Az idei Országos Diákszínjátszó Fesztiválról hiányzott a nagy múltú, többszörösen díjnyertes Bolyai Farkas Líceum, mondta Kovács Levente rendező, a Marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetem tanára, a Székelyudvarhelyen április 15-17-e között megszervezett ODIF-ről. A fesztivál házigazdája az udvarhelyi Tamási Áron Gimnázium keretén belül működő Vitéz Lelkek csoport volt, amely a sepsiszentgyörgyi Osonóhoz hasonlóan az iskolai műkedvelésen túlmutató, „szinte hivatásos” színjátszó közösségnek számít. /Nagy Székely Ildikó: Vérszegény a vásárhelyi diákszínjátszás. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 6./

Jelentős esemény volt a Népegészségügyi Társaság XVII. nemzetközi kongresszusa, melyet elsőként szerveztek meg Magyarország határain túl: április 17–19-e között Marosvásárhelyen. Az idei Dr. Johan Béla-díjat dr. Bedő Károly nyugalmazott marosvásárhelyi egyetemi tanár és dr. Ember István, a Pécsi Tudományegyetem professzora kapták, a magyarországi és erdélyi kapcsolatok ápolása terén kifejtett munkásságukért. Dr. Balázs Péter professzor, a SOTE egyetemi tanára Orvosok migrációja Románia és Magyarország viszonylatában címen készített statisztikát az elvándorlásról. 1989–92 között 1462 erdélyi magyar orvost vettek nyilvántartásba Magyarországon. Az elmúlt két-három évben csökkent a kitelepülők száma. A helyi népesedési helyzetet dolgozta fel dr. Bedő Károly és dr. Domahidi János munkája az 1949–2008 közötti marosvásárhelyi migrációról. Románia 1945–2007 közötti demográfiai helyzetét dr. Farkas Evelyn és dr. Hadnagy Ildikó munkája mutatta be. Kisebbségi sors, gyógyítás és nyelvi kommunikáció címmel a kettős nyelvi környezetben szolgáló orvos és beteg viszonyának sarkalatos kérdéseit, kritikus momentumait, gyakorlati és erkölcsi vonatkozásait mutatta be dr. Matekovits György és dr. Ábrám Zoltán munkája. /b. gy. : Népesedési kérdések a marosvásárhelyi kongresszuson. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 7./

Történelmi jellegű könyveket mutatott be a marosvásárhelyi Mentor Kiadó a Kolozsváron tartott Mentor-esten. Gagyi József: Fejezetek Románia 20. századi társadalomtörténetéhez című kötete csak a nagy fejezeteket ragadja ki a társadalomtörténetből. Az Időtár I. (Marosvásárhely történeti kronológiája a kezdetektől 1848-ig) című kiadványt szerzője Sebestyén Mihály. A második kötet 1848. március 16-tól 2000. december 31-ig öleli majd fel az eseményeket. A Székely székek a 18. században című forráskiadvány sorozat második darabja az Udvarhelyszék 1700–1722 között című, Pál-Antal Sándor által sajtó alá rendezett kötet. Tófalvi Zoltán: 1956 erdélyi mártírjai – A Dobai-csoport címet viselő III. kötetről maga a szerző beszélt a hallgatóságnak. Hangsúlyozta: a Dobai-per Kolozsvárhoz kötődik, elválaszthatatlan része a város történetének. Az Erdélyi Ritkaságok sorozatban megjelent Az erdélyi magyar színészet hőskora 1792–1821 című, Káli Nagy Lázár visszaemlékezéseit tartalmazó kiadványt a szerkesztő, Lázok János ismertette. /Történelmi jellegű kiadványok a Mentornál. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./ Szabó Á. Töhötöm Kooperáló közösségek (munkavégzés és kapcsolatok a falusi gazdálkodásban) című kötetében szülőfaluja mindennapjait vette górcső alá. A kiadónál napvilágot látott Gagyi József – Pletl Rita – Ungvári Zrínyi Ildikó – Ungvári Zrínyi Imre – Varga Attila: A társadalmi változások kommunikációs univerzuma. /Máthé Éva: Mentor-est a Bernády-házban. = Krónika (Kolozsvár), máj. 7./

