Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Fronea, Daniel
1599 tétel
1990. április 4.
Napvilágot látott az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság folyóiratának az első száma, az Info. A kétnyelvű lap a szaklapok szemléje kíván lenni. Az első /márciusi/ számban Hoch Sándor, Pál István, Lőwy Dániel, Tóth Zsigmond és Dáné Tibor Kálmán írásai olvashatók. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./
1990. május 31.
Az 1989-es fordulat után a Szalontai Lapok hetilap első száma febr. 23-án jelent meg, a 3500 példányt hamar szétkapkodták. A következő szám 4000 példánya is elfogyott. Jelenleg már olyan sok újság lát napvilágot, hogy nincs elég papír, ezért a jövőben a Szalontai Lapok nem önállóan jelenik meg, hanem a Bihari Napló biztosít helyet számára, tudósított Dánielisz Endre. /Dánielisz Endre: Megszűnünk, vagy csak szünetelünk? = Szalontai Lapok (Nagyszalonta), máj. 31. - 10. sz./
1990. október 11.
A Salamon Ernő Irodalmi Kör /Gyergyószentmiklós/ okt. 11-én tartotta évadnyitó ülését, amikor vendégül látták a kaposvári Berzsenyi Dániel Társaság tagjait. /Gyergyó (Gyergyószentmiklós), nov. 26. 3. sz./
1991. november 29.
"Nov. 26-án beidézték, majd letartóztatták Héjja Dezsőt /Kézdivásárhely/, nov. 29-én Filip Orban Daniela /Iasi/ tanárnőt, dec. 4-én pedig Paizs Ottót /Kézdivásárhely/ az 1989. dec. 22-i rendőrgyilkosság ügyében. Ezek a letartóztatások összefüggésben vannak a Hargita-Kovászna jelentéssel és megfélemlítés a céljuk, nyilatkozta Kozsokár Gábor szenátor. /Távirati stílusban rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 7-8.; Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 7.; Letartóztatások Kézdivásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 17./ Előzmény: Agache Aurel milicistát Kézdivásárhelyen 1989 dec. 22-én megölték a feldühödött emberek. Agache ékszereket és pénzt vett el emberektől zsarolással, megfélemlítéssel. Mindezt Ardeleanu Gavril ezredes, a Kovászna megyei rendőrség parancsnoka mondta el nyilatkozatában, a múlt évben /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), 1990. jan. 5. és febr. 3./."
1991. december 7.
Nov. 26-án letartóztatták Kézdivásárhelyen Héjja Dezsőt, majd nov. 29-én Filip Orban Danielát. Héjja Dezső huga, Könczey Emilia mondta el, hogyan történt a letartóztatás. Héjja Dezső idézést kapott, hogy jelenjen meg a rendőrségen. Ennek eleget tett, majd üzentek a feleségének, hogy vigyen be a férjének váltó fehérneműt. A feleség és Héjja Dezső huga bement a rendőrségre, akkor tudták meg, hogy az Agache-ügyben történt a letartóztatás. Fényképeket mutogattak nekik, hogy kit ismernek fel. A rendőrségen közölték velük, a hozzátartozókkal, hogy segíteniük kell a többi személy azonosításában. Ha nem kerülnek elő a bűntársak, akkor Héjja Dezső 15-20 évet is kaphat, de ha segítenek, akkor másfél évre csökkenhet a büntetése. A rendőrségen közölték velük, ne mondják el senkinek, hogy az Agache-ügyben történt a letartóztatás. /Iochom István: Az Agache-ügy fejleményei. Egy letartóztatás története. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 7./
1991. december 29.
Az Agache-ügyben letartóztatott Orban Danielát kiengedték a fogdából dec. 29-én, aki ezután átjött Magyarországra és nyilatkozott a rádióban. /Kossuth Rádió, 1992. jan. 5, nyomatásban: Ring (Budapest), 1992. jan. 12./
1992. január 10.
Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke jan.7-én kelt Tiltakozom címmel juttatta el nyílt levelét a bel-és külföldi nyilvánossághoz. Ebben tiltakozott Király Károlynak a szenátusból történt önkényes kizárása, Héjja Dezső, Orbán Daniela és Paizs Ottó önkényes letartóztatása, továbbá Radu Tinu és titkosrendőr társai felmentése ellen. Ez a felmentés a visszarendeződés megnyilvánulása. Kéri továbbá, hogy az 1990. jan. 4-i amnesztia-rendelet értelmében nyilvánítsák semmisnek az oroszhegyi, zetelaki, marosvásárhelyi diszkriminatív ítéleteket. Tiltakozik a népszámlálás nemzeti és vallási kisebbségeket sújtó tendenciája ellen. Kéri a kisebbségi egyházakat, az RMDSZ-t, hogy többségi szövetségeseikkel együtt - vagy akár nélkülük - vegyék igénybe a törvényes politikai harc minden eszközét a felsorolt demokráciaellenes megnyilvánulások, sérelmek ellen. /Tiltakozom! = Új Magyarország, jan. 9., Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./
1992. január 12.
Orban Daniela 25 éves, Iasi-ban él, ott végezte az egyetemen a francia-angol szakot. 1991. nov. 28-án rendőrök jelentek meg a lakásán azzal, hogy tanúkihallgatásra viszik. Valójában Sepsiszentgyörgyre vitték, ahol az Agache-ügyben hallgatták ki. Azzal vádolták, hogy belerúgott Agache-be, ezzel részt vett a meggyilkolásában. Harminc napig tartották bent, akkor kiengedték, ő pedig azonnal vonatra ült és Magyarországra távozott. Elmondta, hogy 1989. dec. 22-én otthon volt, Kézdivásárhelyen, apjával kimentek a térre. Látták a nagy tömeget, hallották mi történik, nem is mentek közel, hanem hazamentek. Ennyi történt. Valójában nincs köze a történtekhez./ Ártatlanul ült? Orban Daniela isai-i lakossal beszélget Győri Béla. = Ring. (Budapest), jan. 12./
1992. május folyamán
G. Danielescu gazdasági miniszter az Egyesült Államokban tartózkodik, megbeszélést folytatott a Világbank képviselőivel. Románia kölcsönt akar felvenni. /MTI/
1992. augusztus 27.
A Magyarok Világszövetsége, a Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság, valamint a Magyar Írószövetség szervezésében aug. 17-18-án Keszthelyen megrendezték a Magyar Írók Első Világtalálkozóját. A keszthelyi Helikon-kastélyban a találkozót Göncz Árpád köztársasági elnök nyitotta meg. Az egyetemes magyar irodalmi értékek közös védelme jegyében hangzott el Jókai Anna írószövetségi elnök és Pomogáts Béla beszéde. Csoóri Sándor a világkongresszus szervezése miatt nem tudott eljönni, felolvasták meleg hangú üdvözletét. Elhangzottak a szlovákiai, jugoszláviai, kárpátaljai és nyugati emigrációs magyar irodalmak helyzetéről szóló előadások. Az erdélyi magyar irodalomról Szilágyi István, Gálfalvi Zsolt, Egyed Emese, Markó Béla, Gálfalvi György és Lászlóffy Csaba szóltak. Visszásnak egyelten hozzászólás tűnt, a Párizsban élő Papp Tiboré, aki igazolta, hogy az emigrációban élő írók némelyikének fogalma sincs a kisebbségek létkérdéseiről. /Gál Éva Emese: A magyar írók első világtalálkozójáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./
1992. október 2.
"Balogh Edgár reagált Domokos Gergelynek a Magyar Népi Szövetséget /MNSZ/ elmarasztaló írására. Balogh Edgár védelmébe vette a szervezetet., amely a magyarság anyaszervezetévé vált. Balogh Edgár másképp látja a százas intézőbizottság szerepét is. Az MNSZ-nek 570 ezer /a csángókkal együtt 600 ezer/ szavazója volt a parlamenti választáson. A tisztító önvizsgálatról azt írja Balogh Edgár, hogy ezzel elébe mentek a támadásoknak és megvédték a magyar intézményeket, így például az EMGE-elnök Szász Pált vagy az EME /Erdélyi Múzeum-Egyesület/-elnök Jósika báró személyes meggyőzésével "elfogadhatóbb" személyeket kértek fel tisztségeik átvételére. Így került az EMGE élére Antal Dániel, az EME élére pedig Jakó Zsigmond professzor. Azután jöttek a letartóztatások, Balogh Edgárt is bebörtönözték. /Balogh Edgár: Múltunk vizsgálatában tárgyilagosságra van szükség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./ Domokos Gergely írása: szept. 16."
1993. augusztus 31.
