Befejeződött Kisvárdán a Határon Túli Magyar Színházak XIX. Fesztiválja. A díjazottak a következők. A magyar Oktatási és Kulturális Minisztérium díját, a kisvárdai fesztivál fődíját a Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház A nyugati világ bajnoka című komédiája nyerte, a szakmai zsűri szerint ez volt a legjobb előadás. A szakmai zsűri úgy döntött, hogy a Szülőföld Alap díját megosztja két előadás között, a két nyertes a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós társulatának Yvonne burgundi hercegnő című tragi-groteszk komédiája és a Komáromi Jókai Színház Macskabaj című előadása. A szakmai zsűri döntése alapján Szabolcs-Szatmár-Bereg megye díját a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata és a Yorick Stúdió nyerte el az Alvajáró románc című zenés, színpadi játék együttes teljesítményéért. A szakmai zsűri két színészi fődíjat osztott ki, melyet az Yvonne burgundi hercegnő című előadásában nyújtott játékáért Nagy Dorottya, a Csíkszeredai Csíki Játékszín Hegedűs a háztetőn című musicaljében nyújtott alakításáért pedig Fülöp Zoltán nyert elvehette át. A közönségzsűri döntése alapján Kisvárda város közönségdíját a Csíkszeredai Csíki Játékszín Hegedűs a háztetőn című előadása nyerte el. A magyar Oktatási és Kulturális Minisztérium a bábművészet terén végzett, több mint öt évtizedes, nemzetközi hírű alkotómunkájáért Életmű díjat adományozott Kovács Ildikó rendezőnek, és több évtizedes színházi munkássága elismeréseképpen Kincses Elemér rendezőnek. A Duna Televízió különdíját, hogy portréfilmet készít a Kézjegy című sorozatban a szakmai zsűri által legjobbnak tartott színészről, Karna Margit nyerte. A szakmai zsűri döntése alapján dr. Oláh Albert, Kisvárda város polgármesterének díját a Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház A nyugati világ bajnoka című előadásának a fesztivál mezőnyéből kiemelkedő díszletéért Bartha József kapta. A Kisvárdai Várszínház és Művészetek Háza díjait – a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának Különös történet című előadásában nyújtott egyéni teljesítményéért Nagy Csongor Zsolt kapta; – a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának Yvonne burgundi hercegnő, illetve a Tompa Miklós Társulat és a Yorrick Stúdió Alvajáró románc című előadásában nyújtott énekes, táncos, színészi teljesítményéért Szabadi Nóra kapta; – a Szabadkai Kosztolányi Dezső Színház Tangó előadásában és a Szabadkai Népszínház Molière előadásban nyújtott kiemelkedő színészi teljesítményéért Karna Margit vehette át; – a Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház A nyugati világ bajnoka című előadásában nyújtott átütő erejű játékáért Pálffy Tibor kapta; – a Kolozsvári Állami Magyar Színház Jákobi és Lájdentál című előadásban nyújtott megható és mulatságos alakításáért Panek Kati kapta. A Várda Drink Zrt. díját a Kolozsvári Állami Magyar Színház Jákobi és Lájdentál című előadásban nyújtott zongoraszólójáért a szakmai zsűri Bogdán Zsoltnak ítélte. A Kisvárdai Lapok Szerkesztősége által felajánlott díjat Karna Margit színművésznő kapta. /A Kisvárdai Határon Túli Magyar Színházak XIX. Fesztiváljának díjazottjai. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 2./

Falunapokat és gólyafesztivált szervezett Sáromberkén a Patronus Pro Sarumberg Egyesület és a Milvus Csoport – Madártani és Természetvédő Egyesület. Nem maradtak el a sportrendezvények, gyermekversenyek, koncertek. Június 30-án a helyi kultúrotthon falán helyezték el Miholcsa József szobrászművész Ady Endre- emlékplakettet. A domborművel a költő születésének 130. évfordulójára emlékeztek. A kultúrotthon évek óta a költő nevét viseli. Bemutatták Berekméri D. István tanár II. Rákóczi Ferenc, az ország nélküli fejedelem című kötetét. Elhangzott, hogy a falu méltón lehet büszke a tanárra, hiszen a Telekiek életét epikus énekköltészetben elmesélő szerzeménye után arra is vállalkozott, hogy hasonló műfajban megírja a fejedelem életútját. A mű az irodalom és a történelem határán mozog. /Berekméri Ildikó: Sáromberki falunapok és gólyafesztivál. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 3./

