./

Kolozsváron továbbra is kapható az Obiectiv Legionar című, nyíltan antiszemita nézeteket tartalmazó vasgárdista lap. Frunda György szenátor, az emberjogi bizottság elnöke a szenátus ülésén felháborodását fejezte ki amiatt, hogy 2005-ben még megjelenhet egy ilyen lap. Frunda a szenátus előtt bemutatta a kiadvány decemberi és januári összevont számát, amely az amerikai náci-szimpatizáns szervezeteket ismerteti. A Serban Suru igazgató által vezetett kiadvány címlapján az amerikai zászlóra helyezett horogkereszt ékeskedik. A szerkesztők szándéka egyértelmű. A román lap szerkesztői azt fájlalták, hogy a tengeren túl meglehetősen szabadon lehet beszélni az antiszemitizmusról, míg ezt Romániában nem tehetik. Az igazgató vezércikkében kifejtette: „Abszurd módon feltételezzük, hogy valaki a következő hihetetlen megjegyzéseket tenné: véleményem szerint a törvényt módosítani kellene, hogy a cigányokat ivartalanítsák, a zsidókat koncentrációs- és munkatáborokba gyűjtsék, a magyarokat pedig toloncolják ki az országból (...).” „egy valóban demokratikus országban nem kerülne börtönbe, aki ilyen kijelentést tenne, hiszen az illető nem tett egyebet, csak véleményének adott hangot, még akkor is, ha a mi szemszögünkből ez túlzás.” Frunda kérte a főügyészségtől, hogy vizsgálja ki az ügyet. Tavaly augusztus elején Emil Boc kolozsvári polgármestert is meglepte, hogy a városban is terjesztik ezt a lapot. Goldner Gábor, a kolozsvári zsidó hitközség vezetője kihallgatást kért a polgármestertől, akit megkért, intézkedjen az ügyben. Azóta sem történt változás, az újság ma is kapható. /Borbély Tamás: Még mindig forgalmazzák az antiszemita lapot. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./ Frunda György szenátor után felszólalt Corneliu Vadim Tudor szenátor, a Nagy-Románia Párt elnöke, szelíden elítélte a hasonló megnyilatkozásokat, mondván, nem hinné, hogy épeszű ember ilyesmiket állíthat, hiszen Románia nemes lelkületű ország, amelyben minden lakosnak helye van. Ezután kijelentette, Frunda Györgynek nincs erkölcsi alapja föllépni a náci eszmék ellen, miközben Wass Albert, egykori háborús bűnös védőügyvédje. Végül azt állította, hogy az itt jelzett jelenségek, amelyek most halványan felütötték fejüket, kevésbé veszélyesek, mint a némelyek által propagált szegregáció és szeparatizmus. /(Béres Katalin): Frunda György hadat üzen a kísértetnek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./

A szórványban működő egyházak állami támogatásáról szóló törvénytervezetet dr. Garda Dezső parlamenti képviselő már a múlt évben három változatban is benyújtotta, de a képviselőházban csak a múlt héten került napirendre. Az első változatot a tavaly mindkét házban megbuktatták, az RMDSZ-től sem kapott megfelelő támogatást. A második változatot a szenátus elfogadta. A harmadik változatot levették a napirendről, mert társszerzője, Kedves Imre már nem képviselő, tehát a második változat maradt fenn. Garda Dezső a törvénytervezet szövegét Kozma Darvas József csíkszeredai esperessel, valamint Vetési László lelkésszel egyeztette. Az új kormány megalakulása után a képviselőház pénzügyi bizottsága leszavazta a törvénytervezetet, és Mona Musca miniszter asszony is ellene érvelt. Az RMDSZ frakcióülésen tettek cinikus megjegyzéseket, de Garda jelezte, hogy tervezetét egyeztette Jakubinyi György érsekkel és Papp Géza református püspökkel is. Amikor napirendre került a törvénytervezet, Nastase ülésvezető nem Gardának adott elsőként szót, ahogy kellett volna, hanem a pénzügyi bizottságnak, amely a tervezet elutasítását javasolta. Ezután beszélt a képviselőházban Garda. A Nagy-Románia Párt frakcióvezetője kifejtette, hogy itt a román nemzeti egyház ellen indul egy ravasz támadás. A törvénytervezet napirendre tűzése előtt Garda komoly lobbit folytatott, végül a liberálisok kiálltak a törvénytervezet mellett. /Gál Éva Emese: Törvénytervezet a szórványegyházak állami támogatásáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./

