Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnöke a vele készült beszélgetésben az elmúlt évet a változások esztendejének nevezte a HTMH életében, hiszen egy korábban is jól működő hivatal alkalmazkodott a megnövekedett feladatokhoz. Ezek egyrészt a kedvezménytörvény módosításából adódtak, másrészt strukturális változásokat hajtottak létre, amelyek jobban megfelelnek a jelenlegi követelményeknek. Megjelentek olyan szerkezeti egységek, mint a Gazdaságfejlesztési és Információs Főosztály, melynek vezetője Winkler Péter vagy az Oktatásfejlesztési, Művelődési és Egyházi Kapcsolatok Főosztálya, melynek vezetője Ulicsák Szilárd. Törvényes kötelezettségükké vált például a támogatások egységes nyilvántartási rendszerének kidolgozása, nyilvántartása. Együttműködési megállapodást írtak alá az Iskola Alapítvány elnökével a 2003-2004-es oktatási- nevelési támogatások eljuttatása érdekében. 2004-ben immár önálló előirányzatként szerepel a költségvetésben az Ady Endre Ösztöndíj odaítélése, és ebben a Hivatalnak lesznek konkrét kötelezettségei. Nagy hiányosság volt, hogy a HTMH-ban eddig nem volt olyan önálló szervezeti egység, amely kifejezetten a civil szférával, illetve az egyházzal foglalkozott volna. /(Guther M. Ilona): Év eleji beszélgetés a Határon Túli Magyarok Hivatala megnövekedett feladatairól, a megoldott és megoldandó kérdésekről, tervekről Bálint-Pataki Józseffel, a HTMH elnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 16./ A HTMH minden olyan fórumon jelen van, ahol valamilyen formában a határon túli magyarságért tehet valamit a magyar kormányzat, mutatott rá Bálint-Pataki József. A különböző kormányközi vegyes- bizottságok mindenkori titkárai HTMH munkatársak, a magyar-horvátnak és a magyar-szlovénnak pedig ő a társelnöke. A HTMH jelen van kurátorként a közalapítványokban, egy kollégája az Illyésnél, ő az Apáczainál, meghívják az Új Kézfogás Közalapítvány üléseire, munkatársai pedig ott vannak a különböző egyeztető fórumokban (ösztöndíj tanács, könyvtanács stb.). A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemnél a finanszírozót a kezdetektől fogva a HTMH képviseli. Szakmai szinten is közreműködnek az oktatási tárcával, illetve a Magyar Tudományos Akadémiával. Vajdaságban például a hivatalnak jelentős szerepe volt a két tehetséggondozó gimnázium, a szabadkai, illetve a zentai létrejöttében. Szerették volna, ha teljes nemzeti konszenzus övezi a kedvezménytörvény módosítását is, de bizonyos belpolitikai csatározások miatt ez nem így történt. A módosítás révén nemcsak a támogatások nőttek, hanem a kedvezményezettek köre is bővült, „ezért nem igazán értettem és ma sem értem a bírálókat” – mondta Bálint-Pataki József. A romániai végrehajtásról a magyar és a román kormányfő szeptember 23-án kötött megállapodást, és hosszú egyeztetés után végül december 13-án sikerült egyezményt kötni Szlovákiával is, melynek révén lehetővé válik az oktatási-nevelési támogatás eljuttatása a szlovákiai magyar fiatalokhoz is. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemnél jelenleg a legjelentősebb beruházás a marosvásárhelyi egyetemi központ építése. Az idei tanévtől a Sapientián jelenleg 1670 diák tanul. – A kedvezménytörvényből adódó oktatási-nevelési támogatásokra az előirányzott 1,2 milliárd helyett 1 542 111 626 Ft-ot fizettek ki, összesen 49 553 pályázatra. Ebben sajnos, nincs benne Szlovákia. Legnagyobb része, 1 077 590 000 Ft (35 451 pályázat) Erdélybe ment, Kárpátaljára 274 478 380 Ft (8500 pályázat), Vajdaságba 182 730 266 Ft (5238 pályázat), Horvátországba 5 473 100 Ft (241 pályázat) és Szlovéniába 1 839.000 Ft (123 pályázat). Az idei költségvetésben 1,7 milliárd forint van elkülönítve erre a célra, de ha pluszigény merül fel, ezt pótolni lehet a költségvetési tartalékból. Ebben az évben az általános és középiskolások számára a tankönyv és taneszköz támogatás összege 2400 Ft lesz, illetve a új forma a főiskolások és egyetemisták számára a tankönyv és jegyzet támogatás, ez pedig 2800 Ft. lesz. A magyar kormány létre kíván hozni egy önálló támogatási keretet a határon túli magyar egyházak számára. Kárpát-medencei szinten eddig 730 ezren igényeltek magyar igazolványt. /Guther M. Ilona: Magyar valóság. Nőttek a támogatások, bővült a kedvezményezettek köre. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 19./

