A kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégium Értesítője a 2006/2007-es tanévről jubileumi kiadás, mivel ebben a tanévben ünnepelték az iskola fennállásának 450 éves évfordulóját. Az értesítők sorozatában ez az első önálló kiadvány, mivel az eddigiek a székelykeresztúri Unitárius Gimnáziummal közösen jelentek meg. Az értesítőben Történelmi visszapillantás olvasható, továbbá a Tudományos Diákkörök Erdélyi Konferenciájához kötődő írások is. /Máthé Ildikó magyartanár: Jubileumi évkönyv. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 1./

Felháborodva vette tudomásul az Erdélyi Református Egyházkerület, hogy a sepsiszentgyörgyi bíróságon két magyar református, Benedek Levente és Benedek Ildikó pert indított az egyházkerület ellen, azt állítván, hogy a Székely Mikó Kollégium jogtalanul került vissza az egyház tulajdonába, az épület soha nem volt az egyházé, hanem a román államé. Benedekék jelenleg az egyháztól elsajátított egykori tanári lakásokban laknak. Az egyház „elkötelezte magát az ifjúság nevelése mellett, és a visszakapott iskolaépületeket az erdélyi magyar közösség oktatási céljaira kívánja használni” – olvasható a Papp Géza püspök és Tonk István főgondnok által aláírt dokumentumban. /Farkas Réka: A református egyház tiltakozik a Mikó-per miatt. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 2./

Jól szerepeltek a bukaresti záróvizsgán a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Műszaki és Humán Tudományok Karának kommunikáció szakos hallgatói. A vizsgázók közül mindössze 3 diáknak nem sikerült átmenő jegyet szereznie. A harmadik végzős évfolyamról szó, teljesült a szak végleges akkreditálásának azon feltétele, mely előírja, hogy az első három végzős évfolyamnak el kell érnie a záróvizsgán az 51 százalékos átmenési arányt. A kommunikáció szak valamennyi feltételnek eleget tesz, így ősszel – a számítástechnika, mechatronika és automatizálás szakkal egyetemben – benyújtják az akkreditáció kérvényezéséhez szükséges iratcsomót, tájékoztatott dr. Hollanda Dénes, a Műszaki és Humán Tudományok Kar dékánja. /Nagy Székely Ildikó: Sikeresen vizsgáztak a végzős "sapisok". = Népújság (Marosvásárhely), júl. 9./

A július 13-án, vasárnap kezdődő csíkszeredai Régizene Fesztiválra mintegy 180 fellépő érkezik hat országból. A szervezőknek – a fesztivál nemzetközi jellegének megtartása mellett – az is alapvető céljuk volt, hogy megszólítsák az erdélyi régizene-együtteseket, ugyanakkor a Régizenei Nyári Egyetemmel továbbképzési lehetőséget biztosítsanak számukra. A július 13–20. között zajló Régizene Fesztiválra műsorfüzetet is készítettek. /Antal Ildikó: Régizene Fesztivál. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 11./

Szerényebb körülmények között, mint Erdőcsinádon, de idén is megszervezték az immár tizenötödik csángótábort a mezőségi szórványtáborral együtt. Július 4-11-e között tizennyolc csángó és több mint harminc mezőségi kisiskolás nyaralt Mezőbándon, akiket Lukácsy Szilamér helyi református lelkész, az egyházközség és a helybéli lakosok fogadtak. Lukácsy Szilamér kifejtette, hogy amikor Erdőcsinádról Bándra hazatelepedett, akkor merült fel a tábor átköltöztetésének kérdése. A gyerekek elszállásolását a mezőbándi családoknál biztosították. A Diószénben a fakultatív magyar nyelvet oktatók szervezték meg az ottani gyermekek táboroztatását, akik olyan szerény körülmények között élnek, hogy különben el sem jutottak volna táborba. /Berekméri Ildikó: Bezárta kapuit a csángó- és szórványtábor Mezőbándon. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 12./