A Nemzetközi Református Teológiai Intézet (IRTI) Kolozsváron tartott konferenciájának résztvevői július 6-án érkeztek Nagyenyedre, ahol a vártemplomot és a Bethlen Gábor Kollégiumot látogatták meg. A mintegy 120 fős, teológusokból, egyházi vezetőkből, kutatókból álló csoport tagjainak az 1480-ban épült vártemplom történetéről, egyháztörténeti jelentőségéről Pópa Tibor református lelkész beszélt, ismertetve az 1551-ben alakult református egyházközség jelenlegi helyzetét és a templom restaurálásának gondjait is. A 2103 lelket számláló közösség 200 tagja külföldön, vendégmunkásként keresi kenyerét. Nagyenyed katolikusnak épült templomában választották református püspökké az unitárius egyházat megalapító Dávid Ferencet. A Bethlen Kollégium múltját s jelenét Kónya Mária aligazgatónő mutatta be. Az Egyházegység a református vallásban: ökumenizmus és vallásköziség témájú konferencia résztvevőit július 6-án Jakubinyi György római katolikus érsek és Andrei ortodox érsek is fogadta. Útjuk következő állomása Magyarigen volt. Felújítás alatt álló barokk templomában a falu és temploma történelméről Gudor Botond lelkész tartott előadást. /Takács Ildikó: Öt világrész teológusai Nagyenyeden. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 7./

Tizenkettedik alkalommal gyűltek össze Kalotaszegen a Vasvári Pálra emlékezők a hét végén. A szabadságharcos születésének 181., halálának pedig 158. évfordulója tiszteletére megszervezett emlékünnepség három helyszínen zajlott: Kőrösfőn, Magyarvalkón és a jósikafalvi gyűjtőtónál. Péntek László, a kőrösfői Rákóczi Kulturális Egyesület elnöke mondott beszédet. Magyarvalkón a cintermi kopjafa-koszorúzás előtt Kerekes Sándor, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke köszöntötte az egybegyűlteket. Kiss Péter elmondta, a Rákóczi Szövetség alapítványának célja a határon átnyúló nemzetegyesítés. A szövetség már 200 tagszervezetet számlál 9000 taggal az egész Kárpát-medence területén. Július 9-én Kőrösfőn a Vasvári Pál Emlékház falán elhelyezett Bartók Béla emléktáblát leleplezték, annak emlékére, hogy Bartók száz éve kezdte el a népdalgyűjtést Kőrösfőn. Az idei Vasvári Pál-díjat Tóth Zoltán nyírvasvári polgármester kapta, továbbá ketten kaptak díszpolgári címet: Péntek János, a Babes–Bolyai Tudományegyetem tanára és Okos Márton újságíró. A Művelődési Házban Péntek János Kőrösfő (Kalotaszeg) szerepe a népművészet felfedezésében, a magyar kultúra gyarapításában címmel tartott előadást. Sebestyén Kálmán történész bemutatta Kőrösfői Részeg alatt avagy Egy kalotaszegi település évszázadai című frissen megjelent könyvét. Kovács Pali Ferenc bútorfestő Kalotaszegi festett népi bútorok című előadása zárta a sort. Este kalotaszegi néptáncokkal léptek fel a Kalotaszegi Rákóczi Hagyományőrző Néptánccsoport fiataljai. /Dézsi Ildikó: Vasvári Pálra emlékeztek Kalotaszegen. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 9./

