Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Gușă, Ana Maria
57182 tétel
2004. március 17.
A Bukaresti Magyar Kulturális Központ szervezésében márc. 16-21. között FILM.DOK – Magyar-Román Dokumentumfilm-Fesztivál színhelye Sepsiszentgyörgy. A szervezők bevallása szerint „a fesztivál célja a szorosabb kapcsolat kialakítás a magyar és román film- és televíziós szakma között". Az előzsűrizésen az elmúlt tíz évben készült 158 dokumentum- és portréfilmből 59 maradt versenyben. A zsűri elnöke Gulyás Gyula rendező (Budapest. A fesztivál megnyitója márc. 17-én lesz, majd Sára Sándor Sír az út előttem c. dokumentumfilmjét vetítik. /(Éltes Enikő): Film.dok – fesztivál Sepsiszentgyörgyön. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./
2004. március 17.
Az 1991-ben létrehozott Szabad Sajtó-díjat minden év márc. 15-én – hagyományosan a budapesti Pilvax kávéházban rendezett ünnepségen – adja át a Szabad Sajtó Alapítvány. Az idei díjazottak: a Magyar Televízió Provokátor című műsorának szerkesztősége, Máthé Éva, a Romániai Magyar Szó marosvásárhelyi munkatársa, Nagy N. Péter, a Népszabadság rovatvezetője és Teleki József, az Új Néplap (Szolnok) újságírója. Földes György történész, a Politikatörténeti Intézet igazgatója, az alapítvány kuratóriumának elnöke méltatta a kitüntetetteket. Máthé Éva méltatásakor kiemelte sokrétű – írott és elektronikus sajtóban kifejtett – újságírói tevékenységét, következetes kiállását az erdélyi magyarság jogainak érvényesítéséért. „Szép dolognak tartom, hogy végre nem elit publicistákat, főszerkesztőket díjaztak – hangsúlyozta Máthé Éva –, hanem olyanokat, akik hosszú idő óta, kitartóan és bizonyos színvonalat képviselve teljesítenek, vagy nóvumot hoztak.” „Szerintem az újságírónak bírálnia is kell, és mindig a hatalmon lévőket. Én nem mondanék le erről sem Erdélyben, sem Magyarországon." /(Guther M. Ilona): Máthé Éva, lapunk munkatársa Szabad Sajtó-díjat kapott. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./
2004. március 17.
Márc. 13-án Nagykárolyban bemutatták Sróth Ödön legújabb Ráhangolódás – Párizsi morzsák című verseskötetét. A könyv Az orosházi Helios Alapítvány kiadásában látott napvilágot, borítóját Gnandt István Nagykárolyból elszármazott, Németországban élő grafikus készítette. Kovács Éva és Szugyiczky István szatmári színművészek a kötetben olvasható verseket tolmácsoltak, fellépett a Collegium régizenekar, majd a jelenlévők a Provinciart művészeti csoport hat tagjának – Vénig Lászlónak, Lázin Csabának, Lendvay Zoltánnak, Virginia Piscoreannak, Erli Mária Tündének és Gnandt Istvánnak – a terem falán elhelyezett alkotásait is megtekinthették. /(boros): Hármas művészeti seregszemle. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 17./
2004. március 18.
A biztos szavazók 41 százaléka a kormánypártra, 30 százaléka az NLP–DP szövetségre, 14 százaléka a Nagy-Románia Pártra, 6 százaléka pedig az RMDSZ-re szavazna, amennyiben következő vasárnap lennének a választások, olvasható a CURS legújabb felmérésében. Ennek ellenére a megkérdezettek 72 százaléka, tehát az SZDP-re szavazók 42 százaléka is úgy nyilatkozott: Romániának politikai váltásra van szüksége. /Politikai változás szükséges. Ennek ellenére a lakosság 41 százaléka az SZDP-re szavazna. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./
2004. március 18.