A Magyar Polgári Szövetség gyergyószentmiklósi szervezete sajtóközleményében Traian Basescu államelnök kijelentésére reagált, amely szerint nem fogad el olyan javaslatot, amely nagyobb autonómiát biztosít egy térségnek, mint a többieknek. Az MPSZ kifejtette: az autonómia az európai jogállamokban elfogadott gyakorlat, amit a székelység nem kér, hanem visszakér. „A területi autonómia nem azt jelenti, hogy valakinek többletjogai vannak, hanem azt, hogy megszűnik az az állapot, hogy valakiknek kevesebb joguk van mint a többieknek” – olvasható a közleményben. /MPSZ-hírek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./

II. János Pál pápa javaslatára, az idei esztendő az eukarisztia éve, melynek a szatmári egyházmegyére vonatkozó programját külön sajtóértekezleten ismertették a püspökségen. Schönberger Jenő püspök Szatmárnémetiben elmondta áprilisban Szokondon lesz továbbképzés a lelkiségi mozgalmak és a katolikus egyesületek vezetőinek, majd az egyházmegyei segélyszervezetek, egyesületek, szeretetszolgálati csoportok találkoznak Nagykárolyban. Augusztusban kórustalálkozó lesz a nagybányai Szentháromság templomban, Október végén először tartanak az egyházmegyében ifjúsági találkozót a román ajkú katolikusokkal. /(Sike Lajos): Sajtótájékoztató a püspökségen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./

Február 28-án Aradon az RMDSZ Oktatási Bizottsága munkaülésre hívta össze mindazokat, akiket érdekel az oktatás Arad megyei stratégiája. Az ülésen kiderült, stratégia egyelőre nincs, a vitát képező anyag 2004 tavaszán készült el. Nagy István pécskai pedagógus szerint szervezési hiba történt, hogy ilyen kevesen jelentek meg a rendezvényen. A szervezők arra kérnek minden érintettet, hogy jobbító ötleteit juttassa el az RMDSZ-székházba vagy a tanfelügyelőségre, Matekovits Mihályhoz. /(nagyálmos): Van-e a megyének oktatási stratégiája? = Nyugati Jelen (Arad), márc. 2./

Nagyenyeden a legutóbbi tanácsülésen elfogadták a háromnyelvű helységnévtábla használatát. Kováts Krisztián alpolgármester az RMDSZ-tanácsosokkal a város múltjára hivatkozott, hozzátéve, a magyar lakosság részaránya Nagyenyeden 16%-os, de háromnyelvű a felirat Medgyesen, ahol a magyarok 11,8, míg a szászok 2,07%-ban vannak jelen. Nagyszebenben, ahol a németek aránya mára mintegy 1,6% csupán, a Sibiu elnevezés alatt a Hermannstadt nevet is feltüntették. Rácz Levente megyei RMDSZ elnök elmondta: amennyiben a prefektúra beleegyezik, akkor egy-két héten belül felkerül a város határába a háromnyelvű helységnévjelző tábla. /Szabó Csaba: Fehér megye. Az Aiud mellé felkerül a Nagyenyed is. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./