Törzsök Erika, a jelenleg egy (!) százalékon álló SZDSZ politikusa, mellékesen az MSZP-kormány kisebbségügyi tanácsadója, a Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztályának vezetője. A Magyar Narancsban megjelent Törzsök Erika-interjúnak már a címe is meghökkentő: Felzárkózni Romániához! Megható volt, az RMDSZ áprilisi kongresszusán egymás mellett énekelt Markó Béla, Lendvai Ildikó és Basescu államfő.,,Markó Béla valami egészen mást tett le az asztalra, mint eddig” – lelkendezett Törzsök.,,Véget vet a sérelmi politizálásnak, a kisebbségpolitikai kufárkodás (sic!) korszaka lejárt… ez dicséretes »korszerűsödési folyamat«... A kongresszuson úgy láttam, hogy ennek az alkufolyamatnak egy egészséges állomásához közelebb került mind a román politikai elit, mind a magyar kisebbségpolitika. ” Majd alább: „Most megint ott tart a magyar társadalom, ahol valamikor a második világháború idején… Ezért volt üdítő (sic!) látni Kolozsváron… a partnerséget, amit az RMDSZ, illetve a román politikusok részéről tapasztaltam. ” Ebben a derűs politikai atmoszférában, ami az RMDSZ-kongresszust jellemezte, Törzsök szerint egyetlen disszonáns hang volt csak, a Fideszé: Orbán Viktor üzenete, amit Németh Zsolt tolmácsolt, ,,aki úgy hadakozott a románokkal Kolozsváron, hogy a ringben rajta kívül nem volt másik fél”. A kettős állampolgárság ellen hevesen kampányoló, a magyarság határokon átívelő kultúrnemzeti egységét megkérdőjelező SZDSZ-es politikát képviselő Törzsök Erika nem tudja palástolni Fidesz-ellenességét, kimondta a szentenciát: ,,Most bukott meg végleg a magyar jobboldali Erdély-politika!” Törzsök Erika nem jól tudja! Az elmúlt tizennyolc évben a Markó által vezetett szövetség nem etnikai alapú ,,sérelmi politizálást” folytatott, hanem a kormányzati hatalmi struktúrákba beépülve, a kis lépések politikájával ért el kisebb-nagyobb eredményeket, állapította meg írásában Papp Kincses Emese. Az RMDSZ kikerült a kormányból, a mostani történések, a magyar intézményvezetők leváltása, az etnikai megkülönböztetés, a szakmaiság háttérbe szorítása súlyosan érinti magyar közösséget. Ez az a ,,példaértékű partnerség”, ,,politikai modernizáció”, ,,az arányosság és méltányosság elve”, amit Magyarországnak is követnie kellene a nemzetpolitikai ,,szakértő” Törzsök szerint? /Papp Kincses Emese: Hölgyek öröme. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 12./ A hivatkozott interjú: Parászka Boróka: Felzárkózni Romániához – Törzsök Erika kisebbségkutató a Romániai Magyar Demokrata Szövetségről. = Magyar Narancs (Budapest), máj. 7.

Május 10-én, vasárnap ünnepli nyolcvanadik születésnapját Kányádi Sándor. A nagygalambfalvi születésű írót, költőt irodalmi körökben tartott ünnepi beszédekben, kiadványokban, versekben, emlékeket idéző tárcákban köszöntötték barátai és tisztelői. A Székelyföld kulturális folyóirat szerkesztői a teljes májusi számot Kányádi Sándor tiszteletére állították össze. Pomogáts Béla úgy fogalmazott, hogy mivel a költők népe vagyunk, Kányádi születésnapján nemzetünket, magyarságunkat, történelmünket is köszöntjük. /Antal Ildikó: A 80 éves Kányádi Sándort ünnepli az irodalom. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 9./

Kaszaverés és -fenés ritmusára is gyimesi, valamint felcsíki táncokat járnak legújabb színpadi műsorukban a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes táncosai. Az együttes két táncosa, Antal Zsolt és Péter László álmodta színpadra a koreográfiát, a díszletet, a teljes műsort. A Hegyen innen – hegyen túl bemutatója május 6-án volt. Antal Zsolt régen tervezte, hogy egy műsorban e két, egymás melletti tájegység közös és eltérő vonásait egyaránt megmutatják. Gyimesben van sebes csárdás, Felcsíkon pedig gyors csárdás, mindkét tájegységen ismert a gardony, de azok ritmusvilága már eltérő. Péter László hozzátette, elővették az archív felvételeket, továbbá Péter Lászlónak saját gyűjtése is volt. /Antal Ildikó: Erdőlnie kellett velük, hogy megérezze a táncukat. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 9./

Marosszentgyörgyön a római katolikus plébánián a hét végén emlékeztek az erdélyi (gyulafehérvári) egyházmegye alapításának ezredik évfordulójára. Május 10-én, vasárnap hálaadó szentmisét mutatott be Csintalan László főesperes, majd emlékcédrusfát ültettek a plébánia kertjében. A szentmisét megelőzően a gyülekezet sorfalat állva várta a Szent Korona mását. /Berekméri Ildikó: Hálaadás az elmúlt ezer esztendőért. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 11./

Többéves szünet után ősztől újraindul a középiskolai óvónőképzés – közölte az oktatási minisztérium. Pásztor Gabriella tanügyi tanácsos, volt oktatási államtitkár szerint a képzés újbóli bevezetését az indokolja, hogy országszerte nagy szükség van szakképzett óvónőkre. Szőcs Ildikó, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium igazgatója közölte, már meghirdették a helyeket az ősszel induló óvóképző osztályba. Az erdélyi magyar pedagógusképzés másik „fellegvárában”, a székelyudvarhelyi Benedek Elek Gimnáziumban nem kívánnak élni a lehetőséggel. /Nagy Orsolya, Pap Melinda, Jánossy Alíz: Újraindul az óvóképzés. = Krónika (Kolozsvár), máj. 13./