A székelyudvarhelyi Hargita Megyei Hagyományőrző Forrásközpont indulása óta jelen van a térség és Hargita megye kulturális életében. Az intézmény igazgatója, dr. Hermann Gusztáv Mihály történész úgy látja, hogy az elképzelések megvalósítása nagyjából menetrendszerűen halad. A negyedévesre tervezett történeti-néprajzi ismeretterjesztő folyóirat, az Örökségünk első számának megjelent, Kolumbán Zsuzsánna a főszerkesztője. A következő számjúlius végére várható. Lesz benne sajtótörténet, társadalom- és mentalitástörténet, történeti-földrajz (Vofkori László írása) társadalomnéprajz (Miklós Zoltán írása), népi mesterségek ismertetése (Balázsi Dénes cikke), Róth András Lajos összefoglalója a hajdani Székelység című lap néprajzi tárgyú cikkeiről. Róth András Lajos Kolumbán-Antal József székely őstörténettel kapcsolatos kis könyvét elemzi. /Antal Ildikó: Jelen lenni Székelyföld kulturális köztudatában. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 10./

Nagyenyeden a Bethlen Gábor Kollégium adott helyet az iskola Fenichel Sámuel Önképzőköre és a budapesti Fasori Evangélikus Gimnázium által megrendezett Erdély csillagai alatt nevet kapott csillagászati, kultúrtörténeti és környezetismereti tábornak. /Takács Ildikó: Erdély csillagai alatt. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 10./

A Bolyai Nyári Akadémia, a Kárpát-medencei magyar pedagógusok szakmai és módszertani tanfolyamsorozata immár tizenötödik alkalommal zajlik a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége szervezésében. Főhetének hivatalos megnyitója július 16-án lesz a csíkszeredai Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium dísztermében. Szinte az utolsó percen, de megérkeztek a pénzalapok a Bolyai Nyári Akadémiára, a szervezet működésére és a szülőföldi továbbképzésekre. „Bár a Bolyai Nyári Akadémiára szánt összeg (15 millió 400 ezer Ft és 20 400 lej) csak alig valamivel kevesebb a korábbi évek költségvetéséhez képest, annak reális értéke mondhatni egyharmadával megcsappant. Így, ha szükséges lesz, majd a szülőföldi továbbképzésre szánt összegből pótoljuk a hiányt” – tájékoztatott Lászlófy Pál, a Bolyai Nyári Akadémia fővédnöke, illetve a szervező Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke. Az összesen 25 tanfolyamra 830 hallgató jelentkezett be, és mintegy 125 előadótanárral zajlanak a képzések. /Antal Ildikó: Bolyai Nyári Akadémia. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 13./

Magyar mondákra épül az immár kilencedik Cimbora-kaláka tábor, és e mondák alakjait maguk a gyermekek készítették el. A Benedek-mezőn a Szatmárból, Szilágyságból, Brassóból és a Székelyföldről érkező 38 diák élvezhette kedvenc folyóiratának jutalmát. Nemcsak rengeteg játékot, bábkészítést és népi mesterségekben való jártasságot tanultak, hanem előadások is voltak. Kónya Ádám nyugalmazott múzeumigazgató Kodály Zoltánról mesélt, Farkas Árpád költő az irodalomban barangolt a gyermekekkel, Köllő Zsolt és Béres Károly pedig az erdőben, lábbal is, meg képzelettel is. A táborozást a Cimbora Alapítvány biztosította. /Demeter J. Ildikó: Az ördöggel is cimborálnak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 14./