A választási kampány volt a hétvégén zárult tusnádfürdői V. EU-tábor utolsó előtti, július 12-i, szombati napjának fő témája. Az egyik sátorban Salamon Márton László, az Új Magyar Szó főszerkesztője, Gazda Árpád, a Krónika vezető szerkesztője, Sipos Zoltán, a Transindex felelős szerkesztője és Szász Attila, az Országos Audiovizuális Tanács alelnökének Választások újságírói szemmel című beszélgetését Miklósi Ildikó, az RMDSZ ügyvezető elnökségének sajtóreferense moderálta. A társszervező Sapientia–EMTE titkára, Szenkovics Dezső értékelte, hogy az idei táborban a diákok olyan sikertörténetekkel ismerkedhettek meg, amelyek, lehet, ösztönzően hatnak majd a résztvevők későbbi szakmai fejlődésére. A tusnádfürdői rendőrség sorra járta mindazon panziókat, ahova az EU-tábor meghívottait, illetve a rendezvényre akkredidált újságírókat szállásolták el, és gondosan begyűjtötte a vendégek személyi adatait. A helyi rendőrség az EU-tábor és a Tusványos idején minden évben sorra járja a szálláshelyeket, elkéri a benne lakók személyi adatait. A rendőrök arra hivatkoznak, hogy a pénzügyi csalást megelőzendő ellenőrzik az elszállásolt vendégek kilétét. Továbbra is táborozóktól lesz hangos Tusnádfürdő, ugyanis július 15-én kezdődik Tusványos, a Bálványosi Nyári Szabadegyetem. /Horváth István: Felszedte a sátorfát az EU-tábor Tusnádfürdőn. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 14./ Winkler Gyula, RMDSZ-es EP-képviselő Tusnádfürdőn kijelentette, a romániai munkaerő legértékesebb része inkább azt választja, hogy külföldre megy dolgozni. A hivatalos statisztikák szerint 1,8 millió román állampolgár dolgozik az ország határain kívül, Romániában a munkaerőhiány pedig százezer embert jelent. Véleménye szerint több mint kétmillióan dolgoznak kint. Winkler szerint a munkaerő-kivándorlás a magyar közösséget is érinti, mivel az 1,5 millió magyar mintegy tíz százaléka dolgozik külföldön. /Külföldön dolgozó romániaiak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 14./

Miért voltam hibás? Mert fiatal szívvel, 23 évesen, szimpatizálni mertem az anyaországi magyarok forradalmával? Mert szóvá mertem tenni azokat a torzulásokat, amelyek "a szép eszmék" testén jelentkeztek? Miért voltak hibásak azok a marosvásárhelyi egyetemisták, akiknek diákéletét tönkretették a megfélemlítéssel, a beszervezéssel, vagy azok, akiket több évre kizártak az ország összes egyeteméről? A még élők tartoznak emberi méltóságuknak és halott sorstársaiknak annyival, hogy számba vegyék, mi is történt a tiszavirág-életű magyar marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézetben, annak legválságosabb korában, 1953 és 1959 között. Egy magyarországi balliberális, amikor meglátta az 1956–1965 között közel 1500 politikai elítélt adattárát, bele se lapozva unottan tette le, azzal a megjegyzéssel, hogy el kellene már felejteni ezeket! De hiszen egész életünkben egyebet sem tettünk, csak felejtettük! Több mint harminc évig említeni sem volt szabad, de a "változás" után sem próbálta senki részletesen elemezni, hogy mi is történt! Ezért jelentős Nagy Lajos könyve. /Dr. Nagy Lajos: Életünk kórtörténete. A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet 1956–1959. Sorstársak visszaemlékezése. Pallas-Akadémia Kiadó, Csíkszereda, 2008/ Az emlékezők: Bárányi Ferenc, Bárányi-László Ildikó, Becsky Miklós, Kiss András, Kuna Tibor, Nagy Katalin, Piros Ferenc, Szász István-Tas, Szentkirályi Csaba, Szűcs György, Toró Árpád és maga a szerző. /(bölöni): A korszak kórtörténetéről. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 15./

Megkezdődtek a beiratkozások a marosvásárhelyi egyetemekre. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Műszaki és Humán Tudományok Karán, az előző évekhez hasonlóan, a kommunikáció és közkapcsolatok szak a legkeresettebb, már beteltek a helyek. Eddig feleennyien jelentkeztek pedagógia szakra, a legkisebb érdeklődés pedig a számítástechnika és informatika iránt volt tapasztalható. A Színházművészeti Egyetem épületében sem tolongtak az első napokban a beiratkozók. Eddig a magyar nyelvű színész alapképzésre 5-en, zenepedagógiára 3-an, a mesteriskolára ketten jelentkeztek. /Nagy Székely Ildikó: "Gólyaváró" egyetemek. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 16./

Július 15-én Beregszászon tanácskozott Murvai László, a romániai Oktatási és Kutatási Minisztérium főosztályának vezérigazgatója és Kónya László, a Szatmár Megyei Tanfelügyelőség főtanfelügyelő-helyettese, valamint Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke. A megbeszélések a két ország magyar nyelven oktató pedagógusainak a továbbképzési lehetőségeiről szóltak. A beregszászi főiskola /II. Rákóczi Ferenc Magyar Tanárképző Főiskola/ humánerőforrás területén erősebb, addig a Szatmárnémeti Pedagógusok Háza olyan képzési kínálatokkal rendelkezik, ami ott nem található. Szó esett közös pályázatok elkészítéséről. /(bgy): Ukrán-román pedagógus-találkozó. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), júl. 18./