Kelemen Tibor munkaerő-ügynökségi és Tischler Ferenc ifjúsági igazgató, illetve a magyar intézményvezetők eltávolítása, leváltása ellen tiltakozott állásfoglalásban a Háromszék megyei Kereszténydemokrata Mozgalom (KDM), egyértelműen etnikai tisztogatásként értelmezve az erre vonatkozó kormányrendeletet. /Demeter J. Ildikó: Etnikai tisztogatás az intézményekben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 14./

A sepsiszentgyörgyi festőóriás, Gyárfás Jenő teljes életművét átfogó kiállítás nyílt a Csíki Székely Múzeumban. Első alkalommal került sor a Gyárfás-életmű kiszállására. „Gyárfást nevezhetnénk a szentgyörgyiek Nagy Imréjének is, de sokkal inkább találó rá a székelyek Munkácsyja kifejezés” – mondta Gyarmati Zsolt, a Csíki Székely Múzeum igazgatója a május 14-én tartott kiállításmegnyitón. „Gyárfás Jenő életművének a 80%-a a Székely Nemzeti Múzeum tulajdonában van, a Gyárfás Jenő Képtár csak egy töredékét tudja bemutatni az életműnek. Vargha Mihály, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója elmondta, hogy Gyárfás pályája csúcsán volt, amikor (1881-ben) aranyérmet nyert a Tetemrehívás című alkotásának első változatával – amely a budapesti Magyar Nemzeti Galériában főhelyen látható –, amikor hirtelen elhatározással hazatelepült Sepsiszentgyörgyre. Ott műtermet alakított ki, és nekifogott művészi vágyai megvalósításához. /Antal Ildikó: Csíkszeredában a székelyek Munkácsyja. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 15./

Igazi közösségi ünneppel nyitottak idén az uzoni falunapok: a községközpont korszerű iskolát avatott. Ötévi munka után szép, tágas, felújított épületbe költözhetnek a gyermekek. Szabó Margit iskolaigazgató felsorolta a munkálatokat, a pénzforrásokat (pályázat, EU-alapok, Világbank, állami és önkormányzati hozzájárulás), említette a nehézségeket, és felhívta a figyelmet arra, hogy a több híres embert is adó uzoni iskola 361 éves múltra tekint vissza. A műsort a diákok szolgáltatták; külön összeállítást mutatott be a román tagozat. Az uzoni iskolában jelenleg 254 gyermek tanul, ötödiktől nyolcadikig a szomszédos falvakból is ide ingáznak a legtöbben. Készül az intézmény monográfiája – árulta el Ambrus Anna tanárnő, akinek a tavaly decemberben saját költségén kiadott falutörténetéből már alig maradt néhány példány. Este a bodoki fiatalok Tamási Áron Énekes madár című darabjával örvendeztették meg az uzoni közönséget. /Demeter J. Ildikó: A jövőnek építettek (Iskolaavatás Uzonban). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 16./

Május 15-én tartották a DrámaPálya dráma- és kritikaíró pályázat díjátadó ünnepségét a Marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetem előcsarnokában. A több kategóriában lezajlott versenyről az egyetem tanárai közül elsőként Ungvári Zrínyi Ildikó beszélt. Boros Kinga elmondta: annak ellenére, hogy olyan írás, amely teljesen megfelelt volna a kritika követelményeinek, nem érkezett, a jelentkezők jó része érti a színház működését. Összesen 49 pályamunkát kellett a zsűrinek elbírálnia, tíz munkát érdemesítettek díjra, illetve dicséretre. Igazán jó drámalezárás Pálffy Zsófia Disharmonia Caelestis című jelenetét kivéve nem született. A díjazott jeleneteket és drámákat mutatták be felolvasószínház keretében az egyetem diákjainak rendezésében és – legnagyobbrészt – előadásában. Az első díjat Szvitán Krisztián (Budapest) nyerte el, Csuszner Ferenc (Gyergyószentmiklós) második díjas, Izsó Zita (Budapest) ugyancsak második díjas. /Nagy Botond: DrámaPályá(zó)k ünnepe. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 16./

Május 14-én a kolozsvári Puck Bábszínházban teltháznak játszott Pályi János magyarországi bábjátékos, Órajáték című előadásával. Az előadás Kovács Ildikó bábrendező emlékére szervezett erdélyi emlékturné része, amelynek színhelyei Kolozsvár mellett Nagyvárad, Marosvásárhely és Szatmárnémeti voltak. Kovács Ildikó Kelet-Európa legnagyobb bábrendezői közé sorolható, nevet és rangot adott a kolozsvári bábjátszásnak. „Valamennyien az ő köpönyege alól bújtunk ki” – fogalmazta meg Rumi László bábrendező, a kecskeméti bábos iskola egyik tehetséges tagja. Pályi János kiváló bábszínészként, de rendezőként, valamint bábos képzések szervezőjeként, oktatójaként is jelen volt a kolozsvári bábos életben. /Sándor-Patka Ildikó: Láthatatlan nyomok… = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./

