A Romániai Írók Szövetsége temesvári szervezetének székhelyén október 12-én mutatták be Eszteró István és Serban Foarta közös román–magyar nyelvű verseskötetét, az aradi Irodalmi Jelen Könyvek sorozatban megjelent Concertinót. A két temesvári szerző (a nyugalmazott magyar irodalomtanár, illetve a költő, esszéíró, műfordító) méltatásán kívül külön köszöntötték az idén 65 éves Foartát, illetve – épp 50. születésnapján – feleségét, Gábos Ildikót, aki fordítóként gondozta a Concertino szövegeit. A Foarta–Gábos művészházaspár fordította le Böszörményi Zoltán (a Nyugati Jelen és az Irodalmi Jelen tulajdonos-főszerkesztője) A szerelem illata című szonett-koszorúját, amely a temesvári Brumar Kiadónál jelent meg O suma de sonete címmel. Gábos Ildikó ezenkívül más magyar és német szerzők műveit is fordította románra. /P. L. Zs. : Születésnapi könyvbemutató. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 13./

Október 15-én kezdődött Kolozsváron a negyedik alkalommal sorra kerülő Meleg Filmek Fesztiválja, amely az azonos neműek kapcsolatát feldolgozó filmekkel, rövidfilmekkel, fotókiállításokkal, nyilvános vitákkal, jótékonysági színházi előadással, könnyűzenei koncertekkel várja az érdeklődőket. /Dézsi Ildikó: Meleg Filmek Fesztiválja zajlik a héten. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 16./

Csíkszeredán befejeződik a Márton Áron Gimnázium gazdasági épületének felújítása. Odaköltözködik a két Budapestről érkezett piarista atya: Kállay Emil és Sárközi Sándor. A teológiai, szépirodalmi és a különböző tudományokhoz kapcsolódó könyvek már a helyükre kerültek és jókora olvasóteremben állnak majd a diákok rendelkezésére. A tanítórend két tagja már számos, változatos témájú játékos foglalkozást kigondolt a diákok számára, továbbá különböző szakkörökre várják őket a jövő héttől. Segítséget akarnak nyújtani nekik a tanulásban, beszélgetve és játszva. Lesz filmklub, olvasókör, etika szakkör, bibliaóra, lelkisegély-szolgálat, az önismereti játékokhoz is számos társasjáték sorakozik a könyvtárban, de Sárközi Sándor atya szívesen rúgja a labdát is a fiúkkal. Elsősorban a Márton Áron Gimnázium diákjait szólították meg, de a Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium és a Sapientia – EMTE spirituális atyáinak is jelezték kezdeményezésüket. Kállay magyartanár tíz évig járt Kárpátaljára, az ottani papok munkáját segíteni, de Délvidékre is utazgatott. /Antal Ildikó: Hitünk és magyarságunk mécsesére vigyáznak. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 17./

Böjte Csaba ferences szerzetes vallja: Célunk nem csak az elittel foglalkozni, aki elmegy majd Udvarhelyre, Vásárhelyre és onnan Spanyolországba, vagy ki tudja… A falut az viszi tovább, aki otthon tanul meg élni szülőhelyén… Nem a legjobb képességűeket képezzük. Inkább azokat, akikre azt mondhatják: ‘maradjon csendben, ne zavarja az osztályt!’ Napköziink csak annyi feladatot vállalnak át, amit a hátrányosabb helyzetű gyermekek nem kaphatnának meg nélküle. Ebédet, ha szükséges, ruhát, tanszert, higiéniai felszereléseket, esetenként orvosi segítséget is. Ha nincs aki megtanítsa családban, csoportjainkban megtanulhatja a ház körüli teendőket, a fürdőszoba használatát, hogy tartsa rendben saját ruháját, a pénz és egyéb anyagiak beosztását is. Iskolaházunk otthon; egyszerű, de emberhez méltóbb életet jelent sok-sok rászorulónak. Márton Áron-i a módszer. Egyszóval, népnevelés. Négyes fogatban: iskola, szülők, plébánia és az alapítvány. Testvéri szolgálat: ami magot délelőtt az iskola elvet, délután szeretnénk megkapálni. Havi hatvanezer forintnyi pénzből már működhet egy osztály. ” „Nem indítunk egyházi iskolákat. Tudjuk, kevés a gyermek, nem akarunk az állami intézményeknek konkurenciát. Összefogással együtt, tovább. „Oda megyünk, ahova hívnak. Egyetlen cél vezet, őszintén, vidáman, jóakarattal szeretni azt, akivel az isteni gondviselés összehoz. Azt tapasztalom, hogy Isten gyermekeinek jókedvű, szabad együttléténél mindig jelen van áldásaival az élet Ura is. Így nyomunkban napközik, bentlakó otthonok nőttek ki a semmiből, s megteltek kacagó gyermekekkel. ” „2006 szeptemberétől működik egy csoportunk Székelyvarságon, Isten kegyelméből és a Kovács nevelő házaspár kitartó munkájával. ” Kiadványok: Hiszek a szeretet végső győzelmében! Budapest, Szt. Gellért Kiadó, 2005. Kevesebb pátoszt és több áldozatot! Budapest, Szt. Gellért Kiadó, 2006. A fénygyújtogató. Böjte Csaba atyával beszélget Benkei Ildikó. Budapest, Kairosz, 2006. Istennel a semmiből a végtelen felé. Böjte Csabával beszélget Csengei Ágota. Budapest, Kairosz, 2006. Szövetség az életért – 40 elmélkedés. Szent Ferenc Alapítvány, 2007. Munkáját bemutató filmek: Csillagösvény (2005.) Utazások egy szerzetessel (2005.) Szeressük ki egymásból a jót! (2006) www.magnificat.ro, www.devaigyerekek.hu/Molnár Melinda: Szövetségben Csaba testvérrel. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 19./

