Sike Lajos vitatta dr. Kreczinger Istvánnak, a Bocskai Szövetség elnökének írását, amely egy polgári lapban jelent meg és Markó Béla Egy magyar-magyar egyetértés esélyeiről című munkáját ízekre szedte. Kreczinger szerint az RMDSZ saját tagságát és nem az erdélyi magyarságot képviseli. Sike megjegyezte, hogy az RMDSZ 600 ezer szavazatot kapott a legutolsó, a 2000. évi választás alkalmával. Az RMDSZ legitim, amíg egy másik választáson szavazótábora nem váltja le, nem talál helyette jobbat. /Sike Lajos: Agyag és legitimitás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 11./Sike egy polgári lapról írt, ahol az írás megjelent. Pontosabban: Dr. Kreczinger István, a Bocskai Szövetség elnöke: Markó Béla levelét megírta. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), 2004. jan. 27./

Eckstein Kovács Péter szenátor politikai nyilatkozatot tett a parlamentben a jóvátételi, kártérítési törvény Kolozsváron történő alkalmazásáról. Az első fázisban a magyarok kéréseit, akik Dél-Erdélyből Észak-Erdélybe menekültek, más jellegű üldöztetést szenvedtek – nem fogadták el, mondván, rájuk nem vonatkozik a törvény. Eckstein Kovács Péter erre elkísérte az érintetteket az illető hatósághoz, és tisztázta, hogy a kérelmezői jogot kötelezően tiszteletben kell tartani, tehát kötelesek átvenni a kérést és utána döntenek. Azonban a döntések a magyarok esetében következetesen elutasítóak. A szenátor ezért élt tiltakozó politikai nyilatkozattal. Az elutasítás után többen bírósághoz fordultak. A nyugdíjhatóság azonban a bíróságnak eljuttatott válasziratában leszögezte álláspontját, miszerint a törvény csak a románokra vonatkozik. Eckstein Kovács Péter nyilatkozatával hatni akar arra, hogy a bíráló hatóságok részéről egységes álláspont alakuljon ki. /Béres Katalin: Parlamenti tudósítás. A kártérítési törvény Kolozsváron is érvényes. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 11./

Február 10-én sajtótájékoztatót tartott Grosu Floare bírónő, a Maros és Hargita megyei ügyekkel foglalkozó marosvásárhelyi Fellebbviteli Bíróság elnöknője. Ezúttal román újságírók firtatták, hogy miért nincs kétnyelvű felirat a marosvásárhelyi igazságügyi épületek homlokzatán és az épületben, az irodák, tárgyalótermek ajtaján. Grosu asszony szerint ez csak költségvetési keret kérdése. Egyelőre nincs erre pénz. De arra a kérdésre nem tudott válaszolni, hogy mennyibe kerülne a kétnyelvűsítés. /(Máthé Éva): Nincs pénz a kétnyelvű táblákra! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 11./

Az 1075 lakost számláló Magyarlapád lakosságának 99%-a magyar anyanyelvű. A hozzá tartozó településekkel együtt 52%-os az arány. Szolga István alpolgármester elmondta, milyen gondokkal küzd most a falu. A rossz állapotban lévő utakon 2000 óta nem javítottak, bár prefektus már több ízben is ígéretet tett erre. Községszinten sikerült leköveztetni egy tíz km hosszúságú útszakaszt, de ez csekély része annak, ami javításra szorul. Idén öt km-es útszakasz javítására, lekövezésére készülnek Magyarlapád és Magyarbece között. Falumúzeumot terveztek, de azt tíz év alatt nem sikerült megvalósítaniuk. Ezért gondoltak inkább egy óvodára, hiszen az óvodába járó gyerekek száma már elérte az ötvenet. /Dézsi Ildikó: Szórványban az egység. Kövezett alapokon Magyarlapád. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./

Február 10-én hangulatos magyar étterem nyílt meg az Agape vendéglátóipari vállalkozás székhelyén, a Szentegyház (Iuliu Maniu) utcában. A kalotaszegi motívumokat tartalmazó, festett, kazettás mennyezetű étterem az első olyan vendéglő Kolozsváron, amely az erdélyi magyar konyha étkeit, italait kínálja az ide látogató vendégeknek. Az étteren a Szent Mihály plébánia és a Caritas szervezet közös alkotása. /(m.j.): Magyar étterem az Agapéban. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./

A Szabadság Schöpflin György politológussal készített interjút. Schöpflin György úgy látja, hogy Romániával csődöt mondott az eddigi EU-s bővítési stratégia: a csatlakozandó államoknak teljesíteni kell – tiszteletben kell tartani például a koppenhágai kritériumokat, és ez perdöntő – nem csak verbális szinten, hanem a valóságban is. Az EU számára ez csalódást jelenthet, mivel Közép-Európával a stratégia bevált. Valószínűleg Romániával ez azért nem működött, mert a román politikai elit alapvetően látszat-demokráciát hozott létre a kommunizmus bukása után. Ezt pedig az EU nem akarja meglátni. Schöpflin el tud képzelni a román politikai elit számára kényelmetlen forgatókönyvet, amely szerint Románia teljesítményeit sokkal szigorúbban fogják monitorizálni Brüsszelből. /Köllő Katalin: Látszatdemokrácia Romániában? Interjú Schöpflin György politológussal. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./