Nagyváradon tartotta vándorgyűlését a Kárpát-medencei Irodalmi Társaságok Szövetsége (KITÁSZ), a rendezvényen a régió kiemelkedő személyiségeiről hangzottak el előadások. A szövetség elnöke a Budapesten élő Medvigy Endre, aki főként a kommunizmus idején mellőzött írók – Sinka István, Nyirő József, Wass Albert – munkásságát kutatja. Az irodalomtörténész nemcsak a munkája révén kötődik a Partiumhoz: szülei Nagyváradon születtek. Medvigy Endre a vele készült interjúban kifejtette, a szövetség elnevezése egy ernyőszervezetet takar, amely közel negyven tagszervezetet számlál a Kárpát-medence minden régiójában. Egyetemes magyarságban gondolkodó, határokat, politikai megosztottságot figyelmen kívül hagyó szervezetről van szó, amely a Kárpát-medence egy-egy szeletének értékeit igyekszik felmutatni a vándorgyűléseken. Korábban többek között Kassán, Gyulán, Gyergyószentmiklóson tartottak rendezvényeket. Sok előadás hangzott el a mostani vándorgyűlés három napja alatt, Partium neves személyiségeiről olyan szaktekintélyek értekeztek, mint Jankovics Marcell vagy Andor Csaba. Dsida-évforduló van, ezért hívták meg Lisztóczky László irodalomtörténészt, az egri Dsida Jenő Baráti Kör elnökét. Madách Imre felesége, Fráter Erzsébet Nagyvádon hunyt el, Andor Csaba tartott előadást róla. Hlatky Endre főispánnak rendkívül fontos szerepe volt nemcsak a nagyváradi, de az egyetemes magyarság életében is. A magyar rádió igazgatójaként József Attilát szerepeltette, és 1944-ben ő olvastatta be Horthy Miklós fegyverszüneti proklamációját. Hlatky nevéhez főződik továbbá az Ady-emlékmúzeum létrehozása is, hiszen ő vásárolta fel 1940 után a múzeum törzsanyagának számító gyűjteményeket. Medvigy Endre Sinka Istvánról tartott előadást, akinek a munkásságával régóta foglalkozik. Sinka István költészete sokkal nagyobb értéket képvisel a magyar irodalomban, mint amennyire ma elismerik, hangsúlyozta. /Gergely Gizella: Repülőgépről a Partium. = Krónika (Kolozsvár), júl. 16./ Július 15-én ért véget Kárpát-medencei Irodalmi Társaságok Szövetségének XVI. Vándorgyűlése. Jakobovits Miklós nagyváradi festőművész Hollósy Simon festőművész és a nagybányai művésztelep címen beszélt Hollósy életéről, művészi hitvallásáról, Urbán László irodalomtörténész Nagyvárad egykori szerelmes trubadúrjáról, Nadányi Zoltánról. Bertha Zoltán irodalomtörténész Németh László partiumi gyökerei és nagyváradi beszéde című előadásában felidézte azokat gondolatokat, melyeket az író figyelmeztetésként szánt a magyar nemzetnek. Németh László nagyváradi beszédében fogalmazta meg: „Magyar az, aki az érdekei ellen is magyar akar maradni”. A Bihar megyei poéták közül Gellért Sándor költészetébe kalauzolta a jelenlévőket Gellért Gyula református esperes, a költő fia. Lipcsey Ildikó történész Páskándi Géza munkásságáról tartott előadást. Az előadásokat Bálint István János szerkesztő zárta Boldog Várad címmel. /Szőke Mária: Kis ízelítő szellemi kincseinkből. = Reggeli Újság (Nagyvárad), 2006. júl. 16./

Bográcsgulyásfőzés, halászverseny, pálinkaverseny és főleg a vállalkozóknak és önkormányzatban dolgozóknak szervezett A kisrégiók fejlődésének lehetőségei az EU-ban című fórum várta az idei falunapokon a szilágysági Kémerre és Kárásztelekre látogatókat az elmúlt hét végén. Átadták a két települést ellátó ivóvízrendszert is. A falunapon fellépett a nagyváradi Matyi Műhely, a zilahi Terbete és a krasznai Bokréta néptánccsoport, valamint Szecsődi Rita magyarországi népdalénekes. /Dézsi Ildikó: Falunapok és ivóvízhálózat Kémer–Kárászteleken. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 16./

A Kárpát-medencei magyar pedagógusok legnagyobb szakmai fóruma, a Bolyai Nyári Akadémia július 16-i hivatalos megnyitójára, a csíkszeredai Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium dísztermébe nagy számban érkeztek a felvidéki, délvidéki és erdélyi pedagógusok, előadók, egyetemi és főiskolai oktatók. Toró Tibor akadémikus, a Bolyai Nyári Akadémia tiszteletbeli elnöke visszaemlékezett a tizenöt évvel ezelőtti lelkes csapat törekvésére, amely egy olyan intézmény létrehozására irányult, ami biztosítani akarta a romániai magyar pedagógusok továbbképzését. Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke, az akadémia fővédnöke emlékeztetett, évente mintegy nyolcszáz hallgató, százhúsz előadó vendégtanár részvételével zajlik a képzéssorozat. /Antal Ildikó: XV. Bolyai Nyári Akadémia. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 17./