Mindig vannak, akiknek a haza és az igazság a mindenük ― emelte ki az ‘56-os magyar forradalmat méltató prédikációjában Pap Sándor lelkész azok érdemeit, akik 51 évvel ezelőtt szembeszálltak az elnyomó hatalommal. Sepsiszentgyörgyön a belvárosi református templomban tartott istentisztelet október 21-én az évforduló jegyében zajlott. Világi, politikai szónoklatok, beszédek sem hangzottak el: dr. Kiss Tamás, a magyarországi Politikai Foglyok Országos Szövetségének alelnöke teljes csendben osztotta ki tíz székely bajtársának az ‘56-os érdemkeresztet és oklevelet jelképes elismerésként. Erdély egész magyarsága kapja a kitüntetést ― mondotta a vendég. /Demeter J. Ildikó: Csendes tiszteletadás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 22./

Csíkszeredában október 23-án a Volt Politikai Foglyok Hargita Megyei Szövetsége és az Ötvenhatos Bajtársi Társaság nevében Kelemen Csongor köszöntötte elsőként a megemlékezésre érkezetteket a Kalász negyedi, 1956-os kopjafánál. Pénzes József esperes-plébános hangsúlyozta, egyre többet beszélünk az Európai Unióról, sokkal inkább a hazában, Erdélyben kellene gondolkodnunk. A hősöknek állított kopjafánál az önkormányzati testületek, iskolák és különböző intézmények képviselői elhelyezték a kegyelet koszorúit. A forradalom 50. évfordulójára, 2006-ban állított hírnökangyal, a Gloria Victis-emlékmű előtt is megemlékeztek este. A fáklyás felvonulással egybekötött ünnepségen Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere hangsúlyozta, az 1956-os elnevezést kapott tér egyben a szabadság, testvériség és egyenlőség tere is. Mint mondta, „az eddigi ösvényen továbbhaladva, hisz egyetlenek voltunk, akik tavaly köztéri emlékművet állítottunk, jövőre a Szoboszlay-perben elítéltek mártírhalálának ötvenedik évfordulóján, szeptember 1-jén egy újabb köztéri emlékművet szeretnénk állíttatni”. Sógor Csaba szenátor, EP-képviselőjelölt ötvenhat örökségéről, az egyéni döntés és emberi méltóság szabadságáról beszélt. A börtönviselt Szilágyi Árpád, a Volt Politikai Foglyok Hargita Megyei Szövetségének elnöke szavalatát az egyházi képviselők beszéde és imája követte. Gyergyószentmiklóson október 21-én, vasárnap tartottak ötvenhatos megemlékezést a városi temetőben, Székelyudvarhelyen október 23-án istentisztelet keretében emlékeztek meg az 1956-os forradalom és szabadságharc áldozatairól, majd a ferences templom mellett lévő politikai foglyok, üldözöttek és áldozatok emlékművénél helyezték el a kegyelet koszorúit. /Antal Ildikó, Szász Emese: Ötvenhat örököseiként emlékeztünk. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 24./

Tíz gyönyörű év – összegezte Ferenczes István főszerkesztő a Székelyföld kulturális folyóirat egy évtizedet felölelő történetét. Az október 26-i ünnepségen bemutatták a kerek évfordulóra szánt két kiadványt, valamint méltatták a Bicskarend- és Székelyföld-díjakat kapott szerzőket. A Székelyföld kulturális folyóirat első Évkönyvéből Csíki Csengele színművésznő olvasott fel verseket. A másik kötet, az Academica Transsylvanica az erdélyi tudóstársadalom jeles képviselőivel készített interjúkat, a folyóirat rovatában megjelent beszélgetéseket tartalmazza. Az idei Székelyföld-díjasok: Kerényi Ferenc Petőfi-kutató, irodalom- és színháztörténész, Szőcs Géza író és költő, Balázs Lajos néprajzkutató és Lakatos Mihály író, valamint a Bicskarend-díjas Kenéz Ferenc költő. Szőcs Géza író, költő is úgy vélekedett, egy folyóirat élete olyan hosszú, mint amilyen erő rejlik a benne megjelenő gondolatokban, mint amilyen medret tud vájni neki a sok-sok irodalmi és tudományos írás. /Antal Ildikó: Tízéves a Székelyföld. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 27./