Kolozsváron Kőrösi Csoma Sándor születésének 225. évfordulója alkalmával előadóesttel emlékeztek a kiemelkedő személyiségre. Kovács Sándor katolikus főesperes így vélekedett: „Ősök és hősök szent hitére épül a jövő” – majd megáldotta a Szent Mihály egyházközség azon szalagját, amelyet ezt követően a Balaton melletti Zamárdiból származó, feltámadási menet jelvényére (egy Árpád kori szárnyas keresztre) kötöttek fel. A szárnyaskereszt Tordatúrra és Tordára is elérkezett, s a pünkösdszombati búcsúra Csíksomlyóra viszik. Vizi Ildikó, a BBTE megbízott adjunktusa tartott előadást. Megemlítette, hogy édesapja, Debreczy Sándor irodalomtörténész, oldalági leszármazottja volt Kőrösi Csoma Sándornak, s 1938-ban, illetve 1942-ben Kőrösi Csoma Sándor csodálatos élete címmel könyvet is megjelentetett. Vizi Ildikó tagja a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Egyesületnek, s előadásaival minden évben jelen van az egyesület konferenciáin. Vizi Ildikó kitért arra is, hogy ma nem divatos az, aki a múlt után kutat és tiszteli azt, szerinte azonban a múltat ismerni kötelesség. A Magyar Tudományos Akadémia fiatal kutatói közül szép számmal vannak olyanok, akik rendszeresen megjelennek a kovásznai Kőrösi-ünnepségeken. /N. -H. D. : Képzeletbeli utazás egy Kőrösi-leszármazottal. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./

Összművészeti fesztiválnak adott otthont május 22-én Kolozsváron a Heltai Vendégház. A |KOMM|MAC|CAM|, azaz a Kortárs Művészeti Modul az első olyan kolozsvári rendezvény, amely különböző műfajban alkotó kortárs művészek munkáit vonultatja fel egy fesztiválon. Csokonai Vitéz Mihály Özvegy Karnyóné című komédiáját vetítették. Kovács Ildikó 1976-os rendezése kilencvenkilenc előadást ért meg Erdély-szerte: sikerét legnagyobb részt Kovács Ildikó rendezői bravúrjának, a drámai színház és bábszínház összeházasításának köszönhette. A vetítést követően Balló Zsuzsával, az egykori előadásban szereplő bábművésszel beszélgethettek a nézők. Öt fiatal, Bán Attila, Ferenczy Botond, Starmüller Géza, Szabó András és Török Tihamér különböző műfajú, a kor világméretű problémáira groteszk humorral reflektáló képzőművészeti munkáiból összeállított kiállítást nyitottak meg a szervezők, ahol látható volt Szabó Attila Az élet értelme című performansza is. Az irodalmat ezúttal a Korunk fiatal szerzői képviselték a kulturális majálison. /R. Kiss Kornélia: Sikerrel zajlott az első kulturális majális. = Krónika (Kolozsvár), máj. 25./

Április 23-26-a között volt a XVI. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál, amelynek idei díszvendége Románia volt. Ennek, illetve a kiadványok minőségi növekedésének köszönhetően a Romániai Magyar Könyves Céh kiadóinak részvétele jóval sikeresebb volt, mint az előző három évben, állapította meg Káli Király István, a Romániai Magyar Könyves Céh elnöke, a Mentor Kiadó igazgatója. A könyvfesztiválon a Mentor két kiadványának – Benedek István: Szellemek oltalmában. Burmában Orwell-lel című úti-esszéjének és Kászoni Zoltán Székelyföldi vadászatok című munkájának – volt nagy sikere. Június 4-8-a között lesz Budapesten a 80. Ünnepi Könyvhét, melynek legfontosabb helyszíne idén is a Vörösmarty tér lesz. Ez alkalomból a Mentor Kiadó négy szépirodalmi művet és egy néprajzi munkát jelentetett meg: Egyed Emese Szabadító versek, az idén 70 éves Lászlóffy Csaba A waterlooi ganajtúró bogár verseskötete, Székely János drámákat /Protestánsok, Caligula helytartója, Mórok/ – magába foglaló kötete, Bajor Andor paródiáit Füstöl az acélkalapács, illetve Magyar Zoltán Szilágysági dekameron. Szilágysámsoni tréfás történetek című munkája. A Mentor előkészületben lévő kiadványai között van: Kazinczy Ferenc Erdélyi levelek, továbbá hat XVI-XIX. századi marosvásárhelyi krónikaíró munkáját tartalmazó mű, A vásárhelyi krónikák. Szabó Sámuel XIX. századi, Kriza János-kaliberű, elfeledett gyűjtő Erdélyi néphagyományok című munkája; Tófalvi Zoltán 1956 erdélyi mártírjai című művének 4. kötete, amely a Fodor Pál-féle per dokumentumait mutatja be; az Erdélyi testamentumok 4. kötete, Tüdős Kinga szerkesztésében, illetve Marosvásárhely történetének első kötete Pál-Antal Sándortól. Folytatják Wass Albert életműsorozatát. /Nagy Székely Ildikó: „A kultúremberek okosabbak…” Az erdélyi könyv örömpillanatai. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 27./