Idén öt tábort szervezett az unitárius egyház: három gyermektábort, egy angol nyelvű tábort és most Várfalván a szórványtábor, közölte Rácz Norbert ifjúsági lelkész. /Dézsi Ildikó: A béke és szeretet otthona. Unitárius szórványtábor Várfalván. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 21./

Kodály Zoltán születésének 125. évfordulója alkalmából Ittzés Mihály Kodály-kutató szerkesztésében, valamint a Kecskeméti Kodály Intézetért Alapítvány gondozásában létrejött vándorkiállítás a Csíki Székely Múzeumban is megtekinthető néhány napig. A csíkszeredai kiállítást dr. László Ferenc zenetörténész nyitotta meg. /Antal Ildikó: Önvizsgálatra késztető Kodály-kiállítás. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 23./

Idén második alkalommal szervezik meg a Temesváron a Bolyai Nyári Akadémia keretében a fakultatív magyarnyelv-oktatási továbbképző tanfolyamot. A július 23-án tartott megnyitón Erdei Ildikó ötletgazda, valamint Magyari Sára, a program szakmai irányítója volt jelen. Magyari Sára elmondta, hogy a fakultatív magyarnyelv-oktatás hiánypótlóként jön a romániai tanügyi rendszerhez. Van, ahol mostohagyermekként kezelik a témát. Nincs szabályozott programja, sem a tanterve, nincs rá külön szakképesítés. /László Árpád: Bolyai Nyári Akadémia Temesváron. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 24./

Fehér megyében, Magyarlapádon csak azért is húzza a prímás, csak azért is megforgatja a legény a lányt július vége felé, a tánctáborban, a nagy hőségben. A Pirospántlikások húzzák a talpalávalót július 22–29-e között. Mintegy 180-an jelentkeztek be a táborba. A résztvevők 90-95%-a táncolni tanul, a kisebbik hányad pedig a népihangszer-oktatáson vesz részt. A táborozók főleg Magyarországról érkeznek. Magyarlapádon még él a népzene, él a néptánc. /Takács Ildikó: Fittyet hánynak a kánikulának Magyarlapádon. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 24./

Második ülését tartotta július 26-án Bukarestben a két évvel ezelőtti közös kormányülésen létrehozott kis- és középvállalkozásokat foglalkoztató magyar–román vegyes bizottság. A hamarosan induló romániai, a kis- és középvállalkozásokat érintő operatív programok kapcsán a magyar tapasztalatok hasznosítását ajánlotta fel a magyar gazdasági tárca nevében Cservenyák Ildikó főosztályvezető. Az uniós pénzalapokból és kormánypénzekből támogatott versenyképesség-növelési program keretében összesen 2,5 milliárd euró jut a kkv-k számára a 2007–2013 közötti hétéves uniós költségvetési ciklusban, fejtette ki Csáka József, a romániai Kis- és Középvállalkozások és Szövetkezetek Országos Ügynökségének elnöke. /Oborocea Mónika: Magyar segítség vállalkozóknak. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 27./

A 75 éves Tolnay Tibor festőművészt köszöntötték Nagyváradon. „Képeim emberi érzésekből születnek, és Isten segítségével szólnak a festészet nyelvén” – vallotta születésnapi tárlatnyitóján Tolnay Tibor. A művészt Kiss Törék Ildikó és Varga Vilmos irodalmi műsorral, a Varadinum vonósnégyes és Zih Ottília koncerttel köszöntötte. Tolnay Tibor „lelki ajándékok” sokaságával rendelkezik, és ezt az adományt úgy kamatoztatja, hogy másokat ajándékoz meg tehetségével, munkájával – összegzett ünnepi beszédében Tőkés László református püspök, aki mellett Tempfli József római katolikus püspök is köszöntötte a művészt. Jakobovits Miklós, a Barabás Miklós Céh elnöke szerint Tolnay a realista tájképfestés művelői közé tartozik. /Gergely Gizella: Az áhítat festője. = Krónika (Kolozsvár), júl. 30./

