Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Gușă, Ana Maria
57182 tétel
2004. február 20.
Február 19-én Sepsiszentgyörgyön, a Székely Nemzeti Múzeumban bemutatták a sepsiszentgyörgyi Albert Kiadó két legújabb kötetét, Szabó Gyula kolozsvári író Kényszerpályák – emlékek egy letűnt írói idő elejéről és végéről, illetve Albert Ernő A halál völgye – a határőrség szervezése 1762–1765-ben című könyvet. Albert Ernő a bemutatón vallomással kezdte: tanárként jött fél évszázada Sepsiszentgyörgyre, de mindig is feladatának érezte, hogy az oktatásnál többet tegyen; és ajánlással végezte: legújabb könyve tisztelet azoknak a székelyeknek, akik halált megvetve küzdöttek szabadságért, függetlenségért, anyanyelvért. /(vop): Régibb s újabb történelem. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 20./
2004. február 21.
Nem lehet autonómiát létrehozni, amíg Kovászna és Hargita megye a román állam támogatásából él. A két székely megye eltartottá vált, az elmúlt három évben jóval többet kapott a központtól, mint amennyit befizetett – jelentette ki Demeter János, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke. Tulit Attila, a Székely Nemzeti Tanács alelnöke, a Magyar Polgári Szövetség háromszéki vezetője ezzel szemben az RMDSZ színeiben megválasztott vezetőket teszi felelőssé a régió erőteljes gazdasági romlásáért, és hangsúlyozta, el kell számolniuk eddigi munkájukkal. 2001-ben a Birtalan Ákos parlamenti képviselő által összeállított statisztikák még arról szóltak, hogy Erdélyből és a Székelyföldről sokkal több pénz megy Bukarestbe, mint amennyit visszakap a régió. Kovászna megye ugyan már akkor sem járt élen, ám a befizetések néhány százalékkal meghaladták a visszajuttatott összegeket. Az adatok kizárólag a költségvetési pénzekre vonatkoznak (nincsenek benne a különleges alapokból útjavításra és más beruházásokra folyósított összegek). A statisztikai adatok szerint Háromszéken a legkisebbek a fizetések Romániában, így a személyi jövedelemadóból összegyűlő összeg is alacsony, nagyon rosszak az ipari termelés mutatói, az ebből származó profitadóból és a hozzáadottérték-adóból (TVA) ugyancsak kevés gyűl össze, így tulajdonképpen nem lehet csodálkozni azon, hogy a megye nem járul hozzá túl nagy összeggel az országos költségvetéshez. Az elmúlt három évben a megyét elkerülték a külföldi befektetők is: míg 1996–2000 között több mint kétezer munkahelyet teremtettek a befektetők a megyeszékhelyen, 2000–2004 között alig száz új munkahely jött létre Sepsiszentgyörgyön. Háromszéken csak Sepsiszentgyörgy és Kézdivásárhely önfenntartó, a községek túlnyomó többsége saját bevételéből csak költségvetése 20– 30 százalékát képes előteremteni. Hargita megyében csupán Csíkszeredának és Székelyudvarhelynek jobb a helyzete, valamint néhány községnek, Farkaslakának, Korondnak, Zetelakának, Csíkszentkirálynak – ezek ugyanis saját jövedelmükből is boldogulni tudnának. Az RMDSZ vezetői egyelőre csak a rossz hírt jelentették be, egyúttal pedig ezzel próbálták meg igazolni az autonómiatörekvések rossz időzítését. Demeter János szerint létre kell hozni a Székelyföldi Fejlesztési Régiót, megerősíteni a térség gazdaságát, és azt követően lesz értelme az autonómia kiharcolásának. „A tervek megvalósításához azonban hatalmon kell maradnia az RMDSZ-nek” – hangsúlyozta a tanácselnök. /D. Balázs Ildikó, Farkas Réka: Bukarest tartja el a Székelyföldet. = Krónika (Kolozsvár), febr. 21./
2004. február 21.
A választáson a magyar közösség egységét meg kell őrizni, mindazok, akik nem így gondolkodnak, felelőtlenek, személyes ambícióikat helyezik előtérbe, írta Papp Annamária. A magyar közösségen belül a két világháború közötti időszakban is léteztek véleménykülönbségek, míg akkor a "passzivizmus" és "aktivizmus" mezsgyéjén alakultak ki csoportosulások, addig most "mérsékeltekről" és "radikálisokról" beszélünk. Annak idején két magyar párt alakult Erdélyben: az aktivizmus híveit tömörítő Magyar Néppárt, valamint a konzervativizmus híveiből álló Magyar Nemzeti Párt. Az 1922-es márciusi választásokon a két politikai irányvonalat időlegesen egyesítő Magyar Szövetség mindössze három képviselőt küldhetett a parlament alsóházába és hármat a szenátusba. Végül a Magyar Néppárt és Magyar Nemzeti Párt fúziójából 1922-ben létrejött az Országos Magyar Párt. /Papp Annamária: Külön, de mégis közös úton. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./
2004. február 21.
Február 20-án az RMDSZ Szórvány és Szociális Kérdésekért Felelős Főosztálya szakmai tanácskozást tartott Kolozsváron, meghívást kaptak a szociális kérdésekkel foglalkozó civil szervezetek. Porcsalmi Bálint, a főosztály vezetője elmondta, 28 civil szervezet képviselője jelent meg. A tanácskozáson három fő témára fektették a hangsúlyt: a finanszírozási kérdésekre, tehát milyen lehetőségek, alternatívák vannak arra, hogy a szervezeteket és az általuk beindított programokat fenn lehessen tartani; az érvényes jogszabályok átfogó ismertetésére, és végül szó esett egy olyan együttműködési keret kialakításáról, amelyben a szervezetek és a döntéshozó parlamenti, illetve önkormányzati képviselők folyamatosan tudnak kommunikálni. A főosztály célja egy átfogó, magyar nyelvű kommentált kiadvány megjelentetni a jogszabályokról, hogy megfelelőképpen tudják majd hasznosítani helyi szinten. Az adófizető állampolgárok ezentúl jövedelemadójuk egy százalékát civil szervezetek működtetésére ajánlhatják föl. Ez a lehetőség már jövő tavasztól érvénybe lép. /Köllő Katalin: Támogatni kell a beindított programokat. Civil szervezetek és döntéshozók tanácskozása. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./
2004. február 21.
