Ötödik alkalommal adták át március 14-én Kalotaszentkirály-Zentelkén az Okos Márton és Kiss B. Attila által alapított Gyarmathy Zsigmond-ösztöndíjakat és a Pécsi L. Dániel budapesti heraldikus által készített okleveleket. A helyi Ady Endre Általános Iskola diákjainak Talpra magyar című összeállítása után a történelem vetélkedő díjait is kiosztották Winkler Gyula az EP-képviselő gratulált az ösztöndíjat elnyerő diákoknak. Eckstein-Kovács Péter szenátor, Kónya Hamar Sándor parlamenti képviselő, Máthé András parlamenti képviselő is szólt az egybegyűltekhez. Mihály Erzsébet a Gyarmathy-ösztöndíj kuratóriumának elnöke elmondta: idén öt tanuló részesült a 600 lejes Gyarmathy Zsigmond-ösztöndíjban. /D. I. : Kalotaszentkirály-Zentelke. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./

Lobogódíszt öltött Székelykeresztúr minden utcája március 15-én. A megemlékezés-sorozat a timafalvi temetőben lévő Petőfi legendás sírjának megkoszorúzásával kezdődött, majd a város központjában lévő millenniumi emlékműnél ünnepélyes zászlófelvonást tartottak. Ezt követte a volt Szakáll János-féle vendéglő épületén elhelyezett emléktábla avatása, majd a Molnár István Múzeumban tartottak ünnepi önkormányzati ülést, ahol Pro Libertate díjjal tüntették ki a néhai Bálint Dánielt, a város és a nemzet kultúrájáért tett szolgálatáért. Az unitárius templomban ünnepi ökumenikus istentisztelet volt. A hagyománynak megfelelően ünnepi felvonulás volt a város fő utcáján: felvonultak a székely ruhás legények lóháton, viseletbe öltözött leányok és legények szekéren. A város központjában lévő Petőfi-szobornál is megemlékeztek. /László Miklós: Székelykeresztúr. Elevenen él Petőfi emléke. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 17./

Az illyefalvi szoborpark (Szabó Dezső, Mikszáth Kálmán és Jókai Mór) szomszédságában állíttatta fel a helyi önkormányzat Vargha Mihály sepsiszentgyörgyi szobrászművész Gál Dániel országgyűlési képviselőről, honvédezredesről készített bronz mellszobrát. A március 15-i avatón Kádár Gyula történész méltatta Gál Dániel szerepét az 1848–49-es forradalomban és szabadságharcban Az ünnepi megemlékezésen verses, dalos műsort mutattak be a Lukács József Általános Iskola diákjai. Koszorúzás után a tömeg a református temetőbe vonult, ahol a kegyelet virágait helyezték el Gál Dániel kopjás síremlékén. /Fekete Réka: Szobrot állítottak Gál Dánielnek (Illyefalván). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 18./

Daniel pátriárka áldását adta Ioan Oltean demokrata-liberális képviselő azon javaslatára, miszerint az ortodox egyház vezetőségének legyen két állandó megfigyelője a parlamentben, egy-egy mindkét házban. A tervezet szerint a két ortodox megfigyelőnek a parlament biztosítja az irodát, a pátriárka hivatala pedig a fizetést. A Szent Szinódus nemrég hagyta jóvá, hogy ortodox papok jelöltethetik magukat az önkormányzati és megyei tanácsokba, de csakis függetlenként. /Egyházi megfigyelők a bukaresti parlamentben. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 21./