A kászonaltízi Tiszástőn augusztus 2-án kezdődik a XII. Minimum Party alkotótábor, összművészeti fesztivál és szakmai fórum. A múlt emlékeinek megfogalmazása és azok rögzítése lesz az idei alkotótábor kiindulópontja és a szakmai fórum témája. Az alkotótábor médiaműhelyét a Budapestről érkező Szigeti Gábor Csongor vezeti. A fotóműhelyt a szintén Budapestről érkező Zátonyi Tibor fogja vezetni. A környéken, Kászonszék falvaiban járva a szubjektív dokumentarizmus eszközeivel próbálnak meg alkotni, képekben fogalmazzák meg a mindennapi eseményeket. A Déjà vu címet viselő íróműhelyt a kolozsvári Selyem Zsuzsa vezeti. Az építészműhelyben a székelyudvarhelyi Ványolós Endre irányításával építészfeladatokat vitatnak meg. A kézművesműhelyben a gyergyószárhegyi Csergő Melinda vezetésével a makramé technikájának elsajátításával, a különböző minőségű fonalak felhasználásával tárgyakat készítenek. /Antal Ildikó: Múltidéző Minimum Party. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 1./

Az augusztus 1-jei nyerges-tetői csatában 158 évvel ezelőtt szabadságukért meghalt hősök emléke előtt tisztelegtek a nyerges-tetői – 110 évvel ezelőtt állított – emlékműnél. Az egybegyűlteket Bodó Dávid, Csíkkozmás polgármestere köszöntötte, majd Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere mondott beszédet. Az ökumenikus istentiszteleten Tamás József püspök kiemelte, ez az ünnepség nem puszta emlékezés, és minden ilyen tett akkor hiteles, ha annak üzenetével azonosulni tudunk. A közös ima után a Csíkkozmási Házasok Szervezetének (CSIHÁSZ) táncosai Kányádi Sándor Nyergestető című versére és népdalokra koreografált, Megmaradunk című műsorukat mutatták be. /Antal Ildikó: Szabadságért és megmaradásért harcoltak. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 2./

Közel kétszázan vettek részt a Kőrösfőn augusztus 2–5. -e között megszervezett IKE találkozón. Az idei közösségépítő és személyiségfejlesztő tábor témája a labirintusok voltak. A program csoportos áhítatokkal indult, majd különböző előadásokkal és beszélgetésekkel folytatódott. /Dézsi Ildikó: Kőrösfői labirintusok. VIII. IKE találkozó. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 6./

Ünnepre készülnek az erdőaljai és csibai római katolikus hívek, templomuk szentelésére. A Csíktaplocához tartozó filia négy év alatt felépült templomának 21 méter magas tornyába augusztus 7-én emelték fel a két harangot. Xantus Géza képzőművész műterméből pedig ma szállítják Csibába, a templomba az elkészült három festményt. A templom a közel kétszázötven lélekszámú, és egyre bővülő hívő közösség igényére épült. /Antal Ildikó: „Érc hangoddal imára hívd a hívet”. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 8./

Néptánc-, népdal- és hangszeroktatás várja ezen a héten Válaszúton a XVI. Mezőségi Néptánctábor résztvevőit. A Kallós Zoltán Alapítvány által szervezett nemzetközi rendezvényre idén is számos külföldi vendég érkezett. Minden napra adatközlő énekeseket, táncosokat hívtak meg. Andrásfalvy Bertalan néprajzkutató tartott előadást. A népdaloktatást Kallós Zoltán és Sánta Emőke vezeti. /Dézsi Ildikó: Válaszút. Mezőségi néptánctábor és hangszeroktatás. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 10./