Behívatták a gyerekeket a helyi rendőrőrsre és nyilatkozatot kértek tőlük az iskola által szervezett magyarországi útjukkal kapcsolatosan – tett panaszt a szerkesztőségben egy mezőpaniti szülő. Arra hivatkozott, hogy a vonatkozó előírások értelmében a rendőrségnek nincs joga a szülő jelenléte nélkül nyilatkozatra kényszeríteni a kiskorú gyereket. Mezőpanit általános iskolájának igazgatója elmondta, jelen volt a rendőrőrsön, amikor a gyerekeknek a nevük és a születési adataik mellett arra kellett válaszolniuk, hogy voltak-e az elmúlt évben külföldön, és az ott-tartózkodás alatt elhagyták-e a csoportot vagy sem. Az iskolaigazgató szerint a helyi rendőrőrs vezetője megmagyarázta, hogy ezzel az eljárással egy körlevélben megfogalmazott kérésnek tesz eleget, amely szúrópróbaszerűen azt vizsgálja, hogy nem estek-e áldozatul egyes gyerekek az emberkereskedelemnek, vagy az arra irányuló próbálkozásoknak. A Népújság Ardelean Augustin biztostól érdeklődött, aki a Megyei Rendőr-felügyelőségen a vidéki rendőrőrsök munkájáért felel. A biztos eredetileg nem tudott a körlevélről, a későbbiekben viszont arról tájékoztatott, hogy az Országos Rendőr-felügyelőség szervezett bűnözéssel foglalkozó osztályától ered, ahol egyes, Magyarországon járt csoportoknak a reklamációja miatt készítenek felmérést, hogy kiszűrjék a gyanús eseteket. Véleménye szerint akkor lenne szó jogsérelemről, ha bűnügyi kihallgatásra került volna sor a szülők beleegyezése nélkül. /(bodolai): A szülők megfélemlítésre gyanakodnak. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 21./
2004. február 21.
Borsos K. László, a Beszterce-Naszód megyei Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke hangsúlyozta, hogy tenni kell a magyar iskolák lassú megszűnése ellen. Felmérni, összeírni, nyilvántartásba venni, megnyerni a bizalmat, ez a feladat. A Beszterce-Naszód megyei magyar szórványvidék különös gonddal figyel az oktatás fennmaradására és minőségének javítására. Bethlenben például a magyar tagozat létszámcsökkenéssel küzd. Mi a teendő? A válasz első hallásra egyszerű: a Bethlen környéki magyarlakta településekről kell becsalogatni a magyar gyermekeket. Kérdés viszont, hogy mi lesz ennek a következménye. Az, hogy a környező a településeken felszámolják az összevont elemit, mert ott is 1-2 tanulón múlik a megmaradás. Kisrégiókban gondolkoznak a felső tagozatos magyar oktatás ügyében. Jelenleg a bethleni román szak-oktatásban és elméleti líceumokban több mint száz magyar anyanyelvű diák van. Ezért meg kell teremteni a magyar nyelvű szakoktatás alapjait. /Szabó Csaba: Idézetvilág és megmaradás matematika. Magyar jelenléttervezés Bethlenben. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./
2004. február 21.
Mostanában két maraton volt, írta gúnyosan Oláh István újságíró. Olvasást hirdettek Budapesten, Debrecenben, Magyarkanizsán, Kolozsváron és Marosvásárhelyen éjt nappá téve mondták Wass Albert műveit, „az író emléke előtt tisztelegve". Az Erdélyi Magyar Ifjak és a Kárpátok Népe Egyesület szándékuk szerint Guinness-rekordot döntögető műveletre készültek. „A másik maraton is hasonlóan nagy célokkal és szándékokkal indult: a gyergyószentmiklósi asszonyság távgyaloglásával a párizsi békeszerződés igazságtalanságaira, illetve az erdélyi magyarság elnyomására autonómia-éhségére hívja fel a figyelmet.” Öt napig volt úton, majd visszafordult. Eredeti úticélja Hága lett volna, de belázasodott. /Oláh István: Kabarémaratonok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 21./
2004. február 21.
Február 20-án Marosvásárhelyen a Kárpátok Népe Egyesület és a Magyar Ifjak Egyesülete szervezésében 24 órás Wass Albert felolvasó-maraton kezdődött el magyarországi és erdélyi városokban. Az eseményt a Guinness-rekord bizottsága is figyeli. Az egyik helyszín a marosvásárhelyi Református Diakóniai Központ. Az előző napon Lazar Ladariu, a marosvásárhelyi Cuvantul Liber napilap főszerkesztője, a szélsőséges nézeteiről közismert költő, volt egységpárti parlamenti képviselő heves támadást intézett a kezdeményezés, a szervezők, és természetesen a szerző ellen. Ladariu irredenta, revizionista, neofasiszta szervezeteknek nevezte a szervező ifjúsági egyesületeket. Felháborítónak tartja, hogy „a háborús bűnöst", „többszörös gyilkost" ilyen módon akarják rehabilitálni. Ladariu megírta, hogy a szervező fiatalok engedélyt nyújtottak be a marosvásárhelyi polgármesteri hivatalhoz, melyben kérték, hogy a felolvasó rendezvényt népszerűsítő plakátokat ragasszanak ki a városban, de Dorin Florea polgármester nem adott engedélyt erre, mivel kizárólag magyar nyelvű a plakát. A főszerkesztő szerint 25-től 250 millió lejig terjedő büntetés jár a szervezőknek – egy 2002-es kormányrendelet alapján. /(Máthé Éva): Heves támadás Wass Albert-rendezvény ellen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 21./
2004. február 22.
Gabriel Andreescu emberjogi aktivista szerint a román ortodox egyházon belül kimutatható a fundamentalista tendencia, s az egyház veszélyezteti az állam világi jellegét: „Úgy vélem, a román ortodox egyház rossz hatással van az ország fejlődésére, fékezi a modernizációt, a szabad társadalom megteremtését, a toleranciára és a sokféleségre épülő modell követését.” Felidézte, hogy amikor 1996-ban visszaadták Kolozsváron a görög katolikusok katedrálisát, a kolozsvári ortodox érsek mintegy 2000 embert (papokat és fiatalokat) gyűjtött össze, és fenyegetőzött. Ezután az ortodoxok rögtön pénzt kaptak az államtól, hogy a görög katolikus katedrális közvetlen közelében (műemlék-épület lebontása árán) új templomot építsenek. A pátriárka többször megkérdőjelezte az állam azon jogát, hogy törvényben rendelkezzék az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról, s hogy hozzáférhetővé tegyék azt a listát, amelyből kiderül: a papok közül ki működött együtt az egykori titkosszolgálattal – ezt sikerült is megakadályoznia. Az ortodox egyház hatalmas anyagi segítséget kap az államtól, pénzt, földbirtokokat, ingatlanokat, sok megyében a papok ott vannak a helyi önkormányzatban. Andreescu az állam és az ortodox egyház összefogásaként értékelte a székelyföldi templomépítést is, gyakorlati és szimbolikus térfoglalásként, hogy minél ellenőrizhetőbbé váljon a magyar többségű térség. Vele ellentétben Dan Cakir ortodox filozófus és közíró hangoztatta: „Eleve hibás az a megközelítés, amely az 1200 éves egyházat a jelenlegi erkölcsi, politikai és szociális szempontok alapján veszi össztűz alá. Az ortodoxiát, amely közösségi egyház, nem lehet a mai világ protestáns, individualista eszközrendszerével megközelíteni. Az ortodox egyház egész történelme során azon volt, hogy ne fecsérelje erejét a politikára, alapvető célja az ember megváltása a túlvilági életben és a lelki egyensúly csendjének biztosítása az evilági életben.” /Aki román, az ortodox keresztény? = Vasárnap (Kolozsvár), febr. 22./
2004. február 23.
Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) és a Szövetségi Egyeztető Tanács (SZET) február 21-én Marosvásárhelyen tartotta együttes ülését. – Választások évében vagyunk, eddig sem szavaztunk, hanem választottunk, és idén is választanunk kell – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök politikai helyzetelemzésében. Nyitott, befogadó és demokratikus RMDSZ viheti tovább a romániai magyarság politikai egységét. „Be kell bizonyítani, hogy az RMDSZ-ben mindenki megméretkezhet, és aki mégis ellenlistát, ellenszervezetet tervez, csak rombolni akar”, mutatott rá Markó, egyben felhívást intézve a romániai magyarság jogaiért dolgozni akaró minden magyarhoz, hogy vegyenek részt az előválasztásokon. „Leülünk, tárgyalunk, egyeztetünk, konzultálunk természetesen, de csak az egységes RMDSZ-en belül. Az ajtókat minél tágabbra nyitva, de a közös épületet megtartva! Ez a mi ajánlatunk!” Nem lehet az RMDSZ biztosította erkölcsi-politikai-pénzügyi-logisztikai hátérrel egy másik politikai szervezet talpra állításán buzgólkodni. Kifejtette: valószínűleg együtt kell működni ezekben a hónapokban is a Szociáldemokrata Párttal (SZDP). Magyarországtól elvárják, hogy egy közös nemzetpolitika kialakítására törekedve próbálja meg egyformán szeretni határon túli nemzettársait, és a támogatási összegeket ne csökkentse. Frunda György szenátor szerint a Székely Nemzeti Tanács, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a polgári körök az RMDSZ ellen akarnak fellépni, amelyet minden szempontból elfogadhatatlannak tart, ezért azt javasolta: mindenkit, aki gyengíti az RMDSZ-t, ki kell zárni a szövetségből. Az idei évre kötendő kormánypárti megállapodásról Frunda kijelentette, ha az SZDP nem teljesíti két vállalt kötelezettségét, a két magyar kar létrehozását a Babes-Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) és az aradi Szabadság-szobor ügyének a rendezését, akkor nem lehet szó újabb megállapodás létrejöttéről. Az RMDSZ-küldöttek nyilatkozatot fogadtak el az EP külügyi bizottságának Romániáról szóló jelentéséről. Eszerint az RMDSZ elengedhetetlennek tartja Románia mielőbbi csatlakozását az EU-hoz. /Papp Annamária: Nyitott ajtókat közös épületben! Az SZKT elfogadta az RMDSZ helyhatósági választási programját. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./ A vita során előbb a frakciók nevében szóltak hozzá a szövetségi képviselők. Lakatos Péter (Partium Frakció) azt kifogásolta, hogy egyes RMDSZ-es parlamenti képviselők az MPSZ polgármester-jelöltjei. Kónya Hamar Sándor (Polgári Centrum Frakció) szerint az autonómiáról sokkal többet kell beszélni. Puskás Bálint (Kereszténydemokrata Frakció): valakikkel együtt kell működni, mint ahogy a parlamenti sikerek érdekében ezt meg is tette a szövetség. De meg kell követelni a partnertől az együttműködési feltételek betartását. Szabó Ödön (Új Erő Frakció) azt a nagyváradi újságírót támadta, aki kezdetben az erdélyi magyarságot szolgálta, ezután pedig egy román vállalkozói kör által indítandó lapot fog vezetni. Winkler Gyula (Szórvány Frakció) szintén ez eredményeket sorolta, mondván, hogy a román önkormányzati képviselőkkel való együttműködés vezetett azokhoz. Eckstein Kovács Péter (Szabadelvű Kör) sérelmezte, hogy kevés szó esett az elnöki tájékoztatásban az idén kérdésessé vált protokollumról. Borbély László (Novum Forum Frakció) igen sértőnek minősítette azt, hogy a belső ellenzék szerint a csúcsvezetőség „árulja a hazai magyarság jogait". Visszautasította Tőkés Lászlónak (aki nem volt jelen az SZKT-n) azt a felvetését, miszerint az RMDSZ manipulálta az Európai Néppártot a FIDESZ ellen. Frunda György az idei protokollumot attól tette függővé, hogy meglesz-e Kolozsváron a két magyar egyetemi kar, viszont szerinte az aradi szoborügyet „nem kell elsietni". Takács Csaba ügyvezető elnök nem értett egyet ezúttal Frunda Györggyel a kizárásokat illetően. Varga Attila úgy vélte: az ellenzék autonómia statútumai „dilettáns munkák, steril szellemi környezetben születtek. Nem ér semmit egy program, ha nem lehet politikai cselekvéssé változtatni". Vekov Károly szerint szembe kell nézni azzal a ténnyel, hogy létrejött az RMDSZ alternatívája, evidencia az a másik szervezet, amely szintén az erdélyi magyarság érdekeit jeleníti meg. Benedek Imre doktor az egészségügy siralmas helyzetét ecsetelte. Sebestyén Csaba, az RMGE elnöke a mezőgazdaság súlyos gondjaira figyelmeztetett, Bakk László az Erdélyi Magyar Kezdeményezés Platform közleményét ismertette, melyben követelik a három szintű autonómia megvalósulását, valamint azt, hogy a romániai magyarság nemzeti közösségként határozza meg magát; kérik: rehabilitálják az 1989-es események elítéltjeit; az EU-csatlakozás előtt valósuljon meg a reprivatizáció; tiltakoznak ugyanakkor a Székelyföld elrománosítása és gazdasági diszkriminálása ellen. /Máthé Éva: A helyhatósági választás volt a tét az SZKT-n. „Két jelölt kevesebb, mint egy jelölt!" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./
2004. február 23.