Iliescu elnök Ausztriába látogatott, január 17-én Bécsben találkozott az osztrák kancellárral, akivel a kétoldalú gazdasági kapcsolatokról, belbiztonsági és európai politikai kérdésekről tárgyalt. Wolfgang Schüssel kijelentette, hogy a román állampolgárságú fogva tartottak hazaszállításáról készülő román–osztrák megállapodás nagyon fontos a két ország biztonságának javítása érdekében. /Nyugati Jelen (Arad), jan. 19./ Ion Iliescu jelenlétében avatták fel január 18-án Bécsben a Román Kulturális Intézet új székházát /Iliescu Bécsben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 19./

A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) az őshonos székelység közképviseleti testületeként jogosan várja el, hogy a Magyar Állandó Értekezleten (MÁÉRT) egyenrangú képviseletet gyakorolhasson – szögezte le a székelység autonómiáját szorgalmazó szervezet abban a határozatában, amelyet a január 17-én Sepsiszentgyörgyön tartott ülésén fogadott el. A megjelent 178 küldött elfogadta a Székelyföld Autonómia Statútumának tervezetét. A Statútum alapja az a tervezet, amelyet az SZNT elnöke, Csapó József dolgozott ki még 1995-ben, s amelyet most különböző módosító javaslatokkal egészítettek ki A tervezet leszögezi: Székelyföld autonómiája nem sérti Románia területi épségét és nemzeti szuverenitását. A küldöttek felhatalmazták az SZNT Állandó Bizottságát, hogy még februárban terjessze a parlament elé a statútum-tervezetet. Erre a feladatra Birtalan Ákos háromszéki parlamenti képviselőt kérték fel, aki elfogadta a megbízást. /Elfogadták Székelyföld Autonómia Statútum-tervezetét. Egyenrangú képviseletet kérnek a MÁÉRT-ban. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 19./

A magyarországi és a határon túli magyar református egyházkerületek közötti állandó tartalmi együttműködés kezdetének nevezte a Kárpát-medencei magyar református egyházkerületek elnökségének első, január 16-án Kecskeméten lezajlott konferenciáját Bölcskei Gusztáv püspök. „Trianon előtt egy magyar református egyház létezett, ami nem magától szakadt szét, hitbeli elveink nem különböznek" – mondta a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke, a Tiszántúli Egyházkerület püspöke a zárt körű találkozó végén tartott sajtótájékoztatón. Bölcskei Gusztáv hangsúlyozta, a négy magyarországi, a két erdélyi, a kárpátaljai, a felvidéki, valamint a délvidéki egyházkerületek püspökeinek és főgondnokainak első találkozóját tudatosan időzítették a mostani hétvégére, január 18-án, vasárnap kezdődött ugyanis az ökumenikus imahét. /„Túlbecsülték magukat".= Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 19./

A Szatmári Friss Újság szóvá tette, hogy Nagykárolyban és a kórház övezetébe tartozó településeken a magyar anyanyelvűek élnek többségben, legutóbb a nagykárolyi kórházba került hat orvos közül csupán egy beszéli a magyar nyelvet. /Boros Ernő: Szabó Károly szenátor szerint. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 19./

Beszterce megyei Almásmálomban megtartották az idei első farsangi ünnepet s az azt követő bált. A Mezőségen, Vice és Magyardécse szomszédságában meghúzódó kis település a közösségformálás szándékával tartotta meg a hagyományőrző ünnepséget. A rendezvény főszereplője ezúttal is az a 14 tagú, hét párból álló Almavirág hagyományőrző együttes volt, melyet Krizbai Attiláné óvónő vezet. A műsort a szokásos magyar bál követte. A népi színjátszásban is jeleskedő csoport az évek során bemutatta Illyés Gyula Tűvétevők c. vígjátékát is. /Ferencz L. Imre: Farsangi „nyitány" Málomban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 19./