Anyanyelvápoló, hagyományőrző és közösségfejlesztő szórványtábor zajlik a héten a kalotaszegi Mákófalván, amelyre Maros, Beszterce-Naszód, Kolozs és Szilágy megye településeiről érkeztek 14 évüket betöltött fiatalok. Kirándulásokon, különböző előadásokon, csoport-beszélgetéseken, közösségi játékokon vehettek részt. A mákófalvi egyház által idén szervezett szórványtábor már a nyolcadik, de célja még mindig ugyanaz: szórványközösségből érkező fiatalok anyanyelvükben való megerősítése. /Dézsi Ildikó: Mákófalva. Szórványtábor nyolcadszor. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 11./

Magára valamit is adó magyar lakosú falunak kell legyen egy népi táncegyüttese, szögezték le tavasszal a Fehér megyei Felvinc ifjú házaspárjai. Az új néptánccsoport nem hagyományt őriz. Az egykori Aranyosszék virágzó magyar településének a 2002-es népszámláláskor már csak 670 magyart számláló vegyes lakosú falunak nincsen jellegzetes népviselete, se tánca, se népzenéje. Viszont már az óvodásoknak is megvolt a székelyruhája, az iskolai ünnepségek fénypontját pedig minden alkalommal a magyar táncok jelentették. A 60-as évek végén önálló néptánccsoport alakult a faluban s ez kisebb megszakításokkal, meg-megújulva még 1991-ben is működött. A megyei ünnepségeken, fesztiválokon a felvinci táncosok voltak a “magyarok”, sikerüket pedig nem egy oklevél bizonyítja. Köszönhette pedig mindezt az ifjúság és a falu olyan pedagógusoknak, mint Hudicska József és Olga, Siklódi Sándor, Kiss János vagy Nagy Ilona. Az új csoportban hat pár ropja a táncot. A szervezőmunkát, a csoport vezetését Vincze András RMDSZ-es alpolgármester vállalta magára. /Takács Ildikó: Kell egy tánccsoport. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 16./

Nagyszebenben az Ars Hungarica augusztus 19-i megnyitóját a Budapest Barokk Együttes hangversenye előzte meg. A megnyitó a Szentegyházi Gyermekfilharmónia Örömódájával kezdődött. Serfőző Levente, a HÍD – Nagyszebeni Magyarok Egyesületének elnöke hangsúlyozta: az itt élő magyar közösség számára történelmi ez a pillanat, hiszen nem szerveztek még ilyen nagy horderejű rendezvényt Nagyszebenben, amióta a vidéket magyarok lakják. Sebestyén Márta és meghívottjai Rákóczi-dalokkal, csángó és román népdalokkal örvendeztették meg a közönséget. A székelykeresztúri Pipacsok Néptáncegyüttes az Együttélésben című műsorát adta elő. Augusztus 20-án Szent István király napját ünnepelték Nagyszebenben is. Reggel ünnepi szentmise kezdődött a Szentháromság római-katolikus templomban Szent István király emlékére Sebestyén Márta közreműködésével. Az előző este az 1792 óta működő kolozsvári Állami Magyar Opera 120 művészének előadásában hangzottak el opera és operett részletek a város Nagypiacterén. /Dézsi Ildikó: Színvonalas rendezvények a kultúra szerelmeseinek Nagyszebenben. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./

A Fehér megyei RMDSZ idén ötödik alkalommal hívta gyülekezésre augusztus 20-án a szórvány lakóit a megye valamelyik pusztulásra ítélt, gyülekezet nélkül maradt templomába. Idén Boroskrakkó (Cricau) Árpád-kori templomához szállították a buszok a Maros és Küküllő mente magyarságát. Boroskrakkón a megye egyik legjelentősebb műemlék temploma van. Megfogyott gyülekezetének két tagja, a Tibori testvérek, előrehaladott koruk miatt nem lehetettek jelen az ünnepségen. Eljöttek a budapesti Károlyi Gáspár Református Teológia diákjai, az Ágoston Sándor Alapítvány önkéntesei, kik 2005-ben javították ki a templom megrozzant tetőszerkezetét, ők idén a szomszédos Sárd templomának javításán dolgoznak s áldozatos munkájuknak köszönhetően a szórvány e bástyái még nem jutnak a borosbenedeki romtemplom sorsára. /Takács Ildikó: Egy nap, amikor hív a kürt. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 22./