Orbán Viktor, a Fidesz elnöke szerint az utóbbi időben számos biztató jelenség történt Erdélyben. Az európai parlamenti választásokon a magyarok a vártnál erősebb képviseletre tettek szert az Európai Parlamentben. A romániai önkormányzati választások eredményeként ma Erdélyben a korábbinál több polgármesteri székkel és önkormányzati poszttal rendelkeznek a magyarok. Kifejezte reményét, hogy ez a tendencia folytatódik az őszi romániai parlamenti választásokon is. Erre csak akkor van esély, ha új egyezség jön létre az Erdélyben egymással vitatkozó politikai erők között. Szász Jenő megismételte korábbi javaslatát, hogy az RMDSZ és az MPP lépjen választási koalícióra, ismételten elutasítva az RMDSZ által ajánlott „belső koalíciót”. Orbán leszögezte: a Fidesz nem akar felelősséget vállalni abban, hogy a két fél egyezségre tud-e jutni vagy sem. Csupán elvi állásfoglalást tehet, miszerint kívánatosnak tartja egy magyar koalíció létrehozását. A Felvidéken például a Magyar Koalíció Pártja sikeres politikai teljesítményt nyújtott – fűzte hozzá Orbán Viktor. A Fidesz abba nem kíván beleszólni, hogy ez miképpen jöjjön létre. A Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) július 18-án Tusnádfürdőn tartott soros ülésén minden fontosabb határon túli magyar politikai szervezet magas szinten képviseltette magát, kivéve az RMDSZ-t. Orbán Viktor az ülésen hangsúlyozta, hogy a KMAT szerepe a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) működésének szándékos beszüntetése nyomán különösképpen felértékelődött. A jelenlegi magyar kormány nyíltan hangoztatott álláspontjával ellentétben, miszerint „az etnopolitizálás korszaka leáldozott”, Orbán Viktor nemzetpolitikai szemszögből méltatta a Kárpát-medencei autonómia-rendszerek fontosságát és szükségességét, valamint a KMAT rendkívüli szerepét ezek nemzetközi képviseletében. A tanácskozás egyik legfontosabb határozata az autonómia-ügy közös képviseletére vonatkozott. Ennek értelmében a határon túli magyar pártok vezetői elfogadták Tőkés László európai parlamenti képviselő meghívását egy közös brüsszeli útra, hogy a legmagasabb európai fórumon egységesen lépjenek fel a Kárpát-medencei magyar autonómia-követelések érvényesítése céljából. -A Magyar Szocialista Párt (MSZP) azt várja Orbán Viktortól, hogy Tusnádfürdőn hozza helyre, amit elrontott, és kérjen elnézést az erdélyi magyaroktól egységbontó politikájáért – közölte Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője. Szerinte a Fidesz elnöke a legutóbbi erdélyi helyhatósági választásokra is exportálta megosztó politikáját, ami már Magyarországon is súlyos károkat okozott. /Orbán: Az MPP-vel erősödött az erdélyi magyarság politikai képviselete. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 19./

1947 óta csak négy olyan éve volt Magyarországnak – 1998 és 2002 között –, amikor egy kormány karakteresen nemzeti és kereszténydemokrata politikát folytatott, vagyis a család védelmére, a magyar vállalkozások támogatására, a nemzeti kultúra ápolására és a határokon átívelő nemzetegyesítésre helyezte a hangsúlyt, mondta július 19-i tusnádfürdői előadásában Orbán Viktor, aki ugyanakkor felhívta a figyelmet a magyar nemzet egységes jellegére. Kifejtette: a magyar nemzet számszerű hanyatlása folytatódik, településeink, régióink etnikai arculatváltáson mennek keresztül, a nyugdíjak értéke csökkent, a munkanélküliség nő, a magyar egészségügy megrendült, a gazdasági növekedés megtorpant. Az MSZP szerint Orbán Viktor tusnádfürdői beszéde után elvárható, hogy legalább ő maga tartsa be saját receptjét; ha valóban szociális egyensúlyt akar, ne tervezzen ezermilliárdos szociális kiadáscsökkentést és szociális megszorításokat – közölte Lendvai Ildikó szocialista frakcióvezető. /Orbán Viktor Tusványoson. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 21./ Orbán Viktor Fidesz-elnök július 19-én tartotta meg a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor fénypontját jelentő előadását. Kifejtette, hogy különbséget kell tenni Magyarország és a Magyar Köztársaság között. Míg előbbi a magyar nemzetet jelenti, utóbbi csak egy technikai szabályrendszer. „Nem véletlen, hogy a románok sem használják a Román Köztársaság kifejezést, csak Romániáról beszélnek” – élt a hasonlattal Orbán. Szerinte a magyarok négyötöde gondolja úgy, hogy rossz irányba mennek a dolgok. „Mindenki tudja, kinek a hibája, hogy ide jutott a magyar nemzet” – tette hozzá. A volt miniszterelnök úgy látja, miközben eddig Magyarország szomszédai voltak sikertelenek, ez mostanra megfordult, és Magyarország vált azzá. Kárpát-medencei közös nemzeti szemszögből nézve a romániai helyhatósági választások sikeresek voltak, hiszen az MPP zászlóbontása és részvétele révén Erdélyben a magyar közösség a korábbinál több polgármesteri székre és önkormányzati mandátumra tett szert – állapította meg Orbán Viktor, miután megbeszélést folytatott Szász Jenővel, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnökével. „A magyar ügy egyben európai ügy is” – hangsúlyozta, ugyancsak Tusnádfürdőn Orbán, a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) soros ülésén. A Fidesz elnöke szerint a KMAT szerepe a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) működésének szándékos beszüntetése nyomán különösképpen felértékelődött. A jelenlegi magyar kormány nyíltan hangoztatott álláspontjával ellentétben, miszerint „az etnopolitizálás korszaka leáldozott”, Orbán Viktor nemzetpolitikai szemszögből méltatta a Kárpát-medencei autonómiarendszerek fontosságát és szükségességét, valamint a KMAT rendkívüli szerepét ezek nemzetközi képviseletében. /Vegyes jövőkép Tusnádon. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./