Gheorghe Funar polgármester szerint Magyarország fegyvereket csempész Romániába, ahol a magyar titkosszolgálatok e tevékenysége miatt polgárháború fenyeget. A The Daily Telegraph márc. 17-i számának idézete szerint a városvezető azt mondta: a magyarok "1100 éve ellenségei a románoknak ma egyetlen céljuk Nagy-Magyarország megteremtése". Funar szerint a magyar titkosszolgálatok "aktívabbak (Romániában), mint valaha, és félkatonai feladatokra képeznek ki fiatalokat". Azt állította: a magyar szolgálatok "jelentős mennyiségű fegyvert és robbanószert hoztak be, bármelyik pillanatban várhatjuk egy jugoszláviai mintájú polgárháború kitörését". A tekintélyes jobboldali brit napilap kommentárja szerint a Funarral készített interjú is jelzi azokat az okokat, amelyek miatt Románia "nem lesz jelen a partin", amikor május 1-jén az EU hivatalosan megnyitja kapuit az új tagok előtt. A lap szerint az ilyen pánikkeltés a 90-es évek elején bevett szokás volt Kelet-Európában, ahol a radikális erők a balkáni mintát követve gyűlöletet terjesztettek, a határok kiigazítását és történelmi számlák rendezését követelve. Csaknem másfél évtized elteltével azonban ez a stílus már nincs divatban. Kolozsvárott azonban csakúgy, mint más romániai nagyvárosokban, a helyi gazdaság romokban hever, a korrupció járványos méreteket ölt. A helyi hatóságok eközben politikai és pénzügyi tőkéjük jelentős részét "lázas nacionalista képtelenségekre" fordítják; Kolozsvár központjában még a szemétgyűjtők is román nemzeti színekben pompáznak, a "magyar uralom alatt" kiépített főteret pedig régészeti kutatások címén felásták – írta a brit lap. Az elemzés szerint Románia állami pénzügyei alig átláthatók, a kormányt homályos közbeszerzési pályázatok miatt rendszeres bírálatok érik, és virágzik a külföldre irányuló csecsemőkereskedelem. Egyes területeken még visszafejlődés is észlelhető: a román sajtót, amely a 90-es években alapvetően szabad – bár meglehetősen kaotikus – volt, mára jórészt elhallgattatták. A kormány az adóhátralékok behajtásával fenyegetőzve biztosítja a neki tetsző sajtóhangvételt – írta a The Daily Telegraph. /Magyarország miatt polgárháború fenyeget Romániában? The Daily Telegraph. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./
2004. március 18.
Az igazságügyi és helyhatósági intézményekhez egyaránt panaszt nyújtott be a Nagy-Románia Párt (PRM) Arad megyei szervezete, amelynek vezetői a Szabadság-szobor visszaállítása érdekében tett lépések törvénytelenségét igyekeztek bebizonyítani. Éjjel ismeretlen tettesek „Gyilkosok emlékműve” és hasonló feliratokkal festették tele Aradon a munkatelepet elkerítő pannókat. /Gujdár Gabriella: Panaszt tett a PRM. A Szabadság-szobor visszaállításának kivizsgálását kérik. = Krónika (Kolozsvár), márc. 18./
2004. március 18.
Marosvásárhelyen a Kornisa sétány egyik tömbházának nyolcadik emeleti erkélyéről vétette le a rendőrség a piros-fehér-zöld zászlót. Szilágyi Nándor első éves orvostanhallgatót két román nemzetiségű szomszédja jelentette fel. A székelyföldi fiatalember elmondta, otthon, Gyergyócsomafalván minden évben kitette a magyar zászlót, és úgy érezte, március 15-én Vásárhelyen is joga van az ünnepléshez. A zászló közel tíz órán keresztül lobogott, amikor két rendőr javaslatára Szilágyi Nándor levette azt. /Krónika (Kolozsvár), márc. 18./
2004. március 18.
Márc. 15-én Szovátán a Petőfi-szoborhoz vonuló tömegben két egyetemista diák, szovátai lakosok, egyikük piros-fehér-zöld, a másikuk fekete alapon fehér, nagy Magyarország, benne ugyancsak fekete, jelenlegi Magyarország zászlókkal vonult. Az út szélén álló csendőrök a két diákot kiszólították a tömegből. A tömeg nem engedte, hogy a két fiút elvigyék, így kiabálás kezdődött. Látva a körülöttük megszaporodott tömeget egy kivételével a csendőrök odébbálltak. Az egyedül maradt csendőr hol románul, hol pedig magyarul tovább folytatta a veszekedést, és kitépte az egyik piros-fehér-zöld zászlót a diák kezéből. Megjelent az alpolgármester. A csendőrökkel folyó vita közben elmagyarázta nekik, hogy ez egy rendőrségen bejelentett rendezvény, semmi joguk senkivel kötekedni. /Tóth Csaba, Szováta: Csendőrök magyar zászló ellen. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 18./
2004. március 18.