Egerben, a Forrás Szabadidő Központban ötödik alkalommal rendezték meg az Ötágú síp üzenete versmondó versenyt. Dr. Lisztóczky László főiskolai tanár, a zsűri elnöke elmondta, „nemzetünk verselő nemzet. Egyetlen népnek sincs ennyi nagy poétája, mint a magyarnak, így hát szavalója sem". A versenyen határon túli szavalók is felléptek: Szlovéniából Lendváról, Szlovákiából – Dobóruszkáról, Vajdaságból – Magyarkanizsáról, Erdélyből pedig Gyergyóból érkeztek versenyzők. Az első díjat a gyergyóditrói Kolozsi Zsófia nyerte. /Dezső László: Gyergyói siker Egerben. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 19./

Marosvásárhelyen megnyílt a Barabás család kiállítása. Nagy Miklós Kund méltatta az ünnepelt Barabás István hét évtizedes munkásságát, gazdag művészpedagógusi és művészetszervező múltját. Kitért a tárlaton már csak festményeivel jelen levő feleség és édesanya, B. Bortnyik Irén és a két lány, a maga festői egyéniségét más-más módon kiteljesítő Éva és Irén festészetére is. Folytonosság és nemzedéki stafétaátadás példásan mutatható fel a Barabás család vásárhelyi művészeti jelenlétében. Sebestyén Mihály a tálentumról és annak örömszerző terméséről beszélt. Barabás István egykori tanítványainak jókívánságait Hunyadi László szobrászművész és Márton Árpád, csíkszeredai festőművész tolmácsolta. /N.M.K.: Megnyílt a Barabás család kiállítása. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 19./

Rodica Stanoiu igazságügyi és Ioan Rus közigazgatási miniszterek lemondását vagy lemondatását kéri a Romániai Helsinki Bizottság emberjogi egyesület (APADOR-CH). A szervezet szerint a két miniszter törvénysértő módon kérés ellenére sem tájékoztatta az állampolgárokat arról, miként használták fel az igazságügyi minisztérium pénzalapjait. A közérdekű információknak számító adatokat kérők nevét a minisztérium a rendőrségnek adta át, kérve személyazonosságuk és lakhelyük lenyomozását. A szervezet a rendőrség tevékenységét is sérelmezi az ügyben.. /Románia rendőrállam. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 20./

Romániában csak olyan jellegű intézményeket lehet elismerni, amelyeket az ország alkotmánya rögzít – jelentette ki január 18-án Ioan Rus közigazgatási és belügyminiszter Kolozsváron tartott sajtótájékoztatóján. A miniszter a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által január 17-én Sepsiszentgyörgyön elfogadott székelyföldi autonómia-statútum kapcsán válaszolt újságírói kérdésre. – A magyar kormány semmilyen formában nem kívánja az egységbontó törekvéseket támogatni, ezért a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) februári ülésére nem tervezi meghívni sem az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot (EMNT), sem a Székely Nemzeti Tanácsot (SZNT), sem pedig az erdélyi Magyar Polgári Szövetséget – közölte Kovács László külügyminiszter. Kovács László külügyminiszter, az MSZP elnöke leszögezte: azok a romániai magyar politikusok, akik saját meggyőződésüket követve, vagy egyes magyarországi politikai körök ösztönzésére a magyar–román szembenállást helyezik előtérbe, az elmúlt években semmilyen eredményt nem tudtak felmutatni. /Az egyetlen partner az RMDSZ. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 20./

A január 10-i helyi Elnökök Konzultatív Tanácsára az Arad-kerületeiket mellőzve csak a vidéki RMDSZ-elnököket hívta meg Király András megyei elnök. A találkozón a nem létező határozattervezethez kért módosító javaslatokat Király András megyei elnök. Rá egy hétre a 45 tagú választmányból 32-en jelentek meg, hogy a jelöltállítás módjáról, a kampánystábról és a kampánystratégiáról határozzanak. Aradon a helyi vezetők kizáró és szűk körű döntéshozatalt eredményező álláspontot juttatnak érvényre: a megyei tanácsosi listát ne egy 150-200 tagú megyei küldöttgyűlés, hanem a kétharmadrészt Arad városiakból álló 45 tagú választmány gyűléseken megjelenő 25-30 embere állítsa össze. /Aradon zárt az RMDSZ. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 20./

Az erdélyi honvédek tiszteletére létrehozott második világháborús tárgyi kiállítás ezen a héten is megtekinthető Marosvásárhelyen, az Unitárius Egyház tanácstermében. A történelem szakos tanárok a helyszínen gyakorlati jellegű történelemórát tarthatnak diákjaiknak. /Kiállítás Marosvásárhelyen. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 20./