Tíz éves fennállását ünnepli a csíkszeredai Székelyföld kulturális folyóirat szerkesztősége. Anyagi gondok miatt két alkalommal is fenyegette a megszűnés veszélye a Székelyföldet. Most két ünnepi kiadvánnyal jelentkeznek, a folyóirat első Évkönyvével, valamint az Academica Transsylvanica című, erdélyi tudósokkal folytatott beszélgetéseket összegző gazdag kötettel. Ferenczes István főszerkesztő, József Attila-díjas költő és író elmondta, régi álma volt, hogy kellene ide egy lap. Végül 1996–97-ben adódott lehetőség, hogy a megyei önkormányzatok létrehozhattak bizonyos kulturális és más jellegű intézményeket. Ezt használták ki, segítségükre volt Kolumbán Gábor. A kezdeti nehézségeket az okozta, hogy Csíkszeredában a folyóirat-szerkesztésnek nem volt előzménye, ráadásul semmiféle infrastruktúra nem volt. Egy táskaírógéppel kezdték a munkát, 1997 októberétől György Attilával és Molnár Vilmossal egy kölcsönkapott számítógépen dolgoztak. Majd érkezett Fekete Vince, Lövétei Lázár László és Mirk Szidónia-Kata. 1990 után megjelent egy új írógeneráció Erdélyben. Kulturális folyóiratként határozták meg a lapot, így a társművészetek, a zene, a képzőművészet, a néprajz, a történelem, a szociológia stb. is beférhettek. Voltak nehéz időszakok, az RMDSZ által irányított kuratóriumoktól, a Communitas Alapítványtól, de az Illyés Közalapítványtól sem kapták meg azt a támogatást, amit a többi lapok. – A tíz év alatt harminc könyvet adtak ki az ugyancsak megyei tanácsi döntéssel 1999 áprilisában létrehozott Hargita Kiadóhivatal keretében. Olyan helytörténeti művek kiadására vállalkoztak, mint pl. a Csíki Székely Krónika. Amikor Sepsiszentgyörgyön 2000-ben megszűnt a Moldvai Magyarság csángó újság és két évig nem jelent meg, vállalták a kiadását. Azóta azt is itt szerkesztik, kétnyelvű lapként. Elindították a Biblioteca Moldaviensis-sorozatot is nemzeti és történelmi öntudatépítő szereppel. Közben ráébredtek, hogy vannak csángó származású írók, költők. Ők adták ki Duma András, Iancu Laura, Demse Márton és Gábor Felicia köteteit. A Székelyföld folyóiratnak 1200 előfizetője van. A folyóirat 1998 óta ad ki nívó-díjakat. Évente két-három szerzőt díjaznak. Idén kivételesen öt díjazottjuk van. A mostani díjazottak kezdettől fogva színvonalas írásokat közöltek a Székelyföldben, Szőcs Gézától az első lapszámoktól kezdve kapnak kéziratokat, Lakatos Mihály is állandó szerzőjük, Kenéz Ferenc az utóbbi időben lett hűséges munkatársuk, de Kerényi Ferenc Petőfi-kutató és kitűnő irodalomtörténész több írását is lehozták már, Balázs Lajos a csíkszentdomokosi néprajzi dolgozatainak nagy részét a folyóiratban közölte. Ferenczes Istvánnak ez alatt a tíz év alatt fontosabb volt a lap, mint a saját írásai. Nem írt annyit, amennyit szeretett volna. /Antal Ildikó: „Álmomban is a Székelyföldet szerkesztem” = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 26./ A Székelyföld folyóirat idei díjazottjai: Kerényi Ferenc irodalom- és színháztörténész, Szőcs Géza (nívódíj), Balázs Lajos néprajzkutató, Lakatos Mihály író. A Fekete Vincze által kitalált és elkeresztelt Székely bicskarendet Kenéz Ferenc költőnek adományozta a szerkesztőség. /Tízéves a Székelyföld című folyóirat. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 31./

Október 31-én tartották Szatmárnémetiben, a Szamosnegyedi református templomban a reformáció emlékünnepe alkalmából az istentisztelet, Tőkés László püspök igehirdetésével. Ünnepi köszöntőket mondott Ilyés Gyula, Szatmárnémeti polgármestere és Schönberger Jenő, szatmári római katolikus megyés püspök is. „Bethlen Gábor iskolaalapító nagyfejedelem” címmel előadást tartott Kónya László főtanfelügyelő-helyettes, a nemrégiben megalakult Bethlen Gábor Társaság elnöke. Az előadásokat ünnepi műsor követte több kórus fellépésével. Az ünnepség a templomkertben folytatódott Bethlen Gábor szobrának leleplezésével. Az ünneplőkhöz szólt Thoroczkay Sándor, a Szent István Kör tiszteletbeli elnöke, Kereskényi Gábor, a Szatmárnémeti RMDSZ elnöke, valamint Szőcs Ildikó, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium igazgatója. Az ünnepség végén leleplezték, megáldották és megkoszorúzták a nagy erdélyi fejedelem, Bethlen Gábor mellszobrát. /Márkus Mónika: Ünnepélyes szoboravató a reformáció emlékünnepén. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), nov. 1./ „Miért állítottunk szobrot Bethlen Gábornak? Túl azon, amit az egész magyarságért, különösen az erdélyiekért tett, azért is, mert személye nagyon szorosan kapcsolódik Szatmárnémetihez és vidékéhez. A szatmári református iskolát és kórházat több adománnyal támogatta” – fogalmazott avató beszédében Kónya László tanár, a szatmári Bethlen Gábor Társaság elnöke. A szobor állítását a fejedelemről elnevezett civil szervezet és a Szamos-negyedi református egyházközség, élén Bogya Kiss Ferenc lelkésszel kezdeményezte, főtámogatója pedig a helyi RMDSZ, a kivitelezéséhez szükséges összeget jobbára közadakozásból teremtették elő. Alkotója Erdei István szatmári szobrászművész. Bartha Sándor fideszes képviselő, Budapest V. kerülete beszédében az RMDSZ-t támadta. Ekkor többen kivonultak a templomból, köztük Schönberger Jenő katolikus püspök és Ilyés Gyula polgármester is. /Sike Lajos: Bethlen óvja Szatmárt. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 1./

Október 30-án Székelyudvarhelyen megalakította a Székelyföldi Kézművesek Egyesületét a harminckét alapító tag. Az érdekvédelmi egyesületbe zömmel Hargita és Kovászna megyei személyek, egyesületek kapcsolódtak be, de Maros megyei kézművesek is érdeklődtek az új egyesület iránt. A szervezet létrejöttét kezdeményező Lőrincz Zsuzsánna, az Artera Alapítvány elnöke elmondta, többnyire érdeklődőként vettek részt az alakuló ülésre érkezettek, de azzal a meggyőződéssel távozhattak, hogy életképes egyesület születik, amely képes lesz partnerségi kapcsolatot létesíteni a különböző népi művészetekkel foglalkozó személyek, csoportok között. Hargita Megye Tanácsa is jelezte, alapító tagként kívánná támogatni a kezdeményezést. A november 23-i máréfalvi Népművészeti Akadémián tartanák az első közgyűlést. /Antal Ildikó: Kézművesek új egyesülete. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 1./

A vitatható értékű netversek számítógépről számítógépre terjednek. – Öngerjesztő, hitvány irodalom, lelki limlom vagy a jövő költészete? – ezt a kérdést járták körbe Marosvásárhelyen, a Súrlott Grádics Irodalmi Kör netköltészetről szóló beszélgetésén. – Versman, Verspatika, Írások völgye – sorolta egymás után Bölöni Domokos, a Grádics-vezér a néha ötletes, sokszor jobbnál rosszabb honlapneveket. Az eszmecserén kiderült, a szellemi salak azért kell, hogy könnyebben észrevehetőek legyenek az igazi értékek. Ilyen a magát „majdnem tehetségesnek” nevező Kuti Csongor költészete. Kuti Csongor A norvég hajnal című első verseskötetét interneten jelentette meg, amely ma már a magyar elektronikus könyvtár – mek.oszk.hu – honlapján is megtalálható. /Nagy Székely Ildikó: Torzszülöttek között csodaszép gyermekek. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 3./