Megdöbbentő, ami ma a Magyar Írószövetség körül és az írószövetségben történik – írta a barátaihoz, írótársaihoz intézett levelében öt erdélyi magyar író, arra kérve "minden bent és kint lévőt", hogy fékezzék magukat, ne hallgassanak "rossz tanácsadókra" és állítsák meg az írószervezetet fenyegető "veszélyes folyamatot". A Levél Erdélyből, 2004 márciusában című szöveg öt aláírója – Gálfalvi György Marosvásárhelyről, Gálfalvi Zsolt Bukarestből, Horváth Andor, Kántor Lajos és Lászlóffy Aladár Kolozsvárról – "határokon innen és túl" élő és alkotó írótársaikhoz, barátaikhoz szólva emlékeztettek rá, hogy "a megalázás, a megosztottság, a gyanakvás és a nyomában járó gyűlölködés évtizedei után, 1989-ben, 1990-ben" sokan hitték azt, hogy kiderül felettük is az ég. "A külső és belső felszabadulás örömét azonban fokozatosan az új helyzet súlyos konfliktusokban megnyilvánuló dilemmái váltották fel. Ami számunkra meglepő és józanító volt: ez nem csupán magyar-román (magyar-szlovák, magyar-szerb, magyar ukrán), hanem magyar-magyar viszonylatban is megnyilvánult. Növekvő aggodalommal vettük tudomásul, hogy az ezredfordulón egy ilyen világban kell élnünk" – állapították meg a levél aláírói, akik már nem tudják elfogadni, hogy "a magyar írótársadalmon belül nem érvényesülhet a szakmai érdekközösség minimuma". A Magyar Írószövetség "múltjában voltak történelmileg jelentős szakaszok, mozzanatok", az írószervezet éppen a "közös érdekek képviseletében nyerte el értelmét". A Magyar Írószövetségnek ma is ezt kellene jelentenie a magyar írók számára – bárhol éljenek is, bármilyen politikai, társadalmi és esztétikai nézeteket valljanak. Éppen ezért megdöbbentő számukra, ami ma a Magyar Írószövetség körül és az írószövetségben történik. "Az egymásnak feszülő, minden irányból szított indulatok ("a meg nem gondolt gondolat") eljelentéktelenedéssel, sőt széthúzással fenyegetik azt az írószervezetet, amelyben több mint egy évtizede mi is otthon érezhettük magunkat. Arra kérünk minden bent és kint lévőt, fékezzük magunkat, ne hallgassunk rossz tanácsadókra – állítsuk meg a veszélyes folyamatot. Ez a magyar irodalom és talán az egész magyar társadalom érdeke" – szögezte le levelében az öt erdélyi magyar író. /Erdélyi magyar írók levele a Magyar Írószövetségért. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 18./
2004. március 18.
Az utóbbi években Szatmár megye svábok által lakott településein olyan könyvek jelennek meg, amelyek szerzője, Ernst Hauler minden, ezen a tájon a szatmári svábokat valaha ért vélt vagy valós sérelmet a magyarok nyakába varr. A Hauler úr által sorozatban erre a kaptafára gyártott "művek" legfrissebb példánya: A szatmári svábok árnyéka. "Passau 2003, Editura Bion Satu Mare, Szatmármegyében élt svábok emlékére, A szerző kiadása”. Kapható Szatmáron, Németországban a szerző címén, Passauban. A mostani recenzió szerzője, Boros Ernő régen felfigyelt Ernst Haulerre, a Szatmári Friss Újság 1997. nov. 7–i számában Ernst Hauler: a sváb Funar címmel art róla, melyre több német ajkú szatmári sváb is írásban reagált. Boros Ernő most saját cikkéből közölt részleteket, majd a visszhang–levelekből. 1997-ben megírta, hogy a sváb Funart Ernst Haulernek hívják. Hauler botcsinálta történész. A szatmári svábok egyike üdvözölte Boros Ernő írását: Végre akadt valaki, aki meg merte írni a valóságot. Haulerből csöpög a fajgyűlölet mérge. Hauler falujában, Nagymajtényban, alig beszéltek svábul. Hauler németül csak Nagykárolyban tanult meg. A sváb levélíró hozzátette: láttam Haulert a Hitlerjugend uniformisában... Hauler 1971–től kezdődően a Német Nemzetiségű Dolgozók Tanácsának volt a Szatmár megyei elnöke. Egyébként Hauler Romániát útlevéllel hagyta el, nem pedig a zöldhatáron át. És ki kapott annak idején útlevelet? /Boros Ernő: Haulerül szólva. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 18./
2004. március 18.