Az ötvenes évek elején állandóan a sikeres kollektivizálásáról, az élmunkásokról kellett írni. A sajtó egy szót sem írt a bukaresti törvényszék 1950. augusztus eleji ítéleteiről, melyekben Márton Áron gyulafehérvári katolikus püspököt életfogytiglani börtönre ítélték. Csoportos koncepciós pert kreáltak, belekeverve Korparich Ede Hangya elnököt, Lakatos István szociáldemokrata képviselőt, a Szövetség szövetkezeti központ elnökét, dr. Szász Pált, az EMGE utolsó választott elnökét, akit tíz évre, míg Kurkó Gyárfás MNSZ elnököt huszonöt évre ítélték. Belekeverték az ügybe Teleki Ádám grófot, a baloldali szimpatizáns agrárpolitikust, Venczel Józsefet, a Bolyai Egyetem statisztika professzorát, Bodor Bertalan bankigazgatót. Az ítéletekről pontosan nem tudott senki semmit, csak mendemondák kerültek ki, pl. Kurkóról, aki tiltakozásul, felháborodva, ráborította az asztalt a bíróság elnökére. Az EMGE éléről a Magyar Népi Szövetség távolította el Szász Pált, és ekkor vette át a vezetést Vass Márton, Antal Dániellel együtt. Szász Pál 1945 után az erdélyi kisgazdaságok jövőjéről tartott előadást, és azt fejtette ki, hogy az olyan nagyüzemi gazdaságok, mint a kolhozok, Erdélyben nem válhatnak be, mert nem alakíthatóak ki olyan nagytáblás üzemformák, melyeket mezőgazdasági nagygépekkel gazdaságosan lehet művelni. Tamási Áron hazahívását Kurkó Gyárfás helyeselte és támogatta, pedig tudta, hogy Nagy István tüzet fújt az „áruló” Tamási ellen. Mert akkor az volt az erdélyi baloldal véleménye, hogy Tamási elárulta az 1937-es Vásárhelyi Találkozó eszméit. A később időben, ahányszor Kurkó sorsa szóba került, Sütő András mindig megjegyezte: „támogatta, hogy Erdélyt Romániához csatolják, a román állam hálából ezért becsukta. ” Kurkóék és Márton Áron sorsa sokáig foglalkoztatta az embereket, mert hivatalosan nem jelent meg a perükről semmi. Az emlékeit közlő Katona Szabó István erre is kitért. Marosfőn nyaralt 1950-ben, ahol szóba hozták a kérdést, miért tartóztatták le őket, és Bányai László kommunista vezető fia, Bányai Péter, aki éppen ott nyaralt, kategorikusan felelte: a Rajkkal való kapcsolatuk miatt. A Bányai-fióka alig tízéves lehetett, biztosan az apjától hallotta ezt a véleményt. Katona Szabó István ezután figyelmesen kereste a Rajk-perről megjelent kék könyvben, de Rajknak semmilyen erdélyi vonatkozását nem találta a részletes periratban. Arról sem írtak az újságok, hogy a szerzeteseket deportálták, de csak a katolikusokat, mert az ortodox kolostorokban a nagyszakállú szerzetesek zavartalanul élték életüket. A sajtó foglalkozott a nagy „Vatikáni-kémperrel”, melynek során még szabadlábon lévő katolikus püspököket ítéltek el. Az sem kapott publicitást, hogy a Bolyai Tudományegyetemből kiszakították a jog és közgazdasági kart. A jogi kar kétnyelvű tagozatúvá vált, azután pár év múlva megszűnt. Ez volt az első kísérlet az önálló Bolyai Egyetem felszámolására. /Katona Szabó István: A felszámolások folytatódnak. Részlet A nagy hazugságok kora című önéletírásból. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./

Daniel Barbu bukaresti politológus a romániai demokráciafejlődés két legfontosabb mozgatórugójaként említette a társadalmi egyetértést, illetve tiltakozást. 1989-ben az Románia több városában valóságos mozgalom keretében elutasították a kommunista rendszert. Ez az egyik pillanat, amely kihasználatlanul maradt. Barbu úgy látja, ha 800 ezer tömbben élő székely önrendelkezést kér, akkor tiszteletben kell tartani a kérésüket. Ha Barbu magyarnak született volna, mindennél fontosabbnak tartaná etnikai identitását, a saját egyetem biztosítását. Szerinte a magyarság nem kisebbség ebben az országban, hanem jelentős, alapító államalkotó tényező. A nemzetközi közvélemény azért fogadja értetlenkedve a romániai magyar kérdést, mert nem létezik a romániai magyarság helyzetével analóg példa Európában. Meg kell győzni a román közösséget igényeik jogosságáról. Daniel Barbu /sz. Bukarest, 1957. máj. 21./ művészettörténeti egyetemi oklevelet szerzett, 1991-ben a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen doktorált történettudományból. 2004-től Bukaresti Egyetem politikatudományi tanszékének vezetője. /Csinta Samu: A magyar kérdés román ügy. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 11./

Feltehetően egyetlen párt sem szerez elegendő szavazatot ahhoz, hogy egyedül kormányozzon, így koalícióra kényszerül más tömörülésekkel. Ez megnöveli a kis pártok stratégiai jelentőségét. 2000-ben az akkor még Román Humanista Pártként jegyzett Konzervatív Párt (PC) a Szociáldemokrata Párt (PSD) listáin került a parlamentbe, akárcsak jó néhány szakszervezeti vezető, aktivista. A PSD máris hasonló együttműködést fontolgat Daniela Popa konzervatívjaival. A PSD és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) szövetsége a legvalószínűbb, ez bizonyos formában már most is működik. Koalíciójukkal elszigetelhetnék az államfőt támogató Demokrata–Liberális Pártot (PD–L) és ezzel magát Traian Basescut is. Bármennyire ellensége egymásnak jelenleg a PD–L és a PSD, aligha zárható ki szövetkezésük a parlamenti választások után. A hatalom húsosfazekától négy éve távol tartott PSD-n belül nem váltana ki jelentősebb ellenállást a kormányzás árát jelentő szövetség, legfeljebb a Traian Basescunak való teljes kiszolgáltatottság gondolatától idegenkednének néhányan (Ion Iliescu, Adrian Nastase). /Bogdán Tibor: Őszi pár(t)választás. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 16./