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Művelődési és Idegenforgalmi Intézet egy idő óta évente megrendezi a Dialógusok című régiós konferenciáját, a határon innen és túl élő magyar értelmiségiek közművelődési intézményeknél és a civilszervezetekben tevékenykedő személyek számára. A színhely minden januárban más és más. Most Kazincbarcikán rendezték meg. Muzsnay Árpád, az EMKE partiumi alelnöke kiemelte, mennyire fontos a szűkebb nemzeti szempontokon való felülemelkedettség. Fölolvasták Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnöke előadását. A magyarság határokon átívelő szellemi és kulturális egyesülése, egységének megmaradása és további erősítése céljából: „Okos és átgondolt politizálásra van szükségünk határon innen és túl egyaránt"- fejtette ki többek között. /Sike Lajos: Dialógusok 2004 – Kazincbarcika. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 20./

Az 1989-es változás után 1990. febr. 27-én Tankó Albert kezdeményezésére Székelyudvarhelyen alakult meg az első cserkészcsapat, rá egy hétre Csíkszeredában létrejött a Romániai Magyar Cserkész-Szövetség, Kolozsváron pedig Kovács Nemere vezetésével őrsök kezdték meg tevékenységüket. 1991-ben a székelyudvarhelyi csapat 150 tagot számlált, de mindig akadt új jelentkező. 1993-ban az egykori 6-os iskola diákjai Salamon Andrea vezetésével Bethlen Gábor név alatt külön csapatot indítottak. Jelenleg a városban három csapat tevékenykedik. Az elmúlt 14 év alatt Erdély-szerte több mint 110 csapat alakult, ha átlagosan csapatonként 40-50 taggal számolunk, akkor legkevesebb 4.000 olyan fiatalról van szó. A cserkészek már szervezik a jövő évi 15 éves jubileumi ünnepséget. /Máthé László Ferenc: Tizennégy éve résen a helyiek. Városunkban alakult az első romániai cserkészcsapat. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 20./

Nemcsak a román sajtó és a román politikusok támadják a székely tanácsokat és a Magyar Polgári Szövetséget, hanem a Romániai Magyar Szó és a Népújság munkatársai is. Barabás István cikkében támadta Tőkés Lászlót és Csapó Józsefet, akik két táborra osztják a hagyományosan összetartó szavazóbázist. Funar követelte, hogy kormány, ügyészség, rendőrség a törvény szigorával lépjen fel az alakuló tanácsok ellen. Barabás hozzátette: Funar véleményét a kutya sem veszi figyelembe, „Tőkés Lászlónak és Csapó Józsefnek, a két fő-tanácsnoknak haja szála sem görbült, ami részben az RMDSZ érvelésének is köszönhető: javasolgatni, tervezgetni, sőt Szövetségünket fúrogatni mindenkinek jogában áll” Barabás szerint „a romániai magyar szakadárpolitika január 17-én egy nyilvánvalóan életképtelen autonómiatervezettel újabb fejezetet” írt történetébe. Corneliu Vadim Tudor az RMDSZ-t támadó nemzeti tanácsoknak emlékművet helyezett kilátásba. A szenátusban 2003. március 10-én kijelentette: „Amikor majd Tőkés László alaposan szétveri az RMDSZ-t, hozzám jösztök, hogy bevigyelek a politikába. Tőkés László is tett valami jót az életében: megosztotta az RMDSZ-t. Emeljünk szobrot neki!” Gyarmath János március 15-én tudósítást közölt erről a szenátusi vitáról, megjegyezve: „Erre a szoborra vágyna a püspök úr?! Vélem, hogy nem. Csakhogy az áskálódást folytatva, akár ide is eljuthat.” Barabás szerint Tőkés László és áskálódó hívei is megérdemlik azt a bizonyos emlékművet, amelyet a román extrémizmus akar emelni mindazoknak, akik a romániai magyar kisebbség erejét gyengítik. Az RMDSZ-t három irányból éri szüntelen támadás: A Nagy-Románia Párt, a Vatra Romaneasca Egyesület és Tőkés László tábora részéről. Miközben Tőkés László és elvbarátai kígyót-békát kiabálnak az RMDSZ-re, a román politikai elit pozitívan ítélte meg az RMDSZ szerepét. /Barabás István: Hasraesés magyar módra. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 21./

Nem válhat a napi politika színterévé március 15-ének a megünneplése – véli a Magyar Polgári Szövetség sepsiszentgyörgyi szervezete, ezért javaslatot tett az ünnepségek közös szervezésére. „Az MPSZ társszervezőként kíván részt vállalni az ünnep programjának összeállításában, ennek érdekében együttműködne az RMDSZ-szel és a civil szervezetekkel” – jelentette be Tulit Attila, az MPSZ alelnöke. Albert Álmos polgármester, az RMDSZ területi elnöke egyetért azzal, hogy ne engedjék a napi politikát eluralkodni a magyar nemzeti ünnepen. A Krónika kérdésére elmondta, polgármesterként lényeges szerepet vállal a szervezésben, és nagyon fog figyelni arra, hogy se az egyik, se a másik tábor szónokai ne használják ki az ünnepet. /Farkas Réka: Közösen ünnepelnek. = Krónika (Kolozsvár), jan. 21./