Kalotaszentkirály-Zentelkét választotta helyszínül a Kolozsvár Társaság a Kolozsvár reneszánsza elnevezésű rendezvénysorozat stratégiájának kidolgozására az elmúlt hétvégén. A tanácskozáson részt vettek a Kolozsvár Társaság, az Erdélyi Közművelődési Egyesület (EMKE), az RMDSZ, a helyi önkormányzat, a kolozsvári helyi tanács, a Kolozs megyei tanács képviselői, az Amaryllis Társaság, a KMDSZ, valamint a kolozsvári egyetemisták képviselői. Ádám Gábor, az Etnokulturális Kisebbségek Intézetének részéről két tanulmányról beszélt: Kolozsvár városfejlesztésének stratégiájáról, valamint a multikulturális Kolozsvár fejlesztési stratégiájáról, amely szerves része az előbbinek. – A magyar reneszánsz, Mátyás uralkodásának ideje össznemzeti érték, Magyarország az emlékezést Kárpát-medencei ünneppé akarja emelni. A Kolozsvár Társaság kidolgozta stratégiáját arra, hogyan váljon Kolozsvár a rendezvénysorozat részévé – fejtette ki Kötő József, az EMKE elnöke. A találkozón tartották az Erdély reneszánsza Mátyás korában című nemzetközi tudományos konferenciát, amelynek finanszírozását a magyar kormány vállalta. Kötő javasolta azt is, hogy minden, magyarok lakta településen szervezzenek a reneszánsz évhez kapcsolódó előadásokat. Tervezik a Biblioteca Corvineana reprodukciós vándorkiállítást a budapesti Széchényi Könyvtár és az Amaryllis szervezésében. Egy emlékszoba berendezése is a tervek között szerepel Mátyás király szülőházában, a Babes–Bolyai Tudományegyetem történelem katedrája pedig nemzetközi tudományos tanácskozást szervez ez alkalomból. Gaal György helytörténész és Somai József nyugdíjas közgazdász a helységnévtáblákról hiányzó magyar feliratokat nehezményezte. Somai javasolta azoknak az emléktábláknak az eltávolítását, amelyeknek a feliratai eltorzítják a valóságot. Ilyen például a Biasini épület falán található réztábla, a Baba Novac szobra talapzatán lévő szöveg, valamint a Mátyás király szülőházának felirata. Szép Gyula, az RMDSZ ügyvezető alelnöke javasolta egy, a reneszánsz év népszerűsítését megcélzó, iskolásoknak szóló vetélkedő megszervezését. Kántor Lajos összefoglalójában elmondta: az erdélyi magyarság önépítési stratégiája is körvonalazódni látszik. /Dézsi Ildikó: Erdély és Kolozsvár reneszánsza. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 5./

Ősi ösztön, ősi tudás – jegyezték meg Ferencz Zsolt bőrműves kiállításának megnyitóján a honfoglalás korának szellemét életre keltő tárgyak szemlélői. Marosvásárhelyen az unitárius egyházközség tanácstermében láthatók a kereszténység előtti magyar hiedelemvilág szimbólumait magukon viselő műalkotások. A régi anyagot a modern korban új életre keltő, hagyományújító bőrművész a tarsolylemezek mintáit átviszi magára a tarsolyra, mondta el Barabás László néprajzkutató. Ferencz Zsolt, a gépészmérnöki végzettségű fiatalember igazi értelmiségi kézműves, aki szakértelemmel rekonstruálja a népművészet alkotásait. Ferencz Zsoltnak ez az első önálló kiállítása. /Nagy Székely Ildikó: Életfák új élete. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 6./

Két nagyszabású kulturális rendezvénynek ad otthont Marosvásárhely: irodalom és filmművészet találkozásának. A Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár újdonsága az Ábel-trilógia maratoni felolvasása. Az Alter-Native 15. Nemzetközi Rövidfilmfesztivál 56 versenyfilmjét félezer alkotásból válogatta az előzsűri. A versenyprogramon kívül számos nagyjátékfilm, alternatív kulturális esemény, koncert és kiállítás várja a közönséget. A könyvvásárra eljött Magyarországról Várady Szabolcs költő, Závada Pál író, Szabó T. Anna költő, Dragomán György író és Tarján Tamás irodalomtörténész. Idén már hetedik alkalommal hívtak meg jelentős magyarországi írókat, költőket, irodalmárokat, akik új könyveiket dedikálják. /Antal Erika: Könyvek, filmek városa. = Krónika (Kolozsvár), nov. 9./ Káli Király István, a Romániai Magyar Könyves Céh elnöke nyitotta meg a XIII. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásárt. Káli Király István kihirdette a Szép Könyv 2007-es díjazottjait: az első helyezett a Zágoni Balázs által szerkesztett Kincses Kolozsvár képeskönyv /Koinónia Kiadó, Kolozsvár/, a második díjat Lóránth László és Sümegi György Nagy István festőművészről készült monográfiájának /Pallas-Akadémia Kiadó, Csíkszereda/ ítélte oda a Romániai Magyar Könyves Céh szakmai zsűrije, harmadiknak pedig Kincses Elemér Soha /Mentor Kiadó, Marosvásárhely/ című regénye bizonyult. A meghívott 43 román kiadó közül csupán a Vatra-Ardeal jött el. /Nagy Székely Ildikó: „Sápadt holdak a Gutenberg- galaxisban”. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 9./

