"Madéfalva lakossága jan. 7-én a SICULICIDIUMRA emlékezett. A falu lakosságát és az ide sereglett csíki és háromszéki székelyeket, akik Mária Terézia 1762-es határőrség felállításáról szóló rendelete ellen tiltakoztak, 1764. jan. 7-én Bukow tábornok csapatai kegyetlenül lemészárolták. A megemlékezésre az 1899-ben felállított emlékműnél került sor. /(Daczó Dénes): Emlékező madéfalvi közösség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./"

"Az RMDSZ választási programjában szerepelt, hogy a jövőben komoly figyelmet szentel majd a magyarság audiovizuális gondjainak is - nyilatkozta Gáspárik Attila, az Audiovizuális Tanács tagja. Az RMDSZ beváltotta ígéretét, és az RTDP-vel kötött egyezségbe belefoglalta a magyar nyelvű közszolgálati rádió- és tévéadások meghosszabbításának igényét is. A magyar nyelvű, mintegy 12 órás országos szórású rádióadó létrehozása nem feltétlenül jelenti egy új intézmény születését is, ugyanis a terv antennaidők összeadásával, folyamatosításával is kivitelezhető. Ehhez viszont meg kell szüntetnünk a közszolgálati rádió- és tévéadók adásidejének egymásracsúszását, fedését. A tervezettel kapcsolatban Markó Béla, az RMDSZ elnöke, és Takács Csaba ügyvezető elnök tanácskozást kezdeményezett a magyar nyelvű közszolgálati rádióadók főszerkesztőivel, valamint az ügyben érintettek egy csoportjával annak érdekében, hogy szülessen meg egy olyan közös stratégia, amivel majd az RTDP elé lehet állni. A jövőben egyeztetéseket terveznek a tévézés ügyében is. /Szabó Csaba: Készülőben az országos szórású romániai magyar rádióadó tervezete. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 13./"

"Megjelent Szinberger Sándor, a kolozsvári Állami Magyar Opera egykori igazgatója könyve /Vesszőparipáim (1997-1998), Erdélyi Híradó Lap- és Könyvkiadó, Kolozsvár, 2000/. Szinberger Sándor 1956-tól 1973-ig állt az intézmény élén. A zenei kultúra elsekélyesedése miatti őszinte aggódása késztette Szinberger Sándort a hozzá nem értők és kóklerek hadának leleplezésére, mert féltette a jó muzsikát, mert kiáll az igazi értékek mellett. Az egyik fejezetcím /Adalékok a kottát nem ismerők árulásának jelenkori történetéhez/ sok mindent elárul a tartalomból. A tizenöt éve fiatalon elhunyt Deák Tamás esszé-, regény- és drámaírót Szinberger "kultúrsznobnak″, hazugnak és dilettánsnak minősítette. /Németh Júlia: Szinberger Sándor vesszőparipái. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 13./"

"Jan. 16-án a parlament alsóházának plénuma elfogadta az államosított ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvényt. Márton Árpád képviselő plénum előtti felszólalásában kifejtette az RMDSZ állásfoglalását: az RMDSZ-frakció megszavazza az ingatlantörvényt, annak ellenére, hogy az hiányos - mivel nem rendezi az egyházi és közösségi javak helyzetét. /RMDSZ Tájékoztató, jan. 16. - 887. sz./ Az RMDSZ, mint korábban is, kifogást emelt a törvény 16. szakasza ellen, amely azoknak az ingatlanoknak a sorsáról rendelkezik, amelyekben állami intézmények működnek, és amelyeket nem szolgáltatnak vissza volt tulajdonosaiknak, hanem csupán kárpótlást próbálnak jóváhagyni, tájékoztatott Kónya-Hamar Sándor képviselő. Adrian Nastase miniszterelnök elmagyarázta, hogy valójában egy jogi keretet akartak létrehozni annak érdekében, hogy a tulajdonosok visszakaphassák javaikat. Székely Ervin Bihar megyei képviselő ismertette a törvényt: mindazok a magán-, valamint jogi személyek, akiktől 1945. március 6-a és 1989. december 22-e között elkobozták az ingatlanjaikat, visszakaphatják ezeket, vagy méltányos kárpótlásban részesülnek. A törvény szabályozásai nem vonatkoznak az egyházi ingatlanokra. Ezek jogi helyzetét ugyanis külön törvényben fogják szabályozni, mindaddig azonban az érintett ingatlanok rendeltetésén nem lehet módosítani, és nem lehet ezeket elidegeníteni sem. Ami a jogi személyeket illeti, ezek csak akkor tarthatnak igényt elkobzott ingatlanjaikra, ha az elkobzástól a mai napig megszakítás nélkül működtek. Ez lehetetlenné teszi esetükben a visszaszolgáltatást, hiszen a diktatúra ezeket a jogi személyeket megszüntette - mondta Székely Ervin. Itt az a lehetőség adódik csupán, hogy a volt egyesületek tagjai magánszemélyként kérjék vissza a saját ingatlanrészüket. Megszorítás az is, hogy azok a bérlők, akik az 1995-ben életbe lépett, az állam tulajdonába átvett lakások visszaszolgáltatásáról szóló 112. számú törvény alapján jóhiszeműen megvásárolták az általuk bérelt lakást, megtartják ezeket a lakásokat, a volt tulajdonosok pedig csak kárpótlásban részesülhetnek, természetbeni visszaszolgáltatásban már nem. Ha az ingatlanokban intézmények, pártszékházak, civil szervezetek székelnek, szintén csak kárpótlásra számíthat a tulajdonos. Abban az esetben, ha állami tőkével működő gazdasági társaság, vagy állami intézmény által működtetett kereskedelmi társaság, szövetkezet tevékenykedik egy valamikor elkobzott ingatlanban, a volt tulajdonosok csak akkor részesülhetnek a természetbeni visszaszolgáltatásban, ha az illető gazdasági társaság ilyen értelemben dönt. A törvényt egy ideig az is alkalmazhatatlanná teszi, hogy a kárpótlás értékét külön jogszabályban fogják szabályozni, illetve egy ezután létesített minisztériumközi bizottság döntheti el az ehhez való jogot. Székely Ervin szerint ez egy visszás helyzetet idéz elő, hiszen egy alanyi jogon járó kárpótlást nem dönthet el egy politikai alapon szervezett bizottság. Az RMDSZ úgy gondolta, hogy ez a kezdete lehet az igazságszolgáltatásnak, és remélik, hogy rövidesen módosíthatják a törvényt. /Elfogadták az államosított ingatlanokról szóló törvényt. Kezdete lehet az igazságszolgáltatásnak. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./"

"A képviselőház plénuma jan. 16-án folytatta a helyi közigazgatási törvénytervezet szakaszonkénti vitáját. A jogszabály-tervezetet a szenátus már az előző kormány alatt elfogadta. Ez a szövegváltozat lehetővé teszi az anyanyelvhasználatot a közhivatalokban azokon a településeken, ahol valamely nemzeti közösség létszáma eléri a 20 százalékot, illetve a kétnyelvű településjelző táblák kifüggesztését. Az RTDP korábban ígéretet tett az RMDSZ vezetőinek, hogy a képviselőházi szavazás során támogatni fogják a 20 százalékos küszöböt. A képviselőház elfogadta a törvénynek azt a cikkelyét, amely 20 százalékban állapítja meg a közigazgatásban az anyanyelv használatához és a többnyelvű táblák kifüggesztéséhez szükséges küszöböt - mondotta a Szabadságnak Vekov Károly Kolozs megyei képviselő. A cikkelyt 115-en szavazták meg 48-an ellene voksoltak és 11-en tartózkodtak. /Megszavazták a 20 százalékos küszöböt Cikkelyenként araszolgat a közigazgatási törvénytervezet. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./"

"1990-hez képest 1998-ban 705 ezerrel kevesebb Románia lakossága. A nagy zuhanás 1991 és 1992 között következett be: 396 ezerrel csökkent a lakosságszám. Az előző évtizedek biztatóak voltak. 1965-ben lépte át Románia 19 milliós, 1969-ben a 20, 1974-ben a 21, 1979-ben a 22 milliós határt. Kilenc évnek kellett eltelnie, amíg - ekkor már drasztikus, a Szekuritáté által ellenőrzött formákban - sikerült elérni a 23 milliót. Akkoriban ezt is megünnepelték. Pedig ekkor már volt egy olyan megyéje Romániának - Arad -, ahol 1980 óta folyamatosan negatív volt a természetes szaporulat, és volt egy olyan másik megyéje, Teleorman, ahol 1985-ben -0,1 volt ugyanez a mutató. A folyamatos csökkenés azonban nyilvánvaló. 1992-ben már 19 megyében és Bukarestben is negatívvá vált a természetes szaporulat mutatója. Gagyi József írásában részletezte az ország népességi adatait. Azok a megyék, melyek esetében 1999-ig többen születtek, mint ahányan meghalt: Bákó, Beszterce-Naszód, Galac, Iasi, Máramaros, Neamt, Szucsáva, Vaslui és Erdély északkeleti része. Azok a megyék, melyek a kilencvenes években ingadoznak, hol negatív, hol pozitív a mutatójuk: Botosani, Konstanca, Gorj, Ialomita, Szeben, Vrancea. A harmadik csoport, amelynek a kilencvenes években stabilan csökkent a lakosságszáma, de a mutatójuk csak 1992-ben vagy közvetlenül azután lett negatív: Fehér, Arges, Brassó, Kovászna, Dimbovita, Hargita, Hunyad, Maros, Szatmár, Szilágy, Tulcea, Vilcea. A negyedik csoport: amelynek már 1990 és 1991-ben negatívba fordult a mutatója: Bihar, Braila, Buzau, Calarasi, Kolozsvár, Dolj, Mehedinti, Olt , Prahova, Temes megyék, Bukarest. Az ötödik csoport: a negatív listavezetők, amelyek 1990 óta, vagy még azelőtt elfoglalták ezt a helyet: Arad, Krassó-Szörény, Giurgiu, Teleorman. - A fentiek alapján megrajzolt ez a térkép nem a történelmi régiók határvonalait mutatja. Igaz, hogy Moldvában még mindig a legpozitívabb a mérleg. A megyék zöme, a harmadik-negyedik csoport, az ország közepe és nyugati része. Az ötödik csoport pedig a déli megyék. - Ebből a szempontból az ország más megosztást mutat, mint amilyent a politikai opciót kirajzoló választási térképekről leolvasható. Nagy meglepetés, hogy nem az erdélyi, hanem, igen egyértelműen, a déli és regáti megyék a listavezetők. Románia lakossága az országnak ezen a részén fogy a legnagyobb ütemben. /Gagyi József: Deficit- térkép. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 18./"

"A Sapientia Alapítvány által irányított egyetemépítési munka eredményeként a 2001 őszén kezdődő tanévben - talán - az első szakokon beindulhat az oktatás. Tonk Sándor kuratóriumi elnök beszámolt az eddigi tapasztalatokról. A Csíkszeredába kiszállt akkreditációs bizottság azt mérte fel, hogy az ideiglenes működési engedélykérelemben előterjesztettek megfelelnek-e a valóságnak. Tonk Sándor szerint jó eredménnyel zárult ez a szemle. Nincs olyan törvényes előírás, hogy román nyelven oktató szak nélkül nem indulhat egyetem. Az alapítvány egyelőre szakokra, nem pedig egyetemre kéri a működési engedélyt. Ettől függetlenül Csíkszeredában előrehaladott állapotban van egy román nyelv és irodalom szak akkreditációs iratcsomójának előkészítése. Az akkreditációs bizottság következő ülését jan. 26-án tartja. - Az alapítvány eddig 6 szakra nyújtotta be az ideiglenes működési engedély-kérelmet. Várják az akkreditációs bizottság ellenőrzését. Amennyiben az megtörténik, akkor az ősszel a magánegyetem csíráját jelentő első szakokon elkezdődhet az oktatási tevékenység. - Az Erdélyi Magyar Tudományegyetem EMTE/ építésével párhuzamosan a Partium Keresztény Egyetemen is újabb szakok beindítását kérelmezték. Szerződést kötöttek a Partium Keresztény Egyetemmel, hogy az EMTE törvényes elismerése után a két egyetem egyesülni fog valamilyen formában. Beindult a háttérintézmények - könyvtárak, bentlakások, kutatási műhelyek - kiépítése. Első lépésként két pályázatot hirdettek meg, egy doktorit (PhD) illetve tudományos kutatóit. E pályázatok elsődleges célja az, hogy a magánegyetem számára szükséges oktatói utánpótlást biztosítsák. Az oktatói kar személyi utánpótlása sok esetben komoly gondot okoz számunkra. Kezdetben vendég- illetve társult tanárokkal kell megoldani az oktatást. A pályázatok és egyetemi tanári tapasztalata alapján úgy látja, hogy van kellő tartalék, a romániai magyarság önerőből biztosítani tudja a tudományos kutatói és oktatói tevékenység fenntartását. /Gál Mária: Van utánpótlás, van jövő - interjú dr. Tonk Sándorral, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának elnökével. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 19./"

"Az utóbbi napokban a sajtóban olyan feltételezések jelentek meg, miszerint az RMDSZ belső ellenzéke és a Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt (RMSZDP) esetleg szövetkezni fog, aminek az lehet az eredménye, hogy Erdélyben új magyar politikai alakulat jön létre. Kincses Előd ügyvédet, a szövetségi belső ellenzék markáns személyisége nyilatkozott erről. Az RMSZDP-nek Marosvásárhelyen van a főhadiszállása, Kiss Kálmán elnök szintén marosvásárhelyi lakos. Kincses elmondta, hogy az utcán találkozott Kiss Kálmánnal, aki elmondta, hogy rendkívüli kongresszust hívnak össze, ahol szeretnének nagyon lényeges változtatásokat eszközölni a párt alapszabályzatában, esetleg a nevét is megváltoztatják. Azt is mondta: jó lenne, ha e munkába Kincses is bekapcsolódna. Kincses Előd erre kijelentette, hogy ő az RMDSZ tagja és egy új pártnak a létrehozása most nem aktuális. - Az RMDSZ jelenlegi csúcsvezetősége - fejtette ki Kincses - magyarázza a bizonyítványt, anélkül, hogy jól felelnének a politikai kérdésekre. Mindaz, amit most megvalósít a PDSR - állítólag a koalíciós szerződés következtében - már három évvel ezelőtt sürgősségi kormányrendelet szintjén megvalósult, illetve szavazásra készen volt a régi kormány idején, és a PDSR-hatalom technikusai addig húzták az időt, hogy most PDSR-sikerként lehessen feltüntetni e törvényeket. Kincses leszögezte: az RMDSZ egysége már nagyon régen megbomlott. Az úgynevezett mérsékeltek és radikálisok már tíz évvel ezelőtt is szemben álltak egymással. Ehhez a belső ellentmondáshoz Kiss Kálmánék semmilyen módon nem járultak hozzá. ″Ez az RMDSZ eredendő születési hibájából következik, hiszen felülről hozták létre baráti csoportok, és ezek a csoportok azóta is egymást újraválasztják. E körön belülre szinte egyáltalán nem lehet bekerülni, vagy aki bekerül, csak akkor maradhat benn, ha átáll. Ha fenntartja az azelőtti politika krédóját, akkor menthetetlenül ledarálják.″ /Máthé Éva: Lesz-e új hazai magyar párt? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 22./"

"A magyar külügyminisztérium tisztségviselői februárban elkezdik a párbeszédet az új bukaresti kormány diplomatáival. Febr. 5-6-án Lőrincz Csaba helyettes államtitkár hivatalos látogatásra Bukarestbe érkezik, hogy áttekintse román partnereivel az együttműködés jelenlegi állapotát és lehetőségeit. Őt várhatóan Németh Zsolt államtitkár követi. A nagykövetség közlése szerint a politikai államtitkár bukaresti tárgyalásait követően erdélyi körútra indul. A tárgyalásokon minden bizonnyal az új magyar diplomáciai képviseletek megnyitásának ügye is felmerül. A leköszönt román kormány nem kifogásolta a csíkszeredai és konstancai magyar konzulátus megnyitását, nem tartotta azonban erre alkalmasnak parlamenti és elnökválasztásokat közvetlenül megelőző időszakot. Amint a nagykövetség tájékoztatásából kiderül, májusban valószínűleg a két ország hadseregének vezérkari főnökei és honvédelmi miniszterei is találkoznak. /Magyar diplomaták jönnek Bukarestbe. = Krónika (Kolozsvár), jan. 23./"

"Az elmúlt napokban a román nyelvű média számos híradásban foglalkozott a katolikus segélyszervezet és a kergemarhakór vélt kapcsolataival. Az RTV 1, a PRO TV híradója, a Ziua napilap több száma szenzációsnak szánt című cikkben számolt be arról, hogy a gyulafehérvári Caritas sepsiszentgyörgyi kirendeltségének állítólagos közvetítésével marhahúskonzervek kerültek egy Negru Voda-i, fogyatékos gyerekeket ápoló rehabilitációs központba. Az ellenőrzések elvégzése után kiderült, hogy a Heart to Hand ír alapítványtól származó adomány nem marhahúskonzerveket, hanem - okmányokkal igazoltan - zöldségkonzerveket tartalmazott. A Caritas nevet előbb Romániában egy pénzügyi csalásnak számító pilótajáték neveként próbálták lejáratni, holott ez évtizedek óta szerte a világon a katolikus egyház segélyszervezetének hivatalos neve. Ma Romániában hat római és öt görög katolikus egyházmegyei Caritas létezik, közös fórumunk a Romániai Caritas Konföderáció, amely a nem kormányzati szervezetek között az igen előkelő negyedik helyen áll segítő tevékenység vonatkozásában. Jellemző, hogy a Caritas több mint tíz éve segít a rászorulókon - vallástól, nemzetiségtől függetlenül -, mégis csupán egy ilyen botránynak "köszönhetően″ kerül a román(iai) sajtó figyelmének középpontjába! Eddigi, a katolikus lakosság számarányát túlhaladó mértékű segítő tevékenysége nem volt elég érdekes ahhoz, hogy azt a média a nagy nyilvánossággal megismertesse. Csupán néhány adat az elmúlt évek szociális tevékenységéről az erdélyi egyházmegyék Caritasairól. 2000-ben Nagyváradon körülbelül 60 000 személyen segítettek (otthoni idősgondozás: 400, Szent Márton Öregotthon: 40; szociális konyha: 150; szociális segélyiroda: 17 000; gyógyszerkiosztó: 30 000; poliklinika: 11 500) 63 segélyszállítmányt fogadtak, ahonnan 9,5-10 milliárd lej értékű adományt kaptak. A szatmári Caritas szociális programja keretében 51 126 rászorult személyt és 175 intézményt támogattak. Ezek közül 18 758 római katolikus, 4039 görög katolikus, 22 266 ortodox, 5688 református vallású volt. Az akciók során 101 336 kg ruhaneműt, 6020 kg élelmet, 2970 kg játékot, 92 bútordarabot, 40 gyerekkocsit, 83 biciklit és 10 írógépet adományoztak. A gyulafehérvári Caritas-szervezet összforgalma 58 milliárd 500 millió volt, ebből 38 milliárd a külföldről érkezett anyagi segítség, ezeket az elmúlt évben is - a korábbiakhoz hasonlóan - a rászorultaknak juttatta el a Caritas, azaz gyermek- és öregotthonok, fogyatékosokat ápoló intézmények, kórházak, alapítványok, iskolák és óvodák, egyesületek, plébániák, valamint egyes rászoruló személyek, családok kaptak segélyt. A kiosztott segély egy része pénzjuttatás volt, egy másik része pedig ruhanemű, élelmiszer, bútor, gyógyszer. A külföldi szállítmányok fogadása, szétosztása mellett a nagyváradi Caritasnál nyolc projekt keretében (otthoni idősgondozás, segély árvízkárosultaknak, Szent Márton Öregotthon, szociális konyha, szociális segélyiroda, gyógyszerkiosztó, poliklinika, Bach tanácsadó iroda fogyatékosoknak) segítenek a rászorultakon. A szatmári egyházmegyei Caritasnál rehabilitációs központ, házi betegápoló, szegénykonyha, bántalmazott nők számára refugium, utcagyermekközpont, cigánygyermekek számára óvoda, iskola, tanulóház működik. A gyulafehérvári egyházmegyei Caritas két öregotthont, romaközpontot és iskolát, Zsögödön árva gyermekek számára tábort, tanulmányi házakat működtet, több városban van házi betegápoló központja, kirendeltsége. /Bodó Márta: Össztűz alatt a katolikus Caritas. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 23./"

"Jan. 19-én Markó Attilát kinevezték a Tájékoztatási Minisztérium keretében létrehozott Interetnikus Kapcsolatok Hivatala helyettes-államtitkárává. Markó Attila korábban a Kisebbségvédelmi Hivatal törvényelőkészítő osztályát vezette, igazgatói minőségben. /RMDSZ Tájékoztató, jan. 23. - 1892. sz./ Markó Attila feladatkörébe tartoznak a romániai kisebbségek, kivéve a romákat, akiknek ügyeivel Gheorghe Ivan foglalkozik, szintén helyettes államtitkári minőségben. Még nem tudni, ki veszi át az új intézmény irányítását. Markó Attila elmondta: a név és besorolás által csökkent ugyan a hivatal rangja, de megmaradtak hatáskörei, és nem csorbult a feladatköre. A jövőben megmarad számukra a törvénykezdeményezés, illetve -módosítás lehetősége, de ezt a tárcán belül gyakorolhatják. A hivatal kezdeményezéseit a miniszter terjeszti elő a kormányüléseken. A változás negatívuma, hogy mivel államtitkár vezeti, nem lesznek közvetlenül jelen a kabinet ülésein. Markó Attila hangsúlyozta, azzal a feltétellel vállalta el a helyettes államtitkárságot, hogy megmarad a hivatal tevékenységi köre, és folytatódhatnak a törvénykezdeményezések. A helyettes államtitkár példának említette az egyházi és közösségi ingatlanok további visszaszolgáltatását, valamint az elkezdett programokat. A hivatal mellett működő Kisebbségi Tanácsról a helyettes államtitkár elmondta, hogy figyelmetlenség folytán jogilag megszűnt, de a gyakorlatban tovább működik. Markó szerint hamarosan megoldódik a tanács jogi státusa, ami azért fontos, mert a testület által jutnak támogatáshoz a romániai kisebbségek. /Kinevezték Markó Attilát. = Krónika (Kolozsvár), jan. 24./"

"Octav Cozminca közigazgatási miniszter sajtóértekezletén a helyi közigazgatási törvénnyel kapcsolatban kifejtette: ami másoknak nem sikerült négy év alatt, ők azt másfél hónap alatt tető alá hozták. A törvény legvitatottabb része az anyanyelvhasználat a közigazgatásban - mondta, viszont a PDSR ezt természetesnek tartja. A nemzeti kisebbségek anyanyelvi használatával kapcsolatban megemlítette, hogy Románia közel egy évtizede elfogadott egy nemzetközi chartát, amely ezt szabályozza. Jóformán nem is lett volna szükség e törvény parlamenti megvitatására, egyszerűen alkalmazni kellett volna a chartában foglaltakat - mutatott rá. Funarra, Kolozsvár polgármesterére utalva, a miniszter közölte: ezentúl nem lesznek oly elnézőek vele szemben, és első kihágásánál felelőségre vonják "Erdély románjainak románját″. A közigazgatást szigorú törvények szabályozzák, melyek egyaránt érvényesek polgármesterekre, tanácsosokra stb., függetlenül attól, hogy az illető milyen politikai nézeteket vall. /(Szász Attila): Octav Cozmanca szerint többé nem lesz a kormány oly elnéző Funarral szemben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 25./"

"Ion Iliescu elnök bírálta a nemzetközi szervezeteket a román bankszektor és az állami agráripari kombinátok tervezett privatizációja miatt. Az államfő szerint ezek a szervezetek ″nem román érdekeknek megfelelően″ akarják rákényszeríteni Romániára a bankszektor magánosítását. Romániának úgy kell alkalmazkodnia a világgazdaság valóságához, hogy a világban történő változások mellett a nemzeti érdekeket is figyelembe veszi - mondta az elnök, majd név szerint is bírálta a nagy állami mezőgazdasági és agráripari kombinátok privatizációjának sürgetése miatt a Világbankot, amelynek azt vetette a szemére, hogy harminc évvel ezelőtt felbiztatta Romániát: hozzon létre ilyen nagy kombinátokat, ehhez terveket és kölcsönt is adott. Románia a kölcsönöket visszafizette, és most a Világbank ezeknek a kombinátoknak a felszámolását sürgeti. - Iliescu nyilatkozata felháborodást keltett az ellenzéki politikusok körében. Borbély László RMDSZ képviselő elmondta: csodálkozik Iliescu kijelentésein, hiszen a kormány rövid-, és középtávú stratégiájában prioritásként szerepel a bankprivatizáció. /Iliescu bírálja a tervezett privatizációkat Kijelentései ellentmondanak a kormányprogramnak. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 26./ Iliescu elnök elhíresült beszédével igencsak kihúzta a brüsszeli talajt Nastase miniszterelnök lába alól, hiszen amíg Iliescu a magántulajdon, a bankprivatizáció, a kis- és közepes magáncégek no meg a nemzetközi pénzintézetek ellen rohant ki, addig Nastase arról próbálta győzködni az Európai Unió és a NATO vezetőit, hogy Bukarest most már tényleg elkezdi teljesíteni azokat a feltételeket, amelyek integrációs szempontból elengedhetetlenek. Günther Verheugen, az EU bővítési ügyekkel foglalkozó főbiztosa közölte a román miniszterelnökkel, hogy az Uniónak elege van az ígéretekből, most már a tetteket akarja látni, Romániában fel kell gyorsítani a gazdasági és társadalmi reformokat. Nem kapott több biztatást Nastase George Robertsontól, a NATO-főtitkártól sem. - Annyira egyértelmű volt Iliescu üzenete, hogy Brüsszelben a leforrázott Nastase csak azt hajtogathatta, hogy a gazdasági reformmal nem az elnök, hanem a kormány foglalkozik. /Wagner István: Iliescu szembekerült az RTDP-kormánnyal. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 26./"

"Az utóbbi időszakban az RMDSZ-en belül heves vita tárgyát képezte a szövetségnek a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjával (RTDP) kötött parlamenti támogatási megállapodás. Az RMDSZ két fő szárnya egymástól eltérően ítéli meg ennek hasznát. - Az RTDP, az egyezség ellenére bejelentette: módosítani szeretné a termőföldek és az erdők visszaszolgáltatásáról szóló törvényt /az úgynevezett Lupu-törvényt./ A kormánypárt ugyanis magáévá tette a székelyföldi románság érvrendszerét, s ma már úgy véli, igazságtalanság lenne az egykori közbirtokosság helyreállítása. Az RMDSZ-RTDP-megállapodás értékelésére és a szövetség 2001-es cselekvési prioritásainak nevesítésére a Szabadság Markó Béla szövetségi és Tőkés László tiszteletbeli elnököt kérte meg. a/ Interjú Markó Bélával, az RMDSZ elnökével. Szerinte RMDSZ-RTDP-megállapodás jó megállapodás. Iliescuéknak sincs más választásuk, mint megpróbálni Európához közeledni, onnan gazdasági és politikai támogatást kapni, és elszigetelni a Nagy-Románia Pártot. Markó marosvásárhelyi beszédében azt mondta, az RMDSZ-nek mindig azzal kell partnerségre lépnie, aki az erdélyi magyarság helyzetét jó irányba hajlandó megváltoztatni. Markó Béla bízik abban, hogy az ingatlan-visszaszolgáltatási, illetve helyi közigazgatási törvényt az államfő kihirdeti. Az RMDSZ prioritásai 2001-ben: szeretnék elérni, hogy az egyházi ingatlanokkal kapcsolatban megfelelő törvénytervezet szülessen, a Babes-Bolyai Tudományegyetem ügyében is közös konklúzióra kell jutni, más főiskolákon meg kell próbálni bevezetni a magyar oktatást. Tibori Szabó Zoltán kérdésére Markó kitért a Tőkés László tiszteletbeli elnökkel való ellentétre. Jó lenne, ha a jövőben mindenki összefogna. b/ Interjú Tőkés Lászlóval, az RMDSZ tiszteletbeli elnökével. A püspök az RMDSZ-RTDP-megállapodásról elmondta, hogy az őselőzmény Neptun. A neptuni csoport az RMDSZ-nek ma a meghatározó politikai garnitúrája. - Az első néhány hét alatt elért eredmények, kétségtelenül eredmények. Azonban ezt Tőkés László nem az RMDSZ sikereként látja. A mai Európában előbb-utóbb úgyis kizárt dolog, hogy egy húsz százalékon felüli népességnek ne engedjék meg, hogy a nyelvét használja. A püspök nem tartja túlságosan jónak az egyezményt. Az RMDSZ prioritásai: rá kell hajtani a követelések valóra váltására. Amit most lehetséges, azt el kell érni. /Tibori Szabó Zoltán: A kevesebb több? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 31./"

"Gyulafehérváron elkészült a Caritasnak egy újabb épülete. Az új épület ad helyet a szociális segélyekkel foglalkozó irodának, valamint a rövidesen induló házi beteggondozó központnak. /Szociális központ Gyulafehérváron. = Vasárnap (Kolozsvár), febr. 4./"

"A magyar nyelvű felsőoktatás kérdése jórészt megoldottnak tekinthető, jelentette ki Ecaterina Andronescu oktatási és kutatásügyi miniszter Marosvásárhelyen. Azok az egyetemek, amelyeknek van magyar tagozata (oktatási vonala), annyi helyet kaptak, hogy sok hely betöltetlenül maradt, ily módon biztosított volt a magyarság kérése, sőt, úgy tűnik, hogy túlzás volt - jelentette ki a miniszter asszony. /Megoldott a magyar nyelvű felsőoktatás kérdése. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 5./"

"Idén 150 millió forinttal támogatja a felsőoktatási intézmények könyvtárainak szakirodalommal történő ellátását az Oktatási Minisztérium, a kérelmeket február 26-ig lehet benyújtani a budapesti irodánál /Felsőoktatási Pályázatok Irodája/. A minisztérium a pályázaton keresztül támogatja a külföldi magyar intézetek szakkönyv- és folyóirat-beszerzését, és a határon túl folyó magyar anyanyelvű felsőfokú pedagógusképzés könyvtári hátterének biztosítását külföldi egyetemek, főiskolák nyújthatnak be. /Felsőoktatási könyvtártámogatás. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 5./"

"Febr. 6-án rendkívül feszült légkörben zajlott le az Agache-ügy tárgyalása a bukaresti Legfelsőbb Bíróságon - tájékoztatott a kézdivásárhelyi vádlottak védőügyvédje, Frunda György. Az ügyvéd-szenátor elmondta, fenntartotta védencei fellebbezési folyamodványát, és kérte a bíróságot, mentse fel az érintetteket a halált okozó ütlegelések vádja alól. Mint ismeretes, a kézdivásárhelyi Aurel Agache milicistával a népharag végzett 1989 decemberében. Frunda azzal érvelt, hogy védencei 1989 decemberében forradalmi tettet követtek el, így elfogadhatatlan az 1999 novemberében hozott ítélet. Akkor hét év börtönbüntetésre ítélték Filip Orbán Daniela Kamillát, négy-négy évre Paizs Ottót és Héjja Dezsőt, három év felfüggesztett börtönbüntetést kapott Reiner Anton, és három évre ítélték az alapfokon felmentett Konrád Jánost is. Frunda György fellebbezésük alátámasztásaként a bíróságon kifejtette, nem adatott meg a védelem joga sem törvényszéki, sem táblabírósági szinten. Nem fogadták el a kérésüket, melyben bizonyították, hogy Aurel Agache milicista Kézdivásárhelyen a Ceausescu-diktatúra megtorlásainak jelképe volt, és a népharag végzett vele 1989. december 22-én. Az ügyvéd azt is kifejtette, az ítélet ellentmond az Európai Emberjogi Egyezmény 5-ös és 14-es pontjának. A 14-es pont betiltja az etnikai diszkriminációt, míg az 5-ös pont értelmében elfogadható időn belül kell egy ügyet tárgyalni, a végzetes decemberi események óta pedig 11 év telt el. Frunda György kiemelte azt a tényt is, hogy csak a kézdivásárhelyiek ügyében született eddig ítélet, pedig az ország más városaiban is történt milicistagyilkosság 1989 decemberében. Az ügyvéd elfogadhatatlannak tartja, hogy több százas lélekszámú tömegből emelték ki azt a hat embert, akiket elítéltek. Egyikük az évek során meghalt, Filip Orbán Daniella és Konrád János Magyarországon kért és kapott politikai menedékjogot, Héjja Dezső évek óta ágyhoz kötött beteg, Paizs Ottó és Reiner Anton pedig nem vallotta bűnösnek magát. Frunda György szerint az ítélet diszkriminatív és magyarellenes, hiszen nemcsak az ügyben közvetlenül érintett hat személyt büntette a bíróság, hanem Kézdivásárhely magyar lakosságát nyilvánították bűnösnek. Az ügyvéd beszámolt arról is, hogy az ügyész kérte, a halált okozó ütlegelések vádját minősítsék át különös kegyetlenséggel elkövetett gyilkosság vádjára. Javaslatát az Agache család ügyvédje, a Nagy-Románia párti Varzaru is elfogadta. A bíró meghallgatta a védelmet és a vádat, majd visszavonult. /Farkas Réka: A vád súlyosbítását kérték. Felsőfokon tárgyalták az Agache-ügyet. = Krónika (Kolozsvár), febr. 7./"

"Febr. 10-én Marosvásárhelyen, a rádió székhelyén Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Márton Árpád képviselő, a képviselőház kulturális bizottságának titkára, Kelemen Hunor képviselő, bizottsági tag, Kereskényi Sándor szenátor, a szenátus kulturális bizottságának tagja, Boros Zoltán, a rádió vezetőtanácsának tagja, Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Tanács tagja, Andrei Dimitriu, a Román Rádiótársaság vezérigazgatója, Gheorghe Verman, a területi rádióstúdiók igazgatója, a kolozsvári és a temesvári területi rádiók igazgatói, munkatársai valamint rádiós, illetve médiaszakemberek tanácskozást tartottak többek között a közszolgálati rádiózás korszerűsítéséről. Markó Béla szövetségi elnök kifejtette, hogy az RMDSZ programjának megfelelően azt szeretnék elérni, hogy a meglévő közszolgálati rádiók magyar adásának időtartama megnövekedjen és elérjék azt, hogy 24 órát folyamatosan sugározzanak. Egyelőre az lenne megvalósítható, hogy a marosvásárhelyi, a kolozsvári, illetve a temesvári adók egy frekvencián, úgy szórják a műsort, hogy az Erdély bármely területén hallható legyen. Ahhoz, hogy Erdélyben minőségi vétel legyen, átjátszóállomásokat, erősítőket kell felszerelni, ami sok pénzbe kerül. A rádiótársaság nem hátrál meg az anyagi áldozatoktól. A megbeszélésre Borbély Melindának a marosvásárhelyi rádió aligazgatói tisztségébe való beiktatása után került sor. /Megbeszélés a rádiós szakemberekkel. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 12./"

"Vasile Soporan Kolozs megyei prefektusnak nincs elvi kifogása a polgármester tiltakozó akciója ellen, csak a helyszínnel nem ért egyet. Az alkotmányismertető táblák elhelyezéséért az építkezési igazgatóság 40 millió lejre büntette Gheorghe Funar polgármestert. Funar a Szabadság szerkesztőségéhez küldött közleményében kifejtette: a prefektusnak inkább a Kőrösfőn Vasváry Pálnak állított kopjafa lebontásával kellene foglalkoznia, mint az alkotmány cikkelyeit közlő táblákkal. Dana Prelipceanu, az Interetnikus Párbeszéd Egyesület elnöke levelet intézett a prefektushoz, amelyben kifejtette: aggódnak Gheorghe Funar polgármester tervezett népgyűlése miatt. "Az előző tragikus tapasztalatokból tudjuk, hogy az utcára kivitt politikai manipuláció veszedelmes fegyver, az interetnikus feszültségek növekedéséhez vezet, amelyek nyílt konfliktust eredményezhetnek." - áll a levélben. - Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-szenátor cáfolta, hogy azt mondta volna: "az összes román állampolgár ismeri a román nyelvet". Funar ugyanis idézte a volt kisebbségvédelmi minisztert. Funar szerint Eckstein kijelentése fölöslegessé teszi a magyar nyelv használatát a helyi közigazgatásban. Eckstein-Kovács Péter azt mondta, hogy a román állampolgárok túlnyomó többsége ismeri az állam hivatalos nyelvét. /Kiss Olivér: Soporannak nincs "elvi kifogása" a pénteki tüntetés ellen. Negyvenmillióra büntette a polgármestert az építkezési igazgatóság. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./ / Octav Cozmanca közigazgatási miniszter bírálta Gheorghe Funar polgármester tiltakozási akciótervét és biztosította a sajtót: egyetlen RTDP-tag sem fog részt venni a tüntetésen. Cozmanca is megerősítette: a "sárga táblák" elhelyezésére a helyi építkezési hivatal engedélyére is szükség lett volna. /Cozmanca elítéli Funar tervét. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14/ A Funar által a kolozsvári Avram Iancu téren tervezett hétvégi tüntetés törvénytelen - jelentette ki a közigazgatási miniszter, Octav Cozmanca. Érvként megemlítette, hogy a helyi tanácsnak van egy határozata, amely megszabja, hol lehet nagygyűléseket tartani, az Avram Iancu tér nem szerepel köztük. Cozmanca aláhúzta: felkérte a megyei prefektust, tárgyaljon Funarral és értesse meg vele, hogy senki sem áll a törvények fölött. - A TDRP kiiktatja a helyi közigazgatási törvényből azt a szakaszt, amely szerint az ügyészség kérésére a megyefőnök felfüggesztheti a polgármestert - nyilatkozta Octav Cozmanca miniszter. /Törvénytelen a magyarellenes tüntetés. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 14./"

"Febr. 24-én volt Kaplonyban az idén első ízben megrendezett Ezüstkalászos gazdatanfolyam záróvizsgája. Az előadók önzetlenül, ellenszolgáltatás nélkül vállalták a szakismeret továbbadását. /Gazdaköri záróvizsga, s ahhoz méltó vigadalom volt Kaplonyban. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 26./"

"Egyre javul a viszony Románia és Magyarország között, egyre elmélyültebbek a két szomszédország közötti kapcsolatok, nagyjából ezek lennének Németh Zsolt magyar külügyi politikai államtitkár konklúziói négy napos romániai látogatását követően. Fodor Sándor megjegyezte, hogy 1945. márc. 6., a Groza-kormány hatalomra jutása után Romániában - a román-magyar kapcsolatok "szüntelenül" javulnak. Azóta folyamatosan ez derül ki minden kölcsönös politikuslátogatást követően, közben "elvették tőlünk a Bolyai Egyetemet, kezdték beolvasztani középiskoláinkat, és szüntelenül javuló sorsú, megfélemlített magyarjaink tömegével szaladtak neki az országhatárnak." Nem volt ez másként a rendszerváltás után sem, pedig elsőként az (akkori) magyar kormány ismerte el a Ion Iliescu-Petre Roman-féle megújuló román demokráciát, elsőként a magyar külügyminiszter (Horn Gyula) sietett Bukarestbe, hogy kormánya támogatásáról biztosítsa a diktatúra igája alól szabadult Romániát. Azután jöttek a véres marosvásárhelyi események 1990 márciusában. A független román bíróság az eseményekért kizárólag magyart (Cseresznyés Pált) és cigányokat ítéltek el. A hodáki és libánfalvi támadók közül egyet sem. Eközben tovább javultak a román-magyar kapcsolatok. A Romániába látogató Tom Lantost, amerikai kongresszusi képviselő elmondta, hogy megmondta Iliescu elnöknek, hogy meglesz a Bolyai Egyetem. Akkor /1992-ben/ Németh Zsolt képviselő kifejtette, lesz Bolyai Egyetem, mert mellettünk van a hatalmas Amerika. - Németh Zsolt politikai államtitkár mostani látogatásakor kijelentette, miszerint az elmúlt négy évben lényegesen javultak a román-magyar kapcsolatok lélektani előfeltételei a gyakorlatias, intenzív együttműködés érdekében. Az RMDSZ az elmúlt 4 évben kormányon volt, de ennek az időszaknak egyetlen jelentős eredménye az volt, hogy az aradi vértanúk emlékművét Dávid Ibolyának sikerült - Valeriu Stoica jóakaratával - kiszabadítani a román hadsereg várbeli pincéjéből és tisztes helyre állítani azt, az aradi minoriták jóvoltából. Ezentúl azonban, a román-magyar kapcsolatok alakulására inkább jellemző volt, hogy az előzőleg megbeszélt és bejelentett 1999. október 6-i aradi miniszterelnöki és igazságügyminiszteri találkozóról szó nélkül lemaradt a román miniszterelnök és igazságügyminiszter (Radu Vasile és Valeriu Stoica) majd az ünnepségen (mégis) részt vevő Dávid Ibolya miniszter asszonyt román ordítozók próbálták elhallgattatni. "Nos, igen tisztelt államtitkár úr - végre tudomásul kellene venni: Romániában bennünket utálnak. Romániai magyarokat, de Magyarországot, minden magyar politikust - személy szerint Önt is." A román-magyar kapcsolatok ugyanis eléggé mélyponton vannak, hiszen a román fél megszokta, hogy csak újabb és újabb feltételeket diktáljon a másik félnek. Javítani ezen az áldatlan állapoton azonban csak kölcsönös akarattal lehet. /Fodor Sándor: Egyre javul. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./"

"Böndi Gyöngyike Máramaros megyei képviselő tagadja, hogy bármilyen köze lenne a Szigeti Turmix állami támogatásának felfüggesztéséhez. A máramarosszigeti társasági hetilaptól állítólag azért vonták meg a Kisebbségi Tanács célalapjából származó összegeket, mert sorozatosan az RMDSZ ellen hangoló írásokat jelentett meg. Várady László, a Szigeti Turmix főszerkesztője elmondta, az elmaradt összegek miatt máris tizenkétmillió lejjel tartoznak a nyomdának, s ha nem sikerül visszaszerezniük a Kisebbségi Tanács támogatását, a Szigeti Turmix megszűnhet. /Dávid Lajos: Lehúzhatja a rolót a lap? Válaszokat vár a Szigeti Turmix főszerkesztője. = Krónika (Kolozsvár), febr. 28./"

"Márc. 1-jei sajtótájékoztatóján Ion Iliescu államfő úgy nyilatkozott: Romániában minden polgár egyenlő, függetlenül etnikai hovatartozásától. Újságírói kérdésre válaszolva kijelentette: a magyar állam úgy oldja meg a határon túli magyarok kérdését, ahogyan jónak látja. /Iliescu: mindenki egyenlő. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./"

"Az Erdélyi Református Egyházkerület Fegyelmi Bizottsága februárban végleges határozatot hozott Bódis Miklós volt magyarlapádi református lelkész ügyében. A Zimányi József magyarországi lelkipásztor nevével fémjelzett ébredési mozgalmat támogató magyarlapádi református lelkész tevékenysége szakadást idézett elő a gyülekezetben. A testület mostani döntéséről Bibza István, a törökvágási református egyházközség lelkipásztora, az Erdélyi Református Egyházkerület Fegyelmi Bizottságának elnöke nyilatkozott. A másfél éve húzódó ügy bizonytalanságot keltett az egész erdélyi reformátusságban. Első szinten a Dési Egyházmegye Fegyelmi Bizottsága tárgyalta az ügyet. Bizonyos nehézségek, szakszerűtlenségek csúsztak be az egyházmegye döntésébe. A Dési Egyházmegye Fegyelmi Bizottsága csupán megerősítette az egyházkerület Igazgatótanácsának korábbi adminisztratív döntését, amely Bódis Miklóst áthelyezi Hátszeg egyházközségbe helyettes lelkésznek. A határozat inkább felmenti Bódis Miklóst azon jogtalanságok alól, amelyeket elkövetett. A mostani döntéshez teológiai szakvéleményt dr. Juhász Tamás és Kállai Dezső teológiai tanárok készítették el: súlyos hitvallás-ellenes magatartása Bódis Miklóst egyelőre alkalmatlanná teszik az önálló lelkipásztori szolgálatra. Bódis Miklós elismerte, hogy a református egyház törvényei szerint elítélhető. Ugyanakkor kijelentette, hogy elfogadja a fegyelmi bizottság döntését és annak magát aláveti. Bódis Miklós hat évig csak helyettes lelkész lehet Hátszegen. Bódis ugyanis a református egyház tanításaival ellentétes felfogást hirdetett, amelynek következtében egyházszakadást idézett elő a gyülekezetben. A vizsgálati jegyzőkönyvekből kiolvasható, hogy a magyarlapádi gyülekezetben olyan személyek is munkálkodnak, akik hangoskodásukkal, erőszakos cselekedetekre való buzdításukkal, Nagyenyedre és Kolozsvárra történő hangoskodó, fenyegetőző felvonulásaikkal szégyent hoztak a magyarlapádi gyülekezetre. Amikor január 18-án a fegyelmi bizottság kiküldte a vizsgáló biztosokat Magyarlapdára, a parókián összegyűlt tömeg teljesen jogtalanul és értelmetlenül mintegy négy órán keresztül fogva tartotta őket. _ Magyarpalád új lelkészének a feladata, hogy a magyarlapádi egyházközségbe visszaállítsa a csendet, nyugalmat és békét. - Nem az ébredési mozgalmakkal van a gond. Ezek legyenek is jelen az egyház életében, amennyiben munkájukat törvényes keretek között végzik. Azonban szó sem lehet arról, hogy ezek a mozgalmak az egyházban belső szakadást idézzenek elő. /Papp Annamária: Végleges és jogerős ítélet született a "magyarlapádi-ügyben" Megtörtént az első lépés a rend visszaállítására. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./"

"Közel száz települést érintett eddig az árvíz Románia északi és északnyugati részén. A legsúlyosabb helyzet Máramaros megyében van, ahol a károk nagysága már meghaladja a százmilliárd lejt. Bihar, Beszterce-Naszód, Máramaros és Suceava megyékben több mint 1500 hektár mezőgazdasági terület, közel 1100 gazdaság került víz alá. Több száz embert kellett eddig kitelepíteni otthonából. Máramaros megyében az áradás több mint 400 lakóépületet rongált meg. Aurel Constantin Ilie vízügyi és környezetvédelmi miniszter közölte, hogy Románia semmilyen tájékoztatást nem kapott az ukrán féltől, holott a két ország közötti határvizi megállapodás előírja árvizek esetén a kölcsönös vízügyi és meteorológiai adatszolgáltatást. - Kárpátalján súlyosbodott a helyzet, immár 192 településen 8 ezer épület került víz alá, 7136 személyt kellett kitelepíteni, 74 településen megszűnt az áramszolgáltatás. Magyarországon a Felső-Tisza térségében rendeltek el árvízvédelmi készültséget. Márc. 6-án Orbán Viktor miniszterelnök is jelen volt Nyíregyházán és tájékozódott az aktuális helyzetről. Hangsúlyozta: az anyagi és emberi erőforrások megvannak ahhoz, hogy elhárítsák a veszélyt. /Árvízkárok határon innen és túl. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 7./ Szatmár megyében Nagytarnán 35 gazdaságot elöntött a víz. Mindenütt tapasztalható, hogy a vízelvezető árkokat, csatornákat legalább évtizede nem takarította senki, a hegyekből lezúduló áradat arra folyik, amerre könnyebben utat talál. Turcon kisebb földcsuszamlás okozott kárt. Az avasi medence valóságos tengernek tűnt: Kisgérce, Kányaháza, Bujánháza, Kőszegremete, Tartolc, Avasújváros sík területeinek jó része vízben állt. /(Sike Lajos): Árok helyett az úton hömpölyög a víz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 7 Szamosgalgón 18 ház került víz alá, embereket, állatokat költöztettek ki. /(Fejér László): A Szamos ma tetőz Szilágyban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 7./ / A hatóságok ellenőrzésük alatt tartják a Máramaros, Szatmár és Kolozs megyei településeket fenyegető árvizet, és közbeléptek a károk megelőzésére, illetve csökkentésére - jelentette ki kolozsvári sajtótájékoztatóján Aurel Constantin Ilie környezetvédelmi és vízügyi miniszter. Ilie elmondta, az áradás fenyegette körzetekben katasztrófa-megelőző bizottságok alakultak, melyeket az 4. Erdélyi Hadtest mellett a belügyminisztériumi csapatok és a tűzoltóság is segít. Az anyagi kár eléri a 120 milliárd lejt. Máramaros megyében a Tisza vízszintje történelmi, soha nem tapasztalt magasságot ért el - mondta a miniszter. /Több száz milliárd lejes árvízkár. A környezetvédelmi miniszter szerint már a héten elkezdődik a kártérítések kifizetése . = Krónika (Kolozsvár), márc. 7./"

"Ion Iliescu államfő márc. 6-án kijelentette, hogy Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár és Dávid Ibolya magyar igazságügyminiszter látogatása kapcsán felmerült viták "nem tartoznak a nagypolitikához", vagy a Románia és Magyarország közötti lényegi problémák körüli nézeteltérésekhez. Megjegyezte, hogy az a természetes, amikor egy másik ország magas rangú állami tisztségviselőjének látogatása hivatalos megegyezésen alapul. Így tehát hivatalosan járnak el hasonló esetben a román magas rangú tisztségviselők is akkor, amikor nem turistaként látogatnak Magyarországra, fűzte hozzá az államelnök. Adrian Nastase miniszterelnök Németh Zsolt látogatásával kapcsolatos nyilatkozatára hivatkozva Iliescu elmondta, hogy az "valószínűleg egy bizonyos információra alapszik". - Markó Béla szövetségi elnök márc. 6-án a Mediafaxnak kifejtette: a román és a magyar kormány képviselőinek elsősorban egymás között kell megvitatniuk a felmerülő problémákat. Az RMDSZ elnöke Adrian Nastase kormányfőnek Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár és Dávid Ibolya igazságügyi miniszter asszony romániai látogatásával kapcsolatos kijelentéseire reagált. Markó szerint mind Románia, mind Magyarország érdeke, hogy szorosra fűzzék a kapcsolatokat, amelynek a kölcsönös bizalmon kell alapulniuk. Ez a mesterségesen gyártott vita negatívan befolyásolhatja a két ország viszonyát, "bolhából elefántot csináltak". /Markó: Bolhából elefánt Ártalmas a sajtóvita a román-magyar viszonyra. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 7./ Meghívása esetén máskor is szívesen tesz magánlátogatást Erdélyben Dávid Ibolya magyar igazságügyi miniszter. A Krónikának elmondta, nem kíván magyarázatot adni a történtekért. Dávid Ibolya hangsúlyozta, február 24-25-én magánlátogatásra érkezett Aradra. Látogatása előkészítése semmiben sem különbözött korábbi magánlátogatásainak előkészítésétől. "Érvényes útlevéllel, jogszerűen léptem be és tartózkodtam az országban - magyarázta a miniszter asszony. - Az európai demokratikus országok gyakorlatának megfelelően a két ország polgárai külön engedély nélkül vehetnek részt kulturális, egyházi és más rendezvényeken, utazhatnak magáncélú látogatásra egymás országába." Mint elmondta, az aradi magyar bálra díszvendégként kapott meghívást, látogatása célja a magyar-magyar kapcsolatok erősítése volt. Meggyőződése szerint azonban egy ilyen látogatás a két nép megbékéléséhez, barátságának elmélyítéséhez is nagymértékben hozzájárul. "Amennyiben hasonló meghívást, felkérést kapok, annak feltétlenül eleget fogok a jövőben is tenni. A magánlátogatással kapcsolatban külön magyarázatot adni nem kívánok" - fejezte be nyilatkozatát a miniszter asszony. /Gazda Árpád: Dávid Ibolya máskor is jön. Az európai joggyakorlatra hivatkozik. = Krónika (Kolozsvár), márc. 7./"

"Márc. 7-én a parlament együttes ülésen vitatta meg az állami titoktartás, valamint az idegenrendészeti törvényről készült egyeztető bizottsági jelentést. A parlamenti vitán részt vett Adrian Nastase kormányfő, Hildegard Puwak integrációs, Rodica Stanoiu igazságügyi, Ioan Mircea Pascu honvédelmi, Aurel Constantin Ilie környezetvédelmi, Dan Ioan Popescu ipari, Ecaterina Andronescu tanügyi, Daniela Bartos egészségügyi és Octav Cozmanca közigazgatási miniszter is. Az ülésen először az állami titoktartásról szóló jelentést vitatták meg. A szünetet a Demokrata Párt (DP) és az RMDSZ kérésére rendelték el, ugyanis mindkét párt képviselői úgy vélték, hogy az említett jogszabályt a közérdekű információk hozzáférhetőségéről rendelkező törvénnyel egy időben kellett volna megvitatni. A két párt képviselői azt is kifogásolták, hogy a kormány az egyeztetés után újabb módosító javaslatokat terjesztett elő, amelyeket a parlament plénumának kellett megtárgyalnia. Adrian Nastase kormányfő arra kérte a testületet, hogy fogadja el az állami titoktartás törvényét, amely feltétlenül szükséges ahhoz, hogy Románia lekerüljön a vízumköteles országok listájáról és mielőbb csatlakozzon az Európa Unióhoz. Az állami titoktartás törvénye, többek között, előírja, hogy az államtitok védelme állampolgári kötelesség, amely kifejezi az ország iránti hűséget. /Vita az állami titoktartásról és az idegenrendészetről Mindkét jogszabály Románia euroatlanti integrációját segíti elő. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 8 A kormányfő kijelentette: alaptalan a gyanú, miszerint a titokvédelemről szóló törvény növelné a Román Hírszerző Szolgálat hatáskörét. A két ház elfogadta az idegenrendészeti törvényt is. A jogszabály többek között kimondja, hogy a 15 napnál több időt Romániában töltő külföldit a házigazdája köteles bejelenteni a rendőrségen. /Ismét kötelező a külföldiek bejelentése. Elfogadták a titoktörvényt. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 8./ / Márc. 7-én fogadta el a parlament két háza a titoktörvényt. Eszerint "minden állampolgárnak kötelessége az államtitok megőrzése, bármilyen módon jut is birtokába". Államtitoknak számítanak a hadititkok, a hadsereg felépítésével, tevékenységével kapcsolatos információk, a távközlési rendszerek felépítése, a földtani, ásványtani tanulmányok, a nemzetbiztonsággal kapcsolatos tudományos, gazdasági tevékenységek. A jogszabály értelmében minden alkalmazott, aki államtitok birtokába jut, köteles ezt felettesének jelenteni, aki majd ennek alapján értesíti a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) illetékeseit. A törvény hatályba lépésével jelentősen gyarapszik a SRI hatásköre is. A hírszerzők feladata lesz ellenőrizni az államtitok megőrzésének módját, a SRI fogja véleményezni a kinevezéseket is az olyan személyek esetében, akik munkájuk által államtitkok birtokába juthatnak. A törvény értelmében tíz évig terjedő börtönbüntetéssel sújtható az, aki államtitkot nyilvánosságra hoz. Bár az RMDSZ-képviselők többsége megszavazta a tervezetet, Toró T. Tibor képviselő felsorolta fenntartásait a törvény szövegével szemben. Mint mondta, a titoktörvény elfogadását egy olyan jogszabálynak kellett volna megelőznie, amely az információhoz való jogot biztosítja. A törvény hibája, hogy nem ad lehetőséget jogorvoslatra azoknak, akiket a törvényre hivatkozva korlátoznak az információhoz való jogukban. És nem utolsósorban - mutatott rá az RMDSZ-es képviselő - a törvény olyan jogokkal ruházza fel a SRI-t, amelyek valójában meghaladják hatáskörét. /E. Ferencz Judit: Tovább bővül a SRI hatásköre. Újra jelenteni kell a külföldi látogatókat. = Krónika (Kolozsvár), márc. 8./"

"Keserű Fodor Sándor Egyre javul című cikke /Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./, aki a sorozatos sikertelenség miatt nem csupán a tájbasimuló RMDSZ-t veszi elő, hanem pártállástól függetlenül támadja a magyarországi politikusokat, és kétségbe vonja a magyar kormány külügyi államtitkárának véleményét is. "Nem tisztem Németh Zsolt megvédése, annál is inkább, mert nem tartom sportszerűnek a romániai magyar közéletbe való gyakori és kemény beavatkozásait." - írta Szatmári Tibor. Németh Zsolt külügyi államtitkár az Országgyűlés Külügyi Bizottsága márc. 7-i ülésén eredményként értékelte, hogy a határon túli magyar szervezetek megőrizték politikai akcióképességüket, és újra kijelentette, hogy Szlovákiában, Romániában és Jugoszláviában a kisebbségi ügyek "lélektani környezete" kedvező irányban változott. Ez így van, annak ellenére, hogy Szatmári Tibor szerint a Fidesz által támogatott határon túli csoportok nem a többséggel való együttműködést, hanem inkább a konfrontációt kedvelik. Szatmári Tibor szerint "nagy arányban csökkent visszautasítottságunk a román társadalomban." Szatmári sorolta pozitív eredményeket: A tanügyi törvényből sikerült törölni a restrikciók, a hátrányos megkülönböztetések döntő többségét. A volt szocialista államokban elsőként Romániában adtak ki diszkrimináció-ellenes kormányhatározatot. Nagyságrendekkel megnőtt a nemzeti kisebbségek kulturális szervezeteinek és lapjainak állami támogatása. Megszületett a Lupu féle földtörvény, amelyet szerinte Kelemen Attila képviselőről is elnevezhették volna. Szatmári szerint "ne csak a sérelmeket és a sikertelenségeket tüntessük fel a számadásban, hanem az eredményeinket is." /Szatmári Tibor: Bizony, javul. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 10./ A szerkesztő megjegyzése címmel Kiss János fűzött megjegyzéseket Szatmári Tibor, írásához. Fodor Sándor többnyire a véleményét mondja el bizonyos jelenségekről. A szerkesztő nem csodálkozik, ha Fodor Sándor nem éppen úgy látja a "lélektani környezetet", mint Németh Zsolt, aki hol négyszáz, hol ötszáz, hol ennél sokkal több kilométer távolságból szemlélheti például funárék Napokáját. Németh Zsolt, de Szatmári Tibor is hallott arról, hogy a tavalyi választásokon hány százalékot szerzett Funar és pártja Kolozsváron. "Mégis úgy tesznek, mintha semmit sem tudnának arról, hogy e párt tagjai választási sikerüknek megfelelően jutottak kulcspozíciókhoz minden szinten, vagy arról pláne nem hallottak volna, hogy most már ők védik a város főterén a szemétgödröket, amelyek jó négy éve javítják a "lélektani környezetet" (a többi mellett). Innen, egész közelről nézve, ebbe a lélektani környezetbe beletartozik még a Cserehát is, a csendőrlaktanyák sűrű sora, a hívek nélküli püspökség jövő-ígérete, megannyi túldimenzionált rendőrörs, számtalan "elajándékozott" (műemlékként is számon tartott) középület, avagy a köztisztviselői karban létező aránytalanság, a vissza nem kapott egyházi ingatlan, iskola, miegyéb mellett az olyan, kimondottan hangulatjavító apróság, mint az Ázsiába vissza! felszólítás." Kiss János megjegyeztea Reform Tömörülésről, hogy "már-már ők az RMDSZ is" Mi akadályozza meg abban, hogy súlyos visszaélések, az egész romániai magyarságot érintő alaptalan vádak, támadások és "vissza Ázsiába!"-szerű sértések ellen, ha nem is egy szót, de legalább (kormány- vagy ellenzéki pozícióból) egy ejnye-bejnyét néha választások után is elmotyogjanak? /Kiss János: A szerkesztő megjegyzése: Javul - de csak távolból.= Szabadság (Kolozsvár), márc. 10./"

"A nagyváradi püspökséghez tartozó Bélfenyéren Kiss Márton plébános odakerülése után az addig lassú sorvadásra ítélt faluban megmozdult valami. A visszakapott épületeknek, a volt zárdának és a hozzátartozó épületnek új rendeltetést adott a plébános. Kolping-központtá történő átalakítása folyik. Nyolc településről érkeztek fiatalok a farsangi délutánra, amelyen a bélfenyéri Kolping-család színjátszói tartottak előadást. Kiss Márton ősztől két osztálynyi gyerekkel tervezi újraindítani Bélfenyéren az iskolai oktatást úgy, hogy a Kolping-család árva gyermekeket fogad be. Ennek érdekében történik az épületek felújítása, tatarozása. Az előadás bevételét is erre a célra fordítják - mondta a plébános, aki szintén játszott két jelenetben. /Tüzes Bálint: Személyes példa. = Vasárnap (Kolozsvár), márc. 11./"