Sajnálatos, hogy jelenleg Kovászna megyében háromféle vitézi rend van, bár megalapítója, Vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó egyet alapított. Az első szakadás dr. v. Szőts Dániel törzskapitány jóvoltából jött létre, mivel megtagadta a vitéz Radnoczy Antallal szembeni vitézi esküjét, és elcsángált a Várhelyi-féle vitézi rend berkeihez, amelyet az esküszegők és kizárt törzskapitányok hoztak létre Budapesten, Gidófalvi úti székhellyel. Ők jó ellenérték és szolgáltatások alapján toborozták a tagokat, és felvettek bárkit. Így történt, hogy v. Pásztori Tibor Endre református lelkészt és több más társát felvették a Szőts D. vezette csoportba. Nemrég azonban megjelent Molnár János Az aradi állásfoglalás című könyve, amely foglalkozik Pásztori T. E. református lelkész ,,Zsolt” fedőnév alatt szereplő szekus besúgó aktivistával, amit később Tőkés László püspök is igazolt. Így v. Szőts Dániel csoportja kettészakadt, kb. 51 személlyel megválasztották Pásztori T. E. helyett dr. v. Székely Zsoltot székkapitánynak, és kb. 29 személlyel v. Pásztori T. E. megalakította a Kárpát-medencei Vitézi Rendet (szekus vezetéssel). /Megoszlott a vitézi rend. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 27./

Másodszor rendezték meg március 28-án Simonyifalván a Regionális Simonyi Imre Szavalóversenyt. Simonyi (Szmola) Imre 1920-ban Simonyifalván született és a magyarországi Gyulán hunyt el 1994. február 10-én. A falu ápolja emlékét: neki és a másik híres Simonyinak – az óbesternek (ezredes) emlékházat rendeztek be. Róla Emődy Dániel István tartott előadást.) Éder Enikő színművész elmondta el az idén a fővédnökké felkért Markó Béla költő, az RMDSZ elnöke S holnap a rovargyűjtő mit csinál? c. versét. Mind a költő, mind a versmondó kitüntetésben részesült: mindketten Simonyi-díjat kaptak, Markó Béla közéleti és irodalmi tevékenységéért, Éder Enikő pedig előadó-művészetéért. A díjakat dr. Hevesi József, a Simonyi-kultusz és a szavalóverseny kezdeményezője adta át. Banner Zoltán neves előadóművész, művészettörténész volt a zsűri elnöke. A szavalóverseny után az irodalmi kerekasztal keretében Pomogáts Béla magyarországi irodalomtörténész mutatta be az erdélyi magyar irodalomról nemrégiben megjelent könyvét. /Jámbor Gyula: A vers és kultúra ünnepe. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 30./

Nemrég mutatták be a kolozsvári Tranzit Házban a Budapesten megjelenő Szombat, zsidó politikai és kulturális folyóirat 2008 decemberi lapszámát, A mi Erdélyünk címmel ellátott tematikus számot, amely az erdélyi magyar-zsidó élet sajátosságait vette számba. Az erdélyi magyar-zsidó identitás kérdése nem tartozik az erdélyi magyar diskurzusok homlokterébe. Az erdélyi magyar kisebbségi lét kérdései mellett maximum másodlagos kérdésként fogalmazódhatott meg az erdélyi magyar-zsidó identitás és annak aspektusai. További szempont lehetne, hogy a bukaresti Realitatea Evreiasca, zsidó kulturális folyóirat és a budapesti Szombat havilap között „hol” helyezkedik el az erdélyi magyar-zsidóság (identitás) kérdése. Novák Attila nyitó írásában megállapította, hogy az erdélyi magyar zsidóság léte csak többszörös szűrőn keresztül közelíthető meg. Kétirányú politikai szűrő: egyrészt szélsőséges nacionalista beszédmód, amelynek középpontjában a Nagy-Magyarország imázs és a Trianon-szindróma áll, másrészt ennek balliberális ellendiskurzusa, amelyben a nacionalizmus „önmagában rosszként” jelenik meg. A tanulmányok, esszék mellett hangsúlyosak a visszaemlékezések. Az ország második legnagyobb zsidó közössége, a nagyváradi zsidóság múltja és jelene elevenedik meg Lőwy Dániel tanulmányában, és Kőrössi P. József, Simon Judit újságíróval készített interjújában. A Szombat folyóirat nem az egyetlen zsidó kulturális folyóirat, de a Múlt és Jövő, az Erec (A magyarországi Cionista Szövetség lapja), Új Élet (a magyarországi zsidó hitközségek lapja), Remény (zsidó közéleti, társadalmi folyóirat), Pilpul.net (a Marom Egyesület lapja) stb. folyóiratok mellett azon zsidó kulturális lapok egyike, amely értelmezéseket kínál a kortárs zsidó kulturális és társadalmi folyamatok megértéséhez. /Musca Szabolcs: Többszörös szűrőn át. Erdély magyar zsidósága a Szombat hasábjain. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 27./

Tőkés László püspök április 26-án a Budapesten működő Erdélyi Gyülekezet szervezésében sorra kerülő Magyarországon élő erdélyiek találkozójának a meghívottja volt. Az egész napos rendezvény keretén belül került sor Pécsi L. Dániel jelképtervező művész több évtizedes munkásságát felölelő kiállítás megnyitására, valamint az Erdélyi Gyülekezet címerének a felavatására. Tőkés László beszédében kiemelte, hogy a kiállítás anyaga a heraldikai értékein túl „a kárpát-medencei magyarság jelkép-térképét képezi”. /Magyarországon élő erdélyiek találkozója. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 28./