A múlt hét végén a szászrégeni művelődési intézmények, a városi könyvtár, a helyi művelődési ház, az Ifjúsági Klub, valamint a Kemény János Művelődési Társaság szervezésében író-olvasó találkozó és könyvbemutató zajlott Szászrégenben. Vendégük volt Kolozsvárról a fiatalabb írógeneráció két tagja, Sántha Attila, író és szerkesztő, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának elnöke és Orbán János Dénes. Sántha Attila szerkesztésében jelent meg Szini Lajos (Laji bá') Küsdeg nyüszkölések /Havas Kiadó, Kézdivásárhely/ című könyve. Orbán János Dénest költőként ismerik inkább, de több műfajban alkotott, és több mint tíz kötete jelent meg eddig. Most Búbocska, című meseregényét mutatta be. A könyv a Medium Kiadó (Sepsiszentgyörgy) és az Erdélyi Híradó Könyv- és Lapkiadó (Kolozsvár) közös kiadványa. /Író-olvasó találkozó Szászrégenben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./

Hatvan esztendő múltán Puyin Oroszország elnöke valamit ígér a hajdani legyőzött-felszabadított-megszállt ország mostani kormányfőjének. Gyurcsánynak. Magyarországnak megígérték, hogy visszaszolgáltatnak igen értékes ősnyomtatványokat, ritka kéziratos könyveket, amelyeket annak idején szovjet katonák vittek magukkal a neves sárospataki könyvtárból. Százhetvenhárom kötet sorsa talán megoldódni látszik, egyelőre. Csakhogy a hadizsákmány ennél sokkal tetemesebb. Ma a magyar állam legalább negyvenezer eltulajdonított műkincs hollétét bizonyítja. Mindhiába. Alighogy a szovjet csapatok megvetették lábukat a Duna pesti oldalán, a harcoló alakulatok nyomában megjelentek a különleges egységek, hogy elfoglalhassák a magyar főváros múzeumait, bankjait, közraktárait. Ők voltak a kincsvadászok, tanult művészettörténészek, muzeológusok, akik az orosz állambiztonsági szervezet szolgálatában dézsmáltak, részletes utasítások alapján. A rablást fél évszázados hallgatás követte. Most van már magyar-orosz restitúciós bizottság, lehet, sóhivatali szereppel. /Pakot Fülöp: Magyar levelek. Ígéret. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 2./

Az amerikai külügyminisztérium 2004-es, Szerbia és Montenegróval foglalkozó emberjogi országjelentése fejezete részleteiben kitért a vajdasági kisebbségellenes incidensekre. A dokumentum szerint jelentősen megnövekedett az erőszakos cselekmények száma a 2003-as parlamenti választásokat követően, amely többségi győzelmet hozott a Szerb Radikális Párt számára. A magán- és egyházi javak rongálása mellett támadások, testi sértések és halálos fenyegetések is előfordultak. Az incidensek „elsősorban a magyarok és a horvátok – a két legnagyobb lélekszámú vajdasági kisebbség – ellen irányultak, de kiterjedtek más csoportokra is (szlovákok, rutének, románok, romák, zsidók, kínaiak)” – áll a dokumentumban. A jelentés két konkrét esetet is megemlít: a Csorba Bélát, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt alelnökét ért halálos fenyegetést és egy távolsági buszon történt magyar iskolás gyerekeket ért bántalmazást. A kisebbségek egybehangzóan panaszkodtak a rendőrség hozzáállására, amely gyakran magukat az áldozatokat hibáztatta a történtek miatt. Számos panasz érkezett a kisebbségi egyházak részéről is, amelyeknek folyamatosan szembesülniük kell a templomok, temetők és más egyházi létesítmények elleni vandalizmussal. A rendőrök hozzáállása ezekben ez esetekben is gyakran kifogásolható. Nem tapasztalható előrelépés az elkobzott egyházi vagyon visszaszolgáltatását illetően sem. A Magyar Emberi Jogok Alapítvány folyamatosan tájékoztatja a nemzetközi szervezeteket a kárpát-medencei magyar kisebbségek emberjogi helyzetéről, így a vajdasági magyarellenes incidensekről is. Hámos László, a HHRF elnöke január 7-én Belgrádban találkozott Michael C. Polt amerikai nagykövettel. A találkozó során átadták a HHRF vajdasági kisebbségellenes incidensekről szóló, angol nyelvű, 31 oldalas, 91 esetet tartalmazó, képekkel illusztrált jelentését. /Megszaporodtak a kisebbségellenes incidensek Vajdaságban. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./