Kétévi kiesés után a következő tanévtől ismét választható református osztály Sepsiszentgyörgyön a Váradi József-iskolában: az új igazgató, Fekécs Károly aláírta az együttműködési megállapodást az Incze Zsolt lelkész által vezetett szemerjai egyházközséggel. Nem felekezeti tagozatról van szó, hiszen ilyent a törvény értelmében csak középiskolákban lehet létrehozni, hanem a keresztény értékrend fokozottabb felvállalásáról, bármilyen vallású gyermeket befogadnak. A Mikóban működő Református Kollégium ötödiktől tizenkettedikig fogadja a diákokat. /Demeter J. Ildikó: Újraindul a református elemi. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 12./

Testvértelepülési kapcsolatainak köszönhetően Gyergyói-medence legészakibb települése, Gyergyóditró résztvevője annak az Európa a polgáraiért elnevezésű nagyméretű programnak, amelynek keretében tíz projektet rangos elismeréssel, az Arany Csillag-díjjal tüntettek ki november 8-án Brüsszelben. Az Európai Bizottság nevelési és kulturális szakosztálya keretében meghirdetett Európa a polgáraiért programban szinte kivétel nélkül mindegyik európai tagállam képviseltette magát. Románia Gyergyóditró által. A testvértelepülési programok között szerepelt a Polgárok együtt – határok nélkül elnevezésű projekt, amelynek részt vevő települések között van Ditró. Díjazták még a természeti kincsek és erőforrások megőrzésére irányuló, az Egyesült Királyság kezdeményezte programot, a Jövőépítés az összetartozás érzésével elnevezésű francia kezdeményezést, az Európai Hét elnevezésű németországi ötletre megvalósult projektet, valamint a Szolidaritás Európában – ötletek ezrei, barátságok százai elnevezésű lengyel kezdeményezést. Ditró a szlovákiai Nagysallóval és a magyarországi Bátaszékkel ápolt jó testvértelepülési kapcsolatának eredményeként volt részese az Euro-móka elnevezésű rendezvénynek. A játékos, vetélkedőszerű rendezvénysorozaton a ditróiak néptáncot jártak, beneveztek a főzőversenyre, és a szolvákiai magyar településsel közösen a magyar kisebbségi létből fakadó problémákra keresték a megoldást. /Antal Ildikó: Arany Csillag Gyergyóditrónak. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 13./

Mind több szakon képeznek pedagógusokat Kárpátalján a néhány éve új (vagy inkább felújítandó) épülettel is bővült beregszászi Magyar Főiskolán. Az intézmény főigazgatója szerint elsősorban a szegénysorból kiemelkedni akaró fiatalok kapnak náluk lehetőséget, jelezte Orosz Ildikó főigazgató. Kárpátalján a magyar lakosság aránya 12 százalék, de a felsőoktatásban arányuk csak négy-hat százalék között mozog. 1970-ig nem lehetett magyarul felvételizni főiskolán, egyetemen. Az 1994-ben megnyílt beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola olyan népszerű lett, hogy 2002-ben, pályázat útján megszerezte második épületét. Az elhanyagolt, szinte romost épületet az Apáczai Közalapítvány és az Illyés Alapítványtól kapott pénzből belül – úgy ahogy – rendbe hozták. Magyarországi civil szervezetek, magánadakozók és polgármesteri hivatalok is sokat segítettek. Kárpátalján jól kialakult tehetséggondozási rendszer működik. Különösen az egyházak bentlakásos líceumaiban folyik magas színvonalú pedagógiai munka, onnan jön a legtöbb hallgató. Kezdetben tanítókat, tanárokat képeztek angol és történelem-földrajz szakon. Ma már van matematika, informatika, ukrán, magyar, angol, történelem, földrajz és biológia szakirány, továbbá kertészmérnök-képzés, az új tanévben pénzügyi, számviteli szak is. /Novák Gábor: Magyartanárképzés Beregszászban. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 13./