Közös nemzetpolitikáról ma még nem beszélhetünk – jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke február 11-én Budapesten, a Politikatörténeti Alapítvány rendezvényén. A közös nemzetstratégia hiánya vezet oda, hogy ebben a pillanatban pártküzdelmek témájává, félő, áldozatává, martalékává válik a határon túli magyarság kérdése – mondta Markó Béla. "Nem lehet egy kisebbségi létre szorított közösséget úgy átgyúrni (...), hogy az a magyarországi politikai életet mintázza, modellezze" – mondta. /Markó Béla: Nincs közös nemzetpolitika. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 12./ Február 11-én újabb szakértői tanácskozás volt Budapesten a határon túli magyarság helyzetéről. Markó Béla RMDSZ-elnök Nemzetpolitika és az erdélyi magyarság címmel tartott előadást. Véleménye szerint Magyarország európai uniós csatlakozása „egzisztenciális szívóhatást” fog gyakorolni az erdélyi magyarságra, főként a fiatalabb generációra, s ennek is közös nemzetstratégia kialakítására kell sarkallnia. Markó kiemelte, hogy csökken a határon túli magyarok létszáma: az erdélyi magyarság tíz év alatt a népszámlálási adatok szerint 190 ezerrel „fogyott”, több mint 50 ezren települtek át Magyarországra. Szarka László, a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézetének igazgatója arról szólt, hogy ma Magyarországon nincs központja a magyar kisebbségpolitikának, s ez a hiány a határon túl is érezhető. A történész közlése szerint Magyarország nem talál rá a térségbeli stratégiai partnerekre, s a kisebbségpolitika alapelemeit illetően a magyar kormányzat, pártpolitika „csapong, rögtönöz”. A feladatokat sorolva fontosnak nevezte a kisebbségi jogok rendszerbe állítását, a közösségépítést, a magyar–magyar kapcsolatrendszer újragondolását. Szarka szerint a Magyar Állandó Értekezlet „vegetál”. Tamás Pál szociológus felhívta a figyelmet arra, hogy Romániában kialakult a többpártrendszer, de a romániai magyarság számára megmaradt az egypártrendszer. Markó Béla a felvetésekre reagálva elmondta: Magyarország számára rövid távon célszerű lehet, hogy a határon túli magyar közösségek áttelepülését támogassa, hosszú távon azonban a magyar kultúra és szellemiség számára sajátos értékeket „termelő” közösségek megtartása az érdeke. Az RMDSZ-elnök véleménye szerint e közösségek jelenleg csak úgy tudnak hatékonyan fellépni, ha egységes véleményt alakítanak ki. /S. M. L.: Markó Béla: nincs közös nemzetpolitika. = Krónika (Kolozsvár), febr. 12./

Kelemen Kálmán a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke kifejtette véleményét Markó Béla dolgozatáról. Hangoztatta, hogy ő soha nem rejtette véka alá nézeteit. „Álszerénység nélkül mondhatjuk, hogy elsősorban az RMKDP és a megújult országos RMDSZ vezetőségének az érdeme, hogy a romániai magyarság a legerősebb európai pártnak, az Európai Néppártnak a társult tagja lehet” – írta. Az Európai Néppárt munkacsoportjába olyan RMDSZ parlamenti képviselőt küldtek, Szilágyi Zsolt képviselőt, „akinek semmi köze a kereszténydemokráciához, és aki sokkal többet ártott, mint amennyit használt az RMDSZ-nek.” – írta. Kelemen Kálmán szerint értékelni kellene, hogy platformjuk mindig az RMDSZ egyben maradásáért küzdött, ellentétben más platformokkal, melyek elvakultságukban helyrehozhatatlan károkat akarnak okozni az erdélyi magyarságnak. Kelemen Kálmán kirohant a Reform Tömörülés „és annak árnyékizgatói” ellen, „akik a civilizált politikai bírálat helyett az alantas mocskolódás eléggé el nem ítélhető mocsarába” rángatták a munkát. /Kelemen Kálmán: Kereszténydemokrata gondolatok. "Egy magyar-magyar megértés esélyeiről". = Népújság (Marosvásárhely), febr. 12./