Második alkalommal vehetett részt régióelsőként országos kórusolimpián a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Főgimnázium Szőts Dániel vezette kórusa, és miként hat esztendővel ezelőtt, a hét végén Focsani-ban tartott döntőn is második helyezést ért el. Az elméleti és pedagógiai középiskolák versenyén a szentgyörgyi diákok hat nyelven énekeltek, a bemutatott művek különböző korokat, stílusokat képviseltek. /(fekete): Országos második a Mikes-kórus. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 5./

A sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium 150 éves jubileumi emlékünnepsége május 8-án volt. Legalább négy mikós nemzedék volt jelen. Biró Béla, a Székely Mikó Kollégium és Pető Mária, a Református Kollégium igazgatója az iskola százötven éves történetének főbb mozzanataira emlékeztetett. Utalva a Mikóban végzett nemzedékek sokaságára, Keresztély Irma főtanfelügyelő azt hangsúlyozta, hogy elsokasodtak a fenyőemberek, akik őrzőkként vigyáznak az elődök örökségére. A Véndiák Társaság és a Székely Mikó Kollégium Alapítvány által állíttatott emlékkő (a mikóújfalusi Urszuly Sámuel kőfaragó munkája) leleplezésénél dr. Szőts Dániel vén diák méltatta az iskolaalapítók és a nevessé vált mindenkori diákok érdemeit, Incze Sándor nyugalmazott református esperes megáldotta a létesítményt. A szülői közösség képviselői átadták az iskolának a Református Székely Mikó Kollégium 1908-ban készült, jelenleg a Székely Nemzeti Múzeum tulajdonát képező iskolazászlójának hiteles másolatát. Régi tanszerrelikviák, sok kiadvány, hajdani egyházi és iskolai szemlétől jelenkori írók, tudósok kiadványai sorakoztak a könyvkiállításon. A két iskola egyesített kórusát a délutáni népzene- és néptánctalálkozón az iskola egykori énekkarosai bővítették ki. /Fekete Réka: Maradjon a székely nép világító fáklyája (150 éves a Székely Mikó Kollégium). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 9./

A polgári törvénykönyv tiltja az egynemű személyek házasságát, és nem ismeri a homoszexuális személyek által külföldön kötött házasságokat sem, jelentette ki Daniel Buda képviselő, a jogi törvénykönyvek kidolgozásával foglalkozó parlamenti albizottság elnöke. A képviselő kifejtette, a viták nyomán elfogadott polgári törvénykönyv szövege értelmében a romániai jog csupán egy férfi és egy nő között kötött házasságot ismeri el. /Csak férfi és nő. Megtiltják a homoszexuálisak házasságát. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 15./

Veress Dániel nyolcvan esztendeje született, hosszú évek óta nincsen köztünk, emlékezett az íróra Bogdán László. Veress Dánielről /Sepsiszentgyörgy, 1929. jún. 1. – Sepsiszentgyörgy, 2002. márc. 29./ is elmondható, hogy alkotóereje teljében, ,,tele bőrönddel” ment el. Voltak nagy, visszatérő témái, mindenekelőtt Mikes Kelemen életműve, akiről drámát, kismonográfiát, egy Magyarországon kiadott, gyönyörűen illusztrált biográfiát és több kötetre menő résztanulmányt írt, bábáskodván a hazai Mikes-kiadásoknál is. Másik nagy visszatérő hőse Kemény Zsigmond volt, drámát és kismonográfiát írhatott róla, de élénken foglalkoztatta a politikus és író Wesselényi Miklós életműve, a dráma után néhány évtizeddel, halála előtt, már nyugodtabb körülmények között írhatta Wesselényi-könyvét, érdekelte az erdélyi memoárirodalom is, a Vékára tett mécses /Pallas-Akadémia Kiadó, 1998/ című könyvnyi esszéje az emlékirat-irodalomról élete utolsó éveiben jelent meg, akárcsak fontos, sok levelet, dokumentumot tartalmazó Németh László-könyve, a Benned róvom erdélyi adómat – Németh László és Veress Dániel levélváltása 1959–1975 /Pallas-Akadémia Kiadó, 2001/ S ugyancsak a kilencvenes években jelentette meg levelezését és emlékezéseit Cs. Szabó Lászlóról és Illés Endréről a kecskeméti Forrásban. Noha írt nagy sikerrel játszott drámákat, elsősorban mégis esszéírónak hitte magát, joggal. Első nagy esszégyűjteményével, a Vándorútonnal /1971/ tette le névjegyét, itt főként világirodalmi tárgyú írásait tette közzé. Veress Dániel a nyolcvanas években borúlátóan ítélte meg a romániai magyarság helyzetét, az események alakulása legborúlátóbb jóslatain is túltett. /Bogdán László: Veress Dániel emlékezete. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 6./