A székelyudvarhelyi gimnázium néhány éve első volt a világbanki kölcsönből felújítandó épületek listáján, míg az ipari alpinistákat le nem parancsolta az épület homlokzatáról a tény, hogy az egyházi tulajdonba visszakerült épület már nem jogosult a támogatásra. A gyakran százéves ingatlanok időközi tatarozások nélkül jutottak vissza az egyházhoz. A bennük működő állami iskolákkal törvény által behatárolt, öt évre szóló szerződést kötöttek az egyházak, melynek záradéka tartalmazza, hogy a bérlőt terhelik a karbantartás és bér, a tulajdonost a tatarozás költségei. Az egyházi tulajdonú iskolaépületeknek nem jár támogatás, lehetséges anyagi forrást az 2006-ban meghozott kormányhatározat jelentene számukra, amely területkategóriákra lebontva állapítja meg a bér nagyságát, amelyre igényt tarthatnak. Azonban ez sok esetben kifizethetetlen összegű számlát tenne a helyi önkormányzatok asztalára, mint a csíkszeredai gimnázium esetében, ahol a jelenlegi bér tízszeresét kellene befizetni a 14 ezer négyzetméteres iskolaépület használatáért. A politikai szféra erre az sugallja az egyházaknak, hogy adják el ingatlanaikat. /Burus János Botond: Egyházi iskolák, ördögi körben. = Krónika (Kolozsvár), nov. 15./ Nem írták alá a nagyenyedi önkormányzat és az Erdélyi Református Egyházkerület vezetői a Bethlen Gábor Kollégium épületére vonatkozó bérleti szerződést. Az egyház képviselői ugyanis előbb szeretnének választ kapni arra, hogy amennyiben hosszú távú szerződést írnak alá, akkor az állam hajlandó lenne-e támogatni az ingatlan felújítását. Erdély-szerte számos tanintézet működik javításra szoruló visszaszolgáltatott egyházi ingatlanban. Mivel az épületek magántulajdonnak minősülnek, az állam nem támogathatja ezek korszerűsítését. Az egyházak képviselői szerint az államnak is hozzá kellene járulnia az 50 évig használt épületek helyreállításához. A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium nyolc épületéből hármat – a főépületet, a Bagolyvárat és az elemi iskola épületét – 2004-ben kapott vissza a református egyház, a többi visszaszolgáltatása folyamatban van – közölte Szőcs Ildikó igazgató. Az épületegyüttes felújításához 7 millió euróra lenne szükség. „Borzalmasan nehéz pénzt szerezni” – mondta az igazgató, aki szerint állami segítség hiányában az egyházi források mellett csak adományokra számíthatnak. Németországi és hollandiai támogatásból sikerült felújítani a mosdókat. Szőcs Ildikó igazgató hozzátette, mivel az ingatlan egyházi tulajdonban van, pályázatokon sem vehetnek részt, így a világbanki és európai uniós támogatásoktól is elesnek. Pásztor Gabriella oktatásügyi államtitkár szerint a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium és a többi, hasonló helyzetben lévő erdélyi magyar iskola esetében két járható út is van: az egyik a hosszú távra szóló haszonbérbe adási szerződés, a másik pedig az ingatlan eladása. „Az a megoldás, hogy az egyház koncessziós szerződés alapján 49 vagy 99 évre használatba adja az iskolaépületet. Ezáltal állami pénzből is lehetséges a felújítás” – közölte. Példaként hozta fel, hogy az aradi Csíky Gergely Gimnázium esetében a katolikus egyház beleegyezett ebbe, s az iskola azóta kormánytámogatásban is részesült. Korábban szintén a katolikus egyház a szilágycsehi magyar iskola épületét 99 évre adta használatba az önkormányzatnak, s a tanintézet 2006 eleje óta folyamatosan kapott állami támogatást. A másik út az, ha az egyház eladja az államnak az ingatlant. Az Oktatásügyi Minisztérium vevő ezekre. Asztalos Ferenc RMDSZ-es parlamenti képviselő az ingatlanok felújítása kapcsán a 22-es csapdájához hasonlította a helyzetet. Elmondta: az egyházak szorgalmazták, és az RMDSZ mindent megtett annak érdekében, hogy visszaszolgáltassák az államosított egyházi ingatlanokat, azáltal azonban, hogy az állam elveszítette a tulajdonjogot. /Pap Melinda: Patthelyzet Nagyenyeden. = Krónika (Kolozsvár), nov. 15./ A csíkszeredai Márton Áron Gimnázium esetében is folynak a tárgyalások a katolikus egyház és az önkormányzat képviselői között a szerződés meghosszabbításáról, mivel hamarosan lejár az ötéves bérleti szerződés. A Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium és a Márton Áron Gimnázium által használt 14 ezer négyzetméteres ingatlant 2003 októberében kapta vissza a katolikus egyház. A Segítő Mária Gimnázium egyházi iskola lévén ingyen használhatja az épületet, a Márton Áron Gimnázium bérleti díját az önkormányzat fizeti, évente 180 ezer lejt. Egy új kormányhatározat a bérleti díjat az eddigi tízszeresére emelte, amit már nem tudnának fedezni a városkasszából. Az egyház és az önkormányzat képviselői abban próbálnak megegyezni, hogy a tanács az eddigi összeget fizesse bérként, de vállalja az épület felújítását. Megoldásként a helyi tanács egy hosszú távú, húsz évre szóló haszonbérleti szerződésben gondolkodik, közölte Ráduly Róbert Kálmán csíkszeredai polgármester. /Székely Zita: Csíkszereda: szerződést hosszabbítanának. = Krónika (Kolozsvár), nov. 15./

Barcsay Jenő festőművészre emlékeztek november 15-én Nagyenyeden a Bethlen Gábor Kollégiumban, a Barcsay teremben. A művész életéről és munkásságáról Deák Alpár rajztanár tartott előadást. Megkoszorúzták a díszterem mellett levő Barcsay-emléktáblát. A kollégium igazgatója, Szőcs Ildikó elmondta: örvendetes dolog, hogy adódnak alkalmak, amikor a tanárok és diákok közösen emlékezhetnek meg az iskola híres diákjairól és tanárairól. /Sz. B. : Barcsay-nap a Bethlen Kollégiumban. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 17./

A Kolozsvári Református Kollégium dísztermében tartotta évértékelő közgyűlését november 24-én a Romániai Magyar Dalosszövetség. Marosvásárhelyről négy kórus képviseltette magát: a vártemplomi Psalmus Vegyes Kar, a Nagy István Ifjúsági Vegyes Kar, a kövesdombi Halleluja kórus és az alsóvárosi református templom vegyes kara. A jelenlevőket Tóth Guttman Emese, a dalosszövetség elnöke köszöntötte, majd a szövetség és a kórusok évi tevékenységéről tartott beszámolót. Utána ünnepélyes díjátadás következett. A szövetség tiszteletbeli elnökétől, Guttman Mihálytól Márkos Albert-díjat vehetett át Varga Péter szatmárnémeti karnagy, Seprődi János-díjat a kolozsvári Kulcsár Gabriella, Zsizsman Dezső-díjat Balázs Ágnes, a Farkas utcai református templom karnagya és orgonaművésze, és Jagamas János-díjat Szabadi Ildikó kolozsvári tanárnő. /Kelemen Mária, a Zeneművészeti Egyetem IV. éves hallgatója: A Romániai Magyar Dalosszövetség közgyűlése. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 28./

A tíz éve elhunyt marosvásárhelyi festőművész, Járay Ernő emlékét idézték fel baráti hangulatú esten Marosvásárhelyen, a Bernády Házban. Bemutatták Járay Ernő – Beszélgetés-töredékek, vallomások /Fumus Kiadó/ című könyvet, Járay Fekete Katalinnak, a festő újságíró lányának munkáját, aki édesapjával egykor folytatott beszélgetéseit, az alkotó lejegyzett gondolatait, önvallomásait, visszaemlékezéseit gyűjtötte kötetbe, festmények reprodukcióival dúsítva albummá a kiadványt. Az esten Kozsik József és Kozsik Ildikó verssel lépett fel. Nagy Miklós Kund beszélt a vásárhelyi művésznemzedékek kézfogásáról. /(b. gy.): Végtelen vallomás. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 29./