Több mint nyolcszáz kötetnyi szépirodalmi könyv jutott el a magyar lakosságú Szilágyfőkeresztúrba, a többségében románok lakta Cigányiból. Községközpont lévén, Cigányi könyvtára a korábbi évtizedekben gyarapodott, köztük magyar nyelvű könyvekkel is, amelyeket érthetően a helybeliek nem kölcsönöztek ki. Szilágyfőkeresztúr tanácsosa, Tolnai Miklós lelkipásztor kezdeményezésére jutottak el a könyvek rendeltetési helyükre, ő vállalta a református gyülekezeti házban a könyvtárosi teendőket. /Könyvtár a rendeltetési helyén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18./
2004. március 18.
Markó Attila visszautasította Tőkés László püspök megállapítását, Nagyvárad márc. 15-én nem lett csatatér és frontváros. Szerinte a püspök tragédiát látott abban, hogy az RMDSZ tisztességgel meg tudta ünnepelni az évfordulót. Markót zavarja a pánikhangulat, az állandó fenyegetettség érzése, a nemzetsiratás. „A magyar ember ma már nem él egy nemzeti tragédiában.” Valóságos csatatér volt tizennégy éve Marosvásárhely. Markó kijelentette: az RMDSZ mai, sokak által szidott tárgyalásos politikájának alternatívája épp a Marosvásárhely típusú csatatér. /Markó Attila: Csatatér és frontváros. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./ Előzmény: (Balla Tünde): Tőkés szerint csatatér és frontváros lett Nagyvárad. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18.
2004. március 19.
A képviselőház 284 "igen", három "nem" szavazattal és hat tartózkodással márc. 18-án elfogadta a helyhatósági választások törvényét a választási bizottság által kidolgozott formában. A tervezetet a felsőház korábban már elfogadta. A plénum azt a módosítási indítványt is elvetette, amelyet Szilágyi Zsolt és Toró T. Tibor RMDSZ-es képviselők nyújtottak be. A kezdeményezők kérték annak a szövegrésznek a törlését, amely előírja, hogy a helyhatósági választásokon csak a parlamenti képviselettel rendelkező kisebbségek szervezetei vehetnek részt, amely szervezetek tagsági aránya meghaladja a legutóbbi népszámláláson önmagukat az illető kisebbség tagjainak valló személyek összlétszámának 15 százalékát. /Elfogadta a képviselőház a helyhatósági választási törvényt. Marad a kisebbségi szervezetek részvételének korlátozása. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 19./ A képviselőházban elsöprő szavazattöbbséggel fogadták el a választási törvényt, mely szinte lehetetlenné teszi a konkurens kisebbségi szervezetek részvételét a helyhatósági választásokon. A jogszabály szerint csak azok a kisebbségi szervezetek állíthatnak jelölteket, amelyekbe az illető kisebbség 15 százaléka vagy 25 ezer tagja beiratkozott. Ráadásul a 25 ezres küszöbszámot úgy kell teljesíteni, hogy az aláírások legkevesebb 15 megyéből származzanak, valamennyi megyében és a fővárosban legkevesebb 300 aláíró legyen. A jogszabály a jelenleg is parlamenti képviselettel rendelkező szervezeteket mentesíti a reprezentativitási kritérium teljesítésétől. A javaslatot az RMDSZ képviselőinek a többsége támogatta annak ellenére, hogy korábban szinte valamennyi rangos román emberjogi szervezet diszkriminatívnak, és súlyosan demokráciaellenesnek tartotta. A végső szavazáson csak négy rebellisnek számító RMDSZ-képviselő szavazott a törvény ellen, és hat képviselő tartózkodott. Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség elnöke elmondta, noha diszkriminatívnak tartják a törvényt, megpróbálják teljesíteni a benne támasztott követelményeket. Hozzátette, szándékukat az is megnehezíti, hogy a képviselőház más aláírási ívet szavazott meg mint a szenátus, és ezzel gyakorlatilag lenullázta az eddigi aláírásgyűjtő munkájukat. /Gazda Árpád: Igen a diszkriminációra. = Krónika (Kolozsvár), márc. 19./
2004. március 19.
Aradon a tábornokok emlékét gyalázó román nyelvű felirat /Gyilkosok parkja/ jelent meg a Tűzoltó tér kerítésén. Cziszter Kálmán, az RMDSZ Arad megyei szervezetének alelnöke szerint ez kapcsolatban áll a helyhatósági választások közeledésével. Cziszter Kálmán optimista a jövőt illetően, szerinte lecsendesednek a kedélyek. A feliratot a polgárőrség épülete mellett helyzeték el. A polgárőrök nem látták a tetteseket. /Borbély Tamás: Folytatódik a hangulatkeltés a Szabadság-szobor ellen. Lázító feliratok jelentek meg a Tűzoltó tér körül. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 19./
2004. március 19.