Az elmúlt időszakban gyakoribbá váltak a magyarellenes incidensek Kolozsváron. A bentlakásokban több ízben felszólították a magyar hallgatókat, hogy ne beszéljenek magyarul. Tettlegességre is sor került, de az érintettek nem tettek feljelentést. Hatásos a szélsőségesen nacionalista kolozsvári polgármester évek óta gyakorolt magyarellenes hangulatkeltése: gyakoribbá váltak az olyan incidensek, amelyek során magyar egyetemi hallgatókba kötnek bele vagy bántalmazzák őket. Egy rutinellenőrzéskor a forgalmi rendőr belekötött abba, hogy a fiatal miért beszél magyar nyelven partnerével. Február 9-én este V. A. egyetemi hallgató barátaival meglátogatták a Horea úton lakó egyik hölgyismerősüket. Hajnali 4 óra tájt az egyik szomszéd a zaj miatt – a fiúk azt állítják, nem hangoskodtak – kihívta a rendőrséget. A rendőr belekötött abba, hogy egyikük nem fejezte ki magát helyesen románul, majd elkérte a diák személyazonossági igazolványát. Az egyik rendőr a földre teperte V. A.-t, bilincsbe verte, és kollégájával együtt bevitte a vasútállomás közelében lévő 1-es számú rendőrőrsre, ahová barátai is elkísérték. Itt csendháborításért jegyzőkönyv készült, de a rendőrök nem voltak hajlandók megmutatni neki az iratot, így ő nem is írta alá azt. Úgy tudják: a büntetés másfél millió lejre rúg. Február 11-én V. A. panaszt tett a rendőrségen, mondván, a rendőr egy nyelvtani hiba miatt belekötött és figyelmeztette: Romániában a hivatalos nyelv a román, és tudnia kellene, milyen országban él. A panaszlevélben az is szerepel, hogy szerinte magyar nemzetisége miatt diszkriminálták. A fiatalok Augustin Gogának, az 1-es számú rendőrőrs parancsnokának és helyettesének, Laurentiu Ludusannak adták át a panaszlevelet. A rendőrparancsnokok indulatosan beszéltek velük. Azt mondták, hogy nem hihetnek nekik, inkább hisznek a kollégájuknak. Panaszlevelünket nem iktatták. Az ügyet Máté András ügyvéd vállalta el. Levélben kért magyarázatot Teodor Pop Puscas megyei rendőrfőparancsnoktól. Amennyiben V. A. igazat mond, az ügynek helyi és országos szinten is nagy visszhangja lesz, hiszen a magyar diáknak súlyosan megsértették emberi jogait. A Szabadság munkatársa felhívta Augustint Gogát, az 1-es számú rendőrőrs parancsnokát, aki tagadta, hogy rákiáltott volna a fiatalokra. Ugyanakkor bemutatta az iktatott panaszlevelet. Az érintett rendőr azt állítja: V. A. angol nyelven káromkodott, és elismerte, hogy barátaival együtt zajongott – mondta Goga, de a rendőri eljárásokra hivatkozva a riporternek sem mutatta meg a kihágási jegyzőkönyvet. /Kiss Olivér: Egyre gyakoribb magyarellenes megnyilvánulások. Főbenjáró bűn, ha nem beszél jól románul? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./

Február 10-én Nagyváradon találkoztak az ország nyugati részén levő nagyvárosok magyar alpolgármesterei. „Olyasmire még nem volt példa választásokon, hogy magyar a magyar ellen forduljon.” „A magyarság képviselői speciális helyzetünkből adódó kampányban vettek részt eddig, az RMDSZ-nek máig nem kellett mocskolódnia”- vélekedett Illyés Gyula, Szatmárnémeti alpolgármestere egy újságírói kérdésre adott válaszában. A 14 százalékos magyarságú Aradon létkérdés a megfelelő érdekképviselet és az összefogás, magyarázta Bognár Levente alpolgármester, hiszen 25 tanácsosból nekik jutó három szavazattal okosan kell sáfárkodni. Biró Rozália, akinek nemrég Nagyváradon ellenjelöltet állított az MPSZ, elmondta: magyarság érdeke, hogy a tisztségeket a legjobbak töltsék be. /(Balla Tünde): Alpolgármesteri csúcs Váradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 12./

A háromszéki románok tiltakoznak a megye címerének ügyében, nem akarják elfogadni, hogy a megye jelképe legyen annak ősi címere. Előbb volt Háromszék, mint az e megyének címerét is megregulázó bukaresti törvény, továbbá mindenütt a megye lakosságának kell elfogadnia a címert. Az ellenzők célja, hogy megmutassák, itt ők az urak. /Benkő Levente: Gyökérkeresés vagy konjunktúraharc? = Krónika (Kolozsvár), febr. 12./

A Krónika Székelyudvarhelyen február 10-én lezajlott író-olvasó találkozóját az egyik olvasó „a város közéleti hangulatát tükröző pillanatképnek” nevezte. Csinta Samu felelős szerkesztő javaslatára előbb Orbán Viktornak a Hír TV által élőben közvetített országértékelő beszédét tekintették meg a jelenlevők. Ezt követően a Krónika főmunkatársa, Bakk Miklós a „Van-e élet az RMDSZ-en kívül?” kérdéssel fordult az est meghívottjaihoz. Ladányi László, az RMDSZ udvarhelyi polgármesterjelöltje leszögezte, szerinte még nem érkezett el annak az ideje, hogy a magyarországi konfliktusokat Erdélybe importáljuk, és ideológiák mentén politizálva megosszuk az erdélyi magyarságot. Kolumbán Gábor, a Civitas Alapítvány elnöke rámutatott, a civil szervezetek egy része függetlenítette magát az RMDSZ-től, és tevékenységükhöz európai uniós finanszírozási forrásokat kerestek. Véleménye szerint nem lesz tragédia, ha a romániai magyarságnak nem lesz parlamenti képviselete Bukarestben. Ugyanakkor jelezte, mindez elkerülhető, ha a hatalmat gyakorló RMDSZ partner a politikai pluralizmus megteremtésében. Szász Jenő polgármester közölte, az általa elnökölt Magyar Polgári Szövetség valamennyi magyarok által lakott régióban részt kíván venni a helyhatósági választásokon, a parlamenti választásokra pedig egy szindikátusi szerződést tart elképzelhetőnek az RMDSZ és az MPSZ között. /Mindkét fél véleménye jelen van. = Krónika (Kolozsvár), febr. 12./