Döntés született a Kovács Ildikó alkotói ösztöndíjért benyújtott pályázatokról: a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem idén végzett bábosztálya 300 ezer forintot, Urmánczi Jenő kolozsvári bábos pedig 100 ezer forintos támogatást nyert el. A januárban elhunyt neves bábszínházi alkotó emlékére létrehozott ösztöndíjat a Magyar Játékszíni Társaság és az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) írta ki. Az idén végzett marosvásárhelyi bábos évfolyam vizsgamunkája lett volna, de az egyetem vezetősége nem biztosította az előadás létrehozásának költségeit. Egy kísérletről van szó: Limonádé Joe címmel egy parodisztikus elemekkel fűszerezett, 21. századi színházi western musicalt készülnek színpadra állítani. Urmánczi Jenő nyertes pályázata a Sárkányölő Szent György legendája. /Bonczidai Éva: Limonádé Joe és Hókusz-pókusz. = Krónika (Kolozsvár), júl. 23./

A temesvári Máltai Segélyszolgálat orvosi rendelője Románia uniós csatlakozása után új formában támogatja a lakóhelyükön kezelhetetlen, súlyos betegek magyarországi orvosi ellátását. Bárányi Ildikó, a Segélyszolgálat helyi fiókszervezetének vezetője elmagyarázta, a Segítő Jobb Alapítvány, amely lakóhelyükön el nem látható határon túli betegek magyarországi gyógykezelését támogatta, megszűnt. Ezért létrehozták a Segítő Jobb System Kft-t, amely az OTP Bank bármelyik fiókjában befizetett bruttó 120 euró befizetése ellenében megszervezi a beteg külföldi kezelését. A 120 euró befizetését csak akkor kérik a betegtől, ha többször vissza kell mennie magyarországi kezelésre. Ha csak egyszeri alkalomról van szó, akkor a vizsgálat költségeit kell kifizetni. /Pataki Zoltán: Segítő Jobb Temesváron. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./ Dr. Bárányi Ildikó elmondta, ezt a tevékenységet már 16 éve végzik, ingyenes orvosi tanácsadás formájában. A betegek tájékozatlanok a külföldi kezelési vagy kivizsgálási lehetőségeket illetően. Kezdetben a magyarországi Segítő Jobb Egészségügyi és Humanitárius Alapítvány felkérésére az előszűrő vizsgálatok elvégzését vállalták fel, a határokon kívül élő magyar betegek részére. Az Európai Unióba való belépés után a Segítő Jobb Alapítvány tevékenysége már csak Szerbia és Kárpátalja területére korlátozódik. Helyette megalakult a Segítő Jobb System Kft. – 2008-ban eddig 295 beteg tanácsadását végezték el, ebből havonta 12-20 beteget küldtek külföldre. /Pataki Zoltán: Megszervezik a betegek külföldi gyógykezelését. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 24./

Nem készült mindeddig átfogó válogatás a legendás kolozsvári folyóirat, az Erdélyi Helikon anyagából. Mózes Huba kezdeményezésére végre kézbe vehetik az olvasók a Világfigyelő tető. Mozzanatok az Erdélyi Helikon történetéből. 1928–1944./Bíbor Kiadó, Miskolc, 2008. Szerkesztette Mózes Huba/ című könyvet, amely mintegy háromszázötven oldalon mutatja be a folyóirat anyagát: szövegeket, képeket, dokumentumokat. Mit lehetett korábban tudni az Erdélyi Helikonról? Talán azt, hogy a két világháború közötti erdélyi magyar irodalom legjelentősebb folyóirata? Igen, kétségtelenül. Hogy az egyik legstabilabb, leghosszabb életű lap Erdélyben? Nyilvánvalóan. Az Erdélyi Helikonról szóló szakszerű tanulmányok, dokumentumkötetek (Szemlér Ferenc versantológiája, Marosi Ildikó és Mózes Huba dokumentumkötetei, Galambos Ferenc repertóriuma, Vallasek Júlia és mások tanulmányai) után körvonalazódott a folyóirat. Hiányzott viszont jónéhány alapszöveg újraközlése. Pomogáts Béla 1983-ban közzétette A transzilvánizmus című könyvét, akkor alcíméül ezt választotta: Az Erdélyi Helikon ideológiája. Méltán kapcsolódhatott össze a köztudatban az Erdélyi Helikon az „erdélyi gondolat”, a transzilvanizmus fogalmával. /Balázs Imre József: Ami eddig nem volt, s most lett. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 26./

A Marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetem idén végzett magyar bábos osztálya részt vehetett a 62. Avignoni OFF Fesztiválon, Nyugat-Európa egyik legfontosabb színházi eseményén. Szerencsés véletlen folytán jutottak ki: az egyik csapat visszamondta a szereplést, és Oana Leahu rendezőnőt hívták meg a szervezők, aki a magyar csoport Csodálatos utazás című Kis herceg-adaptációját ajánlotta. Deák Réka marosvásárhelyi bábszínész elmondta, sebtében elkészítették a francia változatot – ez ugyanis kritérium volt. Útközben megálltak Velencében és Monte-Carlóban. Tíz napot töltöttek Avignonban. Hazatérve még felléptek a középkori fesztiválon Segesváron. Augusztus 23-án részt vesznek a Budapesti Utcaszínházi Fesztiválon, a Millenáris parkban. Végzős csapatuk vizsgaelőadásának szánt produkciójával, a Limonádé Joe-val elnyerte a 300 ezer forintos támogatással járó Kovács Ildikó Alkotói ösztöndíjat. /Bonczidai Éva: Csodálatos avignoni utazás. = Krónika (Kolozsvár), aug. 1./

Őrizzük kegyelettel nagyjaink emlékét – e szavakkal nyitotta meg Kelemen Katalin könyvtárigazgató a Neves csíkiak elnevezésű könyvjelzősorozat újabb gyűjteményét, valamint a könyvjelzők nagyított változataiból összeállított, Csíki Székely Múzeumban látható kiállítás anyagát. /Antal Ildikó: Neves csíkiak tárlata. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 2./

Minden szükséges engedélyt és jóváhagyást megkapott a Kovászna Megyei Tanács a Székelyföld-táblák felállításához, most már csak az önkormányzat döntésén múlik, hogy hol helyezik el a következőt. A megyei RMDSZ-elöljárók a választási kampányok idején Kökösön kétszer is próbálkoztak a kétnyelvű Székelyföld-táblával, de a hatóságok mondvacsinált okokkal eltávolíttatták azt. /Demeter J. Ildikó: Jöhet a Székelyföld-tábla. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 7./

Nyolcvankét éves korában elhunyt Kudelász Ildikó /Kolozsvár, 1926. nov. 12. – Sepsiszentgyörgy, 2008. aug. 8./ színművész, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház alapító tagja. A Kolozsvári Nemzeti Színház színiiskolájában diplomázott 1944-ben, majd a kolozsvári Magyar Színház, később a Dolgozók Színházának tagja lett. 1948-tól, a Dolgozók Színházának Sepsiszentgyörgyre való áthelyezésétől nyugdíjazásáig a Sepsiszentgyörgyi Állami Magyar Színház, mai nevén a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház társulatában dolgozott. A színjátszás mellett újságíróként is tevékenykedett – esszéket, kritikákat írt. A szentgyörgyi színház tizenkét alapító színésze közül utolsónak távozott, társulatának hatvanadik jubileumát nem érhette meg. Augusztus 12-én temetik a sepsiszentgyörgyi központi katolikus temetőben. /Elhunyt Kudelász Ildikó. = Krónika (Kolozsvár), aug. 11./

Nagy a lelkesedés a hivatásos néptáncegyüttes berkeiben. Idén újra részt vesz az együttes a világkiállításon, ezúttal a spanyolországi Zaragozában. A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes táncosai szász táncokat tanultak, hogy műsorkínálatuk a lehető legszínesebb legyen. A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes Zaragozában a román pavilonban és környékén többszöri fellép, de szerepelnek majd Magyarországon is. A romániai kisebbségek folklórjának bemutatására vállalkozott az együttes így magyar, román, cigány és szász táncokat kínál programjában. /Antal Ildikó: Világkiállításra készül a Hargita együttes. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 13./