Többen kritizálták Székelyföld területi önkormányzata (autonómiája) szervezeti szabályzatának (statútumának) tervezetét. Nem vették észre, hogy tervezetről van szó. Románia önmagától sem állami magyar egyetemet, sem autonómiát nem fog adni. Ez is indokolja a Magyar Nemzeti Tanács életre hívását, és elsőnek a székelyföldi önkormányzati szervezeti szabályzat-tervezet elfogadását. Guest, az USA romániai nagykövete nemrég tette szóvá, hogy Romániában vannak jó törvények, de nem hajtják végre azokat. A Legfelsőbb Védelmi Tanács elutasította a területi autonómiát és azt „demokrácia és Európa-ellenesnek” minősítette. Csapó József a román parlament szenátoraként 1995-ben elkészítette első autonómiatervezetét. Romániában valószínűleg ő a legjobb ismerője az európai autonómiáknak és autonómiatörekvéseknek. Pontosan ezeket mutatja be közel négyszáz oldalon önálló kötetében, amely végül is 2003-ban jelent meg. – Markó Béla nemrég bejelentette, hogy az autonómia alapjai a Székelyföldön le vannak rakva. Mint a szocializmusé, jegyezte meg cikkében Gajdos Balogh Attila. /Gajdos Balogh Attila: Kiút a feketelyukakból. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21., folyt.: febr. 23./
2004. február 23.
Március 15-e nagyváradi megünneplésének kapcsán hívott össze sajtótájékoztatót Tőkés László püspök. Elmondása szerint a Királyhágómelléki Református Egyházkerület szervezte ünnepségsorozat program-tájékoztatása kimaradt a helyi napilapból, a Bihari Naplóból, ellenben az RMDSZ csúcsrendezvényéről bőséges híranyag látott napvilágot. Az egyházkerületi programot egy nappal később, rejtett helyen közölte a Bihari Napló, az RMDSZ tehát megpróbálja kisajátítani és manipulálni a teljes magyar sajtót. Ez érvényesül az erdélyi magyar televízió felállításában is, mivel az RMDSZ kampányfőnöke egyben a tévé kuratóriumát is vezeti. /Balla Tünde: Sajtómanipuláció áldozata? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./
2004. február 23.
Február 20-án az RMDSZ Szatmár megyei szervezetének választmánya titkos szavazással elfogadta a testület előtt megjelenő valamennyi, RMDSZ–es megyei tanácsos beszámolóját. A választmányi ülésen csupán Kovács Jenő nem jelent meg, aki bár még az RMDSZ–frakció tagja, a helyhatósági választásokon a Magyar Polgári Szövetség jelöltjeként indul Nagykároly polgármesteri tisztségéért. A választmányi ülésen Ilyés Gyula megyei elnök kifejtette: tiszteletben tartja Kovács Jenő döntését, hogy egy más szervezetben kíván politizálni, azonban úgy véli, hogy az RMDSZ tanácsosaként elvárható, hogy adjon számot tevékenységéről a szervezetnek. Kereskényi Sándor szenátor kifogásolta, hogy a Megyei Könyvtár élén mindeddig olyan személyek álltak, akik nem érezték magukénak az intézmény működését. /T. L.: Elfogadták az RMDSZ–es megyei tanácsosok beszámolóit. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 23./
2004. február 23.
Meglepetést hozott a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum igazgatói posztjáért napokban lezajlott versenyvizsga. Míg fél éve két női jelölt /Gál Éva Emese költő-képzőművész, újságíró és Zöld-Kémenes Kinga muzeológus/ között zajlik a harc a városi múzeum vezetői székének megszerzéséért, a vizsgán elért eredménye alapján várhatóan Csergő Tibor András tanár kapja majd meg a tisztséget. Az 1993-ban Gyergyószentmiklóson érettségiző Csergő Tibor tavaly már pályázott a Figura Stúdió Színház vezetésére, ősztől pedig a Salamon Ernő Gimnázium tanára. Kinevezéséről a helyi tanács fog dönteni. /Gergely Edit: Történelemtanár a Tarisznyásban. = Krónika (Kolozsvár), febr. 23./
2004. február 23.
Február 16-án a bukaresti Magyar Kulturális Központban megnyílt az erdélyi születésű, de Budapesten élő Józsa Judit kerámiaszobrainak kiállítása. Józsa Judit 1974-ben született Korondon, a több nemzedéken át fazekassággal foglalkozó Józsa családban. Tizennyolc éves korában saját módszert kezdett alkalmazni: az úgynevezett hajtogatós technikát. Bemutatkozott már Hollandiában, az Egyesült Államokban és Kanadában is. Elsősorban népművésznek vallja magát, de az 1996-ban Ópusztaszeren kiállított Honfoglalás című történelmi sorozatával, úgy véli, meghaladta ezt a besorolást. A harminc darab 30-40 cm-es figurából álló szoboregyüttes érdekessége, hogy hiteles leletek alapján készült, korhűen ábrázolja a ruhákat, szerszámokat, a hét vezér alakját és a csodaszarvas legendáját. Említésre méltó még az Árpád-házi szenteket ábrázoló sorozata. /Gáspár Hajnal: Józsa Judit keramikus kiállítása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./
2004. február 23.
Marosi Ildikó kitűnő irodalomtörténész Kis/Helikon/könyv sorozatának legújabb kötete: Versailles-i repkény /Pallas–Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/. Ebben a marosvécsi Helikon-találkozók személyes, emberi vonatkozásairól írt. /A Pallas–Akadémia új könyve. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 23./
2004. február 24.
A kistérségi iskolaközpontok kialakítása címmel munkaértekezletet szervezett február 20-án az RMDSZ Oktatási és Egyházügyi Főosztálya. A rendezvényen részt vettek a megyei (fő)tanfelügyelők és oktatással megbízott RMDSZ-tisztségviselők mellett a civil szféra vonatkozó érdekeltségű szervezeteinek küldöttei is. Az értekezletet követő sajtóértekezleten Kötő József országos oktatási alelnök elmondta: a kistérségi iskolaközpontok kialakítása Erdély-szerte azért szükséges, mert a küszöbön álló törvénymódosítások (fejkvóta bevezetése, stb.) során olyannyira hátrányos helyzetbe kerülhet a romániai magyar oktatás, hogy fennáll a veszélye a nagyarányú és visszafordíthatatlan leépülésnek. A fejkvóta-rendszer bevezetésével a kétszáznál kevesebb diákkal rendelkező iskolák elvesztik jogi személyiségüket, a magyar tagozatos iskolák egy része vagy arra kényszerül, hogy bezárja kapuit, vagy arra, hogy az újonnan bevezetett oktatásmenedzselési rendszer hátrányait elszenvedje. Ennek elkerülésére a romániai magyar társadalomnak ki kell építenie kistérségi iskolaközpont-hálózatát. Ennek érdekében az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének Oktatási Főosztálya kezdeményezésére, a Szórvány Alapítvány szakmai előkészítésében nagyszabású felmérési kampány indul meg a napokban: felmérőív páros jut el ily módon Erdély 1020 magyarlakta településére és mintegy 1200 magyar tagozatos iskolájába annak érdekében, hogy felmérjék a helyi magyar oktatás direkt és indirekt meghatározó elemeit: lélek- és születési arányszám, oktatási helyzetkép, kisrégiós viszonyok, tantermek, iskolaudvarok, pedagógusok, stb. /Szabó Csaba: Rajzolják az erdélyi magyar iskolatérképet. Ezernyi felmérőív indul útnak. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./ Takács Csaba RMDSZ ügyvezető elnök hangsúlyozta, nem fogadható el az, hogy 180 ezer diák tanul magyar oktatási intézményben, ennél sokkal többen lehetnének. Adatok bizonyítják, 40 ezer magyar anyanyelvű diák román nyelvű intézményekben folytatja tanulmányait. Ezeken az arányokon tanároknak, diákoknak, szülőknek, politikusoknak kell közös erőfeszítéssel megpróbálniuk javítani. /Csomafáy Ferenc: Erdélyi magyar iskolatérkép készül. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 24./
2004. február 24.