Általában gyalog teszi meg a Bogdánd és Szilágyszér közötti távot az a három pedagógus, akik Bogdándról járnak ki a munkahelyükre. Közülük a legnehezebb helyzetben Nagy Erzsébet matematikatanárnő van, aki Szilágycsehből utazik nap mint nap a településre. Reggelenként általában 5.45–kor ül buszra szülővárosában, majd miután 6.15–kor megérkezik Bogdándra, onnan gyalog indul el a széri iskolába. Gyalog nyolc kilométert kell megtennie a tanárnőnek, és két bogdándi kollégájának. Mínusz tíz fokos hidegben kellett elindulniuk. Újabban az egyik bogdándi tanárnő édesapja általában elviszi őket a faluba, de ez sem megoldás, hiszen a benzint az önkormányzat nem fizeti. A szilágyszéri pedagógusok fizetését két évvel csökkentették. /Simon Levente: Szér: Naponta tizenhat kilométert gyalogolnak az ingázó pedagógusok. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 12./

Erdélyben a hetvenes években indult útjára a táncházmozgalom. A diktatúra utolsó éveiben azonban a legtöbb településen ideiglenesen szüneteltették tevékenységüket a táncházak, amelyek aztán a kilencvenes években rendre újjáéledtek. A Krónika összeállításában bemutatta, hogy néhány olyan erdélyi városban, amelyben jelentős magyar közösség él, jelenleg milyen helyzetben vannak a táncházak. Kolozsváron a Tranzit Házban a gyermekek meglepő ügyességgel ropják a táncot. – Nagyon büszkék vagyunk a gyerektáncházunkra – mondja Könczei Csongor, a rendezvényt szervező Zurboló táncegyüttes vezetője –, átlag 50-60 gyerek jár ide. 2002 októberétől együttműködnek Palocsay Katával, ő vezeti a táncház keretében működő játszóházat. A felnőtt-táncházba októbertől decemberig sokan járnak (átlag 80–100 fő), január-március között az egyetemi vizsgaidőszak, a vakáció miatt szinte senki, aztán tavasszal újra megtelik a Tranzit Ház. Újraindul a táncház Kézdivásárhelyen is, ahol tavaly júliusig működött a táncház, de akkor pénzhiány miatt le kellett állniuk. Idén havi két alkalommal lesz táncház, az oktató továbbra is Jánosi Róbert lesz. Csíkszeredán közel tíz év hagyománya van megszűnőben: kimaradtak ugyanis a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes által heti rendszerességgel szervezett táncházak. Azonban havonta egy-két alkalommal felcsendül a muzsika a Városi Művelődési Házban. Marosvásárhelyen főleg az egyetemisták járnak táncházba, illetve a fiatal felnőttek, újságolta Ferencz Zsolt, a Folk Center Alapítvány tagja, a táncházak egyik szervezője. A muzsikát Moldován István és zenekara, illetve az Öves zenekar biztosítja, népdalokra Kásler Magda tanítja a jelentkezőket. Nagyváradon a várad-réti református templom mellett működő Csillagocska óvodában tartanak táncházat heti rendszerességgel. A talpalávalót a Komló zenekar húzza. A felnőttek számára a Partiumi Keresztény Egyetemen szerveznek táncházat. Gyergyószentmiklóson a 70-es évektől van táncház. Jelenleg a Városi Művelődési Központ szervez kéthetente táncházat. Sepsiszentgyörgyön a nyolcvanas években élte fénykorát a táncház, de kilencven után is működött – kisebb-nagyobb szünetekkel, különböző helyszíneken. Legújabb feléledése 2001 őszére datálható, azóta folyamatosan működik táncház a Háromszék Táncegyüttes és a városi művelődési ház közös szervezésében. /Antal Erika, Bartos Lóránt, Botházi Mária, D. Balázs Ildikó, Farkas Réka, Gergely Edit, Pengő Zoltán: Biztosított a hazai magyar táncházmozgalom utánpótlása. = Krónika (Kolozsvár), febr. 12./

Február 12-én tárgyalta az Alkotmánybíróság kilenctagú tanácsa a Nagy-Románia Párt kontra RMDSZ ügyet, és ellenvélemény, ill. tartózkodás nélkül utasította el az NRP keresetét, miszerint a párttörvény kisebbségi szervezetekre vonatkozó cikkelyei alkotmányellenesek, következésképpen be kell tiltani az RMDSZ-t. A szövetség jogi képviselője, Frunda György szenátor elmondta, hogy a PRM képviselője nem jelent meg a tárgyaláson, de a kormány írásos véleményezésében ellenezte az alkotmányos kifogást, ugyanezen az állásponton volt az ombudsman és az ügyészség is. Több mint két évvel ezelőtt a Nagy-Románia Párt beperelte az RMDSZ-t, és kérte, hogy helyezze törvényen kívül az RMDSZ-t. Frunda György a tárgyaláson kifogásolta a PRM azon jogát, hogy beperelje az RMDSZ-t, mivel az alkotmány megengedi a nemzeti kisebbségi érdekvédelmi szövetségeknek, hogy politikai alakulatokként részt vegyenek a választásokon és a politikai életben. /Mózes Edith: Pert nyert az RMDSZ a Nagy-Románia Párttal szemben. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 13./