A filozófiai kultúra ápolása, a filozófia népszerűsítése, a szakirányú kutatások és a filozófia középiskolai oktatásának támogatása, lap- és könyvkiadást, konferenciák és egyéb rendezvények megszervezése – többek között ezeket tűzte ki céljául az Erdélyi Magyar Filozófiai Társaság (EMFT), amelynek alakuló ülését június 19-én tartották Kolozsváron. Ülésvezetők: Egyed Péter, Keszeg Anna és Ungvári-Zrínyi Imre. Erdélyben jelenleg Kolozsváron, a Babes-Bolyai Tudományegyetemen (BBTE), valamint Nagyváradon, a Partiumi Keresztény Egyetemen (PKE) folyik filozófiai szakképzés. Ezen kívül a magyar tannyelvű középiskolákban vagy magyar osztályokban több tucat tanár oktat filozófiát és más társadalomtudományokat. Az EMFT keretében munkacsoportok jönnek létre, amelyek tevékenységében bárki részt vehet. Az alakuló közgyűlésen az EMFT elnökévé Egyed Péter egyetemi tanárt (BBTE) választották, az elnökség további tagjai Kovács Barna, Schmidt Dániel, Soós Amália, Zuh Deodáth, Demeter M. Attila, Ilyés Szilárd, Bajnai Botond és Horváth István. /Fall Sándor: Megalakult Kolozsváron az Erdélyi Magyar Filozófiai Társaság. = Krónika (Kolozsvár), jún. 22./

A pápának szándékában áll Romániába látogatni, válaszolva Traian Basescu román államfő korábbi meghívására. A szokásjog szerint azonban ezt meg kell előzze Daniel román pátriárka egy Vatikánba tett látogatása, mondta Marius Gabriel Lazurca, Románia vatikáni nagykövete. Daniel pátriárka valószínűleg az Olaszországban élő románoknál tett látogatása idején találkozik a katolikus egyházfővel, és hívja meg őt Romániába. /Romániába készül a pápa. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 29./

Ökumenikus istentisztelettel kezdődött meg június 27-én a nagykárolyi Kalazanci Szent József templomban a városba és környékére elszármazott székelyek találkozója. Igét hirdetett Scheffler Dániel katolikus, Gyerkes Zsuzsa evangélikus és ifj. Tolnay István református lelkipásztor. Végül Hompót Mária főszervező köszönte meg a találkozó résztvevőinek, hogy felkarolták ezt az egyedi kezdeményezést. Hagyományt szeretnének teremteni ebből a találkozóból. A székelytalálkozó a Szent László Közösségi Ház dísztermében folytatódott. /(végh): Székelyek találkozója Nagykárolyban. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jún. 29./

A husi-i ortodox püspökségnek folytatnia kell a megalakulása óta fennálló hagyományát, hogy őrködik a Pruton túli hívek fölött is, hiszen a dél-besszarábiai románoknak érezniük kell az anyaszentegyházuk melegségét – fejtette ki Traian Basescu államfő Corneliu ortodox püspök beiktatása alkalmából szervezett ünnepségen. Az államfő megtisztelőnek nevezte Daniel pátriárka meghívását a mitropoliták és püspökök hivatalba helyezésére, hangsúlyozva: „ez hűen példázza az állam és az államegyház szoros kapcsolatát”. Egy nappal korábban az államfő egy másik egyházkerület püspökavatásán is részt vett: az új sloboziai és calarasi-i ortodox püspök, Vincentiu Ploiesteanul beiktatásán is az államegyház szerepét hangsúlyozta a határon túli románok románságának megtartásában. „Emlékezetes nap a mai, ugyanis 69 évvel ezelőtt kapott ultimátumot Románia, hogy ürítse ki Besszarábia területét. Elhagytuk a területet, de nem tudjuk elhagyni az ott élő románokat, és ezúton szeretném megköszönni a román ortodox egyháznak azt a rendkívüli erőfeszítést, amit annak érdekében tesz, hogy ébren tartsa a román szellemiséget a kisebbségi közösségekben, ortodox hitet és román kultúrát terjesztve ott” – fejtette ki Traian Basescu. /Államegyházat méltat az államfő. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./

Nincsenek kétnyelvű feliratok a nagyszalontai Arany János Főgimnáziumban. Az iskola két éve viseli Arany János nevét. Az 1918-as román egyesülést vagy az első román nemzetállam megalakulását hirdető pannók a falakon. A folyosókon Mihai Viteazul, Alexandru Ioan Cuza portréi láthatók. Az itt végzett jeles magyar személyiségek nevét sehol sem lehet látni, pedig itt tanult Kulin György csillagász, Kiss István Kossuth-díjas szobrászművész, vagy Gyöngyösi László Arany János-kutató is. Dánielisz Endre helytörténész így emlékezik: – Ide járt Visky Károly néprajzkutató, Petőfi Sándor szerelmének rokona, Szendrei Zsigmond, aki aztán ide hívta Kodály Zoltánt, úgy tessék itt szétnézni hogy eme falak között tanított Kodály Zoltán is. Kétnyelvű felirat csak a gimnázium frissen felújított homlokzatán van. Illyés Lajos az iskola informatikatanára többször kérte az igazgatóságot, hogy legyenek kétnyelvű feliratok, de hiába. A kétnyelvű tanintézetben nincs magyar nyelven ügyintézés, sem magyarul is tudó pszichológus. Liviu Galea igazgató azt mondja: Nem megy minden egyszerre. Mostanáig nem volt ilyen kérés, az iskola vezetőtanácsával meg kell beszélni. Itt nem diszkriminálunk senkit, csupán néhány kolléga kelti a rossz hangulatot. Duna TV /Arany János Főgimnázium – magyar felirat nélkül. = Erdely. Ma, jún. 30./

Július 4-én Domokos Géza író faragott emlékoszlopával és II. Rákóczi Ferenc mellszobrával gazdagodott a zágoni Mikes Művelődési Központ. Az avatóünnepséget a falunapon tartották, ugyanakkor avatták fel az új sportcsarnokot. Zágon központjából a Mikes–Szentkereszty-kúria kertjébe vonult az ünneplő-megemlékező közönség. Kiss József polgármester Markó Bélával, az RMDSZ szövetségi elnökével közösen leleplezte Domokos Géza emlékére a Both László faragta kopjafát, melyet Veress Dániel (1929–2002) és Hopp Lajos (1927–1996) Mikes-kutatók emlékjelei mellé állítottak. Markó Béla emlékbeszédében elmondta, habár különösnek tűnhet a társítás, az ő értelmezésében üzenete van, mert egy időben, egy helyen jelen van múlt – Rákóczi –, jelen és jövendő, amit a sportcsarnok jelképez. Mikes Kelemen mellszobra mellett leleplezték II. Rákóczi Ferenc fejedelem 85 cm magas pirogránit szobrát, magyarországi testvértelepülés, Kisköre ajándékát, a dombóvári Varga Gábor szobrászművész alkotását. A művész elmondta, megtiszteltetés számára, hogy Háromszéknek alkothatott, nemrég Kovásznán avatták Márton Áron szobrát. Semjén Zsolt, a magyarországi Kereszténydemokrata Néppárt elnöke az ünnep jelentőségéről beszélt. /Szekeres Attila: Csillagok, akik utat mutatnak (Hármas avatóünnepség Zágonban). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 6./

Egyre csökken a szőkefalvi lakosság esélye arra, hogy megmenthesse a közösség javára néhai Petrichevich Horváth Dániel kastélyát. Az aránylag jó állapotban lévő ingatlan hosszú ideje üresen áll. Végh József korábbi polgármester hiába kérlelte a Bécsben élő gróf Rottenthal Schneider Annát, hogy igényelje vissza a szőkefalvi kastélyt, a kommunisták által okozott traumái miatt az idős nő kijelentette: hallani sem akar Romániáról és Szőkefalváról. Egy időben nyílt titoknak számított, hogy a valamikori mintagazdaságra a Szociáldemokrata Párt (PSD) helyi bárói próbálják rátenni a kezüket. A település szeretné megszerezni a kastélyt. Végh József korábbi polgármester vaskos dossziéban őriz a kastéllyal kapcsolatos minden okiratot. Leginkább öregek otthonára lenne szükség, fejtette ki Végh József. Évekkel ezelőtt a szőkefalvi és környékbeli magyarság egy alkalommal a kastély udvarán, Wesselényi Margit sírjánál gyűlt össze megünnepelni a magyar forradalom évfordulóját. A román tulajdonos azóta március 15-én nem engedi be ide a helyi közösséget. Az év többi napján azonban szabadon lehet kószálni erre. /Szucher Ervin: Hiába kéri a szőkefalvi közösség Petrichevich Horváth Dániel egykori birtokát. = Krónika (Kolozsvár), júl. 9./

A Dálnoki Napok öt fordulója alatt három hely- és irodalomtörténeti kiadvány jelent meg. A helyi önkormányzat és olykor jóakaró támogatók révén születnek itt a könyvek. Kicsi Sándor (1919–2004) két munkáját szerkesztette sajtó alá dr. Zsigmond Győző, a Bukaresti Egyetem hungarológiai tanszékének tanára, akit a hely históriai értékei kötnek ehhez a faluhoz. A nagy múltú Dálnoki Veres családról szóló, 190 oldalnyi antológiát dr. Molnár Szabolcs bukaresti egyetemi tanár, irodalomtörténész mutatta be. A Szülőfalum, Dálnok (Sepsiszentgyörgy, 2005) és a Dálnoki történetek (Sepsiszentgyörgy, 2006) után került az idei falunap standjára a Dálnoki Veres(s) antológia (Médium Kiadó, Sepsiszentgyörgy, 2009). Először olvashat részletet a helybeli Dálnoki Veres Gerzson 1722-béli Kuruc krónikájából, hadtörténeti írást Dálnoki Veress Lajos (1889–1976) vezérezredes tollából. Emléket állít a könyv az író, irodalomtörténész, dramaturg és közíró Veress Dánielnek (1929–2002) és korán elhalt költő fiának, Veress Gerzsonnak (1956–1998). Egyfajta emlékállítás az is, hogy olvasható Kónya Ádámnak (1935–2008) az a beszéde, melyet a 2007-es falunapon, a Veress Dániel-emlékkiállítás megnyitóján mondott. Nóvum a kortárs Veress Emőd jogász-szakíró kisebbségpolitikai és a rokon Polgár Erzsébetnek a falu Veress-temetőjéről szóló írása. Az ünnepségen fellépett a sepsiszentgyörgyi Mukkk Ifjúsági és Kulturális Egyesület is. /Kisgyörgy Zoltán: Ahol ma is írják a történelmet (Dálnoki napok). = Krónika (Kolozsvár), júl. 21./

Barót tanácsa támogatja a Bodosi testvérek leszármazottjainak kérését, és hozzájárul emléktábla avatásához, illetve gazdag életpályájukat bemutató füzet megjelentetéséhez. Az 1994-ben a város díszpolgárává avatott Bodosi Dániel (1913–2006) Erdélyben és Magyarországon is elismert festőművész volt. Bodosi Mihály (1909–2004) főorvos kiemelkedő szakmai sikerei mellett ifjúkorában többször volt a magyar atlétikai válogatott tagja, 1934-ben pedig Európában ő volt az első, aki két méternél magasabbat ugrott. Bodosi Antal (1916–1992) ferences szerzetesként szolgált Marosvásárhelyen és Mikházán, a Maros-parti városban pedig templomot és paplakot is épített. Az avatóünnepségre augusztus 30-án, Bodosi Dániel halálának harmadik évfordulóján kerül sor. /(hecser): Emléktábla a Bodosi testvéreknek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 1./

Augusztus 29-én tartják Nagyszalontán az Arany János Emlékmúzeum fennállásának 110. évfordulójának ünneplését. Arany János Nagyszalontán látott napvilágot 1817. március 2-án. A költő fia, az író, országgyűlési képviselő Arany László 1899. augusztus 20-án ajándékozta az Arany Emlékegyesületnek édesapja tárgyait, hogy azokból múzeumot rendezzenek be a Nagyszalonta jelképévé vált épületében, a ma is Csonkatoronyként ismert épületben. A közgyűjteményt 1899. augusztus 27-én nyitották meg. Augusztus 29-én tudományos ülésszakon elevenítik fel Arany János szellemiségét. Az előadók között lesz Kozma Dezső, a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Magyar Irodalomtudományi Tanszékének professzora, Szabó Levente, a BBTE adjunktusa, a 19. század második felének magyar irodalma elnevezésű alaptantárgy állandó előadója és Keszeg Vilmos, a BBTE Magyar Néprajz és Antropológia Tanszékének vezető professzora. Bemutatják a helybéli Dánielisz Endre két kötetét (Nagyszalonta jeles szülöttei és Nagyszalonta népköltészeti hagyományaiból), majd este a Kaláka együttes koncertezik. /110 éves a nagyszalontai Arany János Emlékmúzeum – Arany János életműve a keret. = Reggeli Újság (Nagyvárad), aug. 20./

Daniel pátriárka, az ortodox egyház feje egyházellenesnek minősítette a Miclea-féle tanügyi reformtervezetet. „A javaslatcsomag száműzi a vallásoktatást az iskolai oktatásból, és ez a terv alapvetően sérti a mélyen vallásos román népet” – nyilatkozta a pátriárka. Az ügyben az ortodox egyházi vezető nyílt levélben fordult az államfőhöz, amelyben kéri, hogy tegyen azért, hogy a vallásoktatás a líceumi alaptanterv része lehessen a jövőben. Mircea Miclea szerint nem tendenciózus a líceumi vallásoktatás alaptantervből való kiiktatása, a kompromisszumra van esély. A törvényalkotó ragaszkodik ahhoz, hogy a szülők és a diákok választhassanak: kérik-e az iskolai vallásoktatást, és ha igen, milyen formában kívánnak ebben részt venni. /Micleat támadja a pátriárka. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./

Constantin Strujan Hargita megyei prefektus visszahívását kéri az RMDSZ két törvényhozója a miniszterelnöktől, szerintük ugyanis a kormány képviselője megsértette a helyi magyar közösséget. Kelemen Hunor képviselő és Gyerkó László szenátor közös közleménye szerint Constantin Strujan „konfliktust szító” kijelentéseket tett egy román napilapban, amikor úgy fogalmazott: a székelyföldi magyarok nem csak a romákat, de a románokat sem tűrik meg maguk körül, általában az idegeneket, és kulturális rendezvények álcája alatt Magyarországon betiltott jobboldali szélsőséges szervezeteket támogatnak. A Cotidianul című bukaresti napilap internetes kiadásában egy székelyföldi riportot közölt, amelynek témája a Hargita megyei roma–magyar konfliktus volt. Ebben a prefektus Hargita megyét „Bantusztánnak” nevezte. Úgy vélte, hogy a hargitai magyarok „a romákon gyakorolják a betanult leckét”. A lakosság többsége nem tud románul, „a magyarországiak teljes befolyása alatt áll” – mondta a prefektus, aki szerint a szélsőséges jobboldali magyarországi szervezeteknek érdeke a székelyföldi magyarok támogatása. A két RMDSZ-es törvényhozó felkérte a Demokrata-Liberális Pártot (PD-L), hogy nyilvánosan kövesse meg a helyi magyarságot az általa tisztségbe helyezett, „a magyar közösséggel szemben zsigeri indulatokat tápláló” prefektus „rosszindulatú, elfogadhatatlan” kijelentései miatt. A prefektus cáfolta, hogy a fenti szavak az ő szájából hangzottak volna el. – Ezek a kijelentések nem az enyémek. A cikk nem tükrözi az újságírókkal folytatott beszélgetést, teljesen el van torzítva – nyilatkozta Strujan. Érsekké avatta a hétvégén Ioan Selejant, Hargita és Kovászna megye ortodox püspökét Daniel pátriárka, a román ortodox egyház feje. Az avató ünnepségen részt vett többek között Emil Boc miniszterelnök és Mircea Geoana, a szenátus elnöke. Az ünnepségen elhangzott, hogy Selejan a püspökség 15 éves fennállása óta több mint 30 új templomot és nyolc kolostort épített, valamint 130 templomot renováltatott. Az ortodox egyházi törvények szerint legalább 300 éves hagyománnyal kell rendelkeznie egy püspökségnek ahhoz, hogy érsekséggé avassák. Ioan Selejan a szertartáson az ünneplőkhöz azt a kérdést intézte, hogy 300 esztendő múlva is jelen lesznek-e, mire azok igennel válaszoltak. Hargita és Kovászna megyében az ortodox egyház – saját adatai szerint – 100 ezer hívővel rendelkezik. Felszólalt Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke, kijelentetve: a román állam épületein magyar zászlókat látott, amiket el kell távolítani. Hozzátette: megkéri Emil Bocot, segítsen neki ebben: ő (mármint Vadim) felmászik a vállára, és így távolítja el a lobogókat. /B. T. : ”Bantusztánban” a Hargita megyei prefektus. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 24./

A két kormánypárt elnöke, illetve számos magas rangú bukaresti politikus részvételével ünnepelte fennállásának 15. évfordulóját a csíkszeredai székhelyű Hargita és Kovászna megyei ortodox püspökség. A politikusok főként a most érsekké szentelt Ioan Selejan korábbi püspököt méltatták, Vadim azonban arra is kitért megszólalásában, hogy el kell távolítani a magyar lobogókat a román állam épületeiről. Megjelent Csíkszeredában a romániai ortodoxok egyházfője, Daniel pátriárka, aki a jubileumi mise keretében Ioan Selejan Hargita megyei egyházfőt püspöki rangról érsekire emelte. Daniel pátriárka kiemelte, a két megye románsága mintegy százezer fő, ami kis közösségnek számít, de hihetetlenül szorgalmasak és igen vallásosak az itt élő románok. „Kovászna és Hargita megye egy kis Európa, a különböző felekezetű és nemzetiségű emberek együttélési modellje” – hangoztatta a pátriárka. A románok egysége át fogja őket segíteni minden nehézségen – fogalmazott Emil Boc kormányfő. Az ortodox egyház sajtóközleménye szerint 15 évvel ezelőtt a székelyföldi románok nagyon régi álma vált valóra, ugyanis még 1936-ban kérelmezték a különálló püspökség létrehozását. 1994 óta 24 templomot, hat kolostort, 20 parókiát építettek fel, 39 templomot restauráltak, illetve két iskolai, egy kórházi és egy börtönkápolnát alakítottak ki. 2009-re a székelyföldi püspökség elérte, hogy romániai viszonylatban Hargita és Kovászna megyében a legnagyobb az ortodox templomok sűrűsége, ha egy román nemzetiségű lakoshoz viszonyítják az egyházi létesítmények számát. /Bálint Eszter: Román erőfitogtatás Csíkszeredában. = Krónika (Kolozsvár), aug. 24./

Híres helyek és Híres emberek címmel indít két új sorozatot a baróti Tortoma Könyvkiadó. Demeter László a kiadó tulajdonos-igazgatója, Erdővidék Múzeumának vezetője elmondta, a székelyföldi műemlékeket, természetvédelmi területeket és az itt született vagy tevékenykedő híres embereket ismertetik a sorozatban. A kiadó egyelőre a Székelyföld hírességeire és nevezetességeire összpontosít, de ha lesz rá igény, kiterjesztik a sorozatot más régiókra is. A sorozatokat a Magyarországon megjelenő Tájak-Korok-Múzeumok füzetek mintájára képzelték el. Több száz füzetet terveznek, a lehetőségekhez mérten elképzelhető, hogy egy évben három, de az is hogy harminchárom füzet jelenik meg. A Híres helyek sorozat már megjelent első kiadványa, Erdővidék egyik leghíresebb épülete, a vargyasi Dániel-kastély történetét mutatja be. A Híres emberek sorozat első füzete a tervek szerint szeptemberben hagyja el a nyomdát, Benedek Eleket mutatja be Szabó Zsolt. A nagybaconi református templomot és egyházi épületeket Fehér László művészettörténész ismerteti. /Bíró Blanka: Sorozatokat indítanak a Székelyföld nevezetességeiről és híres embereiről. = Krónika (Kolozsvár), aug. 25./

Viták zajlanak arról, hogy maradjon-e alaptantárgy a vallás az új tanügyi törvényben, melynek a közvitája ezekben a napokban zajlik. Ecaterina Andronescu miniszter javaslatai mindent hagynának a régiben, a Miclea-féle törvénycsomag a szülőkre és a gyerekekre bízná: kérnek-e az iskolai vallásos nevelésből. A magyar egyházak szeretnék biztosítani az egyházi nevelést, az ÚMSZ által kérdezett szülők és diákok inkább gyakorlati tudást és hasznot várnak a közoktatástól. Daniel pátriárka ortodox egyházfő szerint az új tanügyi törvényben kötelezővé kell tenni a vallásoktatást. Ecaterina Andronescu miniszter tervezete alaptantárggyá tenné a vallásoktatást. A jelenlegi tanügyi törvény szerint a vallásoktatás az iskolában opcionális, vagyis a vallás a „kötelezően választott tantárgyak” egyike. Marosvásárhelyen volt olyan eset volt, amikor a szülő írásban kérte az iskolavezetőséget, hogy gyereke a vallásóra helyett más tantárgyat választhasson. A háromszéki református lelkészek és vallásoktatók egyaránt az alaptantárgyak között szeretnék látni a hitoktatást. Bocz Rita hitoktató elmondta, 14 éves munkássága alatt mindössze két szülő kérte, hogy gyereke ne vegyen részt a vallásórán. A magyar történelmi egyházak már a tavaly megfogalmazták álláspontjukat ebben a kérdésben. „Az erkölcsi nevelés szükségességét szorgalmazzuk. Azt szeretnénk, ha a vallás a tananyag törzseként opcionális lenne. Ha azonban a szülő úgy döntene, nem szeretné, ha gyermeke vallásórákra járna, a diáknak legyen lehetősége más, erkölcsi nevelést szorgalmazó tantárgy közül választani” – nyilatkozta korábban a magyar egyházak nevében Vörös Alpár unitárius nevelési előadótanácsos. /Antal Erika, Kovács Zsolt: „Alap”-kérdéssé vált a hazai vallásoktatás. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 26./

Több száz zarándok kereste fel idén is részt az 1944. augusztus 26-i úz-völgyi szovjet betörés napján a sírkertet, emlékezni és fejet hajtani a hazájukat védő katonák előtt. Az itt állomásozó 11. Székely Határőrezred legfőképp fiatalokból álló csapatai nem bírtak a túlerővel. Az egykor itt harcolók immár három és fél évtizede rendszeresen találkoznak ezen a napon, tizenöt esztendeje pedig emlékmű hirdeti a katonatemetőben, hogy az utódok nem felejtenek. Hatvanöt évvel ezelőtt még megünnepeltük Szent István napját, aztán a cselszövéssel és túlerővel szemben nem volt menekvés – emlékezett dr. Szőts Dániel egykori honvéd, az úz-völgyi ünnepségek mindenese. Gergely András csíkszentmártoni polgármester azokhoz szólt, akik félnek a megemlékezéstől. A hatalom jobban tenné, ha a fiatalok kilátástalanságától, a nehéz gazdasági helyzettől, és nem az őseikre emlékező magyaroktól félne, mert az emlékezés a megbékélés csíráját hordozza, csakis erre lehet reményteli jövőt építeni – fogalmazott Gergely András, aki az első világháború olasz és szlovén helyszíneire utalt, ahol példásan őrzik az elesett katonák emlékét, függetlenül attól, hogy az ellenség hadseregében harcoltak-e vagy sem. Idén négy új emlékjelet avattak fel az úz-völgyi panteonban: Mikóújfaluból egy vörös andezitből készült kettős keresztet hoztak az emlékezők, Árkosról újabb kopjafát (ezúttal az ezred katonazenekarának tiszteletére), Szentivánlaborfalváról negyvennégy helybeli honvéd emlékére került kopjafa a temetőbe, Gelencéről pedig Kelemen Dénes által faragott fakereszt. /Ferencz Csaba: Az emlékezés a megbékélés csírája (Úz-völgye). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 27./

A bukaresti római katolikus érsekség nyílt levélben kéri a tanügyminisztertől, hogy a jövőben a vallás legyen érettségi tantárgy. Ioan Robu érsek saját javaslatcsomagot terjesztett elő, az iskolai vallásoktatás reformjára vonatkozóan. Ennek értelmében a vallás az alaptanterv részét képezné, nemcsak az alsó tagozatos, de a felső tagozatos és a gimnáziumi oktatásban is. Augusztus végén az ortodox egyház feje, Daniel pátriárka fordult nyílt levélben az államfőhöz, amelyben a Miclea-féle tanügyi törvényjavaslatot vallás- és egyházellenesnek nevezte. /Vallás-érettségit kérnek. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./

A Bodosi fivérek – Mihály, Dániel és Antal – kiemelkedő szakmai munkásságára és emberi nagyságára emlékeztek augusztus 30-án családtagjaik és Barót polgárai. Bemutatták a Bodosiak történetét, illetve a három ünnepelt életpályáját gazdagon illusztráló könyvet, s Erdővidék Múzeumában megnyitották a tizenhetedik század végétől Baróton élő családról szóló kiállítást. Bodosi Dániel (1913–2006) festőművészként alkotott maradandót, Bodosi Mihály (1909–2005) a magyar atlétikai válogatott tagjaként ért el nemzetközi sikereket, majd több évtizeden keresztül orvosként dolgozott, Bodosi Antal (1916–1992) ferences szerzetesként, majd papként teljesített szolgálatot, nevéhez fűződik a marosvásárhelyi Ady negyedi templom építése. Baróton a testvérek emlékét őrző táblát legfiatalabb öccsük, Bodosi András leplezte le. Az Erdővidék Múzeumában rendezett kiállítás anyagának zöme a hatalmas, tizenegy nemzedéket felölelő családfához kapcsolódik, de méltó helyet kapott benne a rengeteg családi fénykép, dokumentum, állami, szakmai és sportelismerés is. A baróti Bodosi fivérek: Mihály, Dániel és Antal című könyv születéséről szerkesztője, Darvas Anna-Mária vallott. /Hecser László: Emléktábla a Bodosi fivérek tiszteletére. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 3./

Óradna példát mutat, nemcsak a megyének, hanem a régiónak is – méltatta a sikeres Óradnai Magyar Kulturális Napok rendezvényeit Borsos László, a Beszterce-Naszód megyei RMDSZ vezetőségének tagja. Óradnán 1965-ben megszüntették a magyar oktatást, megindult az állam által remélt magyarságromboló asszimiláció. Az 1989-es fordulatot követően megindultak az iskolaalapítási törekvések a magyarság körében. 2000-ben sikerült magyar óvodát létrehozni, és Bauer Ilona tanárnő lelkesen tanította azokat, akik komolyan vették a magyar nyelv elsajátítását. Jó példa Robb Dániel, egyik hajdani diákjuk, akire nagyon büszkék, ő ugyanis nem tudott magyarul, és pap lett belőle, mondta el S. Osztrovszki Erzsébet RMDSZ-es tanácsos, a magyar oktatásért folytatott küzdelem egyik „kiskatonája”. Osztrovszki összeírta 75 katolikus gyermek névsorát, a szülők egyetértő aláírásával, miszerint szeretnék, ha gyermekük magyarul is tanulna. 2006-ban kiderült, hogy van esély magyar nyelvű összevont osztályokat létesíteni. Borsos László tanfelügyelő segítette őket. 2006 őszén újra megindult a magyar oktatás Óradnán. Állandó tanárok jöttek, fiatalok, tele tettvággyal. Az óradnaik segítségére sietett a magyarországi Vasárnapi Iskola Alapítvány. Ennek keretében anyaországi tanárcsapatok indulnak kéthetente a határ közeli településekről az elszakított területek falvaiba, városaiba, hogy szombaton délután és vasárnap délelőtt foglalkozzanak a szórványban élő gyermekekkel, hogy segítsék őket magyarságuk megőrzésében. A mozgalom a pedagógusok önkéntes munkáján alapul, térítést nem kapnak érte. S. Osztrovszkij Erzsébet az Óradnai Magyar Közművelődési Egyesület elnöke, az Óradnai Magyar Napok lelkes szervezője. A magyarországi Vasárnapi Iskola Alapítványnak közel hatvan pedagógus tagja van. A református egyház – főleg Vetési László – segítségével választottak egy-egy települést, és van olyan közösség, ahova „hazajárnak”. A salgótarjáni Erdélyi Kör elnöke, Valiskó Ferenc 1997-ben a Duna TV-ből tudomást szerzett arról, hogy az akkori plébános, Pál Vilmos Barna támogatókat keresett az Óradnai Reményik Ház építéséhez. A soproni és a salgótarjáni Erdélyi Kör jelentkezett, ők részt vettek 1999-ben a Reményik Ház avatásán. /Bálintné Kovács Júlia: Óradna, a régió követendő példája. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./

A vargyasi Daniel család évszázadai Olaszteleken című régészeti-történeti kiállításon vehettek részt az érdeklődők. A Baróttól három kilométerre található olaszteleki kastély a XVII. században épült, és századokon át a Daniel család tulajdonát képezte. A kastély épülete nemrégiben került Rácz Attila és Rácz Lilla tulajdonába, akik az impozáns épület népszerűsítését tűzték ki célul. Teljesen fel szeretnék újítani, megőrizve azt az utókornak. Ezért hozták létre a Daniel Kastély Egyesületet, amely pénzalapot teremthet a teljes felújításhoz. A kiállítást a kastély eddig felújított termeiben szervezték meg, ahol az épület és a család életéhez, történetéhez kapcsolódó régészeti leleteket állítottak ki. /Sipos M. Zoltán: Olaszteleki: benépesítik a Daniel-kastélyt. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 7./

A világ unitárius és univerzalista közösségeit összefogó Unitárius és Univerzalista Nemzetközi Tanács szeptember eleji kolozsvári közgyűlésén elítélte a szlovák nyelvtörvényt, és kérte a vallásszabadság tordai kihirdetését ábrázoló festmény közszemlére tételét. A közgyűlésen tisztújításra is sor került, a világszervezet vezető testületébe titkárként az erdélyi Gyerő Dánielt választották. A jelenlévők értetlenül vették tudomásul, hogy a tordai múzeumban található Körösfői Kriesch Aladár által készített A vallásszabadság kihirdetése az 1568. évi tordai országgyűlésen című festmény tíz éve nem látható. /A világ unitáriusai kérik: állítsák ki a vallásszabadság Tordán őrzött festményét! = Szabadság (Kolozsvár), szept. 12./

A tasnádi református egyházközség meghívására cserkésztábort szerveztek Tasnádon szeptember 6-12-e között, melyen részt vett a nagyenyedi 121-es számú Bethlen Gábor Cserkészcsapat, a magyarlapádi 135-ös számú báró Bánffy Dániel Cserkészcsapat, valamint az újjáalakulóban levő tasnádi 50-es számú Bíró Lajos Cserkészcsapat, melynek újraszervezője és csapatvezetője Pakulár István, helyi református lelkész. A táborozást több vállalkozó támogatta. /Nagy Attila: Cserkésztábor Tasnádon. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), szept. 16./