A Szarkaláb Néptáncegyüttes és a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány augusztus 14-e és 18-a között tizedszerre rendezte meg a Szent István-napi nemzetközi néptáncfesztivált, ahova nyolc országból érkeztek résztvevők. Utcai táncok, gálaműsorok várták a néptáncok ismerőit, rajongóit Kolozs (Bánffyhunyad, Kide, Magyarfenes, Kalotaszentkirály, Kolozsvár) és Szilágy megyében (Zsobok). Szombat délután a magyarfenesi szabadtéri gálaműsort falubál és tűzijáték követte. Augusztus 17-én, vasárnap Kolozsváron vonultak fel a néptáncegyüttesek, majd dr. Kovács Sándor főesperes celebrált misét a Szent Mihály-templomban. Vasárnap tizennégy néptáncegyüttes lépett fel a Diákművelődési Házban. Pillich Apor Balázs, a kolozsvári Szarkaláb néptáncegyüttes vezetője, egyben főszervező elmondta: incidensek nélkül zajlott a rendezvény. Zsobokon lépett fel az újvidéki Csűrdöngölő és a szintén vajdasági Cirkalom táncegyüttes. Zsobok határában kürtőskaláccal, pálinkával várták a vendégeket. Fullasztó melegben táncoltak a fiatalok. A Csűrdöngölő nevéhez fűződik a Vajdasági Táncháztalálkozó és Kirakodóvásár, valamint a Minősítő Fesztivál, ahol már kétszer érdemelt Kiválóan Minősült címet. A Cirkalom többszörös nívódíjas együttes idén átvehette a 2. Martin-plakettet a Martin György Néptáncszövetségtől, e cím egyedüli birtokosai a Kárpát-medencében. „Kide a világ közepe” – így köszöntötte Egri István helyi tanácsos a Szent István-napi Néptáncfesztivál alkalmával Szlovákiából érkezett Komáromi Generációk Néptáncegyüttest. A 22 tagból álló, 2006-ban alakult együttes háromtagú zenekarral is rendelkezik. Kiss János, a Kide Egyesület elnöke megköszönte a komáromiak látogatását. Augusztus 16-án Magyarfenesen szabadtéri gálaműsorra került sor a Szent István-napi Néptánctalálkozó keretében. A különböző országokból érkezett néptánccsoportok mindegyike részt vett a rendezvényen. Tűzijáték és hajnalig tartó bál zárta a mulatságot. Kolozsváron a menetet a csíkkozmási néptáncegyüttes nyitotta meg. A táncegyüttesek részt vettek az ünnepi szentmisén a Szent Mihály-templomban. Kovács Sándor főesperes hangsúlyozta, Szent István királyunk példamutatása szerint a vallás és a hazaszeretet krisztusi parancs, azaz a hit és az erkölcs képezi a nemzeti lét alapját. /Kerekes Edit, Füstös Tímea, Dézsi Ildikó, Nagy-Hintós Diana: Incidensek nélkül zajlott a Szent István-napi néptáncfesztivál. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 18./

Kalmarban utcát neveznek el Pallay Józsefné, született Pálffy Gizella Ildikó asszonyról, a bevándorlóról Svédországban első ízben –, aki immár 40 éve él ebben a városban. A rendkívüli megtiszteltetést önfeláldozó munkájával érdemelte ki, amellyel Kalmar művelődési életét megszervezte. A Gyilkostó környékéről származik, erdőmérnök édesapjával járta pici korától az erdőt. Olyan kövületet talált, amely az ő adományaként került a kolozsvári egyetem geológiai gyűjteményébe. Tatabányáról az 1956-os forradalom után kényszerült távozni, két fiútestvérének élete forgott kockán. Évtizedekkel ezelőtt filmet készített a lappok vándorlásáról, nemrég mutatta be a Duna TV. Soha nem volt gazdag. Gondolkodás nélkül elzálogosította ékszereit, hogy anyagilag támogathassa egyik bevándorló társát, aki az első tánciskolát nyitotta meg a városban. Igazi mecénásként éli az életét. A 61 000 lakosú városban eddig összesen négy nagy koncertet tartottak. A harmadik költségeit teljes egészében ő fedezte és a rendezését is vállalta. Meghívta a marosvásárhelyi zenekart, és Stockholmban is felléptette őket. Házi koncerteket szervezett. 40–50 ismeretlen személyt fogadott, mindenkit vendégül látott. Rangot jelentett bejutni ezekre a koncertekre. Zongorát vásárolt, hogy a vajdasági háború egyik menekültje gyakorolhassa hivatását. A vendégek adományából helyi fiatal tehetségeket támogatott, illetve azokat a magyar zenészeket, akiket a menekülttáborok lakói közül választott ki. Legutóbb a csíkszeredai kamarazenekart látta vendégül, a szó szoros értelmében: saját házában szállásolta el a 24 zenészt. A fiatal muzsikusoknak nagy sikerük volt. Kalmar kitüntetettje magyar maradt! /Szőcs Judit: Magyarként Svédországban. Utcát neveztek el egy magyar bevándorlóról. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 19./