Május 27-én Csíkszeredán köszöntötték a nyolcvanéves Kányádi Sándort, hosszú sárban álltak a dedikálásra várók. A hangulatot a Kaláka együttes jelenléte fokozta. Felcsendültek a jól ismert, megzenésített Kányádi-versek. A koncert során a Székelyföld folyóirat szerkesztői is köszöntötték az ünnepeltet, Fekete Vince és Lövétei Lázár László költők Kányádihoz írt egy-egy versüket olvasták fel. A megyenapok csíkszeredai rendezvényei megkezdődtek a Szabadság téren, ahol népművészeti sátrak, kézművesek standjai, illetve a könyvvásár várta az érdeklődőket. /Antal Ildikó: Kányádi és Kaláka Csíkszeredában. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 28./

Hetvenhat diákját búcsúztatja május 29-én Marosvásárhelyen a Színházművészeti Egyetem. A Színházművészeti Egyetem magyar tagozatán idén a színművészet, bábművészet és zenepedagógia alapképzési szakokon, illetve a Beszéd és nyelv az előadásművészetben mesterképzőn végez egy-egy évfolyam. Dr. Killár Kovács Katalin osztályában hét lány és hat fiú fejezi be hároméves színészi tanulmányait. Cojic Ildikó bábosztályában négy lány és egy fiú végez. A zenepedagógia szakról heten lépnek pályára. Dr. Gáspárik Attila rektor kezdeményezésére először tavaly került sor az ötven éve a színészi pályán levő művészek kitüntetésére. Aranydiplomát idén az 1958/59-es évfolyam három végzősének nyújt át az egyetem, mindhárman a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának művészei. Dr. Farkas Ibolya jelenleg is az egyetem tanára, az elsőéves színművészet mesterisek osztályvezetője, ebben az évadban Jon Fosse Alvás című darabjának előadásában láthatja a közönség. Mózes Erzsébet az Ingmar Bergman nyomán készült Dúl-fúl és elnémul című előadásban játszik. Makra Lajos legutóbb Székely János drámájában, a Caligula helytartójában lépett fel. /Ballagás 2009. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 29./

Június 3-án Marosvásárhelyen a megye magyarsága azért tiltakozik, mert sorra leváltották a magyar vezetőket a közintézmények éléről, a 40 százaléknyi magyar lakosság nem kap százalékarányos képviseletet a helyi intézményekben és a hivatalokból fokozatosan kiszorítják a magyar nyelv használatát. Elsőnek dr. Csíki Zsuzsannát, a megyei Egészségügyi Pénztár elnök-igazgatóját menesztették, annak ellenére, hogy tavaly sikeresen versenyvizsgázott a tisztségre és négy évre szóló menedzsmentszerződést írt alá az országos pénztárral. Dr. Csíki Zsuzsanna a pénztárnál köztisztviselői állásban fog dolgozni. Az egészségügyben szinte teljesen eltűntek a magyar igazgatók. Dr. Konrád Judit aligazgató már nincs a közegészségügyi igazgatóság vezetőségében. A vidéki városokban sem jobb a helyzet. Szovátán dr. Fekete Erzsébetnek, Erdőszentgyörgyön dr. Keresztes Csabának kellett visszavonulnia igazgatói állásából. Egyedül Dicsőszentmártonban maradt magyar orvosigazgató dr. Siklódi Botond személyében. Marosvásárhelyen Domokos Attila az egyetlen, aki a megyei kórház adminisztratív igazgatói tisztségét tölti be. A szakemberek körében is elismert Dávid Csaba sem tudta megtartani pozícióját, őt a Vízügyi Igazgatóság éléről váltották le. Dénes Irénnek a Megyei Pénzügyi Igazgatóság vezérigazgató-helyettesi székéből kellett távoznia. A városi pénzügy élén Moldován Ibolya egyelőre tisztségben maradt. Hogy meddig, azt nem lehet tudni. Illés Ildikó főtanfelügyelő-helyettes menesztésével magyar vezető nélkül maradt a Maros megyei tanfelügyelőség, amire az elmúlt 20 évben nem volt példa. Nagy Editet a jól működő Pedagógusok Házától menesztették. A Nyugdíjpénztár élén már nem Morent Ilona vezérigazgató áll. Györfi Máriát leváltották a Megyei Munkaügyi, Társadalom- és Családvédelmi Igazgatóság éléről. Ferencz Gábor, a megyei vámhivatal újonnan leváltott főnöke. A Regionális Fogyasztóvédelmi Hivatal főfelügyelője Csomóss Miklós sincs tisztségben. A postánál eredeti megoldást találtak, Erős Csaba postafőnök maradt, de mégsem ő a főnök. Eugen Crisant főnökének, megyei igazgatónak nevezték ki. Leváltották Tóth Andreát is, aki a marosvásárhelyi diákházat vezette. – Gyékény Gertrúd május 25-től már nem főfelügyelő a Környezetvédelmi Őrségnél. /Mezey Sarolta: Alkalmatlan magyarok (?!) = Népújság (Marosvásárhely), jún. 3./