A Mezőség egyik meghatározó közművelődési-oktatási gócpontjának számító szamosújvári Téka Alapítvány idén is tartalmas tevékenységgel irányítja magára a kistérség érdeklődését. Póka Enikő, az alapítvány alelnöke és gazdasági felelőse részletezte terveiket: májusban lesz az ifjúsági találkozó, augusztusban honismereti nyári tábort szerveznek, ezt követi októberben a gyermekfesztivál, novemberben az idén nyolcadik alkalommal rendezendő mezőségi néptánctalálkozó, decemberben pedig a betlehemesek találkozója. Lesznek kisebb arányú események is. Februárban farsangi bál lesz, majd meghirdetik az első nyelvi, helyesírási és irodalmi vetélkedőt. /Rostás-Péter Emese: Talpraesett szervezők a szórványban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 21./

1950-től van könyvtára Szászrégennek, tájékoztatott Demeter Judit könyvtárosnő. A 130 ezer kötetes állományból körülbelül 25 ezer magyar nyelvű kiadvány. A városba csak a legrosszabb minőségű importkönyvek érkeznek, nem jött könyv sem a Mentortól, sem az Impresstől. Magyar nyelvű enciklopédiákra lenne szükségük. Négy-ötezer olvasójuk van évente. A magyar nyelvű olvasók is elkezdtek már románul olvasni, ez a tendencia pedig egyre általánosabbá válik. /n. b.: Kevés a jó könyv Régenben. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 21./

Rövid időn belül a második kötetével jelentkezett Veress Károly, a BBTE Történelem és Filozófia Karának docense. Esszégyűjteménye a hermeneutika alkalmazásának elméleti vetületeit tárgyalta, legújabb kötete pedig ennek gyakorlati részével foglalkozik. Az Egy létparadoxon színe és visszája (Hermeneutikai kísérlet a nem lehet probléma megnyitására) című, a Pro Philisophia Kiadó égisze alatt megjelent kötetet január 19-én délután mutatták be Kolozsváron, a Gaudeamus könyvesboltban. A Pro Philosophia az egyetlen szakkiadó, amely ráadásul sorozatba is rendezi a filozófiai munkákat. Jelenleg három ilyen sorozatuk van: a magyar nyelvű filozófiai irodalom forrásainak mindezidáig kilenc kötete jelent meg, készülnek az egyetemi jegyzetek, és folytatódik a Műhely-sorozat, amelynek Veress Károly új kötete, a kilencedik darabja. /S. B. Á.: Gyakorlati hermeneutika. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 21./

Ioan Mihai Pacepa, a kommunista külföldi hírszerzés egykori vezetője visszakéri vagyonát. Az igényt az Egyesült Államokban álcázott személyazonosságú tábornok romániai ügyvédje jelentette be. A Legfelsőbb Bíróság 1999-ben rehabilitálta Ioan Mihai Pacepát, a Szekuritáté külföldi hírszerzésért felelős részlegének vezetője máig sem tudta visszaszerezni egyetlen vagyontárgyát sem. Pacepa szerint a mostani hírszerző szolgálatok alkalmazottainak mintegy fele a Szekuritáté egykori tisztjei közül kerül ki, akik ráadásul CIA-ellenes hangulatot tartanak fenn. Ioan Mihai Pacepa a Szekuritáté külföldi hírszerzését – az úgynevezett DIE-t (Departamentul de Informatii Externe) – vezette 1978 júliusának végéig, amikor az Egyesült Államok bonni nagykövetségén politikai menedékjogot kért. /Szőcs Levente: Pacepa tábornok visszakéri vagyonát. = Krónika (Kolozsvár), jan. 22./