Spanyolországba utazott Daniel Don, a Kolozs Megyei Munkaerő-elosztó Ügynökség igazgatója, hogy hazacsábítsa az ott dolgozó romániai vendégmunkásokat. Az építőiparban dolgozó és szakképesítéssel is rendelkező szakemberek egy része már hazatérési terveket fontolgat. A spanyolországi 1200–2000 eurós bérek helyett megelégednének 700–800 eurós havi bérrel, néhány romániai építővállalat hajlandó is lenne ennyi pénzt fizetni. /N. -H. D. : Hétszáz euró a hazatérőknek. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 17./

Április végéig hivatalosan is bejegyzik a PSD+PC Szövetséget – áll a szociáldemokraták és konzervatívok közötti együttműködési megállapodásban, amit április 17-én írt alá Mircea Geoana és Daniela Popa. A két párt ezen a közös néven szerepel majd a 2008-as parlamenti és 2009-es elnökválasztásokon. Április 18-án tartják a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az Emil Constantinescu által vezetett Népi Cselekvés Párt egyesülését szentesítő rendkívüli kongresszust. A PNL magába olvasztja az alig 1 százalékos támogatottságú politikai alakulatot. A kis párt jelentős képviselője, Smaranda Enache alelnöki tisztséget kap a PNL országos vezető testületében. A Népi Cselekvés nevű szervezetet 2002-ben hozták létre, nagyrészt volt parasztpárti politikusok, azzal a céllal, hogy maguk köré tömörítsék a demokratikus ellenzéki erőket. Párttá 2003-ban alakult. /Megszületett a PSD+PC Szövetség. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 18./

Kovács Péter a romániai Nemzeti Ifjúsági Hatóság (ANT) államtitkári rangú elnöke Dániel Csaba kabinetigazgató kíséretében Krassó-Szörény megye székhelyére, Resicabányára látogatott. Ellátogattak a Magyar Művelődési Házba is, ahol megbeszélés folyt az RMDSZ, a helyi Platanus Művelődési Egyesület (PME) és az Új Hullám Ifjúsági Egyesület nehézségeiről, illetve a helyi magyarság problémáiról. Kovács Péter hangsúlyozta azt, hogy az egyházaknak, de különösen a református egyháznak nagyobb odafigyeléssel kell híveiket tájékoztatnia az RMDSZ politikájának támogatásáról. Ismételten felvetődött a megyei könyvtárhoz tartozó Szombati-Szabó István könyvtár siralmas helyzete. /Makay Botond: Kovács Péter Resicabányán. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 19./

Az Aradi Kamaraszínház és a marosvásárhelyi Yorick Stúdiószínház közös produkciója, a Virágot Algernonnak minden tekintetben siker. Daniel Keyes regényét Nagy István és Kulcsár-Székely Attila alkalmazta színpadra, az előbbi rendezte, az utóbbi játszotta. /Jámbor Gyula: Aradi Kamaraszínház. Miért kell virág Algernonnak? = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 23./

Az erdővidékieken kívül a megyéből és határain túlról is népes közönséget vonzott Vargyason a Daniel-kastélyban és parkjában szombaton rendezett I. Erdővidéki Középkori és Reneszánsz Nap. A régizene mellett középkori harci jelenetek bemutatására, fényképkiállításra, mesemondásra, művészettörténeti előadásra és reneszánsz táncházra is sor került. A kisújszállási Szabad Lovagok Rendjének tagjai páncélba vagy bőrvértbe öltözötten egy- és kétkezi fegyvereket, kelevézt és egyéb, már a feledés homályába veszett fegyvert forgatva tartottak bemutatót. A Bodvaj Egyesület munkatársainak köszönhetően a gyermekek régi játékokban vehettek részt, mint a mocsárjárás, kápolna, likarézás vagy az ickázás. Utóbbiról a krónikák is megemlékeznek, egy 1510-es feljegyzés szerint már játszották ezt az ugráláson alapuló játékot. A sepsiszentgyörgyi Guzsalyas Alapítvány kézműves-foglalkozásaira is sokan elmentek. Fehér János művészettörténész A késő reneszánsz építészet Erdővidéken című előadásában a Daniel-kastélyról beszélt. Megnyílt Hlavathy Károly fotóművész Reneszánsz épített örökség Háromszéken című kiállítása. A baróti Kájoni Consort régizene együttes Zeneszerzők a budai udvarban a XV–XVII. században címmel tartott koncertet. /Hecser László: Virágdal és fegyverzörej (Reneszánsz Nap Erdővidéken). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 20./

Van egy magyarországi férfi, egy művész, aki elmondhatja magáról, hogy minden csonka-magyarországi és elcsatolt területet visszahódított. Ez a férfi Pécsi L. Dániel. Vallja, hogy történelmi jelképeiben is él a nemzet, címereiben, zászlóiban. Bejárja Kárpátaljától Felvidékig, Erdélyig és Délvidékig a településeket, közben a magyarországi városok, falvak, egyházak, civil szervezetek címereit tervezi, készíti el. Pécsi L. Dániel címereibe, zászlóiba sűríti a táji jellemzőket és a magyarság megélt történelmét. /László György: Egy nemzetszolgáló lovag. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 21./