Az egyházi ingatlanok bérleti díjáról döntött a kormány. Alacsonynak érzik az egyházi vezetők azt a kényszerbérleti díjat, amelyet a természetben visszaadott, de közintézménynek otthont adó épületeik után fizet az állam. A havi díj általában ötezer lej lesz négyzetméterenként. A jogszabály ugyanakkor 10 ezer lejes bérleti díjat szab meg a kutatási intézményeknek otthont adó épületekre, és 15 ezer lejes bérleti díjat a pártszékházként használt ingatlanokra. Külön tárgyalja a jogszabály a jogcím nélkül elkobzott ingatlanok bérletét. Az ide sorolt oktatási és egészségügyi létesítmények bérleti díja 6000 lej, a szociális létesítményeké (öregotthonoké, árvaházaké) pedig 2000 lej. A kormányhatározat kibocsátása szerepelt a Szociáldemokrata Párt és az RMDSZ együttműködési megállapodásában. Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke azt nyilatkozta, hogy a határozat tervezetét korábban elküldték az egyházfőknek, és egyikük sem jelezte, hogy elégedetlen lenne az összeggel. Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke a Krónikától értesült a kormányhatározatról. Az összeg alacsonynak tűnik. Sem ő, sem az Erdélyi Református Egyházkerület főjegyzője, Kató Béla, sem a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye általános helynöke, Potyó Ferenc nem tudott arról, hogy a kormány előzőleg konzultált volna erről az egyházakkal. /Gazda Árpád: Kényszerbérlet aprópénzért. = Krónika (Kolozsvár), febr. 24./
2004. február 24.
Nagyváradon hét tagú testület jött létre Biró Rozália alpolgármester vezetésével, amely a nyugdíjasok sokrétű problémáin szeretne változtatni. A testület tagja Wéber Csilla pszichológus, a PKE pszichológia tanszékének vezetője, Pásztai Ottó, a Premontrei Öregdiákok Egyesületének elnöke, Szombati-Gille Ottó rendező, Budaházy István, a vasutaskórház korábbi főgyógyszerésze, Fazekas Mihály és Kiss László Attila a nyugdíjasok szövetségétől. Nyugdíjas klubokat akarnak. Az első találkozási lehetőség február 27-én lesz. A rendezvény mottója: Add, a kezed!" Első lépésben kérdőívek segítségével próbálnak reális képet alkotni a nyugdíjasok problémáiról. /(Balla Tünde): Add a kezed! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 24./
2004. február 24.
Székely Ervin parlamenti képviselő több mint egy esztendeje indította útjára „Nagyvárad szenátora" című sorozatát, amellyel célja, hogy a magyarságért legtöbbet munkálkodó váradiakat egy-egy beszélgetős esten megismertesse a város lakosságával. Nagyvárad új szenátorai, Jakobovits Márta és Jakobovits Miklós képzőművész házaspár arról az értékmentő és értékteremtő lelki többletről osztották meg gondolataikat, ami tartalmilag átformálja az életet és emberként, magyarként, erdélyi magyarként tanít meg harmóniában lenni önmagunkkal és az örökké formálódó univerzummal. Jakobovits Márta kerámikus, Jakobovits Miklós pedig festőművész. /(Balla Tünde): Az elbóvlisodott világban hűnek maradni értékeinkhez. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 24./
2004. február 24.
Tízosztályosra nőtt a kötelező oktatás, ezentúl tíz év alatt tanítják meg azt a tananyagot, amit eddig nyolc év alatt tettek, és több idő jut az ismétlésre, begyakorlásra. Ezt vetíti előre az I–II. osztályok jóváhagyott új tanterve, és minden bizonnyal ilyen irányú lesz a változás a IX. osztályos tantervekben is, melyek még nem készültek el. A szovátai tanácskozás résztvevői megállapíthatták, a kezdő osztályoknak új tankönyveket lehet írni, csakhogy amíg ez az I–II. osztályok számára már most elkezdhető, tanterv hiányában a IX. osztályok számára csak 2005-re készülhetnek el. A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége /RMPSZ/, az oktatási minisztérium kisebbségi főosztálya, az Erdélyi Tankönyv Tanács (ETT) képviselői, valamint Kovászna és Hargita megye főtanfelügyelői a múlt héten áthidaló javaslatokat fogalmaztak meg a szovátai Teleki Oktatási Központban tartott megbeszélésükön. Felkérés született az elemi osztályok tankönyveinek megírására, a IX. osztályokban pedig ősztől a meglévő magyar tankönyveket használják, de követik a tantervi módosításokat. Szó volt az érettségi és a pedagógusok versenyvizsgája versenytételeinek magyar nyelvre fordításáról is. A tavalyi tapasztalat azt igazolja, a tételek Bukarestben történő fordítása szakmailag nem kielégítő, a helyben fordítás ellenben bevált a pótérettségin, ezért idénre is ezt a változatot javasolják. Kovászna és Hargita megye főtanfelügyelői felajánlották, hogy mindkét országos vizsgára e két tanfelügyelőség szervezésében fordítják le a tételeket, és megfelelő biztonsági feltételek mellett továbbítják azokba a megyékbe, ahol magyar nyelven vizsgáztatnak. /(fekete): Most lépjenek a magyar tankönyvírók. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 24./
2004. február 24.
Negyvenéves fennállásának megünneplésére készül Temesvár és a megye egyetlen női kamarakórusa, a Carmina Dacica. Tizennyolc esztendeje a karmesteri pálca Tóth Flóra kezében van, vezetésével a nemzetközi mezőnyben is sikereket ért el az együttes. Tóth Flóra 1972-ben, a kolozsvári Gheorghe Dima Konzervatórium végzőseként került Temesvárra, a zeneművészeti líceum tanárának. Kezdettől írt a helyi magyar napilapban. Előzőleg már néhány zenekritikája és novellája látott napvilágot az Utunk irodalmi hetilapban. Tóth Flóra azóta is a helyi zeneművészeti líceumban tanít és zenei asszisztens a Zenei Karon. Közben különböző együttesek kérik meg, hogy lépjen fel zongorakísérettel. Tóth Flóra kamarakórusa először 1990-ben lépett fel a debreceni nemzetközi Bartók Béla Fesztiválon, ahol egyes énekszámokat magyar nyelven szólaltattak meg. Felléptek már Németországban, Franciaországban, Hollandiában, Szlovákiában, Ausztriában és többször meghívták őket Magyarországra is. Férje és fiai is zenészek. /Pongrácz P. Mária: Muzsikáló világ. Beszélgetés Tóth Flóra karnaggyal. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 24./
2004. február 24.