Európai régiók, magyar régió címmel tartott előadást Pomogáts Béla irodalomtörténész, az Illyés Közalapítvány elnöke a napokban Kazincbarcikán megrendezett (Dialógusok – 2004) nemzetközi konferencián. Történelmi példákat idézett: a régiók Európája jóval hamarabb létezett, mint a nemzetek Európája. A központosított nemzetállam nem állta ki az idők próbáját, mert belőle nőtt ki a múlt század két nagy katasztrófája: a fasizmus és a kommunizmus. Pomogáts szerint kérni kell a megfelelő régiók kialakítását. Kifejtette: Magyarországon nincs olyan összehangolt nemzeti stratégia, amely a közös nemzeti érdekeket együtt fogalmazza meg és vállalja fel. Véleménye szerint a mai magyar politikai elit nem alkalmas arra, hogy az európai integráció kihívásaira és ezen belül (az egész kárpát-medencei) magyarság érdekének megfelelően válaszoljon. Pomogáts Béla sajnálatosnak tartja az erdélyi magyarság megosztását. Úgy látja, a megosztásnak egyaránt van külső és belső oka. Első helyre a magyarországi politikai pártok felelőtlen beavatkozását tette. Felelős a román politikai elit, mely rafinált eszközökkel segíti a megosztást, s felelős a magyar kisebbségi elit, mely személyi érdekeit a közösség érdeke elé helyezni. /Sike Lajos: Egy felelős értelmiségi, Pomogáts Béla szerint: A megosztás először leszakadást, majd lassú halált jelenthet! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 22./

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint jelenleg Romániában 1.4 millió magyar él, a tíz évvel ezelőtti népszámláláshoz viszonyítva 200 ezerrel kevesebb. Dr. Puskás György professzor ezeket az adatokat csak részben tudja elfogadni, tekintettel arra, hogy a román sajtó számos terméke szerint is a közintézmények és hivatalok számadatai nem valósak. Egy közvélemény-kutatás szerint – román forrás – az itt élő magyarok 20-25%-a ki akar vándorolni az anyaországba. Egy másik megállapítás szerint a romániai magyaroknak több tízezres száma tavasztól késő őszig hivatalosan vagy nem, az anyaországban dolgozik. Puskás szerint az említett magyar csoportok az utolsó népszámláláson nem voltak itthon és így nem is kerültek be kimutatásba. A csángó népcsoportból vajon hányan vallották magukat románnak a félelem miatt? A janicsár neveléssel lett Rab Jánosból Robu Ioan katolikus püspök. Az RMDSZ egyezkedései, úgynevezett "protokollumai" és látványos kézfogásai nem sok eredménnyel járnak. A professzor így fejezte be eszmefuttatását: „Fogjunk össze úgy, hogy becsületes, tisztakezű magyarok maradjunk, és bizonyítsuk be, hogy nem revíziót akarunk, hanem önrendelkezést, emberi, egyéni és kollektív jogokat.” /Prof. dr. Puskás György: Gondolatok a romániai magyarság számának csökkenéséről és ennek következményeiről. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 22./

1958. febr. 20-28. között Kádár János és Kállai Gyula vezetésével magyar párt- és kormányküldöttség járt Romániában. A látogatás elsődleges célja az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését és az ezt követő brutális megtorlásokat Kádár vezetésével felvállaló magyar kormányzat konszolidációja volt a Gheorghe Gheorghiu-Dej vezette népi demokratikus állam vezetői körében, amelyre a vendégeknek minden esélyük megvolt, hiszen Nagy Imre és néhány társának romániai deportálásával tulajdonképpen a magyar miniszterelnök koncepciós perét és fizikai likvidálását készítették elő. A tárgyalások fő témája a két ország közötti vitás problémák, elsősorban a nemzeti kérdés rendezése volt. A román fél megelégedésére a marosvásárhelyi nagygyűlésen – a Magyar Autonóm Tartomány székvárosában – Kállai Gyula kijelentette: ,,Megmondjuk világosan. Nekünk semmiféle területi igényünk sincs. Külön öröm számunkra, hogy… a velünk szomszédos államok a területükön élő valamennyi nemzetiségi kisebbség számára a teljes jogegyenlőséget és az önálló fejlődés minden feltételét biztosítják.” Kádár is közölte a román elvtársakkal, hogy Magyarországnak nincs szüksége a szomszédaitól egy talpalatnyi földre sem. Ezek után Keleti Ferenc bukaresti magyar nagykövet az 1958. márc. 29-én keltezett ,,szigorúan titkos” jelentésében közölhette Sík Endre külügyminiszterrel, hogy ,,…a határok kérdésében tett nyilatkozatokat a román elvtársak igen nagy örömmel fogadták, erősíti országépítő törekvéseiket, és úgy látják, hogy ez a kijelentés megfelel annak a nyíltságnak és őszinteségnek, ami általában az MSZMP és Kormányunk politikáját jellemzi.” A magyar párt- és állami küldöttség romániai látogatása után készített ,,szigorúan titkos” jelentés záróbekezdésében olvashatóak (az Erdélyi Magyarság 2003. július–szeptemberi számában közölt dokumentum) a Biharpüspökiből való visszautazás alkalmával Alexandru Moghioros pártvezérnek – ilyen alkalmakkor Mogyorós Sándor KB-titkárnak – a Keleti Ferenc magyar nagykövet által rögzített szavai. ,,(…) mintegy váratlanul megkérdezte tőlem, hogy meddig fogjuk mi még a magyar himnuszt megtartani. A kérdésből kiderült, hogy a román elvtársak aggodalommal figyelték a magyar himnusz hatását, különösen a magyar lakosságra, és szívesen vennék, ha már más himnuszunk lenne. (Ha valamelyik költőnk, illetve zeneköltőnk megajándékozna bennünket egy nagyszerű új himnusszal, ezt mi is szívesen vennénk. Ezt meg is mondtam az elvtársaknak.)” Ezt a politikai gondolkodásban még ma is elevenen élő mozzanatot a Magyar Kultúra Napján kötelességünk is megemlíteni, írta Sylvester Lajos. ,,A szomszéd országok érzékenységére való tekintet” sűrű emlegetése a magas politika szintjén ma is az Alexandru Moghioros elvtárs önfeladó szervilizmusára emlékeztet. /Sylvester Lajos: A Himnusz születésnapja: Január 22., a Magyar Kultúra Napja. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 22./