A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma új ösztöndíjakat alapított a határon túli magyar írók, irodalmárok részére. A tárca összesen 10 millió 800 ezer forintot oszt szét a sikerrel pályázók között. Egyénenként tíz hónapos futamidőre mintegy havi 60 ezer forintos összeget (9-10 millió lej) lehet elnyerni négy kategóriában, 6-4 alkotónak. Székely János ösztöndíjban a költészet és a drámaírás területén alkotó pályázók részesülhetnek (évente 6 fő), Gion Nándor ösztöndíjban a prózaírók (4 fő), Schöpflin Aladár ösztöndíjban az 1990 után megjelent határon túli magyar irodalmi művek értékelésével foglalkozó kritikusok (4 fő) és Benedek Elek ösztöndíjban az ifjúsági regény-, mese-, bábjáték- és gyermekszíndarab-írás területén alkotók (4 fő). A pályázatokat 11 fős kuratórium bírálja el, melynek elnöke dr. Ilia Mihály docens (Szegedi Tudományegyetem – Modern Magyar Irodalom Tanszék). /(Guther M. Ilona): Új ösztöndíjak íróknak, irodalmároknak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./
2004. március 19.
A nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen márc. 17-én Keresztény egyetem, egyetemes keresztény hagyomány, gyakorlat és jövendő címmel szervezetek konferenciát. Dr. Rókusfalvi Pál budapesti pszichológus a keresztény egyetemekről szóló előadásában kifejtette: egyre erősödnie kell a nemzet és a kereszténység közötti kapcsolatnak. Dr. Kozma Zsolt, kolozsvári teológiai professzor előadásában a keresztény szellemiség társadalomban, tudományban, művészetben való szerepét taglalta. A vitaindító előadások után kerekasztal-beszélgetések folytak arról, hogy a szekularizált világban lehet-e kovász az evangéliumot hirdető egyház, milyen pluszt adhatnak a keresztény egyetemek. Kató Béla egyházkerületi főjegyző előadásában a keresztény hátterű magyar egyetemi rendszer erdélyi felépítéséről értekezett. /(Balla Tünde): A szeretet, mint egyetemes értékhordozó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./
2004. március 20.
Varga Attila alkotmányjogász, parlamenti képviselő a vele készült beszélgetésben kifejtette, hogy a benyújtott autonómia-tervezet szakmailag megalapozatlan. A tervezet, kisebb módosításokkal, azonos a Csapó-féle autonómia-szöveggel. Varga Attila politikai baklövésnek tartja, hogy ez választási évben nyújtották be a parlamentnek, továbbá eredményt csak kitartó párbeszéd révén lehet elérni. A Szilágyi Zsolték által benyújtott tervezet csak a székelyföldi autonómiára szól, ami még a magyarságon belül is ellentétet szülhet, hisz kimarad belőle a Partium, Bánát, Máramaros, Kolozs, Beszterce és más szórványvidék. Varga Attila nem fogadja el, hogy a tervezetben olyan hatáskörök kapnak etnikai színezetet, amelyek semmiképpen nem kaphatnának /egészségügy, bányászat, vagy az energetikai ipar/. /Sike Lajos: A benyújtott autonómia-tervezet szakmailag megalapozatlan. Beszélgetés Varga Attila alkotmányjogásszal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./
2004. március 20.
A modern pszichiátria kérdései címmel kezdődött meg márc. 19-én a Philothea Klub, a Keresztény Orvosok Szövetsége és a Stúdium Alapítvány által szervezett V. Keresztény Orvosok Találkozója. A háromnapos rendezvényen a depresszióról és az öngyilkosságról tartanak előadást neves magyarországi szakemberek. Belényesi Gabriella főszervező elmondta, hogy nemcsak pszichológusokat, pszichiátereket és családorvosokat, hanem lelkészeket és pedagógusokat is meghívtak a rendezvényre. /Simon Virág: Keresztény Orvosok V. Találkozója. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 20./
2004. március 22.