Elhunyt 91. évében a magyar irodalmi- és sajtóélet egyik nagy öregje, Kenyeres (1947-ig családi nevén Gutbrod) Pál. /sz. Arad, 1913. aug. 31./ Kenyeres Pál asztalosmunkásként kapcsolódott be a Magyar Népi Szövetség tevékenységébe, majd 1948-tól 1952-ig a Romániai Magyar Szó helyettes főszerkesztői tisztét töltötte be. Ezekben az években kapcsolódott be az újjászerveződő erdélyi magyar sajtóéletbe és irodalomba. Aradra hazatérése után nyugdíjazásáig a fogyasztási szövetkezetekben dolgozott, de gyakran publikált a helyi sajtóban, az Utunkban és a Művelődésben. Aradon a Tóth Árpád Irodalmi Kör egyik alapító tagja, hosszú évekig elnöke, s a fiatal tehetséges tollforgatók szellemi atyja volt. A Kör két antológiájából az 1982 napvilágot látott Önarcképet szerkesztette. Az 1950-ben kiadott Ünnepi műszak és az Acélfal, valamint A győzedelmes esztendő című önálló kötetein kívül 1999-ben és 2000-ben az Aradi Kölcsey Egyesület a Magamat nyugtató és Kincskeresés címmel két verseskötetét is megjelentette. /Puskel Péter: In memoriam Kenyeres Pál. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 24./
2004. február 24.
Erdélyben a magyar szobrok és emlékhelyek rongálása, meggyalázása nem csak mostanában jellemző cselekedet. Erről tanúskodnak azok a cikkek, tudósítások, melyek a Brassói Lapok hasábjain jelentek meg 1925 és 1934 között. Ebből idézett az Erdélyi Napló. Az aradi Szabadság téren 1925-ben lebontották a tizenhárom aradi vértanú szobrát. Akkor Barabás Béla dr., volt országgyűlési képviselő kijelentette: A magyar kormány sajnos elhanyagolta ezt a kérdést, vagyis nem nézte azzal a kötelességtudattal, melyet ez az ügy megérdemelt volna, és az emlékművet a tűzoltólaktanya udvarán felépítendő deszkaketrecben helyezik el. (1925. júl. 5.) Románia csak ellenértékért hajlandó átadni Magyarországnak a ledöntött erdélyi szobrokat. A román hatóságok, mint ismeretes, egy csomó emlékművet lebontottak: Aradon így a tizenhárom vértanú szobrát, a segesvári Petőfi-szobrot és egyéb emlékművek közül a millenniumi oszlopot is. Eddig a román kormány a békeszerződés értelmében átadta Magyarországnak az eltávolított emlékműveket. Most azonban elhatározta, hogy ezeket a szobrokat csak akkor adják ki, ha cserébe kiszolgáltatja Romániának az ott őrzött román vonatkozású műkincseket. Homan Bálint, a Nemzeti Múzeum igazgatója kijelentette, hogy a budapesti Nemzeti Múzeumban egyetlen román vonatkozású ereklye vagy műkincs sincsen, így a Nemzeti Múzeum semmit sem tud kiszolgáltatni. Ezért a magyar kormány erélyesen visszautasít minden román követelést. (1926. jan. 13.) Eltűnnek a magyar szobrok és emlékművek. Egy rövid kimutatás a pusztításokról. 1. Aradon: a Kossuth Lajos-szobor mellékalakjait hat tüzérkocsihoz kötve rántották le, majd az egész szobrot összetörték. Ugyancsak itt megcsonkították Csiki Gergely szobrát, Zala György remeke, a Vértanú-szobor pedig a városi lovarda raktárában található. 2. Nagyszalontán: Kossuth Lajos életnagyságú szobrának nyakához kötelet erősítettek és lovakkal lerántották. 3. Nagyváradon: Szigligeti Ede és Szent László szobrait rejtekhelyre szállították. 4. Zsombolyán: Kossuth Lajos szobrát dinamittal felrobbantották. 5. Nagyszentmiklóson: Révai Miklós mellszobrát leszerelték s helyére Eminescu költő szobrát helyezték el. 6. Karánsebesen: Erzsébet királyné szobrát megcsonkították. A következő helységekben is tűnnek el a szobrok: Kolozsváron, ahol az Erzsébet-szobor fejét leütötték, Marosvásárhelyen a szobor fejét egy nyirkos pincében helyezték el, Temesváron a hadapródiskola udvaráról vitték el a szobrot, eltávolították még Ferencz József szobrát is. 7. Buziásfürdőn: A Trefort-szobor tűnt el. 8. Déván: A vértanúhalált halt első unitárius püspöknek, Dávid Ferencnek szobrát ledöntötték és darabokra törték. 9. Szinérváralján: Kossuth Lajos szobrát megcsonkították. 10. Boksabányán: A honvédemléket megrongálták, a főalakok fejét letörték. 11. Nagykárolyban: A hat méter magas Kossuth-szobrot pusztították el. Hurkot kötöttek nyakába és lovakkal lerántották. 12. Szatmáron: Elpusztították a 22 láb magas Kölcsey-szobrot és a humanista Kiss Gedeon szobrát. 13. Kolozsváron: A fából faragott Kárpátok őrét a katonák széjjeldarabolták. Egyedül Mátyás király szobrának kegyelmeztek meg azzal, hogy Mátyás román származású volt, aki csak kalandos diplomáciával akadályozta meg, hogy Erdélyt Romániához csatolják. 14. Nagyenyeden: A labancok ellen harcoló tíz nagyenyedi diák emlékoszlopát megcsonkították. 15. Marosvásárhelyen: Kossuth Lajos, Bem apó, II. Rákóczi Ferenc és a Szabadság-szobrot ledöntötték. A kultúrpalota remek mozaikjait, magyar tárgyuk miatt, kikaparták. A 48-as hazafiak emlékét megcsonkították. 16. Nyárádszeredán: A Bocskai-szobrot döntötték le. 17. A fehéregyházi csatatér honvédemlékét megcsonkították, mely alatt Petőfi Sándorral együtt 150 honvéd alussza örök álmát. 18. Sepsiszentgyörgyön: A honvédemlékeket lebontották, Gábor Áron szobrát megcsonkították. 19. Nagyszebenben: A Bem-szobrot eltávolították, a Petőfi-reliefet megrongálták. 20. Baróton: A szabadságharc emlékoszlopát megcsonkították. 21. Madéfalván: A székely emlékoszlopot megcsonkították. 22. Székelyudvarhelyen: A Vasszékely-szobrot elpusztították. És így lehetne tovább folytatni a rombolásokat. (1930. aug. 15.) Szilágysomlyón a Hősök emlékoszlopáról lerombolták a turulmadarat. A szilágysomlyói hősök emlékművén egy turulmadár van. Ezt a szobordíszt február 23-án éjszaka ismeretlen tettesek a szoborral lerombolták. Reggelre a megcsonkított szobron ott lengett a román lobogó. (1933. júl. 28.) Nagykárolyban ismeretlen tettesek lefűrészelték a nagykárolyi Kölcsey-szobor fejét. (1934. szept. 1.) Désen a lebontott Turul-emlékmű helyén a város szobrot akar emelni Mihali Tivadarnak. (1934. aug. 8.). /Szakács János: Az erdélyi szobrok sorsa. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 24./
2004. február 24.