Kolozsváron 1941-ben 16. 763 izraelita vallású személy élt, ez a város akkori összlakosságának 13–15%-át jelentette. A zsidóság gettósítását 1944. április 7-én belügyminiszteri rendelet határozta el, ennek alapján kényszerlakhelyre hurcolták a zsidókat a téglagyárba, onnan pedig, alig néhány hónappal a háború befejezése előtt, Birkenauba szállították őket. Csak néhány túlélő maradt, egyikük, Katz Márton 150 fényképet gyűjtött össze a deportáltakról, albumban megjelentetve próbálta kinyomozni: kik lehetnek a képeken. Az akkor sikertelen próbálkozást most a Tranzit Alapítvány által kezdeményezett Cine ii recunoaste? Tudsz róluk? Missing 1944–2008 című projekt értelmezi újra. Könczei Csilla, a Tranzit Alapítvány elnöke, a projekt vezetője elmondta: „bár tudjuk, hogy munkánk kései sirató, úgy gondoljuk, hogy egy egész város lakossága nem nyugodhat bele abba, hogy polgártársainak valamikori 15 százaléka szinte nyomtalanul eltűnjön”. Az egykori Katz-féle „album” mostani változata három tanulmánnyal – Gidó Attila, Lőwy Dániel és Tibori Szabó Zoltán tollából –, és Szilágyi Júlia esszészerű írásával egészül ki. /Missing 1944–2008 – fotókiállítás a kolozsvári deportáltak emlékére. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./

Május 24-én avatták Búzásbesenyő korszerűsített iskoláját. A Dósa Dániel nevét viselő tanintézmény 1976-os épülete emeletet kapott, vízzel, belső illemhelyekkel látták el, központi fűtést szereltek be. Ünnepi műsorral szerepeltek a román és magyar tagozat diákjai. Simon István polgármester elmondta, hogy korszerűsítik Kerelőszentpál község minden településének iskoláját. Ünnepi szentmisét celebrált a zsúfolásig telt templomban dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek. Jakab Antal plébánosra sokan emlékeznek a faluban. Akaratában megedzették, hitében megerősítették az elszenvedett börtönévek. Márton Áron püspök, aki 1938-tól 1980-ig volt Erdély katolikusságának főpásztora, őt jelölte utódjául. Dr. Jakab Antal 1980-tól 1990-ig töltötte be a püspöki tisztséget. A tiltás éveiben is erős maradt, visszatért övéihez, velük munkálkodott a határban, a kaszálókon és az erdei munkákon. Az emlékezés a plébánia és a templom közötti halmon folytatódott, ahol a hősök emlékműve és Horváth-Kovács Szilárd Petődi-feje mellett harmadiknak ott áll Miholcsa József szobrászművész Jakab Antalt mintázó műve, amelyet a marosvásárhelyi Balogh József öntőmester és munkatársai már korábban elkészítettek, most méltó módon felavatták. Jakab Antal emberségből, magyarságból, feltétlen hitből és megalkuvás nélküli szolgálatból mutatott Márton Áron püspökhöz méltó példát. /Bölöni Domokos: Korszerű iskola, nagy példakép. Jakab Antal, a fészekrakó, papnevelő püspök. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 26./

Az ortodox egyház zsinata megbocsátott Nicolae Corneanu bánsági metropolitának és Sofronie Drincec nagyváradi püspöknek, akiket végül nem fosztanak meg a palástjogtól. Az ortodox egyház papjainak egy része eretnekséggel vádolta meg őket, felrótták nekik, hogy görög katolikus paptestvéreikkel együtt áldoztak, illetve vettek részt vízkereszti szertartásban. Corneanut és Drincecet az ortodox egyházban ahhoz a csoportosuláshoz sorolják, amely nagyobb hangsúlyt fektet az ökumenizmusra. Ezzel szemben az úgynevezett tradicionalisták hallani sem akarnak a görög katolikusokkal való közösködésről. Az elnéző döntésben közrejátszhatott, hogy Daniel pátriárka az ökumenizmus híve. /Megbocsátottak Bánság metropolitájának. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 11./

Erdélyi kastélyok és várak: Kolozs megye a címe a Kolozs Megyei Tanács által kiadott kétnyelvű (román és magyar, illetve román és angol), jól illusztrált és valós adatokkal ellátott kötetnek. Szerzői műépítészek, történészek és bölcsészek. A szerzők (Liviu Stoica, Gheorghe Stoica, Gabriela Popa) 2007 nyarán több mint 1500 km-nyi utat tettek meg a felmérések, fényképezések, filmezések érdekében. A kötet támogatása dr. Gyöngyössy Dániel és Kerekes Sándor (a megyei tanács volt alelnöke) érdeme, a fordításból és korrektúrából Balázs-Bécsi Attila jelenlegi megyei tanácsos is kivette a részét. /Ö. I. B. : Erdélyi kastélyok és várak: Kolozs megye. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 11./