A Temesvártól néhány kilométerre fekvő Újmosnica települést 1903-ban alapították, 1904-ben sorsolták ki a telkeket és a házak számát, s népesítették be a falut a többségükben Békés megyéből és Szentesről érkező jómódú, szorgalmas gazdák. Az újmosnicai dalárdát 1927-ben Muszták Imre tanító alapította. Az énekkar 1939-ig folyamatosan működött. A centenáriumi ünnepségre készülő újmosnicaiak úgy döntöttek, hogy újraindítják a dalárdát. Első fellépésüket április végére, a település jubileumi ünnepsége idejére tervezik. /Szekernyés Irén: Újraindul az újmosnicai Dalárda. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 22./

Január 17-én tartották Gyulakután a Szováta tanügyi körzet II. osztályosai Nagyapó mesefája mesemondó versenyét. A mintegy 50 km-t átfogó körzet szinte minden iskolája képviseltette magát, Kendtől Nyárádremetéig. Harminchét tanuló mérte össze erejét. Végül a mesemondók közé vegyült egy élő meseíró, Ambrus Lajos Korondról, aki elhozta saját meséskönyveit, és azokat dedikálta a gyerekeknek. /Ozsváth Imre: Meseélmény Gyulakután. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 22./

Kovács László külügyminiszter úgy látja, méltánytalan lenne, ha a jelentős tagsággal és szavazótáborral rendelkező, az elmúlt tíz év alatt komoly eredményeket felmutató RMDSZ mellett három új romániai magyar szervezet ugyanolyan szavazati joggal jelenne meg a Magyar Állandó Értekezleten (MÁÉRT). "Ha a magyar kormány a radikális szervezetekre az RMDSZ-szel egyenjogú partnerként tekint, az ő szintjére emeli velük a kapcsolattartást, akkor ezzel mintegy elismeri egységbontó törekvéseiket, és az erdélyi magyarság számára eredményeket nagy valószínűséggel nem hozó tevékenységüket" – hangsúlyozta Kovács László. Szerinte attól lehet tartani, hogy az EMNT, a SZNT és az erdélyi Magyar Polgári Szövetség fellépése megosztja az RMDSZ-t – "tagságuk egy része az RMDSZ-nek is tagja" –, és az egész erdélyi magyarságot is. "Az év végi parlamenti választásokon még az is előfordulhat, hogy a több magyar párt és szervezet egymással való versengése miatt egyik sem éri el a parlamentbe jutáshoz szükséges küszöböt" – fűzte hozzá. A külügyminiszter leszögezte: a magyar kormánynak az RMDSZ-szel egyeztetve kell alakítania viszonyát az EMNT-vel, az SZNT-vel és az erdélyi Magyar Polgári Szövetséggel. Kovács László szerint Tőkés László nyitott ajtón dörömböl, amikor azt követeli, hogy a magyar kormány foglaljon egyértelműen állást a romániai magyarság autonómiatörekvéseivel kapcsolatban. "Az autonómiát a kisebbségi jogok érvényesülése legátfogóbb keretének tekintjük, de az európai tapasztalatok alapján csak olyan autonómiát tartunk működőképesnek, amelyet a többség és a kisebbség tárgyalások útján hoz létre, egy megállapodás alapján" – jelentette ki a külügyminiszter. /Kovács László: a kormánynak az RMDSZ-szel kell egyeztetnie. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./