Az Erdélyi Szövetség, a Hunyadi Szövetség, a Kárpátaljai Szövetség és a Rákóczi Szövetség aggodalommal értesült arról, hogy az állami költségvetés hiányának mérséklését célzó tervezett intézkedések sorában az illetékesek fontolgatják a határon túli magyarság költségvetési támogatásának csökkentését. – Ezért fogalmazták meg segélykiáltásukat, nyilatkozatukat. "N Y I L A T K O Z A T Az Erdélyi Szövetség, a Hunyadi Szövetség, a Kárpátaljai Szövetség és a Rákóczi Szövetség aggodalommal értesült arról, hogy az állami költségvetés hiányának mérséklését célzó tervezett intézkedések sorában az illetékesek fontolgatják a határon túli magyarság költségvetési támogatásának csökkentését. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy már 2003-ban is számos területen csökkent a határon túli magyarság költségvetési támogatásának reálértéke, hiszen például az Illyés Közalapítvány kerete az előző évhez képest nem változott és ugyanez érvényes a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem támogatási keretére is, a határon túli magyarság ügyében tevékenykedő hazai civil szervezetek költségvetési támogatása pedig abszolút értékben is kevesebb lett. A legutóbbi népszámlálási adatok azt mutatják, hogy az elmúlt évtizedben a szomszédos országokban élő magyarok száma és a magyarság számaránya jelentősen, egyes országokban drámaian csökkent. A csökkenés egyik fontos tényezője az asszimiláció. Ennek lassítása, megállítása csak akkor lehetséges, ha a határon túli magyarság kulturális intézményeinek működtetését, a magyar tannyelvű oktatási intézmények versenyképességének megőrzését az anyaország hathatósan segíti, ha a kedvezménytörvény keretében nyújtott oktatási-nevelési támogatást az óvodától az egyetemig a magyar családok minden szomszédos országban megkapják. A támogatásnak akár csak egy-két évre szóló visszafogása, főként az iskolák és a magyar oktatási-nevelési intézményekbe beiratkozó diákok támogatásának csökkentése az asszimiláció felgyorsulásához vezet. Szövetségeink ezért azt kérik az illetékesektől, hogy a határon túli magyarság közvetlen költségvetési támogatását reálértékben az eddigi szinten őrizzék meg és a Nemzeti Civil Alapprogram kialakítása során gondoskodjanak arról, hogy a határon túli magyarság szolgálatát fő feladatként végző magyarországi civil szervezetek a tevékenységükhöz szükséges költségvetési támogatást az e célra elkülönítendő keretből megkaphassák. Lipcsey Ildikó, az Erdélyi Szövetség elnöke, Pecze Ferenc, a Hunyadi Szövetség elnöke,    Katona Tamás, a Kárpátaljai Szövetség elnöke,   Halzl József, a Rákóczi Szövetség elnöke" /OS – Országos Sajtószolgálat, febr. 24./
2004. február 25.
Magyarkecelen az elmúlt hét végén ismeretlen tettesek a református temetőben 22 sírkövet döntöttek le. Vicsai Ferenc, a falu református lelkipásztora elmondta, nem ez az első eset, amikor meggyalázzák a református temetőt. Néhány évvel ezelőtt több sírkövet borítottak fel a randalírozók. Számuk összesen legalább 40-50-re tehető. Azonosítottak ugyan 10-12 roma gyereket – mindegyikük kiskorú, tehát nem perelhető –, de nem sikerült felderíteni felbujtóik személyazonosságát. A lelkipásztor nem tartja valószínűnek, hogy a gyerekek saját kezdeményezésre tették volna mindezt. A majdnem fele-fele arányban magyarok, illetve románok lakta faluban mindkét közösség elítéli a történteket. /Józsa László: Újabb sírgyalázás a református temetőben. Nem azonosították a tizenéves tettesek felbujtóit. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./ Sírgyalázás történt, nem először, Magyarkecelben. Az állítólagos tetteseket, a tíz éven aluli, illetve alig tizenéves kiskorúakat a rendőrség előállította, de tehetetlen velük szemben. Hasonló esetekben az okozott kárt a kiskorú szüleinek kell megtérítenie. A temetőrongálás, a sírgyalázás előfordult az elmúlt években is. Legutóbb 22 sírkövet döntöttek ki az állítólag kiskorú tettesek, de kérdéses, hogy valóban azok voltak-e, hiszen betonvassal rögzített súlyos köveket borítottak fel. A vandalizmus nyugtalanítja az embereket. /Fejér László: Ismétlődő sírgyalázások. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 25./
2004. február 25.
Magyarországnak az Európai Unióhoz (EU) történő csatlakozását követően a szomszédos ország esetében is alkalmazzák a román kormány által 2001. okt. 25-én elfogadott 144-es számú sürgősségi kormányrendeletet. A jogszabály a román állampolgároknak az EU tagállamokba való utazása esetén szabott feltételeket. A kormány sürgősségi rendeletét a parlament a 2002/177-es számú törvénnyel fogadta el. Az intézkedést a román hatóságok a nyugati államok által Romániával szemben bevezetett vízumkényszer feloldása érdekében hozták. Május elsejétől a Magyarországra utazás esetén a román állampolgároknak az Európai Unió országaiba történő beutazás feltételeinek kell hogy eleget tegyenek. Meghívó hiányában a román állampolgároknak egészségügyi biztosításra, menettérti jegyre vagy a gépkocsi zöldkártyájára, illetve megfelelő mennyiségű valutára van szükségük. Magyarország EU-tagságát követően ez napi 100 euró lesz, a fent említett jogszabály értelmében pedig a pénzösszeg az ott-tartózkodás minimum ötnapi költségeit kell hogy fedezze. Amennyiben nincs meghívónk, május elsejétől Magyarországra utazás esetén is 500 eurót kell felmutatnunk a román határőröknek. Szentpéteri István, kolozsvári főkonzul-helyettese elmondta, hogy ezek az intézkedések minden EU-tagország számára hasonlóak, így a májustól az unióhoz csatlakozó Magyarország sem kerülheti meg. /Kiss Olivér, Köllő Katalin: Május elsejétől szigorúbb határátlépés Magyarországra. Meghívó hiányában ötszáz eurót kell felmutatnunk. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 25./
2004. február 25.