Huszonöt éve, 1983-ban mutatták be Budapesten, a Városligetben az István, a király című, mára klasszikussá lett rockoperát. A szerzőket – Boldizsár Miklós drámaírót, a zeneszerző Szörényi Leventét és a szövegíró Bródy Jánost – már a hetvenes évektől foglalkoztatta a magyar államalapítás kora. A történetet Nemeskürty Istvánnal, a Mafilm Budapest Stúdió akkori vezetőjével történt magállapodás értelmében filmen akarták feldolgozni. A városligeti bemutatót csak nyilvános forgatásnak szánták, de a hatalmas érdeklődés miatt ez lett az elsődleges produkció. Mivel augusztus 20. akkoriban hivatalosan az új kenyér ünnepe és az alkotmány napja volt, a darab rendezőjének, Koltay Gábornak kellett közbenjárnia Maróthy Lászlónál, az MSZMP budapesti bizottságának első titkáránál, hogy engedélyezzék az előadásokat. Végül 1983. augusztus 18. és 28. között hét alkalommal, összesen százezer néző előtt mutatták be a népzenei elemeket és az egyházi gregorián zenét a populáris zenével ötvöző művet. Az István, a király a magyarországi színházi gyakorlatban is áttörést jelentett, hiszen a színészek – Pelsőczy László, Berek Kati, Sára Bernadett, Hűvösvölgyi Ildikó, Balázs Péter és Balázsovits Lajos – mellett főszerepet kaptak a rockélet nagyjai is: Varga Miklós, Vikidál Gyula, Nagy Feró, Deák „Bill” Gyula, közülük akkor többen „lázadónak” számítottak. A bemutató helyszíne ekkor kapta a Királydomb nevet, és ma már hivatalosan is így nevezik. A rockoperát egy évvel később a Szegedi Szabadtéri Játékok keretében a Dóm téren játszották, majd 1986-tól a Nemzeti Színházban, Kerényi Imre rendezésében került színre. Ez a változat 1989-ig 224 előadást ért meg és mintegy 180 ezer nézőt vonzott. A rendszerváltást követően, 1990-ben a Népstadionban mutatták be (a létesítményben ez volt az első magyar koncert), a két estére összesen 120 ezren váltottak jegyet. A darabot 1992-ben a sevillai Expón, majd Németországban, Ausztriában, az Egyesült Államokban, Ausztráliában is játszották, húsz évvel az ősbemutató után, 2003-ban Erdélyben, Csíksomlyón 350 ezer néző előtt adták elő. A műből 1984-ben készült filmet rövid idő alatt másfél millióan látták, a hanganyag megjelent bakelit lemezen, kazettán és CD-n is, a film jubileumi, kétlemezes kiadása idén látott napvilágot. A bemutató negyedszázados évfordulóján a Magyar Televízió tehetségkutató műsorban válogatta ki a jubileumi előadás szereplőit, az újrafogalmazott produkciót júniusban mutatták be a Papp László Budapest Sportarénában, majd a Szegedi Szabadtéri Játékokon láthatta a közönség. /25 éves az István, a király. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 19./

Augusztus 22-én Marosvásárhelyen ülésezett az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanácsa. Az ülés napirendjén szerepelt a jelöltállítás helyzetének áttekintése és az ezzel kapcsolatos döntések meghozatala. Takács Csaba, az RMDSZ országos kampányfőnöke előterjesztette a kampánystáb összetételére vonatkozó javaslatát, amelyet a SZÁT megerősített. Eszerint kampányfőnök-helyettes Kovács Péter területi szervezetekért felelős ügyvezető alelnök, a kampánystáb további tagjai pedig: Bartha Margit, Bodor László, Juga Tibor, Markó Eszter, Miklósi Ildikó, Porcsalmi Bálint, Székely István, Szepessy László és Török Tímea. /Ülésezett az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanácsa. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 23./

A temesvári Szórvány Alapítvány idén kilencedik alkalommal szervezte meg hagyományos Szent István napi rendezvényét Buziásfürdőn. Az augusztus 22-én megtartott szakmai tanácskozás központi témája ezúttal a helyi történelmi-művészeti értékek védelme volt. Dr. Bodó Barna alapítványi elnök a temesvári, lugosi, dettai, buziási és nagycsanádi, honismerettel is foglalkozó civil szervezet mintegy 20 képviselőjét hívta meg a találkozóra, amelynek bevezető előadása során arra hívta fel a figyelmet: a feladat nemcsak helyi magyar értékeink megtartása, hanem a köztudatba való bevitele, népszerűsítése is. Virginás-Tar Judit és Erdei Ildikó bemutatták Temes megye kulturális térképét, valamint a megye történelmét és földrajzát magyar nyelven bemutató kiadványt, amelyek egy Phare projekt keretén belül jelentek meg és oktatási segédeszközként használják őket. Vicze Károly helytörténész a Bánság magyar emlékhelyei című készülő kötetét ismertette. A tanácskozás résztvevői ezután elzarándokoltak Trefort Ágoston XIX. századi magyar kultuszminiszter buziási szobrához, ahol Fazakas Csaba református esperes mondott beszédet Szent-István napja alkalmából. A szakmai tanácskozás a bánsági emlékhelyek gondozására kidolgozott program bemutatásával folytatódott. /Pataki Zoltán: Buziásfürdő. Szent István-napi tanácskozás és koszorúzás. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 23./

Berecz András Bú hozza, kedv hordozza című kötetét nehéz volt letenni. Látszólag vallomásokból, párbeszédekből és néprajzi gyűjtés során készült képanyagból áll a kötet, de ennél sokkal többről van szó. Berecz András ének- és mesemondó ugyanis a gyűjtés során elhangzottakat szó szerint lejegyezte. Az 1997-es megjelenés óta harmadik kiadásánál tart a kötet, melynek alcímére, a Magon kőtt énekesek iskolája kifejezésre is a szerző adott magyarázatot. Azoké ez az iskola, akiknek a nóta nem más, mint ajándék Istentől. /Antal Ildikó: Kik tartoznak a magon kőtt énekesek iskolájába? = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 23./