A térségben alighanem egyedülálló tehetséggondozó módszert indított útjára a temesvári Bartók Béla Elméleti Líceum az internetes oktatás alkalmazásával, aminek eredményét bemutatták az iskolában, a PHARE-program révén uniós alapokból finanszírozott Tálentum elnevezésű projekt záró rendezvényén. Virginás-Tar Judit igazgató és Erdei Ildikó pszichológus, a projekt ötletgazdája és egyik szakmai irányítója egyaránt kiemelte, ezért hoztak létre egy “virtuális osztályt”. A 10–15 éves diákok a www.etanulas.bartok.ro internetes oldalon léphettek be ebbe az osztályba, egyénileg és csoportosan vetélkedhettek, és a természettudományi feladatok megoldására kapott pontok alapján alakult ki a rangsor. Egyénileg több mint 120, csapatokban több mint 150 diák vett részt ebben. A Bartók líceum partnere a Vajdaságból a zentai Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégium, valamint a temesvári Doszitej Obradovics szerb tannyelvű iskola voltak, ezenkívül az összes Temes megyei iskolát is bevonták a programba, amelyekben működik magyar tagozat. /P. L. Zs. : Jelképes tanévzáró a “virtuális osztályban” = Nyugati Jelen (Arad), nov. 30./

Dr. Mészáros Miklós (1927–2000) kolozsvári földtanprofesszor emlékére tartott konferenciát december 1-jén a Bolyai Társaság a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem főépületében. Dr. Mócsy Ildikó tanszékvezető és Wanek Ferenc szervező megnyitó szavai után plenáris előadások következtek. Dr. Dudich Endre (Magyarhoni Földtani Társulat) felelevenítette a Mészáros Miklóssal 1958-tól annak haláláig tartó együttműködésüket. Nagy tudású, közvetlen embernek, segítőkész munkatársnak ismerte meg, akivel élmény volt dolgozni. Dr. Kecskeméti Tibor (Magyar Természettudományi Múzeum) negyven évig dolgozott együtt a kolozsvári professzorral. Bejárták az Erdélyi-medence földtani nevezetességeit. Mészáros Miklós nemzetközi mércével kitűnően felkészült kutató volt. Ajtay Ferenc, a Bolyai Tudományegyetem egykori hallgatója tanárától sajátította el a logikus gondolkodást és a kutatómunkában az időszerűség elvének alkalmazását. Mészáros Miklós – 300 szakdolgozat, 6 könyv, 2 monográfia, 11 egyetemi jegyzet és 500 újságcikk szerzőjeként – nem véletlenül lett a Román Földtani Társaság alelnöke, a Román Paleontológiai Társaság elnöke, a Román Akadémia tagja. Fazekas Loránd azokra a tudománynépszerűsítő írásokra hivatkozott, amelyeket Mészáros professzor a Szatmári Friss Újság Zöld Oldalában 1997–1999 között havonta megjelentetett. Javaslat hangzott el: indítsanak gyűjtést egy akadémikushoz méltó házsongárdi síremlék felállítására. Az emlékkonferencián, amely délután szakdolgozatok ismertetésével folytatódott, részt vett a professzor családja. /Ö. I. B. : Kegyelettel egy tudós pályafutásáról. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./

Emil Hurezeanu a rádió egyik szerkesztője elmondta: ez a film nem egy klasszikus dokumentumfilm. Ebben a filmben a szereplők történeteiből áll össze a kép. Mesélnek a rádiósok, a terroristák, a rádióhallgatók, a titkosszolgálat emberei, a kommunista párt egykori vezetői, románok, németek, amerikaiak, franciák egyaránt. A több mint száz órás összegyűjtött anyagból a rendezőnek szelektálnia kellett, hogy képet fessen a Ceausescu korszakról. Nestor Ratesh, a Szabad Európa Rádió egykori szerkesztője szerint a film történelmi film is egyben, a rádióhallgatók történelme. A dokumentumfilm egy rövid felvezető után az 1977-es földrengéssel indul, amikor elkezdődött egy bilaterális kommunikáció a Németországban élő rádiós kollégák és Románia között. A kommunizmus első számú ellenségeként elkönyvelt rádióállomás munkatársai közül is jó néhányan áldozatául estek a kommunista terroristatámadásoknak: először egy robbantás tett hatalmas kárt a rádió székhelyében, majd a rádió igazgatójánál és szerkesztőinél állapítottak meg rákos daganatot. Azt, hogy ezeket az embereket szándékosan mérgezték meg, mai napig nem sikerült bizonyítani, de egy nyilvánosságra hozott, szekuritatés dosszié szerint következtetni lehet arra, hogy a megbetegedések nem voltak véletlenek. A történetben első alkalommal nyilatkozik Carlos, a Sakál nevet viselő terrorista is. A Szabad Európa Rádió-ellenes terrortámadásokban való szerepvállalását nem tudták bizonyítani, de Carlos beszél a kommunista politikusokkal való kapcsolatairól. /Dézsi Ildikó: Kommunizmusellenes harc kicsit másképp. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./

A lap munkatársa öt évvel ezelőtt készített Kovács Ildikóval születésnapi beszélgetést, akkor nagy örömmel tapasztalta, hogy 75. születésnapján is még mindig a játék heve tartja izgalomban, olyan meggyőző hittel tudott beszélni a bábszínházról, hogy magával ragadta hallgatóját. Kiragadott egy gondolatot az akkori interjúból: „Sokaknak még ma is úgy tűnik, hogy csak bábszínház, de számomra a teljességet jelentette. Minden benne volt, ami engem izgatott. A képzőművészettől a mozgásig, az irodalomtól a játékig, a humorig, a groteszkig, a fantázia szabadságáig”. Szerencsés embernek mondhatja magát, gondolná az ember. /Köllő Kata: Kovács Ildikó születésnapjára. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./