Tündérek, lidércek, hajdani fejedelmek és a nép egyszerű fiai elevenednek meg és művelnek csodás dolgokat Cseh Gábor Székelyvilág című könyvében, melyet június 2-án mutattak be Marosvásárhelyen a Bernády Házban. Moldován Orsolya színművésznő részleteket olvasott fel a 90 mondát tartalmazó gyűjteményből. A szerző a 70-es években barátjával kerékpárral bejárta Székelyföldet. Útközben vár- és templomtörténeteket, kapufeliratokat gyűjtöttek. Székelyföldi vándorútjairól mondákkal, legendákkal felpakolva tért haza. A Romániai Magyar Szó a kilencvenes évek elején sorozatban közölte az általa gyűjtött mondákat. /Nagy Székely Ildikó: Csodatermő Székelyvilág. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 5./

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem a hét végén elköszöntek az egyetemtől a végzős hallgatók. Marosvásárhelyen csaknem 250 hallgató – a III. éves kommunikáció, pedagógia és informatika szakosok, a kertészmérnöki, mechatronika, automatizálás és számítástechnika V. éves, illetve a bolognai rendszerben tanult IV. évesek vehették át az oklevelet. Murvai Olga, a humán tudományok tanszékének vezetője arra figyelmeztette a végzősöket, hogy ez a három év csupán emelt szintű alapképzésnek számít. Dr. Hollanda Dénes, az egyetem dékánja érdemoklevelet adott át Zala Lászlónak, a NASA nyugalmazott energetikai vezérigazgatójának, aki az elmúlt években az amerikai magyaroktól gyűjtött több tízezer dollárral támogatta a Sapientiát. Utoljára szólt az egybegyűltekhez dékáni minőségében dr. Hollanda Dénes. – Nyolc évvel ezelőtt jóformán semmink sem volt. Most új épületünk van egy 27 hektáros területen, és néhány napja ajánlatot kaptunk egy vállalkozótól kutatóközpont létrehozására, amelynek kétharmadát a Sapientiának adná át – mondta a nyugdíjazás előtt álló intézményvezető. /Nagy Székely Ildikó: Új „termés” a Sapientián. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 9./

Június 6-án Marosvásárhelyen a kövesdombi unitárius egyházközségben megnyílt a 150 éve született Benedek Elek, a nagy mesemondó emléke előtt tisztelgő Habakuk Ifjúsági Bábjátszó Egyesület kiállítása. A tizenhárom éves Habakuk házilag életre keltett bábfigurái, hősei közül szinte senki sem hiányzott. 1996-ban a Lorántffy Zsuzsanna Kulturális Egyesület keretén belül alakult meg a Habakuk. Kézimunkacsoportként indult, tanítóképzős lányok kérésére, akik szerettek volna mesefigurákat készíteni a rájuk bízott gyerekeknek. 1999-ben vettek részt először egy bábjátszó fesztiválon Baróton, azóta a bábozás szenvedélyükké vált. 2003 januárjában váltak önállóan bejegyzett egyesületté – foglalta össze Bartha Julianna, a bábjátszó egyesület elnöke a hazai és Kárpát-medencei fesztiválokon többszörösen kitüntetett Habakuk történetét. /Nagy Székely Ildikó: Ujjaikon mesevilág. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 9./

Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválja névre keresztelték át az eddig Határon Túli Magyar Színházak Fesztiváljaként ismert rendezvényt, melyet június 19–27. között 21. alkalommal rendeznek meg. A programban idén is a meghívott színházak idei évadának legjobb előadásai szerepelnek, így például Csíkszeredából a Kék madár, Kassáról a Cyrano de Bergerac, Székelyudvarhelyről a Mesél a bécsi erdő, Marosvásárhelyről a Hullámzó vőlegény, Nagyváradról a Kasimir és Karoline, Gyergyószentmiklósról a Leonce és Léna, Sepsiszentgyörgyről A csoda, Szabadkáról A Gézagyerek vagy Komáromból az Énekes madár. A kísérőprogramban a közelmúltban elhunyt Kovács Ildikó kolozsvári bábszínházrendező tiszteletére szervezett kiállítást nyitnak meg, valamint bemutatják Szebeni Zsuzsa Kovács Ildikó bábrendező című könyvét. Az Újvidéki Tanyaszínház fennállásának 30. évfordulójáról szintén kiállítással emlékeznek meg a szervezők. /21. alkalommal rendezik meg a kisvárdai fesztivált. = Krónika (Kolozsvár), jún. 10./