A hagyományos Szent István Napok keretében „Helyi történénelmi–művészeti értékeink védelme” című szakmai tanácskozásra invitálta augusztus 22-én Buziásfürdőre a bánsági magyar civil szervezetek képviselőit a Szórvány Alapítvány. Dr. Bodó Barna elnök, Erdei Ildikó és munkatársaik bemutatták az alapítvány honismereti stratégiáját és eddigi eredményeit a Temes megyei magyar közösség értékeinek, emlékhelyeinek, kiemelkedő személyiségeinek feltérképezése területén. A tanácskozás során a résztvevők elemezték a hivatalosan nyilvántartott emlékhelyek, műemlék épületek jegyzékét: a 333 tételt magába foglaló listán alig szerepel néhány magyar vonatkozású történelmi emlékhely. Dr. Bodó Barna arra hívta fel a figyelmet, hogy a Piarista Líceum épület–együttes azért kerülhetett fel a hivatalos műemlék–listára, mert Szász Enikő elnök kezdeményezésére a Temesvári Magyar Nőszövetség 6–7 évig tartó szívós munkával beemelte a köztudatba. – Hihetetlenül sok értékünk van, ezeket mind be kell emelni a közös értékek tárházába, amit csak összefogással lehet elérni. Nem egy civil szervezet fogja végigvinni ezt a feladatot, hanem a megye területén működő valamennyi magyar civil szervezet, kezdve Csanádtól Nagyszentmiklóson át, folytatva Zsombolyával, Végvárral, Dettával, Újszentessel, Igazfalvával, Bodófalvával, Szapáryfalvával, el egészen Lugosig és Temesvárig, nyilatkozta dr. Bodó Barna. A Szórvány támogatást nyújtana a magyar civil szervezeteknek abban, hogy megkeressék azokat a helyi értékeket, amelyeknek képviselete állandósíthatja a tevékenységüket. A Szórvány Alapítvány 7–8 éve módszeresen foglalkozik helytörténettel és honismerettel, könyveket, kiadványokat jelentetett meg erről a témáról, létrehozta a Bolyai János emlékszobát. /Pataki Zoltán: Szórvány Alapítvány – Értékmentő civil összefogás. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 25./

Robbantásról szóló fenyegetést kapott a szabadkai Pannon Televízió, amely magyar nyelven televíziós és rádiós adásokat is sugároz – közölte augusztus 25-én Árpássi Ildikó, az adó igazgatója. A figyelmeztetés SMS-ben érkezett, az aláírás szerint a "Mladic tábornok katonai rendőrsége, 1991 – Knin" nevű szervezet küldte. Knin Horvátországban van, s az 1995-ig létezett önálló szerb terület, a Krajina székhelye volt. Ratko Mladic tábornok pedig a mindmáig leginkább keresett, háborús bűnökkel vádolt szerb, a boszniai Szerb Köztársaság egykori hadseregének főparancsnoka. Árpássi a fenyegetést azonnal jelentette a szabadkai rendőrségnek, s a rendőrök mintegy tíz perc múlva már a helyszínen voltak. Kiürítették a Szabadka szívében lévő, Magyar Ház néven ismert épületet, amely otthona a legnagyobb délvidéki magyar párt, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) és a kisebbségi önkormányzati feladatokat ellátó Magyar Nemzeti Tanács (MNT) irányító testületeinek is. A keresőkutyás vizsgálat során robbanószert nem találtak, s a szabadkai rendőrség jelenleg ismeretlen tettes által elkövetett terrorfenyegetés ügyében nyomoz. /Megfenyegették a Pannon Televíziót. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 26./

Csíkszeredán a Csíki Játékszín jubileumi évadba, a tizedik színházi évadba lépett. – A jubileumi évet azzal szándékozzuk jelezni, hogy olyan színházi vállalkozásokba kezdünk, melyekben benne van a szakmai előrelépés lehetősége – fogalmazta meg a célkitűzést Parászka Miklós, a Csíki Játékszín igazgatója. Kiadnak egy emlékkönyvet, fotókiállítást rendeznek, továbbá rövid, egynapos konferenciát. A 2008/2009-es évadot a János Vitéz daljáték nyitja meg, Budaházi Attila rendezésében. /Antal Ildikó: Tizedik évad – ünnepre hangolva. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 27./

A Madaras Gábor Egyesület a néhai népdal- és nótaénekes 90. születésnapja alkalmából szoboravató ünnepséget rendez Kibéden a templom melletti parkban. Felszólal: Dósa Sándor polgármester, Keresztesi Zsuzsanna, az énekes lánya, a Madaras Gábor Egyesület vezetője, illetve Kacsó Ildikó rádiós zenei szerkesztő. Madaras Gábor szobrát a Nagyváradon élő marosvásárhelyi Deák Árpád képzőművész készítette. /Madaras Gábor-szoboravató. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 28.

Moldvában üggyel-bajjal halad a magyarnyelv-oktatás. Keresztbe tesznek a hivatalok, a papok, a katedrával rendelkező tanárok, beleszólnak az önkormányzatok, rendőrök. Spanyol és olasz földön simán megy a román nyelv és történelem oktatása. Az országok közötti megállapodások születnek, miniszterek találkoznak, kerül állami osztályterem, tanároknak lakás, fizetés, a pár éve megélhetési kényszerből kitelepedett román állampolgárok közössége egyre erősebb, öntudatosabb. /Demeter J. Ildikó: A közös Európa. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 30./