Nagyváradon kétféleképpen is kommentálták az elfogadott választási törvényt. Székely Ervin RMDSZ-es parlamenti képviselő a módosításnak a magyarság szempontjából lényeges részét domborította ki, a polgármesterek első körben való megválasztását, ha a jelölt az érvényes voksok 50 százalékát plusz egy szavazatot megszerzi. Véleménye szerint ez lehetővé teszi, hogy szavazóbázisa fegyelmezett mozgósításával több elöljárói tisztséghez jusson az RMDSZ. Nagyváradon a magyarság érdekképviseletének reális esélye van a megyeszékhely vezetői tisztségének elnyerésére, magyarázta Székely Ervin. Ezzel ellentétben a Magyar Polgári Szövetség sérelmezte a kisebbségi jelöltállítást szabályozó cikkelyt /amely 25 ezer aláírás összegyűjtésére szorítja a parlamenten kívüli kisebbségi szervezeteket/. „A lehető legrosszabb és antidemokratikus, a jogállamot és a nemzetközi normákat sérti ez a törvény" – vélekedett Szilágyi Zsolt. A polgári szövetség ennek ellenére megszerzi a jelöltek indításához szüksége aláírásokat, jelezte. Szilágyi Zsolt továbbra is hajlandó volna egy ellenőrzött, nyílt előválasztáson megmérkőzni az RMDSZ jelöltjével. „A megyei RMDSZ megosztja a magyarságot, vét a magyar érdek hatékony védelme ellen" – kommentálta a helyzetet. Különféleképpen értékelték márc. 15-nek a megünneplését is. Székely Ervin hangsúlyozta az RMDSZ központi rendezvényének rangját, a 15 ezernyi résztvevőt. Sárközi Zoltán, a Nagyváradi Polgári Egyesület alelnöke, a lakosság közvetlen megszólítását vélte a polgári oldal legfőbb erejének a márc. 15-i ünnepségeken. /(Balla Tünde): Kétféleképpen a választási törvényről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 22./
2004. március 22.
Nincs két egyforma autonómiaforma Európában, a baszkok, a katalánok és a dél-tiroliak autonómiája is eltér egymástól – hangoztatta az autonómia témájában tartott hét végi nagyszalontai lakossági fórumon Székely Ervin parlamenti képviselő. Leszögezte, autonómiát kizárólag tárgyalásos úton lehet kivívni. A képviselő újfent bírálta a Csapó I. József SZNT-elnök által kidolgozott székelyföldi autonómiakoncepciót, mivel ez szerinte kizárná a nem székely nemzetiségűeket a különböző apparátusokból. Székely Ervin közölte, az RMDSZ a választások után terjeszti elő programjába 1993-ban belefoglalt autonómiatervezetét, amelyen jelenleg szakértők dolgoznak. /R. Sz.: Nincs két egyforma autonómia. = Krónika (Kolozsvár), márc. 22./
2004. március 22.
Amennyiben Dorel Popa, Arad polgármestere, illetve a PSD polgármesterjelöltje teljesíti a magyar közösséggel szemben fölvállalt kötelezettségeit, a szobor felállítását, akkor a helyi RMDSZ szövetség saját jelölt indítása helyett a kormánypárt jelöltjét támogatja a helyhatósági választásokon. Mindezt Cziszter Kálmán, az aradi RMDSZ politikai szakbizottságának elnöke a Markó Béla szövetségi elnök aradi villámlátogatását követően megtartott Arad városi jelöltállító küldöttgyűlésen jelentette ki. /Gujdár Gabriella: A PSD-t támogatnák. = Krónika (Kolozsvár), márc. 22./
2004. március 22.
Márc. 20-án tartották az RMDSZ Arad városi szervezetének jelöltállító küldöttgyűlését, amelyen a 83 küldött közül 70 jelent meg. A jelöltek bemutatkoztak, ismertették tevékenységüket. Végül Bognár Levente kapta a legtöbb szavazatot. /Balta János: Listavezető Bognár Levente. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 22./
2004. március 22.