Június 10-én a Szatmári Magyar Hírlap és a köré szerveződött szellemi műhely munkatársai közönségtalálkozót és gálaestet szerveztek a nagykárolyi kastélyban. Végh Balázs Béla, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem szatmárnémeti kihelyezett karának adjunktusa tartott tájékoztatót a nagykárolyi középiskolák végzősei számára a felsőoktatási intézmény által nyújtott képzési lehetőségekről. Ezt követően a Szatmári Magyar Hírlapról beszélt az egybegyűlteknek Ilonczai Gyöngyi főszerkesztő, a Szamos társadalmi és kulturális hetilapot pedig Ilyés Ildikó főszerkesztő mutatta be. A Scriptor Alapítvány munkásságáról, terveiről Szilágyi Ferenc elnök, valamint Veres István menedzser tartott beszámolót, melynek során felajánlották a nagykárolyi és a Nagykároly környéki irodalmárok, történészek és kutatók számára a lehetőséget írásaik megjelentetésére a hetilap hasábjain, illetve önálló kötetek formájában. A közönségtalálkozón jelen voltak a Scriptor Alapítvány gondozásában eddig megjelent 15 „Hírlap könyv“ szerzői közül öten (Bura László, Mandula Tibor, Fodor István, Veres István, és Debreczeni Éva), akik részleteket olvastak fel az általuk írt kötetekből. /Közönségtalálkozó és gálaest. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jún. 11./

A Hargita Népe hasábjain napvilágot látott tárcák, jegyzetek, publicisztikai írások kötetbe való menekítése igen jól bevált gyakorlat. A Pallas–Akadémia Könyvkiadó Utak, tájak, emberek sorozatában láttak újra napvilágot Sarány István írásai Toronyiránt Európában címmel. A könyv első bemutatóját a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumban tartották. Csíkszeredában június 15-én lesz a bemutatója. Sarány István, a Hargita Népe főmunkatársa elmondta, 2007 nyarán nagyobb körúton volt a feleségével Európa nyugati felében, majd itthon autóval bejárták a Szászföld nevezetességeinek egy részét. Ekkor érezte igazán: egyazon kultúrkörhöz tartozunk a vén kontinens jobbik felén élőkkel. Ezt az élményét megosztotta az olvasókkal. /Antal Ildikó: Ha toronyiránt haladunk, nem érhet nagy baj. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 15./

Magyarországi támogatás szükséges a kárpátaljai magyar oktatás megmentéséhez – derült ki az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának ülésén, amelyen két kárpátaljai magyar oktatási szakértő adott tájékoztatást az ukrajnai helyzetről. Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke elmondta, hogy Ukrajnában a magyar mellett a moldovai és a román kisebbség soraiban a legkevesebb a felsőfokú végzettségű. A 2004 óta tapasztalható egységes ukrán nemzetállami törekvések egyik következménye az, hogy Ukrajnában sem szótárakat, tankönyveket és tesztlapokat, sem szaktanárokat nem biztosítottak arra, hogy a magyar tanulók megfelelő szinten elsajátíthassák az ukrán nyelvet. A felsőoktatásba való bejutáshoz szükséges emelt szintű érettségi vizsgákat ukránul, az ukrán anyanyelvűekkel együtt kell megírniuk a magyar tanulóknak. 2010-től csak ukrán nyelven lehet majd felvételizni Ukrajnában. Az „ukránosítási törekvések” miatt például a kárpátaljai magyar diákoknak magyar szakra ukrán nyelvből és egy nyugat-európai nyelvből kell felvételizniük – tette hozzá Orosz Ildikó, aki elmondta még, hogy a diplomák és tudományos fokozatok magyar-ukrán viszonylatban történő kölcsönös elismerése terén az ukrán fél túlzott szigora tapasztalható. /Ukránosítási törekvések Kárpátalján. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 18./