A román ortodox egyház felszólította papjait, hogy tíz napon belül válasszanak a papi vagy politikusi hivatás között. Amennyiben ez utóbbi mellett döntenek, mondjanak le végleg arról, hogy visszatérnek az egyházba. A Szent Szinódus döntése szerint a papoknak megtiltják, hogy pártpolitikát folytassanak, tagjai legyenek valamelyik pártnak, részt vegyenek a választási kampányban, jelöltessék magukat a parlamentbe, vagy polgármesternek, helyhatósági tisztségviselőnek. Eddig az ortodox papok is vállalhattak köztisztségeket, amennyiben megválasztásuk időszakára lemondtak papi hivatásuk gyakorlásáról. /Vagy pap, vagy politikus. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 13./ Elemzők szerint a döntésben szerepet játszhatott a múlt feltárásától való félelem is. Sok ortodox pap – egyes információk szerint maga a pátriárka is – együttműködött a Szekuritátéval. Eddig viszonylag kevés bizonyíték került elő az átvilágítás lassúsága miatt, viszont a parlament most tárgyalja Ion Stan kormánypárti képviselő módosító javaslatát, amelynek elfogadása esetén az ortodox papok dossziéi örökre lakat alá kerülnek. /Szőcs Levente: Pópadilemma: oltár vagy parlament? = Krónika (Kolozsvár), febr. 13./

Az utóbbi években a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) a magyar nemzetiségű diákok aránya közel 50 százalékra emelkedett. A magyar oktatók aránya viszont alig éri el az egyharmadot. A tanárok nemzetiségi aránya függvényében választják meg a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) az elkövetkezendő napokban, hetekben a kari tanácsot, a szenátust, valamint az új rektort és két helyettesét is. A tanszékvezetők megválasztása már megtörtént, elméletileg szintén a nemzetiségi arányok alapján, de a gyógyszerészeti karon nem tartották magukat ehhez. A nemzetiségi statisztikák szerint ugyanis a gyógyszerészeti karon a magyarokat csak egy tisztség illette volna meg, végül két magyar tanszékvezetőt választottak. Az intézményen belüli választások előtt Marius Sabau rektor felszólítására minden MOGYE-s tanárnak a nemzetiségéről kellett nyilatkoznia. „Sértőnek tartom ezt az intézkedést, amely engem a numerus claususra emlékeztet. Semmiképpen nem helyes, hogy az egyetem vezetőit nem alkalmasság és igény szerint választják meg” – hangsúlyozta K. Ajtay Mária. A rektor szerint szó sincs numerus claususról. „Azért vagyunk kíváncsiak oktatóink nemzetiségére, hogy a kari tanácsokban tudjuk: ki szavazhat a román vezetőkre és ki a magyarokra. Ne mi, románok döntsük el, hogy a vezetőségben ki képviselje a magyarokat” – érvelt Marius Sabau rektor. „A MOGYE-n két nyelven folyik az oktatás, és a diákoknak fele magyar nemzetiségű, akkor sokkal méltányosabb volna a paritásos elvet alkalmazni” – vallja Ábrám Zoltán, a közegészségügyi tanszék tanára, aki szerint ezt a kérdést csakis az önálló magyar tagozat létrehozása oldhatja meg hosszú távon. A magyar tagozat létrehozása azonban bürokratikus akadályokba ütközik. Az egyetem chartájának megfogalmazói ugyanis a ’90-es évek elején leszögezték, hogy a MOGYE-n a gyakorlati, illetve a kollégiumi oktatás nyelve kizárólag a román lehet. A Román Humanista Párt (PUR) kezdeményezésére a PD, a PNL és a PUNR Maros megyei vezetői nyílt levélben tiltakoztak a külön beiskolázási számot szavatoló kormányrendelet ellen. /Krónika (Kolozsvár), febr. 13./

A polgármestereknek törvény szerinti kötelességük a havi sajtótájékoztató. Csíkszeredában a polgármester helyett a tanácsosok álltak szóba a sajtóval. Pontosabban, hatan a másfél tucat tanácsos közül. Világossá vált, hogy egyre mélyebb a szakadék a döntéshozó testület és a végrehajtó szerv, azaz a polgármesteri hivatal között. Szakács István emlékeztetett, már tíz éve hangoztatja, hogy a polgármesteri hivatalnak világos iskolapolitikája kell legyen. A hivatal tíz év után létrehozott egy szakirodát, amely eddig még semmit nem tett. Még annyit sem, hogy elkészüljön a csíkszeredai iskolák költségvetése. A tanácsos hivatali mulasztást emlegetett azzal kapcsolatban, hogy az iskolai adminisztrációs személyzetnek egy éven át nem voltak képesek magasabb bért adni, noha erre lett volna lehetőség. /Szüszer-Nagy Róbert: Újságírókkal találkoztak a tanácsosok. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 13./