Nagyszebenben Weil Róbert festőművésznek a Szent Korona felnagyított képeit ábrázoló zománcfestményeiből nyílt kiállítás. Délután Orth István nagyszebeni grafikusművész munkásságát mutatta be Józsa István, a BBTE tanára. Az Ars Poetica könyvvásár és író-olvasó találkozó naponta különböző programokkal várja az érdeklődőket. A vásáron négy kiadó könyvei közül lehet válogatni: Nagyszebenbe érkezett a pozsonyi Ab-Art, az aradi Irodalmi Jelen, a kolozsvári Koinónia és a Kriterion Könyvkiadó. Az esti program Sebestyén Márta és meghívottainak Nyitva látám mennyeknek kapuját... című díszelőadásával folytatódott. A kolozsvári Magyar Opera is fellépett. A Szép város Kolozsvár című operett-részletet a közönség együtt énekelte az énekesekkel. A Nyírő József-nap is érdekes volt. A népművészeti kiállításra és vásárra még ki lehet látogatni. /Dézsi Ildikó: Ars Hungarica. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 22./

A nagyszebeni Ars Hungarica-hét a Hatvani Vegyeskórus hangversenyével folytatódott. Balogh Kálmán napjaink legismertebb cimbalmosa és zenekara is bemutatkozott a nagyszebenieknek. A kolozsvári Tarisznyás együttes előadásában a különböző régiók népzenéjét, népdalait hallgathatták meg az érdeklődők, őket a szlovákiai magyarok Ghymes együttese követte. Ütő Gusztáv színművész Performance című előadása után a temesvári Shake Kvartett négy fiatalja, a Csíky Gergely Állami Színház művészei adtak elő magyar és angol musicalrészleteket. Bemutatkozott a pozsonyi Ab-Art és a kolozsvári Polis Kiadó. Mihály Gábor, a Magyar Állami Népi Együttes művészeti igazgatója elmondta: Verbunkos, a nemzeti tánc születése a címe műsorukban nemcsak néprajzi, hanem történelmi szempontból is bemutatják a táncok fejlődését. Orbán Péter belsőépítész a Szentháromság római-katolikus plébánián látogatható Szent Korona felnagyított képeiből álló kiállításra várja az érdeklődőket. /Dézsi Ildikó: Hangversenyek, népzene és musical Nagyszebenben. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./

Székelyszentmihály leányegyházközsége, Bencéd egy éve önállósodott. Unitárius lelkésze a vargyasi születésű Makkai-Ilkei Ildikó minden lehetséges módon igyekszik megerősíteni maroknyi közösségét. A 151 lélekszámú faluban száz évvel ezelőtt még 400 főnyien éltek. Elöregedő egyházközség, de elszármazottai szeretik. Hétvégenként, aki csak teheti, hazamegy, rendben tartja háztáji örökségét, és bekapcsolódik az induló gyülekezet életébe is. A falu unitárius. Bencéd történetéről, hagyományairól, gyülekezeti és mindennapi életéről Makkai-Ilkei Ildikó előbb szakdolgozatot írt, majd munkája könyv formájában is megjelent a napokban /A Bencédi Unitárius Egyházközség rövid története/. Ünnepélyesen bemutatják augusztus 26-án, az első Bencédi Falunap keretében. /Molnár Melinda: Kismonográfia Bencédről. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 23./

Fehér megyében, Felvincen egy fogyatkozó református gyülekezet gyülekezeti házának építését segítik egy hollandiai alapítvány önkéntes fiataljai. A kapcsolat immár három eredményes évet tarthat számon. 2005-ben a holland és felvinci ifjak közös erővel bontották le a megrozzant gyülekezeti házat. 2006-ban a felvinci ifjak látogattak Hollandiába. Idén 17 tagú hollandiai csoport érkezett Felvincre, folytatni a munkát. Segítségük nélkül valószínűleg el sem kezdődött volna az építkezés az öregedő gyülekezetben. /Takács Ildikó: Holland segítséggel épül az új gyülekezeti ház Felvincen. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 24./