Molnos Lajos leszögezte, a romániai magyarság autonómiatörekvései végül sikerrel fognak járni. A központosított államhatalom lebontásának eszméje már benne van a levegőben. Bizonyos, hogy Székelyföld Autonómia Statútum-tervezetét a román parlament nem fogja megszavazni és még néhány autonómia statútum-tervezet fog erre a sorsra jutni. Azonnal elkezdik, hogy: szegregáció, szeparatizmus, enklávé, irredentizmus, Nagy-Magyarország, horthyzmus stb. Végül: ez az ország egységes nemzetállam. Lassan azért meglett a magyar főkonzulátus Kolozsváron, kikerülnek rendre a többnyelvű táblák, visszakerülnek az erdők, szántók, ingatlanok is; a Csángóföldön is lehetnek magyar tannyelvű osztályok, s március 15-én is leng a magyar nemzet zászlója, és szól a Himnusz. És mindezenközben megmaradt az ország. A dél-tiroli autonómia sem született meg akkor, amikor az első statútum-tervezete elkészült. /Molnos Lajos: Mert benne van a levegőben... = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./

Az Arad megyei borossebesi városi RMDSZ alapítója és exelnöke, Patkó Wilhelm belépett a Nagy-Románia Pártba (NRP). Gheorghe Feies, az NPR Arad megyei szervezetének elnöke azt állította, hogy Arad megyében négyszáz magyar nemzetiségű tagjuk van. Király András, az Arad megyei RMDSZ vezetője elmondta, Patkó néhány évvel korábban lépett ki az RMDSZ-ből, mivel konfliktusba került a borossebesi magyarsággal. A konfliktus oka egy telek, amelyet Patkó a református egyháztól vett át. /Az NRP-be lépett Borossebes egykori RMDSZ-vezetője. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 23./

Nemes Árpád nem gondolt arra, hogy gyülekezetével együtt kiválni szándékozna az Erdélyi Református Egyházkerületből. Diktatúra és terror az erdélyi református egyházban – ez a címe a Nemes Árpád magyarrégeni református lelkipásztor által számos gyülekezethez szétküldött levélnek. A levélben ez áll: „Félek rágondolni, de úgy érzem, napról napra közelebb van az az idő, amikor a gyülekezetek kénytelenek lesznek kilépni az episzkopális egyházi szervezetből, és meg fogják alapítani a maguk Presbiteriánus Református Egyházát, ahol hitéletünk zsinórmértéke újra egyedül a Szentírás lehet”. Nemes Árpád január 22-én úgy nyilatkozott, szó sincs kiválásról. Nemes Árpád levelére eddig mintegy ötven bátorító választ kapott, és mint mondta, legalább még ennyien hívták telefonon. Ötvös József, az egyházkerület generális direktora elutasította azt az állítást, miszerint a kolozsvári püspökségen diktatúra uralkodna. Mint mondta, ez már csak azért sem lehetséges, mivel az egyházkerületet 18 tagú testület vezeti. Ötvös továbbá furcsának találta, hogy az 512 erdélyi gyülekezet közül – tudomása szerint – csak a magyarrégeni akar kiválni. /Lázár Lehel, Szucher Ervin: Nincs szó egyházszakadásról. = Krónika (Kolozsvár), jan. 23./

Három évvel ezelőtt szerveztek a csíkszentmártoni ifjak első ízben ifjúsági tábort az Úz völgyében. Azóta minden év augusztus 26-án 50–60 székelyföldi és anyaországi fiatal jön táborozni. Neves (had)történészek tartanak előadást, a fiatalok felújították a hadikápolnát, turistaösvényeket létesítettek, s ápolják, gondozzák a sírkertet. Idén lesz tíz éve, hogy emlékművet állítottak a csatában életüket vesztett hősöknek, most pedig az itt eltemetett székely határőrök emlékére székely kaput is állítanak. Gergely András, a csíkszentmártoni ifjúsági szervezet programfelelőset, az Úz völgyi táborozások főszervezője leszögezte, a román állam nem fordít kellő figyelmet a háborús hősök kegyeleti helyeinek gondozására. Márpedig az egyszerű katona bármelyik oldalon is harcolt, s ha csatában vesztette életét, az háborús hősnek tekintendő mindenütt a világon. /Kristó Tibor: Székely kaput állítanak az Úz völgyében. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 23./