Vajda Dénes olvasói levelében zavarónak tartotta Bitay Ödön Magyarok, tartsunk szét című írását. Megjegyezte, hogy Verestóy Attila az egyik legmegkérdőjelezhetőbb alakja a romániai magyar politikának. „Nemcsak a múltja (finoman fogalmazva) gyanús, hanem mint politikus is tett jó pár botrányos nyilatkozatot. Ugyanakkor teljes haderejével, az RMDSZ feltétlen támogatásával a tulajdonában lévő írott és sugárzott médiák segítségével sem tudja legyőzni Szász Jenőt.” Az RMDSZ egyenlő partnerként vagy leül tárgyalni a polgári mozgalmakkal, vagy lehet, hogy az erdélyi magyarságnak nem lesz parlamenti képviselete. /Vajda Dénes, Sepsiszentgyörgy: Zavaró kritikák. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 13./ Ferencz Csaba, az SZNT tájékoztatási alelnöke írta, méltatlannak tartja vitába szállni Bitay Ödön Magyarok, tartsunk szét! /Háromszék február 6./ című írásával. A Székely Nemzeti Tanácsról (SZNT) terjesztett valótlan információk miatt viszont kénytelenek pontosítani. Az SZNT által elfogadott statútumtervezet parlamenti benyújtására azért kért fel RMDSZ-képviselőket, mert a román parlamentnek jelenleg csak olyan magyar tagja van, aki az RMDSZ-listán jutott a törvényhozásba, az SZNT egyetlen küldötte sem tagja a hazai törvényhozásnak. A statútumtervezet parlamentbe való benyújtására egyébként maguk az RMDSZ-frakciók is vállalkozhattak volna. Továbbá Székelyföld autonómiastatútumának tervezetét az SZNT nem ,,orozhatta” el az RMDSZ-től, mert azt Csapó I. József SZNT-elnök dolgozta ki, 1995-ben hozta nyilvánosságra, és került az akkor még létező Székelyföldi Egyeztető Tanács napirendjére. Ezt a tervezetet fogadta el munkadokumentumának az SZNT, a kiegészítések és aktualizálások után a dokumentum elnyerte végleges formáját. Egyébként, az RMDSZ programjába foglalt, 1993-ban a brassói kongresszuson előterjesztett, az autonómiatörekvésekre vonatkozó szövegrészt ugyancsak az SZNT-elnöke fogalmazta meg. /Ferencz Csaba, az SZNT tájékoztatási alelnöke: Az autonómia és a forró gesztenye. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 13./

A román mezőgazdaság helyzetének feltérképezése szándékával érkeznek a jövő héten Aradra a Chemonics International amerikai tanácsadási cég képviselői. Az amerikaiak egy olyan projektet szeretnének elindítani, amely anyagi támogatást is biztosítana a mezőgazdasági termelők, állattenyésztők számára; a kezdeményezést a bukaresti amerikai nagykövetség támogatja. Az amerikaiak szerint az Európai Unió által finanszírozott SAPARD program túl bonyolult, és a román termelők által nem teljesíthető feltételeket állít. /Gujdár Gabriella: A SAPARD-ra kínálnak alternatívát. = Krónika (Kolozsvár), febr. 14./

Lemondott az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsában (SZKT) és a Gyergyó Területi Képviselők Tanácsában levő tisztségeiről Borsos Géza József Hargita megyei tanácsos, a Székely Nemzeti Tanács alelnöke. A gyergyószentmiklósi TKT-ülésen közzétett lemondási nyilatkozatában Borsos kijelentette: “A Székelyföldön egypártrendszer uralkodik; az RMDSZ életben tartja a pártállami reflexeket, emiatt nem alakulhattak ki a demokrácia intézményei, nem állhatott helyre a diktatúra alatt felborult keresztény erkölcsi értékrend, a közösség a bomlás jeleit mutatja. Az RMDSZ-ben kialakult a diktatúra, virágzik a korrupció, kiszorult a konzervatív, nemzeti, keresztény értékrend.” Döntése okai között Borsos jelezte: nem vállalhat közösséget azzal az RMDSZ-szel, amely „tudatosan háttérbe szorította a Székelyföld érdekeit”. A Communitas Alapítványt említve jelezte: az RMDSZ „fennhatósága alá próbálja vonni közösségünk civil szerveződéseit, de nem enged betekintést a magyar közösség civil építkezésére szánt bel- és külföldi pénzek elosztásának módjába”. Borsos Géza kifejtette: a Gyergyó Területi Képviselők Tanácsa „elveszítette önállóságát, kritikátlan végrehajtójává vált a pártközponti utasításoknak.” Borsos Géza mellé felzárkózott Ambrus Albert-Árpád, a gyergyócsomafalvi RMDSZ elnöke és két választmányi tag is. /Gergely Edit: Lemondott Borsos. = Krónika (Kolozsvár), febr. 14./

A magyar településeket látogató Krónika-karaván jan. 12-én Nagyváradra látogatott. – Én azt várom a Krónika laptól, hogy kövesse az erdélyi magyar közélet megújulását – jelentette ki Szilágyi Zsolt RMDSZ-es parlamenti képviselő. Tőkés László református püspök elmondta, a Krónikának sikerült megtalálnia azt az arany középutat, amely révén objektíven tudósíthat. A találkozó végén Szilágyi Zsolt jelképesen átadott egy csokor hóvirágot a Krónika másik meghívottjának, Biró Rozália alpolgármesternek, aki egyéb elfoglaltságai miatt nem tudott eljönni a váradi találkozóra. A Krónika-karaván Máramarosszigeten találkozott Zahoránszky Mihály alpolgármesterrel, aki úgy fogalmazott, hogy Magyarországról az erdélyi magyar társadalomba is átgyűrűzött a megosztási kísérlet, és félő, hogy emiatt nem lesz Máramarosszigetnek magyar alpolgármestere a helyhatósági választások után. Béres István László területi RMDSZ-elnök a Krónika új előfizetőjeként mutatkozott be, a lapról azt mondta, hogy az erdélyi magyarsághoz közel álló témákkal foglalkozik. Zahoránszky Ibolya, a Hollósy Simon Művelődési Egylet elnöke a szórványmagyarságról szóló írásokat hiányolta. Gyergyószentmiklóson a Krónika látogatásakor Árus Zsolt MPSZ-alelnökkel, Borsos Géza SZNT-alelnökkel, illetve Dézsi Zoltán Gyergyó területi RMDSZ-elnökkel, Hargita megyei alprefektussal is találkozhattak az olvasók. /Egészséges politikai vita. = Krónika (Kolozsvár), febr. 14./