Február 23-án nem Adrian Paunescu szenátor intézett vehemens kirohanást a romániai magyarság és az RMDSZ ellen, hanem régi harcostársa, George Pruteanu, jelenleg nagy-romániás szenátor, aki ezúttal Markó Bélát vette célba. Közölte, „borzalmas" jelenségről szándékozik szólni: Markó Béla a legutóbbi SZKT-én kijelentette, hogy az RMDSZ célja az autonómia. Pruteanu azt állította, hogy az RMDSZ olcsó színjátékot űz, mert legyen bár szó radikálisokról vagy mérsékeltekről, az autonómia kérdésében egy húron pendülnek. Markó Béla leszögezte: céljuk közös. Az autonómia Pruteanu szerint aljas szándékot rejt magában: Románia föderalizációját. Pruteanu emlékeztetett, néhány évvel ezelőtt Csapó József szenátor egy saját elképzelésű, középkori államformát akart kiharcolni, saját himnusszal, zászlóval, rendőrséggel. Markó Béla követelései sem esnek messze Csapó József elképzeléseitől – nyilatkozta ki Pruteanu –, végső soron mindketten Románia kettéosztását szeretnék. Markó a kis lépések politikáját folytatja, Pruteanu példaként említette, hogy Marosvásárhelyen az Orvostudományi Egyetemről száműzni akarják a román nyelvet oly módon, hogy speciális helyeket különítenek el a magyarok számára. Újabb „szörnyűségnek" nevezte, hogy ilyen kiváltságokat élveznek majd azok, akiknek egyetlen érdeme, hogy nem tudnak románul. Markó Béla válaszolt, érvekkel verte vissza Pruteanu kirohanását. Látszik, hogy közelednek a választások, mert Pruteanu szenátor úgy érezte, meg kell tennie hűségnyilatkozatát a román nemzetnek, mondta Markó. Hozzátette: csak azt nem hiszi, hogy a hűség kifejezése lenne az, ha valaki magyarellenes kirohanásokat intéz a szenátusban. Markó Béla kiemelte, hogy az SZKT-n elfogadtak egy nyilatkozatot, miszerint az RMDSZ továbbra is támogatja Románia európai integrációját, a tárgyalások folytatását. Az autonómiával kapcsolatban pedig Markó Béla így fogalmazott: különböző autonómia-formák már-már Romániában is elfogadottak. Beszélhetünk az egyházi autonómiáról, a helyi autonómiáról, és azt a Helyi Autonómia Európai Chartáját Románia is ratifikálta. Markó Béla ezzel zárta beszédét: „A kisebbségek autonómiája szerintem két elven alapszik: egyfelől résztvenni minden olyan döntésben, amelyben a kisebbségek érdekeltek, másrészt pedig ők hozhassák meg azokat a döntéseket, amelyek csakis őket érintik. Hogy ez milyen formákat ölt a kultúrában, oktatásban, közigazgatásban, az a helyzettől függ. Ezt csak a többséggel párbeszédet folytatva lehet kialakítani. Hosszú távon változást csak úgy érhetünk el, ha többséget meggyőzzük, fogadja el és szavazza meg a javaslatainkat." /Béres Katalin: Parlamenti tudósítás. Az autonómiáról, kétféleképpen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 25./
2004. február 25.
Egyre jobban kiéleződik a helyzet Nagyváradon az RMDSZ és a Magyar Polgári Szövetség között a polgármesterjelölt-állítás ügyében. Február 23-án Hétfő az nagyvárad-olaszi RMDSZ-választmány feloszlott, miután miután a dr. Kóródi László vezette kilenctagú testület hat tagja az elnökkel együtt lemondott eddigi tisztségéről; a többi három tag tartózkodott a szavazástól. Kóródi László szerint a mostani RMDSZ immár nem ugyanaz a szervezet, amelyikbe 1990-ben beiratkoztak. Kóródi a nagyváradi Magyar Polgári Egyesületnek is alapító tagja. Egy másik nagyváradi körzetben pedig ultimátumot adott az RMDSZ megyei vezetőségének: amennyiben február 27-ig nem egyeznek meg egy közös polgármesterjelölt állításáról az MPSZ-szel, testületileg lemondanak. A bihari megyeközpontban mindeddig csak az MPSZ nevezte meg polgármesterjelöltjét, Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő személyében. A többi nagyváradi RMDSZ-körzetben már megtörténtek a jelölések. /Lukács János: Ultimátum a közös polgármesterjelöltért. = Krónika (Kolozsvár), febr. 25./
2004. február 25.
Tizenkilenc Kárpát-medencei és észak-amerikai helyszínen tartottak a múlt hét végén 24 órás felolvasómaratont Wass Albert műveiből. A szervező Erdélyi Magyar Ifjak és a Kárpátok Népe Egyesület az író rehabilitálását és műveinek a tantervbe való felvételét kívánta elérni, illetve céljuk volt, hogy Guinness-rekordot döntsenek. A Maros megyei művelődési felügyelőség vezetője "bizonyítékokat gyűjt" arra vonatkozólag, hogy a felolvasás "bűntény-e" vagy csupán a "kihágás" kategóriájába tartozik, a megyei rendőr- felügyelőség pedig hivatalból indított eljárást az "ügyben". Vasile Cotoara rendőrparancsnok szerint ugyanis Wass Albert háborús bűnös, és a háborús bűnösök érdekében folytatott propagandáért, magánszemélyek esetében hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetés is kiszabható. Dr. Kelemen Atilla képviselő, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke, az RMDSZ marosvásárhelyi polgármester-jelöltje rámutatott, ahogy közelednek a választások, a szélsőséges nacionalizmus kártyáját mindig kijátsszák Maros megyében, Romániában. Ezúttal rendőrségi segédlettel. Vasile Cotoara nem volt ilyen buzgó, amikor Antonescut méltató rendezvények sorozatát szervezték. A kommunista időkre emlékeztető módszerekkel figyeltették, filmeztették a felolvasóestet. Kelemen szerint ez megengedhetetlen. Az RMDSZ a történteket jelezni fogja az SZDP felsőbb szerveinek, mert megengedhetetlen, amit buzgó funkcionáriusok művelnek Wass Albert ürügyén. /Mózes Edith: Dr. Kelemen Atilla: Wass Albert nevét arra használják egyesek, hogy megosszák a román, illetve a magyar lakosságot. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 25./