Néhány napon belül eldől, hogy indítanak-e vagy sem bűnvádi eljárást Nagy Zsolt volt informatikai és Codrut Seres volt gazdasági miniszter ellen. Daniel Morar, az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) főügyésze kijelentette, jelenleg elemezik a helyzetet. A két tárcavezetőt azzal gyanúsították, elárulták hazájukat azzal, hogy bizalmas információkat szivárogtattak ki állami vállalatok folyamatban lévő privatizációjáról. /Hamarosan lesz végleges döntés. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 25./

„Petőfi radikalizmusa nemcsak a magatartás radikalizmusa, hanem az eszmék radikalizmusa is volt” – hangsúlyozta Markó Béla RMDSZ-elnök július 27-én Fehéregyházán, a Petőfi Sándor halálának 158-ik évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen. A rendezvény koszorúzással kezdődött az Ispán-kútnál, majd a református templomban Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspök-helyettese hirdetett igét. Felavatták Emődy Dániel szabadságharcosnak, Petőfi személyes jó barátjának emlékplakettjét. /Petőfi radikalizmusa. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 28./

Az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) vezetőségének tagja, Haller István államtitkár korábban több éven keresztül a marosvásárhelyi Pro Europa Liga emberjogi munkatársaként dolgozott. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a tanács első vidéki kirendeltsége Marosvásárhelyen működik. Jelenleg az irodában még nem működik a telefon, a számítógép is igen kezdetleges. Az irodának jelenleg Daniela Vaidas fiatal jogász személyében egyetlen munkatársa van. „Az iroda három fő funkciója: fogadja azokat a személyeket, akik úgy érzik, hogy bármilyen szempontból hátrányos megkülönböztetésben részesültek, szakszerű tanácsokat ad, ezenkívül az igazságszolgáltatási szervek előtt képviseli az országos tanácsot, ugyanakkor részt vesz a különböző ügyek felderítésében, dokumentálásában” – fejtette ki Haller. Igen nehéz székhelyhez jutni. Marosvásárhelyen a megyei tanács és a prefektúra nemleges választ adott a CNCD helyiségigényére. Eddig a legtöbb panasz a munkáltatók ellen fogalmazódott meg. Nemrég Haller István egy panasz kapcsán felvetette: az uniós előírásoknak megfelelően a romániai magyar pácienseknek joguk van ahhoz, hogy anyanyelvükön tárgyaljanak az orvosokkal. Erre hivatkozva, a Krónika arra volt kíváncsi: az iroda munkatársa ért-e magyarul. Egyelőre egyetlen személy dolgozik itt, aki nem beszél magyarul, de amikor a második munkatársat is felvesznek, megoldódik ez a probléma. /Máthé Éva: Erdélyi panasziroda. = Krónika (Kolozsvár), júl. 30./ Két hónapos működése alatt alig harminc-negyven személy fordult az Országos Diszkriminációellenes Tanács Marosvásárhelyen nyitott területi irodájához. Sokan nem tudnak az iroda létezéséről. A panaszosokat több alkalommal zárt ajtó fogadta, az iroda alkalmazottja, Daniela Vaidas jogász elismerte, hogy nem tartotta tiszteletben a munkaidőt. /Menyhárt Borbála: Kevesen tudnak a diszkriminációellenes irodáról. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 30./

Augusztus 11-én Kolozsváron a Phoenix könyvesboltban bemutatták az Erdélyi kastélyok és várak: Kolozs megye című kötet magyar–román változatát, miután a román–angol változatot már régebben megismerhette a nagyközönség. A kiadást a Kolozs Megyei Tanács, Kerekes Sándor volt alelnök, Balázs-Bécsi Attila tanácsos és a fordítói munkát elvállaló Gyöngyössy Dániel támogatta. A bemutatón Kerekes Sándor köszönetet mondott a bukaresti szerzőknek (Liviu Stoica, Gheorghe Stoica, Gabriela Popa), akik történelmileg hiteles, reális adatokkal szolgáltak huszonhat várról, kastélyról és várromról. A kötetben helyet kapnak az illető várakhoz, kastélyokhoz kapcsolódó helyi legendák, az erdélyi fejedelmek felsorolása és egy szójegyzék a legfontosabb szakkifejezésekkel. /Ö. I. B. : Váraink, kastélyaink lajstroma. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 12./

A Muzsikás együttes nyerte el idén a Világzenei Vásár (World Music Expo), azaz a WOMEX-díját, amellyel évente a műfaj legkiemelkedőbb előadóit és együtteseit tüntetik ki. Hamar Dániel, az együttes egyik tagja úgy fogalmazott: „ez óriási megtiszteltetés nemcsak a Muzsikás együttesnek, hanem az egész magyar népzene számára is”. Évente csak egy WOMEX-díjat osztanak ki. A díjátadó ünnepség november elején lesz Sevillában. /WOMEX-díj a Muzsikás együttesnek. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 13./

Sorra eladják a Budapest VII. kerületében lévő Gozsdu-ingatlanokat, amelyekre a román állam sokáig igényt tartott, de az utóbbi időben nem vetette fel a kérdést. Niculescu Tóni, a román külügyminisztérium államtitkára úgy tudja, Romániának nincs újabb keresete az ügyben. „Nem tartom természetesnek, hogy a magyar állam eladta az ingatlanokat, a román állam megkérdezése nélkül” –jelentette ki Daniel Buda PD-L-s képviselő, aki már az ügyben történt 2006-os képviselőházi szavazás során is hevesen ellenezte az Emanuil Gojdu Európai Intézet tervét. Buda szerint a román államnak vissza kell szereznie a Gozsdu-vagyont. /Benedek Sándor, Kánya Gyöngyvér: Áruba bocsátották a pesti Gozsdu-udvart. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 14./

„Az ország sorsát irányító Nicolae Ceausescunak köszönhetően Románia olyan erkölcsi magaslatra emelkedett, ami példátlan egész évezredes történetében. ” E sorokat az Olaszországban élő, évtizedeken át a leggazdagabb románnak számító vasgárdista, Ion Antonescu feltétetlen tisztelője, Iosif Constantin Dragan írta. A lugosi születésű, múlt héten, 91 éves korában elhunyt eurómilliárdos valóban csodálta a diktátort, akinek eszméi kiválóan beilleszkedtek a szélsőjobboldali üzletember gondolatvilágába. Dragan idegengyűlölő és antiszemita Noi, tracii /Mi, trákok/ című folyóirata a Szekuritáté támogatásával jelent meg. A negyvenes évek végén Ana Pauker kitiltotta Romániából, később azonban a trákok civilizációjával foglalkozó alapítványa, valamint a római székhelyű Európai Trákkutató Központ révén belopta magát a 2500 éves történelemről álmodozó Ceausescu szívébe. Dragan 1990 után Lugoson egyetemet, tévé- és rádióadót, illetve heti- és napilapot alapított, Corneliu Vadim Tudorral közösen pedig megalakította a Ion Antonescu Marsall Ligát. /Bogdán Tibor: Iosif Constantin Dragan halála. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 25./ Szülővárosában, Lugoson augusztus 25-én helyezik örök nyugalomra Josif Constantin Dragant, az egyik leggazdagabb román üzletembert. A 91 éves Dragant a spanyolországi Palma de Mallorcában, otthonában érte a halál. „Ma e nemes románnak a lelke felszáll azokéhoz, akiket oly nagyra tartott” – jelentette ki az elhunytat méltató Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke. A nagyok között pedig Mihai Eminescut, a nemzeti költőt, Ion Antonescu marsallt, Románia Hitler-barát kormányzóját és Stefan Gusa tábornokot említette. Utóbbi az 1989-es forradalom idején a Ceausescu főparancsnoksága alatt működő hadsereg vezérkarának volt a főnöke. Dragan 1995-ben 78 évesen éppen Gusa tábornok lányát, az akkor 22 éves Daniela Veronicát vette feleségül, aki azóta három gyermeket szült neki. Feltehetően ők lesznek az 1,6 milliárd dollárosra becsült vagyon örökösei. Dragan a második világháború elején a legionárius mozgalom tagjaként vált ismertté. Dragan később a Ceausescu házaspár kiszolgálójává vált. Ceausescu könyvei a Nagard (Dragan neve fordítva) kiadó gondozásában jelentek meg világnyelvekre lefordítva a nyugat-európai könyvpiacokon. A mindenkori román államfőhöz kötődő kiváló személyes kapcsolata túlélte a ’89-es forradalmat. Dragan Ion Iliescuval is gyakran fényképezkedett. Főként pénzadományaival érdemelte ki, hogy mind a Ion Antonescu Marsall Liga, mind a Vatra Romaneasca Egyesület tiszteletbeli elnökének választotta. 1993. október 22-én ő maga leplezte le Ion Antonescu sloboziai mellszobrát, melyet később a háborús bűnösök kultuszát tiltó jogszabály értelmében kellett eltávolítani a talapzatáról. Az üzletembert professzorként tisztelték a hívei. A második világháború előtt még Bukarestben szerzett jogászdiplomáját Olaszországban jogi doktorátussal toldotta meg. Mesés vagyonát még a negyvenes években alapozta meg a Romániában kitermelt kőolaj nyugat-európai forgalmazásával. Josif Constantin Dragan 1999-ben személyesen kérte Lugos önkormányzatától, hogy nevezzék el róla a város főterét, és engedélyezzék mellszobra felállítását a nevét viselő egyetem épülete előtti téren. Az önkormányzat ellenszavazat nélkül fogadta el a határozatot annak a támogatásnak az igézetében, amelyet a professzor a gesztusért cserében ígért. A főtér ma is az üzletember nevét viseli, a szoborállításról azonban egyelőre lemondott az üzletember nevét viselő alapítvány. Josif Constantin Dragan alakját így is megannyi műalkotás őrzi Lugoson. Az üzletembert templomalapítóként ábrázolja egy mozaik a város központi ortodox templomának a belső falán. Mozaik őrzi az alapító arcvonásait a Dragan Európai Egyetem lugosi székházának belső csarnokában is. /Gazda Árpád: Egy román krőzus arcai. = Krónika (Kolozsvár), aug. 25./

A néhány napja megjelent Nyilvános tiltakozás című közleményt, a Daniel Vighi temesvári író, újságíró kezdeményezését, amelyben Traian Stef, a nagyváradi Gheorghe Sincai Megyei Könyvtár igazgatójának a könyvtár éléről való feltételezett menesztése ellen tiltakozott, mintegy 63 író, irodalomkritikus, történész, és képzőművész írta alá A közlemény szerint Stef „hibája” az, hogy a könyvtár igazgatójaként olyan irodalmi rendezvényeknek adott helyet – a budapesti Noran Kiadó közvetítésével – amelyeknek meghívottjai Esterházy Péter, Konrád György, Spiró György, Bodor Ádám, Závada Pál, Ágoston Vilmos, Hubay Miklós, valamennyi nemzetközi hírnévnek örvendő író. „Emiatt – írja a közlemény – a Bihar Megyei Tanács útilaput kötne Traian Stef talpára, azzal vádolva őt, hogy »románellenes árnyalatú magyar kulturális rendezvényeket támogatott«. Az aláírás-listán nem csupán Romániában élő értelmiségiek neve szerepel, hanem Ausztrália, Németország, Franciaország, Amerikai Egyesült Államok, Lengyelország, Svájc is jelen van egy-két név erejéig, de a legtöbb szignó mégiscsak romániaiaktól érkezett. Íme a szöveg: „ A románellenesség és a »nem adjuk el az országot« szlogen jegyében időnként felélednek a Ceausescu-féle kulturális fasizmus idejéből örökölt primitív és képzelőerő-hiányos támadások, amelyek újabban Traian Stef ellen irányulnak”. A közleményt küldő feladó, Daniel Vighi ugyanakkor megjegyzi levelében: „Íme, ismét egy eset, amikor a nacionalizmust politikai ürügyként használják fel egy sikeres menedzser és kultúrember leváltására, a nagyváradi politikai klientúra érdekében. ”Kiderül a Nyilvános tiltakozás szövegéből, hogy Traian Stef „csupa hazagyűlöletből olyan nagyszerű antológiát állított össze”, amelyben tíz kortárs román novellista, a nyolcvanas nemzedék tagjainak művei olvashatók magyar nyelvű fordításban, a kötet a már említett Noran Kiadónál jelent meg, Esterházy Péter előszavával. „A budapesti Ünnepi Könyvhéten az antológiát Konrád György mutatta be, a könyvvásár egyik legfontosabb eseményeként számon tartva” –, zárul a közlemény. A listán olyan neveket találhatók, mint például: Horia Roman Patapievici, Vladimir Tismaneanu, Andrei Oisteanu, Ioan T. Morar, Ioan Grosan, Nicolae Prelipceanu, Dumitru Tepeneag, vagy Anamaria Beligan, Carmen Musat, Ovidiu Pecican stb. – Traian Stef még a helyén van. /Köllő Katalin: Civil kurázsi. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 28./

Idén is többszázan zarándokoltak a Kárpát-medence sokféle tájáról az úz-völgyi 15. emlékünnepségre a II. világháborús szovjet betörés 64. évfordulóján. Nagyon rossz állapotban lévő utak fogadják az érkezőket. Szabó József hadtörténész-ezredes egész családjával érkezett Budapestről az Úz völgyébe. Petkes József nyíregyházi festőművész is családostól jött. Intézmények, egyházi közösségek jelenléte volt jellemző. A Vitézi Rend Háromszéki Székkapitánysága v. Pásztori Tibor vezetésével, a szentivánlaborfalvi férfikórus, a kökösi egyházközség, Étfalvazoltánból egy népesebb csapat, a budapesti Nemzetvédelmi Egyetem kadétjai, a háromszéki és csíki veteránok. Az úzi születésű Kovács Sándor információs arzenállal szolgált az 1944-es katonai eseményekről. Dr. Szőts Dániel, a képletes úzi katonai térparancsnok évenként levezényelte az emlékünnepségeket. Kiemelkedő egy újabb hagyomány, az úzi emlékezők sorra állítják a katonatemetőbe az emlékkopjákat. A gelencei neves fafaragó, Kelemen Dénes felajánlotta, hogy ha minden évben megjelölik az úzi katonatemetőben egy ismeretlen katona domborzati formák után azonosítható sírját, akkor ő és fafaragó fiai vállalják ezeknek az elkészítését cserefából. Ezek az emlékjelek előrejelzik, hogy a Nyergestető kopjás-keresztes emlékparkjához hasonlóvá bővül az úzi két világháborús katonatemető is. Az idei úzi ünnepség hozadéka az is, hogy dr. Szőts Dániel kezdeményezésére Csíkszentmártonban egy úzi múzeumi gyűjtemény létrehozására gondolnak. Az ojtozi völgyben, az Ojtoz a hadak útján néven létesül múzeum. /Sylvester Lajos: A 15. Úz-völgyi zarándoklat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 30./

Nem az államfő, hanem a Legfelső Bírói Tanács (CSM) nevezi ki ezután Románia főügyészét, az Országos Korrupcióellenes Hatóság (DNA), illetve a Szervezett Bűnözés- és Terrorizmus-ellenes Ügyészség (DIICOT) vezetőjét – döntött a szenátus jogi bizottsága. Ahhoz, hogy ez a kitétel törvényerőre emelkedjen, a szenátus plénumának is el kell fogadnia módosítást, és az államfőnek is ki kell hirdetnie az új törvényt. Eckstein-Kovács Péter szenátor szerint nem Basescu-ellenességből fakad a szenátorok döntése, Daniel Morar az, aki ellen kifogások vannak. A módosítással az államfőt meggátolják abban, hogy ismét Morart nevezze ki a DNA élére. Eckstein-Kovács Péter emlékeztetett arra, hogy az Európai Bizottság idei országjelentése méltányolja a DNA tevékenységét és jelzi, jó néven venné Morar mandátumának meghosszabbítását. /Nem lesz köze az államfőnek a főügyész, a DNA- és a DIICOT-vezetők kinevezéshez. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./

Az elmúlt napokban zajlott Déván az a régészeti konferencia, melyen bemutatták a dévai vár felújítását megelőző régészeti feltárás eredményeit. A rendezvényen részt vett Szabó Bálint, a kolozsvári műszaki egyetem építészeti professzora, aki a vár tartószerkezetét tanulmányozó, újratervező csoportnak a vezetője. Elmondta, hogy építészeti szempontból sok újdonságot hozott a feltárás, olyannyira, hogy teljesen át kell tervezni az eredeti felújítási koncepciót. Azt eddig is tudták, hogy e vár a kora középkorban épült, így a XIII. századi falak feltárása nem jelentett túl nagy meglepetést. Azonban a várról fennmaradt dokumentumokhoz képest rendkívül sok elem került felszínre. A kora középkori lakótornyot, sőt úgy tűnik a várbeli ciszternát is sikerült kiásni. A feltárást vezető brassói régésznő, dr. Daniela Marcu említést tett dák leletekről, de nagyon óvatosan fogalmazott. Nincs bizonyíték arra, hogy itt e helyen dákok illetve rómaiak éltek volna. A környékbeli hegyeken voltak dákok, de hogy a várhegyen lett volna állandó lakóhelyük, még korai lenne nyilatkozni. Egy-egy itt talált edényt, pénzérmét későbbi korok emberei is idehozhattak. /Gáspár-Barra Réka: Egészen újratervezik. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 9./

Tizenöt zsoltár címmel erdélyi koncertsorozatot tart a világszerte ismert Sebestyén Márta, Gryllus Dániel és Gryllus Vilmos. Hét város hét különböző felekezetű temploma szolgál majd a fellépések helyszínéül szeptember 23–29-e között. „A koncertsorozat lényege az együvé tartozás, az ökumenizmus hirdetése, ezért választottuk helyszínül hét vallás templomát, és nem koncerttermeket vagy színházakat” – jelentette ki a főszervező Kassay Péter, a gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ igazgatója, aki szerint az ószövetségi zsoltárokat az összes vallás és felekezet magáénak tekinti. „Az eredeti elképzelés szerint román vidéken, a craiovai katedrálisba szervezték volna az ortodox templomba tervezett fellépést, de a pátriárka szigorúan visszautasította a felkérésünket, ezért más helyszínt kellett keresnünk” – magyarázta Kassay. A maroshévízi ortodox katedrális vezetői nagyon nyitottak voltak, és készségesen felajánlották a segítségüket. A koncert utolsó állomása szeptember 29-én a nagyváradi zsinagóga lesz. /Jánossy Alíz: Zsoltárok hét templomban. = Krónika (Kolozsvár), szept. 11./

Zsúfolásig megtelt a hatalmas kolozsvári Szent Mihály-templom Sebestyén Márta, Gryllus Vilmos és Gryllus Dániel koncertjén. Tizenöt Zsoltár címmel Kolozsváron kezdték az erdélyi körutat: a zsoltárhangversenyre hét erdélyi vallási közösség hét templomában kerül sor. /Köllő Katalin: Zsoltárhangverseny a Szent Mihály-templomban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./