Öt éve folyik a vita az erdélyi magyar gazdálkodói körökben arról, megosztja-e a gazdák érdekképviseletét, hogy önállósult a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete (RMGE) egykori Maros megyei fiókszervezete, mely tavaly decemberben felvette az Erdélyi Gazdasági Egyesület nevet. Az Erdélyi Gazdasági Egyesület néhány nappal ezelőtt Marosvásárhelyen tartott tisztújító közgyűlésén elhangzott, az EGE-t 32 jogi személyiségű vagy azzal nem bíró gazdakör és társult szervezet alkotja. Az elmúlt öt év alatt az Új Kézfogás Közalapítvány támogatásával, tanfolyamokat szerveztek a gazdáknak, regionális agrárgazdasági oktatási és információs központot indítottak, kapcsolatot létesítettek magyarországi, spanyolországi és belgiumi gazdaszövetségekkel. Az EGE közgyűlésén Máthé László, az RMGE Maros volt vezetőségi, az RMGE jelenlegi elnökségi tagja kérte: „Az EGE vezetői üljenek le tárgyalni az RMGE kolozsvári vezetőivel, hiszen konkrét és hatékony együttműködési szerződés szükséges a két gazdaszervezet között”. Csomós Attila, az EGE újraválasztott elnöke szerint a Maros megyei gazdakörök vezetősége sosem zárkózott el az együttműködéstől, de nem fogadhatja el, hogy a kolozsvári országos egyesület feltételként szabja meg számára, hogy beszámoljon székházi tevékenységéről. Sebestyén Csaba, a kolozsvári székhelyű Romániai Magyar Gazdák Egyesületének elnöke szerint nincs szakadás a gazdaszervezetek között. „Az önállósult Maros megyei RMGE fiókszervezetet joghézagot kihasználva jegyeztették be RMGE Maros néven. Mindez könnyen megtéveszthette az avatatlant, hiszen nem tudhatta, hogy rólunk, az országosról, vagy az önálló Maros megyei szervezetről van szó. Alapszabályukban az szerepel, hogy csatlakoznak az országos szervezethez, de ezt öt év alatt nem tették meg, tehát nem hisszük, hogy valaha is komolyan gondolták volna” – szögezte le a 12 megyei szervezetet magában foglaló RMGE elnöke. /Bakó Zoltán: Megoszlik az erdélyi magyar gazdatársadalom az RMGE és az EGE között. = Krónika (Kolozsvár), márc. 3./

Március 2-án a kormánykoalíciót alkotó négy párt Temes megyei szervezeteinek elnökei is aláírták a protokollumot. A közintézmények vezetői tisztségei elosztásánál egyelőre négy intézmény került szóba, köztük a megyei tanfelügyelőség, melynek vezetőségébe Halász Ferenc RMDSZ-elnök fog kerülni – főtanfelügyelőként vagy főtanfelügyelő-helyettesi minőségben. Halász elmondta: a parlamenti választásokon kapott szavazatok arányát tekintve az RMDSZ-nek nyolc megyei közintézmény vezető testületében jár egy-egy hely (kiemelt fontosságúnak tartják a művelődési, a mezőgazdasági és az egészségügyi igazgatóságot). /P. L. ZS.: A tanfelügyelőség vezetőségében helyet kap az RMDSZ. = Nyugati Jelen (Arad), márc.3./