Az erdélyi magyar televíziót működtető Janovics Jenő Alapítvány bejegyzése folyamatban van. A Krónika értesülései szerint az alapítók között Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Gálfalvi Zsolt, a Román Televíziótársaság igazgatótanácsának aligazgatója, Gáspárik Attila, az Audiovizuális Tanács alelnöke, valamint Csép Sándor, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke szerepel. Az öttagú alapítói testület mellett az alapítvány munkájában – információk szerint – egy 13 tagú kuratórium vesz részt. Az operatív döntéseket hozó kuratórium tagjai közül eddig csak Jakab Gábor kolozsvári római katolikus pápai káplán és Vetési László református szórványmissziói előadó neve került nyilvánosságra. A magyar állami pénzekből létrehozott erdélyi intézmények közül a státusirodák esetében három pillérre – RMDSZ, egyházak, civil szféra – helyezték a döntéshozatalt, míg a Sapientia Tudományegyetem alapítói között kizárólag az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői szerepelnek. /Lukács János: Egyházi igény... = Krónika (Kolozsvár), febr. 14./

Székhely nélkül maradt az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának kolozsvári irodája Hetek óta lakásán végzi a munkáját a hivatal alkalmazottja, György Somai Gyöngyvér, az intézménynek ugyanis ki kell költöznie az eddig használt irodahelyiségből. Az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala területi irodájának a Kolozs megyei prefektúra nem hajlandó székhelyet biztosítani. Az etnikumközi hivatal területi irodáit még Tokay György RMDSZ-es kisebbségügyi miniszter hozta létre, 1997-ben. Később a Kisebbségvédelmi Hivatal fennhatósága alá kerültek, majd a 2000-es kormányváltás után az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalához. /Salamon Márton László: „Házimunka” az erdélyi kisebbségvédelem. = Krónika (Kolozsvár), febr. 14./

A Szabadság február 12-i számában közölt rendőri visszaélés nagy visszhangot váltott ki. Az ügy másokat is arra késztetett, hogy vállalják a nyilvánosságot, és számoljanak be a hasonló esetekről. Egy kolozsvári magyar doktorandusz elmesélte, hogy múlt évben biciklizés közben megállította a rendőr, és meg akarta büntetni, mivel nem volt lámpa a kerékpárján. Amikor magyarul kezdett beszélni a barátnőjével, a rendőr erélyesen rászólt, hogy jelenlétében tilos az anyanyelv használata. Mindezek után szidalmazni kezdte őt és partnerét. A fiatalember kérte, hogy jegyzőkönyv tartalmazza a magyar nyelv használatára vonatkozó megjegyzését is, de erre nem volt hajlandó, így a dokumentumot ő nem írta alá. Az incidenst követően a magyar doktorandusz fellebbezést nyújtott be a rendőrségen, amelyben leírta a fentieket, és kérte a maximális büntetés csökkentését lévén, hogy szerinte azt a magyar nyelv használata miatt rótták ki. Erre a rendőrség beperelte őt, azt állítva, hogy nem akar fizetni. Idézést kapott a törvényszéktől. A rendőrség iratai között szerepelt a rendőr nyilatkozata, amely szerint hangoskodott és szidalmazta a rendőrt. Ilyesmiről szó sem volt. Lévén, hogy nem volt ideje pereskedni, kifizette a maximális büntetést. Mindezt az újságíró felvetette Michael Guestnek, az amerikai nagykövetnek is, aki Kolozsvára látogatott. A nagykövet kifejtette, olyan országokban, ahol etnikai kisebbségek élnek, rendkívül fontos, hogy elvi és gyakorlati szinten megőrizzék a törvény előtti egyenlőséget. Amikor rendőri túlkapásokról van szó, akkor a helyi és országos vezetőknek fel kell emelniük a hangjukat ellenük. /Kiss Olivér: Újabb magyarellenes rendőri túlkapás. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./

Nagyenyedtől 10 km-re van Magyarlapád. Magyarlapádhoz tartozik még Asszonynépe, Vadverem, Magyarbece, Bagó, Kisakna és Fugad: együtt alkotják a községet. Magyarlapád települése honfoglaláskori. A községi könyvtár igazgatónője, Rettegi Emese elmesélte, hogy még egy helyiséget kap a könyvtár, remélhető, hogy azt már fűteni is lehet majd. 13 860 kötetet számlál a könyvtár, magyar és román köteteket vegyesen. Legnépszerűbb a gyerekirodalom, azonban nagyon hiányoznak az új könyvek, enciklopédiák, lexikonok. A község kultúrigazgatója, Székely György közölte: ebben az évben elkészül a helység monográfiája. Hagyományőrző tánccsoport működik a faluban. Emellett a faluban immár hetedszer tartják meg a hagyományos Maros-Küküllő menti népzene és néptánctalálkozót, amelyre számos országból érkeznek résztvevők. A magyarlapádi hagyományőrző csoport számos versenyen vett már részt. Ma már három csoport működik. Szilágyi Erzsébet, az iskola igazgatónője ismertette az intézmény adatait: a község lélekszáma körülbelül 3200, ennek fele magyar, Magyarlapádon viszont 1100 lélekre 15–20 román nemzetiségű személy jut. A községben két I–VIII. osztályos magyar nyelvű iskola működik, Magyarbecen 50, Lapádon 88 tanulóval, valamint kétcsoportos óvoda 41 gyerekkel. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./