A Sapientia Alapítvány Csíkszeredában tartott kuratóriumi ülésén leváltották tisztségéből dr. Lányi Szabolcsot, a Sapientia EMTE csíkszeredai karának dékánját, hivatali hatáskörének túllépése miatt. Egy szépvízi szennyvíztisztító komplexumra benyújtott SAPARD pályázatban Lányi Szabolcs az egyetem nevében 90 ezer eurós önrészt vállalt, ebből egy monitorizáló és kutató-laboratóriumot építenének ki. A kuratórium szerint ezzel a vállalással Lányi túllépte hatáskörét, a volt dékán viszont azt vallja, egy társfinanszírozási megállapodásra feletteseitől elvi jóváhagyást kapott. Lányi Szabolcs helyére dr. Györfi Jenőt nevezték ki dékánnak, helyettesei Gagyi József és Szabó Árpád lettek. Dr. Lányi Szabolcs leváltásáról a romániai magyar történelmi egyházak elöljáróinak március 11-i testületi ülésén elfogadott határozatban döntöttek. Az egyházi elöljárók megdöbbenésüket fejezték ki a magyarországi pénzügyi megszorító intézkedések miatt. Megkereséssel fordulnak a magyar kormányhoz annak érdekében, hogy más forrásból pótolják az egyetem idei költségvetési hiányát, és a jövő évi költségvetésben az eredeti, két milliárd forintos támogatást biztosítsák. A testület másfelől elfogadhatatlannak tartja, hogy a magyar költségvetés új beruházásokra ("például az ún. erdélyi televízió") nyújtson tetemes támogatást, "ezzel szemben ugyanakkor már jól működő, nemzetstratégiai fontosságú ügyektől – ez esetben az erdélyi magyar egyetemtől – vonjon el nagy összegeket". A határozat értelmében módosító törvénytervezetet terjesztenek a román parlament elé a felekezeti oktatás jogának az elkövetkező tanévvel kezdődő biztosítása céljából, a beterjesztést az RMDSZ parlamenti képviselői vállalják. /Leváltották a Sapientia egyetem csíki dékánját. Hatásköri visszaéléssel vádolták. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./ Lányi Szabolcs professzor tanszékvezetőként tevékenykedik továbbra is a Sapientia–Erdélyi Magyar Tudományegyetemen. /Dékáncsere a Sapientián. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 22./ Ideiglenesen két rektor-helyettest is kineveztek Bakacsi Gyula, a közgazdasági tanszék vezetője, magyarországi vendégtanár, valamint Dávid László, a marosvásárhelyi egyetem tanszékvezető professzora személyében. /D. Balázs Ildikó: Félreállítás vagy elvhűség? = Krónika (Kolozsvár), márc. 22./
2004. március 22.
A Szatmári Római Katolikus Egyházmegye fennállásának kétszázadik évfordulója alkalmából szervezett rendezvénysorozat egyik fővédnökeként látogatott márc. 21-én Szatmárnémetibe Ion Iliescu államelnök. Az elnököt és kíséretét a repülőtéren egyházi és politikai vezetők fogadták, köztük Schönberger Jenő megyés püspök, Szabó István, a Megyei Tanács elnöke, Gheorghe Ciocan prefektus, Riedl Rudolf alprefektus, Viorel Solschi polgármester és Ilyés Gyula alpolgármester. Ion Iliescu a székesegyházban vett részt az ünnepi szentmisén, amelyet Ioan Robu bukaresti érsek celebrált. A latin, román, magyar és német nyelven tartott misén Schönberger Jenő megyés püspök szentbeszédében a tékozló fiú esetéről beszélt, akit atyja nem büntetett meg vétkei miatt, hanem megünnepelte hazatérését. Ünnepi beszédében Ion Iliescu kifejtette, a római katolikus egyház jelenléte a görög katolikus egyházé mellett kapu Nyugat felé. Az államfő elismeréssel szólt az egyház szociális tevékenységéről, mely a Caritas közreműködésével és a román állam anyagi támogatásával is, Szatmár megyében jelentős eredményeket ért el. Kiemelte, hogy a bajba jutottak nemzetiségüktől és vallásuktól függetlenül számíthatnak az egyház segítségére. /Túrós Lóránd: 200 éves a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 22./
2004. március 22.
A Református Megújulási Közösség (ReMeK) törvénytelennek tartja a Királyhágómelléki Református Egyházkerület 2003/54-es közgyűlési határozatát, amely megtiltja a lelkészeknek a Szilágy és a Bihar megyei RMDSZ-szel való mindennemű együttműködést. A Csernák Béla és Szatmári Elemér lelkész (a ReMeK vezetőségi tagjai) által aláírt nyilatkozat szerint az illető határozattal a közgyűlés „túllépi kánon adta hatáskörét, sérti a gyülekezetek önrendelkezési jogát és híveinek méltóságát”. A ReMeK vezetői úgy vélik, a lelkipásztorok közéleti tevékenységének korlátozása ellentétes a kánon előírásaival. /Pengő Zoltán: Törvénysértéssel vádolt egyház. = Krónika (Kolozsvár), márc. 22./
2004. március 22.