Temesváron december 5-én átadták át a 2007. évi Pro Cultura Timisiensis díjakat, okleveleket és emlékérmeket. Temes megye kulturális életének felvirágoztatásáért, munkásságukért tizenöt kiemelkedő személyiséget díjaztak, köztük Nicolae Corneanu ortodox metropolitát. Idén a bánsági magyar közösség három képviselője is kiérdemelte a megtisztelő díjat. Eszteró István ny. tanár, költő munkásságát Pongrácz Mária író, a Nyugati Jelen és az Irodalmi Jelen főmunkatársa méltatta, hangsúlyozva, hogy két szerencsés esemény döntő módon befolyásolta a végvári származású költő irodalmi karrierjét. Az egyik a Jelen Könyvkiadó létrehozása, amely közkinccsé tette Eszteró István költeményeit, a másik Serban Foarta költővel és feleségével, Gábos Ildikóval való találkozás, amelynek köszönhetően megszületett a Concertino című közös, magyar és román nyelvű kötetük. Dr. Bodó Mária, a Nyugati Egyetem előadótanárának zenetudományi, valamint sikeres zongoraoktatói tevékenysége miatt részesült a díjban. A Pro Cultura Timisiensis díj “ifjúsági” változatát hét fiatal művész érdemelte ki, köztük Magyari Etelka, a Csiky Gergely társulat tehetséges művésze, akinek magyar és német nyelven egyaránt kiemelkedő színészi teljesítményéről Ildikó-Jarcsek Zamfirescu, a temesvári Német Színház művésze mondott laudációt. /Pataki Zoltán: Átadták a 2007 évi Pro Cultura díjakat. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 6./

Új magyar tanfelügyelő kapott ideiglenes kinevezést a Fehér megyei tanfelügyelőségre Szabó Hajnal franciatanár személyében. A tanárnő a Bethlen Kollégiumi munkája mellett vállalta el a megbízatást. Szőcs Ildikó, a kollégium igazgatója ezzel kapcsolatban elmondta, nagyon jó, hogy van az iskolának képviselője a tanfelügyelőségen, másrészt Nagyenyedre összpontosul a megyei magyar oktatás, innen indulnak el hasznos információk más magyar iskolák felé, segítik egymást, ahogyan tudják, ezért van szükség egy kisebbségi tanüggyel foglalkozó felügyelőre. /Sz. B. : Új tanfelügyelőt neveztek ki. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 10./

Hetedik alkalommal szervezte meg a Katolikus Egyetemi Lelkészség és az Erdélyi Ifjúsági Keresztény Egyesület december 8-án adventi keresztyén zenefesztiválját Kolozsváron a BBTE-n. A megnyitót követően a rendezvény elmaradhatatlan fellépői a TörpIKE-TinIKE kórus fiataljai felléptek. A Szikra együttes is tartogatott meglepetéseket. A Fike Band néhány zeneszámát a Reménység együttes saját szerzeményei követték. /Dézsi Ildikó: Várom az Urat – adventi keresztyén zenefesztivál. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./

A négy évvel ezelőtt létesült Civil Tanács számba vette szervezeteit, és körvonalazta jövőbeli terveit Temesváron, a Kós Károly Közösségi Központban szervezett tanácskozáson. A gyűlést elnöklő Erdei Ildikó, a Civil Tanács vezetője ismertette az idei felmérés eredményeit, kiemelve, hogy a Temes megyében számon tartott 60 civil szerveződés közül mindössze 27-en tettek eleget a felkérésnek, szolgáltattak adatokat működésükről, 12-ről pedig másodkézből vannak információik. Bár a civilszervezetek többsége 1990-ben, majd egy újabb hullámban 2000-ben alakult, azóta is alakultak újabb szervezetek. A jogi státust illetően, eddig 20 a bejegyzett szervezetek száma, több esetben pedig a bejegyzés folyamatban van. A leggyakoribb működési gondok: a tagság érdektelensége, a székház, valamint egy állandó alkalmazott hiánya, a könyvelés problémája. Mindezek ellenére sok jól működő civilszervezet van Temesváron, Lugoson, Végváron, Zsombolyán és a megye még 11 településén. Ezek közül a Start Tanácsadó és Továbbképző Iroda, a Szórvány Alapítvány és az Integratio Alapítvány mutatta be főbb tevékenységi területeit, ismertette számottevő sikereit. A tanácskozás második részében a civilszervezetek tapasztalatcseréje, problémáik megbeszélése zajlott, majd a jövőbeli tervek kerültek szóba. Az eddigi megbeszélések alkalmával már többször is felmerült egy Civil Nap szervezésének gondolata. A közös rendezvénnyel kapcsolatos ötleteit Fazakas Csaba református esperes, a Civil Tanács alelnöke ismertette. /Szekernyés Irén: Civilszervezetek tanácskozása. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 12./

Szőcs Ildikó, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium igazgatónője elmondta, hogy a 2008–2009-es tanévben a megszokott reál, valamint humán osztályok indulnak iskolában. A reál a matematika-számítástechnika, a humán pedig a református teológiai osztály, emellett indul egy könyvelői osztály is. Ezelőtt három évvel, amikor a középiskolás tanítóképzés megszűnt, megindították a szakoktatást. Turisztika-közélelmezés szakoktatásra álltak rá. A matematika-számítástechnika osztályuk erős, tavaly az osztály több mint 80 százaléka egyetemre iratkozott. Működik az iskolában a Fenichel Sámuel Önképzőkör, éltetője Dvorácsek Ágoston. Tudományos dolgozatokat írnak a diákok, amelyekkel itthon és Magyarországon is sok díjat nyertek. Emellett minden évben megrendezik a Pápai Páriz Ferenc versenyt, ahova máshonnan is jönnek diákok. Ezt a versenyt Dr. Szőcs Gyula orvos támogatja. Ezenkívül néptánc és régizene csoportok is működnek iskolánkban. /Nagyenyed. Beszélgetés Szőcs Ildikó igazgatónővel. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./