Kelettől Nyugatig címmel mutatta be február 13-án legújabb produkcióját Csíkszeredában a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes. A műsorban csak férfitáncokat lehet látni. Az alkotók elképzelése szerint Kelettől Nyugat felé haladva mutatják be e táncokat. A férfitáncok, jellegüknél fogva eleve meghatározzák az előadás dinamikáját: az első perctől az utolsóig pergő műsort látni. /Sarány István: Férfitáncok a színpadon. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 14./

Dr. Lisztóczky László egri főiskolai tanár az erdélyi magyar líra egyik legjelesebb anyaországi szerelmese, Dsida Jenő életművét kutatja és népszerűsíti. A professzor kezdeményezésére Egerben megalakult a Dsida Jenő Baráti Kör, mely egy újabb kiváló munkával ajándékozta meg az olvasókat, fölsorakoztatván a Dsida-irodalom legkiválóbbjait, Láng Gusztávot, Mózes Hubát, Sas Pétert, Kaba Annamáriát, Marosi Ildikót, Cseke Pétert, Gömöri Györgyöt és Pomogáts Bélát. S természetesen a könyvet szerkesztő Lisztóczky László is szerepel e tanulmánykötetben, rádöbbentvén, hogy Dsida vallásossága egy mélyen megélt katolicizmus természetes folyománya. A könyv címe Poeta Angelicus. Írások Dsida Jenőről és költészetéről, Eger, 2003. Kiadta a Dsida Jenő Baráti Kör, szerkesztő Lisztóczky László. /Magyari Lajos: Az angyali költő. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 14./

Február 14-én immár nyolcadik alkalommal rendezték meg Kászonújfaluban az Alcsík– Kászon főesperesi kerület katolikus kórusainak találkozóját. Nyolc énekkar /Csíkmenaság, Csíkszentimre, Kászonaltíz, Csíkszentkirály, Csíkszentmárton, Csíkszentsimon, Csíkszentgyörgy és a házigazda Kászonújfalu/ mutatkozott be. A mintegy 250 kórustagot, a vendégeket a találkozó után a helyi művelődési otthonban látta vendégül a helyi közbirtokosság. /Ferencz Imre: Kórustalálkozó Kászonújfaluban. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 16

Kudarcra van ítélve az erdélyi magyar történelmi egyházak egyezkedési kísérlete arra vonatkozóan, hogy megfelelő arányban vegyenek részt az erdélyi tévét működtető alapítványban. Nagy Zsolt az erdélyi tévét működtető Janovics Jenő Alapítvány elnöke, aki egyben az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke, elmondta, hogy az egyházak nem maradtak ki a kuratóriumból, hiszen Jakab Gábor római katolikus pápai káplán és Vetési László szórványmissziói lelkipásztor tagjai a testületnek. A Janovics Jenő Alapítvány az erdélyi magyar televízió létrehozására és működésének biztosítására hivatott. Az alapítvány létrehozói: Csép Sándor, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke, Gálfalvi Zsolt, a Román Televízió Igazgató Tanácsának tagja, a Romániai Magyar PEN Club elnöke, Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Tanács alelnöke, Markó Béla, az RMDSZ elnöke és Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke. Az alapítvány vezetését a kuratórium látja el. A kuratóriumi tagjai: Béres András filozófus, a marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem rektora, Bíró Zoltán szociológus, a Kulturális Antropológia Műhely vezetője, Hatházi András színművész, Jakab Gábor római katolikus pap, a Keresztény Szó folyóirat főszerkesztője, Kovács András Ferenc költő, Marosi Barna író, Márton Árpád RMDSZ-képviselő, Nagy Ágnes közgazdász, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja, Nagy Zsolt az RMDSZ ügyvezető alelnöke, Tibori Szabó Zoltán újságíró, Varga Gábor, az Országos Szabadalmi Hivatal elnöke, Vetési László református lelkész, a Duna Televízió kuratóriumának tagja, Ungvári Zrínyi Imre filozófus, egyetemi adjunktus. A kuratórium elnöki tisztségére az alapítók Nagy Zsoltot nevezték ki. A kuratórium szakmai döntéseinek előkészítését szakmai tanácsadó testület segíti, amelynek tagjai: Barabási Győző, a Videoklip Stúdió igazgatója, Baranyi László televíziós szerkesztő, Bardócz Sándor a Román Televízió Kolozsvári Területi Stúdiója által sugárzott magyar adás főszerkesztője, Bartha Csaba, a Román Televízió Temesvári Területi Stúdiójának szerkesztőségi vezetője, Kacsó Sándor, a Román Televízió bukaresti magyar adásának főszerkesztője, Kádár Melinda televíziós szerkesztő, Maksay Ágnes televíziós szerkesztő, Székedi Ferenc a Csík Televízió főszerkesztője, Marius Tabacu, a Videopontes Stúdió igazgatója, valamint Xantus Gábor filmrendező. /Borbély Tamás: Összeállt az erdélyi magyar tévét létrehozók névsora. RMDSZ: Az egyházak nem maradtak ki a kuratóriumból. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./