Átlagban 12,9 öngyilkossági esetet jegyeztek 100 ezer lakosra számítva tavaly Romániában, Hargita megyében viszont ez az arány sokkal magasabb volt: 28,8 öngyilkosság jutott 100 ezer lakosra. Ezzel a megye továbbra is „élen jár”, utánuk következik Kovászna megye. – 1940-ig visszamenőleg mindig az elsők között voltunk az ország öngyilkossági statisztikáiban – mondta dr. Veress Albert csíkszeredai pszichiáter főorvos, aki éveken át behatóan foglalkozott e témával. Ha visszamegyünk az időben az Osztrák–Magyar Monarchia koráig, az európai népek közül a magyarok akkor is élen jártak az öngyilkosságban. Albert Ildikó klinikai pszichológus elmondta, ha az utóbbi 4-5 esztendő adatait vesszük figyelembe, Magyarországon lényegesen javult a helyzet. A magyarországi javuló tendenciák ellenére a szakemberek állítják: az öngyilkosságra való hajlam a magyarság jellegzetessége. Az ausztráliai és amerikai magyar emigránsok körében is hasonló volt az öngyilkosok aránya. Az ok sokrétű, biológiai, pszichológiai és szociális tényezők egyaránt közrejátszanak. A magyarok meghasonultak önmagukkal – véli Albert Ildikó klinikai pszichológus. Történelme során a magyarság volt az, amely mindig kiállt, megálljt parancsolva a tatárnak, töröknek, mi védtük Európát, minket leigáztak, és ezt igazából Európa soha nem köszönte meg. A szakember azt állítja, hogy az öngyilkosságra való hajlam kultúrafüggő, és magyarság kultúrájában markánsan benne is van. Ráadásul ott van a magyarok alapattitűdje, az elégedetlenség: íróink, költőink mindig ostorozták magukat, népüket. Mindehhez az általános magyar sajátossághoz hozzáadódik, hogy a székely nem kifejezetten jó kedélyű nép, zordabb éghajlaton, sajátos körülmények között él, ehhez társul még egy sajátos kultúra is, melynek része, hogy magánál hordja a bicskát. Ráadásul elöl járunk az alkoholizmus statisztikáiban is, és Székelyföldön igen sok öngyilkosságot alkohol hatása alatt követnek el az emberek. Jellemző tehát a magyarra az öngyilkosságra való hajlam, és ez alól nem kivétel a kisebbségi sorban élő magyar sem. /Forró-Erős Gyöngyi: Továbbra is itt követik el a legtöbb öngyilkosságot. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 19./

Tizedik évadjának végére ért a Csíki Játékszín. Parászka Miklós színházigazgató örömmel nyugtázta, hogy a jubileumi évad a tervek szerint bonyolódott le. Előadásaiknak egy része megosztotta a közönséget. A kék madár című produkció a legszélsőségesebb reakciókat váltotta ki a nézőkből: „volt, aki poétikus előadásnak nevezte, sokan mondták, hogy az elmúlt tíz év legnagyobb horderejű vállalkozása”, mások pedig idegenkedtek az előadástól. „A színházaknak igenis komoly lélektani és társadalmi szerepe van” – hangsúlyozta az igazgató. Szerinte a klasszikus, a szórakoztató és az avantgárd törekvéseknek egyaránt méltó helye van egy színház repertoárjában. A Hamlet klasszikus megformáltságában kiegyensúlyozottabb befogadást eredményezett, és az évad egyik népszerű előadásává vált. Parászka Miklós a társulat vidékjáró színházi tevékenységének kézzelfogható gyümölcseként értékelte a községek és falvak épületfelújítási megvalósításait. Fontos volt a májusban megtartott szakmai találkozó, amelynek során a temesvári, nagyváradi, szentgyörgyi társulatok, a román és magyar színikritika néhány jelentős személyisége számára bemutatták az évad keresztmetszetét. Csíkszeredában kiforrott színházi társulatot láthattak, annak ellenére, hogy még csak tíz éve létezik. A színház anyagi helyzetét az igazgató szerénynek, de rendezettnek látja. Gondot jelent, hogy az épület felújításra szorul. /Antal Ildikó: A színháznak lélektani és társadalmi szerepe van. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 20./

Zenés, könnyed műsorszámokkal, Nóti Károly-bohózatokkal zárta tizedik évadját a Csíki Játékszín a június 19-én tartott gálaműsoron. Csíkszereda polgármestere Pro Urbe-díjat adományozott Parászka Miklós színházigazgatónak. Parászka Miklós színházigazgató adta át a szakma, illetve a közönség elismerését jelentő díjakat. A Hunyadi László plakettet Bodea Tibor színész, a Kulisszagyűrű-díjat Bíró Ildikó öltöztető és Szilágyi Nóra közönségszervező vehette át. Az előadásokból a Fekete Péter került az első helyre. Sorban utána a Hamlet, A kék madár, majd pedig a János vitéz következtek. Ugyancsak a közönség szavazatai alapján az évad legnépszerűbb színésznője Dálnoky Csilla, valamint legnépszerűbb férfiszínésze Veress Albert. /Antal Ildikó: Pro Urbe Díj Parászka Miklósnak. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 22./

A kormány „vállalta” a polgári és büntető törvénykönyveket, ami azt jelenti, hogy nem vállalta ezekről sem a közvitát, sem a parlamenti szakaszonkénti vitát. A felelősségvállalással a kormány semmit sem kockáztat, egy esetleges bizalmatlansági indítványnak semmi esélye kikezdeni a kabinet biztonságát, a koalíció kényelmes többséggel rendelkezik a parlamentben. /Újvári Ildikó: Vállalni és nem vállalni. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./