Márc. 22-én Kézdivásárhelyen Erdély hét református kollégiumának csapatai mérték össze bibliaismereteiket, felkészültségüket. A vetélkedőn, Szatmárnémeti, Zilah, Kolozsvár, Marosvásárhely, Sepsiszentgyörgy és Székelyudvarhely egy-egy, Kézdivásárhely két csapattal vett részt. /(Iochom): Erdélyi bibliaismereti vetélkedő. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 22./
2004. március 23
Megjelent a románul író temesvári Szatmári Ildikó több mint három és fél évtizedes újságírói, írói munkásságából válogató kötet. A négyszáz oldalas könyv (Ca sticla, zidul, Augusta Könyvkiadó, Temesvár), melyet Achimescu Ildico néven jelentetett meg –férje után ugyanis ezt a nevet vette fel, és ezen a néven vált ismertté – a különböző temesvári lapokban megjelent írásaiból közölt bő válogatást. Az első írás Anavi Ádámról szól, az idős költőről. A könyvben román, magyar, német, szerb írókkal, művészekkel, kutatókkal találkozik az olvasó. Köztük van Balázs Attila színész, Demeter András István színművész-igazgató, Koczka György dramaturg és publicista, Fall Ilona színművész, Valkay Ferenc balett-táncos és koreográfus, Zsizsik Margit operaénekesnő vagy Kádár Ferenc volt operaház-igazgató és Kovács Zoltán, az Agenda sajtótröszt igazgatója. /Pongrácz P. Mária: Így jutunk be a Pantheonba. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 23
2004. március 23.
Több mint 300 ezer, nyugati feketemunkára utazó románt fordítottak vissza januárban és februárban a határról, háromszor többet, mint az elmúlt év ezen az időszakában. A határrendészet adatai szerint az év első két hónapjában 40636 személynek nem volt egészségügyi biztosítása, 13548-nak nem volt menettérti jegye, 2191 nem rendelkezett zöldkártyával, 232 329-nek nem volt a határátlépéshez szükséges megfelelő mennyiségű valutája, 42777 személy nem tudta megindokolni úticélját, 99-nek hamis vagy lejárt útiokmánya volt. /Románok százezreit fordítják vissza a határról. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 23./
2004. március 23.
Újratárgyalják az 1989-es temesvári forradalom vérbefojtása miatt elítélt Victor Athanasie Stanculescu és Mihai Chitac perét – döntötte el márc. 22-én a Semmítőszék, helyt adva az egykori főügyész, Tanase Joita fellebbezésének, aki procedurális okokra hivatkozva folyamodott a testülethez. Az újratárgyalásra azért kerül sor, mert a Legfelsőbb Bíróság három ügyésze 1999-ben megsértette a vádlottak védelemhez való jogát. 1999 júliusában Stanculescu és Chitac tábornokokat 15 év szabadságvesztésre ítélték rendkívül súlyos emberölés vádjával. Chitac és Stanculescu elítélése váratlan volt, hiszen addig valamennyi, az 1989-es véres események vérbefojtásával vádolt magas rangú katonatiszt esetében azért ejtették a vádat, merthogy parancsot, Nicolae Ceausescu utasítását teljesítették. A szemtanúk vallomása szerint mindkét tábornok személyesen is részt vett a temesvári ortodox katedrális előtti népi megmozdulás elfojtásában. /Újratárgyalják Chitac és Stanculescu perét. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 23./
2004. március 23.
Csaknem másfél ezer hektár erdő került vissza Kézdivásárhely tulajdonába. Az 1968-as megyésítés következtében ugyanis több ezer hektár föld és erdőterület került át Háromszékről a szomszédos megyékhez: Vrancea, Bákó megye birtokolja a székelyek örökségének egy részét. Ozsdola és Gelence után Kézdivásárhely is több ízben próbálta meg visszaszerezni azt az összefüggő erdőterületet, amely a Bákó megyei Szaloncfürdőt (Slanic Moldova) gazdagította, jóllehet egy 1939-es telekkönyvben található bejegyzés szerint a kérdéses terület „Kézdivásárhely város javára bekebeleztetik”. Végül a Bákó megyei tulajdonmegállapító bizottság pozitív döntést hozott a kézdivásárhelyi tanács kérését illetően, és így 1470 hektár kerül vissza a jogos tulajdonoshoz. Török Sándor polgármester szerint a város költségvetésében hozzávetőlegesen hárommilliárd lejes többletet jelent majd a zöld arannyal való gazdálkodásból származó bevétel. Török szerint a pénzen kívül erkölcsi elégtételt is jelentett a bákóiak döntése, hiszen ismét birtokukba vehetik az egykori tulajdont az ezeréves határig. A Nagy Sándor hegycsúcs keleti lábánál található erdő egyetlen tömbben van, nagyon gazdag állatállományban, és az utolsó néhány évben nem végeztek rajta tarvágást. /Bartos Lóránt: Megegyeztek a Bákó megyeiekkel. = Krónika (Kolozsvár), márc. 23./