Pusztai János író emlékeztetett: 1991. máj. 20-án Berevoiesti község mellett újságírók hatalmas mennyiségű kidobált, elföldelt Securitate-iratra bukkantak. Ezeket a szekus anyagokat titokban el akarták tüntetni. A dossziélból előkerült egy magyar neveket tartalmazó lista is. Domokos Géza, Király Károly, Cs. Gyimesi Éva, Tőkés László, Török László újságíró, Veress Dániel író, Nagy Béla színházi titkár, Tőrös Gábor szobrászművész, Újvári Ferenc ügyvéd, Jakab Gábor római katolikus pap, Bencze Gyula kelmefestő, Bartha Levente lakatos és Kecseti Imre körorvos társaságában az ő neve is szerepelt ezen a listán. Pusztai János megdöbbent, amikor olvasta Nagy Béla kétrészes fejtegetését /Volt egyszer egy Berevoiesti, Romániai Magyar Szó, júl. 28., 29./, abból ugyanis kiderült, hogy a felsorolt emberekkel a román titkosrendőrség 1990 januárjában akart leszámolni. Pusztai Jánosnál először 1965. decemberében tartott házkutatást a szeku. Azután rendszeresen előfordult, hogy kihallgatták, fenyegették. Ez így ment egészen 1989 végéig. Pusztai János úgy érzi, hogy a magyarság fenyegetettsége nem szűnt meg. /Pusztai János: A gödör fenekén. = Világszövetség (Budapest), aug. 31./
1993. szeptember 11.
Katona Ádám, az RMDSZ székelyudvarhelyi szervezetének vezetője indulatosan nyilatkozott a Neptunban zajlott tárgyalások szereplőiről. Szerinte Tokay György, Frunda György és Borbély László élesen szembenállnak az autonómia kérdésével. Emlékeztetett arra, hogy az RMDSZ hargitafürdői ülésén Csapó József önrendelkezési tervezetét tárgyalták. Akkor Tokay György és Frunda György a tervezet ellen szólaltak fel és elérték azt, hogy ezt a memorandum-tervezetet titkosították. Azóta ez a szárny úgy tesz, mintha nem is létezne ez tervezet. Azóta többször tárgyaltak erről, de Tokay és társai lehetetlenné tették az érdemi munkát ebben az ügyben. Kezdetben terminológiáját kifogásolták, később azt kérték, nemzetközi szakértők vizsgálják meg Csapó tervezetét. Ez megtörtént és a szakértők elismeréssel nyilatkoztak a tervezetről. Katona szerint Markó Béla elnök is a cinkosuk. Markó úgy mutatja, mintha ő volna a mérleg nyelve, aki nem csatlakozik se ide, sem oda. Valójában -Katona szerint - Markón múlt, hogy az autonómia-tervezet nem került az országos testületek elé. A kormányzattal folytatott neptuni tárgyalásokban Verestóy Attila is részt vett. Katona Ádám ezt a csoportot kormánypárti csoportosulásnak nevezi, akiket az egyéni érdek vezérel. Ez az asszimiláns csoport Tokay György vezetésével paktumot kötött a magukat liberálisnak definiáló, tulajdonképpen kozmopolita csoportosulással /meghatározó személyiségük Cs. Gyimesi Éva, köztük van Szilágyi Sándor, Magyar Nándor is/. Az RMDSZ brassói kongresszusán ez a szövetséget kötött két csoport lett a hangadó, embereik kerültek a vezetésbe. Az összes vezető funkció az ő kezükbe került. Ez meghatározza az RMDSZ politizálását. Az SZDSZ képviselői belefolytak az RMDSZ legutóbbi kongresszusának irányításába. Az SZDSZ-es Törzsök Erika futkosott a brassói kongresszuson jelen levő Pető Iván és Cs. Gyimesi Éva között. Állandóan vitte az utasításokat. Az SZDSZ igyekszik befolyásolni az RMDSZ-t. /Bodnár Dániel: Katona Ádám, az székelyudvarhelyi szervezetének vezetője a megosztottságról, az autonómiáról és a titkos tárgyalásokról. = Magyar Nemzet, szept. 11./
1993. szeptember 11.
A bukaresti egyetemen működik a Hungarológia Tanszék. Közzétették témajavaslatukat a magyar irodalmi felvételi vizsgára. A felsorolásból hiányzik Berzsenyi Dániel. Kölcsey Ferenc, Illyés Gyula, Németh László és Tamási Áron. És történik mindez 1993-bna, amikor már nincs diktatúra. A Ceausescu-diktatúra idején tanulhatták az érettségiző diákok Németh Lászlót, Illyés Gyulát és Tamási Áront, egészen addig, amíg egy román professzor ki nem tiltatta a tankönyvekből Kós Károlyt és Illyés Gyulát. Ez a diszkriminatív témajavaslat precedensként szolgálhat a készülő új tankönyvek szerzői számára. Mindez veszélyeztetheti a nemzeti szellemű irodalmi nevelést. Izsák József irodalomtörténész megállapította, hogy ilyenféle törekvés már évek óta érvényesül a felső szintű irodalomoktatásban, mely bizonyos modern irodalomtörténeti vizsgálati módszerek ürügyén feltűnően hajlik az anacionális szellemű műelemzésre, sőt értékrendek felállítására. Izsák maga is élt a modern irodalomkutatás elemzési eredményeivel Illyés Gyuláról írott monográfiájában, ezek azonban nem jelenthetik a nemzeti tartalmak, értéke, eszmék nihilizálását. Kölcsey Ferenc, Illyés Gyula, Németh László olyan mértékben voltak nemzetiek, mint európaiak, nem voltak nacionalisták. /Izsák József: Ez lenne a hungarológia? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./
1993. december folyamán
Nagyszalonta református egyházközségében 1993-ban 91 keresztelés és 172 temetés volt. Az év során könyvbemutatót is tartottak Dánielisz Endre Nagyszalonta jeles szülöttei című munkáját a szerző mutatta be. /Karácsonyi üzenet. A Nagyszalontai Református Egyházközség kiadványa/
1994. április 15.
Románia üdvözli az Európa Tanács új főtitkárának, Daniel Tarschysnak a megválasztását, jelentette ki Mircea Geoana külügyi szóvivő. Tarschys a bukaresti rádiónak adott nyilatkozatában a román vezetést figyelmeztetve hangsúlyozta a vállalt kötelezettségek teljesítését. /Magyar Hírlap, ápr. 15./
1994. október 27.
Okt. 25-én Romániába érkezett Daniel Tarschys, az ET főtitkára, hogy részt vegyen az ET romániai tájékoztatási és dokumentációs központjának felavatásán Bukarestben, amelyre Iliescu elnök jelenlétében került sor. - Philippe Bousquin belga szocialistával az élen okt. 23-tól okt. 25-ig Romániában tartózkodott a Szocialista Internacionálé küldöttsége, hogy tanulmányozza a magukat szociáldemokratáknak valló pártok - Romániai Szociáldemokrata Párt, Szocialista Demokrácia Romániai Pártja /kormánypárt/, Demokrata Párt - tevékenységét. Mindhárom csatlakozni szeretne a Szocialista Internacionáléhoz. A küldöttség más pártokkal is találkozott, így az RMDSZ-szel, Tokay Györggyel, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetőjével tárgyaltak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 27./
1994. október 27.
Daniel Tarschys, az ET főtitkára okt. 26-án találkozott a parlamenti pártok frakcióvezetőivel. Dan Martian, a kormánypárt, a Társadalmi Demokrácia Pártja képviselőházi frakcióvezetője azt állította, hogy az oktatási törvénytervezet elfogadott formája messzemenően teljesíti az európai normákat. Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakciójának elnöke cáfolta ezt a kijelentést /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 29-30./ Melescanu külügyminiszterrel közösen tartott bukaresti sajtóértekezletén elmondta, hogy a szomszédos országok közötti kapcsolatok javítását szolgálja a határ menti térségek együttműködése, illetve az ET által kidolgozott intézkedések támogatása. /Népszabadság, okt. 27./
1994. november 11.
"Az Európa Tanács /ET/ legfőbb döntéshozó szerve, a külügyminiszterek bizottsága nov. 10-én Strasbourgban elfogadta a kisebbségvédelmi keretegyezmény tervezetét. Ezt a konvenciót január végétől lehet majd aláírni és akkor lép életbe, ha legalább tizenkét ország parlamentje jóváhagyja. Ez a jövőben a nemzeti kisebbségeket is védelmezi. "Ez a védelem kötelező" - mondta Daniel Tarschys, az ET főtitkára. Ezután az ET folyamatosan figyelemmel kíséri a kisebbségi jogi vállalások teljesítését. /Új Magyarország, nov. 11./ "
1994. november 17.
"A prágai Lidové Noviny nov. 15-i számában Daniel Kumermann ismerteti a román törvényt az idegen államok zászlajának és himnuszának tilalmáról, hozzátéve: ez a "törvény egyértelműen elsősorban az erdélyi magyar kisebbség ellen irányul, és ilyenformán a szélsőségesen magyarellenes Román Nemzeti Egységpárt pecsétjét viseli magán." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 17./"
1995. február 18.
Számos országban létezik etnikai feszültség, írta Daniel Tarschys, az ET főtitkára az International Herald Tribune lapban, ám megvan ennek orvossága: nagylelkű kisebbségi politikára van szükség, illetve olyan intézkedésekre, amelyek engedélyezik az autonómiát. /Népújság (Marosvásárhely), febr. 18./
1995. május 6.
Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke amerikai látogatásáról elmondta, hogy Dodd, Lugar szenátorok, Funderbuck és Gilman és más képviselők jobban, a Fehér Háznak a térséggel foglalkozó képviselői kevésbé támogatták a püspök kérését, hogy a legnagyobb kedvezmény elvét ne automatikusan hosszabbítsák meg, hanem az ismert követelmények felülvizsgálata alapján. A magyar kisebbség mindig békés eszközökkel lép fel, hangsúlyozta. Tőkés szóba hozta a bebörtönzött Cseresznyés Pál és az alaptalan vádak alapján száműzetésbe kényszerített Kincses Előd ügyét. Beszélt az egyházi ingatlanok visszaadásáról és a magyar oktatás problémájáról. Daniel Fried elnöki tanácsadó ismét pontos listát kért és kapott a problémákról. Tokay Györggyel folytatott vitájáról elmondta, hogy mesterséges a mérsékelt-radikális ellentét, és ez a kongresszuson nem vezet szakadáshoz. /Füzes Oszkárnak, a Népszabadság tudósítójának beszámolója, azonos szöveggel: Szabadság (Kolozsvár), máj. 6., Népszabadság, máj. 6./
1995. május 19.
Fábián Imre újságíró, költő, folklorista 1993-ban hozta létre a Literator Könyvkiadót Nagyváradon. Az eddig megjelentetett kötetek között van Dánielisz Endre nagyszalontai irodalomtörténész két munkája: Szalontai séták. Barangolás múltban és jelenben, a másik a Szepességtől Szalontáig című, továbbá Jakobovits Miklós képzőművészeti tanulmánykötete, Implon Irén Váradi tollrajzok, Indig Ottó Váradi Parnasszus, Irodalom és sajtóélet a századfordulón, Mózes Teréz Bevérzett kőtáblák - Deportálásom története, 1995-ben jelent meg a Váradi zsidók és Beczásy István Bekerített élet című önéletrajzi emlékezése. A ma 87 éves szerző, Beczásy István lelki erejét soha sem törte meg a megaláztatás, a dobrudzsai deportálás, mindig bízott az isteni gondviselésben. /Kozma Mária: Nagyváradi könyvműhely. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 19./
1995. július 19.
Borbély László képviselő az amerikai Project on Ethnic Relations /PER/ meghívására az Egyesült Államokba látogatott, ahol találkozott Daniel Frieddel, Clinton elnök kelet-európai kérdésekben illetékes tanácsadójával, az EBESZ amerikai delegációjának tagjaival, Frank Collinsszal, az amerikai külügyminisztérium Romániáért felelős szakértőjével, Tom Lantos képviselővel, továbbá a washingtoni román és magyar nagykövetség munkatársaival. A tárgyalások középpontjában a nemrég megszavazott tanügyi törvénytervezet volt. Amerikai részről konkrét ígéretek hangzottak el, hogy az illetékesek felhívják a romániai hatóságok figyelmét, próbáljanak változtatni a törvény diszkriminatív jellegén. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 19., 577. sz./
1995. szeptember 14.
Szept. 12-én hajnalban indult útnak Budapestről az Ifjúsági Karaván az Anyanyelvű Oktatásért, Dorogon a Magyarok Világszövetségéért Alapítvány kuratóriumának elnöke, Pécsi L. Dániel fogadta őket, majd Dorog polgármestere üdvözölte az érkezőket. Komáromban egy hattagú felvidéki magyar kerékpározó csapat várta őket, akik Köteles László parlamenti képviselő vezetésével elkísérték az erdélyieket - szolidaritásuk jeléül - az osztrák határig. Este Dunaszerdahelyen szálltak meg, ahol Pázmány Péter polgármester, a szlovákiai magyar pártok képviselői és helyi fiatalok fogadták őket. Szept. 13-án Pozsonyban, a Csemadok-székházban Bauer Győző, a Csemadok elnöke, Duray Miklós, az Együttélés elnöke, Csáky Pál, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom frakcióvezetője, Dolnik Erzsébet, a Szlovákiai Magyar Pedagógus Szövetség alelnöke, továbbá pedagógusok és fiatalok fogadták a karaván tagjait. Délután az erdélyi fiatalok Bécsbe érkeztek, ahol a Bécsi Oktatási Tanács elnökével, dr. Kurt Scholzcal találkoztak, majd a parlament épületében Peter Schrieder. az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének szocialista frakcióvezetője, EBESZ-raportőr fogadta őket. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 14., 618. sz./
1995. október 9.
"Balogh Edgár válaszolt Csergő Bálint őt elmarasztaló cikkére. Nem tagadja le, hogy ifjúkorában a kommunizmus ígéreteiben bízott. "A kibontakozó bolsevik terrorhoz vagy a dákoromán sovinizmushoz semmi közöm nem volt, bíztam a román néppel való igazságos megegyezés és egy dunai konföderáció eljövetelében mindaddig, míg Kurkó Gyárfással és Márton Áronnal, Méliusz Józseffel és Jordáky Lajossal, Demeter Jánossal és Venczel Józseffel, Antal Dániellel és Csőgör Lajossal egyidőben bilincsbe nem vertek és börtönbe nem vetettek." A Százas Intézőbizottság 1945-ös marosvásárhelyi ülésén mindössze ketten akarták kimondani eleve a trianoni döntést, amint ez Csákány Béla mint koronatanú nemrég a kolozsvári Szabadságban 11 folytatásban megírta. Nem igaz, írta Balogh Edgár, hogy a Magyar Népi Szövetség /MNSZ/ Székelyudvarhelyen megtartott II. kongresszusán a vezetőségnek el kellett menekülnie. /Balogh Edgár: Meg kellene értenünk egymást. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./ Csergő Bálint írása: 1882. sz. jegyzet. Csákány Béla emlékezése: 1789. sz. jegyzet."
1995. november 23.
Az Európai Demokrata Unió /EDU/ nov. 17-én Bécsben tartott ülésén nyilatkozatban tiltakozott a romániai oktatási törvény megszorító intézkedései ellen. Az állásfoglalást az EDU elnöke, Alois Mock írta alá és eljuttatta Daniel Tarschyshoz, az Európa Tanács főtitkárához. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 23., 668. sz./
1995. december 18.
Iliescu elnök hangsúlyozta, hogy a Román Ortodox Egyháznak kell döntenie arról, hogy II. János Pál pápa Romániába látogathat-e. Daniel metropolita nyilatkozott: szerinte a pápa jelenléte Romániában egyelőre nem időszerű. /Magyar Nemzet, dec. 18./
1996. február 12.
"Az Új Magyarország írásban megkérdezte Daniel Tarschyst, az Európa Tanács főtitkárát: az integrációs esélyeket illetően zavaró tényező-e, ha egy ország kiáll kisebbségeiért, vagy jobb, ha szomszédaival csak a gazdasági együttműködésre összpontosít. A főtitkár válaszában kifejtette, hogy a kisebbségek kérdése tekintetében sokrétű erőfeszítésre van szükség. "Mindezekben a gazdaságpolitikának jelentős szerep jut, de vele párhuzamosan az Európa Tanács számos más intézkedését és ajánlását is figyelembe kell venni." /Új Magyarország, febr. 12./"
1996. április 13-14.
"Ápr. 11-én, a Költészet napján Zilahon, az EMKE-házban a románok és magyarok közötti "hídépítők" találkozójára került sor: a helybeli román Silvana Irodalmi Kör és a magyar Transz-forma irodalmi alkotóműhely tagjai között. A két kör összejövetelére Daniel Sauca újságíró és Szabó István, a Transz-forma vezetőjének a kezdeményezésére